« 4. A közép-rajnai hadjárat. | KEZDŐLAP | b) A franciák ellenoffenzívája. » |
Erőcsoportosítás március elején. A Braunschweigi herceg mintegy 60.000 emberrel Frankfurtnál, Hohenlohe herceg körülbelül 15.000 emberrel Triernél, Beaulieu ugyanannyival Arlon-nál s végül Wurmser mintegy 40.000 emberrel Heidelbergnél állott.
A franciák részén a Custine parancsnoksága alatt mintegy 40.000 főből álló Rajnai hadseregnek fele Mainznál, másik fele Bingen-Kreuznach-nál állott. A Ligneville parancsnoksága alatt 25.000 embert számláló Mosel-hadsereg Saarbrückennél és Zweybrückennél gyülekezett.
Hadműveleti tervek. A franciák szándéka egyelőre a mult évi háborúban nyert területek és fontos pontok megtartására irányult. A szövetségesek mindenekelőtt Mainz visszavételére törekedtek, mivégből a Braunschweigi és Hohenlohe hercegnek, továbbá Wurmsernek központiasan az említett vár felé kellett előnyomulniok, remélve hogy ezáltal Custine-t a Pfalz odahagyására birhatják. Beaulieu-nek feladata egyelőre az volt, hogy a francia Mosel-hadsereget lekösse és a Custine-t célzó támogatást meghiusítsa.
Hadműveletek lefolyása. A Braunschweigi herceg március 16.-án kelt át Bacharachnál a Rajnán s másnap Strombergig nyomult előre. Egyidejűleg Hohenlohe is előrenyomult Kreuznach felé. Erre Custine Alzey felé húzódik vissza a mainzi védőrség egy részét is magához akarván vonni, amit azonban a Braunschweigi herceg meghiusít, amennyiben Kalkreuthot Mainz szoros körülzárása, április 6-ikától kezdve pedig annak ostromára utasítja. Beaulieu egyelőre a Saar mentén állva maradt.
Március 31.-én Mannheim és Speyer között Wurmser is átkelt a Rajnán s ezáltal Custine-t a Lauter mögé a Lauterburg és Weissenburg között fekvő úgynevezett weissenburgi vonalba való további visszavonulásra készítette.
Most aztán Wurmser Mainz ostromának biztosítására a Queich mentén foglalt állást, míg a Braunschweigi herceg hasonló célból hadseregét kisebb csoportokra felosztva, Bingentől egészen Homburgig terjedő őrállásokba osztotta széjjel.
Mainz tulajdonképpeni ostroma csak június 19.-én vette kezdetét és július 22.-én a vár megadta magát, miután közben a Braunschweigi herceg és Wurmser a franciák néhány gyenge felmentő kísérletét visszautasították.
Október közepe táján Wurmser átkel a Lauter folyón, hogy háboríttatlanul hozzáfoghasson Landau ostromához. Október 13.-án rohammal beveszi a weissenburgi vonalakat s a francia Rajnai hadsereget Strassburgba visszadobván, október 18-ikától 22-ikéig Landau ostromának fedezése céljából a Moder folyót tartja megszállva.
« 4. A közép-rajnai hadjárat. | KEZDŐLAP | b) A franciák ellenoffenzívája. » |