Az orosz sereg Mozaisknál nem sokáig időzött, hanem tovább folytatta visszavonulását Moszkvára. De itt is csak gyengébb utóvéd maradt vissza Miloradovics alatt, míg a sereg zöme Tarutino felé tovább folytatta visszavonulását, ahova október 1.-én érkezett meg s aztán Tarutino és Kaluga között helyezkedet el.

Napoleon szeptember 15.-én bevonult Moszkvába, azonban alig lépte át a francia elővéd az orosz főváros küszöbét, az egész város lángba borult s három nappal később az azelőtti fényes paloták helyén csak füstölgő romok állottak. A város kormányzója gróf Rosztopcsin ugyanis saját felelősségére gyujtotta fel a várost, bár ezzel azt a célját, hogy a francia csapatoknak az ottartózkodást lehetetlenné tegye, nem érte el.[1]

Napoleon nagyban reménykedett, sőt biztosra vette, hogy Moszkva elfoglalásával a háború véget ér és hogy Sándor cár sietni fog békét kötni; de a cár nem mozdult, sőt amikor Napoleon maga ajánlotta a béketárgyalások megindítását, orosz részről visszautasításban részesült.

A franciák helyzete most már napról-napra rosszabbá vált. Az orosz fősereg retablírozására Moszkvában a hazai készletektől való óriási távolságnál fogva még csak gondolni se lehetett; nagy baj volt az is, hogy az oldalak és a hát fedezésére visszamaradt seregtestek közül Schwarzenberg és Reynier, Tormaszovnak időközben 60.000 főre kiegészített 3. nyugati hadseregével szemben hátrálni kényszerültek, St. Cyr Polocknál Wittgenstein ellenében ugyancsak nagynehezen tarthatta magát s végül Macdonaldot Rigánál Steiheil orosz hadteste teljesen lekötötte. Ily körülmények között a támadó hadműveletek folytatására gondolni se lehetett s Napoleonnak, bármennyire nehezére esett is, meg kellett barátkoznia a visszavonulás gondolatával. Az erre vonatkozó parancsok kiadásával a nagy császár sokáig késett, de amikor október 13.-án az első hó leesett s a bekövetkezendő zord időjárásban az oroszoknak új, hatalmas szövetségesük támadt, a visszavonulás elrendelésével többé várni nem lehetett s Napoleon október 15.-én ki is adta az erre vonatkozó parancsokat.

[1] Horsetzky, Der Feldzug 1812 in Russland, Studienbehelf der k. k. Kriegsschule, 72: „Der Brand Moskaus”, vom geflohenen General-Gouverneur Grafen Rostopschin in Scene gesetzt, dauerte der Hauptsache nach drei Tage, und äscherte einen grossen Theil der Stadt ein. Seinen Zweck, den Franzosen den Aufenthalt in der Stadt unmöglich zu machen, erfüllte er gleichwohl nicht, da diese Lebens- und Ausrüstungsmittel trotz des Brandes genug vorfanden, um mit der ganzen Armee selbst in Moskau zu überwintern. Nur eines fehlte, und zwar Verpflegung für die vorhandenen 50.000 Pferde, und konnte nur spärlich beschafft werden, drohte bei Eintritt des Schneefalles auch ganz zu versiegen.”