XLVIII. FEJEZET.
A karantán szlávok.

A hajdani Karantánia magában foglalta egykor a két osztrák herczegséget, Stájert, Karinthiát és Krajnát s az e területre bevándorlott vendeket nevezték karantán szlávoknak.

Ezek a szlávok, kiknek talán egyenes maradékai a Sopron- és Vasvármegyében ma is található vendek, az avar uralom idején, az 592–595. évek táján tömegesen árasztották el az említett tartományokat. Mindenesetre az avarok engedelmével szállottak le ide, kiket politikai kényszerűség sarkalt arra, hogy magukat a veszedelmes longobárdok és bajorok felől mintegy élő fallal elzárják. Valóban mint az avarok alattvalói részint ezekkel szövetségben, részint önállóan is többször csatáztak a friauli longobárdokkal.

A VIII. század közepén a karantán szlávok közt megindul a hittérítés s e részben különösen Virgilius salzburgi érsek buzgólkodik.

A vendektől s avaroktól lakott országot Nagy Károly és utódai három tartományra osztották, ú. m. keleti vagy avar Ostmarkra, melyből lett később az osztrák herczegség, azután karinthiai herczegségre és vend határszélre, mely a mai Krajnából, Karinthia és Styria egy részéből alakult. A két előbbi a bajor, a harmadik a friauli herczeg alá tartozott. A pannoniai és avar határszél őrgrófjai alatt egyes frank grófok állottak, kiknek az avar kagánok és szláv főnökök voltak alárendelve. Ez az őrgrófsági intézmény azonban 904. körül a magyarok becsapásai alatt összeomlott s a bajor herczegeknek csak a X. század második felében sikerült az egykori Ostmarkot visszahódítani. A styriai herczegség 1180 körül alakult az egykori styriai őrgrófságból. A frank őrgrófok és grófok, a mennyire csak lehetett, elnyomták az avar és szláv főnököket s német telepesekkel árasztották el a karantán földet. Az utolsó négy avar és szláv főnök kimulása után földjeiket bajor urak kapták hűbérül.

Az Avarország és Friaul közt elterülő Karinthia külön őrgrófot kapott. Ezt a tisztet 863 után Karlmann töltötte be, a kire való tekintetből ez őrgrófságból herczegséget csináltak. Ennek egyik utóda törvénytelen fia, a későbbi császár, Arnulf lett, kit Lipót bajor herczeg követett. Lipót fia, Arnulf (907–37) alatt Karinthiát Bajorországgal egyesítették, azzal a czéllal, hogy ekként a magyarok betörései ellen jobban biztosítsák.

A karinthiai őrgrófság és az istriai herczegség egy részéből alakult Krajna herczegség. A X. században még csak őrgrófság volt Carniolia néven s 972 óta szerepelnek őrgrófjai. Idő folytán számos közeli grófságot kebeleztek bele s 1361 óta mint önálló herczegség az osztrák herczegek uralma alatt állott.

Mint ezekből látható, a karantán szlávok önálló államot nem tudtak alkotni. Nem akadt olyan főnökük, ki törzseiket egyesíthette volna s a frankok uralma sokkal hamarább sujtotta őket, semhogy államalkotásra idejök maradt volna. De nem volt alkalmas országszervezésre az a terület sem, melyet az avarok jóvoltából megszállottak, mert földrajzi alakulatánál fogva hiányzott a természetes központja.