« VASVÁRMEGYE NÉPESSÉGE. Írta dr. Sziklay János, felülvizsgálta György Aladár. KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

SZOMBATHELY. Ismerteti dr. Kárpáti Kelemen, átnézte dr. Sziklay János és Éhen Gyula, Szombathely város polgármestere. »

15VASVÁRMEGYE KÖZSÉGEI.
Írta Vende Aladár. Borostyánkő várát és Szent-Gotthárdot Kormos Pál,
Felső-Eőrt Guoth Lajos, Felső-Lövőt Ebenspanger János, a jaáki templomot
és Német-Ujvárt Sziklay János, Kis-Czellt dr. Berzsenyi Jenő,
Körmendet Perényi Antal, Muraszombatot Pollák Pongrácz,
Rohonczot dr. Nagy Ignácz, Pinkafőt Rattner Mihály, Sárvárt Barabás István,
Vasvárt Barabás György. A máriafalvi, rőti és veleméri templomot Horváth Sándor ismerteti.
E fejezetet átnézte dr. Károlyi Antal alispán
VASVÁRMEGYE területén egy rendezett tanácsu város (Szombathely) és egy sz. kir., de nem törvényhatósági joggal felruházott város (Kőszeg), 8 nagyközség és 609 kisközség van, melyek közigazgatásilag 10 járásra és 92 körjegyzői kerületre vannak felosztva.
Járási beosztás.
A járások a következők:
1. Felső-eöri járás, 2 nagyközséggel (Felső-Eör és Pinkafő), 58 kisközséggel. Területe 83,417 kat. hold, lakosainak száma 45362. Székhelye Felső-Eör.
2. Kis-czelli járás, 2 nagyközséggel (Jánosháza és Kis-Czell) és 39 kisközséggel. Területe 101,507 kat. hold, lakosainak száma 36,297. Székhelye Kis-Czell.
3. Körmendi járás, egy nagyközséggel (Körmend) és 54 kisközséggel. Területe 91,265 kat. hold, lakosainak száma 30,052. Székhelye Körmend.
4. Kőszegi járás, egy nagyközséggel (Rohoncz) és 52 kisközséggel. Területe 74,323 kat. hold, lakosainak száma 25,072. Székhelye Kőszeg.
5. Muraszombati járás, 114 kisközséggel. Területe 91,606 kat. hold, lakosainak száma 44,986. Székhelye Muraszombat.
6. Németujvári járás, 51 kisközséggel. Területe 74,883 kat. hold., lakosainak száma 34,343. Székhelye Német-Ujvár.
7. Sárvári járás, egy nagyközséggel (Sárvár) és 47 kisközséggel. Területe 94,265 kat. hold, lakosainak száma 32,872. Székhelye Sárvár.
8. Szent-gotthárdi járás, egy nagyközséggel (Szent-Gotthárd) és 79 kisközséggel. Területe 117,749 kat. hold, lakosainak száma 53,245. Székhelye Szent-Gotthárd.
9. Szombathelyi járás, 66 kisközséggel. Területe 105,548 kat. hold, lakosainak száma 34,106. Székhelye Szombathely.
10. Vasvári járás, 50 kisközséggel. Területe 97,745 kat. hold, lakosainak száma 30,827. Székhelye Vasvár.
Szombathely rendezett tanácscsal biró várost és Kőszeg sz. kir., de törvényhatósági joggal fel nem ruházott várost külön fejezetek ismertetik; az alábbiakban a tíz járás kis- és nagyközségeit mutatjuk be betüsoros rendben.
Abdalócz.
Abdalócz. Összesen 30 házból álló község; lélekszáma 185, a kik túlnyomó számban r. kath. vallásuak, németajkuak. A községnek az Erdődy grófok voltak a földesurai. Postája Pornó, távírója Szombathely.
Acsád.
Acsád, 110 házból álló magyar község, a szombathely-soproni vasútvonal mentén, 726 r. k. és ág. ev. lakossal. Van vasúti állomása, postája és 16távirója s körjegyzőségi székhely. Szegedy György és Béla cs. és kir. kamarásoknak itt csinos kastélyuk van, melyet Szegedy Ferencz hétszemélynök építtetett 1824-ben.
Alhó.
Alhó, a stájer határszélen fekvő nagy német község 295 házzal és 1850 részben ág. ev., részben r. kath. lakossal. Postája helyben van, távírója Felső-Eör. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. Van önsegélyző egylete is. Ezelőtt határszéli vámmal bírt. Erdeiben régi, még ki nem kutatott sírhalmok vannak s az ekevas gyakran hoz felszínre régi fegyverdarabokat. Vidéke regényes. A községen folyik keresztül a Stegersbach patak. Földesurai a Batthyányiak voltak. Vásárjoga egyike a legrégiebbeknek; négyszer tart évenkint országos vásárt. A községben még fennáll a pellengér, hirdetve a község egykori nagyobb szerepét. Harminczad-hivatala is volt.
Alsó-Beled.
Alsó-Beled, 62 házból álló falu. Lélekszáma 375, ev. ref. és ág. ev. lakosai németajkúak. Postája Pornó, távírója Szombathely. A Pinka patak mellett, a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonal mentén fekszik. Plebániája 1626-ban a pornói apátság kegyurasága alá tartozott és 1695-ben Dobrahelyi Fülöp baccalaureus és volt pazmanita volt a plébánosa. Jelenleg Mária Terézia főherczegnő gyakorolja a kegyúri jogokat.
Alsó-Berkifalu.
Alsó-Berkifalu, kis magyar község a Rába mellett, 47 házzal és 350 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Körmend. R. kath. temploma 1844-ben épűlt szép góth stilben. Földesura a Batthány-család volt.
Alsó-Csalogány.
Alsó-Csalogány, vend község, 133 házzal és 707 r. kath. és ág e. lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Muraszombat. Földesura a Nádasdy-család volt.
Alsó-Csatár.
Alsó-Csatár, kis horvát község a Pinka mentén, 33 házzal és 204 r. kath. lakossal. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. Régente a Niczky grófok, később a Batthyányak voltak a földesurai.
Alsó-Káld.
Alsó-Káld, magyar község 183 házzal. Lélekszáma 1497 r. kath. és ág ev. Postája Felső-Káld, távírója Sárvár. E község volt a Káldyak ősi fészke, kik innen vették előnevüket is. Jelenleg Lajos bajor királyi herczeg birtoka.
Alsó-Lövő.
Alsó-Lövő, 101 házból és 702 németajkú ág. ev. és r. kath. lakosból álló falu; postája és távirója Felső-Eör. A községben kisebb serfőző is van. Földesurak a Batthyányiak voltak.
Alsó-Mesteri.
Alsó-Mesteri, magyar község a Ságh-hegy tövében, 69 házzal és 337 r. 17kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-Czell. Határában római sírok vannak. Földesura a Batthyány-család volt.
Alsó-Oszkó.
Alsó-Oszkó, 47 házzal és 391 lakossal, akik mind magyarok. Vasúti megállóhely. Postája Felső-Oszkó, távírója Oszkó. Legutolsó földesura Festetich László gróf volt.
Alsó-Eör.
Alsó-Eör, nagyobb falu a Pinka patak mellett, melynek r. kath. ág. és ref. lakosai magyarok. Van 281 háza, a lélekszám 1603. Postája és távirója Vörösvár. Régi nemesi község, mely lótenyésztéséről ma is híres. Katholikus temploma a XVII. századból való.
Alsó-Paty. Felsőbüki Nagy-kastély.
Alsó-Paty, 66 házzal és 609 r. kath. és ág ev. magyar lakossal. Postája Felső-Paty, távirója Sárvár. A Sopron-Felső-Lövő felé tervezett vasutat mellette vezetik el. Földesura a felsőbüki Nagy-család volt. A Rákóczy-féle felkelés alkalmával itt volt elhelyezve a Benkő-féle hajdúezred. Felsőbüki Nagy Sándornak itt érdekes régi kastélya van.

ALSÓ-PATY. - NAGY SÁNDOR KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Alsó-Rönök.
Alsó-Rönök, 150 házzal és 969 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Vasúti megállóhely a gráczi vasút mentén; postája és távírója Rátót. A községben két iskola van és faiskolát is nevelnek. Utolsó földesura a báró Sennyey-család volt.
Alsó-Ságh.
Alsó-Ságh, a Kemenesaljának egyik legnagyobb faluja, 235 házzal és 2070 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Körjegyzőségi székhely; postája és távírója Kis-Czell. E község és környéke már az őskortól fogva lakott hely volt. Lelhelye az összes korszakoknak, kezdve a kőkorszaktól. Határában még most is találhatók vaskori sírhalmok. A szomszéd Ságh-hegy tetején egy római castrum nyomai láthatók. Plébániája már 1698-ban virágzott; r. kath. templomát 1736-ban építették újra. A XVII. században már református temploma is volt, míg ág. ev. temploma egészen uj épület. A Ságh-hegyen 18barlangszerű üreg van, melyet Vas Pál lyukjának nevez a nép; a tatárjárás alatt ott vonták meg magukat a környék menekülő lakosai. A község kiterjedt bortermeléssel bír; a sághi bor európaszerte hires. Itt van gróf Erdődy Ferencznek nagy kiterjedésű mintagazdasága és lótenyésztése. A XVII. század közepén ipolykéri gróf Kéry János és Chernel János voltak a földesurai, utóbb a Somogyi grófok. Itt volt hosszabb ideig plébános Kressnevich Ferencz nyelvész. A Saághy-család innen vette nevét és a Rusa-család predikátumát.
Alsó-Szeleste. Festetich-kastély.
Alsó-Szeleste, magyar község, 38 házzal és 383 r. kath. és ág. ev. lakossal. Vasútállomás, posta és távíró helyben van. A szombathely-pozsonyi vasútvonal mellett fekszik, Festetich Andor gróf szép, nagyszabású tornyos kastélyával, a mely magas dombon, remek terraszos park közepén áll. A kastélyban számos érdekes műkincs, családi ereklye és a családi képtár van elhelyezve. E községtől vette nevét a vármegye legrégibb családjainak egyike, a Szelesteyek.

ALSÓ-SZELESTE. - FESTETICH ANDOR GRÓF KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Alsó-Szénégető.
Alsó-Szénégető, 280 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal bíró és 44 házból álló község. Postája Gyöngyösfő, távírója Léka. A rómaiak korában környékén kisebb római telep vagy tábor lehetett, mert határában római sírok vannak.
Alsó-Szilvágy.
Alsó-Szilvágy, kis magyar község, 30 házzal, 215 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Acsád. Az alsó-szilvágyi Gaál-család ősi fészke.
Alsó-Szölnök.
Alsó-Szölnök. A házak száma 120, lélekszáma 726. A lakosok nagyobb része r. kath. vend, a többi német. Postája és távírója Szent-Gotthárd. A szent-gotthárdi csata alkalmával a török seregnek egy része itt táborozott.
Alsó-Telekes.
Alsó-Telekes, 66 házzal és 542 magyar róm. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Két kath. temploma van; az egyik 1700 körül épült, a másik 1800-ban. Földesurai a Delecskey- és Ebergényi-családok voltak.
Andorháza.
Andorháza, vend község, 78 házzal. A lélekszám 424. Vallásuk r. kath, és ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távírója Bellatincz. Földesurai a Széchenyi-, Nádasdy-, Muray- és Vidos-családok voltak.
Andorhegy.
Andorhegy, 50 házzal és 302 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája Mártonhely, távirója Muraszombat.
Andrásfa.
Andrásfa, magyar község, körjegyzőségi székhely, 80 házzal és 615 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben, távírója Győrvár. Határában 19kőkorszakbeli tárgyakat találtak. Kath. temploma nagyon régi. Földesurai a Bolla- és a Farkas-családok voltak.
Árokszállás.
Árokszállás lakosai r. katholikusok, németajkúak. A házak száma 110, a lakosoké 862. Postája és távírója Pinkafő. Lakosai a földmívelésen kivül faszerszám- és faedény-készítéssel, továbbá szalmafonással foglalkoznak.
Badafalva.
Badafalva nagyobb község 119 házzal; lélekszáma 784. A r. katholikus és ág. ev. lakosok németajkúak. Postája Nagyfalva, távírója Szt.-Gotthárd. Mint búcsújáróhely "Mária-Bild" elnevezés alatt ismeretes. Kath. temploma 1788-ban épűlt és a czisztercziták voltak a földesurai, kik jelenleg is kegyurak. A szent-gotthárdi csata előtt Montecuccoli, a vezér, ide irányította a csapatok egy részét. A gráczi vasút mentén fekszik.
Bajánháza.
Bajánháza, 46 házzal, 246 ev. ref. vallású magyar lakossal. Postája Senyeháza, távírója Csákány. Ősnemes őrségi község, mely a XVII. században a Batthyányiak földesurasága alá került. A Kerka patak mellett fekszik.
Baksafalva.
Baksafalva r. kath. és ág. ev. lakosai túlnyomólag németajkúak. A házak száma 194, a lélekszám 1385. Postája és távírója Szt.-Elek. A község a Strém-patak mellett fekszik. Plébániája 1689-ben már virágzott. A kegyúri jogokat Kottulinszky Teodóra grófnő gyakorolja. Azelőtt a Batthyányiak voltak a földesurai.

BAKSAFALVA. Ebenspanger Emil rajza.
Balázsfalu.
Balázsfalu, 59 házzal és 287 r. kath. vend lakossal. Postája Istvánfalu, távírója Szt.-Gotthárd. Lakosai a nyírfaseprű-készítést mint jövedelmező háziipart űzik.
Balogfa. Borsics-kastély.
Balogfa, 33 házzal és 312 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Itt van Borsics Béla földbirtokos csinos emeletes kastélya és szép parkja. A kastélyt Gotthard Éva építtette a mult század végén; jelenlegi alakját a 80-as években nyerte. A Győrfy-, Zanathy- és Geszty-családok voltak fölesurai.

BALOGFA. - BORSICS BÉLA KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Balozsa-Megyes. Förster-kastély.
Balozsa-Megyes magyar község 67 házzal és 590 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Rum, távírója Molnári. A község a Rába mellett fekszik és takarék- és segélyegylettel bír. Itt van Förster Ottó orsz. képviselő szép, stílszerű kastélya, 20melyet a jelenlegi tulajdonos építtetett. Gyermekei örökölték, a Rumy-család egyik még élő tagjával együtt az 1474-ből származó világhírű rumi serleget.

BALOZSA-MEGYES. - FÖRSTER OTTÓ KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Rumi serleg.
Vasmegye legrégibb nemes családjainak egyike a rumi és rába-doroszlói Rumy nemzetség. Ez a sok viszontagság mellett is híven megőrzött családi emlékei között egy nagyobb és két kisebb serleget birt, melyek képei nemesi czímeréűl szolgáltak. Mind a három serleg ezüstből készűlt, jól megaranyozva. A két kisebb egészen egyenlő, hét ujnyi magas, gerezdes derekán és alapján mint szinte fogatékán is csaknem egyenlő bevésett virágokat és egyéb czifrázatokat mutat, a nagyobbik pedig különböző gazdag díszítményekkel ékeskedik; 17 1/2" magas, mintegy 160 latot nyom és három főrészből áll.
Födelét sisakos, szakályos és majd térdig érő pánczélba öltözött vitéz diszesiti, ki jobbjában négy részre osztott háromszögü paizsot tart, melynek első és negyedik udvarán fekete sas, a második és harmadikon vizirányos vörös és fejér koczkák vannak; bal kezében alkalmasint dárdát szoritott, de ez elveszett s a serlegen most látszó, későbben készűlt dárda nem egészen illően pótolja. A vitéz egy, 2" 3"' magas, ezüst rózsákkal és beégetett virágokkal ékesitett oszlopocskán áll, mely oldalain beégetett virágokkal diszesitett, 12 oszlopocska és három koronás mellkép által környezett hatszögü talapzatánál fogva a födél alsó s a serleget közvetetlenűl befödő lapján nyugszik. Ezen alsó lapon három római pénz van: egyik ily körirattal: DIVI IVLII; a másik ezzel: DIVVS AVGVST.; a harmadik ezzel: NERVAE TRAIANO. A császárok haja aranyozott, képeik és koronáik fehérek s a pénzek lapjai sötét-zöldes mázzal boritvák. A pénzek közti üres helyekre szentirási képműveket osztott a müvész. Itt van a bor nem ismert erejétől elnyomott Noé három fiával; alatta a födél kerületén kiálló fehér betükkel ezen fölirat: VERECVNDIA IN VINO RARA; - tovább Ábrahám ül s átkarolja előtte térdelő nejét, Sárát, Ágár pedig elforditott fővel s feléjek kinyujtott balkézzel előttük áll; alatta ezen fölirat: PATER FIDEI IN CHRISTVM ROM. 4.; - harmadszor Lót ül leányai között, jobbját a tőle arczával elhajló egyik leánynak feléje forditott csészéje után nyujtja ki, baljával a feléje hajló másik leányt átkarolja. A kép alatt e fölirat áll: MEMORES ESTOTE VXORIS LOT. A föliratok ezüst latin nagybetükkel setétzöld zománczos alapon állanak s a kerekes födél kerületét egészen elfoglalják. A pénzek és képművek közti szegményeket Tritonok és Nereisek elevenítik. A födél belső lapján domboruan alakitott angyal háromszögü fehér paizsot tart, melyen három vashorgony látható - czimere Brieg városának - körötte ezen fölirat kiálló aranyos betükkel: ILL: PR: D: FRID: MVN: NVP: CIV: BREG.
A serleg dereka kúpalaku, átmérője 4" 4"', mélysége 3", fenekén pénzalaku mellképpel, melynek fején lapos föveg s nyakában az aranygyapjas rend. Külső oldala három vizirányos mezőre van osztva. Ezek elsője sima s rajta bevésett alakokkal mythologiai, hihetőleg menyekzői díszmenetet ábrázol. A második mező fehér, zománczozott zöld és violaszinü virágokkal ékesitett és három aranyos delphin s Brieg városának váltva közökbe tüzött három paizsa által környeztetik. A paizsok egyike elveszett, egy másika pedig horgonyait veszté. A harmadik s a serleg legdomborubb oldalát képző mezőn három kerekded képmű van s közöttük egyenlő távolságra három virágékitmény. A képművek egyikén egészen meztelen férfi, alkalmasint Hercules, egy vele küzdő oroszlánt fojt meg; a másikon sisakos és pánczélos férfi ül két oszlop között, ezek egyikét átkarolva, a másik oszlopra szallag tekerődzik, melyen ezen szók: PLVS VLTRA olvashatók; a harmadik képen egy ülő nőalak átöleli a kebelére simuló egyszarvut. A serleg derekának alját ezen fölirat környezi: VITA AMICO. INVIDIA MORTI COMPARANDA EST.
Ezen részt, oldalain beégetett virágokkal ékesített, hajdan tizenkét, de most csak hat négyszögü oszlopocskától s három Nereistől környezett hatszögü talapzaton álló fogaték kapcsolja a serleg alapjához. Ez az alap ismét saját ábrázolatokkal van megkülönböztetve. Előjön rajta három római pénz, melyek szinte ugy készítvék, mint a serleg fedelén lévők; körirataik nincsenek, de az arczok Nerva, Hadrianus és Tituséhoz némikép hasonlitanak.
21A serleget Brieg városa, hajdan fővárosa a sziléziai hasonnevü herczegségnek, mennyegzői ajándékul adta Fridrik herczegnek, amint azt a serleg födelének belső lapján álló fölirat bizonyitja. Brieg városa e serleggel I. Fridriknek, liegniczi és briegi herczegnek Ludmillával, Podiebrad György cseh király leányával, 1475-ben történt mennyegzőjén hódolt. A Rumy-család a serleg birásához emlékezetes tett által jutott akkor, midőn a magyarok a sziléziaiakkal sűrűbb érintkezésben voltak Hunyadi Mátyás alatt, de hogy mely alkalommal jutott a Rumy nemzetség birtokába, erről az adatok hiányoznak; némelyek véleménye az, hogy a serleget Zsigmond császár és király ajándékozta volna doroszlói Rumy Pál alpohárnok-mesternek.
Baltavár. Thurn-Taxis kastély.
Baltavár, 96 házzal és 843 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Posta és távíró helyben. Plébániája 1620-ban már fennállott. Mostani templomát 1745-ben az akkori kegyúr, gróf Festetich József tábornok építtette. Kriptájában nyugszik gróf Festetich Józsefen kivül zalabéri Horváth és Thurn-Taxis herczeg. A községben csinos park közepén áll a Thurn-Taxis-család szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticheké és azután a zalabéri Horváthoké volt, de jelenlegi alakját 1888-ban nyerte. A kastély berendezése fényes, érdekes metszetgyűjteménynyel, festményekkel, fegyvergyűjteménynyel és ötvösművekkel. Az 50-es években a baltavári dombon, ásatás alkalmával, antidiluviális maradványokat találtak, melyek a bécsi udvari muzeumba kerültek. A XVII. században a Bakacs-család volt a község földesura.

A Thurn-Taxis herczegi kastély Baltaváron. Saját felvételünk.

A BALTAVÁRI KASTÉLY OLDALSZÁRNYA. Saját felvételünk.
Bándol.
Bándol, 419 r. kath. és ág. ev. lakossal és 53 házzal biró község. Lakosainak nagyobb része horvát, a többi német. Postája helyben van, távírója Rohoncz. Körjegyzőségi székhely. Kath. temploma e század elején épült. Birtokosai az Erdődyek.
Bánya.
Bánya, másként "Szalonaki bánya", német község 354 r. kath. és ág. ev. 22lakossal. Postája és távírója Szalonak. A Fehér patak völgyében, szép, regényes vidéken fekszik. Antimónbányája, melyről más helyen emlékezünk meg bővebben, országos nevezetességü. A község határában sósforrás is van.

BÁNYA-TELEP. Saját felvételünk.
Bánya (Steingraben).
Bánya, (Steingraben) kisebb község 286 németajkú r. kath. lakossal és 42 házzal. Postája Német-Szt.-Gróth, távírója Német-Ujvár. Lakosainak nagy része Alsó-Ausztriába jár munkába.
Barátfalva.
Barátfalva. Házainak száma 147; a lélekszám 938. A lakosok r. kath. és ág. ev. németajkúak. Postája és távirója Sz.-Elek. A község a Strém-patak mellett fekszik. Kath. temploma 1767-ben épűlt. Birtokos Batthyány Ödön herczeg.
Barátmajor.
Barátmajor, kis horvát falu 42 házzal, 277 r. kath. lakossal. Postája és távírója Szalonak.
Bárdos.
Bárdos, 29 házzal és 163 r. kath. magyar lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. Földesurai a Bárdosy- és Bozzay-családok voltak.
Barkócz.
Barkócz, egykor nemesektől lakott vend község a stájer határon, 21 házzal és 831 r. k. lakossal. Postája és távirója Muraszombat. Van községi hitelszövetkezete. A Rosty-család innen veszi predikátumát.
Battyánd. Batthyány-kastély.
Battyánd, 83 házzal, 451 vend és magyar lakossal. Vallásuk ág. ev. és r. kath. Postája helyben, távirója Muraszombat. A körjegyzőség székhelye. Evang. temploma 1784-ben épült. A községnek azelőtt "Puczincz" volt a neve, 1888-ban azonban, gróf Batthyány Miksa iránti kegyeletből, aki a községnek nagy jótevője volt, Battyándra változtatta nevét. A község mellett fekszik gróf Batthyány Károly csinos kastélya. A faluban községi hitelszövetkezet és magyar olvasó-kör is van.
Battyánfalva. Saint-Julien-kastély.
Battyánfalva (Rakicsán), vend község 76 házzal és 632 r. kath. lakossal. Postája és távirója Muraszombat. A községben fekszik Saint-Julien gróf szép kastélya, mely azelőtt a Batthyányaké volt. A Rákóczy-féle fölkelés alkalmával a fölkelők és a császáriak közt a falu mellett ütközet volt.

A SAINT-JULIEN GRÓFI KASTÉLY BATTYÁNFALVÁN. Saját felvételünk.
Beicz.
Beicz, magyar község, 107 házzal és 547 r. kath. lakossal. Postája Nyógér, távirója Sárvár. Lakosai a földmívelésen kivül a szőlőmívelést és a kosárkötést űzik. Egykor az ikervári uradalomhoz tartozott.
23Békafalu.
Békafalu, 21 házzal, 133 németajkú r. kath. lakossal. Postája és távirója Német-Ujvár. Földbirtokos Batthány Fülöp herczeg.
Békató.
Békató kis német község a stájer határon, 38 házzal és 255 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Vas-Dobra, távirója Gyanafalva. Lakosai a kocsikasfonást mint jövedelmező háziipart űzik.
Benedek.
Benedek, 49 házzal és 255 r. kath. és ág. ev. vallásu vend lakossal. Postája Tót-Keresztur, távirója Csákány. Lakosai vászonszövéssel is foglalkoznak.
Berkeháza.
Berkeháza, 33 házzal és 144 ág. ev. vend lakossal. Postája Prosznyákfa, távirója Csákány. Szép vidék, hegeit fenyőerdők borítják.
Birószék.
Birószék vend falu a stájer határszélen. Van 43 háza és 260 r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája Ferenczfalva, távirója Muraszombat.
Boba.
Boba, nagy magyar község, 142 házzal és 982 ág. ev. és r. kath. lakossal. Vasúti állomása, postája és távirója van. A kis-czell-sümegi vasútvonal mellett fekszik; a körjegyzőség székhelye. Határában római régiségeket találnak. A század közepén még Somogyi Krisztina grófné birtoka volt.
Bodóhegy.
Bodóhegy, nagy vend falu a Plaze hegy lábánál, 161 házzal és 848 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben, távirója Muraszombat. Ág. ev. templomát 1798-ban építették. Birtokosai a Szápáry- és Batthyány-családok voltak. Körjegyzőségi székhely.
Bogát.
Bogát tulajdonképen Zarkaháza-Bádonfához tartozik és azért említjük meg külön, mert itt van gróf Festetich Kálmánnak nagyszabású, szép kastélya, melynek régi, emeletes collonádos részét Skerletz báró építtette e század elején. Tőle vásárolta 1856-ban gróf Festetich Dénes, aki 1860-ig jelenlegi alakjában felépíttette. A kastély igazi főuri izléssel van berendezve. Remek szép lépcsőháza régi fegyverekkel és régiségekkel van diszítve, lakosztályai pedig értékes keleti szőnyegeket, antik tárgyakat, nagyértékű butordarabokat, festményeket stb. tartalmaznak, míg kápolnája rendkivül érdekes és értékes bibliai jeleneteket ábrázoló régi festményeket foglal magában.

BOGÁT. - FESTETICH KÁLMÁN GRÓF KASTÉLYA.
(Elő- és oldalnézet.) Saját felvételünk.
Bokrács.
Bokrács, apró falucska, 21 házzal és 113 vend, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Battyánd, távirója Muraszombat.
Boldogasszonyfa.
Boldogasszonyfa. Van 85 háza és 711 r. kath. és ág. ev. lakosa, a kik mind magyarok. Postája Egervár, távirója Kisfalud-Szt.-Iván. Kath. temploma 1769-ben épült. XV. századbeli szép és érdekes faragott oltára az egervári kápolnából került ide. Földesurai voltak az Egerváryak, Kanizsaiak, Nádasdyak és Széchényiek. Jelenlegi birtokosa báró Solymossy Ödön.
Borisfalva.
Borisfalva 41 házzal és 277 németajkú, r. kath. és kevés ág. ev. lakossal. Postája Dobra, távirója Gyanafalva. A tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonal mellette fog elhúzódni.
24Borgáta.
Borgáta, kis magyar község, 67 házzal és 391 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Felső-Káld. Távirója Sárvár. Az ikervári uradalomhoz tartozott.
Borháza.
Borháza. Házszám 49, lélekszám 273. R. kath. és ág. ev. lakosai vendek. Postája Tót-Keresztur, távirója Csákány. Gótikus kápolnája a XVI. században épült. A község határában gazdag kavicsbányák vannak. Földesurai voltak a Széchenyi, Nádasdy, Muray és Vidos családok.
Borhegy.
Borhegy, apró község, 19 házzal és 130 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Pinkafő. Birtokosok a Batthyányak.
Borhida.
Borhida, 39 házzal és 239 r. kath. és ág. ev. vend lakossal. Postája Ferenczfalva, távirója Muraszombat.
Borosgödör
Borosgödör 121 házában 687 németajkú r. kath. és ág. ev. lakosa van. Postája és távirója Németujvár. Birtokosa Batthyány Fülöp herczeg.
Borostyán.
Borostyán, összesen 9 házból és 55 r. kath. és ág. ev. lakosból álló kis vend falu. Postája Vas-Hidegkút, távirója Muraszombat.
Borostyánkő. Borostyánkői vár.
Borostyánkő, regényes, szép fekvésű nagy község, 209 házzal és 1263, jobbára németajkú lakossal, kik vallásra nézve r. katholikusok és ág. evangelikusok. Postája helyben van, távirója Lékán. A falu 619 méter magasságban fekszik és fölötte emelkedik a hatalmas borostyánkői vár, mely még ma is teljes épségben, jól lakható állapotban áll fenn.
A község hegyeiből kerültek ki azok a kigyla (szerpentin) kőeszközök, a melyeknek kőkori maradványai a vidéken szétszórva találhatók. Most e szerpentinkő feldolgozása kisebbszerű iparrá fejlődött ki és izléses, szép dísztárgyakat állítanak elő belőle. Határában vaskori sirhalom van. A mult században puskaport is gyártottak a községben, továbbá gáliczolajat és czinóbert. Rézkovand-bányája is van, a mely szintén nagyon régi. Kath. 25templomának alapja a XVI. századból való és erre építették az uj templomot, melynek sekrestyéjében még most is látható a régi góthikus szentségfülke. Csinos, ev. temploma a mult század végén épült. Az iskolákon kivül van gyermekmenhelye, továbbá önsegélyző egylete és dalegylete. A körjegyzőség és körorvos székhelye. Regényes fekvésénél és szép, egészséges vidékénél fogva, kedvelt czélpontja a turistáknak és a nyaralóknak. Első birtokosa, a hagyomány szerint, két bevándorolt spanyol testvér volt.

Borostyánkő. Saját felvételünk.
Vára a tatárjáráskor már fennállott. A XIII. század elejétől Frigyes német császár bírta, utána IV. Béla, majd Németujvári Henrik, ki 1270-ben Ottokár cseh királynak adta át. Néhány évvel később már Németujvári Iván a vár ura, azonban a század végén Albert osztrák herczeg kezére jut, kitől III. Endre vette vissza. 1336-ban Iván fia: II. János, osztrák kézre juttatja a várat, de a XIV. század közepén már ujból magyar várnagyok őrizete alatt áll. 1342-ben ismét a Németujváriak birtokában van és 1398-ban zálogként kerül Wallsee Reinprechthez. 1430-ban Frigyes német császáré a vár, de csak 1446-ig, amikor megint magyar kézre jut, hogy csakhamar ismét a németek birtokába kerüljön s az ő uralmuk alatt maradjon 1647-ig. Ekkor ismét visszakapcsoltatott Magyarországhoz és vétel utján gróf Batthyány Ádám birtokába került. Ez időtől a Batthyányaké maradt 1864-ig, a mikor gróf Batthyány Gusztáv az angol Egán Eduárdnak adta el. Örökösétől, Egán Edétől, a jelenlegi tulajdonos, Almássy Ede vásárolta meg. A sok tulajdonos alatt természetesen maga a vár is sokat változott és veszített eredeti alakjából. Az északi szárny a XVII. század elejéről való; a másik szárny átalakítása ujabbkori. Igen érdekes a lovagterem, melynek falai és menyezete szép stucco-díszítéssel birnak. A várfal egyik donjonjában van elhelyezve a fegyvertár, mely érdekes és gazdag gyüjteményt tartalmaz. A várnak sziklába tört kútja roppant mély.

BOROSTYÁNKŐ. Saját felvételünk.
A vár jelenlegi tulajdonosa nehány érdekes gyüjtemény birtokában van. Így gazdag könyvtára értékes, régi eredeti példányokat foglal magában, mint a teljes Fejér-kodexet, Orteliust, Pázmányt stb. Különösen érdekes a ritka teljességi numismatikai gyüjtemény a római családok pénznemeivel, 26továbbá egy kőkorszakbeli (késő neolith-kori) gyüjtemény, mely Temesmegyéből, Kubinból került ide.
A községben van még Egan Ede szép kastélya is.
Bozzai.
Bozzai, kis magyar falu, 49 házzal és 266 r. kath. lakossal. Postája Peczöl, távirója Sárvár. A községnek szép faiskolája van.
Bozsok.
Bozsok 128 házzal és 692 lakossal, a kik mind magyarok és nagyrészt r. katholikusok. Postája és távirója Rohoncz. Egyike azoknak a helyeknek, a melyek majd minden kornak a nyomait mutatják. Határában római vízvezeték van és egyébként is gazdag lakhelye az ős- és ókori emlékeknek, 1870-ben egy góthikus arany övcsatot is találtak itt, melyet a szombathelyi muzeum őriz. A XIII. században Szt.-Vid várához tartozott, a XIV. században pedig a Szalókyaké volt.
Sibrik-kastély.
A község alsó végén ódon, régi várkastély áll, melyet állítólag még Mátyás király adományozott a Sibrik-családnak. A várkastély a régmult időben saroktornyokkal volt ellátva és sánczárkokkal körülvéve. A templom közelében egy szerzetes rend háza állott, melyet azonban a kuruczok a mult század elején szétromboltak.
Bőd.
Bőd 117 házzal és 754 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Tiszta, magyar község. Postája Vép, távirója Acsád. Vaskori lelhely, de római emlékek is, különösen érmek, gyakran kerülnek felszínre. Plébániája 1788-ban alapíttatott és akkor épült a templom is. Ez időben a Zsidó-család volt a földesura a községnek. A község a beődi Baloghok ősi fészke. Vas, Zala és Veszprém vármegyék rendei itt tartottak 1626-ban űlést.
Bögöt.
Bögöt 359 r. kath. és ág. ev. vallású lakosa magyar ajku; házainak száma 44. Postája Porpácz, távirója Acsád, Határában vaskori sírhalom van. A római út itt vezetett el. A szombathely-pozsonyi vasút mellett fekszik.
Bögöte.
Bögöte, magyar község 72 házzal és 669 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távirója Jánosháza. A község lakosai eredetileg német telepesek voltak, akik teljesen megmagyarosodtak. Kath. temploma 1756-ban épült. Itt van Horváth Miklós földbirtokos csinos, emeletes kastélya, mely körül szép park terül el. A kastélyt Bozzay Imre építtette, 1875-ben. Van még egy másik urilak is a községben, amely gróf Batthyány Erviné.

HORVÁTH MIKLÓS KASTÉLYA BÖGÖTÉN. Saját felvételünk.
Bucsu.
Bucsu csinos, szép fekvésű magyar község 82 házzal és 575 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasutvonal megállóhelye. Van postája, távirója pedig Rohoncz. A községben több csinos urilak van és 27pedig Széll Ödöné, mely a régi magyar urilakok mintájára e század elején épült, Szabó Ernő volt szombathelyi polgármesteré, özv. dömötöri Németh Jánosnéé és Szabó Sándoré. Kath. templomának alapja a XIV. századból származik. A község határán vonult el a római vízvezeték. E községből származik a Széll-család.

BUCSU. - SZÉLL ÖDÖN ÚRILAKA. Saját felvételünk.

BUCSU. - SZABÓ ERNŐ ÚRILAKA. Saját felvételünk.
Buglócz.
Buglócz, 43 házzal és 309 németajkú, róm. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Pinkafő. E községnél van az u. n. Székvölgynek a felső vége. A hatvanas években üveggyára volt, melyet azonban beszüntettek. Nagy barnaszén-bányája van, mely egy angol társaságé.
Burgóhegy.
Burgóhegy, stájer határszéli német község 105 házzal és 697 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távirója Szt.-Elek. Határszéli vámmal bírt.
Buzahely.
Buzahely, 38 házzal és 193 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Radóhegy, távirója Muraszombat. Házi iparuk a fonás, szövés és vékakötés.
Büdincz.
Büdincz vend falu 66 házzal. Lakosainak száma 336, akik r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Nagy-Dolincz, távirója Szt.-Gotthárd. Lakosai a lenfonást és kosárkötést is űzik. Földesurai a Nádasdy grófok voltak.
Bükkösd.
Bükkösd, nagy falu, 173 házzal és 1007 németajkú r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Kiczléd, távirója Felső-Eör. A közel fekvő Tábor hegyen sánczokkal körülvett erődítvény nyomai látszanak.
Csajta.
Csajta, 121 házzal, 862 horvátajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasút megállóhelye. Posta és táviró.
Csákány. Csákányi várkastély.
Csákány, nagy magyar község, 186 házzal és 1310, túlnyomó számban r. kath. lakossal. Vasútállomás a gráczi vasút mellett. Van postája és távirója is. Kath. temploma a mult század közepén épült.
Itt van gróf Batthyány Iván nagyszabású, tornyos kastélya, mely mögött gyönyörű angol park terül el. Az érdekes kastély újabb része a XVII. század 28elején épült s nagy kényelemmel és valódi főuri ízléssel van berendezve; a szobákat számos rendkívül értékes műtárgy, fegyver és ötvösmű dísziti. Gróf Batthyány Iván egyszersmind jelenlegi ura a németujvári várnak is, melyről másutt szólunk. A szt.-gotthárdi vereség után a törökök Csákány alatt táboroztak egy ideig, a XVII. század elején pedig Bocskay seregei és a császáriak között volt itt ütközet, míg a XVII. század második felében Batthyány Ferencz és Esterházy Pál seregei táboroztak itt, hogy a császáriak átkelését a Rábán megakadályozzák.

GRÓF BATTHYÁNY IVÁN VÁRKASTÉLYA CSÁKÁNYON. Saját felvételünk.
Csánig.
Csánig, a Répcze mellett, 64 házzal és 495 magyar ajkú, ág. ev. és r. kath. lakossal. Postája és távirója Répczelak. A községnek a mult század közepén már szép iskolája volt. Földesura a Nitzky-, Vidos-, Guary- és Radó családok voltak.
Csehi.
Csehi kisközségnek 91 háza és 643 magyar lakosa van, akik kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Csehi-Mindszent, távirója Baltavár. Régi temploma kőfallal van körülvéve. Földesurai a zalabéri Horváthok és a Festetichek voltak. Körjegyzőségi székhely.
Csehi-Mindszent.
Csehi-Mindszent, 110 házzal és 798 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája a községben van, távirója Baltavár. A falu mellett akarják elvezetni a tervezett rum-türjei vasútvonalat. Földesurai a zalabéri Horváthok és Estei Ferencz főherczeg voltak.
Cséke.
Cséke 539 lakosa németajkú és r. katholikus. A házak száma 91. Postája Német-Keresztes, távirója Szombathely. Kath. temploma 1751-ben épült. A községben dalárda is van.
Csekefa.
Csekefa, 55 házzal és 241 vegyes vallású magyar lakossal. Postája Prosznyákfa, távirója Csákány. Birtokos a gróf Szápáry-család.
Csém.
Csém, horvát falu a szombathely-pinkafői vasút mellett, 96 házzal és 670 r. kath. lakossal. Postája és távirója Csajta. Már 1600-ban virágzó plebániája volt. Mostani, kőfallal körülvett kath. templomát 1795-ben adták át a híveknek.
Csempesz-Kopács. Csempesz-kopácsi templom.
Csempesz-Kopács kis, magyar falu 38 házzal és 284 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-rumi vasút egyik állomása. Postája Rum, távirója Szombathely. Birtokos gróf Cziráky János. Ősrégi temploma a magyar-román épitészeti emlékeknek egy eddigelé figyelmen kivül maradt képviselője. 29Keletkezési idejére nézve adataink nincsenek; a XIV. század első tizedeiben épülhetett. Architectonikus szempontból úgyszólván egy a börzsönyi templommal; ornamentikája még azénál is egyszerűbb. Apsisának, valamint a hajónak koronázó párkányai egyszerű, fogrovatos diszitést mutatnak. Csak a templom déli oldalán lévő, kissé megrongált mellékbejárat diszesebb.
Csendlak.
Csendlak vend falu 43 házzal és 307 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A körjegyzőség székhelye. Góthikus templomának építési ideje a XIV. századba tehető. A templom falain régi freskók nyomai láthatók. Plébániája a XVII. században virágzott. Kegyura gróf Szapáry Géza. Földesurai a Szapáryak, Batthyányak és Nádasdyak voltak.
Csénye.
Csénye, magyar község, 105 házzal és 893 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Sárvár. A község a Gyöngyöspatak mellett fekszik, mely itt veszi magába az u. n. ratkai vizet. A tervezett rum-sárvár-soproni vasútvonalat itt fogják elvezetni. Plébániája 1690-ben már fennállott. Kegyura Mária Terézia Dorottya főherczegnő.
Tilosalji nevű dűlőjében római sirokat és agyagedényeket találtak, az u. n. Haraszti dűlőben pedig egy földmíves ekéje nagy famarkolatú kardot, dárdavasat, nagy taréjú sarkantyút, nyílhegyet és vastag üvegből készült bilikomot hozott a napvilágra. A község a sárvári uradalomhoz tartozott.
Csipkerek.
Csipkerek. A házak száma 115, a lélekszám 769. Lakosai magyarok, r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Cseh-Mindszent, távírója Baltavár. Birtokos a vasvár-szombathelyi káptalan. A község mellett vezetik el a tervezett rum-türjei vasútvonalat.
Csönge.
Csönge, kemenesaljai nagyobb magyar falu, 180 házzal és 1140 ág. ev. és r. kath. lakossal. Posta helyben, távíró Ostfi-Asszonyfa. A faluban községi hitelszövetkezet is van. Itt áll budakeszi Weöres Sándor földbirtokos csinos úrilaka, melyet tulajdonosa 1878-ban építtetett. Földesurai a Hugonnay grófok voltak.

CSÖNGE. - WEÖRES SÁNDOR URILAKA. Saját felvételünk.
Csörötnek.
Csörötnek magyar falu a Rába mellett, 138 házzal és 871 lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Vasúti megállóhely, körjegyzőségi székhely. Postája és távírója Szt.-Gotthárd. A lakosok önsegélyező szövetkezetet tartanak fenn.
30Czák.
Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott.
Daraboshegy.
Daraboshegy, kis magyar falu, 25 házzal és 154 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Körmend. Birtokos a Batthyány herczegi család.
Darázs-Porpácz.
Darázs-Porpácz, az előbbinél még kisebb község, a szombathely-pozsonyi vasút mellett, csupán 18 házzal és 132 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Porpácz.
Dávidház.
Dávidház, ősnemes őrségi magyar község, 38 házzal és 159 ev. ref. vallású lakossal. Postája Senyeháza, távirója Csákány.
Dénesfa-Lakhegy.
Dénesfa-Lakhegy, 132 házzal és 735 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Egervár, távírója Szt.-Iván.
Dióslak.
Dióslak. Lakosai vendek és németek; 80 házból áll és lélekszáma 490, akik r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Földesurai a Nádasdyak voltak. A község a Lendva patak mellett fekszik; a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat a határában fogják elvezetni.
Dobra.
Dobra, kisebb község, melynek 322 lakosa németajkú és r. kath. vallású. Postája Jobbágyi, távírója Felső-Eör. A körjegyzőség és a körorvos székhelye. A község elrejtett völgykatlanban fekszik. Régi várkastélya e század elején dőlt romba. Közelében van a "Tábor" nevű várlak, mely gr. Batthyány Lajos miniszterelnöknek kedvencz nyaralóhelye volt. Plébániája 1690-ben már virágzott. A kegyúri jogokat gróf Batthyány Ferencz örökösei gyakorolják.
Dobrafalva.
Dobrafalva, 109 házzal és 774 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Radafalva, távírója Szt.-Gotthárd. A stájer határszélen, a Lapincs folyó mellett fekszik. A községet a II. Rákóczy Ferencz-féle felkelés idején a kuruczok egészen elhamvasztották. Földesura a Batthyány-család volt.
Dombalja.
Dombalja kis vend község a Lendva patak és a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonal mentén, 48 házzal és 284 r. kath. vallású lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távirója Muraszombat.
Dombhát.
Dombhát, 34 házzal és 233 németajkú, r. kath. lakossal. Határszéli község Alsó-Ausztria felé. Postája és távírója Pinkafő. A lakosok nagy része a kádármesterséget űzi.
Domonkosfa.
Domonkosfa, magyar község, 30 házzal és 642 ág. ev., r. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Postája Kercza, távírója Szt.-Gotthárd. Román stílű kath. temploma a XIV. századból való.
Doroszló.
Doroszló, 77 házzal és 424 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Kőszeg. Régi község, mely már a rómaiak idejében is lakott volt. Pogány nevű szőllőhegyén e század elején számos római emlék, köztük egy Bachus-fő, látott napvilágot. A XIII. században már Kőszeg várához tartozott és akkor Durisley volt a neve. Ez időben a Németújváriakat uralta, később a Garayaké lett, majd Palóczi Simon és Országh Mihály lettek földesurai, 1746-ban pedig Sigray József, majd a Szegedy-család.
Dozmat.
Dozmat, 50 házból és 307 lakosból álló magyar község, melynek lakosai r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1600-ban már virágzott. Földesurai a gróf Nitzky- és a Szluha-család voltak.
Döbör.
Döbör, r. kath. német község, a Rába mellett, a tervezett gyanafalva-muraszombati vasút mentén. Házainak száma 67, lélekszáma 394. Postája Rába-Szt.-Márton, távírója Gyanafalva.
Döbörhegy.
Döbörhegy, magyar község, 63 házzal és 502 r. kath. lakossal. Postája Körmend, távírója Szarvaskend. Lakosai a kosárkötést űzik nagyban.
Dömötöri.
Dömötöri község 53 házból és 274 magyar lakosból áll, akik vallásra nézve r. katholikusok, és ev. reformátusok. Vasúti megállóhely. Postája van, távírója Molnári. Földesurai a Söptey- és Gyömörey-családok voltak. Egerváry Miklós itteni kastélya már a XVII. század elejétől van a család birtokában.
Döröske.
Döröske kis magyar falu, 56 házzal és 373 r. kath. vallású lakossal. Postája Szarvaskend, távírója Körmend. A Csörnöcz patak mellett fekszik. Gótikus temploma 1707-ben épűlt.
31Drumoly.
Drumoly, 49 házzal és 319 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Szalónak. A község határában gazdag tartalmu kőbánya van.
Duka.
Duka csinos magyar község, 99 házzal és 775 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Jánosháza. Itt született dukai Takács Judit, a költőnő és itt pihen a dukai Takács-család sírboltjában. A községben több csinos urilak van; a legszebb dukai Takács Ferencz urilaka, melyet a mult század végén dukai Takács Ferencz emeltetett, aki a vármegyének első protestáns vallású tisztviselője volt. Jelenlegi alakját a mostani tulajdonostól nyerte. Innen kapták predikátumukat a Takács- és Széll-családok; ezeken kivül még a Vidos-család bírt földesúri joggal.

DUKAI TAKÁCS FERENCZ URILAKA DUKÁN.
(Elő- és hátnézet.) Saját felvételünk.
Edeháza.
Edeháza határszéli község Alsó-Ausztria felé, 94 házzal és 546 német ajkú, ág. ev. lakossal. A község határában ásványvíz-forrás van. Postája Borostyánkő, távírója Léka.
Egervár.
Egervár egyike a vármegye legrégibb és legérdekesebb községeinek, összesen 40 házzal és 380 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. A Lakhegy lábánál, a Szombathelyről Nagy-Kanizsa felé menő vasút mellett fekszik és annak egyik megállóhelye. Postája helyben, távírója Szt.-Iván. A községben hitelszövetkezet is van. Határa gazdag kőkorszakbeli lelhely. Régi templomát, melyet a pálosok is bírtak, a mohácsi vész alatt lerombolták. A mostani templom mellett még láthatók a Pálosok kolostorának alapkövei. Kath. temploma bőkezü kegyurainak sok érdekes, régi műemléket köszönhet. Itt nyugszanak Szt. Benedek vértanu földi maradványai és a XVI. századból Egerváry Bereck (Briccius) tinnini czímzetes püspök is, kinek emlékét érdekes sírkő őrzi. A templom homlokzatán a következő felirat olvasható:
CentVM alIquoD AnnI sunt eVoLVtI a qVo VIrIbVs DestIVta nVnC Vero piis sVffragIIs EgerVarIenIVM InnoVata, plorantIbVs Iteratas gratIas LarIrI gaVDeo.
32A torony közepén, a keletre néző ablak jobb oldalán a következő felirás van:
"Nona idest 9 Junii 1592 Thomas Nádasdi liber baro de Kabod."
A bal oldalon pedig;
"1601 Laurentius Zsennyei, posteriteri consignavit Franciscus parochus Egervariensis."
Egerváry-várkastély.
Régi várkastélya, hajdan, erős, sok vihart kiállott falai és a vidéket elborító mocsarak miatt nehezen volt hozzáférhető. A várkastély maga is oly laza talajon épűlt, hogy egy ölnyire süppedt a földbe, úgy, hogy régi, boltíves kapuján ma már csak mászva lehet átmenni. Legrégibb birtokosa a hatalmas Egerváry-család volt. 1330-ban I. Károly a Németujváriaknak adományozta, de csakhamar ismét az Egerváryak, aztán a Kanizsayak, a Nádasdyak, később a Széchenyiek birtokába ment át. Jelenlegi tulajdonosa báró Solymossy László, kinek itt kiterjedt birtokai vannak. A Nádasdyak pallosjoggal birván, a község egyik dülőjét, melyen a bitó állott, maig is Akasztófa-dülőnek nevezik.
Egervölgy.
Egervölgy, 89 házból és 625 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakosból álló község. Postája Kám, távírója Vasvár. Kath. temploma 1785-ben épült és kőfallal van körülvéve. Birtokosa Ferencz modenai herczeg.
Egyházas-Füzes.
Egyházas-Füzes lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 85, lélekszám 514. Postája Gyepü-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály. Kath. temploma 1770-ben épült. Birtokosa gróf Erdődy Lajos.
Egyházas-Hetye.
Egyházas-Hetye, magyar község, 83 házzal és 746 r. kath. és ág. ev., lakossal. Postája és távírója Bóba. Határában római sirok és emlékek találhatók. Kath. templomát, melyben egy érdekes művü, ezüst husszita-kelyhet őríznek, 1718-ban renoválták. A XVII. században viruló református egyház volt. A XV. században az Egerváryak voltak a földesurai, de a Hetyey családnak is ősi fészke. Itt áll Berzsenyi Dániel szülőháza, melyet a vármegye 1876. májusában, a költő születésének 100-ik évfordulóján, emléktáblával jelölt meg. Birtokosa felsőbüki Nagy Sándor, kinek itt csinos, emeletes urilaka van.
Egyházas-Hollós.
Egyházas-Hollós, 64 házzal és 467 magyar lakossal, kiknek vallása r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája helyben, távírója Vasvár. A XVI. században Kerhen Borbála, Tarnóczy András özvegye és gyermekei kapták adományképen I. Ferdinánd királytól.
Egyházas-Kesző.
Egyházas-Kesző, nagy magyar falu 150 házzal és 1068 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Magyar-Gencs, távírója Kis-Czell. A község a Marczal patak mellett fekszik és határában fogják elvezetni a Csorna felé tervezett vasútvonalat. Kath. temploma 1782-ben épült. Birtokosa a győri püspökség.
Egyházas-Radócz.
Egyházas-Radócz, magyar község, 129 házzal és 790 r. kath. és ev. ref. lakossal. A gráczi vasut megálló helye. Posta és távíró a községben van. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. Régi nemesi község; egyetlen földesura volt: báró Mikos János, azonban ennek is mindössze csak 6 jobbágya volt itt. A Dese-család ősi fészke. Ev. ref. egyháza a XVII. században keletkezett, a mostani templom 1787-ben épűlt. Kath. temploma is régi.
Egyházas-Terestyén-Szecsőd.
Egyházas-Terestyén-Szecsőd kis falu 40 házzal és 295 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Plébániája már a XIII. században létezett és templomának alapja is akkor épült. Birtokos dr. Szakács Manó. A Szechődy-család származási helye.
Ercsenye.
Ercsenye, nagy stájer határszéli község, 148 házzal és 1001 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Gyanafalva. Az I. magyar és stiriai bányatársulat üzemben levő kőszénbányája a község határában van.
Falud.
Falud, kis vend község, 52 házzal és 272 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Muraszombat.
Farkasdifalva.
Farkasdifalva, Rába-menti község, lakóinak száma 1182, akik mind németajkúak, vallásuk pedig r. kath. és ág. ev. A házak száma 185. Postája és távírója Gyanafalva. Kath. temploma 1746-ban épült. A község végén, magas hegyen fekszik a Batthyány grófok kastélya.
33Farkasfa.
Farkasfa, magyar község, 88 házzal és 517 r. kath. lakossal. Postája és távírója Szt.-Gotthárd. A község nyugati határán terül el a "Fekete-tó", melyből a Zala patak ered. A szent-gotthárdi uradalomhoz tartozott.
Farkasfalva.
Farkasfalva nagy stájer határszéli község, 264 házzal és 1642 németajkú, r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Felső-Eör. Plébániája 1698-ban már virágzott. Ekkor lelkészkedett itt Hassenius János Jakab szász származású, híres tudós. Kegyura Soklits Ármin, kinek itt csinos urilaka van.
Fehérpatak.
Fehérpatak, 32 házzal és 210 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Hamvasd, távírója Felső-Őr. Birtokosa gr. Batthyány Ferencz.
Felső-Beled.
Felső-Beled lakosai németajkúak. Házainak száma 60. Lélekszáma 415, akik vallásra nézve r. katholikusok és ág. evangelikusok. Postája Pornó, távírója Szombathely. A község a Pinka patak mellett fekszik; itt vezetik el a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútat. Birtokosa gróf Erdődy Lajos.
Felső-Berkifalu.
Felső-Berkifalu, 43 házzal és 292 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Körmend. Földesurai a Batthyány hercegek voltak.
Felső-Csalogány.
Felső-Csalogány vend falu, 91 házzal és 528 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Muraszombat. A Nádasdy grófok földesurasága alá tartozott.
Felső-Csatár.
Felső-Csatár, 78 házzal és 521 magyar és horvátajkú lakossal, a kik mindannyian r. kath. vallásúak. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. A falu határában gazdag kőbánya van.
Felső-Eör.
Felső-Eőr mezőváros Vasvármegye nyugati részén, közvetlen a stájer havasok tövében, a gyors folyású Pinka folyó mentén fekszik. Lakosainak száma 3800, a kik túlnyomóan magyarok. Vallás szerint a lakosság három felekezetre: róm. kath., ev. ref. és ág. evangelikusra oszlik, melyek közül az ev. ref. vallás van túlsúlyban. Mindhárom felekezetnek van temploma és iskolája. Az iskolai tannyelv csak az ág. evangelikusoknál német, a többieknél magyar.

FELSŐ-EÖRI RÉSZLET. Saját felvételünk.
Felső-Eör multja.
A város eredete egyidejü a honalapítással, a mennyiben Felső-Eör lakosai, István, László, IV. Béla és Róbert Károly királyok oklevelei szerint, 34melyek a németujvári Batthyány grófok levéltárában fekszenek ma is, őrökül telepittettek ide, hogy megvédjék a határt az osztrák herczegek gyakori becsapásai ellen s ezen szolgálatukért nyerte 1582-ben az ide telepitett 64 család Felső-Eőr határát királyi adományul.
A családok székely eredete mellett vall azok neve is, mint pl. a Kelemen, Adorján, Benkő, Balikó, Orbán, Hisba, Gerőcz, Gángól, Balázs, Imre, Gál, stb., de e származás mellett tanuskodnak még e népnek a vasmegyei magyarságtól teljesen elütő szokásai, különösen pedig tájszólásai.
A régi hagyomány szerint a város valaha mostani helyétől mintegy 3 kilométernyi távolságban északnyugatra feküdt, de IV. László királynak a németujvári grófok elleni hadjárata alkalmával a város leromboltatott s akkor települtek a mai lakosok ide, a Pinka kies völgyébe.
A reformáczió elterjedésekor a németujvári Batthyány grófok voltak e vidék főkapitányai s miután e grófi család az elsők között volt, a mely a reformácziót elfogadta, nem lehet csodálni, hogy az itteni lakosság is, papjával együtt, csakhamar a protestáns vallásra tért át és elfoglalván egyuttal az addig róm. kath. templomot, az uj egyház csakhamar felvirágzott.
Az 1663-ik év mindenszentek napján azonban Tormássy Péter vasvári prépost 500 német katonával a városra rohant, a templomot, iskolát elfoglalta, a papot és tanitót elüzte, a paplakot földig leromboltatta, a nemesek házaiba törve, azokat minden javaiból kifosztá, a község esküdtjeit pedig ruháiktól megfosztva, szakálluknál fogva meghurczoltatta s végül elzáratá őket.
Csakis 1774-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt, jutott az itteni református gyülekezet ismét azon helyzetbe, hogy magának uj templomot épittethetett, a mely mai napig is fennáll.
Nem vonult el veszély nélkül az 1848-49-iki szabadságharcz vihara sem a város felett. Az előretört osztrákok ugyanis 20,000 forint hadi sarczot vetettek a városra azért, mert a lakosság egy Ausztriából ide menekült huszár csapat segítségével egy erre vonuló horvát-csapatot megrohanva, azok közül sokat leölt. Csupán a nemrég elhunyt gróf Erdődy István főlovászmester segélyével és közbenjárásával kerülhette ki a város a teljes felégettetést.
1841-ben nyerte a város vásártartási jogát s vásárai azóta hiresek nemcsak a megyében, hanem Ausztriában is és különösen az ide felhajtatni szokott rendkivüli szép tenyészmarha-állomány az, ami a külföldieket e vásárokra vonzza.
Felső-Eőr jelene.
Felső-Eör székhelye a hasonnevű járásnak. Van járásbirósága, telekkönyve, adóhivatala, posta és távirdája, vasúti állomása, kisdedóvója. Van továbbá három takarékpénztára s hogy az egyesülési szellem is elég élénk e városban, azt igazolja a számos fennálló egyesület: a Casino egylet, Polgári olvasókör, Ifjusági kör, Magyar dalegyesület, Kórház-egyesület, Korcsolya-egyesület, Lövész-egylet.
A város határának nagy része fenyvesekből áll. A művelés alatt álló s páratlan apróra eldarabolt föld agyagos és sovány s a nép nem annyira földje jövedelméből, mint inkább favágásból, ácsmunkából, fa- és marhakereskedésből él. Ipara a városnak egyáltalán nincsen s az itt élő kevés számú iparos tisztán a helyi fogyasztás számára dolgozik. A nép józan és rendkivül szorgalmas, igényei alig vannak s főleg burgonyával és hajdinával él.
Felső-Lendva. Felső-lendvai vár.
Felső-Lendva régi, nevezetes község 143 házzal és 809 vend és német lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Posta helyben van, távírója Szt.-Gotthárd. A körjegyzőség és a körorvos székhelye. Plébániája már 1698-ban virágzott. Templomának egy része, régi gothikus építmény, érdekes gothikus vertvas művü ajtóval, szentségfülkével bir.
Itt van gróf Széchenyi Tivadar nagyszabású, tornyos várkastélya, mely valaha Nádasdy-vár volt. A vár pinczéje három emelet mély és hajdani rendeltetését elárulják az itt-ott még található csapó-ajtók, sziklába ékelt vaskarikák, egyes fülkékben látható keresztgerendák stb. A várnak udvarfelőli része, boltíves, oszlopos, nyitott, széles folyosóival, érdekes építészeti emlék.
35A kastély valóságos kincsesháza az érdekes, számos esetben nagy értékű műtárgyaknak. Itt őrzik a Nádasdy-család ama egykorú térképét is, mely a Nádasdyak uradalmait tünteti fel. A várkastély rendkivül szép fekvéssel bír. Míg az egyik oldalán nagyterjedelmű platón szép park terül el, addig a másik része meredek hegyoldalra néz, melyen a várnak két ép donjonja látható. A várnak azelőtt, a Nádasdyak után, Dietrichstein herczeg, majd Herberstein és később az Almássyak voltak az urai. Az utóbbiaktól vásárolta meg a jelenlegi tulajdonos. Itt őrizték hosszú ideig a Nádasdy-család érdekes levéltárát is, melynek egy része azonban a korábbi tulajdonosok alatt elpusztult.
A községnek kőbányája is van és hegyeiben gazdag kőszén-erekre bukkantak.

FELSŐ-LENDVA. - GRÓF SZÉCHENYI TIVADAR VÁRKASTÉLYA ÉS DISZTERME. Saját felvételünk.
Felső-Lövő. Felső-lövői iskolák.
Felső-Lövő mezőváros a kies villámosi völgy déli részében terül el. Házai szétszórtan, kertek közepette fekszenek. Lélekszáma körülbelől 1500. A házaknak egész elhelyezése a községnek középkori származására vall. A község nagy gyümölcsös erdőben áll; középső része, két-háromemeletes épületeivel, városi szinezettel bir. A hegyi falut üde levegője, modern kényelemmel berendezett vendéglői és a helybeli értelmiség egyetértése vonzóvá teszi. A községnek büszkeségei az ott elhelyezett felsőbb iskolák, melyek 1845-ben keletkeztek: tanítóképző-intézet, hat osztályu gimnázium, melyet most nyolcz osztályuvá törekszenek kibővíteni, négyosztályu reáliskola és 100 növendék részére berendezett nevelő-intézet (internátus), melyekről a közoktatásügyi részben szólunk bővebben.
Felső-Lövő lakosai, akik Nagy Károly alatt ide telepedett gyarmatosok 36utódai, a honfoglalás után mint határőrök szolgálták a hazát és nevök után itélve íjászok lehettek. Régebben a borostyánkői uradalomhoz tartozott a község.
Határában van a stílszerű, csinos külsejü Hoffmann-kastély, melyhez nagy gazdaság tartozik.

FELSŐ-LÖVŐ. Ebenspanger Emil rajza.

A HOFFMANN-KASTÉLY FELSŐ-LÖVŐ MELLETT. Saját felvételünk.
Felső-Mesteri.
Felső-Lövő felvirágzását főként volt lelkészének, Wimmer G. Ágostnak köszönheti, kiről más helyen lesz bővebben szó.
Felső-Mesteri, magyar község, 36 házzal és 371 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-Czell. Határában vaskori sírhalom van. A községhez tartozó Zenta-pusztán a herczeg Batthyány-féle hitbizományhoz tartozó régi kastély van.
Felső-Nemes-Keresztur.
Felső-Nemes-Keresztur nagy magyar falu, a kis-czell-sümegi vasútvonal mentén. Házszám 112, 809 r. kath. és kevés ág. ev. lakossal. Van vasútállomása és távírója, postája azonban Jánosháza. Román-stílü, újabbkori kath. temploma igen szép.
Felső-Oszkó.
Felső-Oszkó már a rómaiak idejében lakott hely volt. Határában római sírok vannak, melyek gazdag lelhelyei a római érmeknek. Van 98 háza és 712 magyar lakosa. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. A szombathely-kanizsai vasút állomása; postája és távírója is van. Plébániája 1696-ban már virágzott, temploma azonban sokkal előbb épűlt. Kegyura gróf Festetich Tasziló. Itt van a körjegyzőség székhelye is.
Felső-Paty.
Felső-Paty, 74 házból és 617 magyar lakosból álló község. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Posta helyben van, távírója Sárvár. Körjegyzőségi székhely. Plébániája már a XIV. században fennállott és helyreállíttatott 1716-ban. Kegyura felsőbüki Nagy Sándor.
Felső-Rönök.
Felső-Rönök, nagy falu a gráczi vasút mellett; lakosai német-ajkúak. Van a községben 178 ház és 980 r. kath. és ág. ev. vallású lakos. Postája Rába-Füzes, távírója Szt.-Gotthárd.
Felső-Strázsa.
Felső-Strázsa, 81 házzal és 513 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája Rába-Szt.-Márton, távírója Gyanafalva. Földesura a Batthyány-család volt.
37Felső-Szeleste.
Felső-Szeleste magyar község 47 házzal és 451 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Vasúti állomás a szombathely-pozsonyi vasútvonal mentén. Postája Alsó-Szeleste, távírója Szeleste vagy Acsád. Földesura a gróf Festetich-család volt.
Felső-Szénégető.
Felső-Szénégető kis német falu 34 házzal és 230 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Gyöngyösfő, távírója Léka. Határában vaskorszakbeli sírhalom van.
Felső-Szilvágy.
Felső-Szilvágy, magyar falu 43 házzal és 336 lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Acsád. Kath. temploma nagyon régi. A község a szombathely-soproni vasút mellett fekszik. Földesura a Tallián család volt.
Felső-Szölnök.
Felső-Szölnök nagy vend falu 208 házzal és 1283 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája van, távírója Szt.-Gotthárd; körjegyzőségi székhely. Plébániája 1698-ban már virágzott. Kegyura gr. Batthyány József. 1627-ben a községben már rendes iskola volt. Itt van a vármegye vizválasztójának legmagasabb pontja, az "Ezüsthegy."
Ferenczfalva.
Ferenczfalva, vend falu 39 házzal és 229 r. kath. és ág. ev. lakossal. Posta helyben van, távírója Muraszombat. A községben gr. Batthyány Zsigmondnak érdekes, szép kastélya van.
Füsthegy-Sirokány.
Füsthegy-Sirokány kis falu 26 házzal és 185 horvátajkú lakossal, akik valamennyien r. kath. vallásúak. Postája és távírója Szalonak. Földesura a Batthyány-család volt.
Fűztű.
Fűztű, kis magyar község, melynek összesen 13 háza és 150 r. kath. és ág. ev. lakosa van. Postája Péczöl, távírója Sárvár. Földesura az Eölbey-család volt.
Gáborfalva.
Gáborfalva, 92 házzal és 692 németajkú lakossal. Vallásuk ág. ev. és r. kath. Postája és távírója Szalonak.
Ganocs.
Ganocs, a Strém patak mellett fekvő község 50 házzal és 337 r. kath. vallású németajkú lakossal. Postája Puszta-Szt-Mihály, távírója Németujvár.
38Gosztony.
Gosztony, magyar község, a gráczi vasút mentén, 119 házzal és 806 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Rátót. A Goszthonyiak ősi fészke. Templomának külső falába egy arabs feliratú kő van falazva, melyről nem tudni, hogy honnét került ide. Itt van Pázmándy Dénes csinos, emeletes úrilaka és özv. Batthyányi Béláné gazdasága.
Gedőudvar.
Gedőudvar, stájer határszéli község; lakosai németajkúak, r. kath. és ág. ev. vallásúak. Házszám 47, lélekszám 297. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. A Nádasdyak voltak a földesurai.
Gércze-Tacskánd.
Gércze-Tacskánd nagy magyar község, 355 házzal és 1867 r. kath. és ág. ev. lakossal. Posta helyben, távíró Sárvár. Két temploma van; a katholikus 1682-ben épült, az ág. evangelikus 1797-ben. A körjegyzőség székhelye.
Geregye.
Geregye apró falucska a Perint patak mellett, melynek összesen 11 háza és 154 magyar lakosa van. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája és távírója Molnári. Már a XIII. század második felében Egerváry-birtok volt.
Gerőház.
Gerőház, 50 házzal és 258 vend és magyar lakossal. Vallásuk ág. ev. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány.
Gerse.
Gerse, magyar község, 52 házzal és 503 vegyes vallásu lakossal. Postája helyben van, távírója Vasvár.
Gesztenyés.
Gesztenyés, vend község, 84 házzal és 514 ág. ev. lakossal. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány.
Gödörháza.
Gödörháza, magyar község, 73 házzal és 416 r. kath., ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Birtokosok a Batthyányak.
Görhegy.
Görhegy, stájer határszéli község a Kusenicza patak mellett, 128 házzal és 717 vend és német lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat. A községben két kisebb gőzmalom van.
Görfa.
Görfa, a boráról nevezetes görfai hegy lábánál, a Szombathelyről Kanizsa felé vezető vasút mentén fekszik. Házszáma 55, lélekszáma 412, akik mindnyájan magyarok, róm. katholikus és ág. ev. vallásúak. Postája Egervár, távírója Szt.-Iván.
Grics.
Grics, 31 házzal és 190 németajkú r. kath. lakossal. Postája Rába-Szt.-Márton, távírója Gyanafalva. A dobrai uradalomhoz tartozott.
Grodnó.
Grodnó, lakosainak száma 462, akik németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 61. Postája Máriafalva, távírója Tarcsa, Szalónak.
Guár.
Guár magyar község, a Répcze folyó mellett, 78 házzal és 619 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Beő, távírója Bükk. A Guary-ak ősi fészke; Guáry Miklós emeletes kastélya is itt van. A község lakosai segélyegyletet tartanak fenn.
Gutaháza.
Gutaháza, kis magyar falu, 37 házzal és 188 magyar lakossal. Vallásuk róm. kath. és kevés ág. ev. Postája Rum, távírója Molnári.
Gyanafa.
Gyanafa, 66 házzal és 369 róm. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Földesurai voltak a Széchenyi-, Nádasdy-, Muray- és Vidos-családok.
39Gyanafalva.
Gyanafalva szép fekvésű nagy község, az u. n. "Tafelberg" alján, 307 házzal és 2054 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A község a gráczi vasút mentén fekszik és székhelye a körjegyzőségnek és körorvosnak. Van vasúti állomása, postája és távírója. A lakosok takarékpénztárt, jótékony nőegyletet, hadastyánegyletet és községi óvodát tartanak fenn. Tafelberg nevű hegyéről szép kilátás nyílik a közeli Stájerországba. Hegyei, mint az e czélból eszközölt próbafúrások bizonyítják, kőszenet tartalmaznak. A községben czement-téglát is gyártanak. Plébániája 1578-ban már fennállott. Birtokos a szt.-gotthárdi apátság, mely földesura is volt 1848 előtt. Azelőtt harminczadhivatal is volt a községben.

GYANAFALVA. Ebenspanger Emil rajza.
Gyanó.
Gyanó, magyar község a Perint patak mellett. Van 39 háza és 253 r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája Dömötöri, távírója Molnári. A XV. században az Egerváryak voltak a földesurai, később a Kiss-, Móricz- és Inkey-családok.
Gyepü-Füzes.
Gyepü-Füzes, 97 házzal és 850 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Szt.-Mihály. A honfoglaláskor már lakott hely volt. Határában vaskori sírhalom van és gazdag lelhelye a vaskorszaknak. Itt van gróf Erdődy György nagyszabású régi kastélya. A kiváló ízléssel és kényelemmel berendezett kastély mögött nagy kiterjedésű park, híres gyümölcsös és vadaskert terül el. Hajdan Gyepü-Füzes feje volt a hasonnevű uradalomnak, melyhez négy falu tartozott.

AZ ERDŐDY-VÁRKASTÉLY GYEPÜ-FÜZESEN. Saját felvételünk.
Gyertyános.
Gyertyános, magyar község, 45 házzal és 303 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távírója Sárvár. Csinos kath. temploma 1862-ben épült. Lakosai szőllőműveléssel is foglalkoznak. Az ikervári uradalomhoz tartozott.
Gyimótfalva.
Gyimótfalva, 42 házzal és 314 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Tarcsa. Határában vaskori sírhalom van. Gótikus temploma nagyon régi. A gróf Batthyány-családnak itt régi, érdekes várkastélya van, mely szép, vadregényes park közepén fekszik.

A BATTHYÁNY-KASTÉLY GYIMÓTFALVÁN. Saját felvételünk.
Gyöngyös-Apáti.
Gyöngyös-Apáti, kis magyar község, a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-kőszegi vasút mentén. 20 házból áll és 192 r. kath. és ág. ev. lakosa van. Postája Német-Gencs, távirója Szombathely. A XVI. században Egerváry-birtok volt. A községben, csinos park közepén áll, gróf Schönfeld 40György régi kastélya, mely eredetileg a Nákó-, azután a Bertha- és később a Széchényi-családé volt.

GYÖNGYÖS-APÁTI. - GRÓF SCHÖNFELD GYÖRGY KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Gyöngyösfő.
Gyöngyösfő a Gyöngyös patak mellett fekvő kis német község, 38 házzal és 263 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Léka. A községtől északra fakad a Gyöngyös egyik ága.
Győrvár.
Győrvár, 67 házzal és 731 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A Szombathelyről Kanizsára vezető vasut állomása. Postája és távírója helyben van; körjegyzőségi székhely. A török hódoltság előtt tiszta magyar község volt, később tótokat telepítettek ide, kik azonban idővel teljesen megmagyarosodtak. A község határában ugynevezett "gyűrü-vár" Győr volt; ettől vette a község is elnevezését. Itt végződik a megyében a római-út egyik ága. Plébániája már 1688-ban virágzott. Kath. templomát a Festetichek építtették 1780-ban. Földesura a Festetichek előtt a káptalan és a Domonkos-rend volt. A hajdan nagy szerepet játszott várnak ma már romjai sem láthatók.
Halastó.
Halastó magyar község, melynek lakosai r. kath. vallásúak. Házaiknak száma 41, lélekszám 251. Postája Szarvaskend, távírója Körmend.
Halmos.
Halmos, 53 házzal és 340 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Muraszombat. A lakosok községi hitelszövetkezetet tartanak fenn.
Halmosfő.
Halmosfő vend falu, 80 házzal és 374 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Battyánd, távírója Muraszombat.
Halogy.
Halogy, magyar község, 72 házzal és 507 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Körmend. Csinos, gótikus temploma 1896-ban épült. A Batthyány-család földesurasága alá tartozott.
Hámor és Tó.
Hámor és Tó a Gyöngyös patak mellett, a tervezett kőszeg-aspangi vasútvonal mentén fekszik, 61 házzal és 327 németajkú r. kath. lakossal. Postája és távírója Léka. Kath. temploma 1885-ben épült. Lakosai a földmívelésen kívül fakereskedéssel foglalkoznak. A lékai uradalomhoz tartozott.
41Hamvasd.
Hamvasd, 69 házzal és 537 róm. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Posta helyben, távirója Felső-Eör. Kápolnája nagyon régi. Szentélye gothikus, harangja a XIV. századból való.
Harasztifalu.
Harasztifalu, 74 házzal és 481 magyar és horvát lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Körmend. Kath. temploma 1862-ben épült. Házi ipara kiterjedt. Földesura Batthyány-herczeg volt.
Háromház.
Háromház, kis magyar község, 27 házzal és 148 r. kath. lakossal. Postája és távírója Szt.-Gotthárd. A szent-gotthárdi uradalomhoz tartozott.
Háromsátor.
Háromsátor magas hegyen fekvő határszéli német község, Alsó-Ausztria felé. Van 31 háza és 203 r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája és távírója Léka. A községben ásványvízforrás van. A borostyánkői uradalomhoz tartozott.
Hárspatak.
Hárspatak, 133 házzal és 762 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Kukmér, távírója Német-Ujvár. Kath. templomát Ernuszt Mátyás építtette 1834-ben. Lakosai a kosár- és kocsikas-fonást iparszerűleg űzik.
Határfalva.
Határfalva, stájer határszéli község, 38 házzal és 237 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. A község házai szétszórtan, kertek közepett állanak.
Határfő.
Határfő, határszéli község Alsó-Ausztria felé, 34 házzal és 283 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Hamvasd, távírója Felső-Eör.
Hegyfalu. Széchenyi-kastély.
Hegyfalu nagy magyar község, 116 házzal és 960 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Vasúti megállóhely. Posta és távíró helyben van. A község a szombathely-pozsonyi vasút mentén fekszik. Körjegyzőség és körorvos székhelye. Földesura az Egerváry-család volt, később a szentgyörgyi Horváth-család. Itt van gróf Széchenyi Gábornak 1815-ben épűlt csinos kastélya és szép parkja, továbbá Glaszner Károly birtokos mintagazdasága és ménese.

HEGYFALU. - GRÓF SZÉCHENYI GÁBOR KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Hegyhát-Hadász.
Hegyhát-Hadász, 70 házzal és 356 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., és ág. ev. Postája Vas-Nádasd, távírója Körmend. A község határában vaskorszakbeli emlékeket találtak.
Hegyhát-Marácz.
Hegyhát-Marácz, magyar község, 128 házzal és 830 r. kath. és kevés ág. ev. lakossal. Postája Iváncz, távírója Csákány. A körjegyzőség székhelye. A község határában bronzkori emlékeket találnak. Kath. templomát 1871-ben restaurálták. Földesura a Batthyány-család volt.
Hegyhát-Sál.
Hegyhát-Sál régi nemesi község 59 házzal és 336 r. kath. vallású magyar lakossal. Postája Vas-Nádasd, távírója Körmend. Földesurai a Reissig- és Sály-családok voltak.
Hegyhát-Szt.-Márton.
Hegyhát-Szt.-Márton, magyar község, 45 házzal és 266 r. kath. lakossal. Postája Iváncz, távírója Csákány. Csinos kath. temploma 1885-ben épűlt. A falu északi végén, a Rába völgye fölött emelkedő dombon, egy a török időkben 42elpusztúlt kastély romjai láthatók. A Rába-mentén, a község határában több kisebb malom és fürésztelep van. Földesura a gróf Sigray-család volt.
Hegyhát-Szt.-Péterfa.
Hegyhát-Szt.-Péterfa, 45 házzal, 374 r. kath. és ág. ev. vallású magyar lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. temploma 1700. körül épűlt. Földesura az Erdődy-család volt.
Hegyszoros.
Hegyszoros. Házszám 106, lélekszám 593. A lakosok vendek és németek. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szarvaslak, távírója Muraszombat. Határában vezetik el a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat. Házai szétszórtan fekszenek.
Herény-Senyefa.
Herény-Senyefa magyar község, 62 házzal és 592 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben, távírója Szombathely. A község a Gyöngyös patak mellett fekszik. Határában kőkorszakbeli emlékeket, római épületnyomokat és érmeket találnak. Innen származik a Herény-nemzetség és innen nyerte a Gotthard-család is predikátumát. Földesurai a Gotthard-, Nagy- és Tevely-családok voltak. Jelenlegi birtokos herényi Gotthard Sándor, az ismert gazdasági író, kinek itt szépen berendezett kastélya és mintagazdasága van. A kastélyhoz tartozik herényi Gotthard Jenő csillagvizsgálója, érdekes magángyűjteménye, csillagászati műhelye és szertára is, melyhez fogható gazdaság tekintetében kevés van az országban. Senyefán van Horváth Lajos kényelmes úrilaka és szép parkja.

HERÉNYI GOTTHARD SÁNDOR ÉS JENŐ KASTÉLYA HERÉNYBEN. Saját felvételünk.

SENYEFA. - HORVÁTH LAJOS URILAKA. Saját felvételünk.
Hermán.
Hermán, a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-rumi és a déli vasút mentén, 46 házzal, 429 magyar lakossal, kiknek vallása r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Szombathely. Itt van báró Szegedy-Ensch Károly szép, régi kastélya, mely az átalakítások daczára is megtartotta ősi jellegét. Szilárd, rendkívül vastag falai, boltíves termei a XVII. század építészetére vallanak. A kastély tágas helyiségei főúri kényelemmel vannak berendezve. Itt van a család gazdag és érdekes levéltára és képtára is, azonkivül számos érdekes és értékes fegyver, antik ötvösmű, stb.

HERMÁN. - BÁRÓ SZEGEDY-ENSCH KÁROLY KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Hidas-Hollós.
Hidas-Hollós magyar község, a Rába mellett, 71 házzal és 589 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Hollós, távírója Molnári. 1561-ben Ferdinánd donatióban adta Kerhen Borbálának, Tarnóczy András özvegyének és gyermekeinek. 1605-ben Bocskay seregei és a császáriak 43közt véres ütközet volt a község mellett. A Batthyányi-család földesurasága alá tartozott.
Hodos.
Hodos, ősnemes őrségi község, 93 házzal és 444 vegyes vallásu magyar lakossal. A körjegyzőség székhelye. Postája Nagy-Dolincz, távírója Szt.-Gotthárd. Ág. ev. temploma 1826-ban leégett, de 1839-ben ujra felépűlt. Itt működött mint ref. lelkész Kardos János egyházi író és népköltő. A községben egy XIII. századbeli, román stílü templom romjai voltak láthatók, de legutóbb a romokat széthordták.
Horvát-Csencs.
Horvát-Csencs a Strém patak mentén fekvő falu, melynek r. kath. lakosai horvátajkúak. Házainak száma 45, lélekszám 268. Postája Pa.-Szt.-Mihály, távirója Német-Ujvár. A németújvári uradalomhoz tartozott.
Horvátfalu.
Horvátfalu, 102 házzal és 683 németajkú r. kath. lakossal. Postája Nagyfalva, távírója Szt.-Gotthárd.
Horvát-Hásos.
Horvát-Hásos, lakosai szintén horvátajkúak, vallásuk r. kath. Házszáma 50, lélekszáma 288. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Lakosai nagyobbrészt szénégetéssel és kosárfonással foglalkoznak.
Horvát-Lő.
Horvát-Lő lakosainak száma 418, a kik r. kath. vallásúak. A községet, melynek 58 háza van, vegyesen németek és horvátok lakják. Postája Német-Keresztes, távírója Szombathely. Birtokos gróf Erdődy György.
Horvát-Nádalla.
Horvát-Nádalla, 91 házzal és 859 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. Horvát község volt, a mely már teljesen megmagyarosodott. Körjegyzőségi székhely. Itt született Vojnovics György lovassági tábornok, aki 1849-ben Ausztria számára a pápai államokat tartotta megszállva.
Hosszufalu.
Hosszufalu magyar község, 105 házzal és 822 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Bögöte, távirója Jánosháza. Itt volt a Hajagosy Gáspár által emelt váracs, melynek azonban ma már csak kevés alapfala látható. 1707-ben itt egyesültek az Ebergényi és Rabutin vezetése alatt álló császári csapatok. Kath. temploma 1768-ban épült. Földesura az Erdődy-család volt.
Hosszu-Pereszteg.
Hosszu-Pereszteg, nagy, magyar község, 241 házzal és 1938 r. kath. és ág. ev. lakossal. A posta helyben van, a távíró Jánosházán. A XVI. században 44virágzó református község volt. Kath. templomát 1690-ben építették. Kegyura gróf Erdődy Ferencz. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. A község határában egy kolostor alapfalai láthatók, mely a mohácsi vész alatt pusztult el. Rabutin császári tábornok 1707-ben itt tört be Vasvármegyébe.
Hosszúszeg.
Hosszúszeg. Házszám 54, lélekszám 289. A lakosok németajkúak, vallásuk r. kath. Postája és távírója Léka. R. kath. temploma 1809-ben épült. Lakosai a szőllő-karó-faragást mint jövedelmező háziipart gyakorolják.
Hovárdos.
Hovárdos, 32 házzal és 214 horvát és németajkú lakossal. Postája Gyepű-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály. Birtokosok az Erdődyek.
Ikervár.
Ikervár nagy magyar falu, 213 házzal és 1633 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója helyben van. Egyike a vármegye legrégibb és történelmileg is legérdekesebb községeinek. Sárvártól délre, Rába mellett fekszik. A körjegyzőség és a körorvos székhelye. A lakosok takarék- és segélyegyletet tartanak fenn.
A Fejér-féle codex szerint itt, a Rába jobb- és balpartján egy-egy váracs állott, a melyek Sárvár elővédeit képezték. Salamon király kedvencz vadászterülete volt e vidék, a hol több ízben megfordult. A község régi pecsétnyomóján a két vár képe ma is látható. 1532-ben a törökök szállották meg a községet, 1709-ben pedig a császáriak, Heister vezérlete alatt. Plébániája 1595-ben már virágzott. Mostani temploma a mult század végén épült, de szentélye és portáléja a XV. századból való. Földesurai a Nádasdyak, majd a Draskovichok és később a Batthyányak voltak.
Batthyány-kastély.
Jelenlegi birtokos gróf Batthyány Lajos orsz. képviselő, volt fiumei kormányzó, kinek itt nagyterjedelmű uradalma, szép ménese és nagyszerű kastélya van. A körülötte elterülő park úgy terjedelemre, mint szépségre nézve az egész országban ritkítja párját és a botanikus számára is érdekes tanulmányt képez. Területén körülbelül 100 faja áll a szebbnél szebb fáknak, melyek közt ritka, óriási terjedelmű példányok vannak. A parkon a Rába folyik keresztül és egy helyen szép nagy tavat képez. A kastély alapépítménye és földszintjének egy része régi; 1846-47-ben alakították át a mostani olasz renaissance-stilben. A kastély helyiségei valódi főuri izléssel és fénynyel vannak berendezve. Minden egyes terme egész kis muzeuma az értékes és szép, nagyobbára történeti vagy kulturhistóriai becsű műtárgyaknak és Batthány-reliquiáknak. Könyvtára egyike a leggazdagabb magán könyvtáraknak és több mint 6000 kötetet számlál, rézkarczgyüjteménye pedig körülbelül 600 darabból áll. A családi ékszerek és ötvösművek közt is számos nagyértékű és historiai becsű darab van.

Az ikervári Batthyány-kastély. Saját felvételünk.
Villamos müvek.
A község mellett, a Rábán vannak a híres ikervári villamos müvek, melyek hazánkban egyedül állók.

Az ikervári kastély műkincseiből. Saját felvételünk.
45Inczéd.
Inczéd horvát község, 128 házzal és 787 lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája van, távírója Csajta. R. kath. templomát a Batthyány grófok 1788-ban építtették.
Ispánk.
Ispánk, őrségi nemes község, 50 házzal és 237 magyar lakossal. Vallásuk ev. ref. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Csákány. Földesura a Batthyány-család volt.
Istvánfalu.
Istvánfalu, vend község, 110 házzal és 546 r. kath. lakossal. Postája helyben, távírója Szt.-Gotthárd. A körjegyzőség székhelye. Kath. temploma régi építmény. Lakosai Stájerországba borjú- és sertéshust szállítanak és a cserépfazék-készítést is űzik.
Iváncz.
Iváncz 119 házzal és 861 r. kath. és ág. ev. vallású magyar lakossal. Az Ivánczy-család ősi fészke. Itt van a gróf Sigray-örökösök régi kastélya. Postája helyben, távírója Csákány. Földesurai a Sigrayak voltak.
Iván-Egerszeg.
Iván-Egerszeg, magyar község, 75 házzal és 534 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Hegyfalu. Góthikus r. kath. temploma a XVII. században épült. A községben egy e század elejéről származó kastély van. Földesura a Tallián-család volt.
Ivánfalva.
Ivánfalva, 48 házzal és 282 vend lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat.
Izsákfa.
Izsákfa, magyar község, 53 házzal és 556 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-Czell. R. kath. temploma 1798-ban épült. Földesurai a Somogyi grófok voltak.
Jaák.
Jaák régi nemesi nagyközség, 227 házzal és 2073 magyar- és németajkú lakossal. Postája helyben, távírója Kis-Unyom. A község a Sorok patak mellett, a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonal mentén fekszik; a körjegyzőség székhelye.
Ősidők óta lakott hely, melynek határában vaskori sirhalom van, de a bronzkorszakból is gyakran találnak itt emlékeket, ú. n. "Kődülő"-ben római temetkezési hely volt.
A községnek kitünő kavicsbányája és tégla-, kályha- és edény-készítésre alkalmas agyaga van, miért is lakosai régóta üzik a téglagyártást és a cserépedény-készítést. Önsegélyző-szövetkezete és olvasó köre is van.
Jaáki templom.
Itt van a világhírű jaáki templom, melynek hires portáléja 46építészeti remekmű. A jaáki bazilika nemcsak Vasvármegyének, hanem egész Magyarországnak is legnevezetesebb magyar-román építészeti emléke s a késői román vagy átmeneti stil mintaképe. Keletkezési idejére nézve közelebbi adataink nincsenek; a XIII. század első tizedeiben kezdhették építeni és Omodé győri püspök szentelte fel 1256-ban. További sorsáról csak annyit tudunk, hogy V. László 1457-ben a kegyúri jogokat Ellerbach Bertoldnak adományozta. A török időkben tűzvész által majdnem egészen elpusztúlt. A török uralom letűnte után még hosszú ideig hirdette annak iszonyatos emlékét, mig végre 1745-ben Erdődy Gábor gróf jaáki apát ujra helyre nem állíttatta. A templom főbejáratának ornamentális és figurális - az Atyaistent, Krisztust és az apostolokat, Mária és Sámsont ábrázoló - diszítése gazdagságában bámulatos. Mint ismeretes, ez szolgált a zágrábi templom főbejáratának mintaképűl. A templomot 1781-ig czinterem vette körül. Az átellenében levő Szt.-Jakab kápolna a kuruczvilágban sokat szenvedett, kőfala ujabb keletű, a kapu 1663-ban épült.
A hosszhajót négy pillérpár osztja el három hajóra, hiányzik a kereszthajó; de a félkörű apsis előtt hoszszentélyt látunk; a főapsisnak s minden apsidiolnak három ablaka van. A középhajó aránya megfelel a csúcsíves stílnek, ámbár itt mindenütt csak körívvel találkozunk. Sem a fő, sem az északi mellékhajónak nincs ablaka. Pompásnak mondható a templom keleti homlokzata, dúsan diszített három apsis félkörével. A középső nem emelkedik ugyan a főhajó magasságáig, hanem mégis sokkal magasabb a két mellékhajó absidiolainál. Az apsisnak felső osztályába van törve a szentélynek három ablaka. Első helyen nevezetes két majomféle alak, melyek egyike emberfőt tart előlábai közt, a mi jelképes értelmű s az a gonosznak az ember fölött való erejét jelenti. A keretelés igen gazdag és soktaguságával összeszorítja az ablak tulajdonképeni űrét. Az egész ablak két külső faloszloppal van összefogva, melyek három gyomkövön emelkedő lóherivecskét foglalnak maguk közt, végre ezek fölött következik a gazdag koronapárkányzat. A templomnak hosszoldalai is diszesen vannak mezőkre osztva, a keleti homlokzatához hasonló faloszlopokkal.
A nyugati homlokzat díszes volta megfelel a keletiének. A templom igen tömör ikertornya közt, nevezetesen kiszökik a főkapura, melyet sok tekintetben összehasonlithatunk a bécsi Szt.-István székesegyház óriási kapuzatával. Az ikertorony négy osztályra van osztva, az osztályok főrészei félköríves fries-párkányzattal elválasztva; az alsó emeleten csak résféle szük ablak töri át a tömör falat, a második emeleten keskenynyilású rózsa; a harmadik és negyedik emeleten oszlopkával két részre osztott keskeny ablak.
Legdúsabb minden tekintetben a nagy kapuja, (mintául szolgált az ezredéves kiállítás kápolnája kapujának a történelmi osztályban) melynek mestere szemmel láthatólag igyekezett a nehezebb modorról a könnyebbre átmenni. A kapubélletet minden oldalán hat oszlop képezi, melynek külseje fantasztikus négy lábon emelkedik, töve díszes, de a legközelebbi párnak töve ismét sima. Az oszlopfejek fölött az ó keresztény épitészetben szokásos, elkorcsosodott nehézkes rakoványt látjuk, melyet az erős ívezet tartására szükségesnek véltek. Az egyenes zárású osztatlan ajtó fölötti félkör-mezőben, mandorlában, melyet két angyal tart, megjelenik az áldást osztó Krisztusnak mellképe. Magának a kapuzatnak ívezete részben félkörü, részben igen tompa csúcsívű. A kapu ívezete fölött épszögü orom van; ennek és az ívezetnek hegye közt kettős kis ablakot látunk s ezalatt tizenegy fülkét. A legfelsőben áll Krisztus, tőle jobbra-balra tiz apostol; a tizenegyedik és tizenkettedik a kis hely miatt a két toronyba mélyesztett fülkébe jutott.
Jaáki apátság.
A jaáki apátság kezdetben monostor volt, mely 1214-ben alapíttatott, s a Jaák nemzetség kegyurasága alá tartozott, mely 1325-ben a Baics birtokot adta hozzá. Később a gróf Erdődyek kegyurasága alá került.
A község a Jaák nemzetség ősi fészke volt. E század első felében a 47Reissig-családnak kiterjedt birtokai voltak itt. Barsi Leidenfrost Ottónak és Hodászy Gábornak csinos urilakai vannak a községben; az előbbinek 1000 hl. évi termelőképességű szeszfőzője is van a község határában.
Jakabháza. Korniss-kastély.
Jakabháza, 44 házzal és 330 magyar- és németajkú, r. kath. vallású lakossal, a gráczi vasútvonal mellett. Postája Rába-Füzes, távírója Szent-Gotthárd. Földesurai voltak Sallér Judita és utána gróf Zichy Herman. Itt van gróf Korniss Emil szép kastélya, melynek alapját egy ugyanitt létezett régi kastélyból gróf Zichy Herman vetette meg 1852-ben, míg jelenlegi alakját Korniss gróftól nyerte. A kastély szép, terjedelmes park elején áll és homlokzatával a közeli országútra néz.

JAKABHÁZA. - GRÓF KORNISS EMIL KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Jákfa.
Jákfa, magyar falu, 71 házzal és 524 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Felső-Paty, távírója Sárvár. Az Ambrózy- és a Loghody-családok ősi fészke. Kath. temploma nagyon régi. Földesurai a Széchenyi grófok és a szentgyörgyi Horváthok voltak.
Jánosfa.
Jánosfa, régi nemesi község, 24 házzal és 129 magyar és vend lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány. Lakosai túlnyomóan ág. ev. vallásúak.
Jánosháza.
Jánosháza, magyar ajku nagyközség, a Kemenesaljának Veszprém vármegyével határos alsó részén. Házainak száma 363, lélekszáma 3457, területe 4360 kat. hold. A lakosok vallásra nézve túlnyomóan r. katholikusok. Itt van a körjegyzőség és a körorvos székhelye. Van vasuti állomása, postája és távírója.
Jánosháza vára.
Jánosháza mezőváros, az előnyösebb fekvésű és főforgalmi vonalakba eső Kis-Czell közeli szomszédsága daczára, a vidékre nézve fontos ipari és kereskedelmi központot képez. Jánosházát, illetve a várat, a legujabb levéltári kutatások szerint, Johannes Ormuzd de Varsány építtette 1396-ban és innen veszi a község is elnevezését. János testvérével, Irnosddal együtt Alsó-Kereszturt kapta donáczióban és míg János a jánosházai várat építtette, addig Irnosd a már elpusztult Irnosdházát, mely a mai Pálfa körül volt. A részben még fennálló, jelenleg gróf Erdődy Ferencz tulajdonát képező 48vár vetette meg a község alapját. A vár, mely széles árkokkal volt körülvéve és felvonó híddal ellátva, sok kézen megfordult, míg végre adományozás útján Bakács bibornok révén az Erdődy-család birtokába jutott. A mohácsi vészt követő időben elpusztult a község és vele együtt a határához tartozó Kismező, Varsány és Szent-Péter nevű falvak, melyeknek lakosai részint elszéledtek, részint a nemsokára ismét felépült Jánosházán telepedtek meg. 1707-ben újból tüzvész martaléka lett a község. Ekkor a Rákóczi-féle fölkelőket üldöző császári seregek gyujtották fel s pusztították el. Jánosháza ezt a csapást is kiheverte. Lakosai, bőkezű földesuraik segítségével, ujra felépítették házaikat és azóta, folytonos szorgalommal és munkássággal, virágzó központot teremtettek az egész vidék számára.
Plébániája nagyon régi és a reformáczió mozgalmai előtt már rég fennállott. Visszaállítása után 1698-ban építették kath. templomát, a melyet a mult század végén újjáalakítottak. Kegyura gróf Erdődy Ferencz. Református temploma már a XVII. században volt a községnek. Az izraelita vallású lakosoknak csinos zsinagógájuk van. A községhez tartozó, úgynevezett Szentpéteri dülőn a Pálosoknak egy zárdája állott, melynek azonban ma már csak az alapfalai látszanak. A községben takarékpénztár, hitelszövetkezet és ipartestület van.

JÁNOSHÁZA. - GRÓF ERDŐDY FERENCZ VÁRKASTÉLYA. Saját felvételünk.
A községben vas- és kéntartalmú forrás is van, a melyet kiválóan gyógyhatásúnak mondanak. A községhez tartozik gróf Erdődy Ferencznek nagy kiterjedéű uradalma és mintagazdasága is, mely egyszersmind jövedelemző sajtgyárat tart fenn.
Jegenyés.
Jegenyés, kis vend falu, 16 házzal és 124 r. kath. és ág. ev. lakossal, a Lendva-patak mellett. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat.
Jobbágyi.
Jobbágyi nagyobb község a Pinka patak mellett. Házainak száma 209, lélekszáma 1346. A lakosok magyarok és németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája helyben van, távírója Vörösvár. A község lakosai gerencsérmunkáikról 49ismeretesek. Kath. temploma a XVIII. században épült. Innen származik a Jobbágyi-család és innen nyerte predikátumát a Gaiger-család is. Földesura az Erdődy-család volt.
Jobbágyi-Ujfalu.
Jobbágyi-Ujfalu, 84 házzal és 571 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Pinka-Miske, távírója Német-Szt-Mihály.
Kajd.
Kajd magyar község, a Gyöngyös patak mellett, 72 házzal és 425 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben, távírója Vép. Vasutállomás a szombathely-rumi vasút mentén. Körjegyzőségi székhely. Kath. temploma a XVI. században épült. A község északi részén mesterséges földhányások láthatók, melyek még a török időkből maradtak fenn. Földesurai a Szvetich- és Szegedy-családok voltak.
Kalch.
Kalch, stájer határszéli német község, a Lendva patak mellett. Lakosainak száma 397, vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. A házak száma 57. Postája Dobra, távírója Gyanafalva.
Káld.
Káld nagy magyar község, 183 házzal és 1497 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van és távírója Sárváron. A Káldyak ősi fészke és régi donácziós birtoka. Itt állott a Káldy-család ősi kastélya is, mely azonban már elpusztult. A községben van Maróthy László földbirtokosnak szépen berendezett, csinos úrilaka, körül szép parkkal. A kastélyt a 70-es években Káldy Gyula építtette. A község kath. temploma 1635-ben épült. Itt született Ampruster Mihály, az 1741-iki inzurrekció egyik hős kapitánya.

KÁLD. - MARÓTHY LÁSZLÓ URILAKA. Saját felvételünk.
Kám.
Kám, magyar község, 93 házzal és 720 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben, távírója Molnári, Vasvár, Győrvár vagy Oszkó. A község a Herpenyő-patak mellett fekszik és határán vezetik keresztül a tervezett rum-türjei vasútat. Körjegyzőségi székhely. Három kath. temploma van, melyek a múlt században épültek. Itt van dr. Bezerédj Istvánnak Vasvármegye jelenlegi főjegyzőjének csinos, kényelmes úrilaka, melyet a már kihalt Bajáky-család építtetett. Ezektől örökölték a Szegedyek és részben Kisfaludy Sándorné, szül. Szegedy Róza, akinek a jelenlegi tulajdonos nagyanyja, Bezerédj Györgyné nővére volt. Kisfaludy Sándor hosszabb ideig lakott itt.

KÁM. - DR. BEZERÉDJ ISTVÁN URILAKA. Saját felvételünk.
Kámon. Reissig-kastély.
Kámon, magyar község, 31 házzal és 319 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Szombathely. Itt van a Reissig-család régi kastélya, mely jelenleg Reissig Alajos földbirtokos tulajdona, kinek a községben mintaszerű gazdasága és nagyarányú marhatenyésztése van. A kényelmesen berendezett kastély kívül-belül régi, ódon-stílű és egy része még a XVI. századból való, amikor a Kámonyi-család bírta. Jelenlegi alakját a múlt században nyerte; az előrészt Reissig Lajos Keresztély építtette. Van 50itt még egy úrilak is, amely még a múlt században a Gorup-családé volt; most Sághy István földbirtokosé. A község a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-pinkafői vasútvonal mentén fekszik; határában római leletekre bukkannak. Némethy Gáspár hajduvezér serege és a császáriak közt 1605-ben itt véres összeütközés volt.

KÁMON. - REISSZIG ALAJOS KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Kapornak.
Kapornak, ősnemes őrségi község, 48 házzal és 210 r. kath., ev. ref. és ág. ev. magyar lakossal. Postája Kercza, távírója Szt.-Gotthárd.
Karácsfa.
Karácsfa, 81 házzal és 375 németajkú r. kath. lakossal. Postája Pinka-Mindszent, távírója Körmend. Kath. temploma 1700-ben épült. Földesurai az Erdődy grófok voltak.
Karakó.
Karakó, 68 házzal és 547 r. kath. és ág. ev. vallású magyar lakossal. Postája és távírója Jánosháza. A község a Marczal-csatorna mellett, a kisczell-sümegi vasútvonal mentén fekszik és határában találkoznak Vas, Zala és Veszprém vármegyék. A község mellett valaha u. n. avar "gyűrű vár" volt, mely a XVII. század végén még fennállott. Karakó egyike volt a szent István szervezte várispánságoknak. Itt fogadta IV. László királyi táborában Henrik bán fiait és ide vonult 1707-ben Bottyán Rákóczy-vezér, hogy a császári seregeket bevárja. Birtokosa a m. kir. vallásalap.
Karátföld.
Karátföld, 117 házzal és 452 r. kath. vallású magyar lakossal. Postája Gerse, távírója Vasvár. A községben állami népiskola van. Földesurai a Festetich grófok voltak.
Károlyfa.
Károlyfa, stájer határszéli község, 52 házzal és 310 r. kath. vallású vend lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat.
Katafa.
Katafa ősidők óta lakott helyen fekszik. Házainak száma 56, lakosainak száma 346, akik magyarok és r. kath., ág ev. és ev. ref. vallásúak. Postája Vas-Nádasd, távírója Körmend. Határában vaskori sírhalom van és gyakran bukkannak itt római emlékekre is. A községben állami népiskola van.
Kecskéd.
Kecskéd, Rába menti magyar község 88 házzal és 592 r. kath. lakossal. Postája Kenyeri, távírója Asszonyfa. Utolsó földesura Cziráky Antal gróf volt.
Keléd.
Keléd, magyar község, 19 házzal és 311 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Jánosháza. Földesurai a szentgyörgyi Horváthok voltak. Itt van Krása Manó földbirtokos úrilaka és szeszgyára. Azelőtt a Gludovácz-család birtoka volt.
Kemesmál.
Kemesmál kis, magyar község, a Pinka patak mellett, a gráczi vasútvonal mentén. Házainak száma 17, lélekszám 118, vallásuk r. kath. Postája Horvát-Nádalla, távírója Körmend.
Kemenes-Hőgyész.
Kemenes-Hőgyész nagy kemenesaljai magyar község, 108 házzal és 1160 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Kis-Czell. Plébániája 1698-ban már virágzott. Mostani temploma 1786-ban épült. Itt működött Bellicz Jónás ref. lelkész, költő. Földesura a Békássy-család volt.
Kemenes-Kápolna.
Kemenes-Kápolna, 53 házzal és 282 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Kis-Köcsk, távírója Kis-Czell. A Batthyány grófok földesurasága alá tartozott.
Kemenes-Mihályfa.
Kemenes-Mihályfa nagy magyar község, 193 házzal és 1029 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben, távírója Kis-Czell. Plébániája 1698-ban már virágzott. A reformáczió alatt a reformátusok egyik gyülhelye volt, hol 1695-ben esperességi gyűlést is tartottak. Itt van nagy-koltai id. Vidoss 51József szép úrilaka, melyet néhai Vidoss Zsigmond építtetett. Mostani alakját a jelenlegi tulajdonostól nyerte. Itt őrzik a Vidoss- (Whydoos) család ősi levéltárát is, mely számos rendkívül érdekes régi pergament tartalmaz.

A VIDOSS-KASTÉLY KEMENES-MIHÁLYFÁN. Saját felvételünk.
Kemenes-Sömjén.
Kemenes-Sömjén, magyar község, 135 házzal, 737 ág. ev. és r. kath. lakossal. Postája Kemenes-Mihályfa, távírója Kis-Czell. Itt vannak az egyházas-berzsenyi Berzsenyi-család urilakai, melyek közül az egyikben Berzsenyi Dániel is lakott hosszabb ideig, míg a másik dr. Berzsenyi Jenő volt megyei főorvos és a Kemenesalja kitünő ismertetőjeé. Itt van szentmártoni Radó Gyula csinos, emeletes kastélya és Nagy Dénes úrilaka. Földesura a Kamondy-család volt.

KEMENES-SÖMJÉN. - RADÓ GYULA URILAKA. Saját felvételünk.
Kemenes-Szt.-Márton.
Kemenes-Szent-Márton, 49 házzal és 328 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A község határában vezetik el a Parndorf felé tervezett vasútat. Postája és távírója Kis-Czell. Plébániája 1698-ban már virágzott. Donátiós birtok volt, amelyet 1725-ben III. Károly Radó Istvánnak adományozott. Templomából egy érdekes hímzéssel és arabs feliratokkal borított muszlinkendő került a szombathelyi múzeumba.
Kemenes-Szt.-Péter.
Kemenes-Szent-Péter, a Rába mentén fekvő régi község 151 házzal és 935 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája helyben, távírója Mezőlak, Beled vagy Tóth-Keresztúr. Plébániája már nagyon régi. Birtokos a szombathelyi káptalan.
Kemény-Egerszeg.
Kemény-Egerszeg magyar község, a szombathely-pozsonyi vasútvonal mentén. Van 24 háza és 207 r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája és távírója Hegyfalu. A lakosok sajtgyártó és tejszövetkezetet tartanak fenn. Innen veszi eredetét a kemény-egerszegi Kemény-család. A községben van Kiss Gyula földbirtokos szép emeletes kastélya, mely azelőtt a Vittnyédy-családé volt. A kastély körül szép park terül el.

KEMÉNY-EGERSZEG. - KISS GYULA URILAKA. Saját felvételünk.
Kenéz.
Kenéz, 70 házzal és 384 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Peczöl, távírója Sárvár. Kath. temploma e század elején épűlt. Földesura a vasvár-szombathelyi káptalan volt.
Kenyeri.
Kenyeri, magyar község 64 házzal és 704 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája van, távírója pedig Ostfi-Asszonyfa. A község a Rába közelében, a Parndorf felé tervezett vasút mentén fekszik. Plébániája 1548-ban már virágzott. Temploma 1716-ban a protestánsoktól visszavétetvén, azt a Czirákyak restauráltatták. Jelenlegi kegyura gr. Cziráky Béla, kinek itt szép úrilaka van, mely egy régi várkastély maradványát képezi.
52Kercza.
Kercza házainak száma 73, lélekszáma 330. A lakosok magyarok, r. kath. és ev. ref. vallásúak. Postája helyben, távírója Csákány. Körjegyzőség székhelye. Plébániáját már a XIV. században alapították; református egyháza a XVII. században keletkezett és mostani temploma 1797-ben épűlt, a régi Árpád-kori kath. templom anyagából, mely hosszú időkön át romokban hevert. Horváth Ferencz kerczai plébános őrzi gróf Batthyány Ádám azon okmányát, melylyel az őrségi szűrszabó-czéh alapítását engedélyezte.
Kerkafő.
Kerkafő, vend község 108 házzal és 679 r. kath. lakossal. Postája Felső-Szölnök, távírója Szt.-Gotthárd.
Kerkás-Kápolna.
Kerkás-Kápolna, magyar község a Kerka patak mellett, 61 házzal és 324, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Postája Senyeháza, távirója Csákány. Földesura a Batthyány-család volt.
Kertes.
Kertes, búcsújáróhely, a Pinka patak mellett, 115 házzal és 670 németajku r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Pinka-Mindszent, távírója Körmend. Plébániája 1555-ben már virágzott.
Kethely (Markł).
Kethely (Markł), magyar község a Rába mellett, 80 házzal és 465 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben, távírója Szt.-Gotthárd. Kath. temploma 1493-ban épűlt és kőfallal van körülvéve. Birtokos a szent-gotthárdi apátság.
Kethely (Neumarkt).
Kethely (Neumarkt). Kéthelynek is mondják, hogy Kethelytől megkülömböztessék. Házainak száma 106, lélekszáma 849. Lakosai németajkúak, r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Szalonak, távírója Német-Szt.-Mihály. Plébániája 1570-ben már virágzott. Temploma nagyon régi. Szentélye román, hosszhajója pedig góth stílű. Különösen szép a hálóboltozata. Külfalába egy római feliratos kő van illesztve, mely egy férfi és egy nő térdképét és egy kisebb dombormű, mely Perseus harczát ábrázolja. Harangja 1691-ből való. Földesura a Batthyány-család volt.
Kiczléd.
Kiczléd, stájer határszéli német község, 62 házzal és 395 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Pinkafő. Plébániája és kath. temploma 1689-ben már fennállott. Kegyura gr. Batthyány Iván.
Királyfa.
Királyfa, vend falu, melynek 72 háza és 408 r. kath. vallású lakosa van. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasutat.
Királyfalva.
Királyfalva, ősidők óta lakott nagyobb falu, 204 házzal és 1373 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Stájer-határszéli község a Lapincs-patak mellett. A kuruczok egy ízben teljesen elpusztitották. Plébániája 1696-ban 53már virágzott. Kegyura Kottulinszky Teodóra grófnő. Határában vaskori sírhalom van. Földesura a Batthyány-család volt.
Királyszék.
Királyszék, a Csernecz-patak mellett fekvő kis vend falu 25 házzal és 136 r. kath. lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat.
Kis-Asszonyfa.
Kis-Asszonyfa, magyar község 36 házzal és 293 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Szombathely, távírója Acsád. Földesura azelőtt a Rumy-család volt, e század elejétől pedig a Szegedyek.
Kis-Bér.
Kis-Bér, 105 házzal és 642 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Baltavár. A zalabéri Horváthok voltak a földesurai.
Kis-Czell.
Kis-Czell a Kemenesaljának, Vasvármegye eme legmagyarabb részének úgyszólván székhelye. A sitkei magaslatról széttekintve, a Dunántúl legszebb panorámájának egyike tárul fel szemeink előtt. Délre a távolban a zalamegyei hegyek tisztán kiemelkedő csúcsaikkal összefolynak keletre a Bakony hegylánczával s az északon végignyuló Cser fensikkal körülvesznek egy nagy medenczét, mely hajdan tengerfenék volt és melyből szigetekként emelkedett ki a két tűzhányó hegy: a Ságh és a Somlyó. A Cser az egyik, a Marczal a másik szára azon háromszögnek, melyet egy Sitkén áthúzódó képzelt vonal, mint alap bezár. Ezen területet, mely az említett nagy medenczének északi részét képezi, ős időktől fogva Kemenesaljának hívják.
Kis-Czell már keletkezésekor, ezelőtt másfél évszázaddal, a vidék központjává képződött. Kezdetben lassan fejlődött, de az utóbbi években rohamos emelkedést mutat. Mig Kis-Czell szemeink előtt keletkezett s előttünk fejlődött, addig járása legutolsó községének eredete is a régmult ködében vesz el. Azért lehetetlen Kis-Czellt bárminő szempontból is tárgyalni, a nélkül, hogy vidékére ne kellene kitérni.
Kis-Czell alapítása.
A XVII. század végén az egész kemenesaljai esperesség, mely akkor magában foglalta az előbb megirt nagy medenczét, tehát Vas, Veszprém és Zala vármegyéket, majdnem kizárólag protestáns volt és, mielőtt I. Lipót alatt a templomok elvétettek s a protestáns lelkészek, a pozsonyi törvényszék elé idéztetve, számüzettek vagy börtönre és gályarabságra itéltettek, a II. Béla által alapított s a pannonhalmi (szt.-mártoni) főapátság alá helyezett pór-dömölki Sz. Benedek rendi apátság, csak mint sziget állott a protestántizmus hullámaitól körülzajlott tengerben. Még az apátsági tanító is, mint azt a Kazó-féle 1698. február 10-iki canonica visitatio tanusítja, protestáns volt: "Ipse vero ludirector est Benedictus Füztőy, confessionis augustanae, et natione hungarus, legendi peritus."
Az 1681-iki soproni országgyülés csak két protestáns templomot engedélyezett minden megyében. Vasvármegye 98 protestáns temploma közül 96 elvétetett s csupán a nemes-csoói (Kőszeg mellett) és a Pór-Dömölktől néhány percznyi távolságban fekvő nemes-dömölki hagyatott meg (locus articularis). Ez egyetlen egyházhoz tartoztak tehát akkor az egész Kemenes-aljának protestánsai, tehát majdnem az összes lakosság.
54A protestántizmus megtörésére és a katolicizmus terjesztésére azonban nemcsak szigorú törvények alkalmaztattak, hanem szelidebb eszközök is, minők a vallásból folytak s ennek köszöni Kis-Czell létrejöttét. Élt ezen időben Salzburgban egy buzgó szerzetes, Koptik Ottó, ki az ottani egyetemi tanszékről később a stájer Mária-Czellba ment és a híres kegyhely templomában kincstáros lett. Innen csakhamar dömölki apáttá neveztetvén ki, ő vetette meg a kis-czelli bucsújárások alapját s ő indította meg a virágzás korszakát a dömölki apátságnál is; így közvetve Kis-Czellnek is alapítója.
Kis-Czelli apátsági templom.
Az első templomot Szily János szombathelyi püspök 1780. szeptember 10-én konszakrálta. A templom a homlokzaton felnyuló két rézzel fedett tornyával, közöttük a templom párkánya fölé helyezett óralappal s a templomtető közepén elhelyezett kis fatoronynyal, valamint belülről a szentély elhelyezését illetőleg, egészen a mária-czelli templom mintájára épült. Hosszúsága 50 m., szélessége 10·5 m. A középen emelkedő oltár felett mintegy 5 m. magasban van a kegyelem szobor: szűz Mária karján a kis Jézussal. Jobbról balról összesen 13 oldal-oltár, elől középen díszes orgona ékeskedik.
Szt.-Anna-kápolna.
A Szt. Anna-kápolna csak nehány lépésnyire a templom homlokzatától, szombathelyi polgárok költségén épült még a csudák idejében. Három öl hosszú, két öl széles, kis toronynyal és haranggal ellátott épület volt, melynek belsejében - az utóbbi időben - a rend elhalt tagjait tették ravatalra Szt. Anna oltára előtt. Nagy forgalmi akadályt képezvén, 1895. szeptember havában leromboltatott.
Apátsági épület.
A templom déli falával párhuzamosan néhány lépésnyire a lebontott Anna-kápolnától délre mintegy 2 ölnyi távolságban tette le alapkövét a maig is fennálló emeletes zárdának Vajda Dániel apátsági kormányzó 1760. márczius 14-én. Ide költözött az apátság és a plébánia Pór-Dömölkről 1764-ben. Ennek első emeleti, északra néző, az apát lakosztályát képező, feldíszített termeiben lakott I. Ferencz József 1895. szeptember 17-én és 18-án a kis-czelli (kemenesaljai) lovassági hadgyakorlatok alkalmával.
A templom mögött nehány méter távolságra báró Liptay János ezredes 1755-ben csinos kalváriát építtetett.
A kalváriától keletre van az apátsági kert, ezen túl a nyilt mező a Marczal-folyóig, hol a pór-dömölki apátságnak Pór-Dömölktől kezdve 718 kat. hold terjedelmű birtoka végződik.
Szt.-Háromság-szobor.
A zárdától délre (a mai város főterén) emeltetett kis-czelli polgárok költségén 1836-ban a mintegy 10 m. magas Szt. Háromság-szobor a 4 sarkon elhelyezett Szt. István, Szt. László, Nepomuk Szt. János és Szt. Flórián szobraival.
Bucsújárások.
Ez azon mag, mely köré jegeczedett egész Kis-Czell városa. Az országnak legnagyobb bucsújáró helye lévén, hol évenként 25-30,000 ember megfordult, a szükség úgy hozta magával, hogy ezek menhelyet találjanak. A szentczélokra emelt épületeket követte a prófán építkezés. Sorban keletkeztek a vendéglők s 1817-ben már 40 házból állott a község. Lassanként 55telepedtek le egyes mesteremberek és iparosok, leginkább németek a kizárólag magyar lakosságú kemenesaljaiak közé, de azok is ma már egészen magyarok. A letelepedettek 1760 körül községgé alakultak s már 1790-ben II. Lipót a községet mezővárossá emelte és szabadalmakkal látta el.
1787. január 25-én II. József császár a többi egyházi rendek eltörlésével a pór-dömölki apátságot is feloszlatta. Azzal egyidejűleg a bucsújárások is megszüntek, minek következtében a város jövedelmi forrásai bedugultak. Ez idő alatt a plébánia kegyura a vallásalap volt. Igaz, hogy 1802-ben a szerzet visszaállíttatott s kegyuri jogait is megkapta, de a bekövetkezett franczia háború, mely Kis-Czellen is végig vonult (1809), a város fejlődését megakadályozta, s csak ujabban, mint vasuti csomópont indult ismét rohamos fejlődésnek.
Kis-Czell jelene.
A város kezdetben kizárólag katholikus volt s ezért csakis róm. kath. felekezeti intézetek keletkeztek. A protestánsok csak e század közepétől fogva kezdtek letelepülni s ez időtől fogva a népesség arányában szaporodtak is. A zsidók 1882-ben csinos mór stílben épült zsinagógával díszítették a várost. Jelenleg Kis-Czell 133 házból áll, mintegy 1700 lakossal.

RÉSZLET KIS-CZELLBŐL. Landherr Gyula rajza.

RÉSZLETEK KIS-CZELLBŐL. Hollósy Jusztinián apát tulajdonában levő eredetiek után.
Vasuti összeköttetések.
A város a győri és a székesfehérvári vasuti vonal mentén fekszik, összeköttetésben állva így Gráczczal és Győrön, Székesfehérváron, Szombathelyen át Budapesttel. A közelmultban épültek ki a zalai vonalak, mint a sümegi, szt.-gróti és szt.-iváni pályatestek, melyek szintén Kis-Czellben folynak a főközlekedési érbe s most van munkában a kis-czell-párndorfi vonal is.
Szerencsés fekvése emelte kereskedelmét és teremtette meg iparvállalatait. Mindkettőre befolytak az időközben felállított pénzintézetek, melyeknek száma ma már három. Iparvállalatai sorában egy nagy gőzmalom, három téglagyár és egy cement-lapokat előállitó ipartelep áll.
Nevezetes épülete Kis-Czellnek a "Kemenesaljai közkórház". Ennek alapját néhai id. Nagy Sándor 50,000 frtnyi hagyományával vetette meg 1882-ben. A kórház előtt nagy tér terül el, ezen túl van a tűzoltó-liget, melynek északkeleti szélén van a kőkerítéssel körülvett temető. Itt pihen egy jelesünk: Virághalmi Ferencz. Sirkövét a kis-czelli casinó állíttatta. A társadalmi élet elég élénk. A járásbiróság, szolgabiróság, adóhivatal, telekkönyv, vasút, posta, távirda és telefon hivatalnokai, ügyvédek, orvosok, gyógyszerész és kereskedők képezik a már 1848 előtt fennállott, de időközönként megszünt "Casinó" tagjait. A kisebb kereskedők, iparosok stb. a "Polgári kör"-ben gyülnek össze. Alakult tűzoltó-egylet és dalárda is.
Kis-Csömöte.
Kis-Csömöte község teljesen össze van építve a szomszédos Nagy-Csömötével és annak egy kihasított részén épűlt. Házainak száma 15, lélekszáma 97, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Nagy-Csömöte, távirója Kőszeg. A község a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-kőszegi vasút mentén fekszik. Földesurai a Szluha- és Sály-családok voltak.
56Kis-Cziklin.
Kis-Cziklin, kis falu, 23 házzal és 140 r. kath., németajkú lakossal. Postája és távírója Német-Szt.-Mihály.
Kis-Dolincz.
Kis-Dolincz, szétszórt házakból álló vend, hegyi község, 23 házzal és 127 r. kath. lakossal. Postája Nagy-Dolincz, távírója Szt. Gotthárd.
Kis-Falu.
Kis-Falu. Házainak száma 22, lélekszáma 93, akik magyarok és vendek. Vallásuk ág. ev. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány.
Kisfalud.
Kisfalud magyar község, 39 házzal és 201 r. kath. vallású lakossal. A Kisfaludyak innen származnak. Postája és távírója Szt.-Gotthárd.
Kis-Harasztos.
Kis-Harasztos, 44 házzal és 224 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Pinka-Miske, távírója Német-Szt.-Mihály.
Kis-Köcsk.
Kis-Köcsk, 64 házzal és 414 lakossal, akik magyarok, vallásuk r. kath. Postája helyben, távírója Kis-Czell. A körjegyzőség székhelye. Birtokosok a Gotthard- és az Ajkay-családok.
Kis-Kölked.
Kis-Kölked, 33 házzal és 153 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. Hetyey István földbirtokosnak itt csinos úrilaka van.
Kis-Körtvélyes. Kis-körtvélyesi templom.
Kis-Körtvélyes, nagy német község, 135 házzal és 1001 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Vas-Körtvélyes, távírója Szt.-Gotthárd. A községnek igen érdekes román temploma van, mely a keletelés elvének megfelelően épült, kerek apsissal, környéke azonban talajviz következtében nyirkos és ez a körülmény az épületre is káros befolyással van. Diszitése egyszerü, fogrovatos. Külső, délnyugati falán egy elmosódott freskó látható, mely Szent-Kristófot ábrázolja. Harangja a XV. századból való.
Kis-Mákfa.
Kis-Mákfa, 35 házzal és 231 magyar lakossal, a Herpenyő-patak mellett. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Vasvár. Földesura a Petheő-, Bertha- és Tóth- családok voltak.
Kis-Medves.
Kis-Medves, házainak száma 59, a lakosoké 397, akik mind németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Német-Ujvár.
Kis-Várda.
Kis-Várda, 38 házzal és 212 r. kath. vallású horvátajkú lakossal. Postája és távírója Torony. A Theék-család innen nyerte predikátumát.
Kis-Német-Szent-Mihály.
Kis-Német-Szent-Mihály, 50 házzal és 299 németajkú r. kath. vallású lakossal. Vasúti állomás. Postája- és távírója Német-Szent-Mihály.
Kis-Pőse.
Kis-Pőse, a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-kőszegi vasútvonal mentén fekvő r. kath. magyar község. A házak száma 24, a lakosoké 149. Postája Nagy-Csömöte, távírója Kőszeg. Földesura Eszterházy herczeg volt.
Kis-Rákos.
Kis-Rákos, 79 házzal és 445 magyar lakossal. Vallásuk túlnyomóan ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány. Igen szép új ref. temploma van.
57Kis-Sároslak.
Kis-Sároslak, magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Van 41 háza és 324 r. kath. és ev. ref. lakosa. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. A báró Roszner-családnak itt két kastélya van; az egyik régi, a másik 1894-ben épült.
Kis-Sitke.
Kis-Sitke. Házszám 56, lélekszám 615. A lakosok magyarok, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Nagy-Sitke, távírója Sárvár. Felsőbüki Nagy Sándornak itt csinos kastélya van. Földesura a Batthyány-család volt.
Kis-Somlyó.
Kis-Somlyó, magyar község, 100 házzal és 692 ág. ev. és r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Jánosháza. A község közelében van a boráról nevezetes Kis-Somlyó hegy. A XVII. században virúló református egyháza volt, 1783-ban pedig református temploma és árvaháza épült. A község lakosai olvasó-egyletet tartanak fenn. Földesurai a Somogyik és az Erdődyek grófok voltak.
Kis-Szombat.
Kis-Szombat, 32 házzal és 215 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Muraszombat.

KIS-UNYOM. - REISSIG EDE FŐISPÁN URILAKA. Saját felvételünk.
Reissig-kastély.
Kis-Unyom, az őskor óta lakott hely. Házainak száma 40, a lakosoké 457, akik mind magyarok és r. kath. vallásuak. Vasúti állomása, postája és távírója helyben van. A község a Sorok patak mellett fekszik és körjegyzőségi székhely. E régi nemesi községnek nevezetesebb birtokosai voltak a Miskey-, Málik-, Bácsmegyei- és Szegedy-családok. Plébániája 1698-ban már virágzott. Temploma 1869-ben leégett, de újra építették. Itt van Reissig Ede, Vasvármegye főispánjának csinos, kényelmesen berendezett úrilaka és báró Thüngen Ernő gazdasága. A község határában kőkorszakbeli és bronzkori emlékeket találnak.
Kislak.
Kislak magyar falu, 24 házzal és 135 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat.
Kócs.
Kócs, magyar község 95 házzal és 571 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Boba. A község a Marczal közelében, a kis-czell-sümegi vasútvonal mentén fekszik. Határában római sírok vannak és néha római edények és érmek kerülnek felszínre. "Parrag" nevű dűlőjén állott a XVI. században Parrag község, mely azonban teljesen elpusztult.
58Kólom.
Kólom, 50 házzal és 330 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat.
Kolozsvár.
Kolozsvár. Házszám 55, lélekszám 359. A lakosok németajkúak, r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és távírója Németújvár. Birtokos Batthyány Fülöp herczeg.
Kolta. Vidos-kastély.
Kolta, magyar község 86 házzal és 554 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája Dömötöri, távírója Molnári. Itt van a Vidos János által e század elején épített csinos kastély, mely 1848-ban a báró Mesnil-család birtokába jutott, ki azt jelenlegi alakjában restauráltatta. 1852. gr. Cziráky János lett a tulajdonosa; tőle vásárolta 1893-ban a jelenlegi tulajdonos, Schreiber Ignácz, ki nagy kényelemmel és izléssel rendezte be. A kastély körül szép park terűl el. Innen származik a Koltay-család és innen nyerték predikátumaikat a Vidosok és Domjánok.

A KOLTAI VIDOS-KASTÉLY (SCHREIBER IGNÁCZ TULAJDONA). Saját felvételünk.
Komját.
Komját, nagy falu, melynek 255 háza és 1372 németajkú lakosa van. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. A körjegyzőség székhelye. Postája helyben, távírója Felső-Eör.
Kondorfa.
Kondorfa, nagy magyar község, 202 házzal és 1063 lakossal. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Csákány. Kath. temploma 1840-ben épűlt. Lakosai épűlet- és tűzifával élénk kereskedést űznek.
Korong.
Korong, vend község, 105 házzal és 720 r. kath. és kevés ág. ev. lakossal. Postája és távírója Muraszombat. Román stílű kath. kápolnája 1851-ben épűlt. A muraszombati uradalomhoz tartozott.
Kosárháza.
Kosárháza, 25 házzal és 150 vend lakossal. Vallásuk túlnyomóan ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány.
Kotormány.
Kotormány ősnemes őrségi község a Kerka patak mellett. Van 28 háza és 140 magyar lakosa. Vallásuk ev. ref. és ág. ev. Postája Senyeháza, távírója Csákány. Lakosainak nagyrésze a takács mesterséget is gyakorolja. Földesurai a Batthyány grófok voltak.
Kozmafa.
Kozmafa, kis magyar falu, 16 házzal és 120 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Felső-Oszkó, távírója Oszkó. Birtokos gróf Festetich Tasziló.
Kőhida.
Kőhida, stájer határszéli kis vend község, 24 házzal és 171 r. kath. lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A községnél határszéli vámot szedtek azelőtt.
59Kökényes.
Kökényes, 61 házzal és 324 r. kath. és ág. ev. vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány.
Kölesvölgy.
Kölesvölgy, 55 házzal és 306 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Nádasdy grófok voltak.
Kőpatak.
Kőpatak, kis határszéli falu Alsó-Ausztria felé, a Gyöngyös patak mellett, a Kőszegről Aspang felé tervezett vasút mentén, 31 házzal és 210 németajkú r. kath lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka. A községnél határszéli vámot szedtek azelőtt.
Körmend.
Körmend igen régi község, Vasvármegye délnyugoti részében, a Rába balpartján, 511 házzal és 5741 lakossal, akik nyelv szerint tiszta magyarok, vallásra nézve tulnyomóan r. katholikusok. Már a római korszakban léteznie kellett, mert az Illyricumból Claudia Sabaria, Scrarabutin és Vindobonán át Augusta Vindelicorumig vezető főútirány Körmenden át irányult; a római szárazföldi hadsereg Sabanában, a hajóhad pedig Carnuntumban, a mai Hainburgban volt elhelyezve. A sabariai római előkelőségek nyári üdülő és temetkezési helye volt, és mivel a Rába csak Körmenden volt áthidalva, itt kellett néhány legio-nak vagy legalább cohors-nak tartózkodni az átjárás biztosítására.

KÖRMEND. Saját felvételünk.
A magyarok honfoglalása után Vasvár mellett Körmend volt a legjelentékenyebb község a megyében. A régi okmányokban mindenütt meg van különböztetve Körmend vára (Arx Körmend) Kórmend városától.
Körmend vára.
A körmendi vár valószínüleg a tatárjárás után épült. Az Árpádházi királyok alatt gyorsan fejlődött, mint a királyi család birtoka. A vegyes házból származó Zsigmond király 1394. év május 4-én a budai káptalan előtt bevallott okmánya alapján elcserélte Körmend várát minden hozzátartozóval Nemphti és Ujvárért, nemes Mikeh Sarolta birtokáért.
A XIV. század közepén már a körmendi vár minden hozzátartozandóval Ellerbach Bertold birtoka volt. 1496. évben ennek utóda, Ellerbach János zálogba adja Körmend várát Széchy Miklósnak és Tamásnak 22,000 frtért.
Még ugyanazon évben eladja, Erdődy (Bakócz) Tamás egri püspök birtokába jut 40,000 frtért; ez adás-vevési szerződést Ulászló az Erdődy-család javára jóváhagyta, azonban óvást emelt ellene Széchy Miklós és Tamás, kik zálogban birták már a fentnevezett várbirtokokat, de Ulászló király 1500-ban mégis megerősíté az Erdődy-családot birtokában. Erdődy Péter, hogy terjedelmes birtokait rendezhesse, ismét eladta Körmendet és várát Tarnóczy András kapitánynak, de jobbágyai ellentálltak, azért Ferdinand magyar király meginti az egri püspök által alattvalóit, hogy Tarnóczy Andrásnak, mint földesuruknak engedelmeskedjenek és a járandóságokat teljesítsék. (1551.) Ennek ellenére még is a vasvári káptalan Erdődy Annát, Péter leányát vallja Körmend, Monyorókerék és Vörösvár úrnőjének, kit a király fiusított, ámbár mindenki ellenmondott 60ennek, főleg pedig Tarnóczy András, mint a ki Körmend várát és városát vétel útján birta.
1561. évben Ferdinand király biztosítja Kerhen Borbálát, néhai Tarnóczy András özvegyét, Farkas nevű fiával együtt és Katalin nevű leányát is, ki Tarnóczy Andrástól származott, hogy még azon esetben is megadja nekik az élet s birtok kegyelmét, ha a kir. kuria ellenök a hűtlenség vétségét megállapítja is a Hashágyi-családon elkövetett sérelmek s Körmend várának erőszakos elfoglalásáért és elrendelte, hogy az egész Körmend, a várral, egyszersmind Egyház- és Hidas-Hollós neki kiadassék.
Daczára annak, hogy a király Kerhen Borbálát és gyermekeit kegyelméről biztosította és Körmend birtokában megerősítette, az akkori zavarok miatt mégis tanácsosnak tartotta Körmend várától megválni és az Erdődy-család, mint a kik már előbb is birták Körmendet és várát, 1562. évben visszaveszik Tarnóczy András özvegyétől s fiától Körmendet, a várt a toronynyal együtt 13,000 frtért.
1595. évben Erdődy Tamás horvát bán s testvére eladja örök áron Körmendet s a várt a toronynyal együtt Kanaházi Joó János septemvirnek 21,000 frtért. Sokáig ő sem birhatta, mert az Illésházy-mozgalomban részt vett. A királyi kuria 1605-ben perbe fogta és elmarasztalta. A hűtlenség vétségére fej- és jószágvesztést szabott ki büntetésül a törvény; ennek kikerülése végett felségfolyamodványt nyujtott be a királyhoz és már előlegesen, az itélet közzététele előtt, Bécsben II. Mátyás, utóbb magyar királynak, fejéért váltságdíjul összes vagyonát és jogait, nevezetesen Körmend várát s vagyonát felajánlotta; Balassa Borbála, Joó János özvegye jogosan megtarthatta s elfoglalhatta Csabragh és Zythna várát, Körmend azonban minden hozzátartozandóival a királyi fiskus kezére került.
II. Rudolf 1606. julius 6-án kelt adományozó okmánya alapján Körmend várát, a hasonnevű várossal együtt Batthyány Ferencz, m. kir. főlovászmester és Sopronvármegye főispánja, a Dunántúli hadak fővezérének kezébe adta.
Ezen időtől fogva Körmend városának története a legszorosabb összefüggésben van a Batthyány-család történetével és sorsával. Ezen főúri család legfőbb törekvése volt a város jólétét, vagyonosodását, iparát és kereskedelmét előmozdítani, e végre kieszközölték a magyar királyoktól a gyakori vásárok megtartását, a polgárok számára különböző privilegiumokat szereztek és maguk is adományoztak.
Privilégiumok.
Körmend a kiváltságolt városok sorába lépett; igazolt polgárai nem tartoztak vámot fizetni a magánosok birtokában levő vámokon. II. Rudolf megerősítette a Béla király által nyert szabadalmakat, mely a vámfizetés-mentességet megadja. 1650. évben gróf Batthyány Ádám a körmendieket szerződés által biztosítja, hogy sem jobbágyi, sem tized-fizetést nem követel, kivéve azon járandóságot, melyet a törökök legyőzésére mindenkinek fizetni kell.
1705-ben Lipót császár felmenti a Batthyány-család összes alattvalóit minden állami fizetés alól az uralkodó házhoz való hűséges ragaszkodásért és kárpótlásul az okozott károkért.
1716-tól Körmend a Batthyány-család majorátusának székhelyévé lett kijelölve, s ez időtől fogva a Batthyány-család gondoskodása a város iránt még növekedett, ugy hogy Körmend felvirágzása és szépítése jórészt a Batthyány-családnak köszönhető. Kevés város képes oly szabályos piaczot s mindenütt egyenes vonalban levő utczákat felmutatni, mint Körmend; mindezt nagy anyagi áldozatok árán a Batthyány-család létesítette.
A lakosok iparosok, kereskedők, földmívelők s nagyszámú értelmiség. A községben gőzmalom, parkettgyár és magpergető van; az utcák villamos világitással vannak ellátva.
Középületek.
Nevezetes középületek: a róm. kath. templom, mely a 16. század 61elején épült és 1590-1643-ig a helybeli helvét hitvallásúak birtokában volt, míg 1643-ban gróf Batthyány Ádám visszaadta előbbi birtokosainak. E templomot Czinczendorf Fülöp bibornok 1731. évben magyarországi szent Erzsébet tiszteletére fölszentelte és gyönyörű oltárképét Velenczéből hozatta. Az ág. ev. hitvallásúaknak szép uj temploma van, szép felszereléssel, pompás orgonával és oltárképpel: "Jézus a kisdedek között". A helv. hitvallásúak temploma 1788. évben épült s a mult tizedben díszesen helyreállítva, szószékkel és orgonával is felszereltetett. A zsidók imaháza szintén díszesen van helyreállítva. Az isteni tiszteletet mindenütt magyar nyelven tartják. Nyilvános épületei közé tartozik a m. kir. honvédkaszárnya, az adó- és sóhivatal, a mely a multban több vármegye szükségletét látta el, a jelenben pedig egész Vasvármegyét és Zalavármegyének nagy részét.

A KÖRMENDI BATTHYÁNY-VÁRKASTÉLY. Saját felvételünk.
A főtér (Batthyány-tér) szabályos négyszög, mely egy ritka szépségű "Mária immaculata"-szoborral van díszítve. A gránit-oszlop, melyen a szobor áll, egy drb. 4 méter hosszú gránitkő; a szobrot herczeg Batthyány Fülöp állíttatta, édes atyja végrendelete alapján. Utczái mindenütt egyenes irányban húzódnak el, többnyire egymással egyenközűen.
A járási főszolgabírói hivatal székhelye, van járásbírósága, telekkönyvi hivatala, adóhivatala, csendőrszakasz-parancsnoksága, három takarékpénztára, közjegyzősége, pénzügyőrsége, ipartestülete és ipariskolája, két olvasóköre, kaszinója, 2 eczetgyára, sörháza és városi kórháza.
Batthyány herczegi kastély.
A község legkiválóbb épülete a herczeg Batthyány-Strattmann-család tulajdonát képező régi, de díszes kastély a nagy angol kertben, gazdag fegyvertárral, melyben 1380-tól fogva minden ismert fegyvernem képviselve van. Ritka értékű nyereg-gyüjtemény a török-korszakból, török sátorok, ágyúminták, értékes könyvtár, ritka incunnabulumokkal 1460. évből, Luther német 62bibliája és értékes képtár. Meglepő az egyházi gyüjtemény, mely a kath. egyházban létezett és létező összes szerzetesek s apáczák ruházatát mutatja; gobelin-gyüjtemény, felszerelt színház, természettani muzeum, gazdag levél- és okmánytár, visszamenve az Árpádházi korszakig, Imre király oklevele a szt.-gotthárdi apátság ügyében 1198., II. Endre király oklevele 1213., Mauro Kristóf velenczei doge levele Mátyás királyhoz 1465., I. Ferdinánd király kiáltványa 1527. évben a magyar néphez, 3 darab Cyrill-betűkkel írt ritka okmány, melyek azon utasításokat tartalmazzák, melylyel Mátyás király Batthány Boldizsárt, mint a bosnyák Jaicza várának parancsnokát s bosnyák bánt ellátta; ilyen okmány mindössze 7 létezik és pedig 4 a cs. és kir. udvari és 3 drb a körmendi herczegi levéltárban.
Körtvélyes.
Körtvélyes, nagy falu, 136 házzal és 934 németajkú lakossal. Vallásuk r. k. és ág. ev. Postája helyben van, távírója Szt.-Gotthárd. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. Ág. ev. temploma 1795-ben épült. Kriegsfeld nevű dülőjén gyakran találnak fegyverdarabokat, kardtöredékeket, golyókat stb. Hitelszövetkezet is van a faluban.
Kőszeg.
Kőszeg városával más helyen, külön foglalkozunk.
Köveskut.
Köveskut, magyar község, 58 házzal és 461 r. kath. lakossal. Postája és távírója Acsád. Csinos kath. temploma 1876-ban épült. Földesura a Szegedy-család volt; a birtok jelenleg a Szegedy-féle hitbizományhoz tartozik.
Kristyán.
Kristyán, stájerhatárszéli nagy falu, 155 házzal és 1054 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Gyanafalva. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn.
Kukmér.
Kukmér nagy falu, 210 házzal és 1484 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. Körjegyzőségi székhely. A község már az Árpádházi királyok alatt virágzott. A reformáczió előtt fennállott régi kath. templomának helyét még most is "Kircheck"-dülőnek nevezik, az "Alte Warte" nevü dülő pedig régente őrhely volt. Plébániája 1698-ban állíttatott vissza; mostani temploma 1774-ben épült. Kegyúra Kottulinszky Teodóra grófnő. A község birtokában van a Nagy Lajos által 1345-ben, hamvazó szerdán kiállított és elveszettnek hitt határszabályozási okmány. A lakosok önsegélyező egyesületet tartanak fenn. Földesurai a Batthyányak voltak.
Kulcsárfalu.
Kulcsárfalu kis horvát község, mely összesen 20 házból áll. R. kath. lakosainak száma 135. Postája Szalonak, távírója Német-Szt.-Mihály.
Kupfalva.
Kupfalva, határszéli község Alsó-Ausztria felé, 39 házzal és 208 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka.
Kuzma.
Kuzma. Házszám 74, lélekszám 407. A lakosok vendek és németek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Felső-Lendva, távírója Szent-Gotthárd. Földesurai a Nádasdyak voltak.
Lakháza.
Lakháza, 41 házzal és 221 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Földesurai a Széchenyi-, Nádasdy-, Muray- és Vidos-családok voltak.
Langeck-Üveghuta.
Langeck-Üveghuta, házainak száma 47, a lakosoké 256, akik, kevés kivétellel, mind németajkúak és r. kath. vallásúak. Postája és távírója Léka. Kath. temploma 1726-ban épült.
Lantosfalva.
Lantosfalva házainak száma 57, a lakosoké 328. A községet r. kath. vallású németek lakják. Postája Pörgölin, távírója Léka. Kath. temploma 1812-ben épült.
Lehomér.
Lehomér, 60 házzal és 324 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat.
Léka.
Léka egyike a legrégibb és legnevezetesebb vasvármegyei községeknek. 198 háza van és 1305, nagyobbára németajkú lakosa van, akik vallásra nézve túlnyomó számban r. katholikusok. Postája és távirója helyben van. A község a Gyöngyös patak mellett, a tervezett kőszeg-aspangi vasútvonal mentén fekszik. Van a községben posztókészítő-szövetkezet és gőzfürész; a lakosok továbbá 63dalárdát is alakítottak. A Paulai Szent Vincze szabályait követő irgalmas apáczák társháza, körjegyzőség és körorvos is van a községben. Régente nagy posztóipara volt; még az 50-es években is majdnem 250 külföldi posztómunkás dolgozott itt, azonban a most is fennálló posztókészítő-szövetkezet már csak árnyéka a régi iparnak. Velikai Gergely itt irta a Festetichek birtokában levő u. n. keszthelyi kodexet 1522-ben és Roznak Márton 1789-ben Kőszeg ostromát, német nyelven.
Eszterházy-kastély.
Itt van herczeg Eszterházy Pál egyik régi kastélya, ahol a nyár nagyobb részét tölteni szokta. A kastély azelőtt kolostor volt, melyet még Nádasdy Ferencz gróf építtetett az ágostai szerzetesek számára, a kiket a XVII. század közepén telepitett ide. A kastély mögött nagy terjedelmű, szép park terül el, melynek a vár felőli része az egykori halastóval határos.
Plébániája a XIV. században már fennállott. 1336-ban a Szent-Ferencz-rendiek birták, 1650-től 1820-ig az ágostaiak. A ferenczrendiek zárdája 1532-ban, a kőszegi vár ostroma alkalmával elpusztult. Szép, impozáns kath. temploma 1662-ben épült. Sírboltjában a Nádasdyak és az ezekkel rokon Draskovichok pihennek; nevezetesen az 1671-ben lefejezett Nádasdy Ferencz és neje Eszterházy Julia. A templom oltárképét 1675-ben Kéry György csepregi születésü magyar festő festette.

AZ ESTERHÁZY-KASTÉLY LÉKÁN. Saját felvételünk.
Lékai vár.
Közvetlenül a község mellett, magas hegytetőn állanak a hires lékai vár romjai. A sok urat látott és sok vihart átszenvedett várnak, mely a stájer határszélén fontos védelmi missziót töltött be, első okmányilag igazolható ura 1200. körül Bana volt, utána pedig Chák. Később a Németujvári grófok birtokába kerűlt, azután osztrák kézre jutott. Róbert Károly alatt már ismét magyar kézen van és a Kanizsayak bírják. A XV. században Ausztria birja, miglen Mátyás király 1483-ban vissza nem foglalja. Azután ismét Ausztriához kerül és később, a XVI. században, a Kanizsayakhoz, míg végre Kanizsay Orsolya révén a Nádasdyak birtokába jut és azoké marad 1671-ig, amikor Lipót király Eszterházy Pál nádornak adományozza, akinek utóda a vár jelenlegi tulajdonosa.
A várnak egyik még lakható és több szobából és teremből álló részében van Huszty Ödönnek, a kitünő ornithologusnak és a várur-herczeg magántitkárának rendkivül érdekes és értékes 64muzeuma, a mely műtárgyainak, régiségeinek, butorainak, természetrajzi gyüjteményeinek, stb. gazdaságánál és műbecsénél fogva egyike a legritkább és legnagyobb magángyüjteményeknek. A muzeumot, melyet messze vidékről is sokan látogatnak, egész rendszeresen kezelik és vezetik.
Létér.
Létér, 41 házzal és 240 r. kath. vallásu, németajkú lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka. Határszéli község Alsó-Ausztria felé. A kőszegaspangi vasút a község határát érinteni fogja.
Liba.
Liba. Házainak száma 64, lélekszám 405. Lakosai r. kath. és ág. ev. vallásúak és németajkúak. Postája Dobra, távírója Gyanafalva. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasutat.
Lipárt.
Lipárt csinos magyar község a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-rumi vasut mentén, 61 házzal és 513 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. Birtokosa a szombathelyi káptalan. Kath. temploma a XVII. században épült.
Lipócz.
Lipócz. Házszám 38, lélekszám 231. A lakosok horvát- és németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Strém, távírója Németujvár. Birtokos gr. Batthyány Kristóf.
Lipótfalva.
Lipótfalva, stájerhatárszéli község, 137 házzal és 842 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Kiczléd, távírója Pinkafő. A faluban azelőtt üveggyár is volt, melyet később vashámorrá alakítottak át.
Lovaszád.
Lovaszád községben 41 ház és 215 r. kath., németajkú lakos van. Postája Pinka-Mindszent, távírója Körmend. A Csikvölgy és a Strémvölgy itt nyílik a róna felé. Földesúra a jaáki apátság volt.
Lödös.
Lödös, nagy falu, 260 házzal és 1729 magyar és németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Felső-Eör. A község a Strém patak mellett fekszik. Lakossága igen intelligens és szorgalmas; 1826-ban már magyar iskolája volt. Birtokosok az Erdődyek.
Ludad.
Ludad, magyar község, a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-kőszegi vasut mentén. Házszám 48, lakosainak száma 318, akik vallásra nézve r. katholikusok. Postja Nagy-Csömöte, távírója Kőszeg. Kath. temploma 1868-ban épült. Földesurai az Eszterházy herczegek voltak.
Lukácsfa.
Lukácsfa kis vend község, összesen 11 házzal és 61 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Mura-Szombat.
Lukácsháza.
Lukácsháza, magyar község 27 házzal és 189 lakossal, akik nagyrészt r. kath. vallásúak. Vasúti megállóhely. Postája Nagy-Csömöte, távírója Kőszeg. A Gyöngyös patak mellett, a szombathely-kőszegi vasútvonal mentén fekszik. Határában számos kőkori emléket találtak. A XV. században a Garayak voltak a földesurai, jelenleg Eszterházy Pál herczeg uradalma van itt. Itt született 1784-ben Horváth, a kiváló orvos és tudományos író, aki a magyar tudományos akadémiának első vidéki rendes tagja volt.
Magasfok.
Magasfok, vend község 124 házzal és 707 r. kath. vallású lakossal. Postája Felső-Szölnök, távírója Szent-Gotthárd.
Magyar-Gencs.
Magyar-Gencs, nagy magyar falu 193 házzal, 1564 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben távírója Mező-Lak. A község a Csorna-felé tervezett vasútvonal mentén fekszik és a körjegyzőség és körorvos székhelye. Lakosai önsegélyző-szövetkezetet és takarék- és segélyegyletet tartanak fenn. Birtokosok a Károlyi-, Radó-, Hátzky-, Hertelendy-, Kisfaludy- és Gömbös-családok, akiknek itt csinos úrilakuk van. A község határában gazdag kőbánya van.

MAGYAR-GENCS. - KÁROLYI ENDRE URILAKA. Saját felvételünk.
Magyar-Keresztes.
Magyar-Keresztes. Házszám 58, lélekszám 310. Lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Német-Keresztes, távírója Csajta. A falu a Pinkapatak mellett fekszik. Kath. temploma a XVII. századból való és kőfallal van körülvéve. A pornói uradalomhoz tartozott.
Magyar-Nádalla.
Magyar-Nádalla kis magyar falu 26 házzal és 193. r. kath. lakossal. Postája Horvát-Nádalla, távírója Körmend. Vasúti megállóhely. Földesurai a Batthyány herczegek voltak.
Magyarlak.
Magyarlak, magyar község 104 házzal és 516 r. kath. lakossal. Postája és távírója Szt.-Gotthárd.
65Magyarósd.
Magyarósd, 69 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája Viszák, távírója Csákány. Ág. ev. temploma 1862-ben épűlt. A község közelében kolostor volt, mely a szt.-gotthárdi csata alkalmával pusztult el.
Málnás.
Málnás. Házszám 41, lélekszám 222. Lakosai r. kath. és ág. ev. vallásúak és túlnyomóan vendek. Postája és távírója Mura-Szombat.
Malomgödör.
Malomgödör, stájerhatárszéli község 91 házzal és 632 németajkú lakossal. Postája Dobra, távírója Gyanafalva. Lakosainak nagyobb része ág. ev. vallású. A dobrai uradalomhoz tartozott.
Máriafalva. Máriafalvi templom.
Máriafalva, 68 házzal és 489 németajkú r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája Felső-Eőr, távírója Tarcsa. Szép góthikus kath. temploma 1469-ben épűlt; Steindl Imre tanár restaurálta. A XVI. század elején az evangélikusok és katholikusok felváltva használták. Műtörténeti szempontból a templom elsőrendü emlékeink közé tartozik. A pécsi Zsolnay-gyár készítette uj majolika fő-oltár a magyar műiparnak valóságos remeke. A község határában barnaszénbánya van.
Mária-Havas.
Mária-Havas stájer határszéli község. Van 62 háza és 372 németajkú r. kath. lakosa. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd.
Markusháza.
Markusháza 41 házzal és 229 ág. ev. és r. kath. vallásu vend, lakossal. Postája és távírója Mura-Szombat. Körjegyzőségi székhely.
Marokrét.
Marokrét, házainak száma 120, lélekszám 583. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. Postája Felső-Szölnök, távírója Szt.-Gotthárd. Földesura a gróf Batthány-család volt.
Mártonhely.
Mártonhely (Martyáncz), régi község, mely a XIII. század elején már virágzott. Van 66 háza és 422 vend lakosa; vallásuk r. kath. és ág. ev. Körjegyzőségi székhely. Plébániája a XIV. század elejéről való; érdekes góthikus temploma, a szentély déli oldalán levő góth betűs, egykorú felirat szerint, 1392-ben épűlt. A szentély ép részén láthatók Aquila János híres középkori festő freskói; az ablakokat régi üvegfestmények díszítik. Plébániája a XVIII. század elején az evangélikusok kezében volt. A templom kegyura gr. Szápáry Géza.
Mátyásdomb.
Mátyásdomb, kis vend falu 24 házzal és 161 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. Itt van a báró Pável-család szép és kényelmesen berendezett úrilaka.
Megyehida.
Megyehida, magyar község a Gyöngyös patak mellett. A házak száma 50, a lakosoké 362. Vallásuk r. kath. Postája Peczöl, távírója Sárvár.
Mencsér.
Mencsér a szép Körös patak völgyben fekszik. Van 82 háza és 470 németajkú r. kath. és ág. ev. vallású lakosa. Postája Borostyánkő, távírója Léka.
Mérem.
Mérem házainak száma 49, a lakosoké 442. Lakosai horvátok és németek, vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Szent-Mihály. Földesura a gróf Batthyány-család volt.
Merse-Belső-Vát.
Merse-Belső-Vát, magyar község a Marczal-csatorna mellett, a Csorna felé vezető út mentén. 82 háza és 536 r. kath. és ág. ev. vallású lakosa 66van. Postája Külső-Vát, távírója Kis-Czell. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Földesurai a Vidos- és Káldy-családok voltak.
Meszlen.
Meszlen, 164 házzal és 687 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája helyben van, távírója Acsád. A rómaiak korából gyakran bukkannak itt leletekre, melyek közül egy faragott díszítésekkel ellátott kő a templom falába van illesztve. Kath. templomát az 1712-iki canonica visitatió is úgy említi már, hogy "a régi katholikus hívek által építtetett." Ág. ev. temploma 1786-ban épűlt. 1596-ban és 1599-ben a községben megyegyűlést tartottak. A község lakosai jótékony nőegyletet és olvasókört tartanak fenn. A Meszlényi-család innen vette nevét.
Mezővár.
Mezővár, vend község, 171 házzal és 906 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Kath. kápolnája 1891-ben épűlt. Lakosai magyar olvasókört tartanak fenn.
Mikosd. Báró Mikos-kastély.
Mikosd tulajdonképen csak puszta, de külön felemlítést érdemel, mert itt van a báró Mikos-féle híres kastély és park, amely jelenleg Zierer Vilmos földbirtokos tulajdona. A nagyszabású kastély egyike a vármegye legszebb és legfényesebb úri lakainak. Berendezése pazar fényű és építőjének nagy műizlésére vall. Drága faragott bútorai, nagyértékű régi és újabb festményei egész vagyont képviselnek. Faragott szárnyajtóinak minden egyes kilincse külön mintázott szobrászati munka. A nagy kiterjedésű park és a kastély fekvése elragadó szépségű. A parkbejárattal szemben, mely maga is magaslaton fekszik, magas dombtetőn emelkedik a kastély; előtte nagy kiterjedésű tó terül el, míg a kastély hátterét 200 holdas, fallal körülvett sűrű erdő képezi. A park is egyike a legszebbeknek fekvésénél és alkotásánál fogva, és szebbnél-szebb részletekben bővelkedik.

A BÁRÓ MIKOS-KASTÉLY MIKOSDON (ZIERER VILMOS TULAJDONA). Saját felvételünk.
Miske.
Miske, magyar község 96 házzal és 694 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Gércze és távírója Sárvár. Kath. temploma 1772-ben épűlt. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp. Földesura Erdődy György gróf volt.
67Molna-Szecsőd.
Molna-Szecsőd rábamenti magyar község, 76 házzal és 621 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Hollós, távírója Molnári. A körjegyzőség székhelye.
Molnári. Molnárii apátság. Kinsky-kastély.
Molnári, magyar község, a szombathelyről N.-Kanizsa felé vezető vasútvonal mentén. Házainak száma 75, a lakosoké 638. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Vasútállomás. Postája és távírója helyben van. A "Nagy-Boldogasszonyhoz" czímzett apátság, melyet tolnai Festetich György gróf 1857-ben alapított, itt székel. Jelenlegi apát Legáth Kálmán. Itt van gróf Kinsky Zdenkónak nagyszabású, főuri izléssel berendezett szép kastélya, mely 1815-ben épült. A kastély körül szép park terül el.

MOLNÁRI. - GRÓF KINSKY ZDENKÓ KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Monyorókerék.
Monyorókerék érdekes régi község, 82 házzal és 581 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Szombathely. A körjegyzőség és körorvos székhelye.
Erdődy-várkastély.
Itt van az Erdődyek híres, sok vihart átélt várkastélya, melynek egy része még lakható állapotban van és a család levéltárának egy részét foglalja magában.

AZ ERDŐDY-VÁRKASTÉLY MONYORÓKERÉKEN. Saját felvételünk.
A várkastélyt monyorókeréki Ellerbach 1400-ban építette. A főkapu fölött levő chronostichon háromszor tünteti fel a vár utolsó helyreállításának évszámát, az 1772-őt. A chronosticon szövege a következő:
(AE) TERN(AE) MEMORIA(AE) POS(TE)
RITATI SACRVM.
DESOLATA FVI (IA) MBIS, PROSTRATAQVE POR(TA), Q(VA)LI
TER HOC PATRIAE TRIST(IA) FATA PROBANT. AST ME POSSESSOR
VETERAN(AE) PR(AE)F ICIT (AR)C(IH)EROS INSIG(NI)S QVI BE(NE) DOTAT OPVS.
SPES SIT POSTERITAS ROTA CERVVM QVANDO FATIGAT NOSTRATI STI
PI FORT(IA) FACTA PAR(AT) CVRIS ET SV(MP)TIBVS CO(MI)TIS ALEXANDRII
ERDŐ
DII DE HAC LOCALI MONYOROKEREK•S•C•R•M•INTI
MI CONSILI TIT
Monyorókeréki nyomda.
Itt volt az ország legrégibb nyomdáinak egyike, melyet az Erdődyek a XVI. században rendeztek be és hosszabb ideig tartottak fenn. Erdődy 68Károly és Lipót grófok a község lakosait, illetve jobbágyaikat, már 1768-ban felszabadították a jobbágyság alól.
A község főutczáján még fennáll a pallosjog egykori emléke, a pellengér. A kath. templom 1600. körül épült. A XVII. század végén megyegyűlést tartottak a községben. A lakosok takarék- és önsegélyző-szövetkezetet tartanak fenn.
Mottolyád.
Mottolyád, 70 házzal és 394 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Felső-Lendva, távírója Mura-Szombat.
Mura-Csermely.
Mura-Csermely, stájer határszéli vend község, 256 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Mura-Szombat. Csinos kath. kápolnája 1897-ben épült.
Mura-Füzes.
Mura-Füzes. Házszám 47, lélekszám 279. Lakosai vendek és r. kath. vallásúak. Postája Ferenczfalva, távírója Mura-Szombat.
Mura-Petrócz.
Mura-Petrócz, stájer határszéli vend falu, a Mura mellett. Házainak száma összesen 20, lakosaié 135. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A muraszombati uradalomhoz tartozott.
Mura-Szentes.
Mura-Szentes, 45 házzal és 283 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája és távírója Muraszombat. A község a stájer határszélen fekszik.
Mura-Szombat.
Mura-Szombat nagyközség Vasvármegyének és a muraszombati járásnak délkeleti szögletében, közel Zalavármegye és Stájerország határához fekszik. A városi jelleggel biró nagyközség székhelye a muraszombati járásnak és az egész vendek által lakott területnek legnevezetesebb helye.

MURA-SZOMBAT. - GRÓF SZÁPÁRY GÉZA KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Mura-Szombat multja.
A hagyomány szerint Bocskay István erdélyi fejedelem idejében Muraszombat nem a mostani, hanem a szomszédos Battyánfalva község és a muraszombati temető közt elterülő emelkedettebb helyen feküdt. Ezt megerősiti, hogy a jelzett helyen szántás és ásás alkalmával gyakran kőfalak nyomára akadnak. Bocskay egyik vezére azonban, mivel a lakosság seregének ellenállott, a községet felgyújtatta és porrá égette. Ennek a XVII. század első éveiben kellett történnie, midőn a Széchy-család jobbágyai lakták Muraszombatot. Az új község azután a Szápáry-kastély körül épült fel, mintegy védelmet keresve földesuránál az esetleges megtámadtatások ellen.
Régebben sokat szenvedett a Mura kiöntéseitől, mely szabályozatlan 69és szeszélyes folyó a muraszombati határt ma már megkiméli, de kiöntései most is sok kárt okoznak a szomszédos muramenti községekben.
Lakóinak száma megközeliti a 3000-et. Lassu fejlődése elszigetelt fekvésének, gyárak, ipartelepek és különösen a vasút hiányának tulajdonítható. Mura-Szombaton ez idő szerint egy római katholikus, egy lutheránus templomban és egy izraelita imaházban látják el a hivők lelki szükségleteit. A lakosok túlnyomóan vendek és magyarok.
Mura-Szombat a járási szolgabírói hivatal, járásbiróság, adóhivatal, kir. közjegyzőség székhelye; van itt csendőrörs, pénzügyőrség, járási ipartestület, van többféle egyesület, u. m. jótékony keresztény nőegylet, izraelita ifjusági és nőegylet, iparos és kereskedő ifjak önképző egylete, tűzoltó egylet, gazdasági fiókegylet, dalegylet, kaszinó és katholikus kör. Van két takarékpénztára, gőzmalma, posta- és táviró-hivatala.
A pár év előtt 25,000 frt költségen épűlt járási közkórház, a modern igényeknek mindenben megfelelően, 36 ágyra van berendezve.
Szápáry kastély.
A község két legnagyobb nevezetessége a katholikus templom és Szápáry Géza gróf régi kastélya. A nagyszabású, diszes kastély a város északnyugati végén épűlt, a Regede felé vezető út mellett s terjedelmes, szép parkjával a város legfőbb ékességét képezi.
Kiválóan szép góth-stilű róm. kath. temploma a XIV. században épült; most a kegyuraságot a gróf Szápáry-család gyakorolja.
Musznya.
Musznya. Házszám 52, lélekszám 203. Lakosai vendek; vallásuk ág. ev. Postája Battyánd, távírója Mura-Szombat.
Nád.
Nád községnek van 85 háza és 626 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakosa. Postája Kukmér, távírója Német-Ujvár. Birtokosok a Batthyányak és Montenuovo Alfréd herczeg.
Nádasd.
Nádasd nagy magyar község, 207 házzal és 1403 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. A körjegyzőség székhelye. A lakosok önsegélyző-szövetkezetet tartanak fenn. Régi plébánia; kath. temploma 1730-ban állíttatott helyre, mig új csinos temploma 1890-ben épült. Kegyura Batthyány-Strattmann Ödön herczeg. Valaha a Nádasdyak voltak a földesurai, azután a Batthyányak.
Nádkút.
Nádkút, stájer határszéli falu a Lapincs-patak mellett. A házak száma 90, a lakosoké, a kik németajkúak, 608. Vallásuk r. kath. Postája Radafalva, távírója Szt.-Gotthárd.
70Nádorfa.
Nádorfa, 47 házzal és 261 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. A község házai szétszórtan feküsznek. Lakosai, mint napszámosok, távoli vidékeket járnak be.
Nagy-Asszonyfa.
Nagy-Asszonyfa régi nemesi község. Házainak száma 47, a lakosoké 358. Népe magyar és vallása r. kath. és ág. ev. Postája Szombathely, távírója Acsád. Kath. temploma 1600 körül épült. Földesura herczeg Eszterházy volt.
Nagy-Csömöte.
Nagy-Csömöte magyar község a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-kőszegi vasútvonal mentén. Össze van építve Kis-Csömötével, de külön közigazgatási területet képez. Házszáma 69, lélekszáma 429, a kik kevés kivétellel r. katholikusok. Postája helyben van, távírója Kőszeg. Igen régi község, a mely már a XII. században szerepelt, a mikor Chói-Mochia gróf birtoka volt. 1433-ban Zsigmond király a Gordovai-családnak adományozta, de később Ládoni István lett a birtokosa. A Chemetheyek ősi fészke. A lakosok önsegélyző-egyletet tartanak fenn.
Nagy-Dolincz.
Nagy-Dolincz, 81 házzal és 421 r. kath. vallású, vend lakossal. Postája van, távírója Szent-Gotthard. Czinteremmel körülvett kath. temploma 1757-ben épült. Földesurai a Nádasdyak voltak.
Nagy-Karasztos.
Nagy-Karasztos, 29 házzal és 176 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Pinka-Miske, távírója Német-Szent-Mihály.
Nagy-Köcsk.
Nagy-Köcsk magyar község, házainak száma 58, lakosaié 303. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Kis-Köcsk, távírója Kis-Czell. A XVI. században virágzó református egyháza volt.
Nagy-Kölked.
Nagy-Kölked, magyar község, 49 házzal és 412 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Egyházas-Rádocz, távírója Körmend. Most építtetett a kath. hitfelekezet csinos templomot. Földesurai a Zarka-, Hettyey-, Péchy- és Lukács-családok voltak.
Nagy-Mákfa.
Nagy-Mákfa, kis magyar falu a Csörnöcz patak mellett. Van 36 háza és 281 r. kath. lakosa. Postája és távírója Vasvár.
Nagy-Medves.
Nagy-Medves. Házszám 133, lélekszám 698, a kik horvát és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Német-Ujvár. Birtokos Batthyány Fülöp herczeg.
Nagy-Mizdó.
Nagy-Mizdó, magyar község, 54 házzal és 384 r. kath. lakossal. Postája Szarvaskend, távírója Körmend. Csinos, kath. temploma 1886-ban épült. Földesurai a Festetich grófok voltak.
Nagy-Narda.
Nagy-Narda házainak száma 75, a lakosoké 480, a kik mindannyian horvátajkúak és r. kath. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1642-ben már virágzott. Temploma régi és kőfallal van körülvéve. A rohonczi uradalomhoz tartozott.
Nagy-Német-Szt.-Mihály.
Nagy-Német-Szt.-Mihály egyike a vármegye legnagyobb községeinek, 327 házzal és 2190 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. A szombathely-pinkafői vasútnak egyik legélénkebb forgalmú állomása. Postája és távírója helyben van. A körjegyzőség és körorvos székhelye. Itt ömlik a Rumpód patak a Tankába. A község lakosai gerencsér-munkáikról ismeretesek és kiterjedt kereskedelmet folytatnak. Vásárjogot már 1565-ben nyertek II. Miksától; a vonatkozó okmány a község birtokában van. Lakosai magyar olvasó-kört tartanak fenn. Van takarékpénztára, önsegélyző-egylete, kaszinója és dalárdája. Plébániája 1565-ben már virágzott; mostani templomai e században épültek. A község csinos és tiszta; szép nagy főtere van, több csinos emeletes épülettel.
Nagy- és Kis-Paty.
Nagy- és Kis-Paty, magyar község, 51 házzal és 485 lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Meszlen, távírója Acsád. Határában vaskori sirhalom van és a rómaiak korából is gyakran bukkannak különböző leletekre. Földesuraik a herczeg Eszterházyak voltak.
Nagy-Pöse.
Nagy-Pöse, a Gyöngyös patak mentén, a szombathely-kőszegi vasútvonal mellett fekvő magyar község, 25 házzal és 154 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Csömöte, távírója Kőszeg. Határában faragott római köveket találtak. Plébániája 1560-ban már fennállott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál.
71Nagy-Rákos.
Nagy-Rákos magyar község a Zala folyó mellett. Házak száma 45, lélekszám 501, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Őri-Szt-Péter, távirója Csákány. A körjegyzőség székhelye. 1798-ban megujitott templomának szentélye román stílű, hajója góthikus.
Nagy-Sitke.
Nagy-Sitke magyar község, 110 házzal és 1019 r. k. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója pedig Sárvár. Kath. temploma 1636-ban épült. Kegyura felsőbüki Nagy Sándor, kinek itt régi kastélya van. Határában római sírok is vannak. Kis- és Nagy-Sitke közt egy a török időkből származó oszlop áll, mely most mint határjel szerepel.
Nagy-Tilaj.
Nagy-Tilaj. Házszám 67, lélekszám 622. Lakosai magyarok, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Baltavár. Földesura a zalabéri Horváth-család volt.
Nagy-Unyom. Sényi-kastély.
Nagy-Unyom a Perint patak mellett fekvő magyar község, 49 házzal és 469 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Kath. temploma állítólag a szombathelyi vár köveiből épült és nagyon régi. Sokan ide teszik a szombathelyi vár helyét és a falu közepén levő fúrt alagut, továbbá az a körülmény, hogy ásás vagy földhányás alkalmával gyakran bukkannak régi, czement keménységű ragasszal összerótt és terméskövekből álló falakra, ez állitást valószinűvé teszi. Itt van Sényi Béla földbirtokos szép, kényelmesen berendezett kastélya és csinos parkja. A kastélyt 1842 körül Sényi Gábor építtette. Innen nyerte a Sényi-család predikatumát is. Földesura az Akacs-család volt, mely innen vette előnevét.

NAGY-UNYOM. - SÉNYI BÉLA KASTÉLYA. Saját felvételünk.
72Nagy-Zsennye. Békássy-kastély.
Nagy-Zsennye, rábamenti magyar község 49 házzal és 319 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Rum, távírója Molnári. Kath. temploma 1801-ből való. Itt van Békássy István földbirtokos régi, nagyon érdekes góthikus kastélya, mely a hagyomány szerint a templomosok kolostorának épült. Tagozása, beosztása és alakja minden esetre azt bizonyitják, hogy eredeti rendeltetése nem úrilak volt. Azelőtt a báró Sennyey-, majd a Bezerédj-család tulajdonát képezte.

A NAGY-ZSENNYEI BÉKÁSSY KASTÉLY. Saját felvételünk.
Nagyfalva.
Nagyfalva, 150 házzal és 1100 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallásu lakossal, a gráczi vasút mentén fekszik és annak egyik megállóhelye. Postája helyben van, távírója Szt-Gotthárd. Körjegyzőségi székhely. A lakosok hadastyán-egyletet tartanak fenn. A nagyfalvai régi kastélyban, az u. n. "Schlössli"-ben régente czisztercziták laktak. Plébániája 1667-ben már fennállott és templomát is akkor épitették.
Nárai.
Nárai régi nemesi község, 152 házzal és 867 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája és távírója Szombathely. Határában római épületnyomokra, edényekre és érmekre bukkantak. A Nárayak innen vették nemesi nevüket. A nárai Szabó-család ősi fészke.
Nemes-Csoó. Ref. templom.
Nemes-Csoó egyike a vármegye legrégibb községeinek, mely már az őskorban is lakott hely volt. 68 háza van és 361 ág. ev. és r. kath. vallásu magyar lakosa. Postája helyben van, távírója Kőszeg. A község határa gazdag kőkorszakbeli lelhely, de a rómaiak korából is gyakran bukkannak itt érdekes emlékekre. A községről már egy XIII. századbeli okirat is szól, mely szerint akkoriban Choui Márton volt a földesura. Később, az időközben alapított Puszta-Csoótól való megkülönböztetésül, a XVI. században már Nemes-Csoó nevet visel és a Choui család is 1578-ban már Nemes-Choui néven szerepel. Nemes-Csoó a reformáczió idejében, a vallási villongások alatt, fontos szereppel bírt, egyike lévén a Vasvármegye részére kijelölt két artikuláris helynek. Ref. egyház tápintézettel és latin iskolával volt összekötve. Ág. ev. temploma 1784-ben épült, kath. temploma 1876-ból való.
Itt van budakeszi Weöres István csinos és ízlésesen berendezett urilaka és szép nagy parkja. A kastély a kőszegi hadgyakorlatok alkalmával a legmagasabb fejedelmi vendégeket látta falai közt.
A községben született 1724-ben Gieseke Detre Miklós, Kőszegi Pál lelkész fia, kinek nevét a németek ferditették el németesen. A XVIII. század 2-ik felében nagy szerepet játszott a külföldön, mint német tudós és költő.

NEMES-CSOÓ. - WEÖRES ISTVÁN URILAKA. Saját felvételünk.
Nemes-Dömölk.
Nemes-Dömölk szintén egyike a legrégibb és legérdekesebb községeknek. 108 háza van és 879 ág. ev. és r. kath. vallású magyar lakosa. Postája és távíróa Kis-Czell. A község a szombathely-győri vasútvonal mentén fekszik. 1895-ben épült szép gőzmalma, mely a kis-czelli Kemenesaljai gőzmalomrészvénytársaság tulajdona.
73Dömölki apátság.
A hozzá tartozó Pór-Dömölkön alapitották a Boldogságos Szűz Máriáról czímzett Szt. Benedek-rendi apátságot 1252-ben. Ma már az apátság elhagyatott, csak romjaiban él, miután az apátság központja Kis-Czellbe helyeztetett át. Egy gazdasági major van csak a régi büszke épületek helyén; északi részén áll, szalmatetővel fedve, pajtának használva, az ősrégi templom, melyet már csak az itt-ott még ép pillérek tartanak össze. Falai belől kopottak, kopaszak; még a szentély hires "Annuntiato"-képe is kivehetetlen s csak néhány szines ruhaszegély, pár ki-kitünő gothikus betü jelzi a törmelékek között a hajdani oltár helyét.
Ref. egyház.
Nemes-Dömölknek a reformáczió alatt fontos szerepe volt; református egyháza, központja volt a kemenes-aljai reformácziónak s mint későbbi articularis hely, Nemes-Csoó mellett egyetlen református temploma volt, a megyében, mely már a XVI. században keletkezett. Itt működtek, mint ref. lelkészek Perlaky Gábor, Hrabovszky Sámuel, Edvi Illés Pál, a magyar tudományos akadémia tagja és Kiss János, a költő.
E község a Dömölky-család ősi fészke és innen nyerte predikátumát a Pick-család is. Földesurak a Marich-, Noszlopy-, Dugovics-, Gyarmathy-, Perlaky- és Doktorics-családok.
Nemes-Hollós.
Nemes-Hollós, magyar község, 56 házzal és 349 r. kath. ág. ev. és ev. ref. vallású lakossal. Postája Egyházas-Hollós, távírója Molnári.
Nemes-Kis-Medves.
Nemes-Kis-Medves, 73 házzal és 340 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Rátót. Birtokos gróf Batthyány Zsigmond.
Nemes-Magasi.
Nemes-Magasi nagy magyar község, a Csorna felé tervezett vasút mentén, 237 házzal és 1142 ág. ev. és r. kath. lakossal. Postája helyben van, távírója Kis-Czell. Lakosai köznemesek és nagy intelligentiával bírnak; már 1848 előtt kaszinójuk volt. Van önsegélyező egyletük, szövetkezeti magtáruk, a legrégibb tűzoltó egyletük a vármegyében, dalárdájuk, 4 iskolát tartanak fenn; ezek közül 1 r. kath., 2 ref., 1 izr. és egy kisdedóvót. A község önként szabályozta vizeit és csapolta le mocsarait, miáltal nagy, mívelhető területet nyert. Itt van a körjegyzőség székhelye. Kath. temploma nagyon régi, ág. ev. temploma pedig 1784-ben épült és kőfallal van körülvéve. A Magassy-család innen nyerte predikumát. Birtokosok a Berzsenyi- és a Guoth-családok.
74Nemesd.
Nemesd. A házak száma 38, a lakosoké 238, akik csekély kivétellel vendek. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Mura-Szombat.
Német-Büks.
Német-Büks, 46 házzal és 224 r. kath. vallásu, magyar és németajku lakossal. Postája Pinka-Mindszent, távirója Körmend. Földesura Batthyány herczeg volt.
Német-Csencs.
Német-Csencs a Strém patak mellett fekvő község, 134 házzal és 824 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár. Kath. temploma 1787-ben épült. Birtokosa Batthyány Fülöp herczeg.
Német-Cziklin.
Német-Cziklin, 53 házzal és 340 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Vas-Vörösvár. A Drumoly patak itt ömlik a Szék patakba.
Német-Gencs.
Német-Gencs szép nagy magyar község, 164 házzal és 1181 r. kath. és ág. ev. lakossal. A Gyöngyös patak mellett, a szombathely-kőszegi vasútvonal egyik megállóhelye. Postája helyben, távírója Szombathely. A falu összes házai egyetlen hosszú utczát képeznek, melyen az országút vezet keresztül. Plébániája és egyik temploma már 1676-ban fennállott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál. Szentkút nevü kápolnája nevezetes búcsujáró-hely. Vizének a néphit gyógyító erőt tulajdonít.
Német-Gyirót.
Német-Gyirót, gyöngyösmenti község, 69 házzal és 351 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka vagy Felső-Pulya. Kath. temploma 1836-ban épült.
Német-Hásos, 57 házzal és 313 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Birtokosa gróf Erdődy György.
Német-Hidegkut.
Német-Hidegkút, stájer határszéli nagy község, 284 házzal és 1929 német-ajkú lakossal. Postája helyben van, azonban távírója Szent-Gotthárd. Lakosai r. kath. és ág. ev. vallásuak és mindegyik felekezetnek van temploma. Plébániája 1531-ben már virágzott. A kegyuri jogokat Kottulinszky Teodóra grófnő gyakorolja. A Rákóczy-féle felkelés idejében a községet elpusztították, de ujra felépült.
Német-Keresztes.
Német-Keresztes, pinkamenti község 77 házzal és 402 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója pedig Szombathely. A körjegyzőség székhelye. Plébániája és temploma már 1698-ban fennállott, de az utóbbit, mely kőfallal van körülvéve, 1780-ban átalakították.
Német-Lő.
Német-Lő házainak száma 148, lélekszáma 966. Lakosai németajkúak és r. kath. és ág. ev. vallásuak. Postája Pornó, távírója Szombathely. A község a Pinkapatak mellett fekszik. Kath. temploma, mely nem a községben, hanem attól mintegy negyedórányi távolságban áll, a XIV. században épült. Harangját IV. Béla idejéből származtatják. Kegyura gróf Erdődy György. A lakosok gazdasági egyletet és, már 14 év óta, tűzoltó-egyletet tartanak fenn.
Német-Sároslak.
Német-Sároslak. Itt ömlik a Sáros patak a Pinkába. Van 161 háza és 893 németajkú, r. kath. vallású lakosa. Postája Pinka-Mindszent, távírója Körmend. A község határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat. Kath. temploma 1700 körül épűlt.
Német-Szecsőd.
Német-Szecsőd magyar község 47 házzal és 338 r. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Itt van dr. Szakáts Manó földbirtokos elegáns berendezésű, díszes urilaka és szép parkja. Földesurai a Dienes- és Szecsődy-családok voltak.

NÉMET-SZECSŐD. - SZAKÁCS MANÓ URILAKA. Saját felvételünk.
75Német-Szent-Grót.
Német-Szent-Grót nagy község, 153 házzal és 1029 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A községben savanyúvíz-forrás van. A lakosok önsegélyező-egyletet tartanak fenn. Itt van a körjegyzőség székhelye. Egy régi kolostornak a nyomai is láthatók itt és a plebánia levéltárában ide vonatkozó okmányok is találhatók; ugyanitt érdekes, régi könyveket és krónikaszerű feljegyzéseket is őriznek.
Német-Ujvár.
Német-Ujvár kisközség a németujvári hegy lábánál, mely a Vasvármegyét átszelő hegyrendszerektől különvált vulkanikus kúp, hasonló a gleichenbergi hegyekhez. A községnek 2003 lakosa van, ezek közt magyar 352, német 1594, horvát 35. A lakosság túlnyomó részben katholikus, nevezetesen 1695. Kivülök még 79 evangelikus, 10 református, 219 izraelita lakik a helységben. Az aránylag nagyszámu izraelita lakosság magyarázata abban áll, hogy egyike azoknak a helyeknek, melyekben letelepedésük meg volt engedve s egyházat szervezhettek akkor, midőn például a megye székhelyén sem volt szabad letelepedniök. A községnek postaállomása van, a vasuttól azonban távol esik; legközelebbi állomása Körmend. A Ferenczrendieknek kolostoruk van itt.

NÉMET-UJVÁR. Saját felvételünk.
Németujvári vár.
Nevezetessége a történetben oly nagy szerepet játszott vára, mely a hegy ormát koronázza s mely a Batthyányak birtokában van. A festői fekvésü vár részben ma is ép és lakható; nemkülönben épségben áll messzire ellátszó temploma, melynek tornyát ujabb időben átalakították. A várban rendezik a Batthyányak gazdag gyüjteményét, mely muzeum főleg hadtörténeti szempontból érdekes emlékek megtekintésre méltó kincsesháza lesz.
A vár helyén eredetileg kolostor állott. 1157-ben, II. Géza uralkodása alatt építették az akkor Kijzen, vagy Kuzen nevet viselő hegyormon (a honnan a német Güssing nevet kapta a helység). Az építő Wolfer fiától III. Béla elvette a monostort és királyi várrá alakította át, melyet Demeter Comesnak adományozott. Majd Móricz tárnokmester lett parancsnoka s ekkor nyerte fontosságát, amennyiben feladata lett a Stájerországból történhető betörések feltartóztatása. A Németujvári grófok, főleg a tatárjárás után, rémei lettek nemcsak Vasvármegyének, de a királyoknak is, a mint azt a vármegye történetének lapjai bizonyítják; IV. Lászlónak, III. Endrének és Róbert Károlynak hatalmas ellenfelei voltak, de Róbert Károly vezére, Köcski Sándor elfoglalta Német-Ujvárt, azután két izben megtörte Németujvári András és János testvérek hatalmát, a nélkül, hogy őszinte hódolásra birta volna őket, mert megint csak megkisértették a pártütést, a miben a szomszéd Ausztria herczegei támogatták őket. 1459-ben Ujlaky Miklós erdélyi vajda tulajdonában találjuk a várat. Itt gyültek össze ez évben a Mátyás királylyal elégületlen főurak s megválasztották III. Frigyest, a ki Bécs-Ujhelyen meg is koronáztatá magát, s mint tudjuk, csak hosszu 76harcz után adta ki Mátyásnak a koronát. 1524-ben II. Lajos Ujlaky Lőrincz halála után Batthyány Ferencznek adta a várat, mely azóta állandóan a Batthyány-család kezén maradt. A Batthyányiak pártfogása mellett állítottak föl 1582-ben nyomdát a várban, mely azonban alig működött egy évtizedig. 1683-ban, Németujvár Batthyány Ádámmal és Kristóffal Tökölynek hódolt; ugyanitt gyűltek össze a vasvármegyei kuruczok. A Batthyányak azonban Bécs fölmentése és a törökök visszavonulása után csakhamar visszatértek a király pártjára. A Rákóczy-szabadságharcz alatt Batthyány Ádám örököse, Ferencz megtartotta Német-Ujvárt a királynak, noha a vasmegyei nemesség nagy része Rákóczyhoz csatlakozott.
A várba magába három kapun lehet bemenni, mig a vár udvarára érünk; innen egy negyedik kapu düledező falakon át a vár még használhatóbb részébe vezet.
Az első kapu felett e felirat olvasható:
C. C. D. B. 1572.
A várudvaron ágyu van e felirattal:
1647. C. A. D. B.
A várudvar nyugati oldalán kis szőllőkert van. A negyedik kapuhoz nagy szabad lépcső vezet. Még épen áll a várkápolna, érdekes régi oltárával és orgonájával; a nagyterem a Batthyány-család fejeinek életnagyságu képeivel. Szemben vele van a fegyverterem. A toronyban érdekes régiségeket őriznek; butorokat, edényeket, képeket. Igen érdekes Luthernek egy arczképe abból az időből, mikor a nagy reformátor Wartburgban tartózkodva szakállt viselt.
A vármegy alján áll a gróf Draskovich-család csinos nyaralója, Német-Ujvár mezőváros meg félkör alakjában fekszik a hegy körül.

RÉSZLET A NÉMETUJVÁRI VÁRBÓL (ÖZV. GRÓF BATTHYÁNY BÉLÁNÉ KASTÉLYA). Saját felvételünk.

A GRÓF DRASKOVICH-KASTÉLY NÉMET-UJVÁROTT. Saját felvételünk.
Németlak.
Németlak, 48 házzal és 358 r. kath., magyar és németajkú lakossal. Postája Nagyfalva, távírója Szent-Gotthárd. A községben téglagyár van.
Neudóhegy.
Neudóhegy 98 házában 630 németajkú, r. kath. vallású lakosa van. Stájer határszéli község, melyben gróf Herberstein Zsigmond stájerországi birtokosnak kastélya és a vorraui Augusztinus-szerzetnek nagy pinczéje van. Birtokos herczeg Batthány Fülöp. A község postája Stinácz, távirója Szent-Elek.
Niczk.
Niczk, magyar község, 94 házzal és 660 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Répczelak. Itt válik külön a Kis-Rába a Rábától. A község már 1328-ban mint "Eghazas Nyck" szerepelt. Plebániája XIV. századbeli, mostani temploma 1786-ban épült és czinteremmel van körülvéve. A község már a XVIII. század közepén jól berendezett iskolát tartott fenn. Földesura a niczki Niczky-család volt, amely innen nyerte predikátumát.
Nyőgér.
Nyőgér, 92 házzal és 648 r. kath. magyar lakossal. Postája van, de távírója Sárvár. Plébániája 1698-ban már létezett. Góthikus temploma 1741-ben épült. Lakosai a földmívelésen kívül szőllőmíveléssel is foglalkoznak. Az ikervári uradalomhoz tartozott.
77Nyúlfalu.
Nyúlfalu, kis község a Strém patak mellett. A házak száma 27, lakosai horvátok és számuk 164. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Német-Ujvár. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp.
Ó-Hodász.
Ó-Hodász. Házszám 50, lélekszám 316. Lakosai r. kath. vallású horvátok. Postája Város-Hodász, távírója Rohoncz. A falu házai szétszórtan, hegyoldalon fekszenek. Földesura a Batthyány-család volt.
Ó-Szalonak.
Ó-Szalonak, 93 házzal és 573 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Szalonak.
Ó-Bér.
Ó-Bér, nagy falu, 205 házzal és 1300 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Szent-Elek.
Olad.
Olad már az őskorban is lakott hely volt. Határa gazdag kő- és vaskori lelhely és itt vonul el a római vízvezeték is. Van 203 háza és 756 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakosa. Vasúti megállóhely a szombathely-pinkafői vasút mentén. Távírója helyben van, de postája Szombathely. Itt van Ernuszt Kelemen földbirtokos, Vasvármegye volt főispánjának és volt orsz. képviselőnek nemes ízléssel berendezett nagyszabású, kényelmes kastélya és terjedelmes, szép parkja.

ERNUSZT KELEMEN KASTÉLYA OLADON. Saját felvételünk.
Oláh-Cziklin.
Oláh-Cziklin. Házszám 56, lélekszám 462. Lakosai horvátajkúak, vallásuk r. katholikus. Postája és távírója Vörösvár. Birtokosok az Erdődyek.
Olaszfalu.
Olaszfalu, 109 házzal és 724 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája Nagyfalva, távírója Szt.-Gotthárd. A szentgotthárdi uradalomhoz tartozott.
Oloszka.
Oloszka, nagy magyar község 125 házzal és 491 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Felső-Oszkó, távírója Oszkó. Kath. temploma 1797-ben épült. Birtokosai gr. Festetich Taszilo és a szombathelyi káptalan.
Ondód.
Ondód, 107 házzal és 616 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Torony. A község határában kőkorszakbeli emlékeket találnak. Földesura a Laky-család volt.
Orbánfalu.
Orbánfalu házainak száma 59, lélekszáma 364. A lakosok r. kath. és ág. ev. vallásúak, németajkúak. Postája Strém, távirója Németujvár. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp. Határában fogják elvezetni a tervezett körmend-németujvári vasútvonalat.
Ostfi-Asszonyfa. Ostffy-vár. Ostffy-kastély.
Ostfi-Asszonyfa régi nevezetes község, 275 házzal és 1709 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Vasúti állomás, posta és távíró helyben. Körjegyzőségi és körorvosi székhely. Az Ostffyak ősi fészke. Itt volt az Ostffyak vára is, mely a jelenlegi templom körül állott, ma azonban már csak a várárkok egy része és a vár kútja látható. A mostani templom, melyet a XVII. században alakítottak át, volt a vár-kápolna. Itt van Ostffy Miklós szép, 78kényelmes, régi kastélya is és itt őrzik az Ostffy-család levéltárának egy részét. A községben továbbá özv. Takách Lajosné és a Vidos-család csinos emeletes úrilakai is. Birtokosok az Ostffy- és a Weöres-családok. A község, az Ostffy-család és a vár történeti szerepléséről egyebütt van szó. Földesurai az említetteken kivül a Kisfaludy-, Török- és Gömbös-családok voltak.

AZ OSTFFY-KASTÉLY OSTFI-ASSZONYFÁN. Saját felvételünk.
Ottóháza.
Ottóháza, vend község, 75 házzal és 489 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. A község házai szétszórtan vannak építve. Lakosai mint napszámosok, távol vidéken keresik kenyerüket.
Óvár.
Óvár érdekes régi község a Vashegy alján, a Pinka patak és a szombathely-pinkafői vasút mentén, mely itt veszi fel magába a Hadász patakot. Házainak száma 83, lélekszáma 521, lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Távírója helyben van, postája Sámfalva. Határa a vaskor, bronzkor és középkor gazdag lelhelyét képezi. Régi, román stilű templomában egy 1628-ból származó szép művü ezüst kelyhet őriznek. A templom körül régi, nagy és erős épület nyomai látszanak, a melyek egy Mátyáskorabeli várkastély maradványai. A község lakosai kiterjedt szőllő- és bortermelést űznek. Határában gazdag kőbánya van.
Ölbő.
Ölbő régi nagy magyar község, 127 házzal és 1120 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Alsó-Szeleste, távírója Acsád. A község "Ighazas Ilbu" név alatt már 1327-ben szerepel. Kath. temploma a XIII. századból való; kegyura gróf Festetich Andor. Földesurai a szentgyörgyi Horváthok voltak.
Őrállás.
Őrállás, 158 házzal és 974 r. kath. és ág. ev. vallású németajkú lakossal. Postája helyben van és távírója Vörösvár. Birtokosok az Erdődyek.
Őrfalu.
Őrfalu házainak száma 49, lélekszáma 289. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány.
Őri-Szt.-Márton.
Őri-Szent-Márton, 42 házzal és 301 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Felső-Eör. Plébániája 1698-ban állíttatott vissza. Kegyura gróf Erdődy Gyula. Földesura az Erdődy-család volt.
Őri-Szt.-Péter.
Őri-Szent-Péter régi ősnemes magyar község, 221 házzal és 1105 r. kath. ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Csákány. A 79Zala folyó mellett fekvő község volt hajdan az őrség főhelye. Itt van a körjegyzőség székhelye. Lakosai, kiknek egy része műszövészettel foglalkozik, takarékpénztárt is tartanak fenn. Plébániája már 1200 körül keletkezett; kath. temploma a XIV. században épült és kőfallal van körülvéve. Református egyháza a XVII. században keletkezett és temploma a mult század végén épült. Határában a rómaiak idejéből nagyobb telep volt. Van itt kisebb szövőgyár, téglagyár és szikvízgyár.
Őri-Sziget.
Őri-Sziget régi őrségi nemes község. Van 77 háza, lélekszám 381, akik mind magyarok. Vallásuk ág. ev. és kevés r. kath. Postája és távírója Vörösvár. Ág. ev. temploma 1825-ben épült.
Őzgödör.
Őzgödör, 85 házzal és 541 r. kath. vallású horvátajkú lakossal. Postája Német-Szt.-Grót, távírója Német-Ujvár. Lakosainak nagy része Alsó-Ausztriába megy napszámba.
Pácsony.
Pácsony magyar község 79 házzal és 741 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Felső-Oszkó, távírója Oszkó. A község a Szombathelytől Kanizsa-felé vezető vasútvonal mentén van. Birtokosa a szombathelyi káptalan.
Pálfa-Mártonfa.
Pálfa-Mártonfa házainak száma 102, lélekszáma 765. Lakosai magyarok, vallásuk r. kath. és ág. ev. A község a Kis-Czellről Sümeg felé vezető vasútvonal egyik megállóhelye. Postája és távírója Jánosháza. Kath. temploma 1700. körül épült. Mártonfán régi kastély van, melyet a gróf Révay-család építtetett, mikor még e család volt a község földesura. Későbbi földesurai a Nagy- és Takács-családok voltak.
Pálhegy.
Pálhegy, 46 házzal és 260 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Mura-Szombat.
Pálmafa.
Pálmafa, Lendvamenti vend község, 47 házzal és 262 ev. lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Mura-Szombat. Itt ömlik a Bodó patak a Lendvába.
80Pankasz.
Pankasz ősnemes őrségi község, 90 házzal és 470 legnagyobb részben ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Körmend. A község határában téglagyár van. Földesurai a Batthyány grófok voltak.
Pápócz. Pápóczi perjelség és prépostság.
Pápócz régi érdekes rábamenti magyar község, 196 házzal és 1333 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Ostfi-Asszonyfa. Plébániája a Szent-István által alapított plébániákhoz tartozik és mellette már 1371-ben iskola is volt. Gelsei Csap Margit itt alapította 1363-ban a Boldogságos Szüz-Máriáról czímzett pápóczi perjelséget, a Szent-Ágoston rendi remeték számára, két évvel később pedig a pápóczi prépostságot. Itt volt gelsei Csap Margit szép kastélya, nagy halastava és az általa épített kath. templom is, melyek azonban a mohácsi vész alatt mind elpusztultak. Templomát 1783-ban ujitották meg. Szép góthikus kápolna is van a községben. 1403-ban itt győzték le Garay és Stibor vajdák Nápolyi László seregét. A község a körjegyzőség székhelye.
Patafalva.
Patafalva, 108 házzal és 805 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Vas-Körtvélyes, távírója Szt.-Gotthárd. Kath. kápolnája 1842-ben épült. Földesurai a Batthyány herczegek voltak.
Peczöl. Peczöli apátság.
Peczöl. Gyöngyösmenti magyar község, 114 házzal és 945 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távirója Sárvár. Itt ömlik a Kozár patak a Gyöngyösbe. Körjegyzőségi székhely. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. A községben Szent-Benedekrendi apátság van, mely 1532. előtt a jaáki apátsággal volt egyesítve, azonban a törökök elpusztították. Javai az Ellerbach, később az Erdődy-család birtokába jutván, ez alapította a "Kisasszonyról, az angyalok királynéjáról" czímzett jelenlegi peczöli apátságot. Kath. temploma a mult század végén épült.
Péntekfalu.
Péntekfalu magyar község, 67 házzal és 581 r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sárvár, melylyel majdnem össze van építve. A község határában fogják elvezetni a Sopron-Lövő felé tervezett vasútvonalat.
Perenye.
Perenye, 115 házzal és 818 r. kath. vallású, magyar lakossal. Postája Német-Gencs, távírója Szombathely. Kath. temploma 1756-ban épűlt. Földesura a Batthány-család volt.
Perestó.
Perestó. Lendvamenti község, 109 házzal és 605 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Katholikus temploma a XVI. században épűlt. Kegyura gróf Széchenyi Tivadar. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat.
Permise.
Permise kis vend község, 39 házzal és 207 r. kath. vallású lakossal. Postája Istvánfalu, távírója Szt.-Gotthárd.
Péterhegy.
Péterhegy, 78 házzal és 426 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Mura-Szombat. Kath. temploma a XVI. században épűlt, evangelikus temploma uj. Itt van a körjegyzőség székhelye.
Pető-Mihályfa.
Pető-Mihályfa, régi nemesi magyar község, 65 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Andrásfa, távírója Győrvár. Kath. temploma nagyon régi időkből való. Földesura a Festetich-család volt.
Petőfa.
Petőfa, 44 házzal és 225 ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távirója Csákány.
Pinka-Mindszent.
Pinka-Mindszent, Pinkamenti magyar község, 119 házzal és 791 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. Itt van a körjegyzőség székhelye. Lakosai kaszinó-egyletet tartanak fenn. Plébániája 1698-ból való; temploma 1790-ben épűlt. A kegyúri jogokat Mária Terézia Dorottya főherczegnő gyakorolja. A község határában vezetik el a tervezett körmend-németújvári vasútvonalat. A pornói uradalomhoz tartozott.
Pinka-Miske.
Pinka-Miske, 111 házzal és 634 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Távírója Német-Szent-Mihály, postája helyben van. A körjegyzőség székhelye. Plebániája 1654-ben már virágzott. Földesura az Erdődy-család volt.
Pinkafő.
Pinkafő nagyközség Vasvármegyének s egyuttal Magyarországnak is teljes éjszaknyugati végpontján fekszik, a hol Alsó-Ausztria és Stiria Magyarország 81határai összeszögellenek. 2845 tisztán német ajku, de kifogástalanul hazafias érzelmű lakost számlál, mely kétharmadrészben róm. kath., egyharmadrészben ág. evang. vallásu.
Pinkafő multja.
Pinkafő környékén, a fenyvesek sürüjében és bokrai közt egész csoportozatait lehet találni a bemohosult s helyenkint izmos fákkal benőtt ősrégi római siroknak, melyek ásatások alkalmával igen érdekes leletekkel jutalmazták már nem egyszer a fáradalmat.
Stájerország történetének irói (Mucher és Gebler) Hartberg és Friedberg környékének viszonyait festve a 10-11. századból, felemlitenek oly nevet is, melyet némi kis merészséggel Prukafeldről Pinkafeldre is át lehet idomítani. De történelmi alapossággal Pinkafőről csak az 1289-iki évből lehet szólni, midőn Pinkafő is előfordul azon 34 helység közt, melyet Albrecht osztrák herczeg Kőszeg várának bevétele után a legyőzött Henrik és Iván németujvári grófoktól elvett. Így tehát a meghódított 34 várral és községgel együtt Pinkafő is Ausztriához lett csatolva.
De miután ekként Kőszeg, Német-Ujvár, Borostyánkő, Szalonak és Sopron várainak elestével Kun Lászlónak terve szerint a tulhatalmas és zabolátlan Németujvári grófok ereje idegen kéz által meg lett törve, III. Endre király a reá szállott birodalomnak elszakított részeit ismét visszakövetelte.
Albrecht látva, hogy a túlerőnek ellen nem szegülhet, a szerződést a magyar királylyal Heinburg mezőségén 1891. aug. 28-án csakugyan megkötötte. Ennek értelmében az elidegenitett határszéli részek az országhoz visszacsatoltattak, köztük Pinkafő is, de vára leromboltatott. Ezentul Pinkafő, mint Borostyánkő várának tartozéka szerepel és sokat is kellett időről-időre ezen alárendelt szerepében az előbbitől türnie, a mihez még az örökös határvillongások is járultak.
Szabadalmak.
Nagy Lajos király 1346-ban Pinkafőnek többféle szabadalmat biztosított és ismét 1373. aug. 1-én János plébános és Henrik biró által felterjesztett kérelem alapján, a betörő osztrákok betöréseiből származott nyomor enyhítésére 7 évi adómentességet biztositott. Ezen kedvezményekhez járult még, hogy Kanizsay Miklós 1317-ben Pinkafőt a gyűlölt Borostyánkőtől függetlenítette, miáltal Pinkafő önálló biróságot nyert.
Erzsébet királyné alatt 1440-ben Pinkafő egyéb véghelyekkel III. Frigyesnek lőn zálogosittatott el, melyeket Pinkafővel együtt V. Lászlónak kellett ismét véres háboruk árán visszaszerezni. A Kanizsay-család 1452. körül kihalván, birtokai, s igy Pinkafő is, a királyi fiskusra szállt. Mátyás király, mint ilyeneket III. Frigyesnek elzálogosította a korona kiváltásáért s így egyebek között Pinkafő is Ausztria kötelékébe került ismét.
Pinkafő annaleseiben nevezetes az a csata, mely a város közvetlen közelében 1459. április 11-én I. Mátyás és III. Frigyes seregei közt vivatott.
1529-ben Pinkafőnek igen sokat kellett szenvednie Ibrahim portyázó seregeitől, kivált midőn délnek kanyarodva, Friedbergből Pinkafőn át Budára vonult; de még inkább 1532-ben, midőn a Kőszegtől szégyennel visszavonuló Szulejmán seregei földig lerombolták. Pinkafő akkor osztrák kamarális birtok lévén, V. Károly és I. Ferdinánd császár egy 16 mázsás és maig is használatban levő harang adományozásával iparkodtak enyhíteni a nép nyomorán.
A romjaiból fölépült városka régi szabadalmait I. Ferdinánd 1551-ben 82ismét helyreállítá; majd ismét II. Miksa 1567. jul. 4-én, II. Rudolf 1580. okt. 12., II. Mátyás 1610. jan. 26-án s végül Lipót 1696. aug. 20. és szept. 9-én ismételten kiállitott okmányok alapján eme kiváltságokat részint megerősitették, részint ujabbakkal gyarapították. Ezekhez tartozott az általános vámszabadság és a pallosjog is.
A bécsi kamara a borostyánkői uradalmat s vele Pinkafőt is 1601-ben Königsberg Lajos bárónak zálogosította el 8000 forintért, kitől ismét vétel utján és tetemes tatarozások foganatositása után Königsbergi Ehrenreich Kristóf báró birtokába ment át 48,559 forintért. Kétszáz évnél tovább forgott igy Pinkafő idegen kézen, elszakítva az anyaországtól, midőn ugyancsak Ehrenreich bárótól 1664. jul. 28-án, szabadalmainak épségben tartásával, gróf Batthyány Ádám birtokába ment át. De még a Batthyányak hatalmas keze sem volt képes Pinkafőt minden bajtól megvédeni. Már 1683-ban az ellenséges indulatú osztrák szomszédok Pinkafőt két izben is, t. i. aug. 20-án, majd ismét szept. 9-én kirabolták.
Nevezetes az a per is, mely Pinkafő és akkori ura, Batthyány Zsigmond közt keletkezett az által, hogy utóbbi a város előljáróságával 1700. febr. 11-én egy kötelezvényt iratott alá, melynek értelmében a lakosság minden egész udvar után 12 frtot, egy fél után 6 frtot és egy negyed után 3 frtot lett köteles fizetni. Midőn ez a lakosságnak tudomására esett, felriadt és teljes erejéből tiltakozott ellene, hivatkozva ősi szabadalmaira és arra hogy az előljáróság senkitől felhatalmazást e szerződés megkötésére nem nyert. De az uraság, hivatkozván az okmányra, erőszakhoz nyult. Az ellenszegülő polgárság közül sok 40-50 botot is kiállott, de nem fizetett. Csak 1736-ban 83vetett véget eme pernek a hétszemélyes tábla, még pedig a pinkafőiek előnyére.
Említésre méltók még azon tüzesetek is, melyek Pinkafőt 1736. junius 21-én, azután ismét 1817. febr. 2-án majdnem egészen elhamvasztották. Az utóbbi gyászeset emlékére a nevezett napon maig is ünnepélyes isteni tisztelet tartatik.
Pinkafő jelene.
Pinkafő lakosai kizárólag iparral foglalkoznak; a községben egyetlen földmives sem lakik. A gazdálkodás itt csak mellékes foglalkozás. Képviselve van itt minden iparág; legkiemelkedőbb mégis a posztóipar, mely körülbelül 60 családot foglalkoztat. Pokróczokat és futószőnyegeket most már egy 95 lóerejü gyár is készit.
Pinkafő középületei közt nevezetes a tágas és igen diszes róm. kath. plébánia-templom, melyet gr. Batthyány József, mint kegyur emeltetett 1786-ban nagy költséggel. Benne működött egy félszázadnál tovább Weinhofer József, a nagyhírű lelkipásztor, ki férfiúi erejében az ország leghíresebb egyházi szónokának tekintetett. Igen szép az ág. ev. hitközség temploma is. A temető kápolnáját az egykor nagy hírű Steinle mester remeke: Krisztus a keresztfán, díszíti.
Az alig 2845 lelket számláló városka 1893-ban épített a templom szomszédságában egy kétemeletes palotaszerü róm. kath. fiu elemi iskolát; egy felsőbb leányiskola is van a községben, az apáczák vezetése alatt, továbbá a négy osztályu polgári fiuiskolának is díszes épülete van.
Kulturtörténelmi tekintetben a Paulai szt. Vinczéről elnevezett apáczák zárdája bír elsőséggel, a mennyiben ez volt a ma már annyira elterjedt irgalmas apáczák első zárdája a hazában. Van e zárdában magán-kórház, gyámintézet elaggottak számára, elemi leányiskola és nőnevelde.
Pinkafő vidéke igen szép. A katlant, melyben Pinkafő meghuzódik, az 1600 m. magasságu Wechsel védi az éjszaki szelektől. A körben elterülő beláthatlan fenyvesek ereszeiben a gyümölcsfák erdei fedik helyenként a halmokat, melyek egyikére gróf Batthyány Pál, győri nagyprépost csinos kálvária-templomot emelt, melyhez a szt.-Ágoston remeték számára zárdát is épittetett. E dombról, kivált éjszaknak s keletnek ritka szép kilátás nyílik.

RÉSZLET PINKAFŐBŐL (A FŐ-UTCZA). Saját felvételünk.
Pinkócz.
Pinkócz, 97 házzal és 725 r. kath. vallású, horvátajkú lakossal. Postája Puszta-Szt-Mihály, távírója Németújvár. Határában vaskori sírhalom van.
Pinka-Határfalu.
Pinka-Határfalu egyike ama községeknek, melyeket Stájerország birtokol ugyan, de hozzánk tartoznak. Visszacsatolása érdekében már megtették a szükséges lépéseket. A lakosok halottaikat Pinkafőn temetik el.
Pócsfalu.
Pócsfalu, 32 házzal és 320 németajkú r. kath. vallású lakossal. Postája Nagyfalva, távírója Szent-Gotthárd. A szent-gotthárdi uradalomhoz tartozott.
Podgoria.
Podgoria házainak száma 55, lélekszám 367, lakosai horvát- és német-ajkúak, vallásuk r. kath. Postája Bándoly, távírója Rohoncz.
Pokolfalu.
Pokolfalu, apró község, összesen 21 házzal és 131 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Pornó, távírója Szombathely. Birtokos Lajos bajor királyi herczeg.
Polanicz.
Polanicz, kis horvát falu, 27 házzal és 145 r. kath. lakossal. Postája Bándoly, távírója Rohoncz. Kath. kápolnája 1829-ben épűlt.
Pór-Magasi.
Pór-Magasi, magyar község, 71 házzal és 485 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Nemes-Magasi, távírója Kis-Czell. A Csorna felé tervezett vasútat itt vezetik el. A pápai Eszterházy-uradalomhoz tartozott.
Pór-Porpácz.
Pór-Porpácz, kis magyar község, mely összesen 19 házból és 163 r. kath. vallású lakosból áll. A szombathely-pozsonyi vasútvonal itt ágazik el észak felé. Vasúti állomása, postája és távírója van. Határában vezetett el a római út egyik ága. Vaskori sírhalom is van a község határában. Földesura a Darázs-család volt.
84Pornó. Pornói apátság.
Pornó, 98 házzal és 667 r. kath. és ág. ev. vallású németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Szombathely. A község a Pinka patak mellett fekszik, mely itt veszi fel magába a Pornó patakot. Hajdan virágzó apátság volt. Egyedüli emléke egy feliratos kő, mely jelenleg Lajos bajor főherczeg itteni uradalma gazdatiszti lakházának falába van illesztve és mely igy szól:
JOANNES. DRASKOVITH.
DE. DRACOSTIAN. TAVERNI
CORUM. REGALIUM. IN HUN
GARIA. MAGISTER. SACRAE. CAES
REGIAE. O. MATTIS, CONSILIARUS.
ET. CUBICUARIUS NEC. NON. CONFINIO
RUM. TRANSDANUBIANORUM
GENERALIS. ET. PRAESIDII. VYNA
RIEN. SUPREMUS. CAPITANEUS
FILIO. SUO. GEORGIO. ABBATI
PORNENSI. HOC. OPUS. FIERI
FECIT. ANNO M. C. CXII.
Alapította Chepan, István nádor fia 1221-ben. 1643-ban a pornói uradalmat a jezsuiták kapták és a szent-gotthárdi apátsághoz csatoltatott, majd, a rend eltörlése után, az Eszterházy és Lichtenstein herczegek bírták. A mohácsi vész után a törökök teljesen elpusztították. Jelenlegi kath. temploma 1780-ban épűlt; a kegyúri jogokat Mária Terézia Dorottya főherczegnő gyakorolja.
Pósfa.
Pósfa, a szombathely-pozsonyi vasútvonal mentén fekvő magyar község, 51 házzal és 351 r. kath. lakossal. Postája és távírója Hegyfalu. Kath. temploma a XVII. század végén épűlt. A községben egy e század közepéből származó kastély van. Földesurai a szentgyörgyi Horváthok voltak.
Potyi-puszta. Mesterházy-kastély.
Potyi-puszta nem önálló község ugyan, mert Cseh-Mindszenthez tartozik, de azért említjük meg külön, mert itt van özv. Mesterházy Gyuláné szép és 85kényelmesen berendezett kastélya, mely azelőtt a zalabéri Horváthoké volt. Mesterházy Gyula 1878-ban újra építtette. Határában, az u. n. Pénzesdombon, római sírokat, fegyverdarabokat, cserepeket és egyéb római emlékeket találnak.

POTYI-PUSZTA. - A MESTERHÁZY-KASTÉLY. Saját felvételünk.
Pörgölin.
Pörgölin, 113 házzal és 625 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája van ugyan, távírója azonban Léka. Itt van a körjegyző és a körorvos székhelye. Plébániája 1660-ban már fennállott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál.
Pöszöny.
Pöszöny. Pinkamenti község, 79 házzal és 476 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája Gyepü-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály.
Prosznyákfa.
Prosznyákfa, 82 házzal és 393 r. kath., ág. ev. és ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája helyben van, távírója Csákány. Lakosai köznemesek. Itt van a körjegyzőség székhelye és egy a 40-es években épűlt kisebb kastély. A XIII. században a Prosznyák-család volt földesura.
Punicz.
Punicz házainak száma 95, lélekszám 612. Lakosai német- és horvátajkúak, vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Ujvár. Kath. temploma nagyon régi és már a reformáczió előtt fennállott.
Puszta-Radócz.
Puszta-Radócz. A házak száma 61, lakosaié, akik mind magyarok, 429. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. Ev. ref. temploma 1861-ben épűlt.
Puszta-Szt.-Mihály.
Puszta-Szent-Mihály, 132 házzal és 1062. nagyobbára németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. Itt van a körjegyzőség székhelye. A lakosok önsegélyző-egyesületet tartanak fenn. Plébániája 1608-ban már fennállott, jelenlegi temploma azonban 1778-ban épűlt. A kegyúri jogokat Kottulinszky Teodóra grófnő gyakorolja. A községben, mely nagy környéknek góczpontja, már 1826-ban nyitottak magyar iskolát. Földesurai a Batthyány herczegek voltak.
Püspöki.
Püspöki, magyar község, a Rába mentén, 57 házzal és 408 r. kath., ág. ev. és ev. ref. vallásu lakossal. Postája és távírója Molnári. Birtokos a szombathelyi püspökség.
Rába-Bogyoszló.
Rába-Bogyoszló, magyar falu, 100 házzal és 624, r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Felső-Paty, távírója Sárvár. A Vajda család innen nyerte predicátumát. Lakosai a kocsikaskötést mint jövedelmező háziipart űzik.
Rába-Doroszló.
Rába-Doroszló. Rábamenti magyar község a gráczi vasútvonal mentén. Házszám 38, lélekszám 261. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Csákány. 1709-ben itt táborozott Esterházy Antal kurucz serege. A község határában terjedelmes kavicsbánya van. Földesura a Szegedy-család volt.
Rába-Füzes.
Rába-Füzes, a gráczi vasútvonal mentén fekvő község, 219 házzal és 1402 németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Szt.-Gotthárd. A körjegyzőség székhelye. Birtokosok a Batthyány-család és a szent-gotthárdi apátság.
Rába-Gyarmat.
Rába-Gyarmat. Rábamenti magyar község, 179 házzal és 997 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Rátót. Plébániája a XV. századból való. Birtokos a zirczi apátság.
Rába-Hidvég. Seebach-kastély.
Rába-Hidvég, nagy magyar Rábamenti község, 171 házzal és 1479 róm. kath., 86ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben van, távírója Molnári. A körjegyzőség székhelye. Plébániája igen régi; templomát 1715-ben ujították meg. Hajdan vára is volt, melyet azonban a törökök 1532-ben elpusztítottak. Itt táborozott 1605-ben a császáriaknak Bocskay ellen inditott serege és két ütközetet látott a császári és a felkelő seregek közt. 1547-ben megyegyűlést is tartottak a községben. Itt vannak báró Seebach Rezső nagy emeletes kastélya és Bertha György csinos urilaka. Földesurai egykor a Polányi-család, később a Bertha-, Varga-, Tóth- és Geiger-családok voltak.

RÁBA-HIDVÉG. - BÁRÓ SEEBACH REZSŐ KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Rába-Keresztur.
Rába-Keresztúr nagy kiterjedésü község, 197 házzal és 1274 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Szent-Gotthárd. A mult századbeli anyakönyvek szerint e község már akkor a vidék legnépesebb helye volt, 1100 lakossal. Postája már akkoriban virágzott és ez volt Stájerország felől az első nagy postaállomás. Plébániája és temploma 1688-ban már fennállott. Kegyura Draskovich Dénes gróf. Temetőjében hantoltatta el Montecuccoli a szt.-gotthárdi csatában elesett törökök egy részét. A lakosok aggharczos-egyletet, önsegélyező-egyletet tartanak fenn; tüzoltóegyletük is már nagyon régi. A község határában kunhalom alaku mesterséges halmok vannak, melyek még nincsenek átkutatva.
Rába-Kovácsi. Gróf Arz-kastély.
Rába-Kovácsi, magyar község a Rába mentén, 98 házzal és 860 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Ikervár. Plébániája 1329-ben már fennállott. Itt van gróf Arz Nándor régi, főúri izléssel berendezett kényelmes kastélya, melyet még Batthyány primás építtetett. A Rákóczy-féle felkelés alatt Károly Sándor kurucz vezér 1704-ben elfoglalta a községet s 1709-ben innen indult Heister császári vezér a Szombathely körül táborozó felkelők ellen. Az ikervári uradalomhoz tartozott.

RÁBA-KOVÁCSI. - GRÓF ARZ NÁNDOR KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Rába-Kövesd.
Rába-Kövesd kisebb falu, 24 házzal és 274 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája Felső-Paty, távírója Sárvár. Földesura a Végh család volt.
Rába-Sömjén.
Rába-Sömjén, magyar község, 54 házzal és 498 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Sárvár. Kath temploma nagyon régi, ablakainak egy része gótikus. A sárvári uradalomhoz tartozott.
87Rába-Szt.-Márton.
Rába-Szent-Márton, 96 házzal és 645 németajkú r. kath. lakossal. Postája helyben van, távírója Gyanafalva. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Itt van a körjegyzőség székhelye. Lakosai önsegélyző szövetkezetet tartanak fenn. Plébániája 1698-ban már virágzott; kegyurak gróf Batthyány Ferencz örökösei. Földesura a Batthyány-család volt.
Rába-Szt.-Mihály.
Rába-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő község, 87 házzal és 597 magyar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány-herczegek voltak.
Rábort.
Rábort, 134 házzal és 886 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár. Birtokosok a Batthyányak.
Radafalva.
Radafalva nagy német község, 189 házzal és 1683 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Szt.-Gotthárd. A körjegyzőség székhelye. A község a stájer határszélen, a Lapincs folyó mentén fekszik. A Rákóczy-féle felkelés alatt elpusztították, de ismét felépült. A község elején gróf Korniss Gáspárnénak csinos kastélya van. A németujvári uradalomhoz tartozott.
Rádócz-Kis-Ujfalu.
Rádócz-Kis-Ujfalu, magyar község, 35 házzal és 223 r. kath. és ev. ref. lakossal. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. A község a gráczi vasút mentén fekszik.
Radófalva.
Radófalva, 68 házzal és 361 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd.
Rákosd.
Rákosd, határszéli község Alsó-Ausztria felé, 48 házzal és 329 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája és távírója Pinkafő. Lakosai a fazsindely- és sajtárkészitést mint jövedelmező házi-ipart űzik.
Raks.
Raks, nagy falu, 167 házzal és 1102 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája és távírója Gyanafalva. A község a gráczi vasút mentén fekszik. A szent-gotthárdi uradalomhoz tartozott.
Rátkalak.
Rátkalak, 48 házzal és 198 ág. ev. és kevés r. kath. vallású, vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány.
Rátót. Széll-kastély.
Rátót, magyar község, 32 házzal és 205 r. kath. vallású lakossal. Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A község a gráczi vasútvonal mellett fekszik. Itt van Széll Kálmánnak, a kitünő államférfiunak, Magyarország volt pénzügyminiszterének szép és nemes izléssel berendezett, kényelmes ujabbkoru kastélya és parkja. Ugy a nagyszabásu kastély, mint a remek, párját ritkitó növényzetü park a vármegye legszebbjei közé tartozik s nevezetessé teszik Rátótot, mely az illusztris államférfiunak kedvencz nyaralója. Közvetlenül a park mellett vezet el a vasútvonal és az állomás nehány lépésnyire van a park bejáratától. A parktól, az ellenkező oldalon, széles út választja el a majorságokat és gazdasági épületeket, ahol Széll Kálmán mintagazdasága és világhírü állattenyésztése van, mely immár az egész világ gazdaközönségének mintául szolgálhat és mint a német gazdák 1897. évi magyarországi tanulmányútja alkalmából, Rátóton időzve, egy német gazda megjegyezte, "az állattenyésztés tudományának a végletekig vitt, raffinált tökélye." A község földesurai 1848. előtt a Széll- és Cseh-családok voltak.

Széll Kálmán kastélya Rátóton. Saját felvételünk.
Rempe-Hollós.
Rempe-Hollós magyar község, 47 házzal és 340 r. kath., ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Egyházas Hollós, távírója Molnári.
Rendek.
Rendek, régi község, mely már a XIV. századbeli okiratokban szerepel. Van 48 háza és 273 németajkú r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája helyben van, távírója Kőszeg. A község a Gyöngyös patak mellett, a Kőszegtől Aspang felé tervezett vasútvonal mentén fekszik.
Répczelak. Radó-kastély.
Répczelak régi nagy magyar község, 134 házzal és 1025 ág. ev. és r. kath. lakossal. Van vasúti állomása, postája és távírója. A község, mely a körjegyzőség székhelye, a Répcze mellett, a szombathely-pozsonyi vasút és 88a Parndorf felé tervezett vasútvonal mentén fekszik. Itt van szentmártoni Radó Kálmánnak, a jeles államférfinak, Vasvármegye volt főispánjának és főrendiházi tagnak díszes, kiváló izléssel berendezett kastélya és mintagazdasága, mely messze földön híres és a Dunántúl intenziv gazdasági rendszeréből is kiválik. A kastély alapja Mátyás korabeli építmény; mostani alakját 1867-ben kapta. A régi épületben fogadta 1707-ben gróf Stahremberg, a császáriak vezére, a kőszegi küldöttséget. Van a községben egy másik kastély is, amely szintén Radó Kálmán tulajdona, de ezt gazdasági czélokra alakították át. Földesurai a Kisfaludy és Barthodeiszky-családok voltak.

RÉPCZELAK. - RADÓ KÁLMÁN KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Répcze-Szt.-György. Nedved-kastély.
Répcze-Szent-György répczementi magyar község, 43 házzal és 381 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Hegyfalu, távírója Acsád. Plébániája XIV. századbeli. Szép új kath. temploma van, mely mellett Nedved Károly földbirtokosnak szép és kényelmes berendezésü, fényes kastélya áll. Földesurai a szent-györgyi Horváthok voltak.

RÉPCZE-SZENT-GYÖRGY. - NEDVED KÁROLY KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Rétállás.
Rétállás, 71 házzal és 366 vend lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat. A község a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonal mentén fekszik.
Rétfalu.
Rétfalu. A házak száma 121, lélekszám 822. Lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Van önsegélyző szövetkezete. Házai szétszórtan fekszenek és mindegyik kerttel van körülvéve.
Ritkaháza.
Ritkaháza, 42 házzal és 216 r. kath. vallású, német és vend lakossal. Postája Felső-Szölnök, távírója Szt.-Gotthárd.
Rohoncz. Fekvése.
Rohoncz nagyközség a magyar Alpok tövében, a mint a kőszeg-rohonczi hegylánczot nevezni szokták, terül el. Valaha nagy szerepet játszott a megyében: pezsgő életnek volt szinhelye, ipara, kereskedelme virágzott, de idővel 89elvesztette jelentőségét s ami régi dicsőségéből megmaradt, az hatalmas még savoyai Eugén idejében épült várkastélya és, a mit századok pusztításai sem képesek megrontani, istenadta szép vidéke. A város a hegy lábánál fekszik, de egyik oldala még rátámaszkodik annak dombos nyúlványaira. Szebbnél szebb völgyek környezik, telve kristályvizü forrásokkal, csevegő patakokkal, melyeknek hűs hullámaiban villámgyorsan suhan tova a fürge pisztráng.

RÉSZLET ROHONCZBÓL. Saját felvételünk.
A legszebbek és leglátogatottabbak egyike a Faludy-völgy, uszodával, nyári mulatóval és hegyi fürdőkkel. Nagyon szép a völgyet határoló egyik hegyorom, az u. n. Baross-kő; három hatalmas sziklatömb, mely szinte függni látszik a völgy felett és Szombathely vidéke felé pompás kilátást nyujt.
Németujváriak vára.
Ugyancsak a völgyet bezáró egyik hegytetőn vannak a történelemben oly sokszor emlegetett Németujvári grófok romba dült várának maradványai. Csak nehány falomladék mutatja a helyet, hol egykor véres csatákat vívtak s azt is benőtte már a fű és a bozót.
Természeti szépségekben gazdag a Faludy-völgygyel párhuzamosan huzodó Batthyány-liget is. A várostól nyugotra, Hodász község felé terül el még egy szakadék, mely főkép abban különbözik a két előbb említettől, hogy bővelkedik hatalmas szikla-óriásokban, kiugró meredek magaslatokban.
Irottkő.
A Faludy-völgyön, valamint a Donáth-kápolna mellett fekvő erdőségeken át vezet fel az ut a Dunántul legmagasabb fekvésü pontjához, a 833 m. magas Irottkőhöz. (Szálkő.) A vasmegyei turista-egyesület jelzésekkel látta el az utat, ugy, hogy bárki vezető nélkül is feljuthat oda. Nevét a csúcs attól a háznagyságu szikladarabtól nyerte, melybe e három betü: C. B. E. van bevésve, mely némelyek szerint Comes Batthyány Elemérnek olvasandó, a mi nagyon valószínű is, mert e kőszirt épen határt képez a hajdani nagy kiterjedésü Batthyány-uradalom és az Eszterházy-birtok között. A turista-egyesület csinos kilátó-tornyot építtetett rája - Árpád-torony - s a remek kilátás, mely innen Sopron- és Vasvármegyékre és az osztrák havasokra nyilik, valóban megérdemli azt a két órai utat, mely Rohonczról, árnyas erdőkön át, az Irottkőhöz vezet.
Rohoncz multja.
Rohoncz történelmi multjában a legrégibb időktől fogva az emberi 90kultura nyomaira. Gazdag bronz, vas és római korbeli leletekben. A vízvezető-csövek, melyek egykor a források vizét Savariába vezették, még a legujabb időkig megtalálhatók. Mint magyar föld először a Németujváriak alatt szerepel, kiknek Rohonczon az említett hegyi váruk volt s kik, mint az egész Dunántul korlátlan hatalmu urai, önkényük kifejtésében számos határszéli városaikra támaszkodtak.
1289-ben Albert osztrák herczeg, kinek birtokait Iván és testvérei ismételve feldúlták, a várat ostrom alá vette. Rohoncz őrsége, bízva a szerte csatangoló Iván segítségében, nyolcz napon át daczolt a legerősebb ostrommal s csak mikor látta, hogy urának segélyében nem bízhatik, adta fel szabad elvonulás feltétele mellett a várat, melynek kapitányává Albert Stubenberg Ulrikot nevezte ki.
Három évig maradt a vár német kézen, III. Endre király azt ismét visszavette és átadta a Németujváriaknak. Ezek később, Iván halála után, maguk is meghasonlottak. András, Iván unokája, Miklós nagybátyját sem kimélte, megtámadván ennek lékai és rohonczi várait, melyet Rumi Doroszló fiai sikerrel védelmeztek és ezért 1318-ban jutalomban is részesültek.
Kont Miklós nádornak egy 1328-ban kelt itéletlevele szerint Rohonczot akkor a Jaák-nemzetségbeliek, a Niczky-család ősei, bírták. A XV. század első felében a Garayaké. Garay Jób és Anna azonban 1456-ban már csak jogot formálnak e környéken fekvő birtokaikra s így nevezetesen Rohonczra is, melyet ekkor Frigyes római király tartott elfoglalva.
Még 1447-ben is Ausztriához tartozott és az 1491-ben létrejött egyezmény alapján az 1463-ki szerződés is Frigyesnek itéli oda. Osztrák kézen marad egész 1648-ig, mikor az Ausztriához csatolt magyarországi birtokokat III. Ferdinánd visszabocsátotta.
Ekkor már a Batthyányak kezén találjuk. Bethlen Gábor 1620. október havában Rohonczon találkozik Batthyány Ferenczczel, aki amannak pártjára áll. Október 8-án itt kelt a fejedelem egy okmánya, melylyel Torony helységet oltalma alá veszi. Az 1630-ban grófi rangot nyert Batthyány Ádámnak Rohonczon állandó udvari serege volt, melylyel 1686-ban Buda visszavételénél részt vett. 1689-ben itt született Batthyány Károly, Vasvármegye örökös főispánja, horvátországi bán, Bajoroszágban és Belgiumban a császári hadak fővezére, továbbá 1772-ben Batthyány József gróf, Magyarország hercegprimása és biboros.
Rohonczi várkastély.
A rohonczi várkastély szabályos négyszög, négy sarkán tömör, toronyszerü kiszögelléssel, elől a főkapu felett szintén emelkedik egy torony kupolás fedélzettel.
A vár rézsútos lejtőn emelkedik, ugy, hogy mig elől meglehetős széles és mély parkozott árok huzódik, a hátsó sarok-építmény már mesterségesen készült párkányon nyugszik, impozánsul tüntetvén fel az épület hatalmas arányait. Udvara oly terjedelmes, hogy akár egy egész huszárezred kényelmesen felállítható benne. Az udvari kőkúton látható a Batthyány nemzetség czímere. Öblös pinczéjében negyvenezer akó bor fért el s e mellett még mindig megfordúlhatott benne egy hatlovas kocsi. A kastély pompás termeiben volt a többek között 1839-ig a harminczezer kötetnyi könyvtár, melyet Batthyány Gusztáv a magyar tudományos akadémiának ajándékozott.
Rohoncz jelene.
Rohoncz azelőtt népes mezőváros volt évenként öt vásárral, melyet most is megtartanak. Ipara és kereskedelme is fejlettebb volt, mint manapság. Híresek voltak és nagy kelendőségnek örvendettek a fahéjból készűlt burnót-szelenczék és a lakosság nagyban kereskedett boraival és gyümölcseivel. Míg a Batthyány grófok bírták a rohonczi uradalmat, zajos élet volt itt. Batthyány Lajos gróf nádor is itt tartózkodott egy ideig s a Batthyány-családot gyakran környezték előkelő emberek, tudósok és művészek. Savoyai Eugen is, a híres hadvezér, mint a grófi család vendége, többször és huzamosan 91mulatott Rohonczon. Rohoncz valamikor külön járást képezett s az ujonczozás is itt tartatott. Klauzál Gábor alatt gazdasági tanintézete is volt.

A rohonczi várkastély. Saját felvételünk.
Batthyány Gusztáv a hatvanas évek végén e birtokokat mind eladta és ezzel, valamint az új politikai beosztással, meg Szombathely és Kőszeg közelsége folytán Rohoncz teljesen elvesztette poziczióját s azonfelűl a megyei katonai laktanya építése után még a katonaság is eltávozott belőle, ami teljessé tette a község hanyatlását.
A lakosság száma 4143, kik majdnem kizárólag németül beszélnek, bár ujabb időben már a magyar szó sem ritka. Foglalkozásukra nézve a lakosok szőlő- és földművesek és iparosok; egyik legfőbb jövedelmi forrásukat szőlőik képezik, mert a rohonczi bor tisztán és jól kezelve a legjobb asztali borok egyike és igen tartós. Foglalkozást nyujt még a népnek a hegységekben nagy mennyiségben előforduló mész- és épületkő fejtése.
Maga a nagy kiterjedésű város három részre oszlik: az u. n. magyar városra, a német városra és a Táborra. A várkastély, valamint a hozzátartozó nagy uradalom most Szájbély Gyula orsz. képviselő tulajdona, akinek főleg állattenyésztése messze hirü; erről külömben a mezőgazdasági részben irunk bövebben. Vallás szerint van 2426 kath. 1089 ág. ev. és 628 zsidó.
A kath. templomot Batthyány Ádám gróf 1679-ben építtette szt. Katalin tiszteletére és 1732-ben Zinzendorf győri püspök szentelte fel. Az evangélikusok a hetvenes évek elején építettek csinos templomot és iskolát. Van zsinagógájuk és iskolájuk az izraelitáknak is.
Van gyára is, a Bogdán-féle leveskonzerv-gyár, továbbá takarékpénztára és hitelszövetkezete.
Faludi emlék.
Faludy Ferencznek a nagy költőnek emlékét, ki 1793. decz. 19. Rohonczon halt el, csinos márványtábla őrzi a Hauser-féle alapítványi ház falában, melynek egykor beneficiatusa volt. Rajt e sorok olvashatók:
FALUDY FERENCZ
szül. 1704. Német-Ujvár
megh. 1779. Rohonczon.
Hanyatló korának
dicsőséggel koszorúzott írója,
a magyar nyelv
halhatatlan művésze és mestere
ez alapítványi házban
élt és dolgozott
öregbítvén saját és nemzete dícsőségét
1773-1777.
Emelte Vasvármegye lelkes közönsége.
Rónafő.
Rónafő, vend község, 48 házzal és 277 ág. ev. vallású lakossal. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Lakosainak már több mint fele elsajátította a magyar nyelvet.
Rödön.
Rödön. Pinkamenti nagy falu a szombathely-pinkafői vasút mentén, 215 házzal és 1548 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal, a kik zöldségtermelésükről nevezetesek. Postája helyben van, távírója Pinkafő.
Rőt.
Rőt, érdekes régi Gyöngyös menti község. A házak száma 106, lakosaié, akik német ajkúak és r. kath. és ág. ev. vallásúak, 591. Régi búcsujáróhely, melynek plébániája a XIII. században keletkezett. Híres szép templomát a protestánsok 110 évig bírták; de 1650-ben ismét visszaállíttatott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál.
Rőti templom.
Az idegn érdekes templom négy korszaknak az épitési modorát egyesíti. Egyik ajtaja és hajója tiszta románkori, egy másik, homlokzati ajtaja és hajója góthikus, harmadik ajtaja tiszta renaissance-emlék, mely fölé később már barokk-modorú díszítés kerűlt és a templomnak ezen a részén ez a stíl dominál is. A szentély felőli homlokzati falon az 1207. évszám 92látható, a mely időből való a templom legrégibb része. Kőszeg ostromának idejében a törökök részben feldúlták, de herczeg Eszterházy Pál, a templom kegyura, 1896-ban ismét felépíttette. Fából faragott Mária-képe, mely az oltárt díszíti, szintén ez időből való és mását képezi a kegyúr boldogasszonyi családi ereklyéjének.
Rumpód.
Rumpód, 34 házzal és 243 r. kath. vallású, horvát és németajkú lakossal bír. Postája Bándoly, távírója Rohoncz. Kath. temploma e század elején épűlt. A községben államilag segélyezett iskola van.
Rum. Rumi várkastély.
Rum, régi rábamenti magyar község, a szombathely-rumi vasútvonal végpontja. Házainak száma 95, lakosaié 932. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Vasúti állomás és posta helyben van, távírója Molnári. A körjegyzőség és körorvos székhelye. E községet a Rumy-család törzse 1292-ben kapta donáczióban III. Andrástól. Itt volt a Rumy család ősi várkastélya, melynek egy kis része - de ez is teljesen átalakítva - még fennáll és pedig az a rész, a melyben a tömlöczök voltak. Az elpusztult vár romjait a vízépítkezésnél használták fel. A Rumy-család földesúri jogai a XIII. századtól egész a jelen századig terjedtek. Plébániája már a XIII. században volt. Románstílű, régi templomát teljesen átalakították. Ilyen modorban épült a község határában levő Cziczelle-kápolna is, melynek harangja a XVI. századból való. Jelenlegi kegyura gróf Széchenyi Imre. Bejczy Sándor földbirtokosnak itt csinos úrilaka van.

RUM. - BEZERÉDJ ADORJÁN KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Bezerédj-kastély.
A község mellett van Bezerédj Adorján szép és kényelmes emeletes kastélya, mely mögött terjedelmes erdő és fáczános terül el. Itt van még Bezerédj Adorjánnak jól berendezett gőzmalma és téglagyára. Az egész telep villanyvilágítással van ellátva. A Bezerédj-család őrzi a lefejezett Nádasdy Ferencz kardját.
Sal.
Sal kerkamenti nagy vend község, hajdan mezőváros volt 222 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Dolincz, távírója Szt.-Gotthárd. A község házai szétszórtan fekszenek. Határában, az országút mentén, valaha kolostor volt, de ma már csak a helyét mutogatják. Földesura a gróf Nádasdy-család volt.
Salafa.
Salafa, 28 házzal és 184 német és horvátajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Puszta-Szt.-Mihály, távírója Német-Ujvár. A község a Strém patak mellett fekszik.
Salamon.
Salamon. Házszám 92, lélekszám 449. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Lakosai a véka-, kas- és seprő-kötést háziiparszerűleg gyakorolják.
Salamonfalva.
Salamonfalva, 36 házzal és 205 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka. Kath. temploma 1874-ben épűlt. Földesura Eszterházy herczeg volt.
93Salfa.
Salfa, régi, nemesi magyar község 25 házzal és 182 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Acsád. A község a szombathely-soproni vasútvonal mentén fekszik. A salfai Szita-család ősi fészke, mely innen is nyerte prédikátumukat. Plébániája és temploma már 1443-ban fennállott. A község határában a rómaiak korából épületnyomok vannak. Földesurai a Szita- és Goszthonyi-családok voltak.
Sámfalva.
Sámfalva régi község 121 házzal és 149 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A szombathely-pinkafői vasútvonal mellett fekszik és annak egyik megállóhelye. Posta és távíró helyben van. A Szabár patak itt ömlik a Tankába. A község határában egy kőbánya és több mészégető van.
Sámfalvai templom.
Régi temploma érdekes műemléket képez. Egy része XIII. századbeli és román stílű, másik része XV. századbeli és góthikus. Architecturája és ornamentikája, miként hazánkban a csúcsíves épitészet egyáltalában, nem tüntet fel nagyobb mérvű, teljes összhangban érvényesülő arányokat. A templomot erős kőfal veszi körül; az igy keletkezett templomudvarra három oldalról lépcsők vezetnek fel.
Sándorhegy.
Sándorhegy, 42 házzal és 255 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Németujvár. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp.
Sándorvölgy.
Sándorvölgy. Házszám 70, lélekszám 451. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. Határában kavicsbánya van. A község házai a völgyben szétszórtan épültek. Lakosai mint napszámosok keresik kenyerüket a munkaidőben, más vidékeken.
Sár.
Sár, majdnem teljesen össze van építve Sárvárral, de mégis külön községet képez. Van 82 háza és 756 magyar lakosa. Vallása r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Sárvár. Határában gyakran bukkannak római emlékekre.
Sárfi-Mizdó.
Sárfi-Mizdó, kis magyar község 30 házzal és 197 r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Körmend.
Sárosszék.
Sárosszék, pinkamenti község 76 házzal és 438 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Gyepü-Füzes, távírója Német-Szt-Mihály. A Szék patak itt ömlik a Pinkába.
Sárvár.
Sárvár nagyközség, a sárvári járás székhelye, 2491 magyar lakossal, akik róm. kath. és ág. ev. vallásuak. Házainak száma 285. Sárvárral egészen össze van épülve három község, melyek egyházilag és iskolailag együttvéve minden időben egy hit-, illetőleg egy iskola-községet képeztek; Vármellék, Péntekfalu és Tizenháromváros.

SÁRVÁR. Saját felvételünk.
94Sárvár multja.
Sárvárott, mint Savaria egyik külvárosában, a rómaiaknak rendes telepük volt. Az egyik római útvonal Sárvár határát szelte át s ez a mai Tiloserdőn keresztül, a város malma mellett, vitt Győrbe.
Róm. kath. plébániája 1385-ben már létezett. E plébániával a mohácsi vész után a pápóczi perjelség is összekapcsoltatott, de ezt Mária Terézia 1777-ben attól elszakítván, részben az ujonnan felállított soproni társas, részben a szombathelyi székeskáptalannak ajándékozta.
A reformáczió korában a plébánia és a templom a protestánsoktól elfoglaltatván, Nádasdy Ferencz által 1645 körül restauráltatott. Jelenlegi kegyúr estei Mária Terézia Dorottya főherczegnő, Lajos bajor kir. herczeg neje.
A honfoglaláskor a szlávoknak egyik főfészke, sárból, agyagból összecsinált, czölöpökkel, karókkal megerősített vára Sárvár helyén állhatott s valószínű, hogy Sárvárnak ezért is adták e magyar nevet. A vidék is valóságos sárfészek volt, melynek vára Sárvárott állott, mig a szomszédos Saár község a vár környékén épűlt.
Sárvár székhelye volt Sárvár alsó és felső vidékének. A sárvári uradalom ma is nagy kiterjedésű, de korántsem olyan, mint volt pl. Lipót király idejében, a kinek Luxemburgban 1677. évi junius 8-án kelt és gróf Draskovich Miklóshoz és nejéhez, Nádasdy Krisztina grófnőhöz intézett adományozó levele két várat említ az uradalomhoz tartozó tömérdek mezővárossal, faluval s egyéb jogokkal. A várost régi szabadalmazó leveleiben Sárvárnak, Saár-Szigethnek és Ujszigetnek hivták.
Sárvári vár.
A sok viszontagságot átélt sárvári vár tulajdonképen Vármellék községben van. A vár ma is jó karban tartatik; most várkastély és központját képezi az estei kir. herczegi uradalomnak.
Barna falai magasak, ablakai nagyok; az épület emeletes, világos, udvara ötszögletes. Dísztermében érdekes freskók vannak és pedig a falakon Dorfmeister Istvánéi 1769-ből: Judit Holofernes fejét levágja; Dávid legyőzi Góliátot; Delila és Sámson; Egy áldozat bemutatása (Ábrahám); Eszter; Saul királylyá kenetik; Egy nő kalapácsot tart kezében, az előtte fekvő férfi fejébe szeget akar verni. A boltozaton ismeretlen festő csataképei: a kanizsai csata, 1601-ben; a győri, 1598-ban; a pápai, 1597-ben; a veszprémi, 1596-ban; a budai, 1602-ben; a tatai, 1597-ban; a sziszeki, 1593-ban.
A vár, melyet 1328 körül Ujvárnak neveztek, különösen a török háborukban nagy szerepet játszott, s hogy nagy erősség is lehetett, kitűnik Nádasdy Feencz grófnak, Vasvármegye akkori főispánjának, 1532. évi augusztus 15-én, Nagy-Boldogasszony napján kelt, Tamás fiához intézett leveléből, mely szerint a várat a törökök minden erőlködésök daczára sem voltak képesek bevenni. Nem csoda, hisz 1700-ig csak három fahíd létezett a Sárvárt kerítő három folyóvizen; környéke posványos volt, útai rosszak, ugyannyira, hogy nedves időben csak ladikon lehetett bejárni.
A sok viszontagságokat átélt Ujvár többször elpusztult; végre az 1588-ban még fából épűlt várat 1615-ben Nádasdy Pál gróf a Ságh-hegyéről hordatott kőből ujra fölépíttette, a mit bizonyít egy kőtábla felirata s rajta a grófi czimer, mely a vár belső részén, a bejáratnál jobb kéz felől, a falba van berakva. A későbbi villongások, viszontagságok alatt természetesen a vár is romlásnak, pusztulásnak indult, de 1822-ben estei Ferdinánd és fia Ferencz főherczegek, mint a vár örökös urai, kijavíttatták és mostani állapotába helyezték.
A sárvári vár és Sárvár városa már a XII. és XIII. században is szerepeltek. Róbert Károly király Sárvár visszafoglalásáért a Sitkey-családnak egy falut ajándékozott. Ugyanez a király 1328. évi május hóban kelt szabadalom-levelében a saárszigethi lakosoknak nem új jogokat ad, hanem már az előbbi birtokot megerősíti. Egyébiránt a sárváriaknak a régi időkben szép és előnyös jogaik voltak, pl. bíráskodás minden polgári és bűnügyi perben, még a vérhatalmat is ide értve, mindennemű vámmentesség stb., sőt Sárvár szabad menedékhely volt. Az időben a Jaák-nemzetség volt Sárvár ura.
Nádasdy Ferencz gróf neje, utóbb özvegye, Báthory Erzsébet, 1600-tól 1610-ig, tehát tíz éven át a sárvári várban, ezen kivül Csejtén, Bodrog-Kereszturon, Bicskén, Beczkón stb. ártatlan leányokat kínoztatott és sokat 95le is gyilkoltatott. Némelyek azt állítják, hogy ő ezen leányok vérében szokott esztelen hiúságból mosakodni vagy fürdeni. Némelyik historikus igaznak tartja e vádat, mások viszont kétségbevonják.
1677. junius 8-án Sárvár felső és alsó vidékével trakostyáni gróf Draskovich Miklós és nejének adatott el, kerekszám 1.300,000 forintért. Később Sárvár tulajdonosai lettek: gr. Szluha, a palini Inkey-család, Szily Ádám, gróf Palavichini, végre az estei kir. herczegi család.
Sárvárnak már 1539-ben virágzó iskolája volt, Nádasdy Tamás gróf idejében, melyet "az jó úr nagy költségvel állított téglákból és az iskola 1535-ben elkészülvén, csakhamar nagy hírre vergődött és legjelesebb tanárokat szerezte meg számára." (Erdősy Sylvester János, Dévai Biró Mátyás.)
Jelenleg egy róm. kath. alapítványi fiu-iskola áll fenn, továbbá egy, a Paulai Szt.-Vinczéről nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt álló alapítványi leány-iskola; mindkettő modenai Ferencz herczegnek köszöni létét.
Sárvár jelene.
Sárvárnak, mint nagyközségnek, városbírói hivatala és külön jegyzője van. Díszes, emeletes városháza 1882-ben épült fel. Van itt továbbá kir. járásbíróság telekkönyvi hivatallal, kir. közjegyzőség, szolgabiróság, adóhivatal, uradalmi méntelep, magy. kir. tejgazdasági szakiskola, két takarékpénztár. Nevezetes a község mellett levő czukorgyár és sajtgyár, vizi-erőre alkalmazott műmalma, villamos műmalma, eczet-, gép- és téglagyára.
Határában termékeny szántóföldek, rétek, szőlők és gyönyörű erdők váltják föl egymást. A város tulajdonát képező malom alatt egyesűl a Gyöngyös folyó a Rábával.

SÁRVÁRI RÉSZLET. Saját felvételünk.
Van Sárvárott jótékony nőegylet, melynek védnöke Mária Terézia Dorottya főherczegasszony, olvasókör, könyvtár, ipartestület és kórház.
Sárvári nyomda.
Sárvár mindig büszke volt azon körülményre, hogy miután a Mátyás király idejében volt Hess András-féle typographia 1473-ban megszünt, egész hazánkban egyedül Sárvárott létezett az első könyvnyomda s ez volt hazánkban az első nyomda, mely magyar szöveget nyomatott. Ezt Nádasdy Tamás gróf 1536. körül állíttatta fel saját költségén. Ez a Nádasdy volt az, kihez Dévai Biró Mátyás 1523-ban a wittembergi egyetemről jött és a ki akkor az ujszigethi várban lakott.
Seé.
Seé, magyar község a szombathely-pinkafői vasútvonal mentén. Házszám 56, lélekszám 362, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szombathely, távírója Torony. Kath. temploma 1660-ban épült. Jelenlegi birtokosa Ernuszt Kelemen. Földesura a Skerletz- és a gróf Széchenyi-család volt.
Senyeháza.
Senyeháza régi őrségi nemesi község, a Kerka patak mentén, 91 házzal és 394 ev. ref., r. kath. és ág. ev. lakossal, körorvosi székhely. Lakosai magyar olvasókört tartanak fenn. Református egyháza a XVII. században keletkezett; mostani református temploma 1821-ben épült. Az ev. ref. lelkészi hivatal néhány nagyon érdekes okmányt őriz; és pedig egy IV. László király által 1226. április 16-án kiadott eredeti okmányt, egy másik oklevelet, 96melylyel I. Rudolf 1595-ben az őrségi lakosokat birtokaikba igtatja, egy III. Ferdinánd által 1648. junius 10-én kiadott okmányt, mely a nagy-rákosi, szt-péteri, kerczai és hódosi helv. hitvallású templomok visszaadására vonatkozik és végre II. Rákóczy Ferencznek egy, 1706. junius 7-én kelt okmányát, melylyel a neki tett szolgálatokért az őrség népét a hadi sarcz alól felmenti.
Seregélyháza.
Seregélyháza. Gyöngyös menti magyar község a szombathely-kőszegi vasútvonal mellett. Van 29 háza és 153 r. kath. vallású lakosa. Postája Nagy-Csömöte, távírója Kőszeg.
Seregháza.
Seregháza, régi nemesi község a Lendva patak mentén. Házainak száma 115, lélekszáma 665. Lakosai vendek és németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Szarvaslak, távírója Szt-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat.
Simonyi.
Simonyi, nagy magyar község 311 házzal és 1781 r. kath. és ág. ev. lakossal. Az evangelikusoknak és katholikusoknak itt templomuk van és az izraelitáknak csinos imaházuk. A kath. templom 1777-ben, az ág. ev. 1785-ben és az izr. imaház 1820-ban épült. A község a szombathely-győri vasútvonal mentén fekszik és annak egyik megállóhelye. Postája helyben van, távírója Kis-Czell. Lakosai a földművelésen kivül szőlőműveléssel is foglalkoznak. Földesurai a Hetyey- és Vidos-családok voltak.
Sirovnicza.
Sirovnicza, 85 házzal és 531 horvát és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Szt.-Elek. Birtokosok Montenuovo herczeg és Kottulinszky Teodóra grófnő.
Sorki-Kápolna.
Sorki-Kápolna, magyar község a Sorok patak mentén, a Szombathelyről Nagy-Kanizsa-felé vezető vasútvonal mellett. Házszám 32, lélekszám 215, vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Birtokosok az Erdődyek.
Sorki-Kisfalud.
Sorki-Kisfalud, Sorokmenti nemesi község 43 házzal és 266 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája Dömötöri, távírója Molnári. A Gussich-család innen nyerte prédikátumát.
Sorki-Polány.
Sorki-Polány szintén a Sorok patak mellett fekszik. Házainak száma 32, lakosaié 227. Ezek magyarok és vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája és távírója Kis-Unyom. Földesurai a Polányi, báró Mesznil, Hugonnay és Mikos-családok 97voltak. Kath. temploma a mult század elején épült. Falában látható Bátsmegyey Ferencznek, 1686. előtt Vas- Zala- és Somogyvármegyék főjegyzőjének, 1686. után Vasvármegye alispánjának siremléke.
Sorki-Tótfalu.
Sorki-Tótfalu, magyar község a Sorok patak mellett. Házainak száma 33, lélekszám 274. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Határában vezet el a Szombathelyről Kanizsa felé menő vasútvonal. Földesura a báró Mikos-család és Hugonnay gróf volt. Jelenlegi birtokosa gróf Szápáry László.
Sorok-Ujfalu. Szápáry-kastély.
Sorok-Ujfalu magyar község, 48 házzal és 531 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Itt veszi magába a Sorok patak a Perint patakot. Itt van gróf Szápáry László orsz. képviselő nagyszabású, főúri izléssel és kényelemmel berendezett uj kastélya és szép parkja. A kastélyban számos, a híres olasz Morosini-féle gyűjteményből származó műtárgy van. Azelőtt a községben báró Mikos János volt a birtokos.

SOROK-UJFALU. - GRÓF SZÁPÁRY LÁSZLÓ KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Sóshegy.
Sóshegy, kis falu 23 házzal és 141 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Tarcsa. Birtokos gróf Batthyány Gusztáv. A község határában kőbánya van.
Sóskut. Festetich-kastély.
Sóskut, kis fürdőhely, ásványvízforrással. Házszám 80, lélekszám 508. Lakosai horvát- és németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Német-Szt.-Gróth, távírója Német-Ujvár. Fürdője már a rómaiak korában ismeretes volt. Itt van Festetich Judit grófnő régi kastélya, továbbá a község határában kőbánya és mészégetők. A lakosok olvasókört tartanak fenn. A XVI. században már református temploma volt.
Sótony.
Sótony, 121 házzal és 798 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Nyőgér, távírója Sárvár. Kath. temploma 1874-ben épült. Lakosai a kosárkötést mint jövedelmező háziipart űzik.
Söpte.
Söpte, magyar község, 65 házzal és 714 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. A körjegyzőség székhelye. Határa gazdag kőkorszakbeli lelhely. Rétszeri nevű dülőjén római telep és sánczok nyomai látszanak. A községben van a Guary-család csinos úrilaka. A Söptey-család innen kapta nemességét. Kath. temploma 1725-ben épült és kőfallal van körülvéve. Birtokosai voltak a Kéthelyi-, Jagasich-, Szabó- és Nagy-családok, földesurai a Noszlopyak, Ughyak, Jánossyak, Csontosok és Hodászyak voltak.
Stinácz.
Stinácz, stájer határszéli nagy falu, 149 házzal és 1181 horvátajkú lakossal. Postája van, távírója Szt.-Elek. Lakosai mindannyian r. katholikusok. 98A körjegyzőség székhelye. Kath. temploma e század elején épült. Birtokosa herczeg Batthyány Fülöp.
Strém.
Strém, 137 házzal és 762 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A község, mely a körjegyzőség székhelye, a Strém patak mellett, a tervezett körmend-németujvári vasútvonal mentén fekszik. Birtokosa gróf Batthány Kristóf.
Surány. Báró Schilson-kastély.
Surány magyar község 48 házzal és 561 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Acsád, távírója Vép. A község a szombathely-soproni vasútvonal mentén fekszik és határában római sírokat, feliratos köveket és egyéb római emlékeket leltek. Itt van Rottermann és Patzenhoffer nagyszabású, szépen berendezett, kényelmes kastélya, melyet a múlt században báró Schilson építtetett. Utána a gróf Sigray-család tulajdonába került, azután következtek mint tulajdonosok: gróf Zichy Bódog, a Festetich grófok, gróf Motesiczky, a Károlyi grófok és gróf Pálffy-Daun Vilmos, akitől a jelenlegi tulajdonosok vásárolták meg.

SURÁNY. - BÁRÓ SCHILSON-KASTÉLY (ROTTERMANN ÉS PATZENHOFER TULAJDONA). Saját felvételünk.
Sürüháza.
Sürüháza, 58 házzal és 363 vend lakossal. Vallásuk ág. ev. Postája Bodóhegy, távirója Muraszombat.
Szabadhegy.
Szabadhegy, 92 házzal és 499 vend lakossal. Vallásuk ág. ev. és kevés r. kath. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Lakosai a munkaidőben mint napszámosok, távol vidékekre vándorolnak.
Szabar.
Szabar, 77 házzal és 424 r. kath. vallású, horvát lakossal. Postája Bándoly, távírója Rohoncz. Kath. temploma 1792-ben épült.
Szaknyér.
Szaknyér, ősrégi nemesi község, 30 házzal és 169 magyar lakossal. Vallásuk ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány.
Szakonyfalu.
Szakonyfalu, 115 házzal és 630 vend lakossal, akik valamennyien a r. kath. vallás hívei. Postája és távírója Szent-Gotthárd. Birtokosok a zirczi czistercziták.
Szalafő.
Szalafő ősrégi magyar község, a Zala folyó mellett, 162 házzal és 776 ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Őri-Szent-Péter, távirója Csákány. A község határában római sírok és egyébb emlékei a római kornak találhatók. Németujvári András és János itt ütköztek meg a XIV. század elején a zalai nemesekből álló sereggel.
99Szalonak-Üveghuta.
Szalonak-Üveghuta, 40 házzal és 233 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája és távírója Szalonak. Kath. temploma 1801-ben épült. Lakosainak nagy része a közeli antimon-bányában dolgozik.
Szarvaskend. Sibrik-kastély.
Szarvaskend, magyar község, 87 házzal és 649 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. A körjegyzőség székhelye. Itt van szarvaskendi Sibrik Kálmán földbirtokos kényelmes, csinos kastélya és szép parkja, mely már a XV. század óta van a család birtokában. A kastély egyik terme ama számos díjtárgyat tartalmazza, a melyeket Sibrik Kálmán, a hírneves galamblövő, a különböző bel- és külföldi versenyeken nyert; köztük nehány nagy műértékű darab. A község a szarvaskendi Sibrik-család ősi fészke, amely innen nyerte predikátumát is.

SZARVASKEND. - SIBRIK KÁLMÁN KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Szarvaslak.
Szarvaslak, Lendva menti község, 66 házzal és 413 r. kath. és ág. ev. vallású, vend és német lakossal. Postája helyben van, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Földesurai a Nádasdyak voltak.
Szatta.
Szatta, ősrégi nemesi község, 44 házzal és 209 ev. ref. vallású magyar lakossal. Postája Őri-Szent-Péter, távírója Csákány.
Széchényfalva.
Széchényfalva lendvamenti stájer-határszéli vend község, 60 házzal és 360 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat.
Széchénykut (Petáncz).
Széchénykút (Petáncz) muramenti, stájer határszéli község, 71 házzal és 515 r. kath. vallású vend lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A községben ásványvízforrás és fürdő van, melyről más helyen szólunk bővebben.
Szécsény. Ebergényi-kastély.
Szécsény. Gyöngyösmenti magyar község, 83 házzal és 722 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Vép. Körjegyzőségi székhely. Plébániája a XVII. században már virágzott. A községben Ebergényi Istvánnak 100két régi, érdekes kastélya van, melyek közül az egyik a XVI. században épült. A szombathely-rumi vasút állomása.

SZÉCSÉNY. - EBERGÉNYI ISTVÁN KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Szemenye.
Szemenye, magyar község, 91 házzal és 632 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Kám, távírója Molnári. A község határában a rómaiak korából, származó emlékeket találtak. Birtokos a modenai herczeg.
Szent-Benedek.
Szent-Benedek, 65 házzal és 359 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Itt volt hajdan a szent-benedek-rendi apátság.
Szent-Bibor.
Szent-Bibor házainak száma 102, lélekszáma 557. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat.
Szent-Elek.
Szent-Elek, nagy község, 459 házzal és 2958 r. kath. és ág. ev. vallású német- és horvátajkú lakossal. Postája és távírója helyben van. A községben - mely a Strém-patak mellett fekszik - van a körjegyzőség és a körorvos székhelye. A lakosok takarékpénztárt és önsegélyző-egyletet tartanak fenn; magyar iskolájukat már 1826-ban nyitották meg. Plébániája 1618-ban állíttatott vissza és újabb temploma 1753-ban épült. Kegyúra Kottulinszky Teodóra grófnő. A községben egy mult századbeli Batthyány-kastély is van.

SZENT-ELEK. Ebenspanger Emil rajza.
Szent-Gotthárd.
Szent-Gotthárd nagyközség, 1800 r. kath. és ág. ev. lakossal, Vasvármegye délnyugati határán, Stiria mellett, kies vidéken fekszik.
Régi város, mely sok viszontagságon ment keresztül, különösen a török háboruk és a Rákóczy-féle felkelések alatt. Történetének gyúpontja a híres szent-gotthárdi csata, mely a város alatt folyt le. Az ütközet emlékére Kuzmits Dániel szt.-gotthárdi perjel 1841-ben emlékoszlopot állíttatott fel a csatatéren, mely magyar, franczia, német és latin nyelven a következő felírást tartalmazza:
Hamvai itt nyugvók ama
Győzhetlen hősi fiaknak,
Kik eme környéket vérökkel
megnemesíték.
A hit, s Fejedelem, s Haza
végett durva Törökkel
Harczolván, a Hont
jármátúl megszabadítták
1664.

A SZENT-GOTTHÁRDI CSATA EMLÉKOSZLOPA. Ebenspanger Emil rajza.

A SZENT-GOTTHÁRDI CSATATÉR. Saját felvételünk.
Az utóbbi években Szent-Gotthárd rohamos fejlődést mutat és kedvező fekvésénél fogva ma már nevezetes tényező a megyében, melynek ipari központjává készül kifejlődni.
Ipari fejlődésére az impulzust az állami dohánygyár adta meg, mely közel ezer családnak biztosítja életfentartását. Ezt követte 1896-ban egy svájczi konzorczium által létesített óragyár, téglagyár és a villamvilágítási telep.
A város és a megye támogatásával díszes épületet emeltek az állami gimnaziumnak.
R. kath. temploma 1791-ben épült; ezen kivül egy régi toronynélküli, állitólag a XII. századból származó templom is van a városban, mely azonban már teljesen düledező állapotban van s magtárul használtatik.
Olvasó-egylete a vármegyében a legrégibb keletkezésű; van továbbá 101jótékony nőegylete, önkéntes tüzoltó-egylete, dalárdája, korcsolyázó-egylete, torna-egylete, kerékpár-egylete.
A város a kir. járásbiróság, adóhivatal, szolgabiróság, erdőgondnokság székhelye.
Szent-Ivánfa. Palásthy-kastély.
Szent-Ivánfa, magyar község 35 házzal és 284 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Urai-Ujfalu, távírója Ostfi-Asszonyfa. Itt van Bezerédj Dénes földbirtokos szép, kényelmes és nemes ízléssel berendezett kastélya és csinos parkja. A kastélyt Palásthy István, I. Lipót egyik vezére, építtette a XVII. század első felében, jelenlegi alakját azonban a mostani tulajdonostól nyerte, ki itt a legbecsesebb és leggazdagabb éremgyűjtemények egyikét őrzi. A községben több régi nemesi kúria van, különösen a Palásthyak idejéből, a kiknek itt nagy kiterjedésű birtokaik voltak.

A SZENT-IVÁNFAI PALÁSTHY-KASTÉLY (BEZERÉDJ DÉNES TULAJDONA). Saját felvételünk.
Szent-Jakab.
Szent-Jakab 77 házzal és 485 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája Zala-Lövő, távírója Körmend. Földesurai a Sigray grófok volt.
Szent-Katalin.
Szent-Katalin. Házszám 48, lélekszám 270. Lakosai horvát- és németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Pornó, távírója Szombathely.
Szent-Kereszt-Péteri-Borotszeg. Sigray-kastély.
Szent-Kereszt-Péteri Borotszeg egyesített magyar községek, 52 házzal és 428 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Szombathely. Vasúti állomás a szombathely-rumi vasútvonal mentén. A község a Gyöngyös patak mellett fekszik. Szent-Kereszten van gróf Sigray-Saint-Marsan nagyszabású, szép és fényesen berendezett kastélya és remek parkja, melyet gróf Széchenyi János a 30-as években építtetett. A kastély később Inkey Sándor tulajdonába került és ettől vásárolta a jelenlegi birtokos 1877-ben és helyére a mostani szép, renaissance-modorú kastélyt építtette. Az egyesítés előtt 1554-ben Péteri községet péteri Takáts János kapta donáczióban I. Ferdinandtól. Földesura a dömölki apátság volt.
Szent-Király.
Szent-Király gyöngyösmenti kis magyar község, 20 házzal és 209 r. kath. ég ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. Vasúti állomás a szombathely-rumi vasútvonal mentén. A község határában római épületnyomokat, feliratos köveket és egyéb római emlékeket találtak. Plébániája 1698-ban már virágzott. Kath. templomának szentélye korai góth izlésű; tympanonjában érdekes dombormű-faragvány volt. A templomot restaurálták, miáltal sokat veszített eredetiségéből. Földesura a Skerlecz-család volt.
Szent-Kút.
Szent-Kút, 54 házzal és 306 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Strém, távírója Német-Ujvár. A község a Strém patak mellett fekszik. Plébániája 1698-ban már fennállott. A kegyuri jogokat özv. gróf Batthyány Béláné gyakorolja.
102Szent-Lénárt.
Szent-Lénárt, magyar község, 34 házzal és 283 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Dömötöri, távírója Molnári. A körjegyzőség székhelye. Plébániája 1698-ban már virágzott. Földesurai voltak a Poka és a Bertha családok. A község a Szombathelyről N.-Kanizsa felé vezető vasútvonal mentén fekszik.
Szent-Lőrincz-Táplánfa. Széchenyi-kastély.
Szent-Lőrincz-Táplánfa, egyesített magyar község a Gyöngyös mentén 50 házzal és 713 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Vép. Vasuti állomás a szombathely-rumi vasútvonal mellett. Plébániája nagyon régi és 1733-ban állították helyre. Szent-Lőrinczen van gróf Széchenyi Jenő művészi izléssel berendezett kastélya és szép parkja. A kastélyt Inkey Ödön építtette; a 70-es években a gróf Batthyányak birtokába került, kiktől 1890-ben vásárolta meg a jelenlegi tulajdonos. A kastély termeinek belső falait a tulajdonos Emilia leánya: gróf Erdődy Gyuláné festményei és aquarelljei díszítik, melyek kiváló művészi tehetségről tesznek tanuságot. A csinos házi-kápolna szép oltárképét szintén gróf Erdődy Gyuláné festette. Táplánfa földesurai az egyesítés előtt a Polányi-, Korchmáros-, Inkey- és Forster-családok voltak; a Polányiak innen nyerték prédikatumukat is.
Itt van Széll Ignácz államtitkár szép és kényelmesen berendezett régi nemesi kuriája és dr. Rosenberg Gyula orsz. képviselő csinos berendezésű urilaka is.

SZÉCHENYI JENŐ GRÓF KASTÉLYA SZT.-LŐRINCZEN. Saját felvételünk.
Szent-Mátyás.
Szent-Mátyás, 54 házzal és 340 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Szölnök, távírója Szent-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasutat.
Szent-Miklós.
Szent-Miklós, 45 házzal és 310 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája és távírója Németujvár. Plébániája 1660. óta áll fenn. Jelenlegi temploma e század elején épült. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp.
Szent-Miklósfa.
Szent-Miklósfa, rábamenti magyar község, 41 házzal és 342 r. kath. lakossal. Postája Pápócz, távírója Ostfi-Asszonyfa.
Szent-Péterfa.
Szent-Péterfa, pinkamenti község, 166 házzal és 1378 r. kath. és ág. ev. vallású magyar és horvát lakossal. Postája Monyorókerék, távírója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasutat. A község határában római sírokat, feliratos köveket és egyéb 103római emlékeket találtak. Plébániája és góthikus temploma a XVII. századból való. Kegyura a gróf Erdődy-család.
Szent-Sebestyén.
Szent-Sebestyén házainak száma 97, lélekszáma 571. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Kath. temploma a XIV. századból való. "Zdrava-voda" nevű forrást a búcsusok sűrüen látogatják. Földesurai a Nádasdyak és Batthyányiak voltak.
Szent-Tamás.
Szent-Tamás, magyar község, 30 házzal és 235 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Molnári. Földesura a Festetich-család volt.
Széplak.
Széplak, 90 házzal és 886 r. kath. és ág. ev. vallású magyar lakossal. Postája és távírója Baltavár. A község határában fogják elvezetni a tervezett rum-türjei vasutat. A mikosdi uradalomnak itt gőzmalma van. Kath. temploma a mult század végén épült. Földesura a báró Mikos-család volt.
Szépúr.
Szépúr, kis határszéli falu Alsó-Ausztria felé, összesen 15 házzal és 120 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája és távírója Pinkafő.
Szerdahely.
Szerdahely, 62 házzal és 408 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Kőszeg. A körjegyzőség székhelye. Hajdan Zerudahely néven szerepelt és Szent-vid várához tartozott, sőt annak egyik elővédét képezte. Régi templomának tornya az erődítvény egyik tornyából készült. Plébániája 1698-ban már fennállott. Földesura a Batthyány- és a Sibrik-család volt.
Szerdahely.
Szerdahely (Mura-Szerdahely), 41 házzal és 196 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány.
Szergény.
Szergény, magyar község, 147 házzal és 853 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Vinár. A lakosok takarék- és segély-egyletet és önsegélyző- és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. Ág. ev. temploma 1790-ben épült.
Szombatfa.
Szombatfa (Sumetendorf), kis falu a Strém patak mentén, 26 házzal és 141 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Strém, távírója Németujvár. Határában fogják elvezetni a tervezett körmend-németujvári vasútvonalat. Úrtelek nevű dülőjén valamikor a Batthyányak kastélya állott, mely azonban teljesen elpusztult.
104Szombatfa.
Szombatfa, magyar község, 85 házzal és 388 r. kath., ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány.
Szombathely.
Szombathely rendezett tanácsú város külön van tárgyalva.
Szomorócz.
Szomorócz, őrségi nemesi község, 46 házzal és 204 magyar lakossal. Vallásuk túlnyomóan ev. ref. Postája Kercza, távírója Szent-Gotthárd. Lakosainak egy része a fazekas ipart űzi.
Szőcze.
Szőcze, magyar község 107 házzal és 702 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája Zala-Lövő, távirója Körmend. Szép kath. templomát a XIX. század elején restaurálták.
Szőllős.
Szőllős, 73 házzal és 567 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája és távírója Szombathely. A község határában római sirokat és egyébb római emlékeket találtak. Szőllősön 1619-ben megyegyűlést is tartottak. Itt van gróf Erdődy Ferencz egyik mult századbeli szép kastélya.

SZŐLLŐS. - AZ ERDŐDY-FÉLE KASTÉLY. Saját felvételünk.
Talapatka.
Talapatka, magyar község, melynek lakosai r. kath. vallásúak. Házainak száma 56, lélekszáma 293. Postája és távírója Szent-Gotthárd.
Tana.
Tana, gyöngyösmenti magyar község, 81 házzal és 263 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. A község a szombathely-rumi vasútvonal mentén fekszik. Itt van báró Ambrózy Lajos régi kastélya, melyet még az Ivánkovich család építtetett. E családon kivül a község földesurai a Békássyak, Forintosok, Lipicsek és a Borosok voltak.
Tarcsa.
Tarcsa, község 81 házból és 538 németajkú r. kath. és ág. ev. lakosból áll. Postája és távírója helyben van. A község mellett levő gyógyfürdőről más helyen szólunk.
Taród-Csencs.
Taród-Csencs, kis falu, összesen 17 házzal és 93 német- és horvátajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Puszta-Szt.-Mihály, távírója Német-Ujvár. A község a Strém patak mentén fekszik.
Taródfa.
Taródfa, magyar község a gráczi vasút mentén, 55 házzal és 365 r. kath. vallású lakossal. Postája Horvát-Nádalla, távírója Körmend.
Tauka.
Tauka, 67 házzal és 404 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Dobra, távírója Gyanafalva. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat.
Terestyénfa.
Terestyénfa, rábamenti magyar község, 49 házzal és 328 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Felső-Paty, távírója Sárvár.
Tiborfa.
Tiborfa, 103 házzal és 578 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Batthyányak voltak.
Tizenháromváros.
Tizenháromváros, gyöngyösmenti magyar község, 41 házzal és 386 r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sárvár.
105Tobaj.
Tobaj. Házszám 103, lélekszám 635. Lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Német-Ujvár. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp.
Tokorcs-Ujmihályfa.
Tokorcs-Ujmihályfa magyar község a Szombathelyről Győr irányában vezető vasút mentén, 85 házzal és 444 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távirója Kis-Czell. Földesura a Marisch-, Batthyány- és a Nedeczky-család volt.
Torony.
Torony, magyar község, 51 házzal és 382 r. kath. és ág. ev. lakossal. A község a szombathely-pinkafői vasút mellett fekszik és annak egyik állomása. Posta és távíró helyben. Itt van a körjegyzőség és körorvos székhelye. A község határa kőkorszakbeli emlékekben gazdag. Voltak itt azonkívül római sírok is; a római vízvezeték szintén e község mellett vonult el. Földesura a gróf Nitzky- és a Hetyey-család volt.
Tót-Morácz.
Tót-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Ág. ev. temploma 1893-ban épült. Néhai gróf Batthyány Lajosnak itt csinos kastélya volt.
Tótfalu.
Tótfalu (Windischdorf), vend község, 120 házzal és 727 r. kath. lakossal. Postája és távírója Szent-Gotthárd. Birtokos a gróf Erdődy-család.
Tótfalu.
Tótfalu (Winten), 38 házzal és 199 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája Monyorókerék, távirója Szombathely. Határában fogják elvezetni a tervezett pinka-mindszent-szombathelyi vasútvonalat. Kath. kápolnája 1746-ban épült.
Tótlak.
Tótlak (Tót-Lak), a Hebernak hegy lejtőjén fekvő község, 159 házzal és 742 r. kath. ág. ev. és ev. ref. lakossal, akik nagyobbára magyarok. Postája Nagyfalva, távírója Gyanafalva. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Templomában Aquila János, hires középkori festő freskó-maradványai vannak.
Tótlak.
Tótlak, (Windisch-Minihof), 108 házzal és 703 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Rába-Keresztúr, távirója Gyanafalva. A községben a mohácsi vész előtt kolostor állott, melyet a törökök pusztítottak el. Jelenlegi kúpalaku temploma török mecset volt. Földesurai a Szápáryak voltak.
Tölgyes.
Tölgyes, 47 házzal és 289 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája és távírója Muraszombat.
Tömörd. Chernel-kastély.
Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is.

TÖMÖRD. - CHERNEL ANTAL URILAKA. Saját felvételünk.

TÖMÖRD. - CHERNEL GYÖRGY URILAKA. Saját felvételünk.
106Töttös.
Töttös. Magyar község, 47 házzal és 305 r. kath. vallású lakossal. Postája Rum, távírója Molnári.
Uj-Perint.
Uj-Perint, Szombathelylyel majdnem teljesen összeépített magyar község, 56 házzal és 609 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. Földesura a szombathelyi püspökség volt.
Ujfalu.
Ujfalu. Pinkamenti község, 49 házzal és 301 magyar és német lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Szent-Mihály.
Ujhegy.
Ujhegy, nagy falu, 203 házzal és 1164 horvát- és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár.
Ujlak.
Ujlak (Neusidl), német község, a németujvári járásban, 165 házzal és 969 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Kukmér, távírója Német-Ujvár.
Ujlak. Ujlaki templom.
Ujlak, magyar község 101 házzal és 812 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Vasvár. Kath. temploma 1775-ben épült, tornya azonban ujabb korból való. A templom oltára fölött nagy, már fölötte megrongált vásznon jobboldalt Szent-Péter, bal oldalt Szent-Pál apostol látható a szokásos jelvényekkel. Földesurai voltak a Bezerédj, a Farkas és a Patyi család.
Ujtelep.
Ujtelep, (lapincsi) 79 házzal és 606 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Pinkafő. A község a Lapincs folyó mellett, Alsó-Ausztria határszélén fekszik. A község határában több, mint 100 tagból álló czigánytelep van.
Ujtelep.
Ujtelep (szalonaki) kis falu, 27 házzal és 176 németajkú r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Szalonak.
Ujtelep.
Ujtelep (Neustift), nagyközség, 169 házzal és 1163 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Újvár.
Urai-Ujfalu.
Urai-Ujfalu, magyar község, 98 házzal és 743 ág. ev. és r. kath. lakossal. Postája van, távírója Ostfi-Asszonyfa. Temploma 1784-ben épült és kőfallal van körülvéve. A község két nagyon érdekes, 1747-ből származó cserépkorsót őriz. 1707-ben a kurucz-csapatok táboroztak itt, hogy a császáriakat feltartóztassák és ugyan ez év végén Bottyán vezér is itt szállott meg táborával. 107A községben két szép, régi úrilak van; az egyik Okolicsányi Dénesé, a másik Nagy Pálé. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn.

URAI-UJFALU. - OKOLICSÁNYI DÉNES URILAKA. Saját felvételünk.
Urdomb.
Urdomb, 103 házzal és 518 magyar és vend lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat.
Uriszék.
Uriszék. Házszám 50, lélekszám 280. Lakosai vendek, vallásuk ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távirója Csákány.
Vághegy.
Vághegy, stájer határszéli község, 60 házzal és 406 r. kath. és ág. ev. vallású, német- és horvátajkú lakossal. Postája Stinácz, távirója Szent-Elek. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp.
Vágod.
Vágod, 79 házzal és 547 ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Gyöngyösfő, távírója Léka.
Vámos-Család.
Vámos-Család, magyar község, a szombathely-pozsonyi vasútvonal mellett, 77 házzal és 681 r. kath. és ág. ev. lakossal. Vasúti állomás és posta helyben van, távirója Ostfi-Asszonyfa. Plebániája a XIV. századból való. Mostani temploma 1791-ben épült és czinteremmel van körülvéve. Kegyurai a mult században a Draskovich grófok voltak, jelenleg pedig Bezerédj István. A Draskovich-család előtt a Nádasdyak voltak a földesurai.
Várhely.
Várhely, stájer határszéli község, 58 házzal és 349 r. kath. és ág. ev., vend lakossal. Postája és távírója Muraszombat.
Várkesző.
Várkesző. Rábamenti magyar község, 83 házzal és 477 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Magyar-Gencs, távirója Tót-Keresztúr. A község határában, a Rába partján, egy nagy épület romjai láthatók, melyről azt tartják, hogy valaha vár volt. Birtokosa a győri püspökség.
Vármellék.
Vármellék, Sárvárral összeépült magyar község, 123 házzal és 1478 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Itt van a körjegyzőség és körorvos székhelye. Postája és távírója Sárvár.
Város-Hodász.
Város-Hodász, 146 házzal és 967 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Rohoncz. Közjegyzőségi székhely. A község határában bronzkori emlékeket találtak. Kath. temploma 1796-ban épült, az ág. ev. templom pedig új. Azelőtt a Batthyányiak voltak a község földesurai és a birtok a rohonczi Batthyány-uradalomhoz tartozott. Jelenlegi birtokos Rupprecht Tasziló, kinek itt csinos kastélya van, mely előtt szép park és gyümölcsös terül el. A Hodászy-család innen vette nevét.

VÁROS-HODÁSZ. - RUPPRECHT TASZILÓ URILAKA. Saját felvételünk.
Város-Szalonak.
Város-Szalonak érdekes, régi község, 179 házzal és 1242 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Posta és távíró helyben van. A községnek vízvezetéke is van, melyet az 50-es években létesítettek. A lakosok takarékpénztárt, kisegítő-egyletet, izr. nőegyletet és községi kisdedóvót tartanak fenn. Itt lakik a körorvos is és itt van a körjegyzőség székhelye. Plebániája nagyon régi. A XVI. században a reformátusok kezére került, de 1640-ben visszaállíttatott. Kath. templomát a XV. században Paumkircher András, a község és a vár akkori ura épittette góth stílben, tiszta terméskőből. Ugyancsak ő építtette a pálosok zárdáját is, melynek azonban ma 108már csak a romjaiban lehet felismerni a góthikus keresztfolyosó és egy terem maradványait. Református egyháza a XVI. században keletkezett. A község régi neve Zalunuk, később Zalunak.
Szalonaki vár.
Itt van a híres szalonaki vár, mely a Fehér patak völgyébe nyúló egyik sziklára épült és egyike a legszebb és legérdekesebb váraknak, a mely csaknem teljes eredetiségében maradt meg, lakható állapotban, egész a mai napig.
Első építőjének neve még nincs felderítve; XIII. századbeli okmányokban már mint Németujvári Henrik tulajdona szerepel. 1270-ben Ottokár cseh király bírja, 1289-ben Albert osztrák herczeg, a XV. század elején Debrentey Basi az ura, de 1450-ben már Paumkirchner András német lovag birtokában van, aki a várat restauráltatta és kibővítette. A vár udvarának bal oldali falában van elhelyezve Paumkirchner András érdekes reliefképe és epitáfiuma. A külső kapun a Batthyány-czímer mellett már az 1648-iki évszám olvasható, amikor a vár a Batthyányiak birtokába jutott, előzőleg a Kanizsayak és az Ujlakyak is bírták.
A várnak és az ehhez tartozó birtok nagy részének jelenlegi tulajdonosa gróf Batthyány Iván, míg a másik részt, mely néhai gróf Batthyány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek tulajdonát képezte, Schmidt Ferencz földbirtokos vásárolta meg.
Vasalla.
Vasalla, magyar község, 78 házzal és 552 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Horvát-Nádalla, távirója Körmend. A község határában vezetik el a tervezett körmend-németujvári vasútvonalat. Földesura az Erdődy család volt.
Vas-Dobra.
Vas-Dobra, 131 házzal és 867 r. kath. és ág. ev. vallásu, németajku lakossal. Postája helyben van, távirója Gyanafalva. Stájer határszéli község a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonal mentén. Itt van a körjegyzőség székhelye. A lakosok férfi dalárdát tartanak fenn. Ág. ev. temploma 1794-ben épült. Határában várrom van, mely hajdan a Németujváriaké, később a Thurzóké volt. Földesurai a Batthyányak voltak.
Vas-Hidegkut.
Vas-Hidegkut, stájer határszéli község 65 házzal és 451 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája van, távirója azonban Muraszombat. A községben határszéli vámot szedtek. Itt van a körjegyzőség és a körorvos 109székhelye. Kath. temploma 1754-ben épült. Földesurai a Nádasdyak voltak.
Vas-Korpád.
Vas-Korpád, 70 házzal és 383 r. kath. vallásu, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távirója Szt.-Gotthárd.
Vas-Lak.
Vas-Lak házainak száma 82, lélekszám 431. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat.
Vas-Nyíres.
Vas-Nyíres. Házszám 70, lélekszám 380. Lakosai r. kath. és ág. ev. vallásu vendek. Postája Battyánd, távirója Muraszombat.
Vas-Polony.
Vas-Polony, vend község 45 házzal 242 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Battyánd, távirója Muraszombat.
Vas-Vecsés.
Vas-Vecsés, lendvamenti község, 131 házzal és 648 r. kath. és ág. ev. vallásu, vend lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat. Kath. temploma a XVII. században épült.
Vaskut.
Vaskut, 58 házzal és 441 r. kath. és ág. ev. vallásu, horvát- és németajku lakossal. Postája Kukmér, távirója Német-Ujvár. A községben három ásványvíz-forrás van. Határában azelőtt kb. 35 hold terjedelmű tó volt. Kath. temploma 1797-ben épült.
Vasvár.
Vasvár Vasvármegyének alsó részén, a kis magyar sikságot délről övező Hegyhát domboldalán fekszik. Kis városka, alig 4000 lakossal, de annyira össze van forrva a vasvári járásnak sürűn egymás mellett fekvő 50 kis községével, hogy eme községek érdeke Vasvár érdekével, sorsuk Vasvár sorsával jóformán azonos és Vasvár központja, piacza, magva e 40,000 lakossal biró község-csoportnak, mely úgyszólván mindenét Vasvárott keresi és találja föl.
A városka külső utczái nagyobbrészt falusiasak. Szebb épületei a nagy templom, a hozzá épített szt. Domonkos-zárdával, mely egyszersmind a plébánia-hivatalt foglalja magában, továbbá a kath. elemi iskolák, a püspökkastélyból alakított apácza-zárda. Éghajlata igen egészséges és földje, különösen a határ északi része, rendkivül termékeny, de a Rába és Csörnöcz néha árvizzel pusztítják el a vidéket. E magaslaton vonult végig a régi Katonák-útja, melynek sorompóját képezhette a Vasvár és Győrvár között áthúzódó, még most is fennálló római sáncz, az egyedüli régi emlék Castrum Ferreumból, a minek Vasvárt a régi rómaiak nevezték.

VASVÁR. Saját felvételünk.
Szentkut.
A vár nyugati oldalán levő kies erdős völgy mélyén most feszület áll kis kápolnával s a hegy oldalából kiszökellő forrásokhoz, a híres Szentkúthoz, maig is áhitattal járul a nép. Nyáron át, nagyobb ünnepek alkalmával, 10 ezrével fordul meg itt tíz vármegye bucsújáró serege. Különösen érdekes a Szentkút-völgy a városi bucsút (Nagyasszony) megelőző éjjelen, a mikor a messze vidékekről (még Stájerból és Horvátországból is) összesereglett bucsús nép ezernyi gyertya- és lámpafénynél a szabadban tölti az éjet, csoportonként énekelve, imádkozva.
Vasvári vár.
A városkának a Szentkút felé eső magaslatán állott valamikor a vár s nem messze ettől van a ma is Királyhegy-nek nevezett szőllőhegy, melyet IV. Béla király ajándékozott a Domonkos-rendnek. A kastély alatt volt a király halastava a halászházzal, melynek maradványa csak nemrég tünt el. A tó is beiszaposodott már és a rajta áthúzódó kis patak most már 110nádasok töveit füröszti. Benn a városban állott a "vasvári ur" kastélya, melyben különösen a Könyves Kálmán uralkodása idejében élt hatalmas Ugudi alatt sok országos fontosságú ügy nyert elintézést. Ez utóbbi kastély, mely később a vasvári káptalan birtokába ment át, romjaiban most is látható; a többi épületnek már semmi nyoma sincs.
Domonkosok temploma.
Vasvár már a rómaiak alatt fennállott; később német nép szállta meg, mely Eisenburgnak nevezte el. Sok régi római lelet van Vasvár vidékéről; a legtöbb fegyverdarabok a római sáncznál, az átvezető Katonák-útjának nyilása körül, volt található. A sáncznak e nyilását a nép Vaskapunak nevezi. 1119-ben Lipót osztrák herczeg, a cseh Vladiszlav herczegnek segélyével megtámadta és felégette Vasvárt. A tatárok is felkeresték és elpusztították, de IV. Béla király újra lábra állította a várost. Ő építtette a maig is fennálló belső nagy templomot, állítólag a saját elpusztult királyi kastélyának anyagából 1244-ben, megalapítván egyszersmind a Domonkos-rend zárdáját is, neki adományozva a királyi gazdaságok egy részét. Az ő emlékét hirdeti a templom belső kupoláján levő fölirat:
BELA REX IIII. SACRA VIT DICAVIT CVLTVI SANCTAE CRVCIS.
A Stiria birtoklásáért vivott osztrák-magyar-cseh háborúk egy része is Vasvár körül folyt le. A cseh Ottokárt 1272-ben, a midőn a várat ostromolta, maga a vasvári nép verte vissza. A háborúk folytán egészen katonai jelleget öltött a város kormányzata és a vármegye székvárosa idő folytán egészen a "vasvári úr" hatalma alá sülyedt. A nép a sok harczban el is szegényedett s mivel magán segíteni nem birt, elszéledett.
Szabad királyi város.
IV. László király azonban megmentette az elzülléstől a várost, sőt egy 1279-ben kiadott okmányával Vasvárt szabad királyi várossá emelte. A község birtokában maig is meglevő eredeti okirat régi magyar fordításban a következőleg hangzik:
"László, Isten kegyelméből Magyarországnak, Tótországnak, Horvátországnak, Romániának, Szerbiának, Galicziának, Lodomériának, Kun- és Bolgárországnak királya - az Krisztus minden híveinek - mostaniaknak és jövendőknek - ezen levelünk olvasóinak - idvességet kivánunk attól, az aki ád a királyoknak idvességet.
111Akarjuk tudtokra adnyi mindeneknek ezen levelünk rendiben, hogy - mivel az mi Vasvári lakosaink az németeknek és egyéb ellenségeknek alájövetelek és pusztítások által megszegényedtek és igen elszéledtek, hogy azon lakosok és más szabad állapotú emberek azon helységben öszve mehessenek és azoknak száma megszaporodjék és ezáltal az mi királyi tisztességünk megnevelkedjék. Ezt a grácziát akartuk nekik adnyi és szabadságokat rendelnyi, hogy minden biráknak és kiváltképpen az Vasvári urnak itélete, birodalma és hatalma alól éppen és egyátollában ki legyenek véve, úgy tudnyi illik, hogy az Vasvári úr még azon három dolog felől is, ugy mint gyilkosság, lopás és tolvajlás felől közöttök itéletet ne tehessen, az mely dolgokban ennek előtte ő előtte tartoztak állanyi, - mivel hogy eőket csak az magunk itéleti alá tartyuk, és akarjuk, hogy sem azon vasvári Ur sem más egyéb közöttök erőszakot ne tehessen. Ismét engedtük nekik, hogy birót magok közől, az kit akarnak, választhassanak, az ki őket minden törvényes állapotokban megitélhesse. Ismét engedjük, hogy ha valami pörök és törvények az vidékiek által azon lakosaink ellen indéttatnak, úgy, hogy bizonyság kivántatnék, ezen törvényes káuzák olyan bizonyságok által próbáltassanak avagy bizonyittassanak meg, kik azon vasvári szabadsággal élnek, az mint hogy azon szabadsággal ez több országunkbeli nagy városokban levő lakosok is élnek. Továbbá megengedtük, hogy semmiféle pörnek eligazéttásábon bajvivás közöttök ne itéltessék; hanem akárminemű pörök és törvénykezések akárki által támodgyanak, az magok esküvésekkel az dolognak kivánsága szerént végeztessenek el, - az mint egyéb királyi városunknak szabadsága és állapottya is azon tartya. Engedtük azt is, hogy a Rába erdején szükségekre való fát vághassanak, szénát és füvet kaszálhossanak, az viznek akárminemő hasznát vehessék minden bér füzetés és háborgatás nélkül. Ismét engedtük és engedjük, hogy azon az helyeken, az melyekben Szala és Vasvármegyékben vámot szoktak venni, azon lakosinktól semmi vám, ám akárminemő terhes szekerektől ne vétessék. Ismét rendellük és engedtük, jelentvén, hogy egyéb szabadságok artikulusiban az mi fejérvári lakosinknak szabadságokkal éljenek.
Melynek emlékezetére és örökkön való erősségére, ezen levelünket engedtük, az mi kettős pöcsétünk erejével megerősítvén. Adatott az mi szerelmes és hű vice kanczelláriusunknak Miklós mesternek keze által, Krisztus születése után ezer két száz hetven kilenczedik esztendőben, az mi országlásunknak pedig hetedik esztendejében..."
Róbert Károly király később megerősítette Vasvár kiváltságait. Az erről szóló eredeti okmány szintén meg van a város tulajdonában. 1311-ben roppant tűz pusztította el a várost, de csakhamar fölépült ismét. A németekkel támadt harczok megint sok esetben érintették Vasvárt. Emlékezetes a vasváriak hősi elszántsága, melylyel 1490-ben Miksa császár seregét megtámadták és elpusztították.
Még a török beözönlés idejében is sokáig megállta helyét Vasvár. Az 1575. évi törvényhozás Vasvárt még egyik legbiztosabb várnak említi és elrendeli, hogy a zalavári orsz. levéltár Vasvárra hozassék és a vasvári társaskáptalan gondozására bizassék. De már három év mulva a pozsonyi országgyülés elrendeli, hogy a társaskáptalan a Zalavárról idehozott levéltárral együtt Szombathelyre költözzék pecsétjével és jegyzőkönyveivel együtt.
És nemsokára el is pusztult Vasvár: leégette a török. Elpusztult a káptalani híres szt. Mihály-templom is a déli hegyormon. Alapjaiból még mindig fejtenek téglát és követ; egyes oszlopfejek a szombathelyi régiségtárba kerültek, az egyedüli épen maradt szt. Flórián-szobor (1401-ből) pedig a vasvári tűzoltó-egylet birtokában van. Leégett a Béla király temploma 112is; romba dőlt egyszóval az egész város és nem is birt egyhamar lábraállani. Régi fényét soha többé vissza nem nyerte.
Megszünt a vármegye székhelye lenni s a maig is vasvár-szombathelyinek nevezett társaskáptalan örökre Szombathelyen maradt.
Vasvárra a szabadságharczok súlya is ránehezedett. 1605-ben Bocskay István egyik serege Némethy felkelő vezér parancsnoksága alatt itt ütközött meg Tilly János és Hollsteini Frigyes seregével. 1664-ben ide futott a Szt.-Gotthárdnál megvert Küprili török vezér s itt kötötte Reningerrel a hirhedt vasvári békét.
Csak a törökök kiüzetése után kezdett Vasvár újra magához térni. Gróf Széchenyi György győri püspök és kalocsai érsek, ki a vasvári Domonkos-rendnek elbitorolt egykori jószágát Sárkány Jánostól megvette és a rendnek visszaadta, minden igyekezetét arra fordította, hogy Vasvár régi romjaiból fölépüljön. Helyreállíttatta, megnagyobbíttatta Béla király templomát is. Emléke a templom boltozatán van megörökítve e föliratban:
DESOLATAM SZÉCHÉNIVS RESTITA VIT VIGORI
PRISTINISQVE VSIBVS.
Az 1705. őszén itt táborozott Rákóczi-sereg ismét megsarczolta Vasvárt s az 1706. november 6-7-én Vasvár és Győrvár között lefolyt két napi véres csata sem maradt nyom nélkül Vasvárra. A csatában Heister császári vezér legyőzetett, elfogatott és serege szétszóratott.
Az 1809-ben itt járt franczia sereg is nagy vészt hozott a városra. Pestis ütött ki a hadseregben; Vasvár templomai és zárdája kórházakká alakíttattak át, az egész város tele volt idehurczolt beteg katonákkal. A járvány átterjedt a város lakosságára is és a pusztulás óriási volt. Még 113most is minden évben kegyelet-ünnepet tart Vasvárnak majdnem tisztán katholikus lakossága, az akkori nagy csapás fölött. Ez időtájban halt ki a Pethő-család is és a vasvári birtokot gróf Festetits György örökölte 1817-ben.
Vasvár jelene.
A tiszta magyar ajkú lakosság újabb időben szépen fejlődik. Van kir. járásbirósága, telekkönyve, szolgabirósága; van járási és körorvosa, postája, távirója, két takarékpénztára, ipartársulata, kaszinója és szép könyvtára.
Vát.
Vát, magyar község, 73 házzal és 766 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája van, távírója Acsád. A község határában vaskori sírhalom van. Az ugyanitt levő Szentkútnál egy régi Páloskolostor romjai láthatók. Földesurai a Nádasdyak voltak, azután Wrede Alfréd herczeg. Utolsó előtti birtokos báró Watzdorf Konrád volt, jelenlegi birtokosa pedig Zierer Vilmos, kinek itt szép kastélya van, mely körül terjedelmes park terül el. A község legrégibb földesura lukafalvi Zarka Miklós volt, aki 1329-ben kapta Vátot donáczióban I. Károly királytól.
Véghely.
Véghely, stájer határszéli község 40 házzal és 277 r. kath. vallásu vend lakossal. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat. A községben sajtgyár van.
Velege.
Velege, 94 házzal és 592 r. kath., és ág. ev. vallásu, németajku lakossal. Postája és távírója Német-Szent-Mihály. A község a szombathely-pinkafői vasut mellett fekszik.
Velem.
Velem, magyar község, 70 házzal és 373 r. kath. ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. Kath. temploma, mely a Szent-Vid hegyen áll, régi góthikus építmény, mely már romlásnak indult. Belsejében freskók nyomai is láthatók. Bucsújáró hely. Velem a XIII. században, mint Szent-Vid várának tartozéka a Németujvári grófoké volt. Földesuraik a Batthyányi grófok voltak. Egyike a leggazdagabb kőkori lelhelyeknek.
114Velemér.
Velemér, magyar község, 97 házzal és 419 r. kath., ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Szt.-Györgyvölgye, távirója Muraszombat.
Veleméri templom.
Temploma egyike a legrégibbeknek, mely műtörténeti szempontból fölötte érdekes. A XIV. században góth stilben épült és Aquila János, hires egykoru festő freskóival van diszítve. Ugy a falazat, mint a fenmaradt beldíszitések, izlésben s vagyonban előkelő pártfogóra bizonyítanak. Ki volt valóban ez a pártfogó, azt ez ideig megállapítani nem sikerült. Valószinűnek vélik, hogy Velemér a templom építése korában a felső-lendvai Széchy-család birtoka lehetett. Felső-lendvai Széchy Miklós bírta azon időben a muraszombati járás legnagyobb részét, Felső-Lendva és Muraszombat főhelyekkel, s 1340-1390 évig mint hadvezér, országbiró, és nádor szerepelt.
A szentélybe befalazott évszám kövét elporlasztotta az idő s csak az "Anno" szót hagyta meg. A templom festésének kora azonban meg van örökitve a szentélykapu-ív déli oldalára festett Szent Anna képe alatt, ily formán M° CCC° LX. VII° vagy 1367-ik évben, igy a templom épitési kora is, az épitésí stíl, és a gót stíl fejlettségi kora után következtetve, 1350-1360 évek közé tehető.
A templom falai ezen korbeli freskóképekkel vannak befoglalva, melyek különösen a szentélyben, de még a hajó északi falán lévő képek is (leszámitva a legujabb időbeli rombolásokat) meglehetős élénkek. Ezek közt nevezetes Szent László király képe, a legérdekesebbek közé tartozik.
A freskó-képek a század első negyedében még ismeretlenek voltak, az 1820-25 év táján kinevezett kerczai plébános még ép állapotban lévő, meszelt templomot talált Velemérben. Minthogy azonban a templomnak egyedüli híve 115csak maga a plébános volt - pártfogó nélkül a templom tetőzete lassankint lefoszlott, s ekkor mosta le az eső a falak meszét, napfényre hozva a becses képeket. A veleméri freskók műértékét Rómer Flóris tanár, tudós régész fedezte fel.
1865 óta ismét fedél alatt áll a templom. 1895 évben megujíttatott, s templomi szolgálatra is kijavíttatott.
Velike.
Velike, Rábamenti, stájer határszéli község 113 házzal és 681 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Rába-Szent-Márton, távírója Gyanafalva. A községben határszéli vámot szedtek.
Vend-Kovácsi.
Vend-Kovácsi, 35 házzal és 204 r. kath. lakossal, akik mindannyian vendek. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd.
Vép.
Vép nagy magyar község, 186 házzal és 2156 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. A község a Szombathelyről Győr felé vezető vasút egyik állomása. Takarékpénztár, körjegyzőség és körorvos székhelye. Plébániája nagyon régi; temploma 1728-ban épűlt, de 1848-49-ben restaurálták és megnagyobbitották. Kegyúra monyorókeréki gróf Erdődy Ferencz, kinek itt nagy szabású, főúri fénynyel berendezett kastélya van, mely körül terjedelmes szép park terül el. A kastély egy része a XV. századból való, a XVIII. században kibővíttetett. Belseje, a berendezéstől eltekintve, egész muzeuma a különféle nagybecsü műkincseknek. Díszes lépcsőházát, melynek falait sgrafitto-munkák diszítik, 4 eredeti pompeji márványoszlop tartja. Családi képtára rendkivül érdekes és mintegy 250 drbból álló festménygyüjteménye, hires régi mesterek remekeiből áll. Könyvtára igen gazdag. A nagybecsü bútorok túlnyomó része a XVI. és XVII. századokból valók. A község határában római sarcophagot és egyéb emlékeket találtak. A XVI. század végén megyegyűlést is tartottak itt.

VÉP. - GRÓF ERDŐDY FERENCZ KASTÉLYA. Saját felvételünk.
Vidorlak.
Vidorlak, 139 házzal és 745 r. kath. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd.
Villámos.
Villámos, 76 házzal és 548 németajkú, r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Felső-Lövő, távírója Pinkafő. Itt kezdődik a szépségekben gazdag villámosi völgy. Határában valaha vár volt, de annak már a nyoma sem látszik.
Viszák.
Viszák, magyar község, 74 házzal és 481 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Csákány. Birtokosa a gróf Szapáry-család. Földesurai a Sigray grófok voltak.
Vizlendva-Szent-György.
Vizlendva-Szent-György, 103 házzal és 591 r. kath. és ág. ev., vend és német lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szent-Gotthárd. A körjegyzőség székhelye. Góthikus temploma a XV. században épült és belsejében fresko-maradványok láthatók. Harangja 1693-ból való. Hajdan a Nádasdyak voltak kegyurai, most pedig gróf Széchenyi Tivadar.
Völgyes.
Völgyes, 41 házzal és 245 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Lakosainak fele már magyarul is beszél.
Völgyköz.
Völgyköz. Házszám 92, lélekszám 505. Lakosai vendek és németek, vallásuk r. kath. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd.
Vönöczk.
Vönöczk, nagy magyar falu, a Parndorf felé tervezett vasutvonal mentén, 205 házzal és 1145 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Kis-Czell. A körjegyzőség székhelye. Lakosai önsegélyző szövetkezetet tartanak fenn. Ág. ev. temploma 1796-ban épült. Földesura a Horváth-család volt.
Vörösvágás.
Vörösvágás, határszéli község Alsó-Ausztria felé, 68 házzal és 439 r. kath. és ág ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Borostyánkő, távírója Léka.
Vörösvár.
Vörösvár, község a Pinka mellett szombathely-pinkafői vasutvonal mentén fekszik; 133 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A körjegyzőség székhelye. 116Lakosai dalegyletet tartanak fenn. A község határában gyakran találnak vaskori emlékeket. Plébániája 1688-ban már virágzott; mostani temploma 1794-ben épült. Kegyúra gróf Erdődy Gyula. Itt van a híres vörösvári, mór izlésben épült és gróf Erdődy Gyula tulajdonát képező, nagyszabásu kastély, mely arról is nevezetes, hogy itt őrzik a kastély egyik tágas toronyszobájában II. Rákóczy Ferencznek annak idején sokat kutatott titkos levéltárát. Itt van elhelyezve az Erdődy-család gazdag, rendezett levéltára is. A kastély, mely remek park közepén, magaslaton áll, egyike az ország legszebb épületeinek. Berendezése is fényes és igazi előkelő izlésre vall. Érdekes darabja az egyik csarnoknak egy kitömött, hatalmas oroszlán, melyet a nemrég elhunyt gróf Erdődy István sajátkezüleg lőtt. A kastély egyes termeiben vannak elhelyezve a gróf Erdődy Gyula álal sajátkezüleg tervezett és faragott remek butordarabok, amelyek úgy konczepcziójuknál, mint kivitelük nélfogva a legkifejlettebb műizlésre vallanak. Itt van gróf Erdődy Gyuláné díszes festő műterme is.

A VÖRÖSVÁRI ERDŐDY KASTÉLY.
Grünwald Gy. Imre akvarellje.

RÉSZLET A VÖRÖSVÁRI KASTÉLY BELSEJÉBŐL. Saját felvételünk.

A VÖRÖSVÁRI ERDŐDY-KASTÉLY OLDALSZÁRNYA. Saját felvételünk.
Vörthegy.
Vörthegy stájer határszéli község, a Lapincs mellett, 115 házzal és 664 r. kath., németajkú lakossal. Postája Stinácz, távírója Szent-Elek. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp.
Zanat.
Zanat, magyar község, 28 házzal és 223 r. kath. lakossal. Postája és távírója Szombathely. Kath. temploma 1888-ban épült. Földesura a szombathelyi püspök volt.
Zarkaház-Bádonfa.
Zarkaház-Bádonfa, gyöngyösmenti magyar község, 41 házzal és 515 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. A községben két kastély van; az egyik az Estei herczegi családé és a mult századból való, a másik gróf Festetich-féle, az 50-es évekből. Az ősi Zarka-család törzshelye.
Zoltánháza.
Zoltánháza, 70 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat.
Zsámánd.
Zsámánd házainak száma 101, lélekszám 596. Lakosai horvátok és németek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Strém, távírója Német-Ujvár. Birtokosai herczeg Batthány Fülöp és gróf Batthyány Zsigmond. A németujvári uradalomhoz tartozott.
Zsédeny.
Zsédeny, magyar község, 43 házzal és 353 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Hegyfalu. A község határában vaskori sírhalom van. Itt van Maróthy Győző földbirtokos csinos úrilaka. A falu mellett fogják elvezetni a soprontól Lővőig tervezett vasút vonalát. Földesurai a Chernel és Taar családok voltak.
Zsidahegy.
Zsidahegy, 155 házzal és 755 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar és vend lakossal. Postája Martyáncz, távírója Szt.-Gotthárd.
Zsidó.
Zsidó, magyar község, 54 házzal és 273 r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Szt.-Gotthárd. A szent-gotthárdi uradalomhoz tartozott.

« VASVÁRMEGYE NÉPESSÉGE. Írta dr. Sziklay János, felülvizsgálta György Aladár. KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

SZOMBATHELY. Ismerteti dr. Kárpáti Kelemen, átnézte dr. Sziklay János és Éhen Gyula, Szombathely város polgármestere. »