Ezalatt Schwarzenberg Blücher külön vállalatának eredményét bevárni akarván, Oudinot és Victor visszaszorítása mellett csak lassan nyomult előre és február 12.-éig a Szajna Nogent–Bray–Montereau szakaszát ejtette hatalmába, mire Victor és Oudinot a Yères mögé, Páristól mindössze 20 km-nyire húzódnak vissza. Az erről szóló hírre Napoleon már 13.-án Blücher csoportját faképnél hagyva, a Szajna mellé akart sietni, de utóbb úgy vélte, hogy még egy napig ott maradhat s ezalatt mint tudjuk, sikerült is alaposan elvernie a port a Blücher-csoport zömén is. Csakhogy ezalatt Schwarzenberg február 14.-én előretolt különítményeivel már a Yères-ig, Páristól 20 km-nyire és teljesen Napoleon hátába jutott, mi miatt Páris lakosságán igen nagy nyugtalanság vett erőt. Ideje volt tehát, hogy Napoleon ismét Schwarzenberg ellen forduljon. Páris nyugtalansága miatt eredeti eszméjét, hogy Nogent-on át Schwarzenberg oldalába és hátába tör, föladva, seregének mintegy 50.000 embert kitevő zömét két erőltetett menettel, melynél csapatjai 36 óra alatt 75 km-nyi utat tettek meg, február 16-ikáig, a Yères menti Guigneshez vezeti, ilyenformán magát Páris és az ellenség közé beékelvén. Blücher ellen Marmont és Mortier maradtak vissza. A következő napon, február 17.-én, Napoleon Mormantnál megtámadja és visszaveti a fősereg Pahlen vezette elővédjét, majd tovább vonulva, február 18.-én Montreaunál megtámadja a Schwarzenberg zömének élén menetelő, Württemberg herceg parancsnoksága alatt álló IV. hadtestet és azt is a Szajnán át veti vissza, mire az osztrák fővezér egész erejével Troyes-ig hátrál. Február 21-ikéig ilyenformán körülbelül ugyanaz a helyzet alakult ki, amelyet a két fél egy hónappal azelőtt foglalt el. Schwarzenberg 120.000 emberrel Troyes előtt, Blücher 60.000-el Méry sur Seine-nél állt s így a két sereg ismét összeköttetésben állott egymással. Velük szemben Napoleon mintegy 60.000 ember felett rendelkezett s Oudinot hadtestét Blücher felé tolta előre, míg ő maga a sereg zömével Troyes és Nogent között foglalt állást.