|
|
|
|
|
 |
1. RÉSZ - SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYELVEK Hozzáférés a zenei és nem nyomtatott anyagokhoz Összefoglaló Témakör Az útmutató tárgyalja a zenei anyagokhoz való a hozzáférést, (kiterjed valamennyi zenei dokumentumtípusra,) a szabványokat, a szakmai követelményeket és a munkatársak képzését. Stratégiai kérdések A zene és film "személyes fogyasztása" különböző fizikai hordozókon (CD-ROM, DVD, videó stb.) és egyre inkább az Interneten, manapság a legtöbb európai ember mindennapi életének, pihenésének és tanulásának fontos részévé vált. A közkönyvtárak ezek biztosításának fontos forrásai. Rendkívül nagyok azonban az eltérések a könyvtárak zenei állományai és szolgáltatásai között. Mindössze egyetlen európai országban (Dániában) szabályozzák részletesen a közkönyvtárakra vonatkozó törvényben a zene bármely formában való szolgáltatását. A zene és a film rögzítése analóg helyett már régóta digitális. Az Internet a terjesztés egy új formáját jelenti. Zenei fájlok letölthetők MP3 formátumban. A streaming (folyamatosan letölthető) videó források is hozzáférhetők a weben Európa és világszerte. A zenei anyagok fokozott kínálata/könnyű elérhetősége az Interneten rendkívüli fontosságúvá teszi, hogy a közkönyvtárak kidolgozzák azokat az irányelveket, amelyek alapján a szellemi tulajdonjog csorbítása nélkül és az új európai és általános szerzői jogi szabályozásnak megfelelően biztosíthatják olvasóik számára az azokhoz való hozzáférést. A zenei könyvtárosok képzése továbbra is az innováció és a fejlesztés néhány jó példájára korlátozódik. Gyakorlati javaslatok A közkönyvtárak feladata:
Jövőbeni tervek
Témakör Ez az Útmutató a következő kérdésekkel foglalkozik: A zenei könyvtárakra vonatkozó törvények és irányelvek A kereskedelem világával való kapcsolat Stratégiai kérdések Az Európai Unió Harmonica projektje sokat tesz a könyvtárak zenei kiadványainak dokumentálása érdekében szerte Európában. A zene és film "személyes fogyasztása" különböző fizikai hordozókon (CD-ROM, DVD, videó stb.) és egyre inkább az Interneten, manapság a legtöbb európai ember mindennapi életének, pihenésének és tanulásának fontos részévé vált. A közkönyvtárak ezek biztosításának fontos forrásai. Az európai könyvtárak gyűjteményének 5 %-a (több mint 60 mill. dokumentum) audiovizuális anyag, többnyire zenei és film-felvételek CD-n, DVD-én, videokazettán stb. Szabályozás (törvények) és irányelvek. Csak egyetlen európai országban (Dániában) szabályozzák részletesen a közkönyvtárakra vonatkozó törvényekben a zene bármely formában való szolgáltatását. A hangzó anyag állományban és szolgáltatásban rendkívül sok szint van: Görögországban igen kevés a zenei könyvtár, a legtöbb skandináv városban viszont a közkönyvtáraknak van zenei részlege, sőt külön zenei könyvtárak is léteznek. Egyes országokban regionális vagy helyi szinten léteznek a zenei dokumentumok biztosítására vonatkozó irányelvek, ezek garantálása azonban, a helyi hatóságok belátására van bízva. Franciaországban pl. kormányrendelet írja elő a nemzeti és regionális kulturális javakhoz való ingyenes hozzájutást és ezek ingyenes szolgáltatását a könyvtárakban, de számos városban és régióban ennek konkrét megvalósítása még várat magára. Sok közkönyvtár zenei részlege a különböző zenei felvételekhez, előadókhoz, előadásokhoz, stílusokhoz stb. kapcsolódva a könyvek mellett kottát (nyomtatott zenei anyagot) is tart. Az már ritkábban tapasztalható, hogy vokális vagy instrumentális művekhez szólamanyagot is találjunk a közkönyvtárak zenei részlegeiben. Valahonnan innen ered a fonotékák vagy médiatékák létrehozásának ötlete, amelyekben a hangsúly a hang és multimédiás anyagon van és csak nagyon kevés nyomtatott anyagot tartanak, vagy egyáltalán semennyit. A közkönyvtárak általi zenei anyag szolgáltatás országos vagy regionális szintű tervezése egyelőre csak kevéssé valósul meg. Ahol ez már realitás, mint pl. az Egyesült Királyságban, ott ennek előnyei máris érezhetőek. Egyes országokban csodálatos rendszere van a forrásmegosztásnak, más országok viszont nem tesznek semmit ezen a téren, a hanganyagok könyvtárközi kölcsönzése pedig gyerekcipőben jár, a CD-ék és más korszerű hang- és videó-hordozók nagyobb szilárdsága ellenére. Az együttműködési és konzorciális megállapodások nagyon különbözőek, különösen a több szektort vagy több domaint érintő szinten. A zenei könyvtári szolgáltatások támogatottsága az utóbbi évtizedben általában jelentősen csökkent, más helyi hatósági ráfordítások és más könyvtári szolgáltatások vagy a technológiai beruházások ellenében. Egyes országokban ehhez hozzájárult az a felfogás, hogy a klasszikus zenei szolgáltatások csak egy "elit rétegnek" szólnak. Az audiovizuális gyűjtemények fokozódó növekedése azt a reményt kelti, hogy ezek hamarosan önfenntartókká válnak, különösen ha a felvételek kölcsönzéséért díjat szednek. A közép- és kelet-európai országok átmeneti gazdasága jelenleg nem teszi lehetővé a korábban nyújtott támogatást. Más országokban viszont, pl. Finnországban, valamennyi szolgáltatás - a zenei és nem nyomtatott anyagok szolgáltatása is - ingyenes. A zenei könyvtárosok képzése továbbra is az innováció és fejlesztés néhány jó példájára korlátozódik. A nemzetközi szakmai szövetségek létezésének (International Association of Music Libraries, Archives and Documentation Centres - Zenei Könyvtárak, Archívumok és Dokumentációs Központok Nemzetközi Szövetsége) fontossága - az együttműködés középpontjaként és a szakmai fejlődés szempontjából egyaránt - csaknem általánosan elismert, mind nemzetközileg, mind az egyes nemzetek szintjén. Egyes országokban a zenei és nem nyomtatott dokumentumokra, Internet szolgáltatásokra, az ezzel foglalkozó munkatársakra, a katalogizálásra vonatkozó szabványok pontosan kidolgozottak, míg más országokban ilyen szabványok egyáltalán nem is léteznek. A zenei anyag összetettségéből (különböző formátumok és nyelvek, ugyanannak a műnek vagy egyes részleteinek számtalan feldolgozása, hangszerelése), a zene nemzetközi jellegéből fakadóan a szabványokhoz való ragaszkodás különösen fontos, kiváltképpen akkor, amikor megvalósul az adatcsere. A közeli jövőben a létező szabványok szerinti fokozottabb együttműködésben és az adatrögzítés/feldolgozás szélesebb körű megosztásában kell gondolkodni. Szociális vonatkozás: az etnikai kisebbségeknek és a hátrányos helyzetű felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokban nagyok az eltérések, már ott, ahol egyáltalán léteznek ilyen szolgáltatások. Meglepő, hogy néhány viszonylag nagy kisebbséggel rendelkező országban ilyen szolgáltatások nem is léteznek. A hátrányos helyzetűekre vonatkozóan a hozzáférés és támogatás biztosítása csak azokban az országokban szabályozott, ahol vannak diszkriminációra vonatkozó törvények. Digitális technológiák. A zene és a film rögzítése analóg helyett már régóta digitális és technológiailag már házi berendezéseken is hozzáférhető. A digitális technológia és az Internet a terjesztés új eszközeit biztosítja. Zenei fájlok letölthetőek MP3 formátumban. A NAPSTER esetet követően a főbb gyártók ebben vagy hasonló formátumban terjeszthetnek, bár az Internet biztonsági és elektronikus kereskedelmi modellek kérdése továbbra is kérdéses marad. Amint ezeket a problémákat sikerül megoldani és a megfelelő sávszélesség mindenhol elérhető lesz, az Interneten keresztüli direkt beszerzés a terjesztőktől és/vagy gyártóktól széles körben elterjed. Szerzői jog. A könyvtárak és gyártók között csak néhány megállapodás van a szerzői jog értelmezésére. A zenei anyag fokozódó hozzáférhetősége az Interneten rendkívüli fontosságúvá teszi, hogy a közkönyvtárak kidolgozzák azokat az irányelveket, amelyek alapján a szellemi tulajdonjog csorbítása nélkül és az új európai és általános szerzői jogi szabályozásnak megfelelően biztosíthatják olvasóik számára az azokhoz való hozzáférést. Ld. még szerzői jog Kapcsolat az üzleti világgal/kereskedelemmel. A közkönyvtárak szerepe más, mint a kereskedelemben kialakult kínálati rendszereké. A legtöbb közkönyvtár zenei állománya nem tükrözi a kereskedelmi eladási mérleget. A könyvtárak közönsége idősebb a "lemezboltokénál" és inkább a "klasszikus" zenét és a különlegességeket részesíti előnyben a "pop" zenével szemben, amiben szintén eltér a kereskedelmi értékesítés mutatóitól. Olyan nézet is van, hogy egyesek a könyvtárak állományát tájékozódásra használják fel a vásárlás előtt. Ezt a hangfelvétel gyártó ipar némi szkepticizmussal fogadja, mivel sokan úgy vélik, hogy a könyvtár az illegális másoláshoz szolgáltat anyagot. A közkönyvtárak általában csak az új kiadású anyagot szerzik be és tovább tartják állományban, mint azok az üzletekben kaphatók (addig tartják, amíg kölcsönzik őket.) GYAKORLATI JAVASLATOK Célkitűzések és szabályozás
Hozzáférhetőség Egyre több zenei könyvtár hoz létre saját weboldalakat, vagy kerül említésre a közkönyvtárak fő web-oldalain. Az online kapuk a gyűjteményekhez és címtárakhoz gyorsabb hozzáférést biztosítanak a speciális információhoz valamennyi felhasználó számára, és válnak ezáltal felbecsülhetetlen értékűvé a távoli területeken élők és a mozgásukban korlátozottak számára. Létfontosságúak az on-line nemzeti gyűjteményi címtárak, linkekkel a könyvtárakhoz. Szintén fontosak a linkek a helyi zenei könyvtárak szolgáltatásaihoz és katalógusához, ezáltal biztosítva, hogy a helyi gyűjtemények bekerülnek az országos képbe és a helyi lakosok is tudják, hogy mit találnak meg helyi szinten és mit nem. Ld. linkek & forráskeresés Az videoanyagok "áradata" nagy mennyiségben hozzáférhető már a Weben Európában és világszerte, beleértve a televíziós hírmagazinokat, drámákat, zenei felvételeket, "archív" televíziós műsorokat (pl. rendezvények és régi sorozatok), oktató programokat, parlamenti és bírósági közvetítéseket, pénzügyi és business servicet, vallási műsorokat és teljes terjedelmű mozifilmeket és rövid "klipeket" ld. Ariadne. A videó-áradat hozzáférhetővé tételéhez speciális "lejátszó" szoftverre van szükség, amely általában letölthető az Internetről. A közkönyvtárak biztosíthatják a hozzáférést azoknak, akiknek nincs otthon megfelelő kapcsolódásuk a nethez. A digitális és hálózati technológiák növekvő elérhetősége egyforma hozzáférhetőséget biztosít a házon belüli gyűjtemények és a külvilág számára. A helyi katalógus ugyanúgy hozzáférhető, mint a többi, az Interneten elérhető könyvtár; a helyi digitális gyűjtemények ugyanúgy hozzáférhetők, mint a távoliak. A közkönyvtáraknak mérlegelniük kell a következő lehetőségeket:
A könyvtári rendszerek (ld. integrált könyvtári rendszer) többnyire könyvek feldolgozására készültek, és nagymértékű leleményességre van szükség ahhoz, hogy ezeket alkalmazni lehessen a zenei és nem nyomtatott anyagokhoz. A könyvtári rendszereknek minden (fizikai és elektronikus) dokumentumra és forrásra azonos hozzáférési szinten kell integrálniuk az elektronikus adatokat, az Internetet és meta-adatokat. A zenei könyvtárosoknak abba az irányba kell befolyásolniuk a rendszer-készítőket, hogy az ő igényeiknek megfelelő megoldásokat alkalmazzanak. A közös beszerzéssel még több anyagot tudnak hozzáférhetővé tenni a felhasználók számára és gazdaságosabban tudják felhasználni pénzeszközeiket. A vegyes gyűjtemények létrehozása, akár maggyűjteményként, akár azonos domainnel működő könyvtárak konzorciumaként, elkerülhetővé teszi a duplikálást, lehetővé teszi az anyagok kölcsönös rendelkezésre bocsátását, valamint az elektronikus (vagy egyéb) dokumentumok használati jogának és a licenceknek a megszerzését a konzorcium egésze számára.
A legjobb példák a témakör szerinti együttműködésen alapulnak. Azokban a könyvtárakban, ahol nincs lehetőség a hanghordozók kölcsönzésére, ott működnek a meghallgatást kínáló szolgáltatások. A könyvtárak előadások tartására is kiválóan alkalmasak, működhetnek helyi művészeti központokként, különösen a távoli helyeken. A könyvtárak hozzáférést biztosíthatnak a billentyűzethez vagy kínálhatják a Sibelius vagy más zenekezelő programok használatát a számítógépen, amelyek segítségével a felhasználó nyomtatott zenét állíthat elő. Egyre nő a személyi számítógépek rendelkezésre bocsátásának jelentősége. Ez különösen fontos a szerényebb ellátottságú könyvtáraknak, mivel a web információt szolgáltat más gyűjteményekről és önmagáról is. A helyi könyvtár olyan közösségi központtá válhat, amely többcélú előadótermet és időt biztosít beszélgetésekhez, irodalmi és zenei előadásokhoz. Az ilyen rendezvényeket szervezhetik a könyvtárak vagy más szervezetek. A zenei könyvtárak rendezhetnek koncerteket és más zenei előadásokat, amivel vonzóbbá tehetik a zenei könyvtár használatát. Az egyes településeken a zenei gyűjteményeket és szolgáltatásokat az etnikai közösség érdeklődéséhez kell szabni. A Resource, az Európai Közösség Múzeumi, Levéltári és Könyvtári Tanácsa 2001. decemberében megjelentette a hátrányos helyzetű felhasználók ellátottságát vizsgáló felmérés eredményeit. A felmérés kiterjedt a jelenlegi ellátottságra, a hozzáférés korlátaira, a legújabb kutatási eredményekre és a gyakorlati javaslatok kidolgozására. Információ szabványok ld. még forrásleírás Nagyon nagy azon zenei dokumentumok száma, amelyekre nincs jó katalógus rekord elektronikus formában. A jelenleg még mindig manuális vagy kártyakatalógus formájában létező zenei könyvtári katalógusok automatizálásának általános igénye szükségessé teszi szabványok együttműködésen alapuló kidolgozását. A bibliográfiai alaprekord szabványát kidolgozta a Zenei Könyvtárak, Archívumok és Dokumentációs Központok Nemzetközi Szövetsége (IAML - International Association for Music Libraries, Archives and Documentation Centres) és a Hangzó és Audiovizuális Archívumok Nemzetközi Szövetsége (IASA - International Association for Sound and Audivisual Archives) is. A zenei könyvtárak Ensemble konzorciumának (Egyesült Királyság) website-ja rendelkezik bibliográfiai alaprekorddal a nyomtatott zenei dokumentumokra, amely az IAML bibliográfiai alaprekordja alapján készült, kiemelésekkel. Ez a projekt tartalmaz számos megállapodást számos közkönyvtárral a jövőbeni együttműködésre. A minél egységesebb katalogizálási szabványok biztosítják a hozzáférést az információhoz az Interneten elérhető számítógépes katalógusokban. Az új technológia számos kevésbé "hagyományos" lehetőséget kínál. A nyomtatott dokumentumok és kéziratok digitalizálhatók. A létező osztályozó rendszerek egyike sem alkalmazható megfelelően a zenei dokumentumoknál. A gazdag gyűjtemények újraosztályozásának gazdasági vonzata gyakorlati akadálya lehet a gyökeres változásnak. Ennek ellenére a főbb rendszer-szerkesztők figyelmét fel kell hívni erre az igényre, további megoldásokat kell keresni. A kiadói anyagok gyűjteménye és archívumok anyaga a kapcsolódó meta-adatokkal egyre inkább hozzáférhető digitális formában (ld. még forrásleírás). Bizonyos könyvtárak már egyesítve kínálják gyűjteményeiket, azonos hozzáférési szinten: kiadói anyagot (pl. felvételeket) és archív dokumentumokat (pl. zenei események szerkesztetlen felvételei). Ez lehetővé teszi a zenei információ keresés fejlettebb módszereinek bevezetését, hasonlóan a szöveges információ visszakeresés terén jól bevált módszerekhez, azzal a kitétellel, hogy a zene nem redukálható a szövegre.
Szerzői jog és megállapodások a kereskedelmi szektorral ld. még szerzői jog Az európai uniós törvény ellenére a szerzői joggal kapcsolatos szabályozás jelentősen eltérő Európa szerte, mivel nem egységes az értelmezés. Egyes országokban végrehajtottak bizonyos intézkedéseket a szerzői jog vonatkozásában; más országokban viszont nem, és az önálló kezdeményezéseket részesítik előnyben. Megint más országok informális megállapodásokat kötnek a kiadókkal, pl. az Egyesült Királyságban, ahol a Music Publishers Association (Zenei Kiadók Szövetsége), különböző intézményekkel megállapodva, útmutatót ad ki a tisztességes gyakorlat alkalmazásához.
A zenei könyvtárban vagy szakképzett, a zenében jártas, vagy zeneileg is képzett szakképzett könyvtárosnak, vagy könyvtárosi képzettséggel vagy tapasztalattal rendelkező zenésznek kell dolgoznia. Egyes országokban a zenei könyvtárosok úgy próbálják megoldani ezt a problémát, hogy azoknak, akik a könyvtárakban zenével foglalkoznak, de nem rendelkeznek megfelelő gyakorlattal, tréningeket szerveznek. A következő megoldások javasolhatók:
JÖVŐBENI TERVEK A digitális terjesztésből ki kell zárni a popsztárok kereskedelmileg jól értékesíthető felvételeit. A könyvtárak technikailag hamarosan képesek lesznek bármely szükséges felvétellel ellátni felhasználóikat. A gazdasági szempontok azonban igen bonyolultak, mivel az ilyen dokumentumok szerzői jogvédelem alá esnek. A közkönyvtáraknak olyan információs csatornaként kell működniük, amely elvezeti a felhasználót az általa keresett zenéhez és díj befizetése ellenében rendelkezésére bocsátja azt, vagy eladja neki. Ez felveti a kiskereskedőkkel való versengés kérdését. Lesz azonban olyan zenei és képanyag, amelyet kizárólag a könyvtárak, múzeumok és archívumok fognak gyűjteni és digitalizálni szöveg vagy hang formájában, talán éppen a helyi vagy regionális vonatkozásban fontos anyagok lesznek ezek. A megosztott keresés, böngészés és a zenei és filmanyagot gyűjtő könyvtárak különválásának támogatása és ezek kiterjesztése a speciálisan zenei kérdésekre, fokozni fogja a helyi és távoli hozzáférést a hálózati szolgáltatásokon keresztül. Meg kell találni az egységes európai zenei forrás-kapu megvalósíthatóságának módját az Interneten. Minél pontosabb technikai keresési módszereket kell kifejleszteni és alkalmazni az olyan kulcskérdések megoldására, mint:
Az elektronikus korszak zenei könyvtárosai számára ki kell alakítani a megfelelő tanfolyami formákat, különösen a tökéletesített "hibrid" (fizikai és elektronikus) keresés közvetítőjeként a felhasználók számára. Európa WedelMusic The IST project WedelMusic started in January 2000, addresses IPR problems with watermarking, access and processing/retrieval secured solutions tested by music publishers (Riccordi, Suvini, BMG). MIRACLE The EU-funded project: Music Information Resources Assisted Computer Library Exchange has partners in the Netherlands, Spain, the UK, Switzerland, Italy and Denmark. The website provides links to all those countries' libraries for the blind. http://www.svb.nl/project/Miracle/miracle.htm Ausztrália National Library of Australia With relatively fewer resources than in some countries, the Australian music library community has devised a project similar to the UK's Cecilia, but more far-reaching, with links to the entire music community and with the needs of users a paramount consideration. Picture Australia This site contains over half a million-image records from collections in museums, galleries, archives, universities, public libraries and historical societies. http://www.pictureaustralia.org/ Cseh Köztársaság Okresní knihovna, Olomouc One of a large number of public libraries providing accessible information online on their music collections. http://www.ok-olomouc.cz/index.html Dánia Silkeborg library An easily accessible multicultural library which includes links to the culture and music of a wide range of countries represented in their collections. Roskilde Finnország Music Library Directory A model of national music library directory with links to individual music libraries. Helsinki http://www.lib.hel.fi/musko Inter-library lending service For all materials, including printed music, recorded music and other non-print materials. This site provides access to the catalogues of libraries in the public library network, with a facility to search all the catalogues. http://www.publiclibraries.fi/ Franciaország AIBM A site complied by music librarians with good links to libraries, bibliographies, musical iconography, etc. Guidelines French law provides firm guidelines on what is centrally organised by government and what is expected of local authorities http://www.enssib.fr/autres-sites/csb/csb-charter.html Mediatheque A model multimedia site and gateway to resources which includes recordings, videos, musical analysis and audio excerpts. Paris the Cité de la Musique Németország Bremen Public Library Offers an unusual online guide to its art collection, including pictorial content. http://www.graphotek.bremen.de/ Litvánia Classicalmusic This guide to music services in Lithuania provides a different model with much commercial content, but is packed with solid information and provides links to libraries. Magyarország MTA Zenetudományi Intézet Zenei könyvtárak ismertetése Könyvtári statisztika Hollandia Centrale Discotheek, Rotterdam The Dutch central service for inter-library lending of sound recordings at the in Rotterdam. The lending service is widely used by other public libraries in the Netherlands. There is an electronic form. Musica Wide-ranging guide to music in the Netherlands, originally conceived by the music information centre: model for a music subject gateway, includes good links to music libraries of all kinds. http://www.musica.nl/html/default.php Portugália Lisbon the Fonoteca The only institution of its kind in Portugal, the fonoteca in Lisbon provides a gateway to many other music services in Portugal. http://www.cm-lisboa.pt/fonoteca/ Svédország Swedish Music Library Egyesült Királyság Backstage An academically funded site, which already includes some public library and theatre collections and offers collection level descriptions for all collections included and item level descriptions for about half of the collections to date. http://www.backstage.ac.uk/ Birmingham Music Library's mission statement includes services for ethnic communities and individual libraries document their holdings and use knowledgeable local people from the communities to assist in selection. Cecilia New British project to provide an online directory of British music library resources and other music resources, with appropriate links to individual libraries and organisations. http://www.cecilia-uk.org/ Library and Information Plan for Music in the United Kingdom and Ireland, IAML (UK). Since publication of the plan in 1993 and the case it made for improvements in cooperation, a number of projects to secure improvements have been recognised and have gained funding. The Performing Arts Data Service, a Centred on institutions in higher education, offers a gateway for digital collections of film, television and broadcast resources, music, theatre and dance. It could be extended to include more public library and local archive material. http://www.pads.ahds.ac.uk/ Royal National Institute for the Blind Has a website which outlines services for those with visual impairments, which includes information and advice, training issues, services for the provision Braille music and music-related materials and information. Westminster http://www.westminster.gov.uk/libraries/special/music/index.cfm The Visual Arts Data Service Aims to protect, preserve and promote access to the digital resources of various collections in the UK. While it is centred on the academic community, there is cross-sectoral participation. |
|
|
|
|
|
 |
|