1. RÉSZ - SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYELVEK

AZ ÁLLAMPOLGÁROK RÉSZVÉTELE A POLGÁRI ÖNIGAZGATÁS ÚJ FORMÁIBAN.

ÖSSZEGZÉS

HATÁSKÖR

Az Útmutató célja, hogy tudatosítsa a könyvtárak jelentőségét a polgárosodás, a demokratikus célok és a politikai részvétel elősegítésében.

STRATÉGIAI KÉRDÉSEK

Bőséges bizonyíték van arra, hogy Európa polgárai úgy érzik, a döntéshozó folyamatokba nincs beleszólásuk. Ez megnyilvánul abban a közömbösségben, értetlenségben és dühben, amit a kormányok, intézményeik és politikájuk iránt éreznek Európában és az egyes országokban. Aggodalomra ad okot a helyi, országos és európai választásokon résztvevők csökkenő száma. A nyilvánvaló érdektelenség többnyire a fiatalokra és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokra jellemző.

Széles körben ismert az az igény, hogy az állampolgároknak alternatív módokat kell felkínálni, hogy konstruktívan járulhassanak hozzá az irányításhoz és a kormányzáshoz és ennek lássák az előnyeit, mondta ki határozottan az Európa Tanács a Tiszta lap a kormányzásról (White Paper) című dokumentumban és a Laekeni Nyilatkozatban (Laeken Declaration) 2001. decemberében.

Az eEurópa Akcióterv hangsúlyozza az IST használatát azért, hogy jobb és többek által támogatott legyen a kormányzás és kiemeli annak szükségességét, hogy biztosítani kell az on-line hozzáférést a közigazgatáshoz és a hivatalokhoz. Az ügynek azonban csak egy oldala az e-kormányzásból való kirekesztés megelőzése. Az on-line ellátottság emelheti a közigazgatás színvonalát és tartalmát, és vonzóbbá teheti a hátrányos helyzetűek számára, segítve a társadalmi felzárkózást. A nyilvános könyvtárak mindig síkraszálltak a szellemi szabadságért és az információhoz való szabad hozzáférés jogáért. Ma már ezen a hagyományos szerepen is túllépnek. Az az elképzelés, hogy a könyvtárak közösségi központokká és a közösségi emlékezet tárházává váljanak, sok országban már valóság. Mint fontos és jól megközelíthető intézményt, a közkönyvtárat központilag lehet és kell bevonni a helyi társadalmi kapcsolatokba és kezdeményezésekbe, hogy új, az információs társadalmi technológián alapuló szolgáltatásokat fejlesszen ki és nyújtson, támogatva ezzel a demokratikus részvételt.

JÓTANÁCSOK

A közkönyvtáraknak jelenlegi helyzetüket tovább kell fejleszteni, hogy

    • az internet biztosításával és tanácsadással az e-kormányzás és az elektronikus szavazás helyszínévé váljanak;

    • bemutató programokkal, interaktív számítógépes szolgáltatásokkal és vitákkal támogassák a polgárok részvételét a kormányzás új módjaiban;

    • biztosítsák a hozzáférést a helyi és országos kormány információhoz, tervekhez;

    • konzultációkkal, minőségi információ biztosításával és új technológiák alkalmazásával készítsék fel a közösség tagjait arra, hogy a döntéshozásban részt vegyenek.

TÁVLATI TERVEK

A jövőben az on-line hozzáférést és az e-kormányzást egyénre szabják és inkább a kereslethez, mint a kínálat szerkezetéhez igazítják. A közkönyvtáraknak - a helyi önkormányzatok intézkedéseivel összhangban - reagálniuk kell majd erre úgy, hogy segítik az egyénre szabott hozzáférés fejlesztését az IST alapú rendszerekben.

HATÁSKÖR

Az útmutató a következő témaköröket öleli fel:

Harcolni a távolmaradás ellen

Demokrácia és polgárság

A hozzáférés kulcsa

STRATÉGIAI KÉRDÉSEK

Bőséges bizonyíték van arra, hogy az állampolgárok úgy érzik - különösen az EU szintjén,hogy a döntéshozó folyamatokba nincs beleszólásuk. Ez megnyilvánul abban a közömbösségben, értetlenségben és dühben, amit a kormányok, intézményeik és politikájuk iránt éreznek európai és nemzeti szinten. Egész Európában aggodalomra ad okot a helyi, országos és európai választásokon résztvevők csökkenő száma. A nyilvánvaló érdektelenség főleg a fiatalokra és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokra jellemző. Ez a jelenség megfigyelhető az európai államok legtöbbjében.

A társadalmon belül egy növekvő csoport távolmarad a döntéshozástól és ez nyilvánvaló kihívást jelent. Széles körben felismerték, hogy az állampolgároknak alternatív módokat kell felkínálni, hogy konstruktívan járulhassanak hozzá az irányításhoz és a kormányzathoz, és ennek felismerjék az előnyeit. A kormányzásba és a politikába több embert kell bevonni, mondta ki határozottan az Európa Tanács a Tiszta lap a kormányzásról (White Paper) című dokumentumban és a Laekeni Nyilatkozatban (Laeken Declaration) 2001. decemberében.

Az eEurópa Akcióterv az IST használatát is hangsúlyozza, hogy a kormányzás minősége javuljon és a résztvevők száma növekedjen.

    • Az informálást úgy határozhatjuk meg, mint egyirányú kapcsolatot, amelyben a kormány információt juttat el az állampolgárokhoz. A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy az információ alkalmazási területe nagymértékben nőtt és továbbítása ma valamennyi EU ország közös célja. Valamennyi tagország biztosítja az on-line kormányinformációt (például web oldalakon és portálokon keresztül) és néhányan stratégiai céljaikat és irányelveiket is. A biztosított információ minősége, mennyisége és skálája azonban nagyon különböző, és kevés erőfeszítést tesznek a weblapok és az információ kiértékelésére.

    • A konzultáció kétirányú kapcsolat, ahol a polgárok visszajelzést adnak a kormány által meghatározott témákban. Ez a kapcsolat javul, de alacsonyabb mértékben, és nagy különbségek vannak az egyes európai országok között. Kevés törvényhozó testület használja ki teljes mértékben az Internet által nyújtott lehetőségeket, amikor a civil szervezetekkel és a polgárokkal konzultál.

    • Az aktív részvétel olyan partnerkapcsolat, ahol a polgárok tevékenyen formálják a stratégiai irányvonalat, de ahol a kormány fenntartja a végső döntés felelősségét. Kevés erőfeszítést tesznek arra, hogy a polgárokat bevonják az álláspontok kialakításába, és erre példát csak nagyon kevés országban találunk. Ilyen például Észtország.

Az e-Európa Benchmarking Beszámoló, amely a tagállamok közigazgatását először értékeli, kevés interaktivitást jelez az on-line szolgáltatókkal, és számos esetben hiányoznak a könnyen érthető, az állampolgárokat tájékoztató oldalak is.

Az IST-vel lehetőség van arra, hogy a költségek, az idő és a távolság miatt meglévő korlátok fokozatosan megszűnjenek, de ez a polgárok IST-hez való hozzáférésétől függ (például a digitális megosztottság áthidalásától) és a kormányoknak attól a képességétől, hogy hatékonyan tudják-e alkalmazni az IST-t stratégiájuk kidolgozásában. A közkönyvtárnak létfontosságú szerepe van abban, hogy a hozzáférést, a tanácsadást és az e-írástudást segítse.

Helyi és országos szinten már vannak példák a társadalmi partnerkapcsolat és konzultáció olyan új formáinak megjelenésére - például a foglalkoztatás, a társadalmi felzárkóztatás, az oktatás és általában a kormányzás terén - amelyek a kirekesztett csoportok nagyobb részvételét szorgalmazzák az irányítás folyamatában. Néhány esetben módosították a törvényeket és felismerték, hogy a tapasztalatokat, eredményeket egymással meg kell osztani. Ez helyi szinten megélénkítette az önkormányzatokat, és hozzájárult ahhoz, hogy a közösség nagyobb létszámban és aktívabban működjön együtt a hatóságokkal. A közkönyvtáraknak fontos szerepe van ebben a folyamatban.

Az adminisztratív távolság mérséklése, a hivatalokba járás és a sorban állás elkerülése különösen fontos azoknak a számára, akiknek mozgástere korlátozott. Ilyenek például a kisgyermekesek, az idősek vagy a fogyatékosok.

JÓTANÁCSOK

Az olyan beszámolók mint például a Mirja Ryynänen (MEP) által készített Most már megalapoztuk a könyvtárstratégiát Európában a közkönyvtárakat az önigazgatás kulcsfontosságú helyeként nevezik meg. A határozat - amelyet az Európa Parlament ennek a beszámolónak az alapján hozott - fontos utalásokat tartalmaz az állampolgársággal kapcsolatban is.

Az 1999. Októberében készült PubliCA Kopenhágai Nyilatkozat szintén úgy említi a könyvtárakat, mint amiknek kulcsfontosságú szerepe van a demokrácia és állampolgárság vonatkozásában.

A közkönyvtárak felismerik azt a felelősségüket, hogy fel kell készíteniük az állampolgárokat arra, hogy szerepet vállaljanak a közösségben. Ehhez az szükséges, hogy új IT készségeket sajátítsanak el, különböző formátumban hozzáférjenek a szakértői véleményekhez és legyen egy hely, ahol találkozhatnak és szerveződhetnek. Mindez az irányításban való pozitív közreműködéshez vezet majd. A közkönyvtáraknak ezt a szerepét világosan körül kell határolni, ki kell mondani és új digitális szolgáltatásokkal megvalósítani. Biztosítani kell a forrásokat, hogy elláthassák azt a feladatukat, amelyre tudásuk és tapasztalatuk feljogosítja őket.

A közkönyvtárakat, mint a hozzáférés kulcsfontosságú intézményeit, be lehet és központilag be kell vonni azokba a helyi társadalmi partnerkapcsolatokba és kezdeményezésekbe, amelyek új szolgáltatások nyújtásával és fejlesztésével a demokratikus részvétel támogatását célozzák. A könyvtárak mindig fontos szerepet játszottak egy olyan információ-értő lakosság képzésében, melynek tagjai tájékozott polgárként képesek részt venni egy demokratikus társadalomban. A könyvtárak fenntartják és síkraszállnak a szellemi szabadságért és az információhoz való szabad hozzáférés jogáért. Mindennapi munkájukban hagyományos szerepeiket már túllépték. Az az elképzelés, hogy a könyvtárak közösségi központokká és a közösség emlékezetének tárházává váljanak, már sok országban valósággá vált.

A közkönyvtár jelentős szerepet tölt be a polgári részvételben különböző okokból, de főleg azért mert:

    • képviselheti a helyi kormány arculatát;

    • gyakran a helyi közösség egyetlen polgári intézménye;

    • nyitvatartása sokkal inkább megfelel a felhasználók érdekeinek, mint a kormányhivatalok nyitvatartása;

    • az Internet biztosításával és tanácsadással stratégiailag az e-kormányzás elérhetési helyeként működik a közösségekben;

    • kiállításokkal, interaktív számítógépes szolgáltatásokkal, megbeszélésekkel és vitákkal támogathatja a polgári részvételt az irányítás új formáiban;

    • hozzáférést biztosít a helyi és országos kormányinformációhoz és tervekhez;

    • kezdeményező és a felhasználók igényeit előre felméri;

    • konzultációkkal, minőségi információ biztosításával és új technológiák alkalmazásával felkészíti a közösség tagjait arra, hogy részt vegyenek a döntéshozásban.

TÁVLATI TERVEK

    • Marketing. A könyvtárakra, múzeumokra és archívumokra sokszor úgy tekintenek, mint statikus, nem fogékony intézményekre. A marketing tevékenység a múltban gyakran helyi jellegű volt, és egyéni feladatokra összpontosított. A jövőben azt a pozitív szerepet kellene hangsúlyoznia, amelyet a könyvtáraknak kell játszani, hogy az irányítást a polgárok kezébe adja.

    • Szakértelem. A demokráciával kapcsolatos projekteket gyakran a kormányzat szemszögéből közelítik meg anélkül, hogy megfelelően átgondolnák, mit vár el valójában az állampolgár. A könyvtárak hatalmas tapasztalataikra és látogatóikkal való jó kapcsolatukra támaszkodva - mindezt megosztva más irodákkal a szolgáltatások tervező szakaszában - segíthetnek elkerülni ezt a helyzetet.

    • Hatékonyság. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek, új interaktív kapcsolatot kell kidolgozni a központi szervekkel. Ha az állampolgárok azt érzékelik, hogy bár nagyobb lehetőségük van a részvételre, ez mégsem vezet változáshoz, elveszthetik hitüket és érdeklődésüket. A könyvtárosoknak meg kell mutatniuk a hivatalos szerveknek és a nyilvánosságnak, hogy mit tehet a könyvtár. Be kell bizonyítaniuk, hogy a könyvtárak hozzájárulhatnak a civil társadalom fejlődéséhez és bevonhatják a polgárokat saját közösségük életébe.

    • Személyreszabás. A jövőben az online hozzáférés személyreszabott lesz, és a keresletnek megfelelően szervezik majd, nem pedig az ellátottság szerkezete szerint. A közkönyvtáraknak - a helyi önkormányzatok intézkedéseivel összhangban - reagálniuk kell majd erre úgy, hogy segítik az egyénre szabott hozzáférés fejlesztését az IST alapú rendszerekben.

LINKEK

Az alábbi példák az EU tag- és tagjelölt országok közkönyvtáraiban folyó gyakorlatot illusztrálják. Ahhoz, hogy ezt a gyakorlatot értékeljük, fontos megérteni, hogy a helyi hatóságok felelőssége és hatalma minden országban más és más, és a könyvtárak rendszere a fejlődés különböző szakaszában van.

Regionális

Network Library Program, Közép-Kelet Európa és a volt Szovjetunió

A Hálózat Könyvtár Program (NLP) segít átalakítani az újonnan kialakult demokratikus országok könyvtárait, hogy igazán nyilvános, szolgáltatás orientált központok legyenek. Lásd még: Information Program

http://www.osi.hu/nlp/

Bulgária

Motivation for choice: Information Centre of the Central Library of Sofia (Bulgaria)

A projekt célja, hogy az információs társadalom technológiáinak megfelelő új szolgáltatásokat hozzon létre az állampolgárok számára.

http://libsofia.pip.digsys.bg/

Horvátország

Zadar City Library

'A könyvtár mint közösségi központ' projekt.

http://www.gkzd.hr/new/en/html/users/lcc.html

Németország

Bremen Online-Services, Germany

A brémai Nyilvános Könyvtár részt vesz egy - a brémai közigazgatással kapcsolatos, központilag finanszírozott - BOS (Brémai Online szolgáltatások) projektben. A könyvtárban elérhető a szolgáltatás és itt osztották ki azokat a biztonsági chip-kártyákat is, amelyek a tranzakciót lehetővé tették.

http://www.bos-bremen.de/english/index.html

Írország

Local Agenda 21 and public libraries in Dublin City Council, Ireland

A dublini városi könyvtárak Local Agenda 21 című dokumentumhoz azzal járultak hozzá, hogy a könyvtárak szerepét vizsgálták egyrészt az oktatás közvetítésében, másrészt a fenntartható fejlődés kulcskérdéseinek felvetésében.

http://www.iol.ie/dublincitylibrary/la21.htm

Electronic voting

Az ír kormány megvizsgálja az elektronikus szavazást, különös tekintettel a németországi és a hollandiai tapasztalatokra. Felmerült egy olyan javaslat, hogy az ír könyvtárak közreműködhetnének abban, hogy a rendszert a nyilvánossággal megismertessék, lehetővé téve, hogy az emberek kipróbálhassák azt a hivatalos bevezetés előtt. http://www.environ.ie/electindex.html

Olaszország

Iperbole, Bologna, Italy

A bolognai Iperbole Polgári Hálózat 1995 óta működik. Célja, hogy az Internet használatával fejlessze a teledemokráciát, biztosítsa a közigazgatás átláthatóságát, az információhoz való jogot, a polgárokkal való interakciót és a döntéshozásban való részvételt. Az Iperbole a könyvtárakban hozzáférhető.

http://www.comune.bologna.it/

Litvánia

Youth Zone

A Vilniusi Városi Könyvtár Antakalnio fiókja Ifjúsági Zónát hozott létre, melyet modern IST felszereléssel és internet kapcsolattal látott el, valamint elkülönített helyet biztosít a különféle polgári kezdeményezésekhez és a 14-21 év közötti fiatalok elfoglaltságaihoz.

http://www.vilnius.lt/kultura/kultura/centrbibl.htm

Lengyelország

Local Information Database (LID = BIL - Baza Informacji Lokalnej)

A helyi információs adatbázis Interneten érhető el. Egyszerű hozzáférést biztosít a tartományról szóló információkhoz.

http://www.wojewodztwo-wm.pl/

Egyesült Királyság

Electronic voting

2002 februárjában az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy a könyvtárak bevonásával kipróbálja majd az elektronikus szavazást.

http://www.local-regions.detr.gov.uk/egov/modem/

seamlessUK

Ez a projekt, melyet a Lottó társaság finanszíroz, közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvánosság számára minőségileg ellenőrzött közösségi, önkormányzati és országos információhoz, téma és hely szerint.

http://muckle.hostedbyfdi.net:8080/seamlessuk.info/index.html

UKonline

Interaktív portál az Egyesült Királyság kormányszolgáltatásairól, beleértve a kormányzati web oldalakhoz vezető linkeket is.

http://www.ukonline.gov.uk/