« VÍZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM. Irta Jankó Ágoston alispán. KEZDŐLAP

Torontál vármegye

Tartalomjegyzék

 IPAR, KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM. Irta Haraszthy Lajos, a monografia segédszerkesztője. »

204MEZŐGAZDASÁG.
Irta Marton Andor, a torontálmegyei gazd. egyesület főtitkára
Torontál vármegye kultúrája nélkülözi a régi idők ős-zománczát. Az ősrégi megsemmisült, az új pedig ott kezdődik, midőn mintegy 200 évvel ezelőtt a vármegye kikelvén hamvaiból, új életre ébredt. Minden, a mi e vármegyében van, tulajdonképen csak ezidőtájt kezdett fejlődni. Torontál vármegyében a fejlődés gyümölcseként a vízből és mocsárból alakult ki ez az Istentől megáldott talaj s így nagyon természetes, hogy az első gazdálkodás itt is, mint mindenütt, az ember természetének annyira megfelelő rablógazdálkodással kezdődött. Hogy azután fokozatos fejlődéssel miként futott el a mai kor szintjére, s hogy milyen ennek a vármegyének jelenlegi mezőgazdasági kultúrája, azt alább fogom ismertetni. Hogy ez az ismertetés nem lesz mindenre kiterjedő és tökéletes, az természetes, mert Torontál részletes gazdasági monografiájához évek munkája kellene és ez esetben sem volna teljes, mert a gazdasági élet folyton változik.
Hogy azonban czélomat megközelítsem, ismertetni fogom az adott kereteken belül, a vármegye éghajlati, talaj- és birtokviszonyait, a munkásviszonyokat, a különféle gazdasági rendszereket, a nagy-, közép- és kisbirtokosok gazdálkodási rendszereit, az állattenyésztést, növénytermelést és talajmívelést, végül meg fogok emlékezni a szőlőmívelésről, az erdő-kultúráról és halászatról is.
Éghajlati viszonyok.
Torontál vármegyének, mely az országnak majdnem legdélibb fekvésű vármegyéje, s melynek egyrészről természetes határai a Duna, Tisza és a Maros, másrészről Csanád, Csongrád és Temes vármegyék, éghajlata határozottan enyhe, úgy hogy, nem tekintve egyes abnormális éveket, el lehet mondani, hogy novemberben még nincs és februárban már nincs tél, sőt a téli jellegű fagyos idő deczember vége előtt csak nagy ritkán szokott beköszönteni. Innen van azután, hogy Torontálban csak október hó 10-ike táján kezdődik az őszi vetési idő, a tavaszi munkák pedig igen sokszor már február hó végén megkezdhetők. Az ősz és a tavasz jelzett időjárása azonban nem mindig ilyen; sokszor végnélkül szeszélyes és szinte ismerhetetlen. Az utóbbi években például gyakran előfordult, hogy télvíz idején nem volt tél, hogy január hó vége már egészen tavaszi jellegű volt, ellenben február és márcziusban fagyott és havazott. Oly esztendő is volt, hogy februárban egész tavasz volt, márczius vége s április eleje s gyakran utólja is azonban zord lett, éjjeli fagyokkal. Gyakran az ősz is szeszélyes. Október és november rendszerint a legszebb, de azért megtörtént már, hogy november elején kemény fagy volt, ellenben november végén és deczember elején ismét kellemes szép őszi napok következtek. Októberben és novemberben rendszerint elegendő csapadék szokott lenni és az ellenkező ritkaság. A tél is változatos. Sokszor erősen fagyos, a hőmérő 20 fokra is felszökik s vastag hólepel fedi a tájat, gyakran azonban egyáltalában nincs tél, s deczember végén s januárban az esőzés havazással váltakozik. A nyár száraz és forró. A tavasz gyakran hirtelen megy át a nyárba. A másvidéki ember nem ismeri azt a végtelen szárazságot, mely Torontált nyaranta végigperzseli. Ez a szárazság gyakran már április végén beköszönt s eltart szeptember végéig is és e mellett Torontálban a nyári hónapokban a harmat a legnagyobb ritkaság. Az 1910. évben a nagybecskereki meteorológiai állomás által észlelt csapadék a következő volt:
Az egész évi csapadék: 662.3 mm. volt és ez következőkép oszlott el:
januárban27.3 mm.
februárban42.2 mm.
márcziusban16.7 mm.
áprilisban91.7 mm.
májusban114.2 mm.
205júniusban41.0 mm.
júliusban63.7 mm.
augusztusban48.6 mm.
szeptemberben79.8 mm.
októberben36.2 mm.
novemberben76.4 mm.
deczemberben24.5 mm.
Ámbár az említett évi csapadék nem szolgálhat az uralkodó időjárásra vonatkozólag mértékül, miután más biztos adat nem állott rendelkezésemre, mégis szükségesnek tartottam azt itt felemlíteni, jelezve, hogy az 1910. gazdasági esztendő jó terméssel jutalmazta a gazdák fáradozását, a miben jelentékeny szerepet játszott a csapadék helyes eloszlása.
Az 1911. évben a legnagyobb hideg volt február 10-én -22 C°. A legnagyobb meleg volt augusztus hó 24-én 38.5 C° árnyékban.
Talaj.
Torontál talaja alluviális jellegű. Valamikor mesés termőerejű volt, s valósággal az ősi termőerő kimeríthetetlennek képzelt zsírjában úszott. Az akkori helyzet szűlte az ember természetének annyira megfelelő rablógazdálkodást. E végből úr és földmíves, egyaránt csupán repczét, búzát, kukoriczát, szóval szemes magvakat termelt. Állattenyésztés, takarmánytermelés a nép előtt majdnem ismeretlen fogalmak voltak, s az elvont talajerő visszapótlására nem gondolt senki. Ez a gazdálkodás évtizedeken át tartott, a míg csak a talajkimerülés veszedelme, előbb szórványosan, később mindig nagyobb és nagyobb gyűrűkben nem mutatkozott. Manap már oda jutottunk, hogy már csak akkor van kedvező termésünk, ha a gazda megadja a földnek azt, a mi megilleti.
A torontáli földek legnagyobb része hajdan vízből, mocsárból és vizes-lápos fekvésű, kultúrán kívüli területekből állott. Nagyon sok oly hely van, hol az apák még horgásztak, az utódok pedig ma már a legkitünőbb búzát termelik. Azonban még ma is van a vármegyének a kultúra számára meghódítandó mocsara. Ilyenek a III. IV. és V. dunai öblözetek, melyek ármentesítése már közeleg.
A talaj általában véve az egész vármegye területén kötött természetű, sőt az ú. n. réti-földeken túlkötött fekete anyag. Elszórtan találkoznak homokos területek is, azonban ezek sem túllazák, nem tekintve az Alibunár község határában levő futóhomokbuczkákat, melyek a deliblati homoknak a nyulványai. Ezenfelül találkozunk jó természetű, humuszos homoktalajokkal a déli részen Románpetre, Dolova, Révaújfalu, Alibunár és Lajosfalva községek határában, a vármegye éjszaki részében a Maros körül, továbbá humuszos vályogtalajokkal a Temes vize mentén, azután Lajosfalván, Antalfalván, Lovrin és Garabos vidékén és még számos más községben. Sok a szikes talaj is szerteszét az egész vármegyében, azonban ezek között kevés az ú. n. vakszík, mert szíktalajaink általában a termékeny szíkek közé tartoznak, melyek ha a földeken szórványosan fordulnak elő, akkor a többi földdel együtt szántóföldként míveltetnek, ha pedig nagyobb complexumban vannak, úgy legelők- vagy kaszálókként kezeltetnek. A szíkes talajoknak gipszszel való megjavítása czéljából évekkel ezelőtt itt is sok kísérlet történt, de mert ez sikertelennek bizonyult, az öntözési rendszerrel tettek kísérleteket, mely eljárás Tallián Béla törökkanizsai birtokán kitünően bevált. Ujabban sikeres kilátásokkal mészszel és czukorgyári mésziszappal, továbbá mésztartalmú sárga homokkal folynak a kísérletek a szíkesterületek megjavítására.
A feltalaj az egész vármegye területén 1/2-1 méter között váltakozik, de vannak oly földek is, melyeknél a humuszban gazdag feltalaj csak 25-40 cm. A vármegye jellemző talajnemeit az 1890-iki ezredéves országos kiállítás akalmából kémikailag és mechanikailag megelemeztettem. Ez elemzés adataiból kitűnik, hogy a jellegzetes talajnemek humusz-tartalma a felső rétegben 4.53%-8.93% között mozog, az iszap-tartalom 33.39%-67.05%. A sósavban oldható kálium-oxid 0.238%-0.691%. A sósavban oldható foszforsav 0.137-0.315%. A nitrogén-tartalom pedig 0.192-0.288%.
Birtokviszonyok.
Helytelenül van elterjedve az a nézet, hogy Torontálban a latifundiumok dominálnak. Tény, hogy vannak itt még nagy kiterjedésű, el nem parczellázott uradalmak, de mi ezeknek az aránya a parasztbirtokok óriási számához? Torontál tulajdonképen a parasztbirtokosok hazája, a mennyiben a földbirtoknak mintegy 20680%-a az ő kezükön van, akárhány 2-400 holdas parasztgazdával. Az uradalmak és középbirtokok a földbirtoknak mintegy 20%-át teszik. E 20%-ban legtöbb a nagybirtok.
A vármegye területe 1,743.032 kat. hold, mely a legutóbbi kat. felvétel alapján a következő osztályokba van sorolva:
Kat. holdKat. tiszta jövedelem
1. Szántóföld1,200.99317,640.080 KAz összes
földadó
5,765.339 K
54 fil.
2. Kert17.742367.966 «
3. Rét108.104504.194 «
4. Szőlő21.824395.134 «
5. Legelő259.5121,069.462 »
6. Erdő20.40172.288 «
7. Nádas7.208111.070 «
8. Adómentes107.248-.- «
Összesen1, 743.03220,160.194 K.
Birtokárak.
A birtokárak tekintetében az 1905. év óriási fordulópont. Azelőtt ugyanis a földek forgalmi értéke az illető község lakosságának vagyoni viszonyaitól függött. Ha egy községben jómódú, értelmes, vagyonos, haladni és terjeszkedni vágyó nép lakott, abban a községben a földek forgalmi értéke kat. holdanként 1000-1600 korona között váltakozott, míg sok más községben, a hol a nép nem állott a vagyoni viszonyoknak s a kultúrának megkívánt fokán, ott a földek értéke minőség szerint 500-700 korona volt. De 1905-ben, sőt már 1904-ben is olcsó lett a pénz, s így a nagytőke a földbirtokra vetette magát, a spekuláczió pedig mohón ki akarta a helyzetet zsákmányolni, felhasználva czéljaira a földéhes parasztságot. Erre a földek ára természetesen rohamosan emelkedett. Ehhez járult az is, hogy a bácskai németek ezrével jöttek át Torontálba birtokot vásárolni, úgy hogy a birtokárakat 50-100%-kal felszöktették. Manapság, nem tekintve a rossz szikes földeket, itt 800-1000 koronán alul nincs föld, ellenben 2000-2200 koronás árakkal is találkozunk, sőt oly községekben, hol a zöldség, korai burgonya és hagymatermelést, a szőlő és kertgazdálkodást űzik, ott a földek ára még a 3-4000 koronát is meghaladja.
A birtokárak arányában rohamosan emelkedtek a földhaszonbérek is. A parasztság helyenként szinte hihetetlen bérösszegeket ajánlott. Tudok földbirtokosokat, kik földbirtokukat parczellázva, kat. holdanként 60-100 koronáért adták ki haszonbérbe, oly vidékeken, a hol azelőtt 40-50 kor. volt a maximum.
Torontálnak Csanádmegyével határos részein a földhaszonbér már évtizedek óta magas, mert ott állandóan a makóiak a bérlők, a kik hagymatermelésre 100-200 korona bérösszegeket fizettek s fizetnek most is. Lovrin, Nákófalva, Nagy- és Kisősz, Nagyteremia stb. vidékén is már régtől fogva magas a földbér, a mi az ottani nagyméretű s fejlett kultúrájú korai burgonya- és zöldségtermelésben, továbbá a nagyméretű szőlő-kultúrában leli magyarázatát.
Munkásviszonyok.
A munkásviszonyok tekintetében nagy változáson ment át Torontál képe. Ugyanis míg a régebbi időkben Torontálban sok volt a munkáskéz s így olcsó a munkabér és nem volt hely, a hol drága lett volna a napszám, addig ma ép ellenkezőleg állunk.
A munkáskéz nagymértékű megcsappanásának oka a kivándorlás, mely ma ugyan már kis arányú, ellenben a mult évtizedben a hajóstársaságok szinte rajokban szállították el az embereket. A vármegye alispánja pl. az 1904. évi aug. 1-től decz. 31-ig: 5575, az 1905-ben jan. 1-től decz. 31-ig 10.348 és 1906-ban jan. 1-től okt. elejéig 12.007 útlevelet állított ki.
Ennek természetes következménye lett, hogy a mezőgazdasági munkabérek automatice emelkedtek. Ezt azonban nem egyedül a kivándorlás szűlte, - mert hisz mezőgazdasági munkáskézzel még manapság is elegendővel rendelkezünk, - hanem a szoczialisztikus, helyesebben kommunisztikus mozgalmak. Míg a 90-es években itt az agrárszocziálizmus tünetei csak szórványosan léptek fel, addig 1906-ban már általánosan el volt terjedve.
A lezajlott küzdelmekben azonban Torontál vármegye gazdaközönsége mérséklettel és önuralommal, előrelátó gondossággal, jó előre előkeszített szervezkedéssel és embertársi szeretettel állotta meg a helyét.




Gróf Csekonics Endre uradalma.
1. Tejkezelő és jéggyár. - 2. Magtár. - 3. Ménes-istálló. - 4. Tisztilak a Júlia-majorban.




Gróf Csekonics Endre uradalma.
1. Júlia-majori gépműhely. - 2. Villamos telep a Júlia-majorban. - 3. Kőlábas kukoriczagóré Bozitó-pusztán. - 4. A Bozitó-pusztai nagy csűr.

Gróf Nákó Sándor uradalma.
1. Cselédlakások az Eszter-majorban. - 2. Esztermajori istálló. - 3. Gazdasági lóvasút. - 4. A Berta-majori kápolna. - 5. Vajgyár a Sándor-majorban.

Gróf Nákó Sándor uradalma.
1. A zárt gépszín. - 2. A központi gépműhely. 3. - A nyitott gépszín. - 4. A gazd. malom és motorház a Berta-majorban. - 5. A Sándor-majori kápolna.
211A jelenben észlelhető munkáshiány egyedül a kivándorlás következménye. A munkáshiány azonban nem általános. Vidékenként elegendő a munkások száma; a hiány leginkább oly községekben tapasztalható, a hol nagy- vagy középbirtok nincs, hanem a lakosság csupán földmíves gazdákból áll.
Gazdasági rendszer.
Gazdasági rendszer tekintetében különbséget kell tennünk az uradalmak, a középbirtokosok és a kisbirtokosok szokásos gazdasági rendszere között.
Nagy és középbirtokosoknál.
Manapság már elmondhatjuk, hogy uradalmainknak és középbirtokosainknak a gazdálkodási rendszere, helyi viszonyaink mérlegelése mellett, a kor színvonalán áll. E tekintetben óriási fejlődést mutat az utolsó hat év. Míg ugyanis az O. M. G. E. kiadásában 1907-ben megjelent »Torontál vármegye gazdasági viszonyai és gazdálkodási rendszerei« czímű munkámban uradalmaink és középbirtokosaink gazdálkodási rendszereiben számos hibára mutattam reá, addig ma már óriási haladásról s a viszonyokhoz mért belterjes gazdálkodásról beszélhetünk.
Hogy hű képét adjam a vármegyebeli birtokosok gazdálkodási rendszereinek, az alábbiakban szűk keretek között jellemezve nagy és középbirtokosainknak legjelentékenyebbjeit fel fogom sorolni és az egyöntetűség kedvéért néhány kisbirtokos gazdaságára vonatkozó adatokat is közölni fogok.
Gróf Csekonics Endre zsombolyai uradalma. Ez az uradalom nem csupán kiterjedésének nagyságával imponál, hanem egész gazdálkodási rendszerével is, és nem csupán vármegyénkben vezet gazdálkodásának belterjességével és tökéletes reálitásával, hanem az egész ország legjelentékenyebb uradalmai között is egyik vezető helyen áll. Ép ezért majd minden évben a tanulmányúton levő hazai és külföldi társaságok egész sokasága szokta felkeresni, ezenfelül pedig mindazokon a kiállításokon, melyeken részt vesz, a legelső kitüntetéseket nyerte el. Igy többek között a legutolsó 1909. évi budapesti országos tenyészállatkiállításon következő díjakat nyerte: 1. Az Esterházy Miklós Móricz gróftól adományozott tiszteletdíjat ama tenyésztő számára, a ki a legtökéletesebb eredményt tudja felmutatni, legalább négy nemzedéken át Magyarországon tenyésztett tejelőfajta tenyészetében. Díj 1000 K. (Műtárgy: 1. álló óra) Kiállítva: 12 drb. tehén, 4 szopós borjúval. 2. I. Csoportban. Magyar fajta szarvasmarha, a) Alföldi jelleg (nagytenyésztők részére József főherczeg tiszteletdíja. Az e csoportba tartozó legkiválóbb kollekczió díjazására. Díj: 1000 K. (Műtárgy: 1 hármas kutya-csoport). Kiállítva 2 öreg bika, 1 három éves bika, 12 tehén, 4 négy éves üsző; a tehenek alatt 4 szopós borjú. 3. Földmívelési miniszter díja: c) Bivalyok: I. bikadíj (300 koronás műtárgy). Kiállítva 1 három éves bika: 12 tehén, 8 szopós borjúval. 4. V. Tájfajta szarvasmarha. Gróf Wenkheim Géza tiszteletdíja az e csoportba tartozó legkiválóbb kollekczió díjazására. Díj: 1000 K. (Műtárgy: »Az arató« kép). Kiállítva: 12 drb. tehén, 4 szopós borjúval. 5. Juhkiállítás. III. Angol húsjuhok és keresztezések. Dreher Antal tiszteletdíja, az e csoportba tartozó legkiválóbb kollekczió díjazására. Díj: 500 K. (Műtárgy). Kiállítva: 10 öreg, 10 két éves czigája hampshire-anya, 10 szopós báránynyal. 6. Sertéskiállítás. I. csoport: Hazai kondor. A földmívelési miniszter tiszteletdíjai: III-ik kandíj (100 koronás műtárgy). Kiállítva: 6 két éves, 6 egy éves kan. I-ső koczadíj. (100 koronás műtárgy). Kiállítva: 16 két éves kocza. II. csoport. Húsfajta sertés. A földmivelési miniszter tiszteletdíja: I-ső koczadíj (100 koronás műtárgy). Kiállítva: 1 három éves kan, 5 egy éves kan, 6 öreg kocza, 4 egy éves kocza.
A birtok nagysága az enyingi (Veszprém) 5177.5 kat. holdon kívül 38.902.6 kat. hold. Ebből: kert és beltelek 732.4, szántóföld 32.486, kaszáló 827.4, legelő 2097.5, erdő 945.6, szőlő 2.2, nádas 35, adó alá nem eső utak, árkok 1786 kat. hold.0 A talaj mélymívelése két garnitura Fowler 2 géprendszerű gőzekével és az E: M. G. G. r.-t.-tól beszerzett egy géprendszerű garniturával történik. Van ezenkívül 20 db 8 és 9 HP gőzcséplőkészlet és 22 aratógép.
Növénytermesztése az őszi és tavaszi gabonaféléken felül kiterjed: a czukorrépa termesztésére (1200 kat. hold), a kendertermesztésre (1082.2 kat. hold, mely az uradalom kenderkikészítő telepén nyer feldolgozást), lenre (300 kat. hold), dohányra (449 k. hold), repczére és takarmányfélékre (tök, répa, zabos bükköny, vörös here, luczerna, baltaczim, mohar és csalamádé); a takarmánytermesztésre fordított terület összesen mintegy 5000 hold, a természetes és mesterséges kaszálókon és legelőkön felül. Az uradalom 6-os és 10-es forgókkal van kezelve. A luczerna forgón kívül vettetik. A trágyázás tengeri, czukorrépa és kender alá történik. A talajelőkészítés a most említett növények alá tarló hántásból és mély gőzeke-szántásból áll. A takarmányföldek alá csak mély gőzekeszántásból áll a talajelőkészítés. Búzát 2 vagy 3 szántásba vetnek, kapásnövény után egy szántásba. Tiz éves átlagtermése őszi búzából: 9.57; árpából: 11.91; zabból 11.53 q; dohányból 6 q; szálkender 35.11 q; kendermag 2.40 q; luczernamag 1.64 q. Az 1911. száraz év átlagtermése a következő volt: őszi buza 10.50 q; árpából 11 q; zabból 12 q; 1910. évben szemes tengeriből 12 q; dohány 6 q; kender 40.6 q; kendermag 3 q; czukorrépa 190 q; luczernamag 2 q.
Az uradalom állattenyésztéséből első helyen említendő a nagyszabású, gyönyörű tehenészet. Ez áll: berni, fryburgi, simmenthali és bonyhádi tenyészetből, allgaui tenyészetből és különböző keresztezésekből (összes létszám 3794 drb.) Az e tenyészetekből nyert tejet az uradalom Temesvárott, (ab Zsombolya 17 fillér), Nagybecskereken házhozszállítva (átlag) 22 fillér) és Zsombolyán értékesíti nyerstejként, kisrészben pedig vajjá (naponta 10-24 kg. 212dolgozza fel. A fejős tehén létszám 627 drb., s ezek után a napi fejési átlag: 4184 liter. A magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés (létszám 1524 drb.) A tenyészbika 134 és a bivaly 319. A lótenyésztés iránya: angol félvértenyésztés és Nonius igásló tenyésztés. Az összes létszám 672 drb. Nevezetesebb anyakanczák: Sister; Menyecske, apja Harmatos; anyja Jung Praesident; Trilby (saját nevelés), apja Sorrento, anyja Jung Tündér; Jung Sister, apja Fenrother, anyja Sister; Menyasszony, apja Fenrother, anyja J. Margery. Nevezetesebb mének: Papyrus Angolországból importált. Mogyoró saját nevelés, apja Fenrother, anyja Marmosette. A sertéstenyésztés tisztavérű mangalacza és jorkshirei tenyésztésből és ezeknek keresztezéseiből áll. A sertésállomány: 3789. A juhászat rambouilette fésűs tenyésztésből, továbbá Raczka és Hampshire down keresztezésekből és tisztavérü Raczka tenyésztésből áll. A juhállomány 4829. A tenyésztéseken kívül nagyszabású hízlalást is végez az uradalom. Évenként mintegy 400 drb. tarka és magyar szarvasmarhát állit hízóba.
Van az uradalomban öt gazdasági malom; egy villamos, 3 gőz és egy benzinmotoros erőre, 10 kővel. Van egy villamos központi-telep, mely a gazdasági gépműhelyeknek, három tehenészetnek, egy jéggyárnak, fürészelőnek és kőtörőnek s a kovácsműhelyeknek szolgáltatja az áramot. Az uradalmat 60 km. hosszu mezei vasút hálózza át.
Gróf Karátsonyi Jenő bánlaki hitbizományi uradalma 17.000 hold. A mélymívelést 1 drb. Fowler-féle 2-es géprendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalom legnagyobb része 500-1500 holdas részletekben bérbe van adva. A házi kezelésben levő terület növénytermesztéséből, az őszi és tavaszi gabonaféléken és a takarmánytermesztésen kívül, megemlítendő a cukorrépa termelés (400 hold) és a rizs termelés (300 hold), a rizs az uradalom rizshántoló telepen nyer feldolgozást. A rizstelepen 280 holdas tóban haltenyésztés van. Az uradalom állattenyésztésében a tehenészet létszáma 50 drb. A tejet Temesvárott és Détán értékesítik, literenkint 17 fillérét. Magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés (létszám 900 drb.) A félvér lótenyésztés (létszám 264 drb.) A mangalicza sertéstenyésztés (létszám 2600 drb.) Hazai fésűs gyapjas juhászat (3000 drb.) Öszvértenyésztés is van. Az uradalomnak van egy szeszgyára s ezzel kapcsolatosban hízlalás. Az 1911. évi átlagtermelés volt őszi búzából: 10.26 q; árpából 9.56 q; zabból 11.50 q; czukorrépából 120 q. A 10 éves átlagtermés őszi búzából 10 q; árpából 9 q; zabból 11 q; szemes-tengeriből 10 q.
Gróf Harnoncourt Félixné örökösei ecsehidai uradalma. A birtok nagysága 21.634 kat. hold. Az uradalomban a mélyszántást a nagybecskerek vidéki gőzeke-szövetkezet teljesíti. Az uradalom legnagyobb részben parasztgazdáknak van bérbe adva, csak mintegy 5000 holdat kezelnek házilag, melyből 1366 hold mesterséges halastó (1400 q évi haltermeléssel). A gabona és takarmánynövényeken kívül 200 hold czukorrépát termel. Az uradalom állattenyésztésébűl híres az angol félvér lótenyésztés, a mangalicza sertéstenyésztés és a juhtenyésztés, mely merinó (létszám 2008 darab), rambouillette (létszám 1756 drb,) továbbá a raczka és hampshiredown tenyésztésből áll. Nagy nevezetessége az uradalomnak a halastó. 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából: 9.85 q; árpából 10.57 q; zabból 8.92 q; 1910. évben szemes tengeriből 14.20 q.
Zurló San Marco herczegné, szül. Nákó Miléva nagykomlósi uradalma. A birtok nagysága 12.000 kat. hold. Az uradalomban a mélymívelést két garnitura Fowler-féle gőzeke teljesíti. Állattenyésztéséből említésre méltó a Nonius lótenyésztés (állomány 230), a simmenthali tehenészet (vajkészítésre alapítva), a mangalicza sertéstenyésztés és a rambouillette juhtenyésztés. Nagy hírnévnek örvend az uradalom nagyszabású gyümölcskertészete, mely évenként kb. 20.000 kor. forgalmat ad és a pulykatenyésztés, melynek évi forgalma kb. 4000 kor. 1911. évi átlagtermése volt: repcze 10 q; őszi búza 13 q; árpa 13 q; zab 14 q; rozs 12 q; 1910. évben szemes tengeriből 25 q. A 10 éves átlagtermés pedig volt: őszi búzából 10.67 q; árpából 11.72 q; zabból 9.50 q; szemes tengeriből 14. q. Az uradalom 200 kat. hold czukorrépát termel, de számításba van véve ennek sokkalta nagyobb arányú termelése. Cziroktermelése is van 160 kat. holdon.
Gróf Nákó Sándor nagyszentmiklósi uradalma. A birtok nagysága: 8000 kat. hold. A mélymívelést egy garnitura Fowler-féle kétgéprendszerű gőzeke teljesíti. Állattenyésztéséből felemlítendő a gyönyörű tehenészet (létszám: 2000 drb.), az angol telivér és Dőry-féle angol félvérménes (létszám: 300 drb.) és a mangalicza, yorkshirei és berkshirei sertéstenyésztés, összesen 300 drb. koczával. Az uradalmat szabad-gazdálkodással igen intenziven kezelik 25 % czukorrépa termesztéssel. Évenként 400 drb. tarka szarvasmarhát hízlal, a tehenészet tejét pedig a szegedi tejcsarnokban értékesíti. 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából 11.85 q; árpából 13.64 q; zabból 13.87 q; (1910-ben) szemes tengeriből 16.80 q. A 10 éves átlag pedig a következő volt. Őszi búzából 10.14 q; árpából 11.68 q; zabból 11.42 q; szemes tengeriből 14.72 q.
Báró Gerliczy Ferencz deszki uradalma. A birtok nagysága: 8500 kat. hold. A mélymívelést a Fowler-féle 2-es géprendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalom állattenyésztéséből felemlítendő az angol félvér ménes (létszám 238 drb.), a tehenészet, mely után a tej Szegeden házhoz szállítva értékesíttetik, (szarvasmarhaállománya 860 drb.), a Lovassy-féle mangalicza sertéstenyésztés (létszám 602 drb.) és a magyar fésűs juhászat (létszám 3500 drb.) Méhészettel is foglalkozik és a mézet Szegeden értékesíti. Az uradalom 500 kat. holdon czukorrépát termel. Az 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából: 10 q; árpából 5 q; zabból 5 q; 1910-ben szemestengeriből 12 q; 10 éves átlagtermése pedig volt őszi búzából 10 q; árpából 5 q; zabból 5 q; szemes tengeriből 12 q. Az uradalomnak 6 drb. 10 lóerejű gőzcséplőkészlete van és 10 kévekötő-aratógépe.
Lederer Arthur és Károly csókai uradalma. A birtok nagysága: 9500 kat. hold és 2000 kat. hold bérlet. A mélymívelést két garnitura Fowler-féle két géprendszerű gőzeke teljesíti. Egyike a vármegye legbelterjesebben mívelt s a legreálisabban kezelt uradalmainak, szabadgazdálkodásra alapítva, nagy arányú (600 kat. hold) czukorrépa és 200 kat. hold hagymatermeléssel és nagy kiterjedésű (300 kat. hold) szőlőkultúrával. Termel még 200 holdon dohányt, 100 holdon lent és kendert, 100 holdon czirokot, 100 holdon dinnyét, 30 holdon uborkát 213és 15 holdon paradicsomot. Az uradalomnak 4 szeszgyára van, melyek évenként 700-800 drb. szarvasmarha hízlalásával vannak összekapcsolva. Állattenyésztést nem űz, egyedül csupán a szükséglet előállítására muraközi és belga keresztezésű igás ménest tart fenn. Az 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából 13.50 q; árpából 7.50 q; zabból 9 q; 1910-ben szemes tengeriből 26 q; 20 éves átlagtermése pedig a következű volt: őszi búzából 11.50 q; árpából 7.50 q; zabból 7.50 q; szemes-tengeriből 15 q. Van 8 drb. 10 lóerejű gőzcséplőkészlete és 30 kévekötő-aratógépe, 16 km. gazdasági vasutja, villamostelepe, hűtőháza, nagy borháza, a 3500 kat. hold kiterjedésű réti gazdaság házilag van csatornázva, három szivattyúteleppel.
Karátsonyi Andor beodrai uradalma 6980 kat. hold. Állattenyésztéséből nevezetes a magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés (létszám 671 drb.), a félvér ménes, a rambouillette és raczka keresztezésű juhászat (1200 drb. anya) és a mangalicza sertéstenyésztés (230 drb. kocza). Az uradalomban belterjes czukorrépatermelés van 200 holdon. Termel lent, czirokot, velőborsót, Turkesztán, czukordinnyét és csemegeszőlőt, utóbbit 17 k. holdon.
Báró Dániel Ernő nagygáji uradalma. A birtok nagysága: 5100 kat. hold. A mélymívelést két garnitura Fowler-féle kétgéprendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalomban szabadgazdálkodás folyik s évenként 50% kalászost, 10% kereskedelmi növényt, 20% kapást, 20% takarmányt vetnek. A gabonaféléken és takarmánynövényeken felül az uradalom termel 160 holdon dohányt, 300 holdon kendert és lent, czirokot, takarmánymagvakat s 350 holdon czukorrépát. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius és muraközi ménes (állomány 470), a nyugati és magyar szarvasmarhatenyésztés (állomány 970), a mangalicza sertéstenyésztés (állomány kb. 1250 és a fésűs gyapjas juhászat (állomány 3000). Nagyarányu hízlalást is űz. 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 10 q; árpából 12.50 q; zabból 10.50 q; 1910-ben szemestengeriből 16 q; czukorrépából 150 q; 10 éves átlagtermése pedig a következő volt: őszi búzából 8.20 q; árpából 11.40 q; zabból 9.70 q; szem. tengeriből 13 q.
Báró Baich Iván bocsári uradalma: 4517 kat. hold. A mélymívelést egy garnitura Fowler-féle kettes géprendszerű gőzeke teljesíti. Megemlítendő az uradalomnak angol telivér és angol félvér ménese és muraközi lótenyésztése (létszám 120 drb.), a simmenthali és berni tehenészet (létszám 324 drb.) A tejet Szegeden értékesítik, ab Bocsár, literenként 15 fillérért (nyári 6 hónapon 13 fillér, téli 6 hónapon 17 fillér). Megemlítendő tovább a mangalicza sertéstenyésztés (létszám 398 drb.). Az uradalmat szabadgazdálkodással kezelik. Áltlagtermése volt 1911-ben őszi búzából 10 q; árpából 8 q; zabból 8 q; 1910-ben szemes tengeriből 15 q.
Dániel László uradalma, Kanak. Nagysága: 2758 kat. hold. A mélymívelést 1 garnitura Kemna-féle kettes géprendszerű gőzeke teljesíti. A talaj előkészítése az egyes növények alá következőleg történik: tavasziak alá gőzekével mélyítés, ennek nagy része trágyázás alá kerül, az őszi két-három szántásba vettetik. Az uradalom szabadgazdálkodással kezeltetik s 2/5 részben őszivel, 2/5 részben tavaszival s 1/5 részben takarmánynyal van bevetve. Állattenyésztéséből megemlítendő a magyar gulya (állomány kb. 1000), a hidegvérű ménes (állomány kb. 150) és a mangalicza sertéstenyésztés. Az uradalom 1911. évi átlag termése volt: őszi búzából 7 q; árpából 10 q; zabból 11 q; 1910-ben szemes tengeriből 16 q; 10 éves átlagtermése pedig következő volt: őszi búzából 8 q; árpából 7 q; zabból 10.50 q; szemes tengeriből 12 q.
Dániel Pál uradalma. Ólécz. A birtok nagysága: 2700 hold, melyen a mélymívelést a gyéri gőzekeszövetkezet gőzekéje teljesíti. Állattenyésztése félvér lótenyésztésből (létszám 114 drb.), magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztésből (létszám 580 drb.) és mangalicza sertéstenyésztésből (létszám 120 drb.) áll. Évenként 60-70 drb. magyar marhát hízlal. 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 9.75 q; árpából 4.80 q; zabból 11.50 q; 1910-ben szemes tengeriből 18 q; czukorrépából 140 q; 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából 9.50 q; árpából 6 q; zabból 9 q; szemes tengeriből 15 q. Czukorrépát 75 holdon termel.
Gyertyánffy László dr. uradalma. Gyér. A birtok nagysága 3500 kat. hold. A mélymívelést a gyéri gőzeke szövetkezet gőzekéje teljesíti. Az uradalmat szabadgazdálkodással kezelik s kiemelendő, hogy magnemesítéssel és vetőmagtermeléssel is foglalkozik, s hogy nemcsak kiváló növénytermesztést űz, kiterjedt czukorrépamíveléssel, hanem elsőrendű állattenyésztő is. Igy félvér lótenyésztése (55 drb. anyakancza), magyar gulyája (160 drb. tehén), mangalicza sertéstenyésztése (120 drb. kocza) s raczka juhtenyésztése (500 drb. anya) valóban elsőrendű. Az 1909.-iki országos tenyészállatkiállításon tenyészkosaival a III. díjat, mangalicza sertéseivel pedig elismerő oklevelet nyert, az 1910. évi budapesti országos tenyészállatvásáron tenyészkosai az I. díjat kapták, tenyészkoczái pedig a különböző kiállításokon mindig kitüntetésekben részesültek. Ezenfelül Gyertyánffy Lászlónénak hírneves fajbaromfitenyésztése van (emdeni liba, pekingi kacsa, mexikói és bronz-pulyka, fehér wyandotte és fehér orpington stb.). Ezideig több mint 80 drb. aranyérmet, díszoklevelet és tiszteletdíjat nyert, hazai és külföldi baromfikiállításokon. Gyertyánffy László a többek között a Campbell-féle talajmívelési móddal is kísérletezik s arra a tapasztalatra jutott, hogy a talajtömítővel kezelt talajon 3 nappal korábban beérett a búza, mint ugyan azon táblának szokásos mívelési móddal kezelt másik részén. Az uradalom 5 évenként áttrágyáztatik, s átlagtermése volt az 1911. évben őszi búzából 10.20 q; árpából 10.50 q; czukorrépából 120 q; luczernamagból 1.20 q; 1910-ben szemes tengeriből 21 q; 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából 10 q; árpából 11 q; szemes tengeriből 18 q; luczernamagból 1.80 q.
Gyertyánffy Andor gazdasága. Gyér. A birtok nagysága: 1200 kat. hold. Kiváló az 1866 óta fennálló angol félvér-ménes (létszám, a használati és igáslovakon felül, 25 drb. anyakancza és 40 csikó.) Ujabban amerikai lótenyésztése is van eladásra. Ugyancsak hírnévnek örvend a tisztavérű magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés, mely mind az 1896. évi millenáris és az 1899. évi szegedi országos kiállításon, mind sok más kiállításon is állandóan kitüntetésekben részesült (létszám 60 drb. tehén, 30 drb. növendék bika és 80 különböző korú üsző). A háztartás számára hollandi tehenészet is van, ez áll 3 tehénből napi 60 liter fejési átlaggal. Megemlítendő még a tisztavérű mangalicza sertéstenyésztés (létszám 100 drb. kocza, 12 kan, 500 malacz). A birtokon szabadgazdálkodás folyik olyképen, hogy a szántóföld 1/3 búza, 1/3 takarmány, a harmadik harmada pedig kapás, 214tavaszi kalászos, czukorrépa stb. A gazdaság átlagtermése 1911. évben következő volt: őszi búzából 8 q; árpából 7 q; zabból 10 q; repczéből 7 q; 1910-ben szemes tengeriből 18 q; 10 éves átlagtermése pedig volt őszi búzából 8 q; árpából 10 q; zabból 10 q; szemes tengeriből 16 q; repczéből 7 q. A mélymívelést a gyéri gőzekeszövetkezet gőzekéje teljesíti.
Jenovay Zoltán felsőittebei uradalma. A birtok nagysága 3500 kat. hold. Az uradalom állattenyésztéséből kiemelendő az erős csontú, amerikai ügető ménes (létszám 115 drb.), a magyar és nyugati szarvasmarhatenyésztés (létszám 470 drb.), a mangalicza (létszám 700 drb.) és a berkshirei (létszám 200 drb. ) sertéstenyésztés és a fésűs gyapjas juhászat (létszám 900 drb.). Az uradalom 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 9.50 q; árpából 7 q; zabból 11 q czukorrépából 180 q; 1910-ben szemes tengeriből 16 q; 10 éves átlagtermése pedig következő volt: őszi búzából 9 q; árpából 10 q; zabból 11 q; szemes tengeriből 16 q.
Tallián Béla törökkanizsai uradalma. A birtok nagysága 2100 kat. hold. A mélymívelést báró Baich Iván Fowler-féle gőzekéje bérszántásként teljesíti. Híres az uradalom import útján beszerzett s azután immár több generáczión át tiszta vérben tenyésztett berni tehenészete (70 drb, tehén, 80 drb. növendék), az angol félvér ménese, a fésűs gyapjas juhászata (400 drb. anyajuh, melyek után korai pecsenyebárányokat nevelnek). A tehenészetből a tejet Szegeden és Törökkanizsán értékesítik, átlag 16 fillérét. Csak azokat az üszőket nevelik fel, melyeknek anyja legalább 3200 liter tejet ad évenként. Az egész állományt évenként tuberkulinpróbának vetik alá s a legszigorúbb tenyészelvek szerint selejtezik. A növendékállatok egész nyáron át egy 10 évre bérbe vett erdélyi havasi legelőn vannak s kiváló csontozatukat nagyrészben ennek köszönhetik. A sertéstenyésztés 60 drb. mangalicza-kocza és ennek szaporulata. A sertésvész miatt most importált lengyel sertésekkel kísérletezik. Évenként 60 drb. szarvasmarhát hízlaltat, melyek részben kiselejtezett igavonó és tenyészállatokból, részben pedig e czélra - főként Dunántúlról - vásárolt állatokból kerülnek ki. A gazdasági üzem szabadgazdálkodás. A kötött fekete földnek fele őszi búzával, másik fele gőzekézett kapás- és trágyázott takarmánynövénynyel vettetik be. A lazább természetű földet, melyen egy nagyszabású faiskola is van (70 kat. hold), a következő vetésforgóval kezelik: 1. kapás trágyázva (magrépa, dohány, dinnye, nemesített korai tengeri), 2. őszi gabona, 3. tavaszi gabona. A különböző növények alá különböző a talajelőkészítési munkálat is; nevezetesen czukorrépa alá nyáron gőzekéznek és azt őszszel még egyszer sekélyen felszántják; hagyma alá szintén gőzeke dolgozik nyáron, úgy hogy őszig ez teljesen szétporlik; késő őszszel rúgós boronával és közönséges fogassal teljesen porhanyóra és simára megdolgozzák, a mi a hagymának korai kiültetésénél igen nagy előny. A magrépát az őszszel mélyen megszántott könnyebb talajon tavaszi szántásba ültetik és a szántás alkalmával, mint sok helyen a krumplit, azonnal a barázda oldalába nyomják, nehezebb talajon azonban, szántás mellőzésével, ültetőfával dolgoznak. Az ez évi takarmány répamag átlag 900 kilogramm termést adott. A takarmányrépát a franczia származású Vauriak-répából szelektálta az uradalom, mely kötött humuszdús talajokon óriási termést szokott adni. A szelektálás alkalmával nemcsak külemre, hanem czukortartalomra nézve is megvizsgálják és polarizálják az anyarépát. A magtermésből kereskedelmi forgalomba alig jut, mert az ismerős környékbeli gazdák az uradalom egész termését előre lefoglalják. A gabonafélék alá való talajelőkészítést illetőleg csak azt említem fel, hogy az uradalom talajtömörítővel is dolgozik, ezzel azonban csak a rozsnál és a dohányföldbe vetett búzánál ért el lényeges terméstöbbletet. Dohánynál néhány évig kísérletezett a tavaszi szántások elhagyásával; de a legnagyobb eredményt akkor érte el, ha az őszszel megszántott földet tavaszszal egyszer újból megszántotta, a többi szántásokat pedig fogasolással stb. helyettesítette. Szegedi rózsalevelet is termel, melyből holdankénti átlag közel 10 q. A beváltási átlagár pedig 43-45 korona. A csókai dohánybeváltó hivatal körzete részére a dohánymagot ez a gazdaság termeli. A gazdaság termelő tagja a magyar vetőmagvakat nemesítő intézetnek, mely bánáti és tiszavidéki búzát, bánáti tengerit, valamint zabot és takarmányrépát nemesít, tenyészt és hoz forgalomba. Megemlítendő még az uradalom mintaöntöző telepe, melyet a szíkes területeknek öntözés által való javítása czéljából készítettek. Halastava is van. A Köztelek 1911. évfolyamában Floderer magyaróvári vegyész részletes tanulmányt írt róla. Végül felemlítem a nagyszabású faiskolát. Ennek czélja a vidéknek leginkább megfelelő nemes gyümölcsfákat szaporítani és forgalomba hozni s községi és járási faiskolák részére megbízható vadonczokat (alanyokat) nevelni. Forgalomba hoz kipróbált fajtiszta anyafákról oltógalyakat, a leginkább bevált Coniferákat, dísz- és közönséges fákat, díszcserjéket és a legkülönbözőbb fajtájú bogyós gyümölcsöket. Habár elsősorban a vidéknek megfelelő fajtákat törekszik forgalomba hozni, állandóan figyelemmel kísér bárhol megjelenő új fajtákat, azokat kipróbálja és a mennyiben beválnak, tovább szaporítja. A faiskolának a külföldön is igen jó hírneve van, őszi és sárga baraczkfajtái Európaszerte ismeretesek és külföldi kiállításokon is kitüntetésekben részesültek. A faiskola kiterjedése 70 hold.
Schulpe Vilmos és Alfonz uradalma Törökkanizsán. A birtok nagysága: 2000 kat. hold. Az uradalom állattenyésztéséből megemlítendő a nyugati szarvasmarhatenyésztés, a mangalicza sertéstenyésztés és a fajbaromfitenyésztés. Hagymát is termel 30-35 kat. holdon. Van 16 kat. holdas halastava, melyben potykákat tenyészt és ezeket Szegeden értékesíti.
Gróf Zichy Mária Fedora és Anasztázia uradalma Torontálorosziban. Összterület: 4570 kat. hold, mely 100 hold kert és beltelek kivételével, csupa szántó. Lóheremagot 130 és dohányt 66 kat. holdon termel. Lóállománya 38, marhaállománya 277. Van gőzmalma is.
Gróf Maldeghem testvérek birtoka Törökkanizsán. Összterület 1880 kat. hold, melyből 1694 hold szántó. E birtokon nagyban termelnek hagymát, paprikát és czirokot. Van ardenni lótenyésztés, vöröstarka marhatenyésztés és mangalicza sertéstenyésztés. Halastava is van, pontytenyésztésre. Bolgárkertészet 22 holdon, mely 4400 koronát jövedelmez. 600 holdon a mélymívelést bérgőzeke végzi. A birtokot Léderer Artur és Károly bérlik.
Báró Nikolics Mihály maczedóniai uradalma. Az összterület 2632 kat. hold, melyből Winter Fülöp 2000 holdat bérel. Van mangalicza sertéstenyésztése 70 anyakoczával és annak szaporulatával. Fehér és tarka szarvasmarhaállománya közel 300 drb.
Zombori Rónay Ernő uradalma, Kiszombor. A birtok nagysága: 1750 hold. A birtok állattenyésztéséből 215megemlítendő a könnyű félvér lótenyésztés, a simmenthali és berni keresztezésű tehenészet létszám: (287 db.) A tejet a szegedi központi tejcsarnokban értékesíti. A mangalicza sertéstenyésztés (létszám: 575 drb.) és a hamshir juhászat. A talaj előkészítése őszi kalászosok alá: Takarmányfélék után két szántás, tengeri és czukorrépa után egy szántás és a szükséges fogasolás, száraz idő esetén gyűrűs hengerezés. Tavaszi kalászosok alá: tarlótörés, őszi mély szántás, tavaszszal fogasolás vagy extirpálás. Kapások alá: gabona után trágyázva lesz a tarló és rögtön alászántva és őszszel mélyen megszántva. Tavaszszal vetés előtt porhanyítás. Takarmányfélék alá: tarló trágyázva, leszántva, télen mélyszántás, tavaszszal porhanyítás. A luczernát gabona közé veti. A birtok kezelése a következő irányelvek szerint történik: 2/5 rész gabona, 2/5 rész kapásnövény (legnagyobb részben czukorrépa), 1/5 rész takarmány. A birtoknak évenként 20-25%-át trágyázzák. Van mezőgazdasági szeszgyára 939 hl. contingenssel. Szeszt 2/3 részben czukorrépából, 1/3 részben tengeriből készít s finomítva hozza forgalomba. A szeszgyár hizlalással van összekötve. Az uradalom 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából 11.37 q; árpából 8.12 q; zabból 14.24 q; czukorrépából 150 q; 1910-ben szemes tengeriből 15 q; 10 éves átlagtermés őszi búzából 10 q; árpából 8 q.; zabból 10 q.; czukorrépából 150 q; szemes tengeriből 16 q. Czukorrépát 300 kat. holdon termel.
Rónay Jenő uradalma. Kiszombor. A birtok nagysága: 1786 kat. hold. A mélymívelést egy garnitura Mc Laren magánjáró-rendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalomból 200 hold kerti mívelésre, makói kisgazdáknak van bérbe adva. A szőlő 145 kat. hold. Többi földjein szabadgazdálkodás folyik, a következő irányelvek alapján: 1/3 kalászos, 1/3 kapás, 1/3 takarmány. Az állattenyésztésből kiemelendő az amerikai, valamint a muraközi lótenyésztés (az állomány 91 drb.), az ulteni tehenészet (létszám a borjúkkal együtt 213 drb.) A tehenészetből a tejet Makón értékesítik nyáron 14, télen 16 fillérért. Fejési évi átlag, a borjúnevelésre fordított tejen kívül, tehenenként 4.5 liter. Megemlítendő még a fésűs gyapjas juhászat és a mangalicza sertéstenyésztés. Az uradalom nagyarányú czukorrépatermesztést űz.
Báró Csávossy Gyula bobdai uradalma. A birtok nagysága: 9500 kat. hold. Az uradalom legnagyobb része bérben van. A házi kezelésben levő részletből megemlítendő az angol félvér ménes és a merinói juhászat.
Báró Csávossy Béla csávosi uradalma. A birtok nagysága: 3000 hold, mely különböző nagyságú részletekben bérlet útján kezeltetik.
Rónay Aladár kiszombori gazdasága. A birtok nagysága 1000 hold. Megemlítendő a birtok állattenyésztéséből a félvér ménes (létszám 48 drb. ) és a tehenészet. A tejet a szegedi központi tejcsarnokban értékesíti. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 13.50 q. A 10 éves átlag termés pedig következő volt: őszi búzából: 11 q.; árpából 8 q; zabból 12 q; dohányból 8 q. Czukorrépát 150, dohányt 60 kat. holdon termel.
Polakovits Mátyás rudnai bérgazdasága. A birtok nagysága 6000 kat. hold. A mélymívelést egy garnitura Fowler féle kétgéprendszerű gőzeke teljesíti. Az uradalom magyar gulyát, magyar és muraközi keresztezésű ménest tart és mangalicza sertéstenyésztése van. A gazdaságot 6-os forgóban kezelík, hat évenkénti trágyázással. Évenként 33% őszi, 27% tavaszi gabona és 40% takarmány és kapás (kender és czukorrépa) van vetve. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 11 q; árpából 10 q; zabból 10 q; 1910-ben szemes tengeriből 20 q; 10 éves átlagtermése a következő volt: búzából 9 q; árpából 10 q; zabból 11 q; szemes tengeriből 15 q.
Botka Béla óléczi gazdasága. A birtok nagysága: 1400 kat. hold. A mélymívelést egy egygéprendszerű gőzeke teljesíti. A talaj előkészítése az egyes növények alá a következőleg történik: ősziek alá: tarló buktatás, keverő és vetőszántás, tavasziak alá mély szántás fogatos erővel és czukorrépa és tengeri alá gőzeke szántás 20 cm. mélyen. A gazdaság négyes forgó szerint kezeltetik. Czukorrépát 100, lent 30 kat. holdon termel. Van fűztelepe, melyet kosárfonók révén értékesít és négy km. hosszú mezei vasútja. Megemlítendő az arabs ménes, a magyar gulyabeli marha és a mangalicza sertéstenyésztés. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából 9 q; tavaszi árpából 7 q; zabból 11 q; czukorrépából 150 q; 1910-ben szemes tengeriből 16 q; 10 éves átlagtermése következő volt: búzából 7.40 q; árpából 5.70 q; zabból 9 q; szemes tengeriből 10 q.
Farkas Gejza dr. gazdasága. (A birtok bérlője Löwy Zsigmond.) A birtok nagysága: 925 kat. hold. A mélymívelést a nagybecskerekvidéki gőzekeszövetkezet kétgéprendszerű gőzekéje teljesíti. Megemlítendő a bonyhád-simmenthali tehenészet. A tejet Nagybecskereken értékesítik, nyáron 20, télen 24 fillérért literenként. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 11.50 q; árpából 10 q; zabból 11 q; czukorrépából 160 q; hat éves átlag termése volt őszi búzából 9.15 q; árpából 8.50 q; zabból 8.75 q; tengeriből 12 q.
Bezuk testvérek klárii gazdasága. A birtok nagysága 842 hold, a bérlet nagysága 1200 hold. A birtok állattenyésztéséből megemlítendő a tiszta vérű (nagy részben Svájczból importált) simmenthali és simmenthali-bonyhádi keresztezésű tehenészet, mely után a tejet helyben átvéve, literenként 12 fillérért értékesíti. Megemlítendő továbbá a Nonius-ménes és a mangalicza sertéstenyésztés. A birtok szabadgazdálkodással kezeltetik, nagyarányú takarmánytermesztéssel. A talajelőkészítés következőleg történik. Tengeri (négyzetes ültetési móddal) és hagyma alá: tarlóhántás, utána őszi mélyszántás s tavaszszal kultivátorozás. Őszi búza alá: takarmány vagy repcze elővetemény után két szántás és vetés előtt kultivátorozás, stb. A birtok öt évenként áttrágyáztatik. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzánál 11.70 q; árpából 15.40 q; zabból 17.51 q; szemes tengeriből az 1910. évben 21 q. A 10 éves átlagtermés: búzából 11 q.; árpából 14 q.; zabból 12 q.; szemes tengeriből 12 q. A borjúk felnevelése a legszigorúbb szelektálás elvei szerint történik s csak a legkiválóbb fejési eredményt felmutató s külemileg is kifogástalan tehenek borjai neveltetnek fel.
Serbán János gazdasága. Klári. A birtok nagysága 471 kat. hold. A birtok állattenyésztéséből megemlítendő a félvér ménes is a lincolnshirei keresztezésű sertéstenyésztés. A birtok a szabadgazdálkodás elvei szerint kezeltetik s nagy arányú hizlalással s ennek kapcsán nagyméretű takarmánytermeléssel van egybekapcsolva. 35 holdon hagymát is termel. A birtok 2161911. évi átlagtermése volt búzából 12.30 q; zabból 16.60 q; szemes tengeriből az 1910 évben 20 q.
Draxler Brunó jorgováni gazdasága. A birtok nagysága: 1080 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a félvér ménes (16 anyakancza, 34 csikó és 1 mén), a magyar gulyabeli szarvasmarhatenyésztés (40 drb. tehén) és a mangalicza sertéstenyésztés. Évenkénti hizlalás 30 drb. tinó és ökör. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 12 q; árpából 1350 q; zabból 12.10 q; czukorrépából 150 q; 1910-ben szemes tengeriből 18 q. Tiz éves átlagtermése pedig őszi búzából 8.35 q; árpából 9.60 q; zabból 10.10 q; szemes tengeriből 14 q.
Báró Lipthay Frigyes lovrini gazdasága. A birtok nagysága: 1144 kat. hold. Jelentékeny része a kertészkedéssel nagy előszeretettel és nagy arányokban foglalkozó lovrini kisbirtokosoknak kerti veteményezésre van bérbe adva, holdanként 100-160 koronáért. A házikezelésben maradt részleten a mélymívelést magánjáró gőzeke teljesíti. Nagy hírnévnek örvend a báró Lipthay-féle Dőry származású angol félvér ménes, megemlítendő továbbá a berni tehenészet. Kiemelendő br. Lipthay Frigyesné messze földön híres házinyúltenyésztése, mely már számos első díjat nyert. A birtok átlagtermése volt 1911-ben őszi búzából 9.20 q; árpából 15 q; zabból 17 q; 1910. évben szemes tengeriből 9 q. Tiz éves átlagtermése pedig következő volt: őszi búzából 10 q; árpából 14 q; zabból 12 q; szemes tengeriből 12 q.
Szent-Ivány Zoltán gazdasága. Szent-Ivány tanya. A birtok nagysága 1650 hold. Kiemelendő a 120 hold kiterjedésű nemes fűztelep. A birtoknak a hullámtérbe eső része (145 hold) káposztatermelésre holdanként 70 koronáért bérbe van adva. A gazdaság állattenyésztéséből nevezetes a mangalicza sertéstenyésztés (100 drb. hocza). Tíz éves átlagtermés volt búzából 9.5 q; zabból 14 q; tengeriből 14 q.
Bayer Alajos bocsári gazdasága. A birtok nagysága 1383 hold; ebből 783 hold szántó, 600 hold kaszáló és legelő. Igás erő 12 négyes ökör és 6 négyes lófogat. A mélymívelést gőzeke bérszántással végzik. Állattenyésztéséből megemlítendő a félvér Nonius lótenyésztés (16 darab kancza), a simmenthali szarvasmarhatenyésztés (18 darab tehén és bábolnai bika), 60 darab gulyabeli magyar tinónevelés, mangalicza sertéstenyésztés (50 darab kocza; tenyészkanok nevelése községek részére) és fésüs-gyapjas juhászat (létszám 400 darab anya és szaporulata; gyapjuértékesítés a budapesti gyapjú-aukczión.) Említésre méltó Bayer Alajosné baromfitenyésztése. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 12 q, árpából 10 q, zabból 11 q, czukorrépából 190 q; 1910-ben szemes tengeri 16 q. Tiz évi átlagtermése pedig őszi búzából 9.20 q, árpából 7.50 q, zabból 8.50 q, szemes tengeriből 12 q.
Draxler Ferencz nagykikindai gazdasága. A birtok nagysága 1021 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő az angol félvér és igás ménes, a magyar gulyabeli szarvasmarha és mangalicza sertéstenyésztés. Az 1911. évi átlagtermés volt: őszi búzából 12 q; árpából 15 q; zabból 10 q; czukorrépából 150 q; 1910-ben szemes tengeriből 16 q.
Rohonczy Gida gyöngyszigeti gazdasága. (Törökbecse.) A birtok nagysága 650 kat. hold. Nevezetes a telivér, a félvér és a hidegvérű ménes (létszám 100 drb.) Nevezetes versenylovai: Ez Tip, Zabfaló, Ugrifüles, Szivárvány, Zabolátlan. Nagyklasszisú versenyeket nyert versenylovai: Hableány, nyert kb. 200.000 koronát; Eszterfi, nyert kb. 70.000 koronát, Ezermester ugyanannyit, Ezeregyéj Hamburgban nyerte meg a nagy Criteriumot, 32.000 márkát és két 8000 márka értékű tiszteletdíjat. Tógó, Eszemadta és Belrain, melyek egyenkint 30,000 K-án felül nyertek. Nevezetesebb anyakanczái: Ezredév, Etuska, Falut ér, Ezerjó, Estifény. A gazdaságnak bonyhádi szarvasmarha- és mangalicza sertéstenyésztése van. A birtok kezelése kertgazdasági üzemmel van összekapcsolva. Kilencz holdon fehér ananász-eper, melyből epervelő és Jam készül, a mit dobozokban Orosz- és Németországba szállít; két hold málna, szintén Jam és szörpök számára, 10 hold őszi baraczk, 20-féle faj, egy specziális új faj, a Péche Japonais, 10 hold meggy, cseresznye, körte, alma, dió, kajszín baraczk, 20 hold dinnye, köztük a híres Tiszagyöngye, 100 hold csemege szőlő 120 fajban és 10 hold konyhakert. Van saját csatornázása 60 holdra és 6 km. gazdasági vasútja. A búza előveteményei: dinnye, eper és luczerna. A birtok fele kapással van bevetve. Van 40 hold halastava is. A ménes számára 40 hold luczernás van. Az 1911. évi átlagtermés volt: őszi búzából 11 q; árpából 12 q; zabból 13 q; 1910. évben szemes tengeriből 15 q.; 10 éves átlagtermés szemes tengeriből 15 q.
Scharff Alajos újszilaspusztai gazdasága. A birtok nagysága: 1076 kat. hold. Megemlítendő a simmenthali és berni keresztezésű tehenészet. Különösen szép a szőke mangalicza-sertéstenyészet, melyből a köztenyésztés czéljaira és magántenyésztőknek évenként nagy mennyiséget ad el. A tejet évi szerződéssel, Budapesten vagy Szegeden értékesítik, naponként egyszer szállítva, mely czélból 3-4 R°-re hűtik le. A talaj előkészítése az egyes növények alá következőleg történik: búza alá az elővetemény szerint két vagy három szántás, de kukoricza és répa után csak egy szántás. Tavasziak alá tarlóhántás, őszi mélyszántás, részben gőzekével, tavaszszal részben porhanyítás, részben szántás. A gazdaság vet 50% búzát, 50% tavaszit és luczernát turnuson kívül. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából 11.70 q; árpából 9.25 q; zabból 14.10 q; 1910. évben szemes tengeriből 12 q.
Gróf Zichy Andorné, szül. Bajzáth Irma pészaki gazdasága. A birtok nagysága: 941 kat. hold. Megemlítendő a hidegvérű lótenyésztés és a berni keresztezésű tehenészet. A tej a házi szükségletre, gazdasági alkalmazottak illetményére és a fölösleg a borjúk itatására fordíttatik. Szabadgazdálkodás folyik, a következő irányelvekkel: 33% őszi kalászos, 9% tavaszi kalászos, tengeri 24%, egyéb kapás- és ipari növény (czirok, czukorrépa, kender) 28%, takarmány 15%. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 11 q; árpából 8 q; zabból 12 q; 1910-ben szemes tengeriből 24 q; 10 éves átlagtermése pedig volt őszi búzából 9.50 q; árpából 9 q; zabból 10 q; szemes tengeriből 16 q.
Pap Géza, Ernő és Rezső uradalma. A birtok nagysága 2400 hold. A mélymívelést a nagybecskerekvidéki gőzekeszövetkezet gőzekéje teljesíti. A birtok állattenyésztéséből megemlítendő a lipiczai ménes, a tisztavérű karakul és karakul-raczka keresztezésű juhászat, a magyar gulya és a mangalicza és lincolnshirei sertéstenyésztés. Az 1911. évi átlagtermések voltak: 217búzából 11 q.; zabból 8 q.; czukorrépából 200 q.; 1910. évi tengeri termés 8 q. A hullám-téren körülbelül 200 hold káposzta termelés van. Tíz éves átlagtermés búzából 8.5 q; zabból 8 q; tengeriből 15 q.
Jagodics Bogumil pusztaóléczi uradalma. Nagysága: 2000 kat. hold. A mélymívelést a gyéri gőzekeszövetkezet gőzekéje teljesíti. Megemlítendő az angol félvér ménes (létszám 75 drb.) a mangalicza sertéstenyésztés (létszám 252 drb.) és a Steuger-féle (Leutevitz) merinó juhászat (létszám 700 drb.) 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 9 q; árpából 11 q; zabból 10 q; czukorrépából 100 q; 1910. évi tengeri termés 16 q.
Solymos Elemér törökbecsei gazdasága. A birtok nagysága 700 kat. hold. A mélymívelést saját Mc. Laren-féle gőzekéje teljesíti. Szőlő 60 k. hold. Jelentékeny hírnévnek örvend a gazdaság félvér ménese, mely 30 anyakanczából, 60 csikóból áll. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 12 q; árpából 9 q; zabból 11 q.; a 10 évi átlagtermés volt őszi búzából 10 q; árpából 10 q; zabból 8 q; szemes tengeriből 15 q. A gazdaságban ez évben nagyszabású kereskedelmi kertészetet rendeztek be, főleg korai kertivetemények előállitására.
Mihálovits Ödön dr. melenczei gazdasága. A birtok nagysága 850 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a bonyhádi-simmenthali keresztezésű tehenészet (30 drb. tehén). A tej Nagybecskereken házhoz szállítva értékesíttetik, 20 fillér átlagáron. Említésre méltó továbbá a mangalicza sertéstenyésztés ( 36 drb. öreg kocza).
Demkó Pál, Dezső, Tibor István és Miklós gazdasága, Bóka. 725 kat. hold, melyet bérlet utján hasznosítanak.
Jagodics János bókai gazdasága. A birtok nagysága: 400 kat. hold. Megemlítendő a mangalicza sertéstenyésztés és a merino juhászat.
Dellimanics Lajos dr. kurjácskai gazdasága. A birtok nagysága: 360 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius félvér lótenyésztés és a piros-tarka szarvasmarhatenyésztés. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 9.5 q; zabból 12 q; tavaszi árpából 13 q; czukorrépából 115 q; (1910-ben) szemes tengeriből 6 q; foghagymából 20 q; mákból 3 q; luczernamagból 2.5 q; 10 éves átlagtermése pedig volt őszi búzából 9 q; zabból 10 q; szemes tengeriből 14 q.
Kovács József és neje gazdasága Szentivánon. Összterület 546 kat. hold. Kisebb lótenyésztése van, többnyire állami mének után. Szarvasmarhaállománya közel 100 drb. és mangalicza sertéstenyésztése. Van 3000 négyszögöles halastava.
Récsei Ede dr. gazdasága. Gyála és Szárcsa. Összterülete Gyálán 1080, Szárcsán 1800 kat. hold. Megemlítendő a magyargulyabeli szarvasmarha és a mangaliczatenyésztés.
Bilitz Béla Zsiborai gazdasága. A birtok nagysága 1800 hold, magyargulyabeli szarvasmarha és mangalicza sertéstenyésztéssel.
Hadfy Károly nagyszentmiklósi gazdasága. Nagysága: 403 kat. hold. Felemlítendő a Nonius tájfajta lótenyésztés (létszám 17 drb.), a piros-tarka szarvasmarhatenyésztés (létszám - az igás fogatokon felül - 26 drb.) és a mangalicza sertéstenyésztés (létszám 12 drb. kocza). A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 12 q; árpából 12 q; zabból 9 q.
Báró Jordis Camilló kőcsei gazdasága. A birtok nagysága: 600 kat. hold. A gazdaság 1911. évi átlagtermése: őszi búzából 9 q; árpából 18 q; zabból 9 q; 1910. évi tengeri termés 16 q.
Wagner Mátyás puszta-ternyei bérgazdasága. Nagysága: 575 kat. hold. Felemlítendő a Nonius és félvérlóállomány és a bonyhádi tehenészet. A talaj előkészítése az egyes növények alá következőleg történik: búza alá tarlóbuktatás, mélyszántás és vetőszántás, tavaszi alá egy jó őszi szántás és tavaszszal gruberozás. A gazdaságban hetes vetőforgót alkalmaznak. Az 1911. évi átlagtermés őszi búzából 10 q; zabból 8 q; czukorrépából 120 q; 1910-ben szemes tengeriből 20 q; 10 éves átlagtermése őszi búzából 10 q; árpából 12 q; zabból 10 q; szemes tengeriből 15 q.
Ekkert Gyula mokrini gazdasága. A birtok nagysága: 437 kat. hold. Megemlítendő a berni keresztezésű szarvasmarhatenyésztés (létszám 12 drb.). 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 10 q; árpából 13 q; zabból 8 q; repczéből 6 q; 1910-ben szemes tengeriből 12 q.
Antalffy Zsiross József tógyéri gazdasága. A birtok nagysága: 470 hold. A talaj előkészítése az egyes növények alá következőleg történik: a búzát rendszerint háromszor szántott földbe vetik. A zab és tengeri földjét ősszel felszántják és tavaszszal fogasolás után vetik be. A gazdaság hármas vetésforgót alkalmaz. Az 1911. évi átlagtermés őszi búzából 8.45 q.; árpából 10 q.; zabból 11.50 q; szemes tengeriből 1910. évben 16 q; 10 éves átlagtermése következő volt őszi búzából 8 q; árpából 10 q; zabból 11 q; szemes tengeriből 16 q.
Orsó Gáspár magyarszentmihályi gazdasága. A birtok nagysága 540 kat. hold. Megemlítendő a Nonius lótenyésztés (létszám 26 drb.), a magyar és piros-tarka szarvasmarhatenyésztés (létszám 70 drb.) A tej Nagybecskereken házhoz hordva értékesíttetik. Említendő továbbá a mangalicza sertéstenyésztés (létszám 171 drb.). A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 12 q; árpából 10 q; zabból 11 q; 1910-ben szemes tengeriből 20 q.
Szekeres Kálmán csenei gazdasága. A birtok nagysága: 423 hold. A gazdálkodás irányelve 50% búza, 50% tavaszi. A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából 11.20 q; zabból 9.50 q; 1910. évben szemes tengeriből 20 q.
Weiler Rezső valkányi gazdasága. A birtok nagysága: 850 kat. hold. A birtok állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius lótenyésztés (40 drb.) és a simmenthali szarvasmarhatenyésztés (60 drb.). A tejet a szegedi tejcsarnokba szállítja, télen 16 fillér, nyáron 11 fillér literenként. A gazdaságban hízlalás is van. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 9 q; árpából 9 q; 1910-ben szemes tengeriből 12 q; 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából 8 q; árpából 8 q; zabból 8 q; szemes tengeriből 7 q.
M. kir. földmívesiskola »Kristóf tanintézet« Nagyszentmiklós. Nagysága: 124 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius tájfajta lótenyésztés (12 drb.), a simmenthali és simmenthal-bonyhádi szarvasmarhatenyésztés (50 drb.). A tejet nyersen a nagyszentmiklósi tejszövetkezetben literenként 12 fillérért és az esedékes zsírperczentért (literenként 1 fillér) 218értékesíti. Említendő továbbá a yorkshirei sertéstenyésztés (45 drb.). Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából 16.20 q; árpából 16.63 q; káposztarepczéből 17.19 q kat. holdanként; zabból 15.02 q; 1910-ben szem. tengeriből 19.86 q; 10 éves átlagtermés volt őszi búzából 11.54 q; árpából 12.90 q; zabból 11.84 q; szem. tengeriből 14.25 q.
Ifj. Bobor Gyula alsóaradi gazdasága. A birtok nagysága 462 kat. hold. Haszonbérbe van adva kisbirtokosoknak, kik holdanként 80 korona bért fizetnek.
Horváth Károly gazdasága Nagytószeg. A birtok nagysága 280 hold. Megemlítendő a félvér Nonius lótenyésztés (létszám 40 darab) és a bonyhádi szarvasmarhatenyésztés (tehén és üsző, összesen 20 darab). Az 1911. évi átlagtermés volt buzából 9 q, zabból és árpából 10 q, tengeriből (az 1910. évben) 10 q.
Vinczehidy Izsó nagykikindai gazdasága. A birtok nagysága 180 hold. Háromnegyed részét harmadosok mívelik, kiknek a vetőmagot a tulajdonos adja. Az 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából: 8 q; árpából: 7 q; zabból: 10 q; 1910-ben szemes tengeriből: 14 q. 10 éves átlagtermés volt őszi búzából: 9 q; árpából: 10 q; zabból 11 q; szemes tengeriből: 12 q.
Ehrling Ottó dr. mokrini gazdasága. Területe: 265 kat. hold. 1911. évi átlagtermés volt őszi búzából:11.20 q; zabból: 12 q; czukorrépából: 120 q. 1910-ben szemes tengeriből: 22 q. 10 éves átlagtermés volt őszi búzából: 10 q; zabból: 9 q; szemes tengeriből: 15 q.
Korell Mihály pusztaőrsi gazdasága. Megemlítendő a 30 darab fejős tehénből álló tehenészet, napi 100-160 liter tejtermeléssel. A tejet a szegedi központi tejcsarnoknak szállítja, nyáron 13 fillér, télen 16 fillér áron.
Mixich Vincze (Stevin) kőcsei gazdasága. Nagysága: 210 kat. hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nomus lótenyésztés (18 darab) a magyar és piros-tarka szarvasmarhatenyésztés (34 darab), a mangalicza sertéstenyésztés (100 darab) és a czigája juhászat (130 darab). A gazdaság 1911. évi átlagtermése őszi búzából: 10 q; árpából 8 q; zabból: 12 q; 1910-ben szem. tengeriből: 15 q; 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából: 9 q; árpából 7 q; zabból: 10 q; szemes tengeriből: 10 q.
Neurohr Miklós garabosi gazdasága. Nagysága: 202 hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a Nonius tájfajta lótenyésztés (24 darab), a részben importált svájczi, részben simmenthali és bonyhádi, keresztezésű szarvasmarhatenyésztés (22 darab). A tejet a községi tejszövetkezetben értékesítik. Említendő továbbá berkshirei és mangalicza sertéstenyésztése (22 darab). A gazdaság és általában az egész községi határ felerészben búzával, felerészben tengerivel, zabbal, czukorrépával, moharral, vagy más takarmánynyal van bevetve. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából: 14 q; zabból: 12 q; 1910-ben szem. tengeriből: 24 q. 10 éves átlagtermés volt őszi búzából: 10 q; zabból: 9 q; szemes tengeriből: 15 q.
Mayer Mihály nagytószegi gazdasága. A birtok nagysága: 212 hold. Megemlítendő a vöröstarka szarvasmarhatenyésztés (25 darab) és a mangalicza sertéstenyésztés (20 darab). Az 1919. évi átlagtermés volt: őszi búzából: 10 q; zabból: 12 q; 1910-ben szemes tengeriből: 25 q. 10 éves átlagtermése következő volt: őszi búzából: 10 q; zabból: 10 q; szemes tengeriből: 15 q.
Aubermann Miklós őscsanádi gazdasága. A birtok nagysága: 89 kat. hold. Megemlítendő a Nonius tájfajta lótenyésztés (12 darab), a berni-bonyhádi keresztezésű szarvasmarhatenyésztés (20 darab) és a mangalicza sertéstenyésztés (7 darab). A tejet az őscsanádi tejszövetkezetben értékesíti. A gazdaság kétharmad részben őszivel, egyharmad részben tavaszival vettetik be. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából: 11.13 q; árpából: 13.10 q; zabból: 9.45 q; 1910-ben szemes tengeriből: 11.80 q. 10 éves átlagtermés pedig volt: őszi búzából 10.01 q; árpából: 11.86 q; zabból: 10.55 q; szemes tengeriből: 12 q.
Blickling József öregfalui gazdasága. Nagysága: 64 hold. Felemlítendő a vörös tarka tehenészet és a mangalicza sertéstenyésztés. A tejet borjúnevelésre fordítja. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából: 9 q; zabból: 18 q; 1910-ben szemes tengeriből: 20 q. 10 éves átlagtermés volt: őszi búzából: 8 q; zabból: 14 q; szemes tengeriből: 17 q.
Wind János nagyszentmiklósi gazdasága. Nagysága: 96 hold. Állattenyésztéséből felemlítendő a Nonius tájfajta lótenyészete (10 darab), bonyhádi, simmenthali keresztezésű tehenészet (6 darab), a mangalicza és berkshirei sertéstenyésztés (22 darab). A tejet a nagyszentmiklósi szövetkezetben értékesíti 12 fillérért literenként. A talaj előkészítése következőkép történik: tengeri után egy szántásban búza jön. Búza után tengeri, zab és takarmány alá tarlótörés, őszszel mélyszántás, tavaszszal vetőszántás vagy extirpálás. A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt őszi búzából: 11 q; árpából: 9 q; zabból: 10 q; 1910-ben szemes tengeriből: 8 q. 10 éves átlagtermése pedig következő volt: őszi búzából: 9 q; árpából: 8 q; zabból: 7 q; szemes tengeriből: 9 q.
Puskás Sándor ferdinándfalvai gazdasága. Nagysága 80 hold és 120 hold bérlet. Az állattenyésztésből felemlítendő a simmenthali és magyar szarvasmarhatenyésztés (50 darab), a mangalicza sertéstenyésztés (21 darab) és a czigája juhtenyésztés (61 darab). A gazdaság 1911. évi átlagtermése volt: őszi búzából: 8 q; árpából: 12 q; zabból: 7 q; 1910-ben szemes tengeriből: 20 q.
Schönherr Péter begaszentgyörgyi gazdasága. Nagysága: 37 hold. Állattenyésztéséből megemlítendő a bonyhádi tehenészet (5 darab) és a mangalicza sertéstenyésztés (21 darab). A gazdaság 1911. évi átlagtermése következő volt: őszi búzából: 13 q; zabból: 10 q; 1910-ben szemes tengeriből: 15 q; 10 éves átlagtermése pedig őszi búzából: 9 q; árpából: 11 q; zabból 9 q; szemes tengeriből: 14 q.
*
Uradalmak és középbirtokosok gazdálkodási módszerének méltatása.
Az alább következők czélja, hogy a felsorolt uradalmak és gazdaságok rövid ismertetésének kiegészitéseként, megismertessem azokat az irányelveket, a melyek az egyes birtokok vezetésénél gyakorlatban vannak.




Báró Tallián Béla gazdasága. - 1. Hároméves berni üsző. - 2. »Ibolya«, saját nevelésű 3 éves berni bika. - 3. »Páva«, saját nevelésű 3 éves ardenni mén. - 4. Részlet a máriatelepi csemetekertből Törökkanizsán.




Gyertyánffy László gyéri gazdasága. - 1. Ötéves magyar bika. - 2. Hétéves magyar bika. - 3. Raczka-juhok. - 4. Másfél éves koczák.



1. A gróf Harnoncourt-féle écskai uradalom szivattyútelepe és halgyűjtő csatornája. - 2. Halász-csárda a halgyűjtő csatornánál. - 3. Négyesfogat Gyertyánffy László gyéri méneséből. - 4. Bottka Béla két saját nevelésű 8 éves arabs anyakanczája.




1. Egyéves bika Gottschall Miklós tenyésztéséből. - 2. Földmívesgazdák síkversenye Zichyfalván 1908. junius 28-án. - 3 és 4. Jenovay Zoltán amerikai-magyar keresztezésű méneséből.
223Talajmívelés.
A talaj megmívelése a különböző míveleti növények alá általánosságban a következőleg történik: I. Tavasziak alá: 1. tarlóbuktatás (tárcsás boronával vagy kettes ekével) 2., őszi mély szántás (8-12"). Az őszi szántást kora tavaszszal megfogasolják, a talaj nedvességének konzerválása végett, közvetetlenül a vetés előtt pedig talajporhanyítóval (extirpátorral, vagy kultivátorral) megjárattatják, vagy ha nagyon kigyomosodik a föld, úgy sekély szántásban részesül, a mi főként a tengeri-földeknél szokott bekövetkezni. Sok gazdaság a tavasziak alá a tarlóbuktatást elhagyja s csak őszszel ad egy mélyszántást. II. Ősziek alá: 1. Takarmány után a) tarlóbuktatás, b) 5" mélyre keverő szántás fogasolással és sok helyen hengerezéssel, c) vető szántás. 2. Ősziek alá: zab vagy tavaszi árpa után. Ezek után igen sok gazdaság szintén három szántást ad búza alá, sokan azonban e növények után csak két szántásba vetik a búzát és pedig úgy, hogy a zab-tarlót, mihelyt felszabadul, rögtön alászántják 5-6"-re s vető alá újból megszántják. 3. Ősziek alá kender és repcze után 2 szántásba kerül a búza és pedig: 1. tarló-buktatás 5" mélyen, 2. vetőszántás. 4. Kapás növények után. Tengeri, takarmány és czukorrépa után egy szántásba vetik a búzát.
Vetésforgók.
Az uradalmak és középbirtokosok egy része megállapított vetésforgók szerint gazdálkodik, sokan azonban szabad gazdálkodást folytatnak. Akár vetésforgókat alkalmaznak, akár pedig szabad gazdálkodás folyik, mindig amaz irányelveket veszik figyelembe, hogy minden növényt a helyi viszonyoknak megfelelő elővetemény után vessenek. Így a búzát a következő elővetemények után vetik: takarmánynövények, takarmányrépa, zab, kender, repcze, tengeri. Miután az összes piaczi növények közül a búzát és a tengerit termelik a legnagyobb arányokban, a búzának legnagyobb mértékben a tengeri az előveteménye. És ez előveteménynyel a legtöbb helyen nagyon meg vannak elégedve, de viszont sokan vannak, a kiknél a tengeri nem bizonyult a búza kifogástalan előveteményének. E gazdaságok azután a tengeri után zabot vetnek, a búzát pedig a zab után. Most, hogy a megyei gazdasági egyesület fáradozása révén a folyó évben megépült a nagybecskereki czukorgyár, birtokosaink a czukorrépa-földet a tengerinek szánt területből hasították ki. Torontál a búza hírneves hazája, s így ennek termelésére van építve az összes gazdaságoknak egész gazdasági rendszere. A gazdaságok szántóföldjeinek 30-50%-a búzával van bevetve. Búza után vagy repcze, vagy tavaszi következik és pedig: tengeri, zab, tavaszi árpa, czukorrépa, kender, len és takarmánynövények stb. Ezeknek legnagyobb része után ismét búzát vetnek, kisebb része után pedig ismét tavaszit (péld. tengeri után igen sokan zabot vetnek, tavaszi árpa után pedig takarmányt: vörös lóherét, bükkönyt stb.) A lucernát mindenütt forgón kívül vetik, a mennyiben egy jól sikerült luczernás átlagosan 8-10 évig eltart.
Az egyes növények mívelési módjának ismertetése nagyon messze vezetne s így csupán azt említem meg, hogy e tekintetben a gyakorlat és az elmélet összeegyeztetett tapasztalatai szolgálnak a legtöbb birtokosunknál követendő irányvonalul, s hogy nálunk az összes kultúrnövények mívelési módja a kor színvonalán áll. Miután a tengeri a vármegyének egyik legfőbb veteménye, ennek vetési módjára annyit mégis megjegyzek, hogy a Hermann-féle mívelési rendszer már nagyon el van terjedve. De nemcsak a gyakorlat által leszűrt ismereteket alkalmazzák gazdáink, hanem sokan a tudományos búvárkodásokkal feltárt új módokkal is kísérleteznek. Így a zsombolyai uradalom, Lederer Arthur, Tallián Béla, Gyertyánffy László, Bezuk István és mások, állandóan kísérleteznek birtokaikon.
Trágyázás.
Istálló trágyával az egyes gazdaságok belterjességük s állattenyésztésük mérete szerint, 4-6 évenként trágyázzák be földjeiket s nagyon kevés az oly gazdaság, a hol csak 7-8 évenként kerül trágyázásra a talaj. Az istállótrágyán felül, uradalmaink és középbirtokosaink műtrágyákat is használnak.
Kulturnövények.
A kultúrnövények termelési arányánál, mint már a vetésforgóknál említettem, a búza és a tengeri játszák a főszerepet, de azért ezeket ma már korántsem termesztik oly arányokban, mint hajdan. Régebben akárhány gazda volt, ki háromszor is vetett egymásután búzát, az pedig általános szokás volt, kétszer búzát, azután pedig tengerit vetni. Manapság, miként a vetésforgóknál már említettem, a különböző gazdaságok belterjességük mértéke szerint, szántóföldjeiknek 30-50%-án termelnek búzát, a többi területen pedig repczét, dohányt, kendert, lent, zabot, árpát (őszit és tavaszit), rozsot (végtelenül kis területen), czukorrépát, luczernát, mohart és más takarmánynövényeket és a legnagyobb 224arányban tengerit. A búza és a tengeri vetésének még manapság is nagy aránya azonban a közel jövőben önmagától meg fog szünni. E változást a nagybecskereki czukorgyár fogja előidézni, melyet a megyei gazdasági egyesület hosszú és fárasztó munka után, 1910-ben alapított. E gyárnak ez évben van az első campagne-ja és remélhető, hogy az egész vármegye mezőgazdasági kultúráját egy csapásra át fogja alakítani, és még jobban reá fogja terelni a már most is belterjesen gazdálkodó birtokosainkat a teljesen belterjes gazdasági üzemre. E czukorgyáron kívül vannak más gazdasági mellékiparágak is a vármegyében. Így sok gazdaságnak van mezőgazdasági szeszgyára, a zsombolyai uradalomnak kenderkikészítő telepe; ezeken felül most van alakulóban a gazdasági egyesület támogatása mellett egy kenderkikészítő szövetkezet, egy önálló szövetkezeti kenderáztató pedig, melyet szintén a gazdasági egyesület alapított, már évek óta működésben van. Mindez ipartelepek és más konjukturák, máris sok területet vonnak el a kukoricza- és a búzatermeléstől, ez azonban a jövőben hatványozottan emelkedni fog.
A régebben tengeri vetésre szánt földekből hatalmas területeket sajátított ki uradalmainknak manap már virágzó állattenyésztése is, melynek részletes méltatásába azért nem bocsájtkozom, mert hisz az olvasó a birtokosok gazdaságainak ismertetésénél erre vonatkozólag teljes felvilágosítást talál. Állattenyésztésünk felvirágzásának egyik hatalmas eszközeként szerepelt az, hogy ebben a mi nagy szárazságú megyénkben a luczerna oly kitünően díszlik. Még a legszárazabb években is 3-szor megkaszálható, csapadékdús években azonban 5 kaszálást is megad, s e mellett egy jól sikerült luczernás 7-10 évig is eltart. Egy másik tipikus takarmánynövényünk a mohar, mely a szárazsággal bizonyos határig szintén daczolni tud; ez lótakarmányként játszik nevezetes szerepet. Ujabb lendületet fog adni virágzó állattenyésztésünknek a fentebb említett nagybecskereki czukorgyár, a mennyiben a 40-50% répaszelet, melyet a répatermelő gazdák a gyártól visszakapnak, olcsó és kitünő téli takarmányt szolgáltat. A helyzet tehát, melylyel állattenyésztésünk mindig jobban fejleszthető, megvan. A virágzó állattenyésztéssel pedig a virágzó mezőgazdaság karöltve jár.
Mívelési növények fajtái. Buza.
Az uradalmak és középbirtokosok által termelt növények fajtái közül a búzából általánosságban a bánáti búza termelése van elterjedve. Ennek a búzának világhíre van. Hírnevet aczélossága és gazdag sikértartalma szerzett neki, mely tulajdonságokat a kitünő talaj s a nyári meleg fejlesztette ki benne. De a mily mértékben kifejlődtek minőségének kiváló tulajdonságai, olyan mértékben fejlődtek ki termelésének árnyoldalai is; nem bőtermő fajta, a megdőlésnek puha szalmája nagyon ki van téve, és a rozsda nagyon marja. E munka írója évek óta foglalkozik a bánáti búza nemesítésével is, s örömmel jegyezhetem ide, hogy éveken át tartott nemesítési munkálatommal sikerült a bánáti búzából egy jobbféleséget kitenyészteni, mely nagyrészben immár 6-soros s így nagyon bőtermő, s e mellett erősebb szalmája miatt a megdőlésnek és rozsdának is jobban ellentáll. E búzámat további nemesítés és nagyban való termesztetés czéljából 1911-ben átadtam a magyar vetőmagvakat nemesítő intézetnek.
A bánáti búzán felül sokan megpróbálkoztak a franczia és a diószegi búza termelésével is. Az előbbinek a termelésével már felhagytak, mert nagyon későn érik s az utóbbit is csak szűk arányokban termelik, egyrészt mert szintén későn érik, másrészt pedig mert nagyon pusztítja a rozsda. Igaz, hogy bőtermő, azonban említett rossz tulajdonságai gátat vetnek elterjedése elé. A somogyi tar-búzát éveken át sokan termelték, azonban degeneráltsága miatt az utóbbi években felhagytak termelésével. Ezt a búzát 16 évvel ezelőtt én honosítottam meg Torontálban, s mert a rozsdának és megdőlésnek ellentálló, bőtermő és jóminőségű búzának tartom, ennek a nemesítésével is foglalkozom. Az említett fajtákon felül sok helyen Mezőhegyesről és Bábolnáról hozatott búzát termelnek. Ezek közül különösen a bábolnai nagyon jól bevált.
Tengeri.
A tengeriből szintén nagyon sok fajtát termelnek és nagyon sok fajtával kísérleteznek. Igy a Quen of Prairie (puszták királynéja) korai Mastodon lófogú fajtákkal: az alcsuthival, bánkútival, ságival, a putyi-tengerivel, a pignolettóval és csinquantinóval, a florentinivel és a páduaival; továbbá különböző fehérszemű, koránérő fajtákkal. Az említettek mind jól beváltak s korábban beértek a bánátinál. A legelterjedtebben termelt fajta az úgynevezett bánáti tengeri, mely puha lévén, különösen szeszgyártásra és hízlalásra alkalmas és bőtermő is. 225Ennek a nemesítési eljárása három év óta folyamatban van. A magyar vetőmagvakat nemesítő intézet (vezetője Timár János, székhelye Temesvár), továbbá Gyertyánffy László, Tallián Béla uradalma és a zsombolyai uradalom tengeri nemesítésével már gyönyörű eredményeket produkáltak. A magyar vetőmagvakat nemesítő intézet temesvári telepén, hol a kitenyésztett fajtákat összehasonlító termelési kísérleteknek is alávetik, ez évben legszebb eredményt adott az összes fajták között a Timár Jánostól nemesített bánáti, a Gyertyánffy Lászlótól az eredetiből kitenyésztett Farmer Favorit tengeri és a putyi-tengeri.
Zab.
A zabból általánosságban a közönséges zászlós zabot termelik, de sok helyen már egyéb, jobbfajta zabok termelésére tértek át a megejtett termelési kísérletek eredményeként, a mennyiben önállóan és karöltve az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomással, több gazdával zab-termelési kísérleteket is hajtattam végre, többek között a düppaui, Abundance és Biritó-gyöngye zabfajtákkal, melyek egyik-másik helyen sok tekintetben jobbnak bizonyultak az itt termelni szokott közönséges fajtánál s így termelésük terjed. A zab termelése pedig vármegyénk területén dús terméssel fizet, azután meg zabból a közös vámterület importra szorul s így az önálló magyar vámtarifában a zabra kivetett 4 kor. 80 filléres vám bizonyára érvényesíteni fogja az áralakulásnál számottevő hatását. A magyar vetőmagvakat nemesítő intézet a zab nemesítését is egyik feladatául tűzte ki, s máris szép eredményt ért el.
Árpa.
Az árpából nagy arányokban csak az őszi árpát termelik, mely rendszerint nagy terméseket szokott adni. A tavaszi árpa csak kis mértékben van elterjedve, miután Torontálban nem terem jó sörárpa. Mindamellett tavaszi árpákkal is tettünk kísérleteket s ezeknek eredményéből kitünt, hogy Torontál vármegyében, habár nem is elsőrangú, de a fajta helyes megválasztásával mégis elég jóminőségű sörárpát lehet termelni, de viszont azt is tapasztaltuk, hogy jobbfajták legfeljebb csak a második vagy a harmadik utántermésig tartják meg faji jó tulajdonságaikat, s ekkor is csak hatványozottan kisebb arányokban. A termelési kísérleteket több gazdaságban hajtottuk végre és pedig valamennyiben ilmiczi, hanna és chevalier árpafajtákkal. A hol a kísérlet torontálmegyei közönséges hatsoros árpával és ilmiczi árpával parallel történt, ez az ilmiczi árpa javára dőlt el, mely szebbet s jobbat termett annál s drágább piaczi árút szolgáltatott. A hol a kísérletet hanna és ilmiczi árpával hajtottuk végre, ott a hanna-árpa jobbnak bizonyult, sőt túlszárnyalta a chevaliert is. Tettek továbbá több helyen kísérletet gróf Dezasse bohuniczi javított hazai árpájával is, igen kedvező eredménynyel.
Repcze.
Repczéből általánosságban csak a bánáti (répa) repczét termelik, s a káposzta-repczét csak szórványosan, mivel az előbbinek aratása jóval korábban beköszönt, mint a búzaaratás, s így a búzaaratásnak idejére a repcze már vagy a gazda, vagy a kereskedő magtáraiban hever. A repczét immár korántsem termelik oly nagy arányokban, mint hajdan, sőt termelése immár aránylag kis területre csökkent és évről-évre fogy.
Kender.
A kenderből már csak az olasz, a lenből pedig csak a rigai magot, vagy ezeknek az utántermeléséből nyert magot vetik. Ezek magjainak eredeti beszerzéseinél és meghonosításánál a gazdasági egyesület jelentékeny szerepet játszott.
Takarmányrépa.
A takarmányrépából különböző fajtákat termelnek, de legelterjedtebb az oberndorfi és újabban a Vauriak takarmányrépa termelése. A takarmányrépának több fajtájával végeztem és végeztettem összehasonlító kísérleteket; így a veres- és fehér eckendorfival, vörös olajbogyóval, oberndorfival, mammuthtal, óvárival és takarmány-czukorrépával. Legjobbnak bizonyult a takarmány-czukorrépa, mert jelentékenyen emeli a tejhozamot. Különben a nagybecskereki czukorgyár csökkenteni fogja a takarmányrépa termesztését, mert a szelet-járandóság és visszamaradó répafej révén, a czukorrépát termelő gazdánál majdnem feleslegessé teszi a takarmányrépa termesztését.
Dohány.
A dohánytermelés nagyarányú a vármegyében, ámbár az utóbbi túlszáraz évek alatt csökkent. A nagybecskereki és csókai dohánybeváltók körzetéhez tartozó termelők szegedi rózsalevelet, a zsombolyai beváltó körzetéhez tartozók pedig szegedi rózsalevelet és kapadohányt termelnek.
Kisbirtokosok gazdálkodási rendszere.
A mit az uradalmi birtokok ősi gazdálkodási módszeréről elmondottam, az körülbelül a kisbirtokosok hajdani gazdálkodási módszeréről is áll, legfeljebb 226az a különbség, hogy az uradalmaknál dívott egykori rablógazdálkodási mód még hatványozottabb volt a kisbirtokosoknál, azzal a különbséggel, hogy míg ott legalább a talaj rendszeres és jó megmunkálásban részesült, addig a kisbirtokos még erre sem helyezett súlyt.
Torontál vármegyében a kisbirtokosok gazdálkodási rendszere a nemzetiségek szerint mutat más és más jelleget. Nevezetesen a változott viszonyokba leghamarabb beletalálták magukat németajkú községeink lakosai. Németajkú kisbirtokosaink ma már egyes vidékeken igazán teljesen belterjes gazdálkodást, sőt néhol kerti gazdálkodást űznek, más vidékeken pedig haladnak, vagy kezdenek a korral haladni. De még sok helyen áll a búza-kukoricza rendszer, s a hol a haladás már szárnyra kapott, ott a kukoriczának szánt területet évenként takarmánytermesztésre fordítják, a szántóföldeket jól mívelik, az állattenyésztés lendületet vett, s ennek arányában, a földeket kisebb vagy nagyobb mértékben rendszeresen trágyázzák. Igaz, hogy ez a haladás nem nevezhető nagy arányúnak, de ha összehasonlítjuk a multtal, a midőn a parasztság sokszor kétszer-háromszor is búzát vetett búza után, s ezt követte a kukoricza, mely után ismét legalább is kétszer egymásután búza következett, úgy hogy a földek szinte búzaúntakká váltak és e mellett felléptek azokon a búzának a parazitái is1 úgy a haladás nem kicsinyelhető.
A német községek után a magyar és horvát községek lakossága kezd leginkább szakítani a régi gazdálkodási móddal, s kezd rátérni a belterjesebb gazdálkodásra. Hogy a magyaroknál ez lassabban megy, az az oka, hogy szegényebbek a németeknél. A megyei gazdasági egyesület azonban szinte atyai támogatással megmutatta ezeknek is, hogy miként lehet boldogulniok, úgy hogy most már ők is a haladók vagy a haladni akarók csoportjába sorolhatók.
A többi nemzetiségek gazdálkodási rendszere elmaradottabb, de legelmaradottabb a szerbeknél és oláhoknál. Azonban a megyei gazdasági egyesület ezekre is kiterjeszti figyelmét s a haladás már tényleg itt is sok helyen beköszöntött. A kisbirtokosok egész gazdálkodási rendszerét is át fogja alakítani a nagybecskereki czukorgyár, melynek már az ez évi első termelési évében is sok kisbirtokos termelője volt.
Népies szarvasmarhatenyésztés.
A kisbirtokosok gazdálkodásának reformját és felvirágzását a népies szarvasmarhatenyésztés okszerű felkarolása idézte elő. Ha a multat összehasonlítjuk a jelennel, azt látjuk, hogy míg sok helyen a szarvasmarhatenyésztés dekadencziájáról beszélnek, addig nálunk nemcsak nincs depekoráczió, sőt nagymérvű a számbeli emelkedés, minőség tekintetében pedig az emelkedés még hatványozottabb. Ugyanis 12-14 évvel ezelőtt az összes megyebeli községek népies szarvasmarhatenyésztése szinte szánalmas képet mutatott. Megyeszerte a magyar gulyabeli fehér marha tenyésztése dívott, rosszúl táplált, csenevész anyaggal, míg ma a vármegye jelentékeny részében a nyugati fajta pirostarka (simmenthali és bonyhádi) tenyész-irányt karolják fel; más vidékek megmaradtak a magyarfajta mellett, de ennek tenyésztésében immár okszerű kiválasztást űznek, s jó minőségű apaállatokat szereznek be. Szóval nálunk a népies szarvasmarhatenyésztés kezd nagy arányokat ölteni és kibontakozott az extenzivitás pongyolájából, sőt sok helyen teljesen belterjes irányzatot vett. A pirostarka tenyészirány meghonosítása s felvirágoztatása a Torontálmegyei Gazdasági Egyesület nevével kapcsolatos, mely egyesület előbb széleskörű agitácziót fejtett ki e tenyészirány felkarolása érdekében, azután pedig kisbirtokosokkal kirándulást rendezett Tolna-, Baranya-Somogy- és Nyitra-megyékbe, honnan százával hozták haza a földmívesgazdák a pirostarka teheneket. Később, midőn a tenyésztési kedv nagyobb lett, Svájczból is importált az egyesület kisbirtokosok számára tenyészteheneket, itthon pedig a jobb tenyésztési vidékeken évenként rendszeres tenyészállatvásárokat tartott. Ezek rendezésénél az volt az elv, hogy az intenziv irányzatot vett vidékek a megfelelő anyag egy részét a még nem belterjes tenyészirányú vidékek 227tenyésztőinek adják el, az előbbi vidékek pedig, import révén, mindig tökéletesebb anyagot szerezzenek be. A tehenek bevásárlását olcsó kölcsönökkel bonyolította le az egyesület, mely kisbirtokosok számára ezideig összesen mintegy 2 millió korona 3 1/2-4 1/2%-os kölcsönt adott ki ily czélokra. Az ily módon behozott és itthon bevásárolt anyag azután szaporodott és terjedt gazdától gazdához, úgy hogy vármegyénkben már nagyszabású pirostarka szarvasmarhatenyésztés van. A tenyészkedv fokozására az egyesület a vármegye különböző vidékein évenként négy szarvasmarha-díjazást szokott tartani, és hogy a kisbirtokosok a kiváló anyag után származott tenyészbikáikat is eladhassák, az egyesület felváltva Zsombolyán és Garaboson évenként, tenyészbikavásárokat tart, melyeken évenként 100-150 darab pirostarka bikát adnak el, 80-150 ezer korona értékben. Az egyesület tenyésztehén-beszerzési akcziója azonban ezzel még nem merült ki. 1911-ben összesen 1129 darab tenyésztehenet osztott ki s ebből 100 darabot (91 drb tenyésztehenet és üszőt és 9 drb bikát) Svájczból importált.
Mielőtt azonban az egyesület a pirostarka tenyészirány meghonosítását keresztülvitte, szükséges volt a községi tejszövetkezeteket megteremteni, hogy a gazdák tejterméküket értékesíthessék. E munkálkodás eredménye, hogy rövid idő alatt 42 tejszövetkezet alakult és mert a tejszövetkezet révén a tej értékesíthető, a gazda jobban felkarolja a tehéntartást s a borjúk felnevelését; ennek pedig természetes következménye a nagyobbmérvű takarmánytermelés és a földek trágyázása, ezzel pedig a birtok terméshozamának a növekedése.
Azok a száraz esztendők, melyek immár majdnem egy évtized óta sujtják Torontál gazdaközönségét, nagyon megapasztották tejszövetkezeteink (vagy az ezek helyébe keletkezett községi tejcsarnokok) számát. Jelenleg a következő tejszövetkezetek és csarnokok vannak a megyében:
Tejszövetkezetek:
Naponként beszállított tejBeváltási ár
Aurélháza216 lit.11 fill. literenkéntTejet szállít Temesvárra
Csősztelek620 »11 Tejszínt szállít Szabadkára
Garabos680 »11 Vajat szállít Szabadkára (2.80 kg.)
Gyertyámos260 »12 » »Tejet szállít Temesvárra (14 fill.)
Törzsudvarnok260 »10 » »Tejszínt szállít Szabadkára
Jánosföld290 »11 » »Tejszínt szállít Temesvárra
Károlyliget400 »14 » »Tejet szállít Nagykikindára (13 f.)
Kistószeg260 »11 » »Tejszínt szállít Temesvárra
Szécsány510 »télen13 » »Sajtkészítés
»510 »nyáron12 » »»
Nagytószeg420 »11 » »Vajat szállít Nkikindára (3 K kgt.)
Németnagyszentmiklós450 »12 » »Helyben értékesíti 14 fill.
Magyarszentmárton232 »10.5 » »Tejet szállít Temesvárra
Módos-11 » »Vajat szállít Szabadkára (2.65 K)
Molyfalva220 »10 » »Tejszínt szállít Szabadkára
Őscsanád650 »11.5 » »Tejszínt szállít Temesvárra
Ujpécs330 »11 » »Vajat szállít Szabadkára (2.60 K)
Zsombolya110 »11 » »Vajat helyben értékesíti (3 K)
Kisteremia230 »10 » »Tejszínt szállít Szabadkára
Csarnokok:
Naponként beszállított tejBeváltási ár
Torontálalmás             1100 lit.12 fill. literenkéntVajat szállít Pancsovára (3 K)
Ótelek60 »10 » »Vajat szállít Budapestre (2.60 K)
Torontálújvár80 »10 » »Tejszínt szállít Temesvárra
Csene70 »10 » »Tejszínt szállít Temesvárra
Szenthubert120 »11 » »Tejet szállít Temesvárra (11 f.)
Szentborbála60 »11 » »Tejet szállít Temesvárra (11 f.)
Kisősz130 »13 » »Tejet szállít Nkikindára (13 f.)
Sárafalva120 »10 » »Tejszínt szállít Szabadkára (10 f.)
Kiskomlós130 »10 » »Tejszínt szállít Temesvárra (10 f.)
Rezsőháza260 »12 » »Vajat szállít Nbecskerekre (30 f.)
Németcsernye130 »11 » »Vajat szállít Temesvárra (2.70 K)
Népies lótenyésztés.
Torontál vármegye népies gazdasági lótenyésztése, a lakosság különféle nemzetisége szerint, különféle tipusokba osztályozható és a nemzetiségek szerint mutat más és más jelleget.
Kevésszámú, és többnyire szegény, betelepített magyar lakosságú községeinkben nemesebb, de a rossz tartás miatt többnyire elsatnyult lovakat találunk, melyek a nehéz mezei munkában nagyrészt meghibásodtak. A jobbmódú gazdák 228lovaiból azért mégis meglehetős számarány kerül a közvetítő kereskedő útján a hadsereg szolgálatába. Jobb lovak vannak a magyar lakosságú községek közül Tóba, Torda, Torontálvásárhely és Kiszombor községekben. Az anyag itt átlag a középtermetű, könnyebb angol félvér-jelleget képviseli. A gondosabb gazda a csikót egyéves koráig abrakolja, legeltetés azonban nincs.
A német nemzetiségű lakosság nagyobb termetű, erősebb, Nonius-jellegű lovat tenyészt. Ez az anyag általában puhább, gyors munkára kevésbé alkalmas, de kitünően megfelel eredeti czéljának, a gazdasági igás-szolgálatnak, miután a kisbirtokos kizárólag csak lóerővel műveli földjét. Kitünően bevált gazdasági igáslóként, és jobban megfelel itt, mint a muraközi vagy bármely más nehezebb nyugati fajtájú igásló. Az Alföld rendkívül ingadozó klimáját, a nagy nyári hőséget és gyakran igen tartós aszályt, az ilyenkor rendkívül kemény talajt, és a szántóföldeknek néha nagy távolságát a nehézfajta nyugati igásló nem bírja. E mellett a torontáli sváb parasztló majdnem oly gyors fejlődésű, mint a muraközi. Két és féléves korban, nem túlfeszített mezei munkában, az elnyomorodás veszélye nélkül, már elég jól használható, és három éves korára már csaknem egészen kifejlődött. Koraérettségét az intenziv táplálkozásnak köszöni. A csikó első évében zabot, vagy tengerivel kevert zabot kap abrakul, és azután a zöldtakarmány idényében nagymennyiségű jó luczernát. A módosabb paraszt azután is tengerivel abrakolja, nyáron luczernával, télen pedig moharszénán tartja. A jobb példányok igen jól értékesíthető ágyús és hintóslovat szolgáltatnak, mely rendkívüli keresletnek és kivitelnek örvend. Három és féléves korában ezt az árút 900-1000 koronával értékesítik, de nem ritka az 1200-1600 koronás ár sem.
Említésre méltó, hogy majdnem minden jobb tenyésztőközségnek van legelője vagy kifutója, a hová a csikókat tavasztól őszig kihajtják, télen pedig a déli órákban a csikókat falkákban járatják.
Baj azonban, hogy a községeknek nincsen elegendő jóminőségű Nonius-fajta ménje. Igen sok község van, mely maga kénytelen azt beszerezni és tartani s így nem juthat oly kiváló anyaghoz, mint azok a községek, melyek állami méneket kapnak. Ezért a magán méntenyésztés nagyon el van terjedve, ez azonban nem áll a kellő színvonalon. De az apaállattenyésztés e téren is emeli az üzem jövedelmezőségét, a mennyiben a módosabb községek szívesebben fizetnek egy jól megtermett hároméves ménért 1000-2000 koronát. E téren a vármegye különböző helyein, nevezetesen Garaboson, Nagyszentmiklóson, Begaszentgyörgyön, Perjámoson, Ujszentivánon és Nagyőszön a földmívelésügyi minisztérium és a Megyei Gazdasági Egyesület támogatásával, Perjámoson Sal Ferencz főszolgabíró kezdeményezésére keletkezett Nonius tájfajta-lótenyésztő-szövetkezetek igen üdvös tevékenységet fejtenek ki.
Legkiválóbb lótenyésztő községek, melyek az értékesebb, nagyobbtermetű angol félvér és Nonius-fajta lovakat nevelik, a következők: Garabos, Nagyszentmiklós, Ferenczhalom, Kőcse, Torontálalmás, Ujpécs, Cserépalja, Galagonyás, Beresztócz, Omlód, Lázárföld, Kiskomlós, Zsombolya, Ernőháza, Begaszentgyörgy, Szárcsa, Csatád, Nagyősz, Kisősz, Lovrin, Perjámos, stb.
A szerb és románajkú községekben a tenyésztés nem rendszeres, mert a nép tanulni nem akar és a régi hagyományokhoz ragaszkodik. Mezei munkája felületesebb, gazdálkodása extenzivebb, vetőgépet nem, vagy csak alig használnak, még kevésbé aratógépet, s így nincs szükségük az erősebb igáslóra; inkább arra fektetnek sulyt, hogy minél szembetűnőbb járású lovakat tartsanak személyes használatukra, melyekkel főleg a lakodalmakon parádéznak. Előszeretettel csődöröket fognak be ilyenkor, a forgalmat veszélyeztetve őrült hajtásukkal.
E kedvtelés miatt a szerbek úgyszólván sohasem heréltetnek csődörcsikót. A faluban majdnem annyi a mén, mint a kancza, s minden ménnek a gazdája azt hiszi, hogy az övénél értékesebb, becsesebb állat nincs az országban. Természetes, hogy minden mén részt vesz a tenyésztésben, akár van tenyészigazolványa, akár nincs (a törvényt mindig ki lehet játszani). A kanczatulajdonosok azután nem a hippológia szabályai szerint mérlegelve keresik fel a csődört, hanem azt veszik igénybe, a melyik a lakodalmi menetekben legvadabb, legjobban toporzékol és legjobban imponál a közönségnek. És még ez az impraktikus rendszer is termel hasznavehető gyümölcsöket. Az anyag kemény nevelése, az ügetőmozgás alapos gyakorlása mellett, meglehetős nagyszámú szerb ló kerül a piaczra másod-harmadkézből, mint olcsóbb, elég formás jukker. E lovak jellege a lipiczaihoz 229áll legközelebb. Vannak azonban itt is községek, melyek jobb anyagukkal kitűnnek és a használt állami mének révén, jobb minőségű anyagot produkálnak. Ezek közé tartozik Dolova, Iloncz, Kevedobra, Tárcsó, Melencze, Aracs, Szerbpárdány, stb.
Igen jelentékeny országos lóvásáraink is nagyban előmozdítják az értékesítést. Erősebb, nagyobb, gazdasági czélokra is alkalmas hámos lovak a zsombolyai, nagyszentmiklósi és nagykomlósi vásárokon találhatók. Vegyes, de jó anyag a nagykikindai, nagybecskereki, begaszentgyörgyi és pancsovai nagy lóvásárokon látható. A legnagyobb lókereskedelmi forgalom azonban Torontálvásárhelyen van, a hol minden héten, a hetivásár napján, 4-500 lovat vezetnek föl, többnyire silányabb anyagot, melyből sokat exportálnak gyalog a délszláv államokba, továbbá Török- és Görögországba és Dalmáczián át, hajón Anconán keresztül, Olaszországba.
Népies juhtenyésztés.
A népies juhászatra vonatkozólag csak annak a megemlítésére szorítkozom, hogy azt főként a szerb és román, s kisebb arányokban a magyar gazdák űzik, és hogy kizárólag raczkákat tenyésztenek, melyeknek javításán a gazdasági egyesület azáltal munkálkodott, hogy egyes községek számára czigája-kosok beszerzését közvetítette.
Népies sertéstenyésztés.
A népies sertéstenyésztés körében a sertésvész pusztító hadjáratot végzett. A felkarolt tenyészirány a mangalicza. Mintegy 7-8 évvel ezelőtt a községi tejszövetkezeti tagok a yorkshireieket kezdték felkarolni, a sovány tej értékesítése czéljából. Ezek számára a gazdasági egyesület közvetítette az anyag beszerzését a földmívelésügyi miniszteriumtól Angliából importált anyagból, olcsó hitelezési eljárással. A yorkshirei sertés azonban a népies tenyésztésben nem vált be, legfeljebb keresztezési produktumként. 1911-ben a Megyei Gazdasági Egyesület a népies tenyésztés számára mintegy 400 drb berkshirei koczát osztott ki, s ugyancsak ez évben mintegy 1400 drb mangalicza koczát. E nagymérvű akczióra a sertésvész pusztítása miatt volt szükség, sőt még ez az akczió sem pótolta teljesen a hiányt.
Népies baromfitenyésztés.
A népies baromfitenyésztés óriási haladást mutat. A Vármegyei Gazdasági Egyesület úgyszólván az egész vármegye baromfitenyésztését átreformálta. Az általa évente keresztezés czéljából kiosztani szokott nemes baromfianyag (kezdetben langshan és plymouth, nyolcz év óta csak orpington), a köztenyésztés anyagát megjavította, az évenként rendezni szokott tenyészbaromfivásárok pedig a tiszta tenyésztésre való kedvet fokozták. E czéltudatos munkásság eredménye, hogy Torontálban immár megyeszerte nemesített az állomány s e mellett sok a nemes baromfitenyésztő. Nagybecskereken: Reitter Oszkár (orpington, wiándott, pekingi kacsa, emdeni lúd); Magyar Károly dr. (orpington, pekingi kacsa); Várkony József (fehér és sárga orpington, pekingi kacsa); Geiduschek I. L. (orpington, pekingi kacsa); Weress Kelemen (orpington, pekingi kacsa); Menyhárt Károly (wiándott, emdeni lúd, pekingi kacsa); Lőwy Zsigmond (emdeni lúd, orpington); báró Gerliczy Ferencz, Deszk (fehér és sárga orpington); dr. Gyertyánffy Lászlóné, Gyér (orpington, pekingi kacsa, emdeni lúd, mexikói és bronz pulyka); Tallián Béláné, Törökkanizsa (orpington, pekingi kacsa, emdeni lúd); Gyertyánffy Andor, Gyér (orpington); Schulpe Vilmos, Törökkanizsa (pekingi kacsa, emdeni lúd); Hadfy Károlyné, Nagyszentmiklós (emdeni lúd); Lukácsy Imréné, Nagyszentmiklós (orpington, pekingi kacsa, emdeni lúd); Bayer Alajosné, Bocsár (emdeni lúd); Borzeczky Ella, Kiszombor (bronz-pulyka, emdeni lúd, pekingi kacsa); Eisch Lajosné, Szárcsa (orpington); Wagner Mátyás, Zichyfalva, (orpington); Wagner Mihály, Zichyfalva (orpington); Müller Péter, Puszta Nagybalát (orpington, emdeni lúd, pekingi kacsa); Hoffer József, Oroszlámos (orpington); Simon János, Alsóaradi (emdeni lúd, pekingi kacsa); Albrecht Sándor, Alsóaradi (emdeni lúd, pekingi kacsa); báró Lipthay Frigyesné, Lovrin (orpington, emdeni lúd); Pap Lili, Elemér (orpington, pekingi kacsa); Petri Konrad, Begafő (orpington) stb.; úgy, hogy az állam Temes-, Torontál-, Csanád-, Krassószörény- és Bácsmegyék köztenyésztése számára a torontálmegyei gazdasági egyesülettől évenként rendezni szokott fajbaromfivásárokon szerzi be a nemes baromfianyagot.
Selyemtenyésztés.
Nem lenne hű a népies állattenyésztésről írt ismertetés, ha meg nem emlékeznék még a selyemtenyésztésről is, melyet Torontál vármegyében nagy arányokban 230űznek. Miután azonban erről Bezerédj Pál évről-évre nagyszabású jelentésekkel számol be, így ennek részletesebb méltatásába nem bocsátkozom.
Állatállomány.
A vármegye népies állattenyésztésének különböző csoportjait és irányát dióhéjba zárva az elmondottakban tüntetem fel, de hogy teljesen hű képet tárjak fel, nagyon érdekes leend összehasonlítani az állatlétszám tekintetében a multat a jelennel.
1895-ben:1911-ben:
Szarvasmarha   139.242177.108
Ló171.058172.927
Sertés269.268292.500
Juh226.602398.319
Gazdasági egyesület.
Torontálban különben minden gazdasági mozgalomnak és fejlődésnek a megyei gazdasági egyesület a megindítója, irányítója és vezetője. Az a gazdasági haladás, mely Torontálban jelenleg tapasztalható, a megyei gazdasági egyesület nevével kapcsolatos. Messze vezetne, ha ez egyesületnek nagy konczepczióju és nagyarányú munkakörét részletesen ismertetni megkísérlenénk és mert erről az egyesület elnöksége évről évre terjedelmes jelentésben számol be, e helyen csak annak a megemlítésére szorítkozom, hogy a vármegye jelenleg virágzó népies állattenyésztésének a gazdasági egyesület a megteremtője, ápolója és irányítója, és hogy számos mezőgazdasági iparág (például a nagybecskereki czukorgyár stb.) a gazdasági egyesületben tiszteli a megalapítóját. Az egyesület kötelékébe jelenleg 62 községi gazdakör tartozik, melyeknek tagjaival együtt az egyesület tagjainak száma a 10 ezret megközelíti. Az egyesületnek 1883. óta elnöke: gróf Csekonics Endre, v. b. t. tanácsos, alelnökei: Zombori Rónay Ernő (1884. óta), gróf Csekonics Sándor és Pap Géza dr.; ügyvezető titkára: Marton Andor, titkár: Jakabházy Béla; pénztárnok: Tauffer Béla dr.; előadók: Kaufmann István és Petrás György; irodatiszt: Weress Kelemen. Az egyesület működésének sok nagyjelentőségű eredményeire e munka keretében is sokszor történt hivatkozás.
Hitelszövetkezetek.
A torontáli földekre nehezedő különböző bekebelezett terhekről, vármegyebeli pénzintézetekről, a hitelszövetkezetekről részletes ismertetést közöltem az OMGE kiadásában 1905-ben megjelent »Torontálmegye gazdasági viszonyai« czímű munkámban, s így e helyen csak a megyei hitelszövetkezetekkel és gabonamagtár-szövetkezetekkel foglalkozom. A szövetkezeti ügynek, mely a megye jólétét az utolsó évtized alatt oly magasra emelte, s mely a kulturális fejlődésben is elég nagy segítségére volt a vármegyének, Poroszkay Béla megyei főügyész volt a kezdeményezője, megteremtője és máig is leglelkesebb harczosa.
Poroszkay Béla még 1883-ban indítványozta, hogy a vármegye a kisbirtokosok körében Raiffaisen-féle kölcsönintézeteket alakítson, s hogy a kisbirtokosokat ilyen egyesületek alakítására buzdítsák. Az 1884. évi távaszi közgyűlés a kérdés tanulmányozására bizottságot küldött ki; a bizottság munkájának csak 1896-ban mutatkozott az eredménye, mikor a vármegye a bizottság javaslatára elhatározta, hogy egy központi vármegyei hitelintézet megalapítására 200.000 korona értékű üzletrészt jegyez. Ez a központi szövetkezet 1897 elején meg is kezdte működését, megalakulása előtt 3111 üzletrészt jegyeztek, s a jegyzett üzletrészek száma még az alakulás évében ezerrel emelkedett. Alapítói közt voltak a vármegye, községek, nagybirtokosok, de a kisgazdák is igen nagy számban.
A vármegyei központi hitelszövetkezet programmjához híven még 1897-ben 12 falusi szövetkezetet alapított; a falusi szövetkezetek száma 10 év alatt 120-ra emelkedett; a fejlődésnek Torontál vármegyében is nagy segítségére volt az 1898:XXVIII. t.-cz., a szövetkezeti törvény.
Ez idő szerint Torontál vármegyének 121, az orsz. közp. hitelszövetkezet kötelékébe tartozó gazdasági hitelszövetkezete van, 40.368 taggal, kik 4,917.360 korona értékű üzletrészt jegyeztek; ennek túlnyomó része be van fizetve; a szövetkezetek több, mint 5 millió korona betétet kezelnek, a tartalékalap 585.500 korona.
A vármegyében alig van község, mely valamely hitelszövetkezet körzetébe ne tartoznék s így a pénzdrágaságot sem érzik meg annyira. A falusi pénzintézetek a kamatlábat általában leszorították, a szokásos gabona elővételek teljesen megszüntek, a szövetkezetek elősegítik a kisebb birtokvásárlásokat.



Báró Gerliczy Ferencz deszki uradalma. - 1. és 2. »Rátót és Vilmos« berni bikák. - 3. »János bácsi« angol telivér.



1. A csókai uradalom egyik szeszgyára. - 2. és 3. Szent-Ivány Zoltán tanyája és szivattyútelepe.
233A szövetkezetek nem szorítkoznak kölcsönök folyósítására. Az écskai, csenei, bánlaki, torontálszécsányi, zichyfalvai, bogárosi, törökkanizsai, németcsernyei és gyertyámosi szövetkezetek szövetkezeti magtárakat alapítottak; több szövetkezet a tojás gyüjtést és eladást közvetítette; a glogoni szövetkezet népkönyvtárt szerzett be, télen hetenként háromszor ingyenes gazdasági előadásokat tart, tagjai részére magyar nyelvtanfolyamokat rendez; az istvánföldi, módosi, bókai, gyéri és torontálszécsányi szövetkezetek községük határában levő földeknek tagjaik között történt parczellázását mozdították elő; a kübekházai szövetkezet egy szövetkezeti gőzmalmot és fürdőt létesített, vadházasságban élő szegénysorsú tagjai részére ingyenes egyházi esketést eszközöl ki, esetleg helyettük az esketési költséget megfizeti, végre tagjai részére ingyenes tenyészbaromfit és gyümölcsfát eszközölt ki; a lajosfalvai szövetkezet a tagjai által termelt komló értékesítése végett komlóvásárokat rendez; az ó-léczi és tamásfalui szövetkezet népkönyvtárakat szerzett be; számos szövetkezet tagjai előnyére közös cséplőgépet, vetőgépet és kisebb más gazdasági gépet vásárolt be, műtrágya, erőtakarmányok közös beszerzését meghonosította. A torontáli szövetkezetek közös érdekeik istápolására 1908-ban szövetséggé tömörűltek. E szövetség az alkohol káros hatása elleni küzdelmet is felvette feladatai közé.
Szőlőmívelés.
Torontál vármegye az alföldi borvidékhez tartozik, Alibunár és közvetetten környékének kivételével, mely a versecz-fehértemplomi borvidékbe esik.
A vármegye szőlőterülete ma már nagyobb, mint a fillokszéra-vész ideje előtt, a mennyiben akkor az egész vármegyében 21.782 kat. hold szőlő volt, a jelenben pedig 22.017 kat. hold. És az újabb szőlőtelepítések még mindig folyamatban vannak. A vármegye manapság a nagyobb szőlőterülettel rendelkező vármegyék között a hetedik helyet foglalja el. Oly községünk, melyben szőlő ne volna, nincsen. A legjelentékenyebb szőlőterületek a perjámosi, nagyszentmiklósi és nagykikindai járásokban vannak. A legnagyobb szőlőtelepek vannak Lederer Arthurnál (Csóka), Rohonczy Gidánál (100 h. csemege, Törökbecse) és Solymos Elemérnél (Törökbecse).
A szőlőtelepek legnagyobb része, 1.465 kat. hold, hazai, s európai szőlőkből áll; ezt követi az oltvány-szőlők területe: 4485 kat. hold; a többi rész megoszlik a homoki és be nem oltott amerikai szőlők között. A hazai szőlők különösen azóta örvendenek nagyobb elterjedésnek, mióta Nagykikindán bizományi szénkéneg-raktárt állítottak fel.
A telepítésnél a szőlőfajták tekintetében, sajnos, még mindig nincs megállapodás. A csemegeszőlőknél legelterjedtebb fajták a fehér és piros Chasselas, a borszőlőknél pedig a bánáti rizling, Kreácza, Kövidinka, Olasz rizling és Szlankamenka.
A szőlő és a bor értékesítése, az ország más vidékeihez hasonlítva, kedvező. Csemegeszőlőnk megjárja Bécs és Berlin piaczait is; a borok pedig több tekintélyes bel- és külföldi nagykereskedő pinczéjében találnak elhelyezést. Nagy hátránya az értékesítésnek, hogy a szőlősgazdáknak megfelelő pinczéjük nincs, s így kénytelenek terményeiken leginkább nyers állapotban olcsón túladni.
A munkásviszonyok miatt a szőlősgazdák újabban nemcsak a kapálást, de még a szénkénegezést és permetezést is fogatos erővel végeztetik.
Erdészet.
Torontál vármegyében az erdőállomány kiterjedése összesen 17.148 kat. hold. Ez erdőterület következőkép oszlik meg: 1. Futóhomokon álló erdő 46 kat. hold; 2. feltétlen erdőtalajon álló erdő 4760 kat. hold; 3. nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 12.341 kat. hold. Az uralkodó fanemek szerint: a) tölgyfaerdő 8284 kat. hold; b) másfajta lomberdő 8864 kat. hold. Az összes erdőterületből az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó erdőterület 6559 kat. hold és a 17. § alá nem tartozó erdő 10.589 kat. hold. Ez összes erdőterületből 1889-ben állami kezelés alá került összesen 28 erdőbirtok, 3242 kat. hold területtel, mely terület nagysága időközben változott. Ez erdőbirtokból, azok állami kezelésbe vételekor, egyházi tulajdonban volt: 5. összesen 2102 kat. hold területtel, míg a többi 23 erdőbirtok 1140 kat. hold területtel községeké. Az állami kezelés alatt álló erdőbirtokokat rendszeres gazdasági üzemtervek szerint kezelik. A többi erdők magánkézen vannak, s azokat terjedelmükhöz mérten, üzemterv szerint vagy 234anélkül kezelik. Az erdők a vármegyének különféle járásaiban szétszórtan fekszenek, s azokban ezideig nagyobbmérvű csapásnak nevezhető rovarpusztítások még nem fordultak elő. A termékeny, televénydús talajon álló erdőkben az uralkodó fanem a kocsányos tölgy (Quercus pedunkulata), a mélyebb fekvésű helyek erdeiben a kőris, juhar- és szilfa; a homokos talajú erdőkben az ákácz, a vizenyős folyammenti területeken pedig a fűz különböző fajtái. A cserjék közül megemlítendő a galagonya, kökény, kecskerágó és földi szeder, melyek leginkább a vágásokban és gyér zárlatú állabokban fordulnak elő. Az erdők legtöbbje sarjerdő, a szálérdő kevés, a fűzeket pedig botfa üzemben is kezelik, ezeknek megfelelő vágásforgó mellett. Az erdők kihasználása fő-, elő-, mezőgazdasági-, köztes- és mellékhasználatokból áll. A főhasználatot az üzemtervszerű évi fahozam (vágás), az előhasználatot a fiatal állabok előírt ritkításából (áterdőlés) nyert faanyag alkotja, míg a köztes használat (mezőgazdasági) a beerdősítendő vágásterületeken és tisztásokon, előírás szerint termeszthető mezőgazdasági termények értékesítéséből áll. A mellékhaszonvételek a nem tilalmozott erdőrészeken a legeltetés, makkoltatás, gubacstermés, fűnyerés és a vadászat.
Halászat.
Torontál vármegyében a halászás a Tiszán (3872 kat. hold), a Dunán (2019 kat. hold), a Maroson (867 kat. hold), a Temesen (1316 kat. hold) és a Begán (2251 kat. hold) területen történik.
A halfajták a következők: ponty, harcsa, kecsege, tok, márna, süllő, keszeg, pirosszemű kele, menyhal, petényi márna, czompó, bukó, vágó durbincs, bagolykeszeg, lapos-keszeg, veresszárnyú konczér és csuka.
Társulatok: Alsótiszai, Délvidéki dunai és Torontál-bácsi halászati társulat. Halastavak: Gróf Harnoncourt Félixné örökösei halastava, Ecsehida (1366 hold); évenkénti haltermelés 1400 q. Tallián Béla halastava (Törökkanizsa), Rohonczy Gida halastava (Törökbecse) és gróf Karátsonyi Jenő halastava.
A halállomány az utolsó 10 év alatt a nagyméretű lecsapolások következtében, a szakértő halászok véleménye szerint, legalább 30%-al fogyott, ez az állomány-csökkenés azonban a fizetett haszonbéreknél észre nem vehető, mivel ez az utóbbi időben éppen ellenkezőleg emelkedett. Ezt a halászok a hal árának megdrágulásával okolják meg. Megemlítendőnek tartom, hogy Torontál vármegyében van az országos halászati társulat véleménye szerint a legtöbbet jövedelmező halastó, a »Torontál-bácsi halászati társulat« kezelése alatt álló és a borjasi átvágás által keletkezett holt Tisza. Ennek felerésze Torontálhoz, a másik fele Bácskához tartozik. E halastó 600 hold kiterjedésű s évenként 23.555 koronáért van haszonbérbe adva.
0. A többi terület az uradalom munkásainak részes mívelésre van kiadva, 2380 kat. hold pedig ugyanazoknak örök áron eladatott
1. A szipolyon (Anisoplia) és a hesseni légyen (Cecidomya destructor) kívül főként a fonálférgek: a szárféreg (Tylenchus devastator) és a golyóüszög (Tylenchus scandens) okoztak nagy károkat a búzavetésekben, továbbá a búza torzsgombája (Ofiobolus), melyek ellen való védekezés megismertetése czéljából a gazdasági egyesület szakelőadásokat rendezett.

« VÍZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM. Irta Jankó Ágoston alispán. KEZDŐLAP

Torontál vármegye

Tartalomjegyzék

 IPAR, KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM. Irta Haraszthy Lajos, a monografia segédszerkesztője. »