VASVÁRMEGYE területének alakja szabálytalan négyszög, szögleteiben Marczaltő, Lapincs-Ujtelek, Petáncz-Széchényikút és Jánosháza községekkel. A vármegyének végpontjai délen 46° 36' (Barkócznál), éjszakon 47° 30' (Kirchschlagnál), nyugaton 33° 39' (Dobra mellett) és keleten 35° 13' (Marczaltőnél). Legnagyobb szélessége tehát körülbelül egy fok, legnagyobb hosszúsága pedig több, mint másfél fok. A vármegye területének térmértéke 946,789 kat. hold, vagy 5035·81 □ km. Nagyság szerint Vasvármegye az összes vármegyék közt a 19-ik helyen áll.

A vármegye nyugot felé Stájerországgal határos; a stájer határ egy kevéssé még éjszakon és délen is elkanyarodik; délen Barkóczig, éjszakon a villámosi-lövői völgyben lévő Hármashatárig. Onnan Kirchschlagig Alsó-Ausztria határolja a vármegyét. A többi irányban Vasvármegye hazai földet érint; éjszakon Sopronvármegyét, éjszakkeleten Győrvármegyét, keleten Veszprémvármegyét és délen Zalavármegyét.

A megye természetes határait a következő folyóvizek képezik: dél felé a Mura (Petáncz és Barkócz közt), a Kerka és a Kis-Kerka (a Haricsa hegytől Ramócsáig), a Zala (Pankasztól Jánosfáig) és a Szőcze patak (Zala-Mindszent felett); keleten a Marczal folyó, illetőleg csatorna; éjszakon a Rába (Marczaltőig), a Kis-Rába, a Répcze (Dénesfától Bükkig), az Abláncz (Tömördtől az acsádi majorig) és a Lékától éjszakra lévő völgyben a Vörös árok (Rother Erdgraben); nyugot felé a Lapincs (Lapincs-Ujtelektől Radafalváig); a Ritschein (a királyfalvi határban, Stájerországból jövet); a Lendvának egy kis baloldali mellékpatakja, mely Dobra mellett ered és a Határpatak (Kuzsenicza), mely Határfalunál jön Stájerországból és Petáncz mellett a Murába ömlik.

Vasvármegye keleti vidéke nagyobbrészt róna, a kis magyar Alföldnek, az úgynevezett pozsonyi medenczének része; a megyének nyugoti fele hegyes-völgyes.

A megyének legmagasabb emelkedése a Szálkő vagy Irottkő Rohonczon, mely egyúttal az egész Dunántúlnak is legmagasabb hegycsúcsa. (Magassága 883 méter.) A megye legmélyebben fekvő pontja éjszakkeleti végcsucsában 2van: Marczaltőhöz közel a Cseke-ér melléke csak 121 méternyire emelkedik a tenger színe fölé.

A vasmegyei hegyek a Központi Alpesek, a Tauern hegység keleti folytatását képező stájer vagyis nóri havasoknak, közvetlenebben a Fischbachi vagy Ceti alpoknak nyúlványai. A Hochschwab, Sonnwendstein hegyeknél az Alpesek egy része dél felé kanyarodván, ezeknek legnyugotibb, a Mura és Rába közt elnyuló ága, melynek kiemelkedő csúcsai a Hochlantsch és Schöckl, Dobránál jön Vasvármegyébe. A Hochlantschtól a hegység egy másik ága a Rába és Ilz, illetőleg Feistritz között vonul kelet felé. A hegység harmadik ága már a Wechsel-hegységtől húzódik hazánk felé.

Vasvármegye hegyei tehát három főcsoportra oszlanak. Az első csoport a Rábától délre esik, a második a Rába és Lapincs között van és a harmadik a Rábától, illetőleg a Lapincstól éjszakra.

Az első a "Schöckl" (1446 m.) és a "Gleichenberger Kogeln" (596 m.) folytatása. Dobránál lesz e hegyvonal magyarrá, főgerincze keleti irányban húzódik, ahol már "Hegyhát" a neve s a Kemenesaljában végződik. Mellékágai Vasvármegye egész déli részét borítják. (Tótsági hegyek.)

A második csoport is a Hochlantsch folytatása s a Hochlantschon eredő Rába választja el e két hegyvonalat. Ez a második hegyvonal a legjelentéktelenebb; se kiterjedése, se magassága nem nagy. A Kristyán-patak két részre osztja; délnyugati része Gyanafalvánál, keleti része Szent-Gotthárdnál ér véget.

A harmadik csoport a legterjedelmesebb és a legmagasabb. Magyar középpontja a már korábban említett Szálkő vagy Irottkő. (Rohonczi havasok.) A vármegyének ezen hegyei a "Wechsel" nyúlványai. A Wechsel 1728 méter magas, sokszor még juniusban is hó van rajta. Ennek tulajdonítható, 3hogy Vasvármegyének éjszaknyugati zúga, Felső-Eőr tájéka, már igazi hegyvidék, a hol szőllő sem található.

A Wechsel-hegység magyar nyúlványai ismét két csoportra oszthatók; az egyik dél felé fut és a Lapincs és Pinka közt terjed el; utóbb, a terület lejtősödését követve, délkelet felé kanyarodik. Egyik ágának keleti végpontja a rendkívül érdekes "Vashegy". Onnan a hegység délre kanyarodván, Körmend felé húzódik és Lovaszádnál ér véget; legnyugotibb része Alhónál és Farkasfalvánál végződik.

A "Wechsel" második nyúlványa kelet felé terjed és, egyik ága éjszaknak fordúlván, Rozália-hegység neve alatt ismeretes; a másik ága délre kanyarodik; Hochneukirchen mellett a 897 m. magas Hutwischben hatalmas középpontot képez, ahonnan egyik vonala nyugat felé, a Pinka folyóig, másika kelet felé, egészen Kőszegig ér. Ez a hegygerincz a Pinkától Hidegszegig keleti irányban fekszik; Hidegszegtől Borostyánkőig a hegyvonal dél felé törekszik, ott pedig két részre oszolván, a két hegyvonal középpontja a Vöröshegy (796 m.), a keleti ágnak a csúcsai a Vörösvágási csúcs (784 m.), a Dörgőhegy (Donnerriegel vagy Redlschlager Berg) (760 m.) és a Farkashegy (Moversberg) (620 m.). A nyugati ágnak emelkedései a Kőhalom (Steinstückl) (829 m.) és a Wenczelnyeregtől délre a Gerinczhegy (Kimm- vagy Kienberg) (803, 807 és 763 m.). A középső csúcsán van a Julia-messzelátó. Borostyánkőtől a hegygerincz délkeleti irányban halad; Vágod, Alsó- és Felső-Szénégető falvak fekszenek rajta; a két első községben a hegygerincz 502 m. magas hágóvá száll alá, mig Felső-Szénégetőnél a hegygerincz egyszerre megint 701 méterre emelkedik. Az ott lévő tisztásnak Farkasverem a neve. Ez már a Szarvaskő nevű hármas hegycsoporthoz tartozik. A Magas Szarvaskő 862 m., az Alacsony Szarvaskő 840 m., a Kis Szarvaskő 625 m. magas. A Kis Szarvaskőhöz igen közel van a Kis Tarkő (Plischa), mely 641 m. A Magas Szarvaskőnek délnyugati nyúlványa a Nagy Tarkő (661 m.). Az A. és K. Szarvaskő közt regényes hegyi rét van a Királykúttal. Szarvaskő és Szálkő egymástól egy órányira van. A Szálkő ormát az Árpádmesszelátó disziti. A Szálkőtől (883 m.) a hegy gerincze éjszakkeleti irányban halad és a kőszegi Kalvária hegyben ér véget. A gerincz ezen részén a következő emelkedések említendők: A Hörmann forrás (770 m.), a Gendig (726 m.), a Czégér hegy (664 m.), a Károly magaslat vagy Óház (609 m.) és a Kalváriahegy (393 m.). Az Óháznál a szép milleniumi messzelátó köti le figyelmünket. A hegygerincz Borostyánkőtől Kőszegig félkört képez, a melynek konkáv része észak felé fordul. A főgerincz tagazódása általában transversalis; a főgerinczből kiinduló transversalis mellékágak, mellékgerinczek többé-kevésbbé íveket képeznek, a melyeknek konkáv része a legtöbb esetben kelet felé néz. A főgerincz végpontjánál, a M.-Szarvaskőnél a küllős vagy sugaras tagozódás fordul elő. A legmagasabb emelkedésű csúcsok, melyek mindig szelid lejtésűek, ott foglalnak helyet, a hol a mellékgerinczek a főgerinczczel kereszteződnek. A hegység ezen keresztező ágai tüntetik fel a hegység régi alakját, ezen ágak képezik a hegységnek mintegy bordáit; a kisebb keresztvölgyek csak később, az erosio folyton tartó működése alatt keletkeztek. De ezzel még korántsincs az mondva, hogy ezen hegységben minden völgy erosio eredménye; az egyes nagyobb völgyek, többek közt a gyönyörü Gyöngyös hosszvölgy is már határozottan geotektonikus völgy. Az egész gerinczből a Pinkától a Hutwischig csak déli irányban, onnan fel- és lefelé számos nyúlványa fejlődik. Az éjszaki nyúlványok rendszerint rövidebbek: a Gyöngyös folyó szab azoknak határt. A déli kiágazásoknak határa a Pinka, illetőleg a Rába folyó.

Vasvármegye keleti részében több egészen külön álló hegycsúcs emelkedik ki a rónából: a Sághegy (292 m.), a Kis Somlyó (220 m.), a Litkei-hegy; melyek úgy, mint a németújvári várhegy is, vulkanikus eredetüek. Az előbbiek a balatonmenti bazaltok rendszerének utolsó tagjai.

Vasvármegye területének lejtősödése elég sajátos. Csak a vármegye déli része tartozik a Mura-Dráva, illetőleg a Balaton rendszeréhez. A vízválasztó legmagasabb pontja Felső-Szölnöknél van, neve Ezüsthegy, magassága 404 m., legalacsonyabb pontja a Mura mellett 179 méternyire van a tenger 4színe felett. A vármegyének többi részei kivétel nélkül a Rába, illetőleg a megye éjszakkeleti végcsúcsa felé lejtősödnek. Az egész rendszernek hegyi középpontja a Szálkő, völgyi középpontja a Rába.

A megye legmélyebben fekvő pontja Marczaltő mellett van (121 m.). A Rába völgye Velikénél, a hol a Rába magyar területre jön, 251 m. magas. A Lapincsvölgy Ujteleknél 400 m. magas, a Csík (Strém) völgye Komjátnál 304 m., a Kis-Székvölgy Nádfalunál 248 m., a Pinka völgye Pinka-Határfalunál (Sinnersdorf) 425 m., a Nagy-Szék völgye Buglócznál 434 m., a Villámos völgye a Hármashatárnál 513 m., a Fehérpatak völgye Malternnél 486 m., a Vöröspatak völgye a Hutwisch alján Edeházánál 502 m., a Rohoncz patak völgye Rohoncznál 354 m., a Gyöngyös völgye Gyöngyösfő alatt 381 m. magas. Legmagasabban fekszik a villámos-lövői völgy és a Vöröspatak völgye, a mi abban találja természetes magyarázatát, hogy mind a kettő a hatalmas Hutwischhez közel van.

Magának a Rába folyásának főiránya éjszakkeleti. Mellékvizei közül még azok is, melyek eleintén dél felé folynak, nemsokára kelet, vagy legalább délkelet felé kanyarodnak.

Szent-Gotthárdnál ömlik a Lapincs a Rábába; a Sárvíz Rába-Keresztúrról jövén, egy ideig a Rábával párhuzamosan folyik. A Sárvíz Csákányon alól ömlik a Rábába és innen Vöröspatak név alatt ismeretes. Csákány felett délnyugat felől a Lugos patak folyik a Rábába Iváncznál. Éjszakról a Medves patak szakadván bele, a baloldali hegyek hátravonulnak; a sik völgyön a Csík (Strém) patak és a Pinka ömlenek a Rábába, melyet délről a Csörnöcz párhuzamosan kísér. Vasváron túl a Rába mind erélyesebben éjszakkeleti irányba tör. Balról a Sorok patak ömlik beléje, délről a Csörnöcz kiséri tovább, mely innen Herpenyő nevet vesz fel. Rumon túl a Herpenyő két ágra szakad (Nagy- és Kis-Herpenyő.) Sárvárnál ömlik a Gyöngyös a Rábába; Niczknél a Rábától különválik a Kis-Rába és az öreg Rába inkább keleti irányt követ. A Rába Várkesző és a keszői vár mellett elhaladván, még mielőtt Marczaltőre érne, a vármegye területét elhagyja. A megye rábamelléki csúcsának "Sziget" a neve.

A Rábának jobbparti mellékvizei közül a Csörnöczöt, illetőleg Herpenyőt már felemlítettük. A többiek a dobrai hegyek éjszaki lejtőjén erednek és többnyire rövid folyásuak. A legnevezetesebbek közöttük:

A Sváb patak (Velike községnél), a Grics p., a Döbör p., a Strázsa p., a Battyándi p., a Rostély p. (Farkasdifalva mellett), a Szölnök p., a Szakony 5p. (Szakonyfalu m.), a Zsidai p. (Kéthely m.) a Hársas p. (Kisfalud m.), az Uj p. (Magyarlak m.), a Gyarmati p., a Lugosi p. (Hegyhát Szt.-Márton m.), a Móráczi p., a Nádas p. (Nádasd m.), a Hegyaljai p. (N.-Mizdó m.), a Malom p. (Döröcske m.), a Szentegyházi viz (Ujlak m.), a Kaponyás (Kám m.), a Szemenyei p., az Eszteri ér (Rum m.) a Csecse p. (Nyögér m.). Az utolsó a Marczal, mely sok helyen csatornákkal összekötve vagy csatornázva van.

6A Marczalnak vasmegyei mellékpatakjai: a Tőre p. (Jánosháza mellett), a Godó p. (Egyházas Hetye m.) és ennek mellékvize a Csikászó p. (Izsákfa m.), a Czincza p. (Kis-Czell m.), a Börkönd p. (Kemenes Högyész m.) és a Cseke-ér (Marczaltő m.)

A Rábának balparti mellékvízei:

A Lapincs, mely a Wechsel-hegy déli oldalán, Stájerországban ered. Lapincs-Ujteleknél jön az országba, s egészen Fölöstömig határt képezvén Magyarország és Stájerország között, Szt.-Gotthárdnál ömlik a Rábába. A Lapincs melléke széles, szép és termékeny völgy. A folyó eleintén déli, Fölöstömtől délkeleti irányban folyik.

A Lapincs mellékfolyói: a) jobbról a Feistritz, mely a Wechsel nyugati lejtőjéről jövén, a Lapincsot nagyságban felülmulja. Fölöstömön alul magyar területre jön, rövid ideig határt képez és Dobrafalva s Királyfalva közt a Lapincsba szakad;

b) balfelől: Hidaspatak (Stegerbach) a Wechsel déli lejtőjén keletkezik, Árokszállás felett jön a megye területére és Farkasfalvánál a Lapincsba folyik; a Hárspatak, mely Királyfalvánál ömlik a Lapincsba; továbbá a Körtvélyes patak, mely Körtvélyesnél egyesül a Lapincscsal.

Balról: A Pinka a Wechsel hegység déli lejtőjéről jön, Pinka-Határfalu (Sinnersdorf) községnél magyar területre ér, Sárosszékig délkeleti, Óvárig keleti, onnan déli s végűl megint délkeleti irányban folyik.

A Rábamelléket a Vas-hegy és Kinizsi-hegy közötti vadregényes szoros két részre osztja; a felső része jó széles termékeny völgy; az alsó része a Rábamellékkel egybeolvadván, már a kis magyar alföld kiegészítő részeűl tekinthető.

A Pinka mellékvölgyei jobbról: a Csik (Strém) völgye. A Csik Komjáttól éjszakra ered; Szent-Elekig déli, onnan délkeleti irányban folyik s Körmend felett (Taródfánál) ömlik a Pinkába.

A Csikbe jobbról-balról számos kisebb patak ömlik. Balról: a Sebes p. és Mogyorós ér Rábortnál egyesülnek és mint Sárviz folynak a Csikbe; a Nagergina és Sipka p. Puszta-Szt.-Mihálynál; a Tobaj p., a Hárs p., Mogyoró p. és Réti p. Orbánfalunál, a Lipócz p. Strémnél. Jobbról: a Lődös p., a Nyár p. Barátfalunál; a Kőpatak; a Kis-Szék (Cziklin, Cziken) patak Nád község mellett ered, Kukmér mellett a Vörös patakot és Falu patakot veszi fel magába és Németujvárnál szakad a Csikpatakba.

A Pinka mellékvölgyei balról: A Nagy-Szék (Cziklin, Cziken) patak völgye. Azon vizválasztó hegységben ered, mely a Pinkától a Hutwischig s tovább terjed. Déli illetőleg délkeleti irányban folyik s Sáros-Széknél szakad 7a Pinkába. A Nagy-Szék p. mellékvízei a Góbor p. és a Villámos p., mindkettő Alsólövőnél folyik a Székpatakba. A Villámos patakba Felső-Lövőn a Lövő patak ömlik bele. A Villámos p. Gschaidtnél Alsó-Ausztriában ered, a vadregényes, gyönyörű villámosi völgyszoroson folyik végig és a Hármashatárt érinti. A Nagy-Szék p. mellékvize a Sárpatak (Csaá) is; a Drumoly patak Német-Cziklin mellett ömlik a Szék patakba. A Pinka következő nagyobb mellékvíze a Fehér patak. Ez, valamint mellékpatakja, a Vöröspatak, a Hutwisch-hegységből jön. Bányától délre a Szarvaskőről folyó Üveg patak szakad a Fehér patakba. A Szarvaskőn eredő Sirokány patak és a Rumpód patak Német-Szent-Mihálynál, a Szabár patak Sámfalvánál ömlik a Fehérpatakba. Óvárnál a Hadász p., Csatárnál a Nárda p., Pornónál a Pornó p., Német-Sároslaknál a Sárospatak, Vasallánál a Csencsi patak ömlenek a Pinkába.

Rohonczról Nárai irányában vonul a Szálkő egyik nyulványa, mely onnan Szombathelyig keleti irányt követ. Ez az emelkedés egyúttal vízválasztó. Dozmattól délre a Recsavina-hegyen a Sorok patak ered, mely Rumnál a Rábába ömlik. Délről Nyirvár felől a Hidegkuti p., északról Sorki-Ujfalunál a Perint folyik a Sorokba.

A Perint a kőszegi hegyekből jön. A Mocsóvári és Vizelősi patak Perenyénél egyesülvén, Perint néven a Gyöngyös folyóval sokáig párhuzamosan halad és Szombathelyen és Nagy-Unyomon is keresztül folyik. A Perint a Szálkőről jövő vizeket is magába veszi. Ezek közöl legnagyobb a Rohoncz patak, mely a Faludy völgyet hasítja s Olad és Szombathely közt ömlik a Perintbe. A Rohonczba folyik a Bozsok p. és egy, a János-forrásból eredő csermely is, Bucsú felett; a Nieste p. Ondódnál és a Szünösi p. Séenél.

A Rába következő mellékvize a Gyöngyös folyó. Ez a borostyánkői hegyekben, Gyöngyösfőtől északra, a Farkas völgyben ered, Kőszegig keleti, Szombathelyig déli s onnan Sárvárig délkeleti irányban folyik.

A Gyöngyös mellékvizei: az Irottkő és Szarvaskő északi lejtőjéről ömlő számos hegyi patak; a Salamonfalvánál eredő Sirnitz p.; az Ausztriából jövő Zöbern p., mely a "Bucklichte Welt" völgyeiből gyüjtvén egybe a vizeket, áradásaival sokszor nagy kárt okoz; az Ostoros p., a Vörös árok, mely Rötnél folyik a Gyöngyösbe; a Kozár p. Kőszegtől keletre ered, eleintén dél, utóbb kelet felé folyik és Peczölnél ömlik a Gyöngyösbe, midőn Vépen a Surány-patakot és a Sárd-patakot is magába vévén, utóbb Borzó nevet vesz fel. A Rutkai víz Meszlennél ered s Csényénél szakad a Gyöngyösbe. A Hosszú víz Acsádról jön és Porpáczon olvad egybe a Rátkai vízzel.

A Répcze Vasvármegyének egy darabon északi határát képezi. Nagy kanyarulatokban folyik, főiránya keleti. A Rozália-hegységben, Sopronmegyében 8ered, a kis Rábával egyesülvén, Rábcza nevet vesz fel s Győrött a Rábával együtt a Dunába ömlik.

Közelében veszi fel magába a Répcze az Abláncz-patakot, melynek mellékvölgye a Tömördőt érintő Ilona-völgy.

Répcze-Szent-Györgynél Szeleste felől vesz fel a Répcze egy mellékpatakot. Csánig mellett a Kőris-patak szakad a Répczébe. A Kőris a Váthi erdőben ered és a Rába-Bogyoszlóban keletkező Pereszteget is magába felvevén, Niczken felül a Répczébe ömlik. Nemsokára a Répcze észak felé kanyarodván, a Kis-Rábával egyesül.

A vármegyének déli része a Mura-Dráva és a Balatin felé lejtősödik. E vidék folyó vizeit három csoportra lehet osztani. Az Ezüsthegy és a Cirkviscze hegy választja el egymástól a két első csoportot; a harmadik csoport a Sárviztől keletre esik. Az első csoportnak folyó vizei a dobrai hegyekben erednek, egyenesen dél felé folynak s azután a rónán, a Mura és Lendva mellékén, egyszerre kelet felé fordulnak. A második csoport patakjai a fennemlített vízválasztó csúcsok környékén keletkezve, eleintén keleti irányban haladnak, míg Zalamegye területére érve, dél felé folynak tovább. A harmadik csoport folyóvizei dél felé tartanak és rövid folyás után Zalamegye területére mennek át.

Az első csoport fővizei: a Mura, a Dobel és a Lendva.

A Mura ágakra szakadva, lomhán folyik át a rónaságon, utközben számos szigetet alkotva. Mellékvize a Határpatak vagy Kucsenitza. Attól elágazik az Ó-Kucsenitza, mely szintén a Murába folyván, szigetet alkot. Tót-Hidegkutnál a Határpatak a Csernecz-patakot veszi fel magába.

A Lendva patak a Gleichenbergtől keletre fekvő hegyekből ered. Eleintén Stájerország területén folyik és Dobrától délnyugatra jön magyar földre, a hol egy kis patak is ömlik beléje.

A Lendvába folyik: a dobrai patak és mellékerei a Járek patak, a Lukai patak, mely az Ezüst-hegyről jön s Rétállásnál ér véget. Nemsokára a Lendva-szigetet alkotja, északi ágának neve Travikáj patak. Ebbe folyik a Tergly patak, mely felső folyásában először Lendva, utóbb Hrad-patak nevet visel. A Travikájjal együtt a Pusócz patak ömlik a Lendvába. Ez három patakból, a Spunika, Berják és Skajinából keletkezik, Bodóhegy községnél Bodó-pataknak is neveztetik és Pálmafü községnél szakad a Lendvába. Ennek következő mellékvize a brezóviczi patak, mely felső részében Gruba pataknak neveztetik. Muraszombatnál a Puczincz-patak folyik a Lendvába. Két patakból ered, a mátyásdombi és a Bereszk-patakból. A következő patak a mártonhelyi. Utolsó a Mórácz-patak a zsidahegyi mellékpatakkal.

A második csoport vizei ebben a sorrendben következnek: Csekefa-patak, Ratkócz-patak, Zurek, utóbb Falu patak; a Kis-Kerka, mely Kerkás-Kápolna felett ömlik a Nagy-Kerkába. A Nagy-Kerka, melynek egyik ága az Ezüst-hegyről, másika Kerkafőről jön, Sándor-völgynél fölveszi magába a Merák-patakot, Petőfánál a Peskóczot, Hódosnál a Dolinczot és Kerkás-Kápolna felett a kajánházi völgy erét.

A Zala folyó a Sóskileshegy keleti oldalán ered. Északról a következő völgyek nyilnak feléje: A Csöprési vagy Pataka-völgy, a Csikó-völgy, az Ispánki-völgy, a Kút-völgy, a Rákos-völgy, a Szt.-Jakab-völgy (Jánosfánál), mellékvölgye Mogyorósd felől nyilik és a Szőcze-völgy, mely Vasvármegyének határa.

A harmadik csoport vizei: a Sárvíz, mely a Verna-patakot is magába veszi. A Sárvíz völgye Vasvártól délre kezdődik, eleintén keleti, utóbb déli irányt követ. A Sárvíz Zala-Szent-Ivánnál ömlik a Zalába.

9A még hátralevő vizek mind a Farkaserdőben erednek, mely Oszkótól Káldig terjed. A Csillaghegyről dél felé a Sió-patak, kelet felé a Szakolyai folyás jön. Csehi-Mindszentnél a Széna-völgy nyilik feléje; onnan Széplaki patak a neve, mely Baltavár felől a Kánya-patakot is magába fogadja. Az utolsó, a Csergető-patak, a Farkas erdő északi részéből jön.