Az Olaszországban 1796-ban szenvedett vereségek arra birták a bécsi udvart, hogy a németországi háborúban kipróbált Károly főherceget állítsa Bonaparteval szemben az olaszországi sereg élére. Károly főherceg 1797. évi március 4.-én végleg Olaszországba érve, át is vette Alvinczytól az ottani sereg vezérletét.

Francia részről a direktórium a háború folytatását úgy a rajnai, mint az olasz hadiszínhelyen szándékolta, és a fősúlyt immár az utóbbira fektetvén, az 1796-ban a Sambre-Maas hadsereg kötelékében harcolt Bernadotte- és a Rajna-Mosel hadseregnél beosztva volt Delmas-hadosztályt Bonaparte-hoz Olaszországba irányította. Utóbbinak parancsnoka még mindíg Moreau, előbbié Hoche volt s a kettőnek létszáma 130.000 embert tett ki.

A Rajna mentén maradt osztrák sereg 51.000 főnyi jobbszárnyával a Lahn folyónál állt és Mainzot és Ehrenbreitsteint tartotta megszállva; közepe 36.000 főnyi erőben a Közép-Rajnánál állott, Mannheimra és Phlilppsburgra támaszkodva; s végül a 43.000 főnyi balszárny a felső Rajnánál állott. Ez a sereg tehát ugyanolyan erős volt, mint a vele szemben álló két francia sereg, vagyis 130.000 emberből állott.