KŐSZEG városa már a XIV. században részben külön helyi hatósággá fejlődött, rendes birói hivatallal és tanácscsal bírt és önállóan bíráskodott saját polgárai felett.

Róbert Károly, I. Lajos és Mária királyok szabadalmai értelmében, a kőszegiek bírót szabadon választhattak, a ki esküdt társaival együtt minden bűntett felett itélt; ha azonban a helybeli bírák az itélethozatalban vagy a 12 esküdt valamely polgári peres ügyben meg nem egyezhettek, azt a soproni polgárok voltak jogosítva felülvizsgálni és eldönteni. Ahhoz, hogy az ítélet végrehajtható legyen, legalább is 7 esküdt hozzájárulása, illetőleg megegyezése volt szükséges.

Zsigmond király 1407-ben elrendelte, hogy a Kőszegen lakó polgárokat és vendégnépeket (hospites) vagyonukban, személyökben letartóztatni avagy elitélni senki ne merészelje, mivel a kőszegiek csak saját rendes birájuk és esküdtjük előtt perelhetők be.

Kőszeg város visszacsatoltatása után a közigazgatás és törvénykezés nyelvévé a magyart tette, jegyzőkönyveit ez időtől fogva magyar nyelven vezettette és ez okból német nyelvű jegyzőjét is elbocsátotta hivatalából.

Ekkor szerveztetett a belső és külső tanács is. Az előbbi a bíróból, esetleg polgármesterből s a háztulajdonosok közül választott több-kevesebb beltanácsosból állott. A bírói hivatal a rendes.

1701-ben választják az első polgármestert, aztán esetről-esetre, olyankor tudniillik, mikor a választás kir. biztos közbejötte mellett történik: végre 1843-ban a polgármesteri hivatal is rendes hivatallá lett. Néha a polgármesteri és birói hivatal egy személyben volt egyesítve, néha a kettő szétválasztva; ily esetekben a törvénykezési ügyeket a bíró, a közigazgatásiakat pedig a polgármester látta el.

A beltanácsosok száma a tizenhetedik században megállapodik, a mennyiben ettől fogva rendesen 4 titkos és 14 más tanácsos alkotja a beltanácsot. A kültanácsosok száma, kik a lakosság különböző osztályaiból hivattak meg és kiknek élén a szószóló vagy fürmender állott, nagyon különböző; húsz és hatvan között változik.

A fontosabb ügyek, melyek a város szabadalmaira, vagyonára, stb. vonatkoztak, az egész bel- és kültanács hozzájárulásával intéztettek el.

Az igazságszolgáltatási ügyekben, úgy polgári perekben, mint bűnvádi esetekben, a beltanács ítélt; az előbbi esetekben a felebbezés a tárnokszékhez volt benyujtható.

277A pallosjogot a város I. Károly óta gyakorolta.

A tanács hatáskörébe tartozott a város fegyveres védelmének kormányzata, a fegyverviselő nép azonban a városi kapítány, illetőleg a negyedmester közvetlen parancsa alatt állott; az összes közbiztonsági ügyeket szintén a kapitány látta el.

A bíró és egyéb tisztviselők, valamint a követek választása a bel- és kültanácsot illette.

A tisztujítás Szent-György napján ment végbe, még pedig a mult század végéig évenkint, ettőlfogva pedig harmadévenkint. Ily alkalmakkor az a szokás volt divatban, hogy a városi pénztár terhére a kültanácsbeliek között fejenkint 1 pint bort és szarvas-süteményeket osztottak ki. A biró vagy polgármester megválasztását a plébánia-templom öreg harangja hirdette a város közönségének, mely erre ugyancsak a plébániai templomba sereglett, hogy ott az uj bíró vagy polgármester eskületételének örvendező tanuja legyen. Az esküt tevő bíró vagy polgármester kezébe buzogányt adtak, a városi kapitányt pedig karddal övezték körül.

Kőszeg városa követküldési jogát eléggé iparkodott kizsákmányolni, a mennyiben néha három, négy, sőt hét követet is küldött az országgyülésre, kik aztán több-kevesebb napidíjban részesültek.

1876-ban az 1876. XX. t.-cz. 1. §-as következtében Kőszeg is osztozott több kisebb szab. kir. város sorsában: mint önálló törvényhatóság megszünt létezni s czímének megtartása mellett a vármegyébe kebeleztetett be.

A megyei bizottsági ülésekben jelenleg 6 tag által van képviselve; saját városi képviselő-testülete 34 választott és 34 legtöbb adófizető tagot számlál.

A városi tisztikart képezik: a polgármester, a városkapitány, egy jegyző, egy ügyész, egy számvevő, egy gazdasági felügyelő, egy házi-, adó-, árva- és alapítványi pénztáros, egy ellenőr, egy közgyám, egy erdőmester, egy tiszti- és egy állatorvos. A közbiztonsági közegek élén a városkapítány áll.