Az időszak kezdetén valamennyi államban a vonalharcászat tetőpontját érte el. A franciák ellenfelei kivétel nélkül ezt használták. A francia seregek is eleinte ezzel a harcformával iparkodtak az ellenféllel szembeszállni, csakhogy a forradalmi seregek majdnem teljesen nélkülözték az ahhoz szükséges alapot, a kiképzést és a fegyelmet, úgy a franciák részint véletlenül, részint tudatosan a harcnak szétszórt rendben való vívásához és az oszlop-alakzat alkalmazásához fogtak hozzá. E rögtönzések sikerei, melyei az északamerikai szabadság harcban nagyon is beváltak és amelyeknek elméleti alapelvei kivált Franciaországban nem voltak ismeretlenek, e formák további fejlesztéséhez és rendezéséhez vezettek és csakhamar az összes seregek harcmódjának többé-kevésbbé alapos megváltoztatását vonták maguk után.