A XVII. SZÁZAD MAGYAR VILÁGI DALLAMAI | TARTALOM | II. SZÖVEGTELEN VAGY ISMERETLEN SZÖVEGŰ TÁNCDALLAMOK |
FEJEZETEK
Notáia: Régi hatalmú gazdag irgal etc. Messias venit. 47.
Az itt idézett szövegkezdet („Régi hatalmú gazdag irgal etc.”) II. Rákóczi György énekére utal (a Hölischer-gyűjteményben: „Cantio votiva Celsissimi Principis Georgii Rákóczy scripta cum expeditionem bellicam susciperet adversus persecutores evangelii in Polonia A° 1657”). Ez az ének metrikus-ritmikus szerkezetében némileg eltér a fent közölttől: „Régi hatalmú, s gazdag irgalmú, mindenek fölött nagy igazságu, szent Jehova áldott Isten, én por és hamu, te elődben, kebeledben, futok mint hív juh.” Kétségkívül ugyanerre az énekre utal a Felvinczy-féle Comico-tragoedia (1693) egyik jelenete (Alszeghy Zsolt, Magyar drámai emlékek, 1914. 240.). „Az nyúl az vetemények között” nótájára utal a Várasfalvi Szolga Mihály Diáriumában szereplő „Allegorica simul et sarchastica expressio rerum Hungaricum contra Germanos, annis… praestitarum” (17035): „Magyarország, Erdély hallj uj hírt, {293.} Melyet régen, hogy az tokos bírt, Már ideje hogy felserkenj, Puskát, kardot, rozsdától fenj, Dobszóra ülj lóra.” (42 versszak. L. R. Kiss István: Adalékok a Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez, Magyar Irodalomtört. Értekezések V. 1905. 24.) Utóbbi szöveg nyilván a dallamnak azt a formáját veszi alapul, melyet alább „Messias iam venit” szöveggel közlünk, mindössze azzal a különbséggel, hogy a 2. ütemet így kívánja:
Közl. Seprődi IK 1909. 4001. (A Kájoni-cod. irod. a zenetörténeti adalékai.) MZK 32*. A magyar szöveg szerzője Szentmártoni Bodó János vagy Barakonyi László. Szövege, valamint a vele összefüggő irodalmi kérdések i. h. 401407. Kiadásairól (1714, 1735, 1750, 1762, 1784) uo. L. a Magyar Nyelv 191214. évf. idevágó cikkeit is, valamint Turóczi-Trostler József: A Nyúl Éneke és a Farkas Panasza, IK 1938. 217, ill. (szövegkiad.) Gyoma 1938. Latin eredetije a kódex 126/b128/a levelén (Lepus intra sata quiescit, 1664-es évszámmal); l. IK. 1909. 297301.
A kódex 47/b48/a levelén a dallam latin szöveggel:
IK 1909. 29294. Magyar fordítása (Igaz Messiae e’ vilagra jöt) a kód. 211/b212/a levelén; IK 1909. 407410. Ez az ún. „Kánai menyegzőről szóló ének”, mellyel kapcsolatban a dallam ma is él némely vidéken; l. Ethnographiai-Népélet, 1941. 139. és Népr. Múz. Értesítője, 1942. 196. (Manga J. közlései Nagycétényből, Nyitra m., ill. Pereszlényből, Hont m.).
A Vietórisz-kódex 42/b43/a levelén a dallam következő rokona szerepel:
Közl. Seprődi IK 1909. 388. MZK 32*. A szöveg folytatását nem ismerjük.
1) Eredeti ritmus:
2) Eredetileg: :|||: Az egész hangok mellett ered. sehol sincs pont.
Szövege a Mátray-kódexben és a Vásárhelyi-daloskönyvben (közl. Thaly, Vitézi Énekek II. 239, Vásárhelyi Dalosk. XCIV. 155. l.):
Közl. Fabó Bertalan, A magyar népdal zenei fejlődése, 1908. 103. (hibás), Szabolcsi, Probleme der alten ung. Musikgeschichte 1926. 21. MZK 33*.
Közl. Fabó i. m. 106; Szabolcsi, Probleme 22; MZK 34*; l. Kodály, A magyar népzene 1937. 68. (összevetés élő népi változatokkal).
A dallam előfordul V. 8/b9/a levelén is, a kódex második, kuszább kézírásában:
{296.} 1. Az első ütem az első két hang között, a második ütem a 2. hang felett áll a # jel; egyéb ritmusjelzés nincs.
2. Az első hang felett | (= o), a második felett semmi jelzés.
3. Az eredeti ritmusjelzés:
4. Nincs értékjelzés.
5. Ezen a szakaszon nincs értékjelzés.
6. Az eredeti értékjelzés:
7. Mint az első két ütemben. L. az 1. jegyzetet.
8. Eredetileg I (= o)
9. Az eredeti értékjelzés szerint ez is
A ritmusjelzés hanyag és következetlen; a basszus felett teljesen hiányzik.
Szövege a Mátray-kódexben (innen Thaly, Vit. Én. II. 46.), ill. Vásárhelyi-daloskönyvben (XLVIII. 89. l.):
Égő lángban forog szívem, higyjed, éretted |
Mert mikor (Mikoron) eszembe jutnak beszélgetésid, |
Kedvesen vélem eltöltött szép mulatságid (Gyakorta |
velem elközlött sok vigasságid) |
Nagy-gyakorta (Szerelmesen) orczámra hány szép |
gyönge csókid (kedves csókjaid), stb. |
További szövegváltozatok: Komáromi énekeskönyv (N. Múz. Oct. Hung. 483.) 16. l. 10. sz. („Egő lánban forog szivem érted edessem”); Erd. Múz. 1892. 552. (1700-ból való változat).
A gregorián „Aurora lucidissima” (vagy, Bogisich Mihály szerint, az O quot undis lacrimarum”, ill., Papp Géza szerint, az „Ecce veniet Propheta magnus” adventi antifóna) dallama, mely 1574, ill. 1582 óta, amikor Huszár Gál, ill. Bornemisza Péter először közli magyar fordítását, „Oh fényességes szép hajnal” vagy „Jézus Krisztus szép fényes hajnal” szöveggel szerepel a magyar énekeskönyvekben. (Ujhelyi Liber Choralis 1623, Cantus Catholici 1651, 1674, kéziratos Cantionalék, Náray 1695, Kolozsv. é. k. 1744, 1751, Debreceni zsoltárfüggelék 1774, Debreceni é. k. 1778, Bozóky 1797 stb.) Kolorált változatát l. a lőcsei tabulatúrás könyvben („Tagweis”, 21. sz.). Mint hajnalhirdető dal is népszerű volt felvidéki és erdélyi városokban. Vö. Zahn, Die Melodien der deutschen evang. Kirchenlieder I. 51. sz., Bartók, Die Melodien der rumänischen Colinde 1935. 45/av és Appendix, Szabolcsi, Probleme 2627, Papp Géza, A magyar kat. egyházi népének kezdetei, 1942. 30. l. és 12. sz. dallam, Énekeskönyv magyar reformátusok használatára (próbakiadás), Bpest 1948. 485. sz. dallam. Szlovák és lengyel változatairól. l. IK 1936. 2012. (Stripsky H.: A Cantus Cath. és szerzője.) A dallam redukciós magyar népi változatát l. Ethnogr. 1937. 45. (Seemayer közl.)
Ugyanez a dallam V. 121/b lev. trombita-darab formájában:
{298.} Követi a fent közölt, ugyancsak gregorián dallamon alapuló Proportio trombitaváltozata:
Közl. Fabó i. m. 1078. (hibás), Szabolcsi, Probleme 22, MZK 35*. Szövege a Mátray-kódexben (Thaly, Vit. Én. II. 280.):
Hová készülsz szivem tőlem elbujdosni (tőlem elbujdosni?)298-1 |
Az idegen földön ki fog téged szánni? |
Hogyha megbetegszel, ki fog hozzád látni? |
Páratlanütemű változata V. 7/b8/a levelén:
298-1
A dallam nyilvánvalóan e szövegrész ismétlését kívánja.
2 Az eredeti értékjelzés szerint egészhang.
Közl. Szabolcsi, Probleme 21, MZK 35*. A szöveg folytatását nem ismerjük.
Közl. Seprődi IK 1909. 3956; Szabolcsi, Probleme 16; MZK 32*. Egy népi dallamrokonát illetően Kodály, A magyar népzene 1937. 56. Irodalmi vonatkozásairól IK 1909. 3967.
A Lupuj vajdáról szóló egykorú énekek közül 8-as sorokból áll, tehát a dallammal kapcsolatba hozható Köröspataki János „Lupuj vajdáról való ének”-e (1655; Figyelő 1876) és egy névtelen énekszerző Lupuj-költeménye (M. Könyvszemle 1880, 1930). Ötsoros formája révén azonban legközelebb áll a Kájoni-kódex dallamához Köröspataki „Havasalföldi hartzról való históriá”-jának (1656) záró-versszaka (l. M. Könyvszemle 1876. 320.):
Ez Havasföldi ének |
Mellyet nem régen szerzének |
Magyarok emberkedének, |
Ellenséget megverének, |
Istentől segittetének. |
{301.} Közl. Fabó i. m. 102. (hibás), Szabolcsi, Probleme 22; MZK 34*35*.
Szövege Szappanos (Stigmatopoeus) János búcsúztatóéneke Hodászi Lukács debreceni lelkész halálára, 1613-ból. (L. Révész Kálmán közl., Magyar Szó 1903. jún. 4., Fabó, A magyar népdal stb. 1908, 77, 101, 52122.) Megvan a teljes terjedelmében (32 versszak) a N. Múz. kézirattárának Oct. Hung. 613. jelzetű XVIII. századi énekeskönyvében (65/b l.). A XVIII. században e szöveget más dallamra énekelték; ezzel az eltérő dallammal fordul elő a Kulcsár-féle melodiáriumban (sárospataki főisk. kézirattára 1770. sz., 65.) és Pálóczi Horváth Ádám 1813-i énekgyűjteményében (193. sz.). Pálóczi Horváth a gyűjteményéről készült kivonatos jegyzékben (N. Múz. Oct. Hung. 446. 4041. l.) azok között az énekek között sorolja fel, „mellyekbül ritkát gondol ujabbnak száz esztendősnél”. L. az Ötödfélszáz Énekek BarthaKiss-féle kritikai kiadását (1953. 326, 600, 820.) és Régi Magyar Költők Tára XVII. század I. 1959. 260, 58487.
A Pálóczi Horváth Gyűjteményében olvasható szöveg:
Páratlan hattyú |
Mint sir a’fejér hattyú Meander vize partján, |
Mikor kesergi sorsát, Életének víg (vég) óráján: |
Így zokog a’bús gerlicze Özvegységében asszú fán |
Szerelmes párja halálán. |
stb. |
Közl. Vabó i. m. 104. (hibás), Szabolcsi, Probleme 21; MZK 33*. Szövege a Mátray-kódexben (Thaly, Vit. Én. II. 248.):
Óh kedves filemilécske, |
Zengedező raj, méhecske, |
Szépecske, fejér menyecske: |
Szánd szivem szintén ideje. stb. |
Közl. Szabolcsi, Probleme 29; MZK 35*. Dallam- és szövegváltozatairól l. Bartha Dénes, a XVIII. század magyar dallamai 1935. 128. sz. Az itt felsoroltakon kívül: Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője 1903. 12. sz. 26. l. {303.} 3. kolinda; Sztankó Béla, Énekiskola tanító- és tanítónőképző intézetek számára III. 1905. 74, 75, 77. (betlehemes énekek), továbbá Új Zenei Szemle 1950. 2. sz. 16. l. (a dallam idegen kapcsolatairól). Egykorú cseh változat: J. Pohanka, Dĕjiny české hudby v přikladech, Praha 1958. 104/c sz.
Ritka kertben találsz télben kinyilt virágot, |
Vagy zöldellő, kedves kellő pálmafaágot. |
De oh mely nagy szerencse, |
Bár akárki tekintse: |
Nálam vagyon Istenemnek egy drága kincse. stb. |
Közl. Fabó, A magyar népdal stb. 1908. 105. (hibás); Szabolcsi, Probleme 21; MZK 34*; Kodály, A magyar népzene 1937. 56. (egybevetés élő népi változatokkal). Dallamváltozat: Bartók, A magyar népdal 9124. 258, 262. sz.; Bartha Dénes, A XVIII. század magyar dallamai 1935. 29. sz. Vö. e kötet 34. sz. dallamával.
Szövege 3 vagy 4 soros strófákból áll (Vásárhelyi daloskönyv VIII. 25. l.; Szentsei daloskönyv 10. sz. [Thaly, Vit. Én. II. 130., Buda János-féle 1943-as Szentsei-kiadás 35. l.]):
Sokan szólnak most énreám nagy ártatlanúl, |
Hadd koptassák ő nyelveket haszontalanúl, |
(Rám támadtak az irigyek, gyaláznak rútul,) |
Engem sem hágy én Istenem gyámoltatlanúl. |
A szöveg folytatását nem ismerjük. Közl. Szabolcsi B.: Adatok a XVIXVII. század magyar irodalom- és zenetörténetéhez, Új Zenei Szemle 1952. 3. sz. 1213. l.; MZK II. kiad. 47*; Bónis F.: A Nagy Iván-féle kézirat, Muzsika 1959. 4. sz. 4244. l.
1) Eredetileg azaz
2) Ritmikus jelzés nélkül.
3), 6), 8) Eredetileg egészhang.
4), 10) Ered. ritmusjelzés szerint
5) Ered. ritmusjelzés szerint félhang.
7), 9), 11) Ered. ritmusjelzés
{305.} A dallam megvan K. 10/b11/a levelén is, a következő formában:
1) Ered. egy oktávval mélyebb.
2) Ered. egy oktávval mélyebb, valószínűleg felesleges ütem.
V.-ben felirat nélkül, a kódex második, kuszább kéziratában szerepel a dallam, K-ban „Tegnap groff halala” felirattal. Valamivel teljesebb szövegkezdetét Felvinczy Comico-tragoediájából ismerjük (1693, V. megj. l. cselekedet, l. Alszeghy, Magyar drámai eml. 1914. 257.). Közlés: K. változata: Seprődi, IK 1909. 290; V. változata: Szabolcsi, Probleme 2324; MZK 33*. Kodály (A magyar népzene 1937. 79. 121. jegyzet) élő népi dallammal (az Erdélyi Népdalok 110. sz. dallamával) veti egybe.
{306.} Közl. Fabó, A magyar népdal stb. 1908. 100. (hibás); Szabolcsi, Probleme 1926. 20; ua., A XVII. század magyar főúri zenéje 1928. 72; MZK 33* és 166*. Hangszeres változat: az 1780 táján készült Linus-féle kézirat „Szamárjárás” c. tánca L. Falvy Zoltán közlését, Zenetud. Tanulmányok VI. 1957. 42829.
Szövege a Mátray-féle kódexben (38. ének, l. Erdélyi Pál: Kurucz költészet, 1903. 43.) és a Vásárhelyi-daloskönyvben (XC. 148. l.):
Térj meg bujdosásidbul, |
És egyszer már szabadulj |
Búval, emésztődött lelkem. |
Nincsen semmi hasznom már, |
Mert szívemben esett kár. |
Megfordulhat még az szél, |
Eltávozik az veszély |
Csak te is élj |
S légy jó egészségben. |
stb. |
(Az utolsó 2 sor hiányos.) |
Szerzőjének Barakonyi Ferencet gyanították (l. Barakonyi Barakonyi Ferenc költeményei, sajtó alá rendezte Erdélyi Pál, Kolozsvár 1907. 49. sz. 99. és 167. l.), de ez a feltevés megdőlt. Az első sor szövege a Barakonyi-kötetben közölt formája szerint jobban egyezik a dallam első sorának szótagszámával: Térj meg már bujdosásidból. A vers eredeti strófaképlete, Klaniczay Tibor megállapítása szerint, 8-soros.
A XVII. SZÁZAD MAGYAR VILÁGI DALLAMAI | TARTALOM | II. SZÖVEGTELEN VAGY ISMERETLEN SZÖVEGŰ TÁNCDALLAMOK |