| « b) A császári és a török csapatok állapota és erőviszonyai. A törökök téli támadása. Erdélyi események. | KEZDŐLAP | d) A törökök nyári támadó hadjárata. » |
Lipót császár Badeni Lajos őrgróf fentemlített javaslatát, mely Belgrád kivételével egész Szerbiának kiürítését vonta volna maga után, nem fogadta el. Ehelyett inkább Veterani altábornagy sokkal kecsegtetőbb szavaira hallgatott, aki június 17.-én Nisben kelt jelentésében többek között azt írta, „hogy ő Szerbiában megint mindent a legjobb rendbe hozott; hogy a Balkán népei a legelső intésre tömegesen kelnek fel a porta ellen s hogy ő 12.000 emberrel akár Konstantinápolyt is elfoglalja s a törököket végkép kiűzi Európából.”[1] És a császár hitelt adván a nagyzoló tábornokának, meghagyta neki, hogy Starhemberg Guido alatt 4000 embert Nisben hagyva, a csapatok fennmaradó részével Jagodinára, mint a fősereg számára kijelölt gyülekező helyre meneteljen és a főparancsnoknak, Badeni Lajos őrgrófnak odaérkezéséig, ha kell, Viddin, avagy Nis megsegítésére előrenyomuljon.[2] Ennek a főseregnek a létszáma mindössze 6700 gyalogosból és 4300 lovasból, együttvéve tehát 11.000 emberből állott. Erdély védelmére Heissler altábornagynak kellett visszamaradnia 3000 lovassal. Összeköttetésül a fősereg és az erdélyi hadtest között Heissler tábornoknak 1200 lovassal Karánsebesnél kellett felállnia. A törököktől már visszafoglalt magyar erősségekben, amelyekhez az április 23-án Batthyány Ádám által megadásra kényszerített Kanizsa is járult, csak az őrszolgálatra feltétlenűl szükséges csapatok, a Szava mentén csak határőrök és horvát nemzetőrök maradtak vissza.
Badeni Lajos őrgróf nem tudott megbarátkozni sem Veterani túl vérmes reményeivel, sem a császárnak ezeken alapuló intézkedéseivel s így felmentését kérte, azonban a császár rábeszélésére végre mégis vállalta a Jagodinánál gyülekező főerő vezetését.
Majdnem ugyanezen időtájban állapították meg a törökök is hadműveleti tervüket, mely szerint Thökölynek mintegy 16.000 emberrel Erdélybe kellett bevonulnia; egy másik, Nikápolynál felállított 12.000 főnyi török hadtestnek és a dunai flotillának Mezzomorto ruméliai pasa vezetése alatt Viddin elfoglalására, s végül a nagyvezírnek a filippopoliszi táborban gyülekezett 80.000 főnyi főerővel Belgrád megostromlására kellett előnyomúlnia.[3]
[1] Veterani's Feldzüge, 85.
[2] Röder id. m. II, 131: „General Veterani wurde angewiesen, das Commando in Nissa an Guido Starhemberg abzugebenund bis zur Ankunft des Markgrafen das über die Armee im Lager vonJagodina zu übernehmen, um von hier nach Umständen Widdin oder Nissa beizuspringen.”
[3] Röder id. m. II, 131.
| « b) A császári és a török csapatok állapota és erőviszonyai. A törökök téli támadása. Erdélyi események. | KEZDŐLAP | d) A törökök nyári támadó hadjárata. » |