Épúgy mint II. Endrének, Bélának sem volt szerencséje a halicsi kalandokkal, amit ő szerencséjére még elég jókor belátván, a Daniloval kötött bartság révén sikerült neki az ügyeket a helyes mederbe terelni.

Ennél a hadjáratnál a legnagyobb hiba, amit Béla király és tanácsadói elkövettek, a vezér helytelen megválasztása volt. Füléről már az 1219. évi hadjáratban világosan kiderült, hogy nem való a sereg élére; hetyke, fitymáló, az ellenséget lekicsinylő természete s amellett a magasabb hadvezetésben való járatlansága már eleve kizárta az eredményes, szép sikerrel kecsegtető hadműködést. Hogy Rosztiszláv mennyire volt képes ezeket a gyengéket paralizálni, azt kellő adatok hiányában nem tudjuk megállapítani, de az a körülmény, hogy mindkét halicsi hadjárata balul ütött ki, amellett szól, hogy ő se volt valami nagy hadvezéri tehetséggel megáldva.

Figyelemre méltó, hogy ezúttal már a magyarok is vittek ostromszereket magukkal. Hogy azok miből állottak, nem tudjuk, de hogy hatásuk nem lehetett valami nagy, az abból következik, hogy az ostrom hosszú ideig eredmény nélkül folyt, ami alkalmat adott Danilonak és Vaszilkonak, hogy a szükséges sereg és idegen segítőcsapatok összegyűjtése után még elég jókor megjelenjenek a tett színhelyén, Jaroszlau környékén.

Daniloék megjelenése Jaroszlau előtt meglepetésszerűen következhetett be, mert a fentiek szerint Rosztiszláv már csak akkor ment eléjük lovasságával, amidőn azok csatarendbe tagozott seregükkel az ostrom helyéről már láthatókká váltak. E szerint a messzebbmenő felderítést a magyarok ezúttal teljesen elhanyagolták.

Magában a harcban mindkét fél úgy látszik egyformán bátran viselkedett. Hogy elsőnek a magyarok hagyták el a csatateret, ez arra vall, hogy ők számbelileg nagy hátrányban lehettek a velük harcoló oroszokkal szemben. Egyébként az is Daniloék számbeli túlsúlya mellett szól, hogy ők a meghiusult első támadás, illetve roham után hamarosan újabb friss erőket állíthattak sorompóba, amelyekkel szemben aztán Rosztiszlávnak és Fülének már kimerült vitézei már nem sokáig tarthatták magukat.

Hogy Daniloék Jaroszlau alá érve, beszüntették további működésüket, az valószinüleg abban leli magyarázatát, hogy a nyilt csatában beállott kedvezőtlen fordulat következtében a magyar ostromló csapat is beszüntette tevékenységét s talán önként meg is adta magát.