Miután a békealkudozások eredményre nem vezettek, a mult évben félbeszakadt háború ismét kiújult. Most a császár Pálffy Jánost kínálta meg a fővezérlettel, de a sértődött katona a megbizatást a mostani sokkal kedvezőtlenebb viszonyok között nem akarta elfogadni, azt hozván fel indokul, hogy most egy évvel idősebb mint tavaly, amikor őt hajlott kora miatt mellőzendőnek látták. A fővezérletet tehát névleg ismét Lotharingiai Ferenc herceg és toscanai nagyherceg vette át, de a tulajdonképpeni felelős főparancsnok gróf Königsegg tábornagy, az udvari haditanács elnöke lett.

Mialatt Bécsben a fővezéri állás betöltése és a hadjárati terv megállapítása tárgyában hosszadalmas tanácskozásokat folytattak, a hadszíntérhez közel levő törökök máris megkezdték a hadműveleteket. Mindenekelőtt az oláhországi török csapatok megtámadták az erdélyi határon túl előretolva volt császári őrsöket s ugyanakkor Ali pasa, Bosznia helytartója a Drina mentén Visegradnál 20.000 embert egybegyüjtvén, abból 6000 embert Ibrahim pasa béglerbég vezetése alatt Uzice visszafoglalására küldött ki, melyet Schenk százados tartott 320 emberrel megszállva. A török csoport március 1.-én érkezett Uzice alá, melyet azonban csak három heti ostrom után, március 23.-án vehetett meg kapituláció útján, a védőrségnek bántatlan elvonulást biztosítva Belgrád felé. Uzice megvétele után a törökök fokozatosan úgyszólván bántatlanul terjeszkedtek ki Szerbiának egész területén.

Május 2.-án Hadsi Mohammed vidini helytartó 800 emberrel a Sip és Orsova között fekvő s mindössze 240 császári katona által megszállt Erzsébet erődöt támadta meg, mire Neipperg táborszernagy, Temesvár s a Bánság parancsnoka, 22 zászlóaljat, 2 gránátos századot és 2 vértes ezredet küldött a megtámadott erőd segítségére. Ezek a csapatok még csak útban voltak odafelé, amikor május 8.-án délután egy 4–5000 szpahiból álló csoport a Duna balpartján Orsova felé nyomult előre. Misserony ezredes, az útban levő erősbítések parancsnoka, 430 lovassal eléje ment a törököknek, azonban hamarosan körülkeríttetvén, 220 emberével együtt halva maradt a küzdőtéren. Erre az ellenség az orsovai palánkra vetette magát, melynek védőrsége mintegy 100 főnyi veszteség után Új-Orsovára, vagyis Ada Kaleh-sziget-erődre húzódott vissza. Most aztán Hadsi Mohammed a Piccolomini ezredes által 1200 emberrel megszállt Mehádia felé nyomult előre. A császáriak az ellenség két rohamát eredménnyel visszaverték ugyan, de amikor a folyton erősbödő ellenség nehéz ágyúkat is megszólaltatott, Piccolomini ezredes május 26.-án szabad elvonulás feltétele mellett feladta Mehádiát s a Neipperg táborszernagy küldötte csapatokkal együtt Karánsebesre vonult vissza.

Mialatt Hadsi Mohammed Mehádiát ostromolta, mögötte Mehemed pasa szeraszkier Kladovón át a Duna jobb partján előnyomulva, május 12.-én a mintegy 2000 ember által védett Ada Kaleh sziget-erődöt megadásra szólította fel. Kehrenberg ezredes a felhívást visszautasítván, a törökök az erőd rendszeres ostromához fogtak, mely ellen fokozatosan 56 löveget és 16 mozsarat hoztak működésbe. Május 28.-án a Mehádia felől visszatérő Hadsi Mohammed Ada Kaleht és az Erzsébet erődöt a Duna balpartján is körülzárta s a következő naptól kezdve mindkét erőd hathatós lövetése vette kezdetét, mely egészen június 27-ig váltakozó intenzitással folyt, de az e napon az Erzsébet-erőd ellen végrehajtott roham még sem vezetett eredményre.