Az a körülmény, hogy Lajos király dacára annak, hogy ő maga hadának zömével ugyanakkor Horvátországban volt elfoglalva és hogy a kért segély nem más, mint jövendő apósának apja ellen volt hivatva fellépni, legjobb bizonyíték amellett, hogy Lajos király a maga részéről is a leghatározottabban magáévá tette atyjának a lengyel trón megszerzésére vonatkozó tervét s így a Kázmér királlyal való barátság fentartását még a cseh–morva jó viszony kockáztatása árán is szükségesnek és kiválóan fontosnak vélte.

A lengyelek segítségére küldött had minden tekintetben meg is felelt feladatának. Krakót valóban ez mentette meg s így elejét vette annak, hogy esetleg János cseh király sikerei révén még inkább jogot formálhasson Lengyelországra, amelynek bekebelezése úgyis már régen egyik leghőbb vágya volt.