Április 25.-én St. Suzanne Kehl-nél, St. Cyr Breisach-nál, 27.-én Moreau Baselnél, május 1.-én pedig Lecourbe Schaffhausen-nél kelt át a Rajnán és St. Suzanne Freiburg körülzárására visszahagyatván, a többi három hadtestnek Sigmaringen-nél kellett egyesülnie.

Ennek folytán Kray a Stockachnál levő raktárak biztosítása céljából ereje zömével odavonul és támadó előtörésekkel Moreau előnyomulását feltartóztatni akarván, ezek május 3.-án az engeni, 5.-én a möskirchi ütközetekhez vezettek, amelyekben a francia túlerő könnyen és gyorsan kierőszakolta az osztrákok visszavonulását. Május 6.-án Kray Sigmaringennél a Duna balpartjára kelt át, hogy a Strassburg felől magához vont Kienmayerrel egyesüljön. Ez megtörténvén, május 8.-án Riedlingennél ismét a Duna jobbpartjára kel át, hogy Moreau-t megtámadja. Ebből május 9.-én a biberachi ütközet fejlődött ki, melynek elvesztése után Kray az ulmi előkészített és berendezett táborvárba vonult vissza, ahova Tübingen-en át Sztárayt is magához vonta.

Kray ezek után május 10-ikétől június 22-ikéig maradt Ulmban s Moreau hiába igyekezett őt onnan ide-oda menetelései által kicsalni. A marengoi vereség hírére azonban Kray június 22.-én mégis kimozdult és Nördlingen–Neubrugon át Regensburgba vonult. Moreau egyideig párhuzamosan követte, hanem azután csak gyengébb erőket küldött utána, míg ő maga Münchent szállotta meg.

Július 15.-én a két hadakozó fél a parsdorfi fegyverszünetet kötötte meg, mely később 15 napi felmondás feltétele mellett november 13-ikáig meghosszabbíttatott s így egyideig a hadműveletek a Duna völgyében is szüneteltek.