« 20. A 934. évi bizanci hadjárat. | KEZDŐLAP | 21. A 935. évi kisebb felső-burgundi portyázás. » |
Nevezetes és felemlítésre méltó, hogy a magyarokat ez évben régi gyűlölt ellenségük, a besenyők szövetségében és társaságában találjuk. A besenyőkkel való szövetség alighanem hosszú évekre nyúlik vissza, amelynek fejében a magyarok bizonyára nem kis összegű évi adót és ajándékokat fizettek. Csakis így magyarázható meg, hogy az annyira félelmetes besenyők a honfoglalás ideje óta nyugtot és békét hagytak magyar szomszédaiknak.
Hogy a magyarok Bulgáriát megkímélve, fosztogatásaikat csak Thráciában kezdték meg, ez a Péter bolgár cárral 927-ben kötött szerződésre[1] vezethető vissza, amelynek révén Bulgária ezentúl époly félig-meddig függő viszonyba került Magyarországgal szemben, mint akár Bajorország Arnulf, avagy Olaszország I. Berengár idején. Ezzel a ténnyel a magyar kalandozások számára egy új tér, a Bizanc-felé vezető irány nyilt meg, amely nem is maradt kihasználatlanul. A bizanci korhadt viszonyok, amelyek a mindenáron való békevágyat juttatták a görög császárságban felszínre, nagy mértékben élesztette a magyarok ama vágyát, hogy ezentúl minél gyakrabban megtiszteljék látogatásukkal a Bosporus környékét.
[1] Lásd az 54. oldalon
« 20. A 934. évi bizanci hadjárat. | KEZDŐLAP | 21. A 935. évi kisebb felső-burgundi portyázás. » |