A GAZDASÁGI MEGSEMMISÍTÉS 531
rendélt kormánybiztosnak.47 Július 21-én Turvölgyi Albertet a zsidók anyagi és vagyonjogi ügyeinek megoldásával bízták meg kormánybiztosi rangban. Az eufemisztikus nevű szerv elsősorban a zár alá vett zsidó üzletek feletti rendelkezéssel és az elkobzott zsidó vagyon felosztásával foglalkozott.48 Turvölgyi ezredes elegáns irodát tartott fenn Budapesten, és vidéken is több kirendeltsége működött.49 Alig egy hónappal kinevezése után már kibocsátotta első részletes utasítását a zár alá vett zsidó vállalatoknál és iparvállalatoknál talált raktárkészletek és berendezési tárgyak felértékelésére vonatkozóan.50 Utasítását újabbak és újabbak követték.
Horthynak a deportálások beszüntetésére vonatkozó döntése után és a Lakatos-kormány időszakában (1944. július 7.-október 15.) a zsidóellenes nyomás enyhülése ellenére is folytatódott a még zsidó kézben maradt tulajdon elkobzása, jóllehet törvényesebb keretek között. A kormány és alárendelt szervei időnként hozzányúltak a zsidó tulajdonhoz: deportált zsidók hátrahagyott ruhaneműit és vásznait osztották szét, kiosztották .a zár alatt lévő üzletekben és áruházakban talált javakat és anyagokat. Ezeket a lépéseket általában a magyar határokhoz egyre jobban közeledő háború okozta komoly hiányokkal igazolták.51
Az 1944. október 15-1 Szálasi-puccs után a törvényesség minden látszata elillant. A nyilasok szabad folyást engedtek zsidóellenes dühüknek. Semmiféle határt nem szabtak a zsidó tulajdon elprédálásának. Toldi Árpád korábbi székesfehérvári főispán irányítása alatt, akit a zsidóügyek kormánybiztosának neveztek ki, hihetetlen méreteket öltött a zsidó tulajdon széthordása. Kormánybiztosként Toldi Turvölgyi posztját is átvette, s így ő gyakorolta a „törvényes" felügyeletet az összes, zár alá helyezett zsidó érték felett. Amikor a Vörös Hadsereg 1944 decemberében a fővároshoz közeledett, értéktárgyakkal teli valódi „aranyvonat" hagyta el Budapestet Avar László volt zentai polgármester közvetlen parancsnoksága alatt.52
A magyarok ellenintézkedései ellenére a németek továbbra
is minden megkaparintható zsidó tulajdonra rátették a kezüket. Különösen
értékes festményekre, falikárpitokra, drágakövekre és perzsaszőnyegekre
vadásztak. Ffészben ezeknek a megszerzése is motiválta őket a gazdag zsidók
házainak elfoglalásakor. Elrabolták azokat a műkincseket is, amelyeket a gazdag
zsidó műgyűjtők bombabiztos budafoki pincékben tároltak. Köztük Káldi Jenő és
Herczogbáró családi gyűjteményét, amelyben El Gre-co, Van Dyck, Rembrandt,
Rubens és Gauguin festményei voltak. A festményeket Hain Péter szerezte meg, és
először Eichmann főhadiszállásához közel, a Sváb-hegyen állíttatta ki, nagy
zsidóellenes harsonaszó közepette.53 Az SS a cionista vezetőkkel,
köztük Kasztner Rezsővel kötött üzlete nyomán is nagy mennyiségű hazai és
külföldi fizetőeszközre,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham531.pdf
Az egész kötetet lásd: