XIX/1. számú melléklet.

A délvidék meghódításának teljessé tétele céljából gróf Mercy lovassági tábornok a Savoyai Jenő hercegtől vett parancs folytán november 4.-én 12 zászlóaljjal és 13 lovas századdal temesvári táborából fölkerekedvén, mindenekelőtt Pancsova megvételére indult, melyet mintegy 350 főnyi török tartott megszállva. Mercy november 9.-én ért Pancsova alá, ahol az ellenség már előcsapatjait lövegtűzzel fogadta. Amikor azonban a császáriak komoly támadásra felfejlődtek, az erősség parancsnoka kitűzette a fehér zászlót és az őrség a Belgrádba való elvonulás feltétele mellett megadta magát.

A Pancsovától Nagy-Becskerekig terjedő vidék megszállására báró Splényi tábornokot 5 huszár ezreddel visszahagyván, Mercy lovassági tábornok november 14.-én Új-Palánka megvételére indult. 16.-án ide érve, a 200 főnyi védősereg hamarosan szintén kitűzte a fehér zászlót s így az erőd átadása után ez is szabadon elvonulhatott. Új-Palánka megszállására 2 zászlóaljnyi gyalogság maradt vissza s aztán Mercy lovassági tábornok hadának fennmaradó részével Karánsebesre vonult, hogy onnan Orsova megtámadására nyomuljon előre. Ez november 28.-án meg is történt, de az 500 vértesből és dragonyosból, 100 huszárból, 6 zászlóalj gyalogságból, 6 tábori ágyúból és 2 mozsárból álló had december elején Orsova elé érve, ott a török védősereg, melynek Ibrahim pasa volt a parancsnoka, igen szívós ellenállásra készült. Mercy ezt látva, nem is bocsátkozott komoly támadásba, hanem csapatjaival december 2.-án Mehádiára vonult vissza, ahol 500 lovast, 200 hajdút és 4 háromfontos löveget visszahagyván, hadtestével a temesvári táborba húzódott vissza.[1]

[1] Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen. XVI, 288: „Ohne schweres Geschütz, – denn die beiden Mörser hatte man schlechter Wege halber nicht fortbringen können, – ohne ein Schiff auf der Donau, nur noch für wenige Tage mit Proviant versehen und die kalte Jahreszeit unmittelbar davorstehend, sach sich Marcy ausser Stande, seine Unternehmung auf Orsova, die er sich leichter vorbestellt, jetzt durchzuführen, er musste sie bis zum Frühjahr, nach sorgfältiger Vorbereitung, vertagen.”