412VASVÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSE.
Az általános részt Németh József, az egyes birtokokra vonatkozó ismertetéseket
Vende Aladár és ifj. dr. Reiszig Ede írta;
az egészet átnézte herényi Gothard Sándor
A SÁRVÁRI HERCZEGI URADALOM MÉNTELEPE. Saját felvételünk.
VASVÁRMEGYE a mezőgazdasági kultura tekintetében egyike Magyarország legelőrehaladottabb részeinek. Az az általános jelenség, hogy hazánk nyugoti része, a mely közvetlenül érintkezett a nyugateurópai kulturával s a mely közelebbről kapta annak szellemi és anyagi erőforrásait, az ország többi részét erősen megelőzte a fejlődés minden irányában, Vasvármegyében a legpregnánsabbul nyilatkozik. Bár küzdve a helyenként nem eléggé kedvező éghajlati és talaj-viszonyokkal, a mezőgazdaságban úgy a nagy, mint a közép- és kisbirtokosoknál oly intenzivitás és szakszerüség fejlődött ki, a mely minden gazdasági kiállításon s minden alkalommal, a hol a mezőgazdasági produkczió bemutatásáról volt szó, Vasvármegyének az első helyet biztosította.
Gazdálkodási rendszer.
A kisbirtokosok, a földmívelő parasztság gazdasági üzeme általában, szakított a régibb, primitívebb formákkal. Az országszerte s még a vármegyével szomszédos vidékeken is nagyobb mérvben divó nyomásos gazdálkodás Vasvármegyéből kivonult az intenzivebb gazdálkodási módok meghonosodása folytán. A Gyöngyös és Sorok mentén például mag- és takarmány-termeléssel foglalkozó, jól kezelt parasztgazdaságokat találunk. A felső-eöri és kőszegi járások kisgazdái az állattenyésztésben és gyümölcstermelésben tünnek ki; a lapincsvölgyi községekben komlót, a Pinkavölgyében pedig lent termelnek a parasztok. A közép- és nagybirtokosok gazdaságai között pedig sok van olyan, a melyek vagy általában, vagy pedig a mezőgazdasági produkczió egyes specziális ágai terén, mintaként, országszerte ismeretesek.
Talajviszonyok.
A vármegye nyugotról Stájerországgal, éjszakról Alsó-Ausztriával és Sopronvármegyével határos. Nyugoti és éjszaki határvonalát csaknem derékszögü háromszög átlójaként a zala- és veszprémvármegyei határvonal köti össze. A háromszög keleti csúcsosodó része 200 méteren alul levő mély síkság, 413a melyet a Kemenesalja 500 méter emelkedést meg nem haladó, keskenyen délnyugotról éjszakkelet felé húzódó dombvidéke szeli át. Többi része általában 500 méteren alól levő dombvidék, csak az éjszaknyugoti csúcsban emelkednek 500 métert meghaladó hegyek s a déli csücske (Muraszombat környéke) képez megint mély síkságot.
Vízhálózat.
A vármegyének gazdag vízhálózata van. Főfolyója, a Rába, gyüjti össze a vármegye számos kisebb vízfolyásának legnagyobb részét. Úgy sík, mint dombos vidékét számos kisebb vízfolyás szeli, a melyek éltető erejét érzi a földmívelés.
Termőföld.
Összes, 547,491 hektárnyi területből, mindössze 21,871 hektár nem terem. Ennek is túlnyomó nagy része az utakra, utczákra és vízfolyásokra esik. Szántóföld 264,957, kert 6655, rét 55,848, legelő 38,917, szőlő 4837, erdő 154,406 hektár van Vasvármegyében. Talaja, a mély síkságú részen, a Rába mentén, alluviál völgy-talaj, az ettől nyugotra eső sík részen homokos, egyébként általában kötött, agyagos, legnagyobb részt sok erővel biró, bár némely helyütt a kavicsos feltalaj, hasonló altalajjal, meglehetős gyenge tere a vegetácziónak.
Birtokmegoszlás.
A birtok-megoszlás elég kedvező. A korlátolt forgalmú birtokok az összes területnek csupán 17%-át, a szántóföldeknek pedig csak 8·69%-át teszik s összesen 97,982 hektárra terjednek, a miből 23,029 hold szántóföld. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Duna jobbparti vidékén fekvő vármegyékben a korlátolt forgalmú (állami, hitbizományi, egyházi, községi, stb.) birtokok az összes területnek átlag 33%-át veszik igénybe, mely szám például Sopronvármegyében 45%-ra emelkedik, Vasvármegye helyzetét e tekintetben is kedvezőnek kell mondanunk s még fokozódik ez a benyomás az által, hogy mintegy 40,024 hektár a községek és közbirtokosságok tulajdonában van, vagy oly irányok között, a melyek mellett szükség esetén a kötött birtok a legkönnyebben válik egyéni tulajdonná.
ISTÁLLÓ A SÁRVÁRI HERCZEGI URADALOMBAN. Saját felvételünk.
Mezőgazdasági foglalkozók száma.
A 390,371 főre menő összes népességből 102,009 lélek foglalkozik mezőgazdasággal = 26·13%. Tisztán mezőgazdasági napszám-munkából 27,309 ember élt az 1890-iki népszámláláskor. Az őstermeléssel foglalkozók közül 252,273 esett kereső számba. E szerint egy-egy munkaképes kézre alig esik egy hektár, ha az erdő- és terméketlen területet leszámítjuk. Ez az összes 414magyar vármegyék között körülbelül a legkedvezőbb arány, a mi a munkások és a művelendő terület között megállapítható.
Munkás-viszonyok.
A munkás-viszonyok általában kielégítők; a munkás kap munkát, a munkaadó munkást. A felső-eöri járásból a munkások egy része kora tavasztól őszig Ausztriába megy át munkára. A kis-czelli járásban a napszámkereset nem jelentékeny, mert a kisbirtokosok, a kiké túlnyomólag a föld, csak sürgős munka idején vesznek napszámost és a nagybirtokos állandó cselédségével dolgoztat. A muraszombati járásból sokan Szlavóniába és Stiriába mennek át dolgozni. Csupán a szent-gotthárdi járásban van néha munkásszükség; aratáskor a szomszéd vend nép jön át részes munkára.
A nyári férfi-napszám vidékenként 75 és 110 kr. között van, a női napszám 48-66 kr. ellátás nélkül; ellátással körülbelül 30%-kal kevesebb a pénzbeli bér. Télen általában csaknem felére szállanak a munkabérek. A munkásnép között elégedetlenség nem fordult elő, mert elegendő keresete van s nagy a száma az állandó gazdasági munkásoknak.
Hőmérséklet.
A kőszegi megfigyelő-állomás 1891-95-re szóló adatai szerint a közép hőmérséklet januárban 4·40 C., a csapadék 61 mm., április + 9·8 C., illetve 97 mm., juliusban + 19·4 C., illetve 121 mm., novemberben + 10·7 C., illetve 79 mm. Ezen átlagoktól természetesen jelentékeny az eltérés, különösen a hőmérsék minimuma és maximuma tekintetében. A magyarországi klimát különösen jellemző nagy szélsőségek azonban nem érvényesülnek a vármegyében úgy, mint például az ország középső nagy medenczéjében.
Elemi károk.
Az elemi csapások által okozott kár, a mely 10 évi átlagban körülbelől 800-1100 hektár termésére terjed ki az utolsó időkben, jelentékeny ugyan, de nem emelkedik túl a Duna jobbparti vidék általános átlagán s ezen körülbelől 0·4-0·5%-ra menő kárpótlása a haladott gazdasági üzem folytán nagyobb sikerrel szokott történni, mint az ország bármely más vidékén.
Termelési ágak.
Vasvármegye mezőgazdasági termelése igen sokoldalú. A nagyobb gazdaságokban nagy számú állatállomány, műtrágya és gazdasági gépek segélyével magas színvonalon álló kultúra folyik. A vármegye intelligens gazdaközönsége előljár a termelési kisérletekben. Ezek a viszonyok teszik érthetővé az alábbi részletes adatokat s azt, hogy az ország összes vármegyéi között itt a legkisebb az ugarterület, a szántóföldnek csak mintegy 2·63 százaléka.
A kalászos termények között a fősúly a buzára és rozsra esik; az előbbivel évenkint átlag 65-67.000, az utóbbival 56-58.000 hold földet művelnek be. Az árpa- és zab-termelésre együtt 50-53,000 hektár esik, mely a két termény között csaknem egyenlően oszlik meg. Valamennyi terményből a legnagyobb átlag-termések Vasvármegye területén vannak. Az 1894-iki középtermésű esztendőben hektáronként 18·9 hl. búza, 18·98 hl. rozs, 22·73 hl. árpa, 29·97 hl. zab termett. Ezt vehetjük átlagos középtermésül, mely jó aratás esetén 15-20%-kal emelkedik, rossz aratás esetén ugyanannyival leszáll, azonban mindenkor egy szinen vagy fölötte marad még a Duna jobb parti többi jó mívelésű vármegyék átlagának is.
A repcze-termelés, mint általában az ország egész területén, az utóbbi években uralkodó alacsony árak, de főleg ezen terménynek elhatalmasodott rovar ellenségei folytán visszament s csak mintegy 200-250 hektárt vesz igénybe.
A kölest és tatárkát csakis a dombvidék parasztbirtokosai termelik, az előbbit körülbelől 1000-1000, az utóbbit 4000-4300 hektáron.
A tengerit mintegy 12-13,000 hektáron termelik.
A burgonya-termelés területre és hozamra nézve is számottevő. Mintegy 13,000 hektárnyi terület van a burgonya-termelésnek szánva s különösen 415a kisbirtokosok gazdaságában egyike a jelentékenyebb termelési ágaknak.
A bab, borsó és lencse inkább csak kertileg, vagy pedig takarmányul műveltetik. Mint gazdasági jövedelemforrás, egyik hüvelyesnek a termelése sem jön számba.
Az intenziv gazdálkodási üzemek, a nagy állatállománynak természetes föltétele és következménye a bő takarmány-termelés. Ezen terményekkel a következő nagyságú területek műveltetnek be, kerekszámokban:
| Magbükköny | 1,400 hektár |
| Takarmányrépa | 6,000 hektár |
| Luczerna, lóhere | 15,000 hektár |
| Bükkönykeverék | 8,000 hektár |
| Réti széna | 41,000 hektár |
A hektáronként való átlag-termés, középeredményű években: magbükkönynél 9-10 métermázsa, takarmányrépa 180-200 mm., luczerna, lóhere 35 mm., bükkönykeverék 30-32 mm., réti széna 68-72 mm. Ezek a számok fogalmat adnak Vasvármegye takarmány-termeléséről, a mely különben az egész mezőgazdasági művelés alatt álló terület jelentékeny részét teszi. Meg kell még említenünk, hogy a tarló növények közül meglehetősen el van terjedve a tarlórépa és csibehúr termelése.
RADÓ KÁLMÁN RÉPCZELAKI URADALMÁNAK GAZDASÁGI UDVARA. Saját felvételünk.
A jelentékenyebb kereskedelmi növények közül egyedül a dohány nem szerepel egyáltalán Vasvármegye gazdaságaiban. A kendertermelés is csak mintegy 350-380, a len körülbelől 8-900 hektár vesz igénybe. A czukorrépatermelés azonban, a mely már közel 2700 hektáron űzetik, nagyobb mérvű s 240 métermázsát meghaladó közepes átlag-terméseinél jelentékeny gazdasági jövedelem-forrást képez. A stájer határszélen komló-termeléssel is foglalkoznak, ujabban a nemes fűztermelés is tért hódít.
Állattenyésztés.
Ma már általánosan tudott és elismert körülmény, hogy Vasvármegye állattenyésztése hazánkban a legmagasabb színvonalra emelkedettek közé tartozik. Sőt, ha tekintetbe vesszük a vármegyében levő számos első rangú pepinériát, a parasztság kezén levő anyag kiváló értékét, Vasvármegye a szarvasmarha-tenyésztés terén hazánk összes vidékei között az első helyen áll; a ló-, sertés- és juhtenyésztés terén pedig legalább is elsők közé tartozik.
Míg az ország többi vármegyéiben úgyszólván teljesen az állami ménállománynak a vármegyébe kihelyezett egyedeire támaszkodva folyt a lótenyésztés, tehát, különösen az utóbbi két évtizedben, az állam által megszabott irányban haladt; Vasvármegyében, a népies tenyésztésben egy specziális, hídegvérű ló tájfajta, a muraközi ló képződött ki, a mely a szomszédos ausztriai alpesi hegyvidék anyagából vette eredetét s a muraközi tenyésztők kezén szerencsés vérkeverés és tenyésztési eljárás folytán ma oly hidegvérű lótájfajtává fejlődött, a melynek produktumai keresettek kezdenek 416lenni. A tenyésztés okszerű irányitása és vezetése mellett a muraközi ló szép helyet fog magának kivívni hazai lótenyésztésünkben. Az ujabb időben a vármegyei gazdasági egyesület és a földmívelésügyi miniszterium is gondjaiba vette a muraközi lótenyésztést s az anyag okszerű fejlesztésében támogatja a tenyésztőket.
A vármegye melegvérü lótenyésztése szintén a kellő magaslaton áll. Az állam 17 fedeztető állomást tart fenn a vármegyében 42 ménnel, melyek közül 13 angol fajta, 7 bonius, 1 norfolki és 21 nóri. Magántenyésztőknél 63 mén kapott engedélyt a köztenyésztésre való használatra az 1896. év folyamán. Évenként közel négyezer kanczát visznek a ménállományhoz. A lótenyésztés főiránya a gazdasági lovak előállitása; a verseny- és luxus-lovak terjesztésére berendezett nagyobb tenyészetek nincsenek.
Vasvármegye gazdái a legkétségtelenebb és legnagyobb sikereket a szarvasmarha-tenyésztés terén érték el. Három, négy évtized előtt még a nem épen nagy eredménynyel tenyésztett magyar fajta és a szomszéd külföldi államokból bekerült satnya idegen fajta szarvasmarha töltötte meg úgy a nagyobb birtokosok, mint a parasztság istállóit. A vármegye állatállományának, különös, vagy épen nemes jellege nem volt.
SZÉLL KÁLMÁN HÉRAHÁZAI URADALMÁNAK ISTÁLLÓJA. Saját felvételünk.
A most uralkodó piros-tarka, - a legtöbb rokonságot a bernivel mutató - kiváló marhaállomány kifejlődése egyaránt tulajdonitható a nagybirtokosok által már régebben kezdeményezett nemes nyugati fajta tenyésztésnek, mint a lakosság kiváló érzékének a marhatenyésztés iránt.
Rohonczon körülbelől a 30-as évekre visszamenőleg reámutathatunk egy a mai szines marhához sokban hasonló fajtára. Ugyanis 1838-ban, akkor a Batthyányok tulajdonát képező rohonczi uradalomba piros tarka berni marha importáltatott. Ezen fajta bikáit használták a kis gazdák is saját, részben alacsony barna vagy zsemlyesárga szinű, részben pedig magyar fajtáju teheneik fedezésére. Lassanként mindinkább szélesbült azon öv, melyen belül piros tarka bikákat használtak fedezésre és hova tovább nagyobb területen kezdett terjedni a piros tarka faj.
A nagy- és közép-birtokosokat a tisztavérü piros tarka hegyi fajta tenyészetek fejlesztésében a kormány is támogatta, fölhasználva a birtokosok 417érdeklődését arra, hogy a népies terjesztés czéljaira átveendő tenyészanyagot szolgáltató pepineriákat létesítsen, illetve azokat szaporítsa.
Ma Vasvármegyében oly tiszta vérü simmenthali tenyészetek vannak, a minőket az ország más vidékén alig találhatunk. A Széll Kálmán rátóthéreházi tenyészete a szó szoros értelmében világhírü s produktumai páratlan mérvben keresettek és értékesek. A Radó Kálmán répczelaki, a Reissig Alajos kámoni, a Szájbély Gyula rohonczi, a herényi Gothard Sándor herényi, a sárvári uradalom uj-majori, a Szegedy György acsádi, a Chernel Antal tömördi, a Békássy István zsenyei, a Reissig Ede kis-unyomi, a Zathureczky Géza koltai, a szombathelyi püspökség sorki tenyészetei az országban első helyen állanak. A félvér és ennél magasabb vérü simmenthali tenyészetek száma is igen nagy.
Vasvármegye szarvasmarha-állománya 142,053 darabra rug, a miből 10,185 darab magyar fajta. A német-ujvári, szent-gotthárdi, muraszombati és felső-eöri jurátokban már ugyszólván nincs is magyar marha és a kőszegiben és körmendiben is csak 277, illetve 463 darabot talált az 1895-iki állatszámlálás. A Rábától keletre eső járásokban van a magyar marha-állomány zöme; minthogy azonban a községek már itt is kizárólag berni-simmenthali bikákat tartanak, pár év alatt az egész megye szarvasmarha-tenyésztése egyöntetü leend.
A vármegye állattenyésztésének ilyetén fejlődésében igen sok része volt a Vasvármegyei gazdasági egyesületnek, a mely 18 év alatt 570 drb. tenyészbikát osztott ki, összesen 130,000 forint értékben a községi kis tenyésztők használatára. Az egyesület úgy ezen tevékenységével, mint az időközönként rendezett állatdijazásokkal, a tenyésztési szakértelem terjesztésével, nagyban elősegítette a népies tenyésztés okszerü és egyöntetü fejlődését.
A juh-tenyésztés, mely egykor a vármegye keleti részén, az ugynevezett "Kemenesalján" nagy arányokban folyt, ma hanyatlóban van s a legtöbb birtokos egészen fölhagyott vele.
A sertéstenyésztés ujabban megint lábra kap, s különösen a hússertés, még pedig a fehér yorkshire-fajta, erősen kezd terjedni.
A baromfi-tenyésztés, mint jövedelmi forrás, még alig játszik szerepet, de a gazdasági egyesület által kirendszeresen kiosztott nemes tenyészanyag befolyása alatt ez is erősen fejlődőben van.
A juh-, sertés és baromfi-tenyésztés tekintetében elmondottak nem jelentik korántsem, hogy ezek a tenyésztési ágak abszolute el lennének hanyagolva, mert az általában haladott gazdasági állapotok között ezek is vannak oly jók, mint az ország más vidékén. Hogy kiváló dolgok e téren nincsenek, igen könnyen érthetővé lesz, ha megondoljuk, hogy a kiválóan kedvező körülmények között folyó szarvasmarha-tenyésztés mellett a többi állattenyésztési ágak nagyobb jelentőségre természetszerüleg alig emelkedhetnek.
A méh-tenyésztéssel szintén foglalkozik a nép, de a többi termelési ág mellett ez nem jelentékeny.
Gyümölcstermelés.
A vármegye talaja és éghajlati viszonyai a gyümölcstermelésre igen kedvezők. Minden községben vannak is gyümölcsösök. A gyümölcsfa előszeretettel való tenyésztésével és ápolásával a lakosság már közel egy évszázad óta foglalkozik s különösen körte és almában kiváló eredményeket ért el.
Szőlőművelés.
A szőlőművelés mintegy 4837 hektár területet vesz igénybe. A filloxeravész még nem hatalmasodott el, mert a 371 szőlőtermelő község közül csupán kettőben van megállapítva a filloxera föllépése. Ez a körülmény, bár a szőlő, mint főjövedelmi forrás a vármegye egy vidékén sem szerepel, nagyobb jelentőséget ad a vasvármegyi szőlészetnek is.
Híres szőlőhegye a vármegyének csak egy van, a Ság hegység, a melyet a Somlyó-hegy ikertestvérének mondanak a szakértők. Nagyobb összefüggő szőlőterületek a Vashegyen s a Kőszegtől Rohonczig vonuló hegyoldalon, valamint a muraszombati járás "Tótság" nevű vidékén találhatók. A vármegyében középtermésű esztendőkben 12-15,000 hektoliter bor terem.
418Birtok-árak.
A haladott gazdasági viszonyok között természetesen igen értékes a földbirtok. A kis birtokoknak holdját a jobb vidékeken 600-700 frtjával, a közép- és nagybirtokokét 200-350 frtjával veszik az utóbbi években, de a magasabb árak is gyakoriak.
Szakoktatás.
Az intézetszerü gazdasági szakoktatást a vármegyében a sárvári tejgazdasági szakiskola képviseli, a melyet Lajos bajor herczeg uradalmán a földmívelési kormány tart fenn, s a mely nagyobb tejgazdasági vállalatok részére üzletvezetőket és kisebb üzemekben is használható szakmunkásokat képez ki.
Gazdasági egylet.
A gazdasági szakismeretek terjesztésével intenzive foglalkozik a Vasmegyei gazdasági egyesület, népszerű szakkiadványai, gyakorlati útmutatásai, kiállításai és díjazásai által.
"GOLIÁTH" MÉNLÓ. (A BALTAVÁRI URADALOMBÓL.) Saját felvételünk.
A vármegyei gazdasági egyesület úgy tevékenysége, mint elért eredményeire nézve az ország első szaktestületei közé tartozik. Még 1840-ben alakult, főleg a gyümölcstermelés emelésére. 1861-ben és 1878-ban ujra alakult s mostani fontos pozicziója tulajdonképen az utóbbi évtől kezdődik.
Tevékenységét a földmívelésnek úgyszólván minden ágazatára kiterjesztette. Ezért birja is a gazdaközönség érdeklődését és rokonszenvét. Az 1895-ik évben 4561 tagja volt és vagyona pedig közel 50,000 forintra rugott. Föntart egy 5 holdas amerikai szőlőtelepet, Szombathelyen a vetőmagvak, műtrágyák, lótakarók, permetező eszközök és agyagokra központi raktárt, a mely dolgokat tagjai részére közvetíti. Kézi raktárai vannak a kis-czelli, csákányi és szent-gotthárdi vasúti állomásokon. Időközönként cseléd-jutalmazásokat, tejelő versenyeket, állatdíjazásokat, szántás- és eke-versenyeket, gyümölcskiállításokat rendez. Jutalmazza a községi faiskola-kezelőket. Legintenzivebb müködést az állattenyésztés terén fejt ki, a miről fennebb már szólottunk.
Az egyesület első alakulásában Hegedüs Sándor, Iván György, Kiczelstein Imre, Neuprauer György, Reissig Alajos, Schenk Ferencz, Sényi Béla,
419Simon Antal, Stallner Ferencz, Taschler József, Turkovits János, Zanelli Ferencz, Zauner János, az 1878-iki ujjáalakulásában pedig gróf Batthyány Károly, herczeg Eszterházy Pál, gróf Erdődy István, herczeg Batthyány Ödön, gróf Festetich Dénes, gróf Pálffy-Duan Vilmos, Simon Vincze csornai prépost, Szabó Imre püspök, Vasvármegye törvényhatósága és a zirczi apátság szent-gotthárdi uradalma vitték a főszerepet. Jelenleg
Radó Kálmán valóságos belső titkos tanácsos áll az élén, a kinek tevékenysége különben főtényezője volt az egyesület elismerten nagy fölvirágzásának.
*
Vasvármegye mezőgazdaságát általában a középnagyságú gazdaságok uralják s a nagy gazdaságokban való túltengés e megyében nem tapasztalható, de azért a középbirtokok mellett a kisbirtokok száma sem kevés.
"VÉP" MÉNLÓ (A SÁGI URADALOMBÓL.) Saját felvételünk.
A vármegye nevezetesebb gazdaságainak ismertetését az alábbiakban adjuk:
Acsádi gazdaság. Szegedy Béla és György tulajdona. 8000 hold. (Ezenkivül Zala, Somogy, Komárom és Szabolcsvármegyékben). Intenziv gazdaság, mely a rendes üzemágakon kivül nagyszabású repcze- és czukorrépa-termeléssel is foglalkozik. Siementhali fajtájú szarvasmarha-tenyésztése is jelentékeny. Erdészeti üzem: 40 éves forda. Eladási piaczok: Bécs és Szombathely. Átlagos haszonbér e vidéken: 10-15 frt. Napszám-árak: férfiak 60-100 kr., nők 40-80 kr.
Baltavári uradalom. Herczeg Thurn-Taxis Miksa Egon tulajdona. Összterület 3000 hold. (Ezenkivül Aradmegyében). Intenziv gazdaság czukorrépa-, lóhere- és luczerna-termeléssel, telivér és félvér lótenyésztéssel. Ezenkivül nagy arányú juhtenyésztést is űz az uradalom (állomány 1000 drb.) és kis-jenői fajtájú sertéstenyésztést. Jelentékeny erdészeti üzem (tüzifa, tölgyfa és gubacs). 16 hold szőllő, továbbá két kőre járó vizi malom is tartozik az uradalomhoz. Eladási piaczok: Szombathely, Sopron, Bécs, hova gabnaneműeken kivül juh, sertés, gyümölcs és 420fa szállíttatik. Átlagos földhaszonbér e vidéken: 10 frt. Napszám: férfiak 40-80 kr., nők 35-50 kr.
Bogáti gazdaság. Festetich Kálmán gróf tulajdona. 800 hold. (Ezenkivül Somogymegyében.) Intenziv gazdaság superphosfát, chilisalétrom és Thomas salak-trágyázással. Mag- és lóhere-termelés. Vegyes nyugati fajtájú szarvasmarhatenyésztés. Erdészeti üzem: 50 éves forda. Eladási piacz: Szombathely.
A HÉRAHÁZAI URADALMI TENYÉSZETBŐL. Saját felvételünk.
Borostyánkői gazdaság. Almássy Ede tulajdona. 1600 magyar hold. (Ezenkivül Jász-N.-Kún-Szolnok és Nógrád vármegyékben.) A gabnatermelésen kívül nagy arányú gyümölcs-tenyésztés. Erdészeti üzem: 80 éves forda, épületfa-eladás. Eladási piacz: Felső-Eőr.
Bögötei gazdaság. Horváth Miklós tulajdona. 1800 hold, ezenkivül gróf Batthyány Ervin uradalmából 3000 holdas bérlet. Intenziv gazdaság; műtrágyázás kisérletképen. Mag-, lóhere-, luczerna-, bükköny- és mohar-termelés. Kiterjedt gyümölcskertészet, faiskola, amerikai szőlőtelep. Lótenyésztés: angol félvérfaj. Szilaj gulya. Merinói juhászat (2000 drb.). Jelentékeny pulyka-tenyésztés és tojáskivitel (30,000 drb. évenként.) Erdészeti üzem: 100 éves forda; termények: tüzifa-, szerszámfa- és épületfa. Téglaégetés. Eladási piacz: Szombathely. A gazdaság 30 év óta használ aratógépeket. Napszám: férfiak 50-110 kr., nők 25-80 krig.
Csákányi uradalom. Batthyány Iván gróf tulajdona. 11,375 magyar hold. Szerfelett váltakozó, általában kötött agyag-talajjal biró gazdaság, műtrágyázással. Lótenyésztés: arabs félvér, igáslovak: muraközi faj. Szarvasmarha: részben tisztavérű simmenthali, részben simmenthali-berni keresztezés. Tejtermelés évente 50,000 liter, mely Szombathelyen, a tejszövetkezetben értékesíttetik. Erdészeti üzem: 3000 hold. Tüzifa-, épületfa- és főleg dongafa-termelés. Eladási piaczok: Szombathely és Körmend. Átlagos földhaszonbér e vidéken 6 frt 50 kr. Napszám-árak: férfi 80-100, nő 50-80 kr.
Hegyfalui uradalom. Széchenyi Gábor gróf tulajdona. Bérlő: Glaszner Károly. Intenziv gazdaság, szuperphosfát- és chilisalétrom-műtrágyázással. Czukorrépa-termelés. Berni, siemmenthali és magyar fajú tehenészet, félvér-ménes. Eladási piacz: Sopron. Átlagos földhaszonbér: kicsinyben 20-30 frt, nagyban 11-16 frt holdanként.
Herényi gazdaság. Gothard Sándor tulajdona. Kitünő talajú, intenziv gazdaság, mely mintaszerű az egész Dunántúl; műtrágyázással (hazánkban egyedül álló városi hulladék és közvágóhidi marhavér-trágyázási rendszer), modern gépekkel. Gabona-, mag- és takarmány-termelés, kereskedelmi növények, őszi borsó- és takarmányrépa-termelés. Válogatott marha-tenyésztés; telivér simmenthali törzstehenészet. A gazdaság országszerte minta-gazdaságnak van elismerve. Eladási piacok: Szombathely, Budapest.
Héraházai uradalom, Széll Kálmán tulajdona. Homokos és agyag, televénytalaj. Mag és takarmány-növény termelés. Az egész gazdaság minden 4-ik évben áttrágyáztatik. Próbatermelés a kalászos növényekkel, részint a növénytermelési állomástól, részint a gazdaság által beszerzett fajtákkal. Állattenyésztés: tiszta telivér simmenthali tehenészet, melynek híre az ország határain túl terjed. A rátótival együtt egy egészet képez és mintegy 200 darabból áll. A tulajdonos Simmenthalban, nem sajnálva a költséget és fáradságot, a legjobb tenyészanyagból szerezte be tenyésztésének alapját, czélúl tűzve ki magának, a tökély lehető legmagasabb fokára emelni tenyészetét és minta-tenyészetet létesíteni, mely lehetőleg felülmúlja tökélyben az eredeti állatokat. A rendszeres tenyésztés minden eszközének felhasználásával ezt a czélt el is érte s a tökély legmagasabb fokára emelte tenyészetét. Közbámulat tárgyát képezi a kiváló arányú, abszolút tökéletes és nagy testalkat, az erős és mégis nemes csontozat és a nagy nemesség. A rendkívüli nagy testsúly és testméretek egyesítve vannak szépséggel és nemességgel, amellett a 421nyáj teljesen kiegyenlített egy jelleggel bír. A tejelési képesség is kitünő; nem ritka eset, hogy vannak kiváló egyedek, melyeknek tejelési képessége évenként az 5000 litert is meghaladja.
Az 1890-iki bécsi általános kiállításon a tenyészet 18 drbból álló csoportja az első díjat, diszokmányt mint legfőbb díjat kapta. Az 1891. április hóban Budapesten rendezett tenyészmarha-kiállításon 24 drbból álló csoportja, a csoport kiállításra kitűzött első nagy tenyészdíjat nyerte. Az 1896-iki ezredéves állatkiállításon 50 drbból álló csoporttal szerepelt a gazdaság, de mivel a tulajdonos ezen csoport-kiállításnál a biráló bizottságnak elnöke volt, a kiállított csoport versenyen kívül állott. Azonban ezen igazán szép csoport-kiállítás általános bámulat tárgya volt. Ő felsége is érdekkel és elismeréssel szemlélte végig, a kormány pedig két kiváló állatot, a Rátót I. nevü bikát és az Urnő II. nevű üszőt a muzeum számára Vastagh György művész által szoborba öntette. De az elragadtatást, melyet ezen tenyésztés keltett, legjobban a német gazdák sürgönye fejezi ki, melyet a tenyészetnek 1897-ben Magyarországon tett tanulmányút alkalmával történt megszemlélése után intéztek a tulajdonoshoz és a melyben kijelentik, hogy az állomány a tenyésztés művészetének páratlan mesterművét képezi. Eladási piacz: Szombathely. Napszám: férfiak 60-120 kr., nők 40-60 kr., Átlagos földhaszonbér e vidéken: 14-15 frt magyar holdanként.
"HÉRA" TENYÉSZBIKA A HÉRAHÁZAI URADALOMBÓL. Saját felvételünk.
Hermáni uradalom. Szegedy-Ensch Károly báró hitbizománya. Hozzátartozik Köveskút, Kajd, Kis-Asszonyfa. Összterület 3600 hold. (Ezenkivül Somogymegyében 6000 hold.) Intenziv gazdaság, mag- és takarmány-termeléssel, gépkulturával és műtrágyázással. Siementhali tehenészet, juhászat, somogyi lovak. Nagy sajttermelés. Konyhakertészet. Eladási piaczok: Szombathely, Grácz, Nagy-Kanizsa.
Ikervári uradalom. Gróf Batthyány Lajos tulajdona. (Hozzátartozik Sárvár, Rába-Kovácsi és Sótony). Összterület 5600 hold. Intenzív gazdaság. Mag-, takarmány- és czukorrépa-termelés, nagyarányú kosárfűz-termelés. Az uradalomhoz nagy electromos erővel hajtott malom tartozik. 1200 hold erdő. Eladási piaczok: Szombathely és Sárvár.
Jakabházai gazdaság. Korniss Emil gróf tulajdona. Hozzátartozik Felső- és Alsó-Rőnök és Sándorhegy. 1400 hold. (Ezenkívül Zala és Biharmegyében) komló- és repcze-termelés, szarvasmarha-tenyésztés (vegyes berni, hollandi és siemmenthali.) Gazdasági ipar: tégla- s cserépgyártás. Kisebbszerű szőllő-mívelés. 422Eladási piaczok: Szt.-Gotthárd, Győr és Bécs. Napszám-árak e vidéken: férfiak 40-80, nők 30-45 kr.
Jánosházai uradalom. Erdődy Ferencz gróf hitbizománya. 11.900 hold. (Ezenkivül Vasmegyében Vép, Szőllős, Monyorókerék és Somlóvár. Más megyékben: Nyitra, Veszprém, Krassó-Szörény és Varasdmegyében.) Mag- és takarmány-termelés, here, bükköny, luczerna, czukorrépa. Marhatenyésztés: siemmenthali keverék. Lótenyésztés. Tejgazdaság napi 600 kg. tejtermeléssel, mely sajttá dolgoztatik fel. Juhtenyésztés (5000 drb merinó-keverék) és sertéstenyésztés (mangalicza). Erdészet: tüzi- és szerszámfa. 2 vizimalom 4 kőre.
Káldi gazdaság. Maróthy László tulajdona. Hozzátartozik Nagy-Sitke és Kanata-puszta. 3000 hold. Intenzív gazdaság, lóhere- és luczerna-termeléssel és nagyarányú szarvasmarha-tenyésztéssel. Vadászat 3200 holdon: szarvas, őz és vaddisznóra. Eladási piaczok: Sárvár, Kis-Czell. Átlagos földhaszonbér 16-20, nagyban 5-8 frt. Átlagos napszám: férfiak 40-100, nők 30-70 krig.
A RÁTÓTI URADALMI TENYÉSZETBŐL. Saját felvételünk.
Kámi gazdaság. Bezerédj István tulajdona. Hozzátartozik Ujlak, István-major, Jeli-major s részben Vámos-család. 2700 hold. Bérbe van adva.
Kámoni gazdaság. Reiszig Alajos tulajdona. Intenzív gazdaság kitünő minőségü termő földön. Mag-, takarmánynövény- és czukorrépa-termelés. Különösen kiváló árpa-termelés, melyet az 1884. évi bécsi kiállitáson diszoklevéllel tűntettek ki. Siementhali tehenészet. Lipiczai és Nonius-fajta lótenyésztés. Nagyarányú gyümölcskertészet, különösen szép őszi baraczk- és dinnye-termelés. Eladási piaczok: Bécs, Szombathely, Grácz. Átlagos földhaszonbér 16-18 frt magyar, 20-25 frt kat. holdanként.
Kemenes-mihályfai gazdaság. Id. Vidos József tulajdona. Hozzátartozik Tokorcs, Csönge s Urai-Ujfalu. 1255 hold. Mag-, takarmány-, czukorrépa- és fümagkeverék-termelés. Nagy arányu gyümölcskertészet. Merinói juhtenyésztés (700 db.) Eladási piacz: Kis-Czell.
Kenyerii uradalom. Gr. Cziráky Béla tulajdona. Mag- és takarmány-termelés és nagyarányu állattenyésztés. (juh- és sertés) Eladási piacz: Szombathely, Bécs.
Körmendi uradalom. Herczeg Batthyány-Strattmann Ödön hitbizományi uradalma. Hozzátartozik Nádasd, Horvát-Nádalla. Jól kezelt bérgazdaság, igen váltakozó talajjal. Siementhali faju szarvasmarha- és bivaly-tehenészet. A csikótenyésztés két irányban üzetik: nehéz igás lovak tenyésztése, muraközi tájfaj, Nóri 423ménekkel fedezve és félvér kocsiló-tenyésztés. Kis-jenői és yorkshirei fájtáju sertéstenyésztés. Lud- és ludmáj-kivitel Stiria felé. Eladási piaczok: Bécs, Grácz, Szombathely és Körmend.
Muraszombati uradalom. Gróf Szápáry Géza tulajdona. Hozzátartozik Halmos, Véghely és Barkócz. Összterület 3400 hold. Mag- és takarmány-termelés. Hollandi marhatenyésztés. Rendszeres erdőmívelés.
Német-ujvári Batthyány-uradalom. Gróf Batthyány Béláné tulajdona. Összterület 8618 hold. Ebből 1300 hold bérbe van adva, a többi saját üzemben. Hozzátartozik: Gasztony és Kerkás-Kápolna, összesen 14 major. Czukorrépa- és len-termelés. Nagyarányu gyümölcskertészet. Siemethali és berni szarvasmarhatenyésztés; a tejtermékek a szombathelyi tejszövetkezet utján értékesittetnek. A vashegyi, strémi és szt-kuti szőllők, melyek jó bort terem. Eladási piacz: Grácz és Szombathely. Átlagos napszám: férfiak 40-80 kr, nők 20-50 kr. Haszonbér e vidéken holdanként 6-8 frt.
Német-ujvári gróf Draskovich-féle hitbizományi uradalom. Gróf Draskovich Pál hitbizománya. Hozzátartozik: Német-Szent-Gróth, Péteri, Kolosvár és Kukmér. Összterület 5700 hold. Legnagyobb része erdőbirtok; nagyobb mennyiségü szántóföld csak a n.-ujvári és péterii birtokoknál. Mag- és takarmány-termelés komlótermelés.
Patyi gazdaság. Id. Nagy Sándor gazdasága. Hozzátartozik Hetye, Felső-Mesteri, Pálfa, Kis- és Nagy-Sitke. (Ezenkivül Veszprém és Zalamegyében). Összterület 8135 hold, ebből Sitkén 3059 hold erdő. Magtermelés és állattenyésztés.
Potyi gazdaság. Mesterházy Gyula örököseinek tulajdona. 2000 m. hold, 3 majorral. Intenziv gazdaság répa-, mag-, lóhere- és lucerna-termeléssel. Juhtenyésztés. Faiskola. Nagy vadterület szarvas, őz, nyul, fáczány és fogolyra. Átlagos napszámárak: férfiaknak 25-70 kr, nőknek 30-50 kr. Haszonbér 6-8 frt holdanként.
Puszta-kemenesi gazdaság. Eszterházy Sándor gróf tulajdona. Magtermelés műtrágyázással. Szarvasmarha-tenyésztés. Félvér lótenyésztés. Gyümölcs és szőllő. (részben csemege, legnagyobb részben vörös-bor szőllő) Erdészet: uj ültetés 80 éves fordára. Napszámár 40-80 kr., földhaszonbér magyar holdankint 5 frt.
Rába-hidvégi gazdaság. Bertha György tulajdona. (Hozzátartozik Vasvár.) Intenziv gazdaság czukorrépa-termeléssel. Félvér vasmegyei tájfaj szarvasmarha- és yorkshírei sertéstenyésztés. Nagy gyümölcskertészet (kitünő almafajok). Átlagos napszám: férfiaknak 40-80 kr., Átlagos földhaszonbér e vidéken 12 frt holdanként.
Rába-kovácsi uradalom. Arz Nándor gróf tulajdona. 1000 magyar hold. Intenziv gazdaság magtermeléssel, siementhali tehenészettel. Vadtenyésztés és halászat a Rába folyón. Eladási piacz: Szombathely.
Rátóti uradalom. Széll Kálmán tulajdona. Erős, vizet át nem eresztő agyagtalajon. Az egész gazdaság 4 évenkint lesz áttrágyázva. Főleg buza- és takarmánytermelés, állattenyésztése hires: tiszta siemmenthali tehenészet, össze van kötve a héraházi tenyésztéssel. Fenyves erdőkkel körülvett legelői az állattenyésztésre felette kedvezőek; az éghajlati viszonyok hasonlítanak a svájczi vidékekéhez. Szép dísz kertészet. Eladási piaczok: Szombathely és Grácz. (L. fennebb: Héraházi uradalom.)
Répczelaki uradalom. Radó Kálmán tulajdona. Összterület 1700 hold. Nagyarányu mag- és takarmány-termelés. Czukorrépa-termelés. Gyümölcskertészet. Siemmenthali fajta szarvasmarha-, félvérlő- és hazai kondor sertés-tenyésztés. Különösen szép tisztafaju marhatenyésztése (importált fajbikákkal fedezve) híres és több kiállításon első dijakat nyert. Három köves malom a Répczén. Átlagos napszám: férfiaknak 40 krtól 1 frtig, nőknek 30-50 krig. Átlagos földhaszonbér: 12-13 frt holdanként.
Répcze-szt-györgyi gazdaság. Nedved Károly tulajdona. Belterjesen kezelt gazdaság, mag- és takarmány-termeléssel. Szarvasmarha-, ló- és sertés-tenyésztéssel.
Rohonczi uradalom. Szájbély Gyula tulajdona. Mag- és takarmány-termelés, nagyarányú marha-tenyésztéssel. Angol félvér lótenyésztés. Nagy tejtermelés. Erdészeti üzem.
Rumi gazdaság. Széchényi Imre gróf bérgazdasága. Bérlő: Bejczy Sándor. 1400 hold. Váltógazdaság műtrágyázással. Mag, takarmány, mák, czukorrépa és hollandi fehérköles-termelés. Lótenyésztés: nóri faj, fésüs rábaközi juh s yorkshirei sertés-tenyésztés, állandó göbölyhízlalás. Erdészeti üzem 400 holdon: kéreghántás. Napszám-árak férfiak: 60-110 kr. Átlagos földhaszonbér: 14 frt holdanként.
Rum-haraszti gazdaság. Bezerédj Adorján tulajdona. 554 hold. (Ezenkivül Zalában.) Váltógazdaság, cukorrépa termeléssel, ló-, szarvasmarha- és juhtenyésztéssel. Fáczán-tenyésztés. Eladási piacz: Szombathely.
Sárvári uradalom. Lajos bajor kir. herczeg tulajdona. Belterjesen mívelt s kezelt gazdaság, mag-, takarmány-, növény- és czukorrépa-termeléssel. Gőzeke-Kultura. 425Angol félvér ménes. Pinzgaui, allgaui és siementhali tehenészet. Yorkshirei sertés tenyésztés. Tej-hulladékokkal való hízlalás. Romadur sajt-készités. Rendszeres erdészeti üzem.
A rátóti uradalmi tenyészetből.
A rátóti uradalmi tenyészetből.
A héraházi uradalmi tenyészetből. Saját felvételünk.
Soroki uradalom. A szombathelyi püspökség tulajdona. Összterület 1959 hold. Jól kezelt gazdaság, mag- és takarmánynövény-termeléssel. Kosárfűz-termelés 60 holdon. Bivaly tehenészet. Lótenyésztés: nehéz nóri fajta. Magyar faju birka- és sertéstenyésztés. Baromfiak közül pulykatenyésztés. Konyhakertészet és méhészet. Erdészeti termékek: épület-, szerszám- s tűzifa. - Átlagos napszám: férfiak 40 krtól 80 krig, nők: 30 krtól 60 krig. Átlagos haszonbér 9 frt magyar holdanként. Eladási piacz: Szombathely.
A RÉPCZELAKI URADALMI TENYÉSZETBŐL. Saját felvételünk.
Sorok-ujfalui gazdaság. Gróf Szápáry László tulajdona. Összterület 2541 hold. Jól kezelt bérgazdaság. - Czukorrépa-, takarmány- és mag-termeléssel. Vasmegyei tájfajta s siementhali tehenészet. Sertés-tenyésztés.
Surányi gazdaság. Rottermann Hartig és Patzenhofer Konrád tulajdona. Hozzátartozik; Bőd, Szilvágy, Paty, Puszta, Nemes-Csó, Benkeha - 5000 hold. Kitünő talajjal biró rendszeres és jól kezelt gazdaság, czukorrépa-, sör-, árpa- és takarmány-növénytermeléssel. Műtrágya rendszeresen használtatik: különösen czukorrépa alá. Eladási piacz czukorrépára: a saját czukorgyárak, árpára: Belgium és Bajorország, a többi kalászosokra: Bécs. Átlagos földhaszonbér 16 frt. holdanként. Napszámárak: férfiak 35 krtól 1 frtig. Nők: 25 krtól 55 krig.
Szelestei gazdaság. Festetich Andor gróf hitbizománya. Hozzátartozik Ölbő Felső- és Alsó-Szeleste. Összterület 5200 hold. Intenziv gazdaság, mag- és takarmány-termeléssel, marhatenyésztéssel.
Szt.-eleki gazdaság. Gr. Kottulinsky Bélánél tulajdona. Hozzátartozik Rábort, Puszta-Szt.-Mihály, Német-Csencs. Összterület 8730 hold. Nagyrészt erdőbirtok. Takarmány- és magtermelés. Nagyarányu állattenyésztés. Erdészet.
Szentivánfai gazdaság. Bezerédj Dénes tulajdona. 1500 hold. Váltógazdaság 426műtrágyázással. Mag- és takarmánytermelés, gyümölcskertészet, szarvasmarhatenyésztés (magyar faj). Erdészeti üzem. Vadászat 4000 holdon, szarvas, őz és apró vadra.
A RÉPCZELAKI URADALMI TENYÉSZETBŐL. S. f.
A ROHONCZI URADALMI TENYÉSZETBŐL. S. f.
Szécsenyi gazdaság. Ebergényi István tulajdona. Bérgazdaság: 1437 hold. Lóhere, luczerna, kevés timotheus és sok zabos-bükköny. Czukorrépát nagyban a sárvári gyárnak, takarmányrépát saját szükségletre termel. Szarvasmarha: simenthali és bonyhádi faju. Lovak: közönséges kancza lovak, állami telivér-ménekkel fedezve. Juhok; fésüs gyapjusok. Nagy konyhakertészetre. Gyümölcsöse igen kiterjedt és termékei a szombathelyi, budapesti piaczra, sőt Tolna-, Baranya- és Somogymegyékbe is szállittatnak. A Gyöngyös folyón műmalom.
A ROHONCZI URADALMI TENYÉSZETBŐL. S. f.
Város-hodászi gazdaság. Rupprecht Tasziló tulajdona. 1700 hold. Intensiv gazdaság, mag- és takarmánytermelés, nagy arányú gyümölcs- és konyhakertészet, 427méhészet, faiskola. Szarvasmarha-tenyésztés: félvér faj, 250 liter napi tejtermék, vaj- és sajtkészítés. Vadászat őz-, fogoly- és nyúlra, pisztráng-halászat. A gazdasághoz tartozik egy téglaégető s egy fürészmalom. Eladási piacz: Szombathely, Kőszeg. Napszám férfiak: 50-110 kr. Átlagos földhaszonbér 9 frt holdanként.
Város-szalónaki uradalom. Batthyány Iván gróf tulajdona. 3000 hold. Váltógazdaság superphosfát- és chili-salétrom-műtrágyázással. Siementhali tehenészet; tejtermék 100 liter naponként. Erdészeti üzem 1500 holdon. Eladási piacz Szombathely és Felső-Eör. Napszám átlag férfiak: 50-120 kr. Átlagos földhaszonbér 8-12 frt holdanként.
Vasvári uradalom. Festetich Tasziló tulajdona. Bérlő: Meller Henrik. Hozzátartozik: N.-Mákfa, Kis-Mákfa, Gerse, Pethő-Mihályfa, Péterfa, Oloszka, Győrvár, Ujlak, Alsó-Csikó. Összterület 12,000 hold. Mag, takarmány és czukorrépa-termelés. Lótenyésztés: muraközi faj. Juhtenyésztés, fésüs gyapjas fajta 6200 drb. Gazdasági ipar: téglavetés, 4 vízi s 1 gőzmalom. Gabna-kivitel Francziaországba és Svájczba. Állatkivitel Bécsbe.
Váthi gazdaság. Zierer Vilmos tulajdona. 2462 hold. Hozzátartozik Mikosd 2606 hold, melyből 1026 hold erdőbirtok. Rendszeresen kezelt, váltakozó talajjal biró nagy gazdaságok. Czukorrépa- mag- és takarmánytermelés.
Vépi uradalom. Erdődy Ferencz gróf hitbizománya. Hozzátartozik Bakófa, Peczöl és Szőllős. (Ezenkívül Vasmegyében Jánosháza, Ság, Somlóvár, Monyorókerék. Más megyékben: Nyitra, Veszprém, Varasd, Karszó-Szörény.) Összterület 10,000 hold. Változó talajjal biró, jól kezelt, belterjesen mívelt gazdaság. Főleg mag-, czukorrépa- és takarmánynövény-termelés. Angol telivér és félvér ménes. Marhatenyésztés: fél-siementhali, kihlandi és magyar szőke faj (1200 drb). Tejgazdaság. Sertéstenyésztés. Juhtenyésztés: negretti és angol faj (3200 drb). Erdészet: 100 és 80 éves fordra (tölgy, cser, gyertyán és fenyő).
A ROHONCZI URADALMI TENYÉSZETBŐL. S. f.
