{307.} II. SZÖVEGTELEN VAGY ISMERETLEN SZÖVEGŰ TÁNCDALLAMOK

18.
CHOREA

K. 46–46/b

1) Ered.
2) Ered. egy oktávval mélyebb:

Megjelent a Zenei Szemle 1927 (XI.) VI–VIII. sz. hangjegymellékletének 12. lapján (Szabolcsi B. közl. Sztankó Béla „A lőcsei tabulaturás könyv choreái” c. dikke függelékében).

{308.} 19.
CHOREA

K. 101–101/b

Közl. Szabolcsi B., Pesti Napló 1925. dec. 25., Zenei Szemle 1927 (XI.) VI–XVIII.s z. hangjegymell. ll. (Sztankó Béla cikkéhez) és MZK 37*. Hozzá Vargyas Lajos, Ethnographia 1947. 298–300.

Változata:

ALIA

(előtte: Chorea Polo.)

V. 41/b.–42/a

Követi proportio (páratlanütemű változat). – A Chorea 10. ütemében nyilvánvalóan hibás a basszus-szólam (vagy a melódia). – Kezdetét vö. e tanulmány 9. sz. dallamáéval is.

{309.} 20.
CHOREA

K. 103–103/b

Közl. Szabolcsi, Probleme 1926. 13, Zenei Szemle 1927. (XI.) VI–VIII. sz. hangjegymell. ll. (Sztankó B. cikkéhez); MZK 50*; Kodály, A magyar népzene, 2. kiad. 1943. 46.

A dallam régi magyar egyh. népének parafrázisa. L. pld. Náray, Lyra Coelestis 1695. 116.

CANTIO DE S. PETRO APOSTOLO

Továbbá no. 181. (Ur Isten irgalmazz); Bozóky, Kat. kar-béli kótás é. k. 1797. 93. (Üdvözlégy Krisztusnak drága szent teste); Kovács Márk, A keresztény kat. {310.} isteni tiszteletnek minden ágaira ki-terjedő é. k. 1842. I. 93. (Királyok királya); Zsasskovszky, Manuale Mus.-Liturgicum 1853. 4. (Ki negyven nap előtt) és 153. (Üdvözlégy Krisztusnak); hasonlóan Bogisich, Őseink buzgósága 1897. 191. és Zsasskovszky, Énekkönyv 1922. 217.; Harmat–Sik, Szent vagy Uram 1932. 134. sz.; N. Múz. Fol. Hung. 1440. 179/b (Te hozzád ohajtunk); Magyar Népkölt. Gyűjt. XIV. (Kodály, Nagyszalontai gyűjt.) 28. sz. dallam (világi paródia). – Ez a dallam, mint Kodály rámutatott, rokona a Rákóczi-nótának (l. e közlemény 56. számát). L. még V. Zganec, Hrvatske pučke popijevka iz Međumurja (Zbornik Jugoslavenskih Pučkih Popijevaka I.) II. Zagreb 1925. 60–61. sz. és vö. a Chopin 1829-i bécsi hangversenyrögtönzésében feldolgozott lengyel népi lakodalmas melódiával:

(L. M. Karasowski: F. Chopin, Dresden 1878. 69. [csak a könyv I. kiadásában], illetve H. Leichtentritt: F. Chopin, Berlin 1905. 135.)

21.
CHOREA TANCZ

K. 105–105/b

1) Ered. tévesen fisz ; helyesen f , mint az utolsó sorban.

Közl. Szabolcsi, Zenei Szemle 1927 (XI.) VI–VIII. sz. hangjegymell. 11–12. (Sztankó Béla cikkéhez).

{311.} 22.
TANCZ

K. 136/b–137/a

1) Ered. értékjelzés nélkül.
2) Az első két hang ered. nyolcadértékű.

Közl. Seprődi IK 1909. 385. MZK. 37*.

23.
PAIKOS TANCZ

K. 137/b–138a

1) Ered. kiírt ismétlés, mindössze annyi eltéréssel, hogy a csillaggal megjelölt hangok másodszor egy oktávval mélyebbek s hogy a záróhang felett mindkét szólamban fermáta áll.

Közl. Seprődi IK 1909. 386; MZK 38*.

24.
OLA TANCZ

K. 137/b–138a

{312.} Közl. Seprődi IK 1909. 387

A máramarosi román dallamokkal való kapcsolatáról l. Kodály közlését, Napkelet 1923. 658. – Vö. még Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai 1924. 227.

25.
ÖTÖDIK TANCZ HATODON

K. 137/b–138a

Közl. Seprődi IK 1909. 389. MZK 38*. – L. még Gőnyei–Rajeczky: 111 táncdal, 1949. 42. sz. (moldvai táncdallam). Vö. e kötet 32. számával.

26.
TANCZ

K. 137/b–138a

1) Ered. (F)

Közl. Seprődi IK 1909. 390. MZK 38*.

Az ún. sortranszponáló népi melódiák példája.

{313.} 27.
NYIRI TANCZ

K. 137/b–138/a

1) Ennek az ütemnek helyesen nyilván egy oktávval mélyebben kellene állnia (vö. a népi éneklés hasonló sajátságával: Bartók Béla, A magyar népdal 1924. Bevezetés XLIV–XLV.)

Közl. Seprődi IK 1909. 391. MZK 38*.

Az előbbi dallamhoz hasonlóan, a sortranszponáló népi táncmelódiák példája.

Hasonló figurációs anyagot dolgoz fel, eltérő transzpozíciós szerkezetben, a soproni Stark-féle virginálkönyv 56. sz. („Tantz” faliratú) darabja:

28.
LAPOCZKAS TANCZ

K. 138/b.

{314.} Közl. Seprődi IK 1909. 391–92., Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 161. l. J. Pohanka, Dĕjiny české hudby v přikladech, Praha 1958. 103/f szám. Változata:

LOPATKOWANIJ TANECZ

V. 46/b–47-a

Ebben a megbízhatóbbnak látszó változatban a K.-változat 2. szakasza áll első helyen és viszont. – Közl. MZK 39*., Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 160. l. – Egyszerűbb változata a lőcsei tabulatúrás könyvben (Wechsl Tantz; 57. sz.). – További változatként l. tanulmányunk következő dallamát. – „Lapaczkas Tancz”-ot a XVIII. századbeli Linus-féle kézirat is tartalmaz (l. Falvy Zoltán, A Linus-féle XVIII. századi táncgyűjtemény, Zenetud. Tanulmányok VI. 1957. XXVII. sz.), ez a Vietórisz-változathoz áll közelebb.

Otrokocsi Fóris Ferenc szerint (Origines Hungaricae 1693. II. 67.) e tánc dallamára a „Tündérek jövének” kezdetű dalt énekelték; az elsőbbség kérdését a két változat között ez az adat sem dönti el. A táncról l. Réthei Prikkel Marián, A magyarság táncai 1924. 120–23.

29.
VALTOZO TANCZ

K. 138/b

{315.} Közl. Seprődi IK 1909. 392–93. – L. az előző dallam jegyzetét.

30.
MIKES KELEMEN TANCZA

k. 138/b

1) Ez az ütem helyesen nyilván egy oktávval mélyebben áll. – A 2. ütem végén álló ismétlőjel Seprődi átiratában hiányzik, de az eredetiben világosan felismerhető.

Közl. Seprődi IK 1909. 393–94. MZK 39*.

A címben szereplő Mikes Kelemenről l. Seprődi i. h. 394.

Ritmus szempontjából a dallamot vö. Bartók, A magyar népdal (1924) 256, 301, 303/b dallamával, szerkezet tekintetében e kötet 26. és 27. számával.

Román változata: Bartók, Die Volksmusik der Rumänen von Maramureş, München 1923. 170. l. 185. sz.; l. Kodály, A magyar népzene 1937. 80. 149. jegyzet.

31.
MAS TANCZ. APOR ISTUAN

K. 139/a

1) Ez a két hang ered. tévesen nyolcad-értékű.

Közl. Seprődi IK 1909. 395.

A címben szereplő Apor Istvánról l. Seprődi i. h.

{316.} 32.
APOR LAZAR TANCZA

K. 140/b–141/a

Közl. Seprődi IK 1909. 397–98. MZK 39*. Vö. e kötet 25. számával.

A címben szereplő Apor Lázárról l. Seprődi i. h.

A dallamnak rokonsága leginkább a román és szlovák táncdallamok között akad; vö. például Bartók, Cântece Poporale Româneşti din comitatul Bihor, Bucureşti 1913. 322. sz., ill. Bartók kéziratos román gyűjt. I. 64. sz., ezenkívül ugyanitt 251/a és 403. sz.; továbbá a Szirmay Péterné Keczer Annának[1]Lipóczi Keczer Anna, Keczer (II.) András leánya, felesége Szirmay (IV.) Péternek, aki 1646-tól 1659-ig Zemplén alispánja volt. L. Nagy Iván, Magyarország családai VI. 146. és X. 741., 744. A kéziratról: Új Zenei Szemle 1955. 4. sz. 31–33. tulajdonított szlovák népdalgyűjtemény (Nápévy starych slovenských stb., 476–46/b lapján (86):

és u. o. 46. lapon (76.):

Magyar népi változatát l. MNZT. III/b. 1956. 348 . sz. – L. még Vargyas Lajos összevetését, Ethnographia 1947. 296–98., továbbá Bartalus István: A magyar palotás zene és a népdalok (Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben. Magyarország I. 1888.) 383; az itt közölt dallamot veszi át Fabó: A magyar népdal zenei fejlődése 1908. 123. – Vö. még: V. Zganec: Narodne popijevke Hrvatskog Zagorje, Zagreb 1950. 80 a. sz. dallam.

{317.} 33.
TANCZ

K. 140/b–141/a

1) Ered. kiírt ismétlés, másodszor azzal az eltéréssel, hogy a csillaggal jelölt hang egy oktávval mélyebb.

Közl. Seprődi IK 1909. 398–99.

34.
TANCZ

K. 140/b–141/a

Közl. Seprődi IK 1909. 400.

Vö. e kötet 13. sz. dallamával, szerkezetileg a 26., 27., 30. számokkal is.

35.

N. 14. sz.

Közl.: Szabolcsi B.: Adatok a XVI–XVII. század magyar irodalom- és zenetörténetéhez, Új Zenei Szemle 1952. 3. sz. 12–13. l.; Bónis F.: A Nagy Iván-féle kézirat, Muzsika 1959. 4. sz. 42–44. l.

{318.} 36.

V. 5/b–6/a

Páratlanütemű változata, mely a dallamnak teljesebb formáját őrizte meg, ugyanabban a kéziratban: V. 6/b–7/a.

Közl. Szabolcsi, Probleme 24, 23; proportio nélkül MZK 39*.

37.

V. 7/b–8/a

{319.} 1) Ered. disz.

A dallam felett NB. jelzés, a megelőző darab (megegyezik a fent közölt tánc első felével) élén pedig szlovák felirat: „Slupod” (a. m. csonka).

Közl. Szabolcsi, Probleme 24.; Burlas–Fišer-Hořerjs i. m. 165. l. (csak dallam; címe utóbbiak értelmezésében „Ssyposs”).

38.
[Olvashatatlan felirat: Propor?]

V. 8/b–9/a

(A kódex második, kuszább kézirása.)

1. Az ütem 2. hangja felett (helyesen talán ?).
2. Ered.
3. EredO. ; a 4. hang felett
4. Hiányzik az értékjelzés.
5. Az ütem felett nem áll értékjelzés.
A basszus-szólamnak semmiféle értékjelzése nincs.

Közl. Szabolcsi, Probleme 23.

{320.} 39.

V. 8/b–9/a

(A kódex második, kuszább kézírása.)

A basszus felett nincs értékjelzés.
1) Hiányzik az értékjelzés.
2) A 3. ütemben a 4. hang felett, 4. ütemben a 3. és 4. hang között áll a # jelzés.

40.

V. 9/b–10/a

{321.} (A kódex második, kuszább kézírása.)

A basszus-szólam (értékjelzés nélkül) az ötödik hanggal véget ér.

1 Ered.
2 Itt az érték- és magasságjelzés is hiányzik (az ütem végéig).
3 Bizonytalan; eredetileg ; talán
4 Ered. az első három hang felett
5 Innen kezdve végig hiányzik a jelzés.

Közl. MZK 39*.

41.
POLONI[CA]

V. 41/b–42/a

Követi proportio (páratlanütemű változat).

Közl. Szabolcsi, Probleme 27; Zenei Szemle 1927 (XI.) VI–VIII. sz. hangjegymell. (Sztankó B. cikkéhez) 12; MZK 40.*

{322.} 42.
ALIA POLO[NICA]

V. 42/b–43/a

Közl. Szabolcsi, probl. 28; MZK 40*. Követi proportio.

Páratlanütemű változata uo.:

ALIA POLO[NICA]

Ebben a változatban feltűnő a bővített másodlépés elmaradása (2. szakasz 2–3 ütem; vö. a fent közölt dallamal).

43.
ALIA

V. 42/b–43/a

{323.} Követi proportio (páratlanütemű változat). Egy másik változata:

ALIA

V. 43/b–44/a

44.
ALIA

V. 43/b–44/a

Követi proportio (páratlanütemű változat).

Közl. MZK 40*.

45.
ALIA

V. 43/b–44/a

Követi proportio (páratlanütemű változat).

46.
ALIA

V. 44/b–45/a

Követi proportio (páratlanütemű változat). Más, variált változata:

{325.} ALIA

V. 45/b–46/a

1) Ered. disz.

Követi proportio (páratlanütemű változat).

47.
ALIA. EYA PUOGDEM POD.

V. 45/b–46/a

Szlovák népi táncdallam. Követi proportio.

Közl. Szabolcsi, Probleme 28.; Burlas–Fišer–Hořejš i. m. 158. l.

48.
ITEM KLOBUCKY TANECZ
(= Süveges tánc?)

V. 46/b–47/a

Közl. Szabolcsi, Probleme 28; MZK 40*. Követi proportió. – J. Pohanka, Dĕjiny české hudby v přikladech, Praha 1958. 103/g sz.

A táncról: Réthei Prikkel Marián, A magyarság táncai 1924. 115–17.

{326.} 49.
ALIA

V. 47/b–48/a

Követi proportio (páratlanütemű változat).

Közl. Szabolcsi, Probleme 30* MZK 41*.; Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 169. l.

Az ún. Tyukodi-nóta (Szegénylegény éneke”) legrégibb feljegyzett változata. Vö. MZK 61*–62* és e közlemény 55. sz., valamint Magyar Népzene Tára IV. 1959. 480–578. sz.

50.
ALIA

V. 47/b–48/a

Követi proportio.

Valószínűleg szlovák népi táncdallam.

Közl. Szabolcsi, Probleme 28; csak a dallamot: Burlas–Fišer–Hořerjs 170. l.

51.
ALIA. HUNGA[RICA]

V. 49/b–50/a

{327.} PROPORTIO

Közl. proportio nélkül: Fabó. A magyar népdal stb. 1908. 198–99. (részben hibás); Szabolcsi, Probleme 29; MZK 41*.

Csak a dallamot: Burlas–Fišer-Hořejs i. m. 163 l.

52.
TANTZ

V. 50/b–51/a

{328.} Követi proportio (páratlanütemű változat).

53.
ALIA

V. 51/b–52/a

Közl. Szabolcsi, Probleme 30–31.

{329.} 54.
ALIA HUNGARICA SEQUIT[UR]

V. 52/b–53/a

1) Ez a két hang ered. tévesen egy oktávval mélyebb:

Közl. Szabolcsi, Probleme 29–30.

A dallamot páratlanütemű változat (proportio) követi.

Más változatai ugyanabban a kéziratban:

ALIA

V. 52/b–53/a

ARIA

V. 25/b–26/a

V. 25/b–26/a

1) Az eredetiben:
2) Az eredetiben:

ALIA

v. 25/b–26/a

55.
ALIA

V. 52/b–53/a

{331.} Közl. Szabolcsi, Probleme 30.

Változata – vagy, ha a fent közölt dallamot proportiónak tekintjük, eredeti alakja – a Stark-féle soproni virginál-könyvben 29. sz.:

Vngerischer Tantz, des Fürsten auß Siebenbürgen

Proportion darauß

Közl., proportio nélkül, Szabolcsi, Zenei Szemle 1928. 119. (a cím jelentéséről u. itt); MZK 41*.

Vö. e kötet 49. sz. dallamával. – Talán azonos a „Thököli Imre táncza nótája”-val; ez, amennyire egy reá alkalmazott későbbi rögtönzött szövegből gyaníthatjuk (l. Zenei Szemle 1927. 241–42., ill. Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Siró Heraklitus…, kiadta György Lajos, Kolozsvár 1943. I. 20. l. – 1762-ból) 6–6–7–6 szótagszámú,

ritmizálású dallam volt.

{332.} 56.
OLACH TANCZ

V. 53/b–54/a

Közl. Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 164–165. l. (hibás).

Követi páratlanütemű változat (proportio). Más változata ugyanabban a kéziratban, szlováknyelvű felirattal: „Ja som osamela od mileho vzdalena” (a. m. „Magamra maradtam, kedvesemtől távol”):

ÝA SEM OSAMELA OD MÝLEHO VZDALENA ETC.

V. 7/b–8/a

Közl. Fabó, A magyar népdal stb. 1908. 198; Szabolcsi, Probleme 30, 24–25.; Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 159. l. (hibás).

{333.} A dallam a Rákóczi nóta legrégibb feljegyzett változata. L. Kodály, a Magyar népzene 1937. 48. MZK 62*. – További (ugyancsak felvidéki) változatok: Kodály i. m. 60. (Zséré-ről) és ua., Magyar Népzene V. 29. sz. (Lédec-ről).

Legközelebb áll egymáshoz e változatok közül a Vietórisz-kód. „Oláh tánc”-a a Kodály feljegyezte felvidéki Rákóczi-nóta:

További rokon dallamtípust képvisel e kötet 20. száma.

Talán ugyancsak a Rákóczi-nóta (bővebb) változatának tekinthető az a „lengyel” dallam, melyet Bach dolgozott fel H-moll zenekari szvitje „Polonaise” tételében 1720 körül. (L. Szabolcsi B.: Bach, a verbunkos és a Rákóczi-nóta, Énekszó 1950. 96. sz. 3.)

A Rákóczi-nóta további korai változata található – vázlatos, nyers feljegyzésben – a XVIII. század első feléből való Szirmayné Keczer Anna-féle kézirat 49. lapján (l. Szabolcsi B.: Egy XVIII. századi szlovák dallamgyűjteményről, Új Zenei Szemle 1955. 4. sz. 31–33. l.). A lejegyző kétszer egymás után, kétféle hangnemben örökítette meg a dallamot, láthatólag küszködve a rögtönzött leírás nehézségeivel.

{334.} 57.
ALIA

V. 55/b–56/a

58.
ALIA

V. 55/b–56/a

1) Itt a másoló először g hangot írt, azután áírta.

Közl. Szabolcsi, Probleme 28; MZK 41*.

Vö. Bartók, A magyar népdal 1924. 259/b és c dallamával; változataikról uo. 100. (jegyzet). Magyar Népzene Tára IV. 1959. 172–350. sz.

59.
ALIA

V. 56/b–57/a

{335.} Közl. Szabolcsi, Probleme 31.

60.
CHOREA POLL[ONICA] NOVA

L. 13.

Közl. Sztankó Béla, A lőcsei tabulaturás könyv choreái, Zenei Szemle 1927, hangjegymell. (felényi értékekkel); MZK 42*.

61.
CHOREA HUNG[ARICA]

L. 23.

{336.} Proportiója (páratlanütemű változata):

L. 24.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel).

62.
CHOREA POLL[ONICA]

L. 33.

{337.} Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel).

63.
CHOREA EX A

L. 71.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 43*.

Vö. Domokos Pál Péter, A moldvai magyarság, 3. kiad. 1941. 343. 77. sz. dallam.

{338.} 64.
CHOREA EX B

L. 72.

(Da Capo?)

1) Ered. disz.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 43*.

65.
CHOREA EX C

L. 73.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 43*–44*.

{339.} 66.
CHOREA EX D

L. 74.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 44*.

67.
CHOREA EX E

L. 75.

1) Ezt az ismétlést az eredeti nem írja ki, hanem „bis” utalással jelzi.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 44*.

{340.} 68.
CHOREA EX F

L. 76.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 45*. Változata: Speer Dániel „Türkischer Eulenspiegel”-jének (1688) 15. sz. „Pohlnische Ballet”-ja.

69.
CHOREA EX G

L. 77.

1) Ered. ritmusban.
{341.} 2) Ered. disz
3) Ered.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 45*.

70.
CHOREA EX (= H)

L. 78.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 45*.

71.
UNGRL. TANTZ

S. 3.

{342.} PROPORTIO

Jelmagyarázat: + = tr

Közl. Szabolcsi, Zenei Szemle 1928. 119. és MZK 41* (proportio nélkül; hozzá népi változat uo. 42*.).

Vö. Pálóczi Horváth Ádám gyűjt. 372. sz.:

(1813-i kz.)

XVIII. századi változatát lásd Szirmayné Keczer Anna kéziratában (33. l., 8. sz.; páratlan ütemű változata uo. 28. l. 32. sz.). Közzétette: Szabolcsi B.: Egy XVIII. századi szlovák dallamgyűjteményről, Új Zenei Szemle 1955. 4. sz. 31–33. l.

{343.} Mai népi változatok: Kodály, Nagyszalontai Gyűjt. 34. sz. dallam; Bartók, A magyar népdal 207. sz.; Réthei Prikkel Marián, A magyarság táncai 143–44. (szlovák változat) stb. – További szlovák változatok: J. Kresánek: Slovenská l’udová pieseň so stanoviska hudobného, Bratislava 1951. 63–64. (a Szirmay–Keczer-féle kéziratból is [erről l. a 32 és 56. sz. jegyzetét]).

Vargyas Lajos gyűjt. (Áj, 1940):

72.
EIN ANDERER UNGL. TANZ

S. 4.

+ és t = tr

A dallamot proportio (páratlanütemű változat) követi.

Közl. (proportio nélkül) Szabolcsi, Zenei Szemle 1928. 119. és MZK 42*.

Vö. a Kájoni-kódex egyik román táncdallamával:

MÁS OLA KETTŐS

K. 137/b–138/a

Közl. Seprődi, IK 1909. 388. (13. sz.) – A máramarosi román népi dallamokkal való kapcsolatát illetően l. Kodály, A magyar népzene 1937. 80. 149. jegyzetét, valamint Vargyas Lajos összevetését, Ethnographia 1947. 300–302.

{344.} 73.
UNGRL. TANZ

S. 33.

PROPORTIO

1) A két hang közt helyesen kötőívnek kell állnia, mint a második dallamszakasz megfelelő helyén. A trilla- és szünetjelről lásd a 71. és 72. sz. jelmagyarázatát.

Közl. Szabolcsi, Zenei Szemle 1928. 119. és MZK 42* (proportio nélkül). A dallam kapcsolatairól l. Zenei Szemle 1928. i. h.