Közben Carnot nemcsak kiegészítette, hanem támadó hadműveletekre is képesítette a határtól kissé hátrább vont francia hadsereget. A tőle vett utasítás szerint Houchard tábornoknak a 80.000 főre kiegészített Északi hadsereggel mindenekelőtt a szövetségesek jobbszárnya ellen kellett Lille mellől támadólag előnyomulnia.

A szövetségesek részén York Dünkirchent ostromolta. Ennek az ostromnak a fedezésére Wallmoden a maga hadtestével Wormhoutnál, az Orániai herceg, arccal Lille felé, Meninnél, a Namur mellől odavont Beaulieu Tournai és Tourcoing között vett felállítást. Coburg még mindíg le Quesnoy-nál állott.

Hadműveletek lefolyása. Szeptember 5.-én Houchard Tourcoing és Menin felé az ottani erők lekötése végett tüntetést hajtott végre, míg ő maga a főerővel Dünkirchen felé nyomult előre. Előnyomulása közben Wallmodenre bukkan, aki Hondschoote-re, szeptember 8.-án pedig Furnes-re húzódik vissza. Ebből kifolyólag York felhagy Dünkirchen ostromával és Nieuport-nál egyesült Wallmodennel.

Szeptember 10.-én Houchard Nieuport felé nyomul előre, azonban York ottani állását, miután az igen erősnek tartja, nem támadja meg, hanem jobbra fordulva, szeptember 13.-án az Orániai herceget támadja meg Meninnél, akit a Courtrai felé való visszavonulásra kényszerít. Az Orániai herceg üldözése közbe azonban szeptember 15.-én Courtrai-nál Houchard seregét Beaulieu Tournai felől oldalba fogja és teljesen visszaveri.

Ezalatt szeptember 11.-én le Quesnoy is megadta magát, Coburg azonban, ahelyett hogy Houchard felé fordult volna, Maubeuge felé vett irányt, hogy azt megostromolja, aminek biztosítására Wattignies-nél igen kiterjedt állást foglal.

Houchard megveretése után Jourdan vette át a francia főparancsnokságot azzal a határozott paranccsal, hogy Maubeuget okvetlenül felmentse. Ezért ő a Lille-től délnyugatra ismét rendezkedett sereggel St. Quentin – Guise-n át Avesnes-re menetel, s miután itt haderejének létszámát 40.000 főre emeli, október 15. és 16.-án a Wattignies melletti csatában megtámadja Coburgot, akit sikerül is legyőznie. A csata megnyerésében főrésze Carnot-nak volt, aki a csata második napján maga vette kezébe a vezényletet s polgári öltözetben, puskával kezében tette meg igen helyes, a döntő ponton viszonylagos túlerőt biztosító intézkedéseit.

Ezek után Coburg, Maubeuge ostromával felhagyva, a Sambre mögé Mons felé vonult vissza, majd Charleroi és Namur között téli szállásokba szállt, míg ellenfele, Jourdan, a francia Északi hadsereget ismét Lille mellé vezette vissza.