« 1. Általános helyzet. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

3. A hadműveletek lefolyása. »

2. Erőcsoportosítás. Hadjárati tervek.

Napoleonnak már június elején ismét 200.000 ember állott a hadműveletek megkezdésére rendelkezésre s elhatározása abból állott, hogy ereje zömével a Németalföldön felvonult angolokkal és poroszokkal támadólag veszi fel a küzdelmet; a sereg fennmaradó részét a szövetségesek többi részei ellen védőleg szándékozott felhasználni. Ehhez képest 120.000 emberét az északi határ mentén Metz és Lille között vonultak fel, a Rajna mentén, Hagenau és Colmar között Rap tábornok parancsnoksága alatt a 20.000 főnyi Rajna-hadsereg, ettől délre Altkirch és Belfort között Lecourbe alatt a 15.000 főnyi Jura-hadsereg, Olaszországgal szemben Chambéry, Grenoble, Valence és Lyon között Suchet 25.000 főnyi alpesi hadserege, a Vendéban, a Var mentén, Brune alatt 8000 ember s végül a Pyrenäusok mentén Decan és Claurel alatt mintegy 15.000 ember állott.[1] Ezenkívül a póttesteknél még mintegy 50.000 ember álllott rendelkezésre, a nemzetőrség száma pedig 200.000 főre rúgott s így a francia erők összes létszáma 450.000 embert tett ki.

A szövetségesek részén június 1.-ig felvonult 100.000 angol és hollandi Wellington herceg alatt, továbbá 120.000 porosz és egyéb német Belgiumban, 150.000 orosz Barclay alatt a Közép-Rajna mentén, 230.000 osztrák és magyar Schwarzenberg alatt a Felső-Rajna mentén és végül 60.000 osztrák-magyar és szárd Frimont alatt Milano és Turin között a piemonti határ mentén. Ez összesen 650.000 embert tesz ki. Valamennyi csoportnak központiasan Páris felé kellett előnyomulnia. Egy másik osztrák-magyar csoport Verona körül csoportosult; ennek Murat ellen kellett fellépnie.


[1] V. ö. Veltzé, Österreich in den Befreiungskriegen 1831–1815. Möller, Die hundert Tage 1815, 12–16.

« 1. Általános helyzet. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

3. A hadműveletek lefolyása. »