Ép aznap, amelyen a fenti fegyverszünet létrejött, Massena hírt kapott a németországi francia sereg sikeres előnyomulásáról a Rajna mellől a Duna völgye felé s így október 18.-án éjjeli 12 órakor, amikor a fegyverszünet lejárt, a már előzetesen elrendelt és végrehajtott előkészületek nyomán hadseregével megkezdte Veronánál az Etsch folyón való átkelést, mely az osztrákok szívós ellenállása dacára végre mégis sikerült. Egyelőre azonban a francia sereg nem nyomult tovább előre s így – mindkét fél parancsnoka a Duna mentén történendőkről híreket várván – hallgatólagosan még további 10 napi fegyvernyugvás következett be. Károly főhercegnek Tirolon át rövidebb lévén az összeköttetése a Duna völgyével, már az október 24-ikéről 25-ikére hajló éjjel megtudta Macknak Ulmnál történt kaputlációját, amiről viszont Massena csak október 28.-án értesült.

Károly főherceg bizonyos volt benne, hogy Massena e hír vételére azonnal támadásba fog átmenni és arra is el volt készülve, hogy a dolgok ily állása mellett neki is hamarosan vissza fog kelleni vonulnia, mindazonáltal ennek megkezdése előtt Massenával feltétlenül össze akarta mérni fegyverét, nehogy az, bántatlanul hagyva, az osztrák sereg visszavonulását megnehezíthesse és megzavarhassa. – Hogy az összeütközés az osztrákokra nézve minél előnyösebb terepszakaszokon következzék be, Károly főherceg hadseregével a már előre elkészített és megerődített caldieroi állásba vonult.

Masenna jól tudta ugyan, hogy Károly főherceg az ulmi katasztrófa folytán vissza fog vonulni, azt is tudta, hogy a főhercegnek Caldieronál előkészített erős állása van s így mindenesetre jobb lett volna az üldözés megkezdésével azt az időpontot megvárni, amikor a visszavonuló osztrák sereg már túlhaladott a megerődített álláson, de a francia hadvezér szinte égett a vágytól, hogy ép ott arasson diadalt ellenfele fölött, ahol maga Napoleon 9 év előtt kudarcot vallott[1] s így haladéktalanul megkezdte az előnyomulást Caldiero felé.

[1] Lásd a 66. oldalon.