Vasvármegye madárvilágának élő alakjait és fajait vizsgálva, helyi faunánkban valami rendkivülien érdekes vonást nem találunk, hanem azt a képet, hogy a palearktikus régió középeurópai részét jellemzi.

Ha az eddig megyénkben észlelt madráfajokat szembeállitjuk a Magyarország avifaunájában szereplőkkel, ilyen arány kerül ki.

Azt látjuk tehát, hogy az országos madárfauna fajai nálunk mintegy 2/3 részben szerepelnek; legkevésbbé a vizi, mocsári és futómadarak rendje van képviselve.

A vizi madarak előfordulásait illetőleg a Rábának és vidékének jut a főszerep. Azelőtt a Marczal szabálytalan folyása, kiöntései, mocsárvidéke vonzották ide e madárfajokat, nem csak költözködéskor, hanem állandó fészkelésre. A Marczalmenti vízi vadászatok híresek voltak, faj és egyed szerint is számos madár élt a pozsványság vadon, kulturát nem érő birodalmában. Ma ennek csak emléke él, mert a szabályozás, csatornázás megfékezte a vadvizet, a mocsár, láp eltűnt, kiszáradt s a nádasok helyén televény földet túr fel az ekevas.

A megyében nagyobb állóviz, tóság nincsen, csak apró pocsolyák, vizállások. Legjelentékenyebb ezek közt a sokszor 30 holdnál is terjedelmesebb "tömördi tó." A tóvidék hiánya, a mocsarak elapadása okozza, hogy azok a vizi és mocsári madarak, melyek jegyzékünkben előkerülnek, nagyrészt mind csak vonulásközben fordultak meg nálunk, mig e rendekből itt fészkelő, szaporító fajok csak kis számban akadnak.

Leginkább jellemző Vasvármegyében az éneklő madarak rendje, a kaparók, kúszók, üldögélők, repkedők rendje s a ragadozók némely nemei. Egyedekben legszámosabbak a galambok, foglyok, gébicsek, sármányok, szürkevarjak, czinkék, pacsirták, stb. Kőszeg vidékén a legjellemzőbb madárfajok: a kerti vörösfark (Ruticilla phoenicuros), zöld csicsörke (Serinus), sordély (Emberiza calandra), vasgáborján (Lanius collurio), nyaktekercs (Jynx).

Mielőtt a megye madárfaunájának jegyzékét adnám, előre kivánom még bocsájtani, hogy ez enumeráczió első a maga nemében s azért természetszerüleg fogyatékos és hiányos, már csak azért is, mert nem készült egyenesen erre szentelt kutatások alapján, hanem ugy, a mint e sorok írója az adatokat esetleg kapta és gyűjtötte. Vasvármegyében az ornitológia különben is most kezd csak fejlődésnek indulni s a kutatás e téren mindeddig csak azokra a lépésekre szoritkozott, melyeket e czikk írójának boldogult atyja, Chernel Kálmán s majd, az ő példáját követve, ő maga is, megtettek.

Azonban annak daczára, hogy az ujabb ornitológiai mozgalmak nálunk csak pár éve fakadtak, már is nevezetes eredményeket mutatnak föl, melyek nem is szorosan a megyei madártant, hanem az egész palaearktikus régió madárvilágát érintik.

Tisztán tudományos bőrgyűjtemény Kőszegen a palaerktikus madárfajokból s főleg honi példányokból, az e czik irójának tulajdonában levő, mely 1400 darabot tesz s a fajok klimatikus változásait nagyobb sorozatokban világítja meg.

Almássy György madárgyűjteménye hasonló irányzat alapján növekszik, mint ez, és részben Borostyánkő várában van; körülbelül szintén 1000 darabnál többet ölel föl.

Magángyűjteménye van még Molnár Lajosnak Molna-Szecsődön és pedig minden világrész fajai közül.

Úgy ő, mint Stettner Markó (Felső-Lövőn) is közreműködnek a madártan gyarapitásában.

A jegyzékben használt rendszer, kevés változtatással, Reichenow által szerkesztett, a latin nevek pedig a II. nemzetközi ornit. kongresszus által elfogadott szabályok betartásával vannak alkalmazva, vagyis a prioritás elve szerint.

1. Urinator arcticus L. Sarki búvár. Rendkívüli átvonuló. 1870. decz. 14-én Üveghután (Huszty Ödön lékai gyüjteménye), egy másik példány Vörösváron, egy harmadik Egyházas-Szecsődön lövetett.

2. Urinator septentrionalis L. Északi búvár. 1894-ben Molna-Szecsődnél (a Rábán).

3. Colymbus cristatus L. Nagy vöcsök. Ritka, esetleg költő. Molna-Szecsődnél a Csömösz patakon 1892. márczius 27-én.

4. Colymbus nigricollis Brehm. Feketenyaku vöcsök. Ritka. A tömördi tóban fészkelve találtam.

5. Colymbus fluviatilis Tunst. Kis vöcsök. Kiöntéseken, eeken, tócsákon itt-ott fészkel, költözködéskor gyakoribb. 1893. szeptember 20-án Egyházas-Hollóson lövetett.

6. Larus fuscus L. Heringsirály. Egy izben, 1893. márcziusában, a molna-szecsődi lápos mezőn lövetett. Igen ritka vendég.

7. Larus ridibundus L. Kaczagó sirály. Költözködéskor többször. Láttam a Gyöngyösnél, tömördi tónál, a Rábánál.

8. Sterna hirundo L. Küszvágó halászcsér. Átvonuló, a Rábánál többször.

9. Sterna minuta L. Kis halászcsér. Vonulás közben a Rábánál. 1894. augusztus 11-én Molna-Szecsődön lövetett.

10. Hydrochelidon nigra L. Kormosczerkó. Átvonuláskor néha. Rába-Kövesden 1895. év tavaszán lövetett.

11. Phalacrocorax carbo L. Kárakatna. 1880-ban a rohonczi réteken lövetett.

12. Mergus merganser L. Nagy búvárkacsa. 1888. őszén Kis-Czell vidékéről kaptam egy 1895. február 12-én Hidas-Hollósnál lövetett. A jégment Rábán télen néha előfordul.

13. Cygnus olor Gm. Hattyú. 1892. deczember 21-én Molna-Szecsődnél a Rábán.

14. Fuligula fuligula L. Búbosrécze. 1894. április 11-én és Molna-Szecsődnél lövetett.

15. Fuligula ferina L. Vörösfejü része, barátrécze. Átvonuló. Kőszegen 1887-ben lövetett; a Rábánál is többször.

16. Fuligula nyroca Güld. Czigányrécze. Gyakoribb, fészkel is.

17. Fuligula clangula L. Kerczerécze. Késő őszszel és kora tavaszszal. Molna-Szecsődön a Rábán lövetett 1894. márczius 17én és.

18. Anas boschas L. Öregrécze, tőkerécze. Gyakori, főleg a Rábánál, de egyéb mocsaras tájon is. Télen a jégment patakokon. Legközönségesebb az itt költő réczék között.

19. Anas strepera L. Kendermagos része. Ritka átvonuló.

20. Anas penelope L. Fütyölő récze. Ritka átvonuló. Láttam Kőszegen s a tömördi tóban.

21. Anas querquedula L. Böjti récze. Gyakori itt-ott költ is, igy a Marczal mellékén, tömördi tóban.

22. Anas crecca L. Csörgő récze. Átvonulásközben gyakori.

23. Spatula clypeata L. Kanalas récze. Ritka átvonuló. A Rábánál lőtték.

24. Dafila acuta L. Fáczányfarku récze. Ritka átvonuló. 1894. tavaszán Körmenden lövetett.

48825. Anser anser L. Nagy vadlúd. Átvonuláskor gyakran.

26. Anser segetum Gm. Vetési lud. Késő őszszel, sokszor télen is és tavaszszal nagy csapatokban a vetésekre száll.

27. Charadrius pluvialis L. Sárgapettyes lile. Átvonulás közben, főleg őszszel. Kőszegen 1875-ben, Szombathelyen 1888. október 18-án lövetett; utóbbi gyűjteményemben van.

28. Charadrius morinellus L. Havasilile. Ősszel néha a mezőkön, kukoriczában. Körmenden 1894. május 11-én lövetett.

29. Charadrius curonicus L. Köz. juhászka. Átvonuláskor gyakrabban a Rábánál s egyébb alkalmas; előbbinél költ is.

30. Charadrius hiaticola L. Nagy juhászka. Átvonuló, Kőszegen láttam egy izben. Ritkább, mint előbbi. 1895. május 7-én Molna-Szecsődön lövetett.

31. Vanellus vanellus L. Bébicz. Minden alkalmas területen közönséges költő.

32. Oedicnemus oedicnemus L. Ugartyuk. A "Cseren" egyesek költenek. Kőszegen a 60-as években került egy, mely gyüjteményemben van. 1884. novemberben Szombathelyen lövetett, 1885. ápr. 11-én a Kemenesaljáról kaptam, 1893. augusztus 21-én Hidas-Hollósnál, 1894. októberben Város-Hodásznál is puskavégre jött 1 drb. Rendesen a reznekkel tévesztik össze.

33. Tringa alpina L. Feketehasú széki szalonka. Átvonulásban néha a Rába homokos, kavicsos szigetkéin.

34. Totanus glareola L. Pöttyös czankó, tyütyüke. A Marczal és Rába mentén költözködéskor különösen többször előkerűl; vizenyős, iszapos tájakon, tócsáknál is.

35. Totanus ochropus L. Fehérfarkú czankó, molnár-czigány-fecske sneff. Közönségesebb előbbinél. Tömörd, Csönge, Kőszeg, Sennye, Högyész vidékén láttam és lőttem, főleg vonulásban. Molna-Szecsőd, Rába-Hidvég táján is előfordul.

36. Totanus totanus L. Vöröslábú czankó, fütyüllő sneff. Vonuláson gyakrabban, mint fészkelő ritkább.

37. Totanus hypoleucus L. Billegető, trillázó, fehérhasu vizí sneff, tiszaisneff. Kőszegen egy izben a Gyöngyösnél, többször a Rábánál. Költ is itt.

38. Machetes pugnax L. Veszekedő-, galléros sneff, pajzsmadár. Átvonulóban néha. A 70-es években a kőszegi alsó réteken egy tojó lövetett.

39. Numenius arcuatus L. Nagy szélkiáltó, póling, grizer. Átvonulásban gyakori, főleg ősszel a Marczal és Rába mentén, mezőkön, tarlókon, réteken csapatokban. Kőszegen, Tömördön is többször láttam.

40. Gallinago major Gm. Nagy sárszalonka. Átvonulásban egyesek, régebben több: főleg a marczal nedves rétjein.

41. Gallinago gallinago L. Sárszalonka. Átvonuláskor mocsaras helyeken elég gyakori.

42. Gallinago gallinula L. Kis sárszalonka. Átvonulásban, ritkább.

43. Scolopax rusticula L. Erdei szalonka. Egyes párok minden évben fészkelnek itt, nemcsak hegyi, de láperdőkben is. Vonúlás idején némely évben számos. Az Őrségben, Lendva vidékén igen szép eredménynyel vadásszák s főleg ősszel néhány száz drb, is lövetik, pl. Vörösvárott. Léka és Kőszeg vidékén is, főleg a mult évtizedekben, igen jó szalonkázó helyek voltak.

44. Grus grus L. Daru. 1892. ápril 25-én lövetett Molna-Szecsődön; igen ritka átvonuló.

45. Otis tarda L. Nagy túzok. A "Cseren", rendesen költ. Lövetett a szombathelyi "nagymezőn" is s egy elbágyadt; télen Lukácsházánál, Kőszeg szomszédságában, élve fogatott, 1893. decz. 28-án. Rába-Hidvégnél lövetett.

46. Otis tetrax L. Reznek. Ritka. Néha a "Cseren", Tömördön is előfordúlt 1862-ben Kőszegen, 1894. júl. 12. fiat. Rába-Hidvégen lövetett.

47. Crex crex L. Haris. Rendes, gyakori költő. Nedves években különösen számos.

48. Rallus aquaticus L. Viziquat. Mocsaras helyeken költő. Vonulásban több felé; lövetett Kőszegen is; Molna Szecsődön 1895. ápr. 26-án.

49. Ortygometra porzana L. Pöttyös vízi csibe. Tócsáknál, mocsaras helyeinken költ. Vonulásban sok felé, erdőkben lévő pocsolyáknál is. Tömördön lőttem, Kőszegen is többször lövetett.

50. Ortygometra parva Scop. Kis vízi csibe. Mocsaras vidékeinken költ, vonuláskor más helyeken is, kisebb pocsolyáknál, nedves réteken. 1893. augusztus 29. Molna-Szecsődön lövetett, 1895.

51. Gallinula chloropus L. Zöld lábú hóda, vízi tyúk. Tavaknál. A tömördi tóban költve találtam; Molna-Szecsődnél is költ.

52. Fulica atra L. Szárcsa. Tavakon, holt vízágakon költ. Tömördön, Csöngén fészkelve találtam. Vonulás alatt kisebb vízállásokon is.

53. Ciconia nigra L. Fekete gólya. Átvonulóban. Répcze-Szent-György vidékén a 70-es évek végén lövetett 1 db., mely kitömve Kőszegen van, Kaysrahl Károly ny. erdőmester birtokában. A tömördi tónál is többször mutatkoztott Nádasdon a tölgyerdő közepén levő nagyobb mocsárban 1892. ápr. 22-én lövetett.

54. Ciconia ciconia L. Gólya. Néhol, a sik helyeken, közönséges fészkelő. Kőszegen csak vonuláskor.

48955. Nycticorax nycticorax L. Vak varjú. Átvonuló, ritka.

56. Botaurus stellaris L. Bölömbika. Nádasokban, igy a tömördi tóban láttam.

57. Ardetta minuta L. Kis gém. Vonuláskor több felé, igy Felső-Lövőnél, Lékánál lőtték. A Rábánál költ.

58. Ardea cinerea L. Szürke gém. Mocsaras helyeken gyakran előkerül, a Rába vidékén költ is.

59. Ardea purpurea L. Vörös gém. Ritkább. 1885-ben és 1893-ban Felső-Lövön előfordult.

60. Ardea alba L. Lábas kócsag. 1894. aug. 11-én Rúmon a Rábánál egy fiatal lövetett. Igen ritka.

61. Columba oenas L. Vadgalamb. Közönséges költő.

62. Columba palumbus L. Örvösgalamb. Gyakori költő.

63. Turtur turtur L. Gerlicze. Igen közönséges.

Aratás után mindezek a galambfajok nagyszámban a repczeföldeken, mezőkön.

64. Phasianus colchicus L. Fáczány. Tenyésztve, de elvadulva is számos helyen előfordul.

65. Perdix perdix L. Fogoly. Igen gyakori. A Kemenesalja, főleg Kis-Czell és Ostfi-Asszonyfa vidéke, az ország legjobb foglyászó helyei közé tartozik.

66. Coturnix coturnix L. Fürj. Közönséges mindenfelé.

67. Tetrao urogallus L. Siketfajd. Még 15-20 év előtt ritkaság volt; ujabban folyton jobban szaporodik s terjed Stíria és Alsó-Ausztria felől úgy, hogy a kőszegi hegységben is akad már. Felső-Eör vidékén rendes állomány van s dürgés alatt rendszeresen vadásszák. Város-Hodászon, Rohonczon, Lékán, Borostyánkőn s a környékbeli hegyi- és a dombhátakat boritó erdőkben évenkén fészkel annyira, hogy pár év alatt itt is rendes állományra van kilátás. Lékán dürgésben 1894. évben lövetett az első.

68. Tetrao tetrix L. Nyirfajd. Nemes-Csoó határában 1836-ban az u. n. "csoói nyiresben" lövetett egy kakas, 1858-ban Kőszegen a "Klausen" erdőrészben ismét egy. 1880-ban Üveghután elejtett példány Huszty gyüjteményében Lékán van. Azóta is egyesek mutatkoztak a megye északnyugati hegységeiben és erdőterületén, de olyan rendes beterjedés, mint a siketfajdnál, nem észlelhető e fajnál.

69. Tetrao bonasia sylvestris Brehm. Császármadár. Szintén terjedőben és szaporódóban az északnyugati erdőterületen és hegyvidéken. Rohoncz körül, Lékán, Őrségben több fészekalj évenként Kőszegen 1883-ban lövetett az "alsó erdőben." 1873-ban a czáki nyiresben. Hámorban 1878, 1886-ban 1-1 db, A.-Szénégetőnél 1887-ben esett 1 db, melyek a lékai vár gyüjteményében vannak; 1895-ből pedig Bozsokról került egy gyüjteményembe.

70. Vultur monachus L. Barna, barát v. csuklyás keselyü Léka és Kőszeg közt a 60-as években idetévedt példányt egy pásztorfiú botjával vert agyon. Annyira jól volt lakva, hogy tehetetlenségében nem menekülhetett.

71. Gyps fulvus (Grm) Fakó keselyü. Szt.-Eleken 1878. körül lövetett. Ez a példány a felső-lövői intézet muzeumában van.

72. Circus pygargus L. Hamvas rétihéja. Átvonulóban gyakori. Lőttem Kőszegen.

73. Circus cyaneus L. Fehér rétihéja. Gyakori főleg átvonulóban.

74. Circus aeriginosus L. Nádi, tavi kánya. Közönséges, mocsárvidékeken ritkán költ is.

75. Astur palumbarius L. Galambász héja. Gyakori, sok helyen fészkel.

76. Accipiter nisus L. Verebész v. karvaly. Igen közönséges költőmadár.

77. Milvus milvus L. Villásfarku v. vörös kánya. Ritkább; átvonuláskor esetleg fészkelve is. 1895. aug. 21-én Kőszegen láttam.

78. Milvus migrans L. Barna kánya. Ritka, vonuláskor néha.

79. Pernis apivorus L. Darázs ölyv. Átvonuláskor, esetleg fészkel is. Kőszegen 1886-ban láttam. 1890. augusztus 21-én Hámorban lövött példány Huszty Ödön lékai gyüjteményében.

80. Pandion haliaëtus L. Halászsas, ráró. 1870-ben Kőszeg mellett a Gyöngyös vizénél lövetett, mely Lakatos Károly gyüjteményébe került, Szegedre. 1893. junius 9-én Nádasdon lövetett.

81. Haliaëtus albicilla L. Fehérfarku réti sas. Kóborlás közben ritkán elvetődik megyénkbe.

82. Circaëtus gallicus Gm. Kígyászó sas. A 70-es években a csömötei erdőben (Kőszeg és Szombathely közt) egy alig repülős hím lövetett, mely valószínűleg a közelben kelt ki.³

83. Buteo buteo L. Közönséges olyv, tyúkölő kánya. Gyakori fészkelő.

84. Archibuteo lagopus Brünn. Gatyás ölyv. Télen át, késő őszszel és tavaszszal gyakori.

49085. Aquila chrysaëtus fulvus L. Szirti sas. Ritka vendég. 1862-ben a kőszegi "felsőerdőben" lövetett. (Kőszeg jelene és múltja cz. műben az Aquila melanaëtus fajhoz van véve, a mi tévedés).

86. Aquila melanaëtus L. Parlagi, kurtafarkú vagy fehérvállú sas. Lakatos Károly írja idézett művében, hogy egy ízben a Kőszegtől északkeletre eső láperdőben fészkét atlálta. 1885-ban Doroszló határában lövetett.

87. Aquila orientalic Cab. Keleti sas. Báró Wildburg kapott az utóbbi években a megye területén lőtt példányt. Ez a ritka sas-faj hazánkból alig pár példány alapján ismeretes csak.

88. Aquila clanga Pall. Fekete sas. Többször előfordúl s ritkább fészkelőink közé tartozik. Léka körül 1895. julius havában láttam.

89. Aquila maculata Gm. Békászó sas, rozsdás sas. A rőti erdőben a 40-es években lövetett, e példány a kőszegi kath. gymn. gyűjteményében áll. Többször előkerűl a megyében; 1891. ápr. 12. Nádasdon lövetett.

90. Aquila pennata Gm. Kis sas. A szombathelyi nagy erdőben Lakatos Károly a mult évtizedekben fészkelve találta.

91. Falco peregrinus Tunnst. Hegyesszárnyú v. vándorsúlyom. Átvonuláskor többször előkerűl. Lövetett 1898. febr. 11-én Körmendnél; fészkelve is található. Lakatos Károly 1869-ben a kőszegi "alsó-erdőben" két izben találta költve.⁴

92. Falco aesalon Tunnst. Kis sólyom. Télen át elég gyakori.

93. Falco subbuteo L. Herjóka, kaba sólyom. Közönséges, fészkelve is.

94. Cerchneis cenchris Naum. Fehérkörmű vércse. Tömördön a tótól északnak fekvő régi fákból álló községi erdőben 8-10 párban fészkel. Aratás után máshol is, mint pl. a kőszegi alsó réteken.

95. Cerchneis tinnunculus L. Vörös vércse. Igen közönséges fészkelő.

96. Cerchneis vespertinus L. Kék vércse, vöröslábú vércse. 1895. ápr. 21-én lövetett a Rábánál Molna-Szecsődön.

97. Bubo bubo L. Buhú. Kámonban 1875-ben lövött példány Huszty Ödön lékai gyűjteményében.

98. Asio otus L. Erdei fülesbagoly. Igen közönséges.

99. Asio accipitrinus Pall. Nádi bagoly. Átvonuláskor mezőkön, nádasokban, füves irtásokon igen gyakori.

100. Pisorhina scops L. Füleskuvik. Felső-Lövőn fészkel; innét két példány gyűjteményemben.

101. Syrnium aluco L. Erdei bagoly. Igen közönséges fészkelő. Előfordúl szürke és rozsdavörös tollváltozatban.

102. Nyctale tengmalmi Gm. Gatyás kuvik. Egy ízben a kőszegi "alsó-erdőben" találtam egy párt fészkelve.

103. Claucidium noctuum Retz. Halálmadár. Igen közönséges.

104. Strix flammea L. Gyöngybagoly. Közönséges.

105. Cuculus canorus L. Kakuk. Közönséges.

106. Iynx torquilla L. Nyaktekerő. Közönséges fészkelő.

107. Dryocopus martius L. Fekete harkály. A fenyves és bükkállománya hegyi erdőkben meglehetős gyakori fészkelő.

108. Dendrocopus major L. Nagy tarka harkály. Közönséges fészkelő.

109. Dendrocopus leuconotus Bechst. Fehérhátú harkály. Velemben a 60-as években lövetett.

110. Dendrocopus medius L. Közép harkály. Meglehetős gyakori fészkelő.

111. Dendrocopus minor L. Kis harkály. Meglehetős gyakori fészkelő.

112. Picus canus L. Szürke harkály. Elég gyakori fészkelő.

113. Picus viridis L. Zöld harkály. Közönséges fészkelő.

114. Alcedo ispida L. Jégmadár. Egyszer Kőszegnél a Gyöngyös partjában fészkelve találtam. A Rábánál is költ (Molna-Szecsőd, Sennye.) Télen gyakrabban látható a folyóvizeknél.

115. Merops apiaster L. Gyurgyóka törökfecske. A 60-as években az alsó Rábánál lövetett.

116. Upupa epops L. Babuta. Igen közönséges fészkelő.

117. Coracias garrula L. Zöldkánya. Igen közönséges fészkelő.

118. Caprimulgus europaeus L. Lappantyú, álomfilkó. Közönséges fészkelő, vágásokban főleg.

119. Micropus apus L. Vijjogó, fali fecske. Régi váraknál számosan fészkel, így Borostyánkőn, Német-Ujváron, Lékán, stb.

120. Clivicola riparia L. Parti fecske. A Rába vidékén, költ is.

121. Hirundo rustica L. Füstös fecske. Igen közönséges fészkelő. Előfordúl a rozsda vöröshasu válfaj is: Hirundo rustica pagorum Brehm.

122. Chelidomaria urbica L. Molnár fecske. Igen közönséges fészkelő.

123. Ampelis garrula L. Selyemfark, csonttollú madár. Bizonyos években télen jelenik meg. Lövetett Lékán 1894 febr. 15 1893 jan. 1. Hámorban és jan. 20-án Lékán, látták Vépen. 1894. decz. 8. megkerült, 1893. febr. 17. Molna-Szecsődön is.

124. Muscicapa grisola L. Szürke légykapó. Közönséges fészkelő.

125. Musciapa atricapilla L. Feketehátú légykapó. Átvonúlóban gyakori.

126. Musciapa collaris Bechst. Örvös légykapó. Gyakori fészkelő.

127. Muscicapa parva Bechst. Kis légykapó. Kőszegnél a "Hétkút"-nál egy-két pár fészkel. Lékán gyakoribb a "Pálforrás" fölött elterűlő bükkerdőben. Hallottam Borostyánkőnél is. Gyűjteményemben Kőszeg 1893 máj. 7.; lékai példányok: 1893 aug. 27. 4 db. (2. 2) Huszty Ödön gyűjteményében.

128. Lanius minor L. Kis szarka gábor. Közönséges fészkelő.

130. Lanius senator L. Vörösfejű gébics. A tömördi tó északi részén fekvő, legeltetett régi fákból álló községi erdőben 1894 jun. 22-én találtam fészkét fiatalokkal. Itt azonkívűl még 3-4 párt láttam és lőttem is néhány drbot. Svábfalu és Nemes-Csoó, valamint Paty és Meszlen között szintén láttam e madárfajt. 1894 jun. 9. Hidas-Hollósnál is lövetett.

131. Lanius collurio L. Vasfejű gábor, tövisszúró gébics. Igen közönséges fészkelő.

132. Corvus cornix L. Szürke varjú. Nálunk a varjúkat kányáknak hívják. Igen közönséges fészkelő. 1896. szept. elején a fekete fajtát (corone) is lőttem Kőszegen s azóta is láttam néhányat; előbbi az első hiteles magyar példány.

133. Corvus frugilegus L. Vetési varjú. Télen nagy csapatokban.

134. Colaeus monedula L. Csóka. Közönséges fészkelő.

135. Pica pica L. Szarka. Igen közönséges készkelő.

136. Garrulus glandarius L. Szajkó, Mátyás-madár. Igen gyakori fészkelő.

137. Nucifraga caryocatactes L. Mogyoró-, vagy fenyvesszajkó. Ritka. 1889 nov. 3. Hámornál Léka vidékén lövetett, 1882. szeptemberben Kőszegnél; 1893 ápr. 8-án a döbörhegyi nyíresben, 1895. szept. elején Lékánál és Borostyánkő vidékén gyakrabban látták. 1896. febr. 6 és 21-én láttam 1-1 drbot Kőszegen a felsőerdőben.

138. Oriolus ariolus L. Sárgarigó. Igen közönséges fészkelő.

139. Sturnus vulgaris L. Seregély. Közönséges fészkelő, őszszel nagy csapatok.

140. Passer domesticus L. Házi veréb. Igen gyakori fészkelő.

141. Passer montanus L. Mezei veréb. Igen gyakori fészkelő.

142. Coccothraustes coccothraustes L. Megyvágó, magnyitó. Gyakori fészkelő.

143. Fringilla montifringilla. L. Fenyőpinty. Télen sokszor nagy számban.

144. Fringilla coelebs L. Pintyőke. Közönséges, mindenfelé fészkelő.

145. Ligurius chloris L. Zöldike. Közönséges fészkelő.

146. Acanthis linaria L. Zsezse, csicsörke. Ritka téli vendég. 1879-ben és 1890. január 6-án láttam Kőszeg vidékén 1-1 példányt. 1893/4 telén ezernyi csapatokban novembertől márczius közepéig. Köztük számos Acanthis linaria holbölli Brehm. válfaj; továbbá néhány Acanthis hornemanni exilipes Cones, mely válfajból eddig csak egy honi példány volt ismeretes; nemkülönben 2 drb. Acanthis linaria rufescens Vieill. Mindezekből Kőszegen gyűjtöttem. Ez utolsó évi jelentkezés az egész megyére, sőt országra kiterjedt. 1895/6. telén szintén megjelent, de sokkal kisebb számban.

147. Acanthis cannabina L. Kendericze. Gyakori költő.

148. Chrysomitris spinus L. Csíz. Őszszel, télen, tavaszszal az éger fákon gyakori.

149. Carduelis elegans Steph. Tengelicz. Közönséges, mindenfelé költő.

150. Serinus hortulanus Koch. Csicsörke. Igen gyakori költő, Kőszeg vidékén főleg számos.

151. Pyrrhula pyrrhula europea Vieill. Süvöltő pirók, gimpli. Télen közönséges; köztük a Pyrrhula pyrrhula major Brehm északi válfaj is.

152. Loxia curvirostra L. Keresztcsőr. Esetleg költ az észak-nyugoti fenyversedőkben, a hegyek közt; Lékán többször lövetett 1895 jun. 17 Molna-Szecsődön.

153. Calcarius nivalisi L. Hósármány. Néha télen. Lékán 1893. januárban; 1894. febr. 7. Hidas-Hollóson lövetett.

154. Emberiza calandra L. Sordély. Igen gyakori fészkelők.

155. Emberiza citrinella L. Sármány. Igen gyakori fészkelők.

156. Emberiza schoenichla L. Nádi sármány. Ritkább fészkelő; csakis mocsaras, nádas helyeken.

157. Anthus campestris L. Parlagi pipiske. Nem éppen gyakori fészkelő. 1895. májusban Kőszegnél láttam; 1895. jun. 11-én Molna-Szecsődön, 1895. aug. 6-án Tömördön lövetett.

158. Anthus trivialis L. Erdei pipiske. Elég gyakori fészkelő, főleg az északnyugati részeken.

159. Antus pratensis L. Réti pipiske. Átvonulásban nagy csapatokban.

160. Motacilla alba L. Barázda billegető. Igen gyakori fészkelő.

161. Motacilla boarula Penn. Hegyi billegető. Ritkább fészkelő. Kőszegen egy ízben a vár falában költött. Télen patakok- és folyóknál egyesek, a jégment helyeken.

492162. Motacilla flava L. Sárga billegető. Főleg a délkeleti részeken gyakori és fészkelő is.

163. Alauda cristata L. Búbos pityer v. pacsirta. Igen közönséges fészkelő, állandó madarunk.

164. Alauda arborea L. Erdei pacsirta. Ritkább fészkelő, Borostyánkőnél, Kőszegnél.

165. Alauda arvensis L. Mezei pacsirta. Igen közönséges fészkelő mindenfelé.

166. Tichodroma muraria L. Hajnalmadár. Néha őszszel, tél-elő idején. Kőszegen 1879-ben a várfalon láttam. Lékán, 1894-ben késő őszszel 3 drb lövetett a régi váron.

167. Certhia familiaris L. Közönséges fészkelő. Előfordul a Certhia familiaris brachydactyla C. L. Brehm. válfaj is.

168. Sitta europaea caesia Wolf. Czinke harkály, csuszka. Közönséges költő.

169. Parus major L. Szén-czinke. Igen közönséges költő.

170. Parus ater L. Fenyves-czinke. Fenyves erdőkben közönséges költő.

171. Parus palustris L. Barát-czinke. Ez a fajkör megyénkben két formában fordul elő u. m.: Parus palustris communis Baldenst, mely inkább a síkságot és dombos helyeket lakja, azután a Parus palustris montanus Baldesnt, mely a kőszegi hegység magasabb pontjain fordul elő. Előbbi közönséges, utóbbi ritka s télen, kora tavaszszal, mutatkozik.

172. Parus coeruleus L. Kék czinke. Igen közönséges fészkelő.

173. Parus cristatus L. Búbos czinke. Fenyves erdőinkben gyakori fészkelő.

174. Aegithalus caudatus L. Hosszúfarkú czinke. Gyakori fészkelő. Előfordul az Aegithalus caudata roseus Blyth válfaj is.

175. Reniza pendulinus L. Függő czinke, a Rábamelléki ligetekben néhol költ Szombathelynél a "Mézestónál" látták.

176. Troglodytes troglodytes L. Ökörszem. Gyakori fészkelő.

177. Accentor modularis L. Szürke begy. Ritkább költő, vonuláson gyakrabban.

178. Sylvia nisoria Bchst. Sárgaszemű poszáta. Egyes helyeken rendes fészkelő; például Kőszegen, Molna-Szecsődön.

179. Sylvia Hortensis Bchst. Kerti poszáta. Nem éppen gyakori; legtöbb a Rába ligeteiben, angol kertekben.

180. Sylvia sylvia L. Közönséges poszáta. Igen közönséges fészkelő.

181. Sylvia curruca L. Sövénybujó poszáta. Igen közönséges költő.

182. Sylvia atricapilla L. Barát-, papfülemile. Igen közönséges fészkelő.

183. Acrocephalus arundinaceus L. Nádi rigó. Nádasokban gyakori fészkelő. Előfordul az Asrocephalus arundinaceus minor Ch. h. Brhm válfaj is Molna-Szecsődön.

184. Acrocephalus streperus Viell. Közönséges nádi poszáta. Mocsaras helyeken, nádasokban fészkelő. Vonuláskor gyakoribb.

185. Acrocephalus palustris Bchst. Mocsári poszáta. Nedves helyeken, füzes berkekben fészkelő. Vonuláskor luczernában, bükkönyben, kenderben.

186. Calamodus schoenobaenus L. Foltos nádi poszáta. Mocsaraknál, közönséges fészkelő. Költözködéskor igen számos a luczerna-, kender- és bükköny-vetésben.

187. Calamodus aquaticus Gm. Csíkos nádi poszáta. Vonuláson néha a bükkönyben, luczernásban.

188. Locustella fluviatilis Wolf. Berki pirregő poszáta. Átvonulásban 1894. május hóban Kőszegen láttam. A Rábánál költ és a ligetekben. Molna-Szecsődön 1894. junius 2-án lövetett.

189. Locustella naevia Bold. Réti pirregő poszáta. Nedves réteken, esetleg költ. Átvonulásban bükkönyben, vetett kukoriczában gyakori.

190. Hypolais hipolais L. Sárga poszáta. Angol kertekben, ligetekben gyakori költő.

191. Phylloscopus sibilator Bchst. Zöld füzike. Lombos erdőkben, nagyobb kertekben közönséges költő.

192. Phylloscopus trochilus L. Fitiszmadár. Ligetekben, erdőkben, közönséges költő.

193. Phylloscopus acredula L. Kis füzike. Gyakori költő.

194. Regulus ignicapillus Brhm. Aranyos pipőke. Átvonulóban ritka.

195. Regulus cristatus Viell. Sárga pipőke. Átvonulásban gyakori.

196. Turdus torquatus alpestris Brhm. Örvösrigó. Vonuláskor néha a fenyves-rigók társaságában.

197. Turdus merula L. Fekete rigó. Közönséges fészkelő.

198. Turdus pilaris L. Fenyőrigó. Őszszel, télen és tavaszszal. Az Őrségben, Kőszeg vidékén nagy mennyiségben fogják lépvesszővel és lószőrhurokkal.

199. Turdus viscivorns L. Léprigó. Főleg vonulásban gyakori.

200. Turdus iliacus L. Boros rigó. Átvonulásban gyakori.

201. Turdus musicus L. Húros rigó. Közönséges fészkelő.

202. Monticola saxatilis L. Kövi rigó. 1888 máj. 30-án Hámornál lövetett. Kőszegen 1883-ban és 1884-ben a vár árkában álló régi falakban költött, de azóta elmaradt.

203. Cinclus cinclus albicollis Viell. Vizi rigó, buvár rigó. Télen a Gyöngyös pataknál többször.

204. Saxicola oenanthe L. Hantmadár, földi szarka. Közönséges fészkelő.

205. Pratincola rubetra L. Kukoriczamadár, vörösfarkú csaláncsúcs. Közönséges fészkelő. Vonulásban kukoriczákban, kenderföldeken számos.

206. Pratincola rubicola L. Feketetorkú csaláncsúcs. Szőlők mentén, közönséges fészkelő.

207. Ruticilla titis L. Házi vörösfark. Közönséges fészkelő, épületekben, főleg a nyugoti és északi részeken.

208. Ruticilla phoenicura L. Kerti vörösfark. Igen gyakori fészkelő.

209. Erithacus rubeculus L. Vörösbegy. Igen gyakori fészkelő.

210. Cyanecula cyanecula Wolf. Kékbegy. Vonulásban egy ízben Kőszeg vidékén látták.

211. Daulias luscinia L. Fülemile. Igen gyakori költő ligetes helyeken, kertekben stb.

212. Daulias philomela Bchst. Nagy fülemile. Ritka, néhányszor Kőszegen, Lékán átvonulásban előkerült.

Testudo graeca.

Tropidonotus natrix, murinus.

Coluber aesculapii (flavescens).

Lacerta viridis, muralis, agilis.

Anguis fragilis.

Hyla arborea (viridis), Rana esculenta, temporaria, Pelobates fuscus, Bombinator igneus, Bufo cinereus, variabilis (viridis).

Salamandra maculata, Triton cristatus, taeniatus.

A halaknak alanti jegyzéke tulajdonképen azokat a halakat tartalmazza, melyeket a Rába folyónak torkolatában Herman Ottó gyűjtött; tehát nem mondható, hogy ezek szükségképpen Vasvármegyében is előfordulnak. Ezt a jegyzéket azonban azért vettem föl, hogy kímutassam a Rába folyónak halgazdagságát. A Rábában van 29 faj, a Dunában 41, a Tiszában 34, a Zagyvában 32, a Kőrösben 29; a többi folyónk halfajainak száma ez utóbbi számon alul marad. Kunc Szombathelyre csak 5 fajt mutat ki.⁵

A Rába, mint egészséges folyóvíz, a haltenyésztésre felette alkalmas folyó volna, ha szabályozva lenne. A halnak természetében van, hogy a nagy folyókból odamegy vissza ivni, a hol maga is ivatott, mi azonban a malomgátak miatt nem történhetik meg. Megyénkben igy a haltenyésztésre úgyszólván semmi gondot sem fordítanak.

A halak jegyzéke a következő:

Helix pomatia, nemoralis, hortensis, arbustorum, fruticum, adspersa, incarnata.

Arion hortensis, ater.

Limax agrestis, hortensis, maximus, Bulimus radiatus, Clausilia similis, bidens, Pupa frumentum.

Planorbis corneus, Limnaeus stagnalis.

Unio pictorum, Anodonta cygnea.

a) Hártyás szárnyúak:

Bombus terrestris, lapidarius, muscorum, agrorum, Xylocapa violacea.

Megachile pyrina, centuncularis. argentata.

Andrena parvula, variabilis, Eumenes pomiformis.

Vespa vulgaris, crabro, Bembex bidentata, affinis.

Sphex fera, bicolor. Ammophila campestris Philanthus triangulum Tachites obsoletus.

Pompilius viaticus, trivialis, 4 punctatus.

Chrysis ignita, integrella, Formica hereuleana, rufa, Myrmica rubida.

Ichneumon nigritarsis, fabricator, luctatorius.

494Cynips folii, Rhodites rosae.

Athalia spinarum, Nematus ventricosus, ancupariae, Sirex gigas, spectrum, Cephus pygmaeus.

b) Lepkék:

Papilio machaon, podalirius, Parnassius apollo, Aporia crataegi. Pieris brassicae, rapae, napi.

Colias hyale, chrysotheme, myrmidone.

Thecla betulae, spini, ilicis, quercus rubi.

Polyommatus virgaureae, Thersamon, phlaeas.

Lycaena aegon, adonis, coridon, dorylas, daphnis, admetus, damon, orion, arcas.

Nemeobius lucina.

Apatura iris, ilia, Vanessa prorsa, egea, urticae, L-album, io antiopa, atalanta, cardui Melitaea trivia.

Argymnis aphirape, euphrosyne, latoma, aglaja, niobe, hecate, adippe, paphia.

Erebia medusa, medea, gea. Satyrus ternione dryas (phaedra).

Pararge megaera, Cenonympha iphis, pamphilus.

Spilothyrus alceae (malvarum).

Hesperia sylvanus, comma. Acherontia atropos. Sphinx convulvuli, ligustri, pinastri, euphorbiae, elpenor. Smerinthus tiliae, populi, ocellatus. Pterogon proserpina (oenotherae), Macroglossa fuciformis, bombyliformis. Sesia tipuliformis, tabaniformis, Thyris fenestrella.

Zygaena achilleae, angelicae, filipendulae, Lythosia depressa, Nemeophila plantaginis.

Arctia purpurata, aulica, Spilosoma urticae, mendica.

Hepialus humuli. Cossus ligniperda, Zeuzera pirina.

Psyche clavellina.

Ocneria dispar, Leucoma salicis, Porthesia chrysorrhoea, Cnethocampa processionea, Bombyx neustria, trifolii, quercus, rubi.

Lasiocampa pini, tremulifolia (betulifolia), Endromis versicolora, Saturnia piri, spini. Aglia tau, Harpya vinula, erminea, Uropus ulmi.

Notodonta ziczac, trimacula var. dodonea, Drynobia velitaris, Pygera anastnomosis.

Asphalia diluta, flavicornis.

Clidia geographica, Acronycta aceris, tridens, psi, euphorbiae, rumicis.

Agrotis linogrisea, segetum, triangulum, festiva, praecox, occulta.

Mamestra oleracea, genistae. Luperina virens. Hadena porphyrea (satura); Dipterygia scabriuscula (pinastri). Trachea atriplicis.

Plusia triplasia, consona, gamma.

Catocala fraxini, elocata, sponsa. Toxocampa lusoria. Hypena rostralis.

Geometra papilionaria.

Acidalia rufaria, Abraxas (Zerene) grossulariata, adustata. Selenia luneria, Hybernia aurantiaria. Boarmina punctularia, Lygris prunata. Cidaria ocellata, hastata.

Asopia farinalis, Botys nubilalis, Crambus pascuellus, Tortrix crataegana, Carpocapsa pomonella, Tinea granella, pellionella, sarcitella, crinella, Platyptilia (Pterophorus) ochrodactyla.

c) Legyek:

Hypoderma bovis, Gastrus equi, Sarcophaga carnaria, Musca domestica, vomitoria, caesar, ludifica. Scatophaga stercoraria, Spilographa cerasi, Anthrax morio, Tabanus bovinus, Tipula pratensis, Culex pipiens, Hypobosca aquina. Pulex irritans, canis, felis.

d) Bogarak:

Cicindela campestris, hybrida, littoralis, sylvicola, dilacerata, sinuata.

Elaphrus riparius, Mophron limbatum, Procrustes coriaceus, Carabus morbillosus, auratus, gemmatus, granulatus, nemoralis, nodulosus, arvensis, Ulrichi, sylvestris, Rothi, glabratus.

Calosoma sycophanta, inquisitor, reticulatum, Brachinus crepitans, explodens, Callistus lunatus, Chlaenius agrorum, Calathus cisteloides, Anchomenus marginatus, Omaseus vulgaris, Abax striola, paralellus, ovalis. Molops elatus, terricola. Amara trivialis, Zabrus gibbus, incrassatus, Ophonus obscurus, Harpalus ruficornis, calceatus, serripes, aeneus, Stenolophus elegans, meridianus, Trechus minutus, Bembidium quadrimaculatum, punctulatum, adustum, pusillum, Hydroporus geminus, picipes, Laccophilus minutus, variegatus, Colymbetes fuscus, notatus, Ilybius fuligionosus, Agabus maculatus, abreviatus, Dytiscus latissimus, marginalis, Acilius sulcatus, Gyrinus natator, mergus. Hydrophilus piceus, Homalota nigrita, Tachinus rufipes, Staphylinus caesareus, lutarius, maxillosus. olens, similis, tetracarinatus, Philontus aeneus, debilis, tenuis, fulvipes, Xantholinus linearis, Oxitelus tetracarimatus, Silpha carinata, quadripunctata, atrata, thoracica, laevigata, obscura, Necrophorus humator, mortuorum, vespillo, vestigator, fossor, Trichopteryx sericans, Platysoma depressum, Hister corvinus, quadrimaculatus, inaequalis, unicolor, fimetarius, stercorarius, sinuatus, Nitidula aenea, Dermestes lardarius, laniarius, Seminolus gigas, pilula, Morychus nitens, Lucanus cervus, Dorcus paralellopipedus, Platycerus carabeoides, Gymnopleurus mopsus, Copris lunaris, Onitis furcifer, Ontophagus taurus, Ceonobite, Schreberi, ovatus, Oniticellus flavipes, pallipes, Aphodius erraticus, fossor, fimetarius, granarius, limbatus, luridus, Odontaeus armiger, Geotrupes silvaticus, vernalis, stercorarius, Lethrus cephalothes, Hoplia farinosa, argentea, Homaloplia ruricola, Polyphylla fullo, Anoxia pilosa, Rhizotrogus assimilis, maculicornis, aequinoctialis, solstitialis, Melolontha vulgaris, Anisoplia bromicola, Phyllopertha campestris, Anomala aurata, oblonga, vitis, Oryctes nasicornis, Oxythyrea stictica, Cetonia squalida, hirtella, viridis, marmorata, speciosisiima, aenea, metallica, aurata, Gnorimus nobilis, Acmaeodera sp. Capnodis tenebricosa, Perotis lugubris, Dicera alni, Ancylocheira rustica, punctata, Calcophora mariana, Anthaxia nitidula, quadripunctata, Coroebus elatus, Agrilus viridis, augustulus, biguttatus, Melasis buprestoides, 495Lacon murinus, Corymbites tesselatus, Diacanthus latus, aeneus, Athous niger, vittatus, rubens, Adrastus pusillus, Synaptus filiformis, Elater sanguineus, obscurus, hirtus, segetis, Cardiophorus rufipes, Eros minutus, Lampyris noctiluca, Telephorus lividus, dispar, Malachius aeneus, geniculatus, pulicarius, bipustulatus, Henicopus hirtus (pilosus), Byturus fumatus, Clerus mutillarius, formicarius, Ptinus ornatus, fur, Trichodes apiarius, Apate capucina, Gnaptor spinimanus, Blaps mortisaga, similis, Opatrum verrucosum (granigerum); Diaperis boleti, Tenebrio molitor, Helops convexus, lanipes, Cistella fulvipes, Omophlus brevicollis, Lissodema 4-pustulatum Notoxus trifasciatus, Anthicus humilis, Pyrochroa coccinea. Mordella fasciata, aculeata, Meloe proscarabaeus, brevicollis, violaceus, Mylabris variabilis, crocata, Lytta vesicatoria, Epicauta verticalis, Zonitis mutica, Sparedrus testaceus, Oedemera flavipes, Anoncodes ustulata, Bruchus pis, ater, Brachytarsus varius, Platyrrhynus latirostris, Anthribus albinus, Apoderus coryli, Attelabus curculionoides, Rhynchites hungaricus, aeneovirens, betulae, auratus, coeruleocephalus, Apion haematodes, onopordi, pisi, Tanimecus palliatus, Sitones inops, Mesagroecus obscurus, Chlorophanus viridis, gibbosus, graminicola, Polydrusus flavipes, Metallites marginatus, Cleonus marmoratus, sulcirostris, obliquus, cinereus, alternans, Alophus trigutatus, Liophloeus nubilus, Molytes glabratus, Phytonomus punctatus, variabilis, Phyllobius pomonae, oblongus, sinuatus, Peritelus leucogrammus, Otiorrhynchus mastix, pulverulentus var., periscelis, bisulcatus, planatus, ligustici, Lixus augustatus, pollinosus, Larinus sturnus, Erirrhinus variegatus, villosulus, festucae, vorax, Balaninus nucum, turbatus, crux, Tychius tomentosus, sparsutus, quinque punctatus, Baridius picicornis (abrotani), Crypthorrhynchus lapathi, Coeliodes subrufus, Acalles denticollis, Ceuthorrhynchus quadridens, sulcicollis, Poophagus sisymbrii, Cionus scrophulariae, thapsi, Sphaenophorus piceus, Cossonus linearis, Rhyncolus chloropus, Hylesinus fraxini, vittatus, Scolytus pruni, rugulosus, Crypturgus pusillus, Bostrychus retusus, typographus, Platypus cilindrus, Spondylis buprestoides, Ergates faber, Prionus coriarius, Cerambyx heros, miles, cerdo, Rosalia alpina, Aromia moschata, Callidium clavipes, violaceum, sanguineum, rufipes, variabile, Hylotrupes bajulus, Tetropium luridum, Asemum striatum, Criocephalus rusticus, Clytus detritus, floralis, verbasci, arcuatus, trifasciatus, Dorcadion morio, fulvum, rufipes, lineatum, Scopolii, Morimus tristis, Lamia textor, Monochammus sartor, sutor, Acanthoderes varius, Astynomus aedilis, Liopus nebulosus, Pogonechaerus pilosus, Anaesthetis testacea, Saperda populnea, punctata, tremulea, Oboerea oculata, erythrocephala, Agapanthia angusticollis, Phytoecia rufimana, virens, Necydalis minor, Rhamnusium salicis, Rhagium mordax, inquisitor, indagator, Toxotus cursor, meridianus, dispar, Pachyta 6-maculata, collaris, Strangalia armata, attenuata, nigra, 7-punctata, Anoplodera rufipes. Grammoptera laevis, Donacia sagittariae, discolor, thalassina, impressa, nigra, Lema merdigera, melanopus, asparagi, Labidostomis tridentata, longimana, Lochmaea longipes, Clythra quadripunctata, leviuscula, Gynandrophthalma cyanea, Coptocephala quadrimaculata, Chrysopus praeciosus, Cryptocephalus coloratus, lobatus, marginatus, variabilis, quadriguttatus, bipunctatus, lineatus, Timarcha laevigatus, Lina collaris, cuprea, populi, tremulae, Entomoscelis dorsalis, Gonioctena 6-punctata, rufipes, Gastrophysa polygoni, raphani, Plagiodera armoraciae, Chrysomela staphylea, senecionis, haemoptera, sanguinolenta, limbata, marginata, fastuosa, Adimonia tanaceti, rustica, Phyllobrotica quadrimaculata, Luperus circumfusus, Haltica ferruginea, oleracea, nemorum, rufipes, Psylliodes affinis, Cassida vibex, margaritacea, nebulosa, Triplax rufipes, Adonia mutabilis, Harmonia impustulata, Coccinella 7-punctata, bipunctata, 5-punctata, Calvia 14-punctata, 10-guttata, Halyzia 17-guttata, propylea, 14-punctata, Chilocorus bipustulatus, Coccidula scutellata, Lithophilus connatus, Endomichus coccineus.

e) Poloskák:

Pentatoma rufipes, baccarum, nigricornis, Lygaeus equestri saxatilis, militaris, familiaris, Pyrrhocoris apterus, Cimex lectularius, Capsus trifasciatus, Hydrometra paludum, Nepa cinerea, Ranatra linearis, Naucoris cimicoides, Aphis rosae, Schizoneura lanigera.

f) Reczés szárnyú rovarok:

Myrmeleon formicarius, Chrysopa vulgaris, pera, Panorpla communis, Sialis lustaria, Phryganca grandis, Limnophilus rhombicus,

g) Szitakötőfélék:

Agrion virgo, pulla, Libellula quadrimaculata, depressa, Aeschna granis, Ephemera vulgata, lactea, longicauda, Perla viridis.

h) Egyenes szárnyúak:

Blatta Germanica, Periplaneta orientalis, Forficula auricularis, Gryllus demesticus, campertris, Oecanthus pellucens, Gryllotalpa vulgaris. Locusta viridissima, Decticus verrucivorus.

i) Sertefarkú rovarok:

Lepisma sacharina, Smynthurus luteus.

Az itt fölsorolt pókok saját gyüjtésemet képezik:

Chelifer cancroides, Phalangium opilio.

Leptorchestes berolinensis, Heliophanus auratus, Epiblemum zebraneum, Marptusa muscosa, Dendryphantes rudis, nidicolens, Ergane arcuata, Lycosa lugubris, Paludicola, Tarentula trabalis, solitaria, Trochosa terricola, Pisaura mirabilis, Thomisus albus, tigrinus, Pistius truncatus, Misumena vatia, tricuspidata, Synaema globosum, Xysticus bifasciatus, lateralis, striatipes, Oxyptila praticola, Philodromus dispar, Collinus, aureolus et subsp. marmoratus Kulc. Tibellus parallelus, Cyclosa conica, Epeira augulata, omoeda, diademata, marmorea (forma priscipalis), pyramidata, quadrata, cucurbítina, Redii, sclopotaria, patagiata, adianta, diodia, Meta segmentata, Tetragnatha obtusa, Hyptiotes paraduxus, Dictyna viridissima, 496Amaurobius claustrarius, ferox, fenestralis, Theridium lineatum, sisyphium, formosum, ovatum, Teutana grossa, Asagena phalerata, Drapetisca socialis, Linyphia montana, triangularis, clathrata. Lepthyphantes leprosus, tenuis, Henricae, Erigone dentipalpis, Brachycentrum elongatum.

Tegenaria domestica, Clubione holoserica, Agalena labyrinthica, Salticus scenicus (?).

Bdella longicornis, Ixodes ricinus, Acarus siro. Sarcoptes scabiei, canis, felis.

Lithobius forficatus, Geophilus subterraneus, Julus sabulosus.

Astacus fluviatilis, Oniscus murarius.

Lumbricus terrestris, Hirudo officinalis, Aulacostomum nigrescens.

Ascaris lumbriooides, marginata.

Trania solium, plicata.