| « f) Lotharingiai Károly herceg erdélyi hadjárata. | KEZDŐLAP | h) Lipót császár szövetségeseinek 1687. évi hadműveletei. » |
Palotát Eszterházy János győri helyettes kapitány foglalta el, Beck tábornok csapatjai által támogatva, november 21.-én.
Egert és környékét a császáriak, mint tudjuk, már régebben körülzárva tartották, minél kivált Koháry István és Doria János ezredesek buzgólkodtak; és most hogy az itteni császári had újabb erősítést nyert, még nagyobb nyomatékkal megindult a támadás a török kezén levő borsod-hevesi várcsoport: Cserép, Szarvaskő, Sirok és a Rusztem pasa által védett Eger ellen. A három elsőt a török maga ürítette ki, mire december 17.-én Eger is megadta magát gróf Caraffa Antal altábornagynak,[1] aki az átadott várban többek között 107 ágyút is talált.[2] A török csapatok Egerből Nagyváradra vonultak, a császári csapatokat pedig Caraffa „Munkács alá vezette, melyet Thököly Imre hőslelkű neje, Zrinyi Ilona, még mindig állhatatosan védelmezett. Thököly Imre szívesen vitt volna Munkácsnak segítséget, de sem a nagyvezír, sem a váradi pasa őt nem támogatták, mert hiszen inkább ők szorultak támogatásra, s így még az a csoda is megtörtént, hogy Zrinyi Ilona küldött férjének 1600 főnyi csapatot. A kapott csapatokkal Thököly Nagyvárad tájékán tartózkodott, remélve, hogy hada megnövekszik s majd Munkácsot fölmentheti; de hiába; a vár napjai meg voltak számlálva. Zrinyi Ilona, a férjéhez még mindig ragaszkodó derék nő, még egy utolsó kísérletet tett férje sorsának javítására, Munkács átadását férje megkegyelmezéséhez kötvén. De a császár és vezére Caraffa, hallani sem akartak Thökölyről és Zrinyi Ilona, nehogy a naponta fogyó, fizetetlen és éhező őrség által[3] a vár feladására kényszerítessék, kénytelen volt magát kegyelemre megadni.[4] Az 1688. év január 15.-én több mint két évi hősies védelem után megnyíltak az erős Munkács kapui, hogy a császári hadakat bebocsássák, a vár asszonya pedig, miután a Thököly által Füleknél nyert fejedelmi jelvényeket nehéz szívvel átadta, gyermekeivel, a Rákóczy árvákkal, Bécsbe vonult, hová a császár parancsából internáltatott.[5] Ezzel Thököly felsőmagyarországi fejedelemségének utolsó nyoma is eltűnt.
[1] Balássy, az egri vár feladásának alkupontjai, 36.
[2] Vico, id. m. 179, 245.
[3] Akkoriban a vár őrsége, az odamenekült számos nemességtől eltekintve, Radics András főkapitány vezetése alatt 12 zászlóalj gyalogságból, 3 század karabélyosból, 3 lovas századból és 60 dragonyosból állott, akiknek fizetésére havonkint 4300 forint kellett.
[4] A megadási feltételeket lásd: Wagner, Analecta Scep. IV. 202.
[5] Rónai Horváth, Magyar Hadi Krónika, II, 270.
| « f) Lotharingiai Károly herceg erdélyi hadjárata. | KEZDŐLAP | h) Lipót császár szövetségeseinek 1687. évi hadműveletei. » |