|
|
|
|
|
 |
1. RÉSZ -SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYELVEK INFORMÁCIÓ-HOZZÁFÉRÉS ÉS SZOLGÁLTATÁSOK A FIZIKAILAG ÉS ÉRZÉKSZERVILEG, VALAMINT A NYOMTATOTT ANYAGOK HASZNÁLATA TEKINTETÉBEN FOGYATÉKOS EMBEREK SZÁMÁRA ÖSSZEFOGLALÓ TÉMAKÖR Ez az útmutató azzal foglalkozik, hogy miképpen férhetnek hozzá a fogyatékossággal rendelkező emberek, azokhoz a közkönyvtárakban található információkhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek az általános használatra rendelkezésére állnak. Vonatkozik ez azokra a személyekre is, akik csupán átmenetileg szenvednek fogyatékosságban - pl. baleset folytán -, illetve akik korukból kifolyólag vannak hátrányos helyzetben. STRATÉGIAI KÉRDÉSEK Az elektronikus szolgáltatások fontos célcsoportjai a fogyatékos emberek Az Információs Társadalom Technológiái (Information Society Technologies), továbbiakban ITT különösen sokat ígérők a fogyatékos emberek szempontjából, mivel segíthetik őket hátrányaik leküzdésében. Azonban ennek a lehetőségnek a felhasználása bizonyos alapfeltételekhez kötött: nevezetesen az IT (Információs Technológia) eszközök technikai korlátjainak megszüntetéséhez, segítő technológiák, szoftverek és web-tartalom meglétéhez. A tanulmányok hangsúlyozzák, hogy az u. n. "fogyatékossági űr" nehezen szüntethető meg. A számítógép és az Internet sokkal kevésbé hatol be a fogyatékos emberek körébe, és kevésbé intenzíven használják az online szolgáltatásokat. Jelenleg nincs Európa-szerte egyöntetű kormányzati politika ennek kezelésére, jóllehet a Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés (WAI [= Web Accessibility Initiative]) irányelvei kínálnak teljesítményértékelési programot az általánosan elfogadott hozzáférési elvek megfelelésének mérésére. Jelenleg a közkönyvtárak túlnyomó többségében nem kielégítő a fogyatékos embereknek nyújtott szolgáltatások minősége és hozzáférésük biztosítása, nem is lehet számítani az igénybe vétel növekedésére, mindaddig, amíg fizikailag és intellektuálisan nem alakítják ki számukra a megfelelő használatot. GYAKORLATI JAVASLATOK A közkönyvtárak szolgáltatásai, hozzáférhetőségük és alkalmasságuk a fogyatékosságban szenvedők számára három fő területre csoportosíthatók:
A legtöbb kérdés - legalábbis a fizikai hozzáférést és a dolgozók képzését illetően - egyaránt érvényes és releváns a múzeumok és levéltárak tekintetében is. A fogyatékos embereket megfelelő könyvtárpolitika és tervezés segítségével kell bevonni a szolgáltatások teljes mérvű hasznosításába. Méltányosságot érdemelnek mind az általános szolgáltatásokhoz, mind pedig az információs szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően. Képeseknek kell lenniük a szolgáltatásokhoz való a hozzáférésre és önálló, közvetítők nélküli használatára. TÁVLATI TERVEK Mivel a digitálizáció kiterjesztése társadalmi szükségszerűség, a következő évtizedben a közkönyvtárak egyik fő feladata és kihívása az lesz, hogy a közösség valamennyi tagjának az elektronikusan kezelt információkhoz való megfelelő hozzáférést biztosítsák, megelőzzék az "információ-szegény" csoportok kialakulását. A potenciális hátrányos helyzetű könyvtárhasználók számításba vétele létfontosságú a közkönyvtárak számára ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel az európai lakosságban növekszik az idős korúak aránya, egyre több lesz a csökkent látóképességgel vagy egyéb fogyatékossággal élő ember. Az európai közkönyvtárak, ha nem hoznak különleges intézkedéseket, azt kockáztatják, hogy az európai lakosság tíz százalékát kizárják a potenciális könyvtárhasználók köréből. TÉMAKÖR Ez az útmutató az alábbi kérdésekkel foglalkozik: STRATÉGIAI KÉRDÉSEK Ez az útmutató azokra a kérdésekre keres választ, hogy miképpen férhetnek hozzá a fogyatékossággal rendelkező emberek, azokhoz a közkönyvtárakban található információkhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek az általános használóknak rendelkezésére állnak. Vonatkozik ez azokra is, akik csupán átmenetileg szenvednek fogyatékosságban - pl. baleset folytán -, illetve akik korukból kifolyólag vannak hátrányos helyzetben. A "fizikai fogyatékosság" kifejezés csökkent mozgékonyságra, kézműködésre, egyensúlyra, testi erőre és/vagy magasságra vonatkozik. AZ érzékszervi fogyatékosságok körébe a csökkent látás és/vagy hallás tartozik. A "nyomtatott anyagok használata tekintetében való fogyatékosság" kifejezés is vizuálisan, mentálisan és fizikailag fogyatékosokat, valamint diszlexiásokat fed, akiknek nehézséget okoz a hagyományos nyomtatás olvasása. Az elektronikus szolgáltatások fontos célcsoportjai a fogyatékos emberek Az Információs Társadalom Technológiái (Information Society Technologies), továbbiakban ITT különösen sokat ígérők a fogyatékos emberek szempontjából, mivel segíthetik őket hátrányaik leküzdésében. Azonban ennek a lehetőségnek a felhasználása bizonyos alapfeltételekhez kötött: nevezetesen az IT (Információs Technológia) eszközök technikai korlátjainak megszüntetéséhez, segítő technológiák, szoftverek és web-tartalom meglétéhez. Ezt a lehetőséget nem lehet kellően kihasználni, ha a fogyatékos emberek nem juthatnak hozzá támogató technológiákhoz, vagy ha nincs biztosítva az ITT-eszköz vagy a web-tartalom hozzáférhetősége. A tanulmányok több tagországban (például Svédországban és Portugáliában) hangsúlyozzák, hogy a "fogyatékossági űr" nehezen szüntethető meg A számítógépet és az Internetet, az online szolgáltatásokat a fogyatékos emberek kevésbé intenzíven használják, mint a társadalom más tagjai. Mindeddig nem alakult ki Európa-szerte egyöntetű kormányzati politika ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan (a regionális, országos és nemzetközi dokumentumok és útmutatók tekintetében lásd a Mellékletet). Azonban jó néhány kezdeményezést indítottak be azzal a céllal, hogy a fogyatékos embereknek specifikus on-line szolgáltatásokat nyújtsanak és ösztönözzenek új ITT- munkalehetőségek kihasználására, ITT képzésben való részvételre, a nyilvános és magán ITT hozzáférési rendszerek támogatására Az Internet web-oldalakhoz és tartalmukhoz való hozzáférés számtalan problémát vet fel a fizikai, érzékszervi vagy kognitív hátrányokkal küszködőknek. Például előfordulhat, hogy a web-helyek inkompatibilisek a képernyő-leolvasókkal és egyéb segítő technológiákkal, túl komplex multimédia prezentációt nyújtanak, vagy oldalbeosztásuk nehezen érthető. Például a nyilvános web-helyeknek az azokat nyújtó szolgálatokon keresztül kell vezetniük olyan formában, amely mindenki számára hozzáférhető és mindenki által könnyen használható. Ez alapvető követelmény az e-kormányzat rendszerben, annak érdekében,hogy valamennyi állampolgárhoz eljuttassák a hatósági ill. közhasznú információkat. A Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés (WAI [= Web Accessibility Initiative]) teljesítményértékelési programot tartalmaz annak a mérésére, hogy az ilyen jellegű hozzáférés az általánosan elfogadott követelményeknek megfelel-e mérésére. Ezeket az irányelveket - amelyeket a Világháló [World Wide Web] konzorcium fejlesztett ki az Európai Bizottság anyagi támogatásával - a hozzáférhető web-helyek tervezése de facto globális szabványának ismerik el. A közkönyvtárak által nyújtott szolgáltatások, hozzáférhetőségük és alkalmasságuk a fogyatékosságban szenvedők számára három fő területre csoportosítható:
A legtöbb kérdés a fizikai hozzáférést és a dolgozók képzését illetően egyként érvényes és releváns a múzeumok és levéltárak tekintetében is. Ami azonban az intellektuális hozzáférést illeti, a problémák és a lehetséges megoldások múzeumok és levéltárak esetében egészen mások, mint a közkönyvtárak esetében; ezekkel ezek az irányelvek nem foglalkoznak. Jelenleg a közkönyvtárak túlnyomó többségében nem kielégítők a fogyatékosoknak nyújtott szolgáltatások és hozzáférésük biztosítása. Ezt gyakran azzal indokolják, hogy jelentéktelen a szolgáltatásaikat felhasználó fogyatékos könyvtárlátogatók száma. De a fogyatékosok nem is fogják a közkönyvtári szolgáltatásokat használni mindaddig, amíg fizikailag és intellektuálisan megfelelő hozzáférést nem biztosítanak számukra. A közkönyvtáraknak inkább elébe kell az igényeknek menniük [act], mint a már felmerülőket kielégíteni [re-act]. GYAKORLATI JAVASLATOK A fejlesztés szükségessége Miután a közkönyvtárak teljesítménye elválaszthatatlanul összefügg társadalmi felelősségükkel, csak akkor fognak optimálisan teljesíteni, ha katalizátor szerepet töltenek be a fogyatékos emberek életében azáltal, hogy elősegítik teljes mértékű részvételüket a társadalomban. A potenciális hátrányos helyzetű könyvtárhasználók számításba vétele fontos a közkönyvtáraknak, annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak: ahogyan az európai lakosságban egyre magasabb az idős emberek aránya, növekszik a csökkent látású vagy egyéb fogyatékossággal élő emberek száma. Az európai közkönyvtárak, ha nem fejlesztik az ilyen irányú szolgáltatásaikat, az európai lakosság tíz százalékát (becslés szerint ekkora a fogyatékossággal élő emberek százalékaránya Európában) kizárhatják a potenciális könyvtárlátogatók közül. Fejlesztendő területek
A közkönyvtárakban az információ-hozzáférés és szolgáltatások három alapelven - befogadás, jogosultság, önállóság - alapuljanak. "A fogyatékosokat a szolgáltatások teljes körű felhasználóiként kell befogadni megfelelő politika és tervezés útján; jogosultak legyenek mind általában a szolgáltatásokhoz, mind pedig különösen az információs szolgáltatásokhoz való hozzáférésre; és képesek legyenek önállóan, segítők nélkül hozzáférni a szolgáltatásokhoz és használni azokat. Azok a vezetők, akik nem reagálnak erre a kihívásra, hatékonyan kizárhatják a fogyatékosokat a könyvtári és információs szolgáltatások használatából." (Prof. Andrew McDonald: Könyvtárak szolgáltatás-politika és vezetés. [Library Service Policy and Management.]) Az ebben az útmutatóban tárgyalt három terület tekintetében ez az alábbiakat jelenti: Míg az összes strukturális akadály leküzdése nehéz - ha ugyan nem lehetetlen -, lényeges, hogy erre a leküzdésre vállalkozzunk, ha "könnyen kivitelezhető". Ez az alábbiakra terjedhet ki: 1. megfelelő, szabadon nyíló, vagy önműködő ajtókkal rendelkező bejáratok (előnyben részesítendő ajtószélesség: 900 mm); 2. rámpák az épületen kívül és belül; lépcsők esetében: nem nyitott lépcsőfokok, mindkét oldalon korlátok; ideális esetben: felvonók; 3. akadálymentes (padlószőnyegek és bútorok nélküli) folyosók; 4. színkontraszt a szőnyegekben és a falakon (amely figyelmeztetőül is szolgáljon a lépcsők és ajtónyílások közelében); 5. hatékony világítás; 6. jól hozzáférhető asztalok, számítógéphelyek és közönségszolgálati pultok (asztalmagasság és -szélesség, hely a fordulásra, ergonomikus székek, világítás); 7. jól hozzáférhető közterületek, úm. mosdók és nyilvános telefon; 8. polcok: ideális esetben a padlószinttől számítva 750-2000 mm magasak; 9. feliratok: egyszerű betűtípusok (talpnélküliek, úm. Helvetica, Univers vagy Arial) a jelöléseken és a web-helyeken; 10. jól hozzáférhető parkolók; 11. vizuálisan látható riasztórendszerek. Ha házhoz kötött szolgáltatásokat kínálunk, azok ugyanolyan minőségű hozzáférést nyújtsanak az állományról szóló információkhoz, és ugyanolyan könyv-előjegyzési vagy igénylési lehetőséget biztosítsanak, mint a tényleges könyvtár-épületbéli szolgáltatások. Laptop-számítógépek használhatók a katalógusban való keresésre, és mobil telefonok biztosíthatják a tudakozódások gyors megválaszolását. Mindezeknek az intézkedéseknek a kivitelezhetősége és költségvonzata nagymértékben a meglévő infrastruktúra és források függvénye, valamint azoknak a meglévő vagy potenciális könyvtárhasználóknak a demográfiai körülményei is befolyásolják, akiknek érdekében ezeket a szolgáltatásokat fejleszteni óhajtják. Ezekről ebben az útmutatóban lehetetlen megfelelő listát közölni. Az információ hozzáférést igen sokféle szinten kell lehetővé tenni, amelyeknek mind műszaki, mind humán vonatkozásai vannak. Alternatív formátumú anyagokat - beleértve a Braille-írást, öregbetűs könyveket, audio-kazettákat és digitális fájlokat kell szolgáltatásokba építeni (részletes leírás tekintetében lásd: P. Craddock & Wallace M.: Alternatív formátumú anyagok.) De míg egyrészt az összes alternatív formátumban kiadott művek százalékaránya még mindig sajnálatosan alacsony (még a legfejlettebb országokban is csak 2-5%), a digitalizálás folyamatos fejlődése megnyitja a lehetőségeket ezen anyagok tekintetében. Speciális eszközök (lásd alább) segítségével a digitális dokumentumok (például e-könyvek) hozzáférhetők és átalakíthatók a felhasználó egyéni igényeire szabott formában (mint pl. Braille-írás vagy öregbetű). A digitális dokumentumok arra is képessé teszik a könyvtárakat, hogy felleljék, letöltsék és speciális formátumokban reprodukálják az anyagokat. Jegyezzük meg, hogy az Európai Közösség 2001/29/EK rendelete fontos törvény(ek) meghozatalához vezethet az alternatív formátumú anyagok termelésének és a fogyatékos felhasználók rendelkezésére bocsátásában . A digitális dokumentumok hozzáférhetővé tételére szolgáló különleges eszközök Számítógépes hozzáféréshez általában:
Vakok vagy csökkentlátásúak számára (az alábbi megoldások közül több megfelel diszlexiások és tanulási zavarokkal küzdők számára is):
Az egyes tételek leírását és irányárát lásd: http://www.abilityhub.com/ vagy http://www.abledata.com/Site_2/search.htm. A közkönyvtáraknak ajánljuk, hogy konzultáljanak saját országuk vakok-könyvtárával, és tudakolják meg, hogy melyek az illető országbeli preferált/támogatott műszaki eszközök és szoftver. Minden olyan könyvtárnak, amely digitális dokumentumokat kezel és/vagy online információkat (például katalógusokat, általános felhasználói információkat) szolgáltat, tisztában kell lennie a web-hozzáférhetőség életbevágóan fontos mivoltával. Ennek velejárója, hogy bárkinek, aki bármilyen web-böngészési technológiát alkalmaz, képesnek kell lennie bármelyik web-hely felkeresésére és teljes mértékben meg kell értenie az abban foglalt információkat, valamint képesnek kell lennie a web-hellyel való teljes interaktivitásra. A hozzáférhetetlen web-helyek nemcsak a bizonyos fogyatékosságokkal rendelkezőknek (különösen a látási zavarokkal küszködőknek) okoznak súlyos problémát, hanem a szövegalapú böngészőket használóknak, a lassú modem-kapcsolatokkal rendelkezőknek, és az audio-vizuális alkalmazásokkal nem rendelkezőknek is. Az egyedi web-oldalak hozzáférhetőségi fokának gyors és hatékony ellenőrző eszköze a "Bobby". Valamennyi munkatársnak - függetlenül attól, hogy hol dolgozik a könyvtáron belül - érzékelnie és ismernie kell:
A speciális képzést az alapfokú könyvtáros-oktatási program integrált részeként, valamint a könyvtáros-továbbképzés formájában kell nyújtani. A képzésnek ki kell kiterjednie:
Azoknak a közkönyvtáraknak, amelyek fenti szempontok bármelyike szerint fejleszteni akarják a képzést ill. a szolgáltatásaikat, figyelembe kell venni az együttműködési lehetőségeket a helyi szakintézményekkel (fogyatékos-egyesületekkel, kisegítő iskolákkal, gondozóintézetekkel, speciális érdeklődésű csoportokkal stb.). A könyvtárak értékes szaktanácsokat nyerhetnek a meglévő és ismeretes fizikai és intellektuális akadályokról, a helyes kommunikálásról, az érzékenységről stb. Ráadásul a hely, források és személyzet megosztása más releváns intézményekkel lehetővé tenné olyan közös projektek kezdeményezését, amelyeket sem a könyvtárak, sem ezek az intézmények önmagukban nem tudnának megszervezni. Publicitás: Mivel az a cél, hogy a fogyatékos felhasználókat behívjuk a könyvtárba, a szolgáltatások mindennemű fejlesztéséről, a rendezvényekről széles körben hírt kell adni. Meg kell hírdetni például a helyi sajtóban, a könyvtárak "hangos újságjaiban", s a fentebb említett intézmények és szervezetek körében. További információk tekintetében lásd: Dr. Gillian Burrington: Könyvtárak és szolgáltatások tervezése és adaptálása. Helyzetkép A PULMAN tizenkét különböző ország könyvtáraiban felmérést végzett annak feltárására, hogy mennyire ismeretesek a fogyatékos emberek szükségletei és milyen újabb információ hozzáférés- és szolgáltatás-fejlesztések történtek. Néhány könyvtár kivételével - ahol már beindítottak releváns projekteket - még mindig nincs biztosítva az információ hozzáférés a fogyatékos emberek számára és hiányoznak a speciális szolgáltatások. Becslések szerint az európai lakosság mintegy tíz százaléka szenved valamilyen fogyatékosságban, ezt összevetve azzal az adattal, hogy - a könyvtárhasználóknak átlagosan kb. 1%-a fogyatékos (az összes elvégzett felmérés durva átlagában), világosan kitűnik, hogy Európában a közkönyvtárak a megfelelő szolgáltatások tekintetében még nem állnak társadalmi felelősségük magaslatán. Érdekes, hogy mindazokban a közkönyvtárakban, amelyek speciális szolgáltatásokat vezettek be a fogyatékosok számára, növekedett százalékarányuk a könyvtárhasználók körében. Egyes intézményekben - mint például a bulgáriai Pazardzsiki körzeti könyvtárban négy év alatt nem kevesebb, mint 600%-kal! Fizikai hozzáférés A felmérésben részt vett közkönyvtárak az utóbbi években javították az épületeikbe való bejutást és az épületeiken belüli hozzáférést. Ez legtöbb esetben azt jelentette, hogy a régimódi forgóajtókat lecserélték, vagy felvonókat építettek. Minden válaszadó könyvtár tudatában van azonban annak, hogy még mindig maradtak fizikai akadályok. Legtöbben a polcok túl magas vagy túl alacsony voltát említették. Említésre méltó eredményről adnak számot a hollandiai Nijmegen és Oss közkönyvtárai, amelyek együttműködő információs kapcsolatot építettek ki más intézményekkel. Új épületeiket a Werkgroep Integratie Gehandicapten (Fogyatékosokat integráló egyesület), illetve a Stichting Integratie Gehandicapten in de Maatschappij (Fogyatékosok szociális integrációs alapítványa) segítségével tervezték meg. Intellektuális hozzáférés A legtöbb közkönyvtár állományához való hozzáférés jelenleg korlátokba ütközik azok számára, akik látási vagy olvasási zavarokkal és tanulási nehézségekkel küzdenek, illetve akik nem tudják mozgatni a kezüket vagy a karjukat. Az alternatív formátumú anyagok - miután viszonylag kicsi a célcsoportjuk és nagy az előállítási költségük - legtöbb országban csak centralizált előállítási és terjesztési rendszerek útján kaphatók. Míg öregbetűs és audio-könyveket több közkönyvtár is bocsát olvasói rendelkezésére, csak kevesen tartanak az állományukban Braille-könyveket vagy adaptáltak munkahelyeket. Azonban számos könyvtárnak sikerült leleményes és kreativ módon ezt a hiányosságot kiküszöbölni (lásd: Kapcsolatok alatt). Jóllehet ezeknek a projekteknek a legtöbbje könnyen bevezethető más régiók és országok könyvtáraiban is, jegyezzük meg: a digitalizálás az, ami egyre fontosabb szerepet fog játszani a hasonló kezdeményezések terén. A könyvtári dolgozók képzése A felmérés azt mutatta, hogy a munkatársak képzése iránt a közkönyvtárak többsége nem érdeklődik, azoknak a kivételével, amelyekben speciális projekteket indítottak be. Kevés könyvtáros rendelkezik gyakorlattal az alternatív kommunikáció - mint például a jelbeszéd - terén. A legtöbb országban (Magyarország kivételével) a könyvtáros-képzés iránt felelős főiskolák, intézetek, egyetemek sem nyújtanak semmiféle olyan modult, amely a fogyatékossággal kapcsolatos. Viszont számos könyvtár jelenti, hogy munkatársainak nem okoz problémát a fogyatékosok kiszolgálása, főleg a (különösen a süketekkel vagy a szellemileg fogyatékosokkal való) kommunikálás szempontjából, és arra is szakítanak időt, hogy segítsenek a kerekes-székes vagy a vak könyvtárlátogatóknak. A dán Vakok könyvtára (DBB) említésre méltó projektet vezetett be, amely a közkönyvtárakban is bevezethető. Öt félnapos oktatási modulból állt, amelyhez a DBB meghívott orvosokat, kutatókat, szociális munkásokat és egy sereg felhasználót, akik a különféle fogyatékosságokban szenvedők csoportjait képviselik. Minden résztvevő rendkívül hasznosnak ítélte a kihívásokról és igényekről, óhajokról és érdekekről, gyakorlati és humán vonatkozásokról és megoldásokról folytatott vitákat. Végezetül az Egyesült Királyságbeli Bristoli egyetem információ hozzáférési részlege - számos partnerrel együtt - olyan videó készítését tervezi, amely a sokféle fogyatékosságot megismerteti az összes könyvtári dolgozóval. Távlati tervek A fogyatékos emberek számára az ITT-eszközök és a web-tartalom hozzáférhetőségének fokozására irányuló erőfeszítéseket fel kell gyorsítani. A Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés (WAI [= Web Accessibility Initiative]) bevezetésére irányuló e-Európa akciók megvalósításával, az e-hozzáférhetőség elveivel konform törvények meghozatalával, együttműködéssel a "Tervezés mindenki számára" című tananyag elsajátítására, és a "Tervezés mindenki számára" szabványok publikálásával. A fogyatékosok embereknek szóló szolgáltatásokat a fokozódó részvétel, az egyenlő esélyek, az életen át tartó tanulás és a helyi közösséggel való kapcsolat jegyében kell kialakítani A megfelelő szolgáltatások már csak azért is döntőek lesznek a könyvtárak jövőbeli versenyképessége szempontjából, mert a mozgási, látási és hallási problémákkal küszködő potenciális könyvtárhasználók száma várhatóan növekedni fog, összefüggésben az európai társadalmak elöregedési folyamatával. A tervezés során figyelembe kell venni ezt a hozzáférhető eszközök és szolgáltatások iránti fokozódó igényt. Fizikai hozzáférés Jóllehet a könyvtáraknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az épületeikhez és az azokba való könnyű hozzáférés/bejutás biztosítása érdekében, mindenki problémájának megoldására nem lesz mód, sőt előfordulhatnak konfliktust okozó követelmények is. Ezért a fizikai hozzáférés lehetővé tételének lényeges tényezője lesz, hogy a könyvtári dolgozóknak legyen elegendő idejük segítség nyújtására, amikor arra szükség van. Intellektuális hozzáférés Az Egyesült Királyságbeli Loughborough(-i) egyetem könyvtári és információs statisztikai részlege kimutatta, az ország csökkentlátású lakosságának átlag 23%-a használ számítógépet információk nyerésére. A fiatalabb korcsoportok körében sokkal magasabb a számítógép-használók százalékaránya (a 25 év alattiaknál 98%, a 25-64 éveseknél 53%). Európa-szerte várható az átlagos felhasználók - akikről gondoskodni kell - százalékarányának gyors növekedése. A "számítógép-írástudók" számának rohamos növekedésének a fogyatékossággal rendelkezők (különösen a rosszul látók) körében messzemenő digitalizálási beruházásokat kell eredményeznie. Mivel a letapogatott anyag speciális eszközök segítségével konvertálható a fogyatékos felhasználók igényeinek legjobban megfelelő formátumba (öregbetű, Braille-írás, audió stb.), a digitalizálás részben mentesítheti a könyvtárakat a korrigált állománygyarapítási politikával és az alternatív formátumú anyagok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos pótlólagos beruházások alól is. Az elektronikusan kezelt információk mennyiségének növekedése további kihívásokkal jár. A fogyatékosokat, a szövegalapú böngészők használóit, a lassú modem-kapcsolatokkal rendelkezőket és az audio-vizuális felhasználói programokkal nem rendelkezőket az a veszély fenyegeti, hogy olyan alárendelt társadalmi osztállyá válnak, amely ki van rekesztve az információkhoz való hozzáférésből és a tanulásból. Ez paradoxon, különösen speciális igényű emberek esetében, minthogy "a technológia megkönnyítheti társadalmi integrálódásukat" (Erkki Liikanen, az Európai Bizottság tagja: Az e-Európa akcióterv jövője. 2002. február.) Amikor a digitális világba való bevonás "a jóléti állam társadalmi követelményévé és kötelességévé" válik, az "információban szegény" alárendelt társadalmi osztály kialakulásának megelőzése a közkönyvtárak egyik legfőbb felelőssége és kihívása lesz a közvetkező évtizedben, azáltal, hogy a közösség minden tagjának biztosítják az elektronikusan kezelt információkhoz való megfelelő hozzáférést - A könyvtári dolgozók oktatása Ha a közkönyvtárak versenyképesek akarnak maradni, létfontosságú számukra, hogy megteremtsék a fogyatékosság-tudat kultúráját. Ez a felelősség egyaránt reá hárul az alapfokú könyvtáros-képzési programmal foglalkozó intézményekre és magukra a közkönyvtárakra. Tekintettel a számítógép technológia fokozódó fontosságára, minden (segéd-) eszközzel kapcsolatosan is biztosítani kell a könyvtári dolgozók rendszeres képzését. Ha maguk a könyvtárosok is bizonytalanok az elektronikus eszközök használatában, nem szívesen fognak segédkezet nyújtani a felhasználóknak, és valószínűtlen, hogy elő fogják mozdítani az ügyet. Egyéb kérdések Fejlesztésre még azokban a könyvtárakban is mód van, amelyekben az anyagiak hiánya megakadályoz bármiféle nagyobb arányú strukturális vagy technikai módosítást. A jelenlegi fizikai hozzáférhetőség kiértékelése és a könnyen végrehajtható javításokra irányuló javaslatok megkaphatók a fogyatékosok egyesületeitől, gondozó-központoktól és speciális igények iskoláitól. A Várnai regionális könyvtár és a kolumbiai közkönyvtár kiváló példa arra, hogy miképpen lehet költségmentesen speciális szolgáltatásokat nyújtani az intellektuális hozzáférés terén. A fogyatékosság-tudat kultúrájának megteremtése felé az első, semmibe sem kerülő lépést úgy tehetjük meg, ha követjük a DBB munkatárs-képzési példáját. Fontos eredmény, hogy azok a könyvtárak, amelyek fizikailag hozzáférhetők és fogékonyak a fogyatékosok igényei iránt, mindenki más számára is könnyebben hozzáférhetők és mindenki más által könnyebben használhatók lesznek. Linkek Az alábbiakban azokat a könyvtárakat soroljuk fel, amelyektől adatokat kaptunk arról, hogy milyen mértékben fejlesztették a fizikai és intellektuális hozzáférést, a könyvtárosok oktatását, és mennyire voltak képesek az információkat és a projekt során tapasztaltakat átadni más könyvtáraknak. Bulgária Pazardzsiki körzeti könyvtár Egy speciálisan fogyatékosokat megcélzó projekt keretében 1995-ben "Fogyatékosoknak nyújtott könyvtári és információs szolgáltatások központja" létesült, amely könnyű fizikai hozzáférést, hozzáférhető katalógusokat, adaptált munkahelyeket, hangos könyveket és ingyenes Internet-kapcsolatot nyújt. A különleges szolgáltatásokba bevont kilenc könyvtáros külön képzésben részesült. 1995 óta a fogyatékos könyvtárlátogatók száma hatszorosára (!) nőtt. Várnai körzeti könyvtár Szorosan együttműködik az Országos szociális rehabilitációs központtal és a Várnai fogyatékos-központtal a könyv-házhozszállítás, költők és írók részvételével különféle fogyatékosságban szenvedők számára rendezett irodalmi estek és fórumok szervezésében. Kolumbia Add kölcsön a szemed Közkönyvtári kezdeményezésű projekt, 170 főből álló csoport, tagjai önkéntesen felolvasnak látáshibásoknak. Dánia Ringstedi közkönyvtár A Ringstedi könyvtár külön számítógépes és Internet-hozzáféréses területet jelölt ki fiatalok, idősek és látáshibások számára. Az idősek területén adaptált munkahely áll rendelkezésre. A könyvtár alternatív anyagokat is tart az állományában. Az összes munkatársat kiképezték a fogyatékosok kiszolgálására a 2001-ben beindított "Internetet mindenkinek" projekt keretében. Franciaország Bordeauxi közkönyvtár A maradéktalanul hozzáférhető "Espace Didérot" 4 lapozó-készülékes olvasókabinból, vetítővászonra nagyítókból, letapogató készülékekből, speciális szoftverekből, beszédszintetizálóból és egyénileg beállítható világításból áll. Alternatív formátumú anyagokat is rendelkezésre bocsát. A munkatársak rendszeres képzésben részesülnek, egyikük a jelbeszédet is megtanulta. A bordeauxi könyvtár szaktanácsadást végez az ország többi közkönyvtárának. Görögország Macedóniai könyvtáros-egyetem, Thesszaloniki Az intellektuális hozzáférést úgy biztosították, hogy minden tananyagot átírtak digitális formátumba, és (képernyő-leolvasóval, beszédszintetizáló készülékkel, Braille-írásvetítővel és -printerrel, vetítővászonra kinagyítóval, letapogató készülékkel) adaptált munkahelyet, valamint hozzáférhető web-helyet bocsátanak rendelkezésre. Mindegyik munkatárs két figyelemfelhívó/együttérző tanfolyamon vett részt, és kiképzést kaptak az adaptáló készülékek használatára. http://www.lib.uom.gr/english/index.html Magyarország Verseghy Ferenc megyei könyvtár, Szolnok A könyvtár 1998 óta 1000 hangoskönyvet, Braille-katalógust, a könyvtár Braille-térképét, Internet-hozzáférést és szövegről-beszédre átalakító számítógépet szerzett be. Megszervezték a különleges szolgáltatásokba bevont könyvtárosok képzését, s a könyvtár alkalmaz egy jelbeszédben jártas könyvtárost is. Kerekesszékes hozzáférési helyeket alakítottak ki. Céljuk, hogy konzultációs és tréning könyvtári központot létesítsenek Szolnokon. Hollandia Anders Lezen Punten ["Másképp olvasási" sarkok] Az eindhoveni, hellendoorni, maastrichti és nijmegeni közkönyvtárakban a szolgáltatás adaptált olvasnivalókból (hangos-könyvekből, hangos-újságokból és -magazinokból, olvasási segédletekből, beszéd-szintetizálós és vetítővászonra nagyítós számítógépekből) áll. Az olvasók egyre nagyobb mértékben használják ezeket, de különösen a diszlexiások, idősek, és krónikus betegségekben szenvedők. Stadsbibliotheek Haarlem [Haarlemi városi könyvtár] Olvasási nehézségekkel küszködő gyerekek hamarosan élvezhetik a "Makkelijk Lezen Plein"-t ("könnyen olvasni sarok"), ezt a megvalósítás alatt álló új projektet. Zeeuwse Bibliotheek Külön részleget létesített BEZIG (Bibliotheek voor Bejaarden, Zieken en Gehandicapten / Idősek, betegek és fogyatékosok könyvtára) néven, amely a fogyatékosoknak nyújtott szolgáltatásokra koncentrál, és egy sereg alternatív formátumú anyagot bocsát rendelkezésre. Portugália Nemzeti könyvtár Díjmentesen Braille-írásban, kinyomtatva és floppyn bocsátja rendelkezésre a könyvtári katalógust és egy magazint. Svédország Nyitott média / nyitott tanulási projekt A Göteborgi csökkentlátású-klinika, a Foglalkoztatási intézet, a Göteborgi városi könyvtár, 18 egyéb könyvtár és speciális készülékeket gyártó cég összefogásával beindított projekt célja a hátrányos helyzetű emberek számára -munkalehetőségek teremtése, a könyvtári használat elősegítése, könyvtárhasználó százalékarányuk növelése volt. Adaptáló készülékeket telepítettek a részt vevő könyvtárakba, és fogyatékosokat toboroztak nyitottmédia-asszisztensnek. A kiképzés után mindegyik könyvtár egy-egy asszisztenst alkalmazott, és olvasóasztalt állított be csökkentlátásúak számára. http://www.stadsbiblioteket.goteborg.se/avdelning6/openmedia2.html Svédország Härnösand megyei könyvtár A londoni Fogyatékos gyermekek országos könyvtára példáján felbuzdulva a Härnösand megyei könyvtár létrehozta az Apple [Alma] nevű könyvtárat fogyatékos gyermekek számára. A könyvtár könyveket kínál vakoknak, adaptált munkahelyeket és szakmai segítséget a süketeknek, süket-vakoknak stb. http://www.sambiblioteket.bib.mh.se/ Egyesült Királyság Essex grófsági könyvtár Az essexi könyvtár postai magnókazetta-szolgálatot és ingyenes hozzáférést biztosít a hangoskönyvekhez, videókhoz és CD-khez az olvasási zavarokkal küszködőknek. Továbbá bevonja a látászavarokkal küszködőket a könyvbeszéd-tevékenységbe. Rendszeresen tart rövid megbeszéléseket a könyvtár dolgozóinak a fogyatékosság tudatosítására. A hozzáférési technológiát jelenleg számos könyvtárban vezetik be a könyvtárosok távoktatásának segítségével. http://www.nlbuk.org/bpm/chapter17.html - 17.6 Manchesteri könyvtárak A könyvtár olvasógépet és "VI-egységeket" bocsát rendelkezésre (VI: visually impaired [csökkentlátású]). A csökkentlátásúakkal foglalkozó könyvtárosok félnapos képzési csomagját gördülő programként szervezik meg, hogy a szolgálat minden szintjén elérje a munkatársakat. http://www.nlbuk.org/bpm/chapter17.html - 17.6 A fogyatékosok hozzáférésével és a nekik nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi törvények, ajánlások és irányelvek. Belgium Információ a Vzw Toegankelijkheidheidsbureau (Koorstraat 1, Hasselt) útján való hozzáférésről. A Steunpunkt Toegankelijkheid Vlaanderen létrehozás alatt áll. Bulgária 1. sz. rendelet, 1995. január 10. Törvény a fogyatékosok védelméről, rehabilitációjáról és társadalmi integrálásáról, 1995, módosítva 2001-ben. Észtország Az Észt Köztársaság közjóléti törvénye, a 94., 1158., 1999. sz. törvények függeléke Németország Gátak nélküli építés, DIN 18024-2, 1996 november. Görögország A 2831/2000. sz. törvény, http://www.tee.gr/info.htm "Könyvtári szolgáltatások fejlesztése csökkentlátásúak számára: Vezérfonal a görög könyvtárak számára" Különleges irányelvek "A fogyatékosok hozzáférhető szállításának és önálló életének tervezéséről", Görög Környezetvédelmi, Fizikai Tervezési és Közmunkaügyi Minisztérium, 1986-2000. http://www.minenv.gr/1/162/16203/g1620300.html Magyarország Az 1998. évi 26. sz. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. 1997. évi CXL. törvény
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. Egyészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium: http://www.eszcsm.hu Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége: http://www.sinosz.hu/ Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége: http://www.mvgyosz.hu/ Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége: http://www.meosz.hu Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége: http://www.c3.hu/~efoesz/ Autisták Érdekvédelmi Egyesülete: http://www.esoember.hu/ A krónikus betegek
és fogyatékkal élők országos szervezetei: Országos Fogyatékosügyi Tanács: http://www.szikoraweb.hu/fogyatekos/ Fogyatékosok Esélye Közalapítvány: http://www.fogyatekosok-eselye.hu/ Fogyatékossággal Élő Emberek Európai Éve 2003: http://fogyatekosokeve.hu/ Motiváció Mozgássérülteket
Segítő Alapítvány: http://www.c3.hu/~motiv/magyar/index.html Világhalló szoftver: irodalmi alkotások vak és csökkentlátók számára: http://www.vilaghallo.hu/ Varázsdoboz beszédkorrektor: http://www.rcs.hu/varazsdoboz/index.htm Fogyatékos.lap.hu (linkgyűjtemény): http://www.fogyatekos.lap.hu/ Másfogyatékos.lap.hu (linkgyűjtemény): http://masfogyatekos.lap.hu A Látó-tér Alapítvány
(http://www.latoter.hu)
vak-info.hu portál oldala: http://www.vakinfo.hu A vakok információszerzésének
lehetőségei: Rehabilitációs modellek
2. Legeza Ilona könyvtára Fekete sas kiadó - öregbetűs könyvek A vakok és gyengénlátók olvasási lehetőségei Magyarországon Válogatás a MEDINFO Lakossági Közhasznú és Sajtófigyelési
Adatbázisából (KOMPENDIUM) Kertésziskola mozgáskorlátozottaknak Írország Környezetvédelmi és Helyi Önkormányzati Minisztérium: Egy új dolog: egy új közkönyvtári szolgáltatás, 1998 december. http://www.environ.ie/press/publib.html Hollandia NBLC "Statuut voor de Openbare Bibliotheek" Wijk, M. et al. (1955): "Geboden Toegang" (kézikönyv). http://www.bk.tudelft.nl/d-arch/dfa/publi.htm. Lengyelország A Térgazdálkodási és Építési Minisztérium 1994. december 15-i rendelete az épületek és elhelyez(ked)ésük iránti követelményekről. Törvény a fogyatékosok jogairól: a Lengyel Köztársaság Szejmjének 1997. augusztus 1-i határozata. A Fogyatékos-rehabilitálási Közalapítvány 1999. május 26-i 212/99. sz. határozata. Portugália A 123/97. (május 22.), 95/99. (augusztus 25.), 96/99. (augusztus 26.), 97/99. (augusztus 26.) sz. törvény. Románia Az 1999. június 29-i 102. sz. sürgős szabályrendelet. A 2000. április 25-i 40. sz. sürgős szabályrendelet. A 2001. március 29-i 47. sz. sürgős szabályrendelet. A 2001. április 25-i 649. sz. utasítás. Egyesült Királyság 2. Ad: Forrás - Múzeum-, Levéltári és Könyvtári Tanács: Fogyatékos-címjegyzék (útmutatást ad múzeumoknak és -képtáraknak arra vonatkozólag, hogy hogyan javítsák a valamennyi fogyatékosnak nyújtott szolgáltatásaikat). http://www.resource.gov.uk/information/publications/00pubs.asp. Ad: Forrás - Múzeum-, Levéltári és Könyvtári Tanács: Tanulási és hozzáférési stratégia (útmutató múzeumok, levéltárak és könyvtárak számára a holtig tanulás, társadalmi átalakulás és községfejlesztés támogatásához). http://www.resource.gov.uk/information/publications/00pubs.asp. Kulturális, Média- és Sportminisztérium (Könyvtári, Információs és Levéltári Főosztály): Átfogó, hatékony és korszerű közkönyvtárak - szabványok és felmérés, 2001. február 12. http://www.culture.gov.uk/heritage/libraries papers.html Az 1995. évi fogyatékos-diszkriminációs törvény. http://www.nlbuk.org/bpm/chapter3.html. Ad: Forrás - Múzeum-, Levéltári és Könyvtári Tanács: Könyvtári szolgáltatások csökkentlátásúaknak: a legjobb gyakorlat kézikönyve. "Nincs szem előtt, de nem feledkezünk meg róla." A csökkentlátásúak perspektívái a könyvtári és információs szolgáltatásokkal kapcsolatban. 29. sz. LISU esettanulmány, 2001 november. Wales Walesi Nemzetgyűlés: Átfogó, hatékony és korszerű könyvtárakat Walesnek. Szabványok és monitoring, 2001 szeptember. EU Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK sz. rendelete a copyright és a hozzá kapcsolódó jogok bizonyos aspektusairól az információs társadalomban. http://www.eurorights.org/eudmca/CopyrightDirective.html. Kanada Kanadai irányelvek a fogyatékosoknak nyújtott könyvtári és információs szolgáltatásokról, 1997 február. http://www.cla.ca/about/disabils.htm. IFLA Fejlesztési útmutató - A közkönyvtári szolgálat. IFLA Publications. 97. évf. 2001. ISBN 3-598-21827-3. USA Törvény a fogyatékos amerikaiakról. P. L. 101-336. 1990. II. és III. fejezet. Az 1998. évi Rehabilitációs törvény 508. szakasza. A Smithson-féle hozzáférési program, Igazgatói hivatal: A hozzáférhető kiállítási dizájn Smithson-féle irányelvei. |
|
|
|
|
|
 |
|