|
|
|
|
|
 |
1. RÉSZ - SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYELVEK Hozzáférés különböző kulturális tartalmakhoz Összefoglaló Témakör Ez a program a közkönyvtárak által a kulturális tartalmakhoz való hozzáférés biztosítását jelenti elektronikus úton, különös tekintettel az Internetre. Ez jelenti egyrészt a tartalom létrehozását az információs web-oldalakhoz, másrészt a tartalmat létrehozó társulások menedzselését. STRATÉGIAI KÉRDÉSEK Az Európai Bizottság célja, hogy biztosítsa a hozzáférést az európai kulturális vagyonhoz. Számos program szolgálja ezt a célt. Az intézményeket országhatárokon túli együttműködésre bátorítják. A közkönyvtárak biztosíthatják a hozzáférést ezekhez az információforrásokhoz, de fontos szerepük van a tartalom létrehozásában is. A múzeumok, levéltárak és a kulturális örökséggel foglalkozó egyéb intézmények gyors ütemben digitalizálják gyűjteményeiket. Fokozódik a digitalizálás helyi szintű irányítása. Egyre fejlettebb képkereső módszerek válnak hozzáférhetővé. A nagyvárosokban és régiókban gyakran jönnek létre helyileg központosított hatósági szervek az ebben a munkában stratégiailag érdekelt kulturális intézmények szponzorálására. A közkönyvtárak kiváló helyzetben vannak, hogy bizonyítsák, rendelkeznek megfelelő gyakorlattal ezen a téren. A kulturális örökséghez való hozzáférés biztosítása érdekében együttműködnek más ügynökségekkel, intézményekkel és helyi szervezetekkel. GYAKORLATI JAVASLATOK A könyvtárak, levéltárak és múzeumok tevékenységét országos, regionális és helyi szinten egyaránt koordinálni kell. Jó példa erre a Resource (Forrás) az Egyesült Királyságban.
JÖVŐBENI TERVEK A kulturális forrásokhoz való hozzáférést a jövőben erősen befolyásolja a forrásleírás fejlődése, az Internethez való hozzáférés lehetősége, a kulturális javak digitalizálásának és a multimédiának a fejlődése. A kulturális gyűjtemények digitalizálása addig folytatódik, amíg Európa kulturális örökségének jelentős része hozzáférhetővé nem válik valamely digitális eszközzel. A helyi tartalom ennek egyre növekvő részét fogja képezni. A múzeumoknak, levéltáraknak, közkönyvtáraknak, helyi közösségi és önszerveződő szervezeteknek közösen kell dolgozniuk annak érdekében, hogy ez az anyag hozzáférhető legyen. Az olyan tartalmak generálása a könyvtárak által, mint pl. a helyi közösségi információ, egyre szakszerűbbé válik és magában foglalja a szervezeti határokon túlmutató együttműködési projekteket, egyre nagyobb és gyorsabb adatbázisok létrehozását, amelyek nagy értékű eszközévé válnak a helyi közösség kezében. Témakör Ez az Útmutató a következő kérdésekkel foglalkozik: Közösségi információ és tartalom létrehozása A könyvtár saját állományának digitalizálási folyamatával a Digitalizálás fejezet foglalkozik. STRATÉGIAI KÉRDÉSEK Az európai kultúrpolitikai központok mindenhol tiszteletben tartják a kulturális identitást és különbözőséget és támogatják a kultúra megőrzését, fejlődését és támogatását ösztönző megmozdulásokat, törekvéseket. Mindez kitűnik az Európai Unió kezdeményezéseiből is (ld. A Maastricht-ban aláírt európai uniós szerződés, 151. cikkely és az Európa Tanács). A fenti célok megvalósítása érdekében számos európai kezdeményezés született, többek között:
Egyre több kulturális forrás és információ válik elektronikusan és online hozzáférhetővé. A közkönyvtáraknak a kulturális szolgáltatások sokkal nagyobb választékát kell kínálniuk a felhasználók számára és segíteniük kell a helyi közösségek kultúrájának művelését annak teljes sokszínűségében. A közkönyvtáraknak együtt kell működniük más értékmegőrző intézményekkel, mint pl. a levéltárakkal és múzeumokkal, olyan új információforrások létrehozásában, amelyek helytörténettel, helyi kulturális eseményekkel, helyi kulturális tartalmakkal és közösségi információval foglalkoznak. Az ebben a vonatkozásban legfejlettebb országok az észak-európai országok, különösen Skandinávia. Az USA-ban, Írországban és az Egyesült Királyságban a családtörténeti és családfa-kutatás iránti érdeklődést a migráció régi hagyománya idézi elő. A könyvtárak, levéltárak és múzeumok tevékenységét országos, regionális és helyi szinten is koordinálni kell. Jó példa erre a Resource az Egyesült Királyságban. GYAKORLATI JAVASLATOK A közkönyvtárak Európa szerte már régóta aktív részesei az olyan tevékenységekben, amelyek célja a kultúrához való hozzáférés segítése az olvasóközönség, a könyvek támogatásával és a régió irodalmi örökségének gyűjtésével. Ezek hagyományos formái, mint pl. író-olvasó találkozók, versenyek, játékok, kiállítások, mesemondó találkozók szervezése - főként gyermekek számára - arra ösztönzi őket, hogy közelebbi kapcsolatot keressenek az irodalommal, a könyvekkel és használják a könyvtárat. A múzeumok, levéltárak és más kulturális örökséggel foglalkozó intézmények egyre nagyobb mértékben digitalizálják gyűjteményüket. A képkeresés egyre kifinomultabb módszerei válnak hozzáférhetővé. A nemzeti múzeumok site-jai tartalmazzák más múzeumok site-jait (a szentpétervári Ermitázs, a new-yorki Metropolitan, a párizsi Louvre stb.) és azok virtuális formáit, pl. a Scottish Cultural resource Network (SCRAN). A fokozódó digitalizálást manapság a kulturális örökséggel foglalkozó helyi intézmények végzik. Az Internet és a kulturális források A könyvtárosoknak olyan gyakorlatot kell szerezniük, amely lehetővé teszi számukra, hogy az Internetes site-ok színvonalának megfelelő site-ot tudjanak létrehozni, anélkül, hogy szükségképpen rendelkeznének a speciális wesbsite-ok létrehozásához szükséges szaktudással. A kulturális források weben való kereséséhez jelenleg rendelkezésre álló keresőrendszerek mindegyikének meg van az erőssége és a gyengéje (ld. Phil Bradley & Searchenginewatch; ld. még search engines Resource Description Guideline-ben). A World Wide Weben számos kiváló minőségű téma-kapu (gateway) van. A könyvtáraknak el kell dönteniük, hogy mely területen teremtenek új értéket az Internetes kapuk vagy útmutatók létrehozásával, nem feledkezve meg a forrásokról és a naprakészség biztosításának szükségességéről. A helyi kulturális és közösségi információhoz való hozzáférés egy olyan terület, amelyet más kapuk vagy keresőrendszerek nem fednek le és ez az a terület, amelyen a könyvtárak - helyzetüket kihasználva - megtehetik saját kulcsfontosságú hozzájárulásukat. A könyvtárak és kulturális partnerintézményeik
A kulturális forrásokhoz való hozzáférés együttműködést tesz szükségessé a közkönyvtárak és más intézmények között, beleértve a kulturális örökséggel foglalkozó intézményeket, könyvtárakat, kulturális egyesüléseket, központokat, alapítványokat, szociális egyesületeket, művészi társulásokat, történelmi társaságokat, egyházi szervezeteket, más kormányzati intézményeket, iskolákat és helyi és központi hatóságokat. Az együttműködés nemzetközi szinten is fontos, pl. a többnyelvű (ld. többnyelvű) közösségeknek nyújtandó szolgáltatások esetében, az országhatárok közelében lévő intézmények között és az országhatárokon túlmenő etnikai csoportoknak nyújtandó szolgáltatások esetében. A közönségnek naprakész információra van szüksége a civil társadalmat alkotó szervezetek köréről, a modern Európa egyre összetettebb és szétesőbb városi és a gyakran szegényesen ellátott vidéki közösségeiben. Az ilyen jellegű információ egyértelműen alkalmas a digitalizálásra és manapság megszokott dolog, hogy a közkönyvtárak website-jukon keresztül információt szolgáltatnak a különféle helyi szervezetekről. A közkönyvtáraknak a helyi szervezetekre kell koncentrálniuk: az országos szervezeteket a kereskedelmi vagy központi előállítású site-ok jól lefedik. A közkönyvtárak által nyújtott információk a következők lehetnek:
A helyi közösségre vonatkozó információs adatbázisokban fontos a téma, cím és a szervezet neve szerinti keresési lehetőség. Kapcsolódniuk kell más, a régión belüli közösségi információs oldalakhoz. A helyi közösségre vonatkozó információhoz való hozzáférést egyre inkább alakítják konzorciumokba vagy csoportokba tömörült szervezetek, amelyek egyesítik forrásaikat annak érdekében, hogy minél teljesebben és zökkenő mentesebben biztosítsák a helyi közösségi élet valamennyi aspektusának hozzáférhetőségét. Az ebben résztvevő szervezetek a következők lehetnek:
A közkönyvtáraknak meg kell állapodniuk az ilyen szervezetekkel az együttműködés témakörében, pl. a közösségi és önszerveződő szervezetektől való adatgyűjtés koordinálása útján. A nagyvárosokban és régiókban gyakran jönnek létre helyileg központosított hatósági szervek az ebben a munkában stratégiailag érdekelt kulturális intézmények szponzorálására. A közkönyvtárak kiváló helyzetben vannak, hogy bizonyítsák, rendelkeznek ezen a téren megfelelő gyakorlattal, együttműködnek más intézményekkel, ügynökségekkel és helyi szervezetekkel a pontos és naprakész információ szolgáltatás érdekében, amely információt a megállapodott szabványokkal összeférhető formában bocsátanak rendelkezésre. Jövőbeni tervek A kulturális forrásokhoz való jövőbeni hozzáférést jelentős mértékben befolyásolja a forrásleírás fejlődése, az Internethez való hozzáférhetőség, a kulturális javak digitalizálásának alakulása és a multimédia fejlődése. A kulturális gyűjtemények digitalizálása addig folytatódik, amíg Európa kulturális örökségének jelentős része hozzáférhetővé nem válik valamely digitális eszközzel. A helyi tartalom ennek egyre növekvő részét fogja képezni. A múzeumoknak, levéltáraknak, közkönyvtáraknak, helyi közösségi és önszerveződő szervezeteknek közösen kell dolgozniuk annak érdekében, hogy ez az anyag hozzáférhető legyen. Az olyan tartalmak generálása a könyvtárak által, mint pl. a helyi közösségi információ, egyre szakszerűbbé válik és magában foglalja a szervezeti határokon túlmutató együttműködési projekteket, egyre nagyobb és gyorsabb adatbázisok létrehozását, amelyek nagy értékű eszközzé válnak a helyi közösség életében. Linkek Magyarország Magyar Internetes
tájékoztatás - magyar könyvtárosok tájékoztató szolgálata Vállalkozói információs szolgálat Békéscsaba, Megyei Könyvtár A közkönyvtár változó paradigmája Papp István Internet, web, intelligens települések, településfejlesztés Közhasznú Információs Szolgálat Lakossági Információ |
|
|
|
|
|
 |
|