393VASVÁRMEGYE TÁRSADALMA.
Ismertette dr. Huszár Pál, átnézte dr. Sziklay János
Ismertette dr. Huszár Pál, átnézte dr. Sziklay János
Amilyen változatos a megye helyrajzi, néprajzi és nyelvi alakulása, ép oly változatokban mutatkozik a vármegyei lakosok társadalmi élete. A kemenesaljai síkság birtokosai máskép élnek és dolgoznak, mint a pinkafői vagy a Kőszeg vidéki polgárok, más az eszmeviláguk s mások a czéljaik is, mikor a társas életet szolgálják. Beleszól e külömbségek előidézésébe a faji jelleg, a vérmérséklet is.
A német Vereinsmaier szeretettel csügg egyletén, beviszi abba kedélyét s családi életét; a magyar vidéken szinte közteher számba megy az egyleti élet s az általános jót más úton iparkodnak megszerezni. A társadalmon e külömbség meglátszik, az osztrák és stájer befolyás alatt állók tömörebb körületet alkotnak, a magyarok társas élete több tagosultságot mutat.
A magyaroknál is, egyes osztályokban, megtalálhatjuk az összetartozás érzését. Különösen a régibb időben szinte egy családot képezett az egész Kemenesalja, de az uj földesurak zárkózott természete ide is behozta a ridegséget s itt is, épp úgy, mint Szombathelyen, lassankint megalakulnak a néposztályokon belül is az apró körök. Ezek azután alig terjednek messzebb mint egy-egy utczára s egy-két családra. Ilyen körök nemcsak a bugák, hanem a purgerok, a paraszti emberek és a cselédemberek között is megalakul. A valódi buga ép úgy jött-ment-nek nevezi a más vidékről ide helyezett tisztviselőt, mint a purger az ide települt gyárost. Az urasági kocsis pedig a földmívest csak parasztnak mondja. Szóval az eltorzított arisztokratikus jelleg erős kifejezésre jut a vasmegyei társadalmon.
De e tagosultság daczára a hazafias és humánus ügyek tömör sorokba tudják állitani a legkülömbözőbb elemeket. Valahányszor a nemzeti érzés és a jótékonyság szava szólal meg, elsimulnak az ellentétek: a vagyon és származás nem akadály többé, hogy karöltve siessenek a czél irányában.
Kedvező befolyással van a társadalomra a kifejlődött sportélet. A különféle klubbokat egyesíti a vasmegyei sport-egylet, melynek pályája s játszó tere találkozó helye nem egy társadalmi körnek. Hasonló hatást gyakorolnak a kaszinók is.
A vármegyében, a társadalmi élet tagosultsága mellett, elég nagy számban alakultak egyletek.
Egyesületek.
Tüzoltó egylet ez ideig 170 alakult. Legrégibb a pinkafői (alakult 1871.) és a szombathelyi (1872).
394Kaszinó és olvasókör 76 van a megyében. Legrégibb a szent-gotthárdi, mely 1845-ben és a kőszegi kaszinó-egylet, mely 1858-ban alakult; továbbá a körmendi (1860). Legtekintélyesebb a Vasmegyei kaszinó-egylet (1886), melynek fényesen berendezett termeiben a megye előkelősége találkozik. Nevezetesebb még a szombathelyi városi kaszinó (alakult 1895) a sárvári olvasókör (1870), a kis-czelli olvasó-egylet (1875) és kaszinó (1889) a muraszombati kaszinó egylet (1875), a vasvári olvasókör (1876). a felső-eöri olvasókör (1886), a rumi kaszinó (1893) a felső-lövői társaskör (1874) a német-szent-mihályi magyar olvasókör (1887), a német-ujvári olvasókör (1878), stb.
A zene- és dal-egyletek között a legrégibb a kőszegi zene-egylet (1840), a szombathelyi dalárda (1850), a pinkafői dalegylet (1864), a kőszegi dalárda (1872), a sárvári dalárda egylet (1874) és az ostfi-asszonyfai dalárda (1874).
Jótékonysági egyletek szintén nagy számban alakultak a megyében Szombathelyen, a polgári gyámolda (1862) elszegényedett polgárok menhelye, városi kezelés alatt áll, a szombathelyi jótékony nőegylet (1870), a szombathelyi izr. nőegylet (1881), az emberbaráti egylet (1876), mely betegek ápolására alakult s modern kórháza az egyedüli a városban. Kőszegen: a kath. nőegylet (1867), a betegházi egyesület (1879), az ev. jótékony nőegylet (1867). Jánosházán: az izr. nőegylet (1873), Sárvárott: az izr. nőegylet (1882), a jótékony nőegylet (1883), az iparos ifjuság segély-egylete (1871). Vasvárott: az izr. nőegylet (1886). Körmenden: a jótékony nőegylet (1874), kereskedők és iparosok emberbaráti egylete (1885).
Aggharczos-egyletek főleg a német anyanyelvü községekben alakultak. A legrégibb a királyfalvai (1874), a rába-kereszturi (1874) és a nagyfalvai (1875). Szombathelyen 1884-ben alakult.
Kisdedóvó egyesület alakult Szombathelyen kettő: a kisdedóvó intézet (1840), a gyermekkert-egylet (1877), Kőszegen a kisdedóvó-egyesület (1869), Nemes és Porgamosiban kisdedóvó intézet (1878). Muraszombaton kisdedóvóda-egylet (1888), Város-Szalonakon óvoda-egylet (1893).
Szépitő egylet van Szombathelyen (1885) és Pinkafőn (1885).
