Legjobb takarmányként a luczerna említhető, melyből most már csaknem minden gazda vet magának birtoka arányában néhány holdnyi területet. Nagy tömeget és kitünő minőséget ad s ezenkívül magja is tekintélyes jövedelmet hoz. A vörösherét szintén termesztik magnyerés czéljából; az utóbbi időben azonban részben a szárazság, részben az ápionbogár és az aranka nagy mértékben való fellépése miatt csökkent a termelése. - Legbiztosabb takarmány a temesmegyei gazdáknak a zabosbükköny, mely még a tavaszi nedvességet használja ki s korán lekerülve, a búzának a talaj kellő módon előkészíthető. - A csalamádét állattartó gazdaságok nagyban termelik; bő és biztos takarmányt nyújt. - Kölest és mohart nagyobbára a zabosbükköny után vagy ugarba vetnek a kisgazdák, kisebb-nagyobb sikerrel; általánosságban azonban tekintetbe nem jöhet.

Kertinövények termelésével háziszükségletre a vármegye minden részében foglalkoznak; eladásra azonban a városok környékén letelepedett bolgárokon kívül nagyban csak az újaradi, németsági, kisszentmiklósi svábok, néhány vingai bolgárcsalád s a verseczkörnyéki lakosok termelnek. Egyes községek lakosai, a hol a talaj e czélra megfelel, káposztatermeléssel foglalkoznak igen jó eredménynyel és az egyes magyar telepesközségekben a makói kertészkedést vezette be a m. kir. áll. jószágigazgatóság. Káposztatermelés van a Bega mentén, Temesremete, Őszény, Temesrékas, Bázos, Bükkfalva stb. községekben, Versecz környékén; kertészkedéssel foglalkoznak Mosnicza és Rékas község telepesei. Nagy és országos hírű kertésztelepek vannak főként Temesváron.

A vármegye gyümölcstermelése alig méltatható figyelemre. A rékasi és lippai járás dombos vidékének szilva és cseresznye, Versecz, Fehértemplom és a Deliblát gyümölcs és szőlőtelepeinek baraczktermelése érdemel említést. Az amerikai visszavándoroltak kaliforniai mintára szintén rendeztek be Varjason és környékén baraczktelepeket, de ezek még kezdetleges állapotban vannak.

A gazdasági főbb termények fokozatos nemesítése czéljából a Délvidék és Tiszavidék gazdái megalakították a Magyar Vetőmagvakat Nemesítő Társaságot, melynek központja, a Magyar Vetőmagvakat Nemesítő Intézet, Temesváron van. A társaság, illetőleg intézet czélja a búza, kukoricza, zab- és takarmányrépamagvak nemesítése, jobb minőség és nagyobb hozam elérése czéljából. A már is jelentős eredményeket elért intézet nagy erélylyel és kellő tudományos felszereléssel folytatja működését a földmívelési kormány támogatása és ellenőrzése mellett.

Az a szerencsés helyzet, mely a vasúti és vízi útak révén Temesvár városát a Délvidék góczpontjává emelte, előnyösen hat az összes gazdasági termények értékesítésére is, melyet lényegesen befolyásol még a Délvidék termékeinek a Balkán államokba való kivitele. A gazdasági termények forgalmát nagy tőkével dolgozó üzletek bonyolítják le s a nagyszámú malmok, melyek lisztkivitelre dolgoznak, nemcsak a belföldi termést őrlik fel, hanem gyakran kénytelenek nyersanyagot Romániából is beszerezni. Alig van nagyobb község, hol egy vagy két, többnyire részvénytársasági malom ne volna, leginkább modern berendezéssel.

A kukoriczatermést, a mennyiben azt sertéshizlalásra vagy takarmányozási czélokra fel nem használták, a vármegye gazdaközönsége külföldre szállítja, kivéve azt a mennyiséget, melyet a mezőgazdasági és ipari szesz és keményítőgyárak feldolgoznak. A vármegyében termelt tavasziárpát a délvidéki sörgyárak dolgozzák fel; sört nyernek belőle; nem egy szállítmányt visznek ki külföldi sörgyárak is, jóllehet a gazdák hosszas ideig takarmányárpaként értékesítették.

A kereskedelmi forgalom fontos szervei az országos- és hetivásárok, melyek tartására majdnem minden nagyközségnek megvan a jogosultsága s ezeken a helyközi forgalmat bonyolítják le. Temesvár, Versecz, Fehértemplom, Csák, Detta és Kevevára országos vásárai nemcsak a Délvidékről, hanem a Balkánról is összehozzák a vevőket és eladókat, és ezeken óriási kiviteli forgalom bonyolítódik le.

Az amerikai kivándorlás és a szocziálista mozgalmak, melyek tetőpontjukat az 1906-1907. évben érték el, igen súlyossá, sőt majdnem elviselhetetlenné tették a cseléd- és munkásviszonyokat a vármegyében. Az amerikai kivándorlás csak megapasztotta a számukat, a munkásharcz ellenben az izgatások következtében az érett gabonatáblák mellől vonta el a munkáskezet. A hatósági intézkedések is erőtleneknek bizonyultak a fanatizált munkástömegekkel szemben, úgy hogy a gazdák kénytelenek voltak munkásokat idegenből hozatni és aratógépeket beszerezni. Ugyancsak bajok voltak a cselédséggel is, melyek azonban kellő engedmények kapcsán mihamar elsímultak.

169A munkásviszonyok ma teljesen kielégítők, normálisnak mondhatók, noha a napszámbérek meglehetősen magasan állanak. Munkabérek átlaga férfiaknál tavaszszal 1.57, nyáron 2.65, őszszel 1.93 és télen 1.42 kor. Az évi átlag 1.89 kor. - Női munkásoknál tavasszal 1.22, nyáron 1.83, őszszel 104 és télen 1.08 kor. Az évi átlag 1.42 kor. - Gyermekmunkásoknál tavaszszal 0.87, nyáron 1.29, őszszel 1.04 és télen 0.77 kor. Az évi átlag 0.98 kor.

A megyei évi munkabérátlagok túlmagasaknak ugyan nem mondhatók, de az adatok helyenként és időszakonként nagy eltéréseket is mutatnak, különösen városok, ipar- és gyártelepek közelében és Versecz borvidékén, hol a permetező napszámosok sürgős munka idején 6-7 kor. napszámot is követelnek. A zsellérmunkásokról a magy. kir. földmívelésügyi miniszter támogatásával a törvényhatóság is gondoskodik, a mennyiben részükre ezer munkáslakást épített fel a vármegye területén, hogy a túlmagas lakbérek fizetésétől őket megkímélje s részükre állandó otthont nyujthasson. A cselédlakások megfelelő átépítésére vonatkozólag a törvényhozástól megszabott keretekben az intézkedések szintén megtörténtek, s ma már alig van Temesben nagy gazdaság, hol a munkáslakásoknál kívánni való volna.

A munkásokat és gazdákat érdekeik védelmére elsőrangú támogatásban részesíti a hatóság minden közege. Különösen a munkásmozgalmak idejében nyertek a gazdák hathatós támogatást az akkori alispán részéről; ezzel szemben több igazságtalan gazda húzta a rövidebbet, ha cselédje vagy munkása jogos panaszra ment.

A gazdák érdekeit nagy mértékben előmozdítja a Temesvármegyei Gazdasági Egyesület és a Délvidéki Földmívelők Egyesülete.

A Temesvármegyei Gazdasági Egyesületet báró Ambrózy Béla alapította és 1902-ben történt újjászervezéséig viselte annak elnöki tisztét. Kicsiny hatáskörben is eredményes működést fejtve ki, meghonosította a Délvidéken a lóherét, nagy lendületet adott a méhészetnek és a szőlők rekonstruálásában tevékeny részt vett. Működése alatt tekintélyes vagyont is szerzett az Egyesületnek.

Az újjászervezés után az Egyesület kilépett a szűkebb keretek közül és teljes erővel szervezte a községi gazdaköröket, különösen a kisgazdák és zsellérek közül toborozván híveit; elősegítette a hitel- és tejszövetkezetek alakulását; elvállalta a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezérképviseletét; előadásokat, háziipari tanfolyamokat rendezett; a gazdasági termések értékesítésére és szükségletek beszerzésére szövetkezeti központot teremtett a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének temesvári fiókja útján, mely később önálló igazgatósággal Délmagyarországi Mezőgazdák Szövetkezete czímén függetlenítette magát a központtól. Az Egyesület kebelében körülbelül 70 gazdakör alakult mintegy ötezer taggal, kik minden gazdasági irányú kérdésben támogatást találtak az Egyesület vezetősége részéről.

Az Egyesület kísérleti telepén búza- és kukoriczanemesítést vezetett be az Egyesület titkára, kiváló eredményeket érve el. A szarvasmarhatenyésztés terén az állatdíjazásokkal és megfelelő tenyészanyag bevásárlásával az állattenyésztés szinvonalát nagyban emelte. A lótenyésztés emelésére a lótenyésztési bizottsággal karöltve meghonosította a bérménrendszert és az osztályozott kanczák után való tervszerű tenyésztés mellett a törzskönyvezett új generáczióban kitünő egyedeket találunk.

Az Egyesület működése kiterjed a gazdasággal kapcsolatos és a gazdák érdekeit érintő ágazatok összességére. Az Egyesület kebelében alakult meg a válságos munkásviszonyok idején a Munkaadók Szövetsége s ugyancsak ott alakult meg az első Temesmegyei Gőzekeszövetkezet, melynek Temesremetén elhelyezett Fowler-ekéi folyton munkában vannak. A gazdák és a kereskedők között felmerülő vitás kérdések elintézésére alapszabályszerűleg résztvesz delegáltjai útján az Egyesület a Temesvári Lloyd tőzsdebíróságában és e czélra állandóan hat tagot küld ki.

A Délvidéki Földmívelők Gazdasági Egyesületének működése kiterjed Temesmegyén kívül Krassó-Szörény, Torontál, Bács-Bodrog és Arad vármegyék területére, mely vármegyékből jobbmódú kisbirtokosok a tagjai. Működése a tagok gazdasági érdekeinek istápolására terjed ki; szoros kapcsolatban áll a Délmagyarországi Gazdasági Bankkal és internátusa van Szegeden, hol németajkú tagjainak fiai magyar nevelésben részesülnek. Működése kiterjed továbbá a növénytermelés és állattenyésztés egyes ágainak fejlesztésére és a nép gazdasági oktatására. A gazdák tömörítésére községi fiókokat szervez és árúosztályt tart fenn a központban, a beszerzések megkönnyitése és lebonyolítása czéljából.

Eredetileg csupán az állattenyésztés fejlesztésére és a tenyészirány betartására szervezte a földmívelésügyi miniszter az állattenyésztési felügyelőségeket, melyek 170ma már gazdasági felügyelőségek neve alatt az összes gazdasági és közgazdasági kérdésekben véleményező szervezetei földmivelésügyi miniszternek és a gazd. felügyelők hivatalból tagjai a törvényhatósági bizottságnak. A gazdasági felügyelőség működése az állatállomány minőségbeli fejlődésén máris tapasztalható, mert az apaállatkiválasztás kitünő eredménye az állatállomány színvonalát évről évre emeli.

Az állattenyésztés, noha egyes száraz évek a mennyiségi fejlődést befolyásolják is, minőségileg folytonosan fejlődik.

Ha összehasonlítjuk a kilenczvenes évek adatait az újabb adatokkal, következő változásokat látjuk:

Az állatállomány mennyiségileg nagy emelkedést nem mutat, sőt egyes ágaiban csökken. Annál feltünőbb az emelkedés minőség tekintetében.

A szarvasmarhaállomány az apaállatok gondos megválasztása, a Temesvármegyei Gazd. Egyesület és a Délvidéki Földmívelők Egylete részéről importált tenyészállatok beszerzése kapcsán számszerűleg is emelkedett. Az 1900-ban megindult tejszövetkezeti mozgalom révén sok jó fejőstehenet szereztek be, de az 1906-1907-iki rendkívüli száraz esztendők miatt a tejszövetkezetek is szenvedtek és az állatállomány is erősen megcsappant. Ez az oka annak, hogy nincs nagyobb létszámemelkedés.

A lóállomány számszerűleg határozott csökkenést mutat, de minősége annál inkább javult. A verseczi méntelepről kihelyezett és tervszerűen beosztott mének után a színvonal nemzedékről nemzedékre emelkedik; különösen feltünő ez ott, hol a bérmének meghonosításával a kanczákat is kiválasztják. A tenyészirányzat erős csontú, katonai czélokra is alkalmas használati lovak kitenyésztése.

A sértésállomány nagyméretű csökkenését a sertésvész okozza, mely bár enyhült az utolsó években, mégis állandóan szedi áldozatait. A mangalicza-sertés tenyésztése mellett mindegyre jobban tért hódít a hússertés tenyésztése a kisgazdák körében is.

A juhtenyésztést leginkább az oláhok lakta községekben és a delibláti legelőkön űzik, nagytestű raczkákkal és czigájákkal, hús- és tejtermékek nyerése czéljából.

A vármegye baromfitenyésztése az utolsó évtizedben erős lendületet vett. Ugyanis a földmívelésügyi kormány a Gazdasági Egyesületekkel karöltve nagyobb testű orpington-tyúkokat, emdeni ludakat, pekingi kacsákat, bronzpulykákat stb. osztott ki, hogy a meglevő állomány kereszteződése révén nagyobb hústömeget szolgáltató baromfiak elterjedését érje el, mely törekvését siker is kísérte. Hozzájárult ez eredmények eléréséhéz a Temesvármegyei Gazdasági Egyesület részéről évenként rendezett fajbaromfi-kiállítás és vásár, és az évente kiosztott fajbaromfi-tojás.

A házinyúltenyésztés a baromfitenyésztéssel kapcsolatos mozgalom révén rohamosan elterjedt, de az értékesítés szervezetlensége miatt rövid időn belül össze is zsugorodott. Ma a házinyúltenyésztéssel leginkább a munkásosztály és néhány sporttenyésztő foglalkozik.

A bánáti méh és a vármegyében űzött méhészet ama lelkes propaganda révén, melyben e gazdasági ágazatot báró Ambrózy Béla részesítette, hírnévre vergődött. Az utolsó évtizedben csökkent ugyan a méhészet iránti kedv, de újabban ismét többen és többen kezdenek vele foglalkozni. Különösen kisgazdák űzik a méhészetet és vannak évek, midőn ez a gazdasági ág igen szép jövedelmet biztosít részükre.

Halászatról, tekintettel a Temes és Bega halszegény voltára, alig lehet szólni; csupán a dunai halászat jöhet számításba, hol egyes halásztársulatok az általuk kifogott halakat Orsován és Báziáson értékesítik és onnan kerülnek Temesvárra.

Nagyobbarányú mesterséges haltenyésztés csak egy van a vármegyében, gróf Karátsonyi Jenő uradalmában s annak a rizstermeléssel kapcsolatban 1896-ban vetették meg az alapját. A halastavak - melyek területe 122 hold - nem ásott medenczék, hanem töltéssel körülvett területek, melyek bármikor eláraszthatók vagy kiüríthetők és így a gyors kihalászás vagy a halak áthelyezése bármikor 171lehetséges. A rizsföldekre júniusban kitett 8-10 dg súlyú halak őszig 3/4 kgra is meghíznak és három év mulva eladhatók. Leginkább pontyot tenyésztenek, de van harcsa és csuka is, de ezek nem érvényesíthetik ragadozó természetüket, mivel az ifjabb nemzedék mindig nagyobb potykák közé kerül. A halat a környék fogyasztja, tenyészanyagként pedig a kormány több 100.000 és a balatoni halászati társulat több millió dbot vásárolt innen.

Selyemtenyésztés tekintetében Temes vármegye a legtöbbet termelő tizenöt vármegye között van s a hajtott jövedelem révén a harmadik helyet foglalja el az országban. 220 községben több mint 12.000 család foglalkozik selyemtenyésztéssel, kiknek 1910-ben a beváltott gubók után közel 430.000 korona bevételük volt. A kiosztott szederfákat a főútak mentén ültetik ki, különösen ott, hol a nép intenzivebben foglalkozik a selyemtenyésztéssel.

Legjobban felkarolták a tenyésztés ez ágát a kevevárai járás szerb lakosai, kik a legnagyobb mennyiséget szolgáltatják be a gubókból.

Temes vármegye állategészségügyét ugyan a szerb és román határcsempészések állandóan veszélyeztetik, de az erélyes állategészségügyi intézkedések az ebből származó veszélyt minimálisra redukálják. Feltünően sok a veszettség a vármegyében, noha az ebtartási szabályrendelet szigorú. Egyes községekben a talaj fertőzöttsége miatt évről évre a lépfene lép fel, de a védő- és gyógyitóoltások révén az ebből származó veszély is mindinkább csökken. A sertésvész is megszedi a maga áldozatait, bár Temesmegye a tekintetben is első helyen áll, hogy ez országos baj ellen a védőoltásokat a legelső időtől kezdve kiterjedt mértékben karolta fel. A lépfene ellen való kötelező oltásra a Temesvármegyei Gazdasági Egyesület szabályrendelet-tervezetet dolgozott ki, mely tervezet kapcsán több törvényhatóság alkotta meg erre vonatkozó szabályrendeletét.

A vármegye területén 30 községnek van állatvásártartási joga, melyek forgalma igen élénk. Temesvár öt vásárjára évente 30-40.000 szarvasmarhát, 80-90.000 lovat, 3-4000 juhot és 15-20.000 sertést hajtanak fel s ugyancsak nagy forgalom van még a többi vásárokon is, hol a felhajtott anyagnak nagy része vevőre talál. A forgalmas vásárok szintén nagyban hozzájárulnak az állattenyésztés fejlődéséhez.

Az 1880-as években, a filoxera pusztítása előtt, a vármegyének 25-26.000 k. holdnyi virágzó szőlőtelepei voltak, mely terület a filoxera pusztítása követeztében 3600 holdra csökkent. Az az országos mozgalom, mely a szőlők rekonstrukcziója czéljából a kormány részéről megindult, Temesmegyében is kedvező talajra talált, úgy hogy a kipusztított terület ma már csaknem teljes nagyságában újra termő. Különösen Versecznek van jelentékeny bortermelése, a mennyiben közel két és félmillió korona értékű bort és szőlőt produkál évenként; csaknem annyit, mint az egész vármegye többi bortermő vidéke. Jelentékeny szerepe van az immunis homoki szőlőmívelésnek is, mely mívelési ággal a delibláti homokpusztából közel 6000 k. holdnyi terület vált nagy jövedelmű és virágzó teleppé.

A Versecz- és Fehértemplom-vidéki boroknak külföldön is állandó és biztos piaczuk van. Különös előszeretettel vásárolják a pezsgőgyárak is. Hegyvidéki jellegű borok vannak még Kutason, Szilason, a lippai és rékasi járásokban, de a síkfekvésű területeken is nagy szőlőtelepeket találunk, többnyire csemegeszőlő-termeléssel.

Mint már előbb említettük, Temes vármegye legnagyobb része eredetileg erdőterület volt, mely azonban a kultúra nyomán mindegyre kisebb területre szorult. A föltétlen erdőtalajokon álló, a törvényhatósági, egyházi, köz- és magánalapítványi, közbirtokossági és állami erdők óriási értéket képviselnek és azokat legnagyobb részben a legintenzivebb erdőüzem alapján kezelik.

Az erdők állabai sík területeken tölgyek, melyek között uralkodó a mocsári tölgy; hegyes vidékeken, de különösen éjszaki oldalakban a bükk. Azonkívül sok helyen látunk vegyes állabú erdőket is. Az erdészet iránya hanyatló.

A vármegyékben az 1900-as évek elején 104.114 k. hold tölgyerdő és 26.108 hold bükk és más lomberdő állt. Ez a terület azóta is csökkent és erdőújításokat csakis az állami erdőterületeken eszközölnek. Az erdők legnagyobb kontingensét 172az állami erdők adják; közel 52.000 k. holdat foglalnak el, mely a Deliblát befásításával állandó növekedésben van.

Vadkárok, tekintettel arra, hogy a vármegyében nagy vad nincsen, csakis azokban az erdőségekben fordulnak elő, hol vaddisznók tartózkodnak.

Az erdészeti ügyeket a Temesvárott székelő állami erdőfelügyelőség, a lippai m. kir. főerdőhivatal és a vadászerdei m. kir. erdőőri szakiskola mozdítják elő, mely utóbbi, különösen az erdőőrök nevelése terén, kíváló fontosságú. Ugyancsak az erdőőri szakiskola mozdítja elő a vármegye vadtenyésztését, különösen a fáczántenyésztést, melyből évente több ezer darabot keltet ki mesterségesen, hogy azután továbbtenyésztés czéljából egyes gazdaságok részére kiadja.

A delibláti kincstári homokpusztáról az ottani kincstári birtokkezelőségtől a következő leírást kaptuk. Ez érdekes területről különben a természeti viszonyokat tárgyaló részben bővebben van szó:

,,Deliblát község a hazai és a külföldi irodalomban a mellette fekvő kincstári homokpuszta különleges viszonyai útján tett szert nevezetességre. Ez a homokpuszta 51.611 k.-hold terjedelmű, mely területből 7960 holdat kihasítottak szőlő és egyéb növények telepítésére, 23 000 holdat erdősítettek, 10.000 hold legelő, a többi 10.000 holdnyi terület pedig még erdősítendő. Ez utóbbi terület azonban már nem futóhomok, hanem megállapodott, de terméketlen és jelenleg fásítás alatt álló kopár terület. A volt futóhomokot, az úgy nevezett Magyar Szaharát fásítással sikerült meghódítani a kultúrának.

A terjedelmes legelőterületek 200 méternyi mélységű és benzinmotoros szivattyúszerkezettel felszerelt mélyfúrású kutakkal vannak ellátva a legelőmarha részére szükséges vízzel. A terjedelmes homokterület különleges növényzetével a külföld előtt is ismeretes. Az érdekes homoki növényzetnek őseredetiségében leendő megmentése czéljából a területből 500 kat. holdat kihasítottak, érintetlenül fenntartandó és őseredeti állapotában meghagyandó természeti emlékként.

A kormány áldozatkészsége, a magyar erdészet kitartó munkája és a természeti elemekkel folytatott sikeres küzdelme az egykor hasznavehetetlen homokterületet az államnak most már rohamosan emelkedő, évi 70-75.00 korona tiszta jövedelmet szolgáltató ingatlanává változtatta. Jelenleg a további fásítás, a meglevő erdők szakszerű kezelése, utak építése, a hasznos vadállomány (őz. nyúl, fáczán, fogoly) tenyésztése és általában a terület minden irányú kultúrális fejlesztésére irányuló munkálatok vannak a homokterületen folyamatban."

A Délvidéken hiányzó gazdasági főiskolát a vármegyében csak az alsóbbrendű szakoktatás helyettesíti; a csáki földmívesiskolában megfelelő területen a földmívelés és tejgazdaság terén nyernek a tanulók kiképeztetést.

Nagy fontosságú szerepet tölt be a homokbálványosi gazdasági népiskola is, mely egy nagy szerb község mellett nemcsak a magyar nyelvet terjeszti, de gazdasági, háziipari és kertészeti oktatásban is részesíti a tanulókat.

Az egyes vidékeken szokásos gazdálkodási módok és birtokviszonyok illusztrálásául a különböző vidékekről egyes birtokok leírását az alábbiakban közöljük:

Aga. - Ifj. Juhos Gyula dr. birtoka. Területe 2050 k. hold, melyből kert és beltelek 6, szántó 900, erdő 800, szőlő 15 k. hold, a többi legelő és kaszáló. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Lóherét 150 k. holdon termel. A lóállományból igás 16 vegyes, hintós ló 10 és csikó 15 arabs-angol félvér. Szarvasmarha-állomány 145, melyből jármos ökör 84 magyar, tehén 12 nyugati; tinó, üsző és gulyabeli 48 vegyes, tenyészbika egy nyugati. A sertés-állomány 210 mangalicza anyakocza és szaporulata, 12 kannal. Erdészetében vadat, fáczánt és őzet tenyészt. Szőlejének nagyobbrésze bor-, kisebbrésze csemegeszőllő. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy kévekötő és egy marokrakó gépe. Napszámár férfiaknál 120-240, nőknél 100-180 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 30 K.

Aranyág. - Báró Ambrózy Gyula birtoka. Nagysága 3900 k. hold, mely Aranyág és Temesremete határában terül el. Ezenkívül a nyitramegyei Nemeskürtön van 700 m. holdja. A temesmegyei részből Temesremetén van 1400 k. hold, melyből egyben (Pálmai Emilnek) 912 és külön 238 k. hold bérbe van adva. Az összes területből kert és beltelek 291, kaszáló 100, erdő 600, szőlő 20 k. hold, a többi szántó. (Gazdasági és üzemrendszer (a bérlet kivételével) szabad gazdálkodás. 173Czukorrépát 65, czirokot 50 k. holdon termel. Lóállomány összesen 68; ebből igás 40 hidegvérű muraközi, hintósló 8 amerikai, félvér és muraközi keresztezés, csikó 18 és mén 2, mind muraközi. Szarvasmarha-állomány összesen 143; ebből jármosökör 40, tehén 15, tinó, üsző, gulyabeli 56, hízómarha 30, tenyészbika 2, mind vöröstarka. A juhállomány 130 Rampshire anya és szaporulata, 3 tenyészkossal. A sertés-állomány 75 angol yorkshire anyakocza és szaporulata, 6 kannal. A tejgazdaság most van alakulóban 100 tehénnel. Aranyágon van szeszgyár, 1350 hl. kontingenssel és egy gőzmalom, 2 két kőre, egy hengerrel. Ugyanilyen gőzmalom van Sztancsafalván is. Van egy 8 és két 6 HP gőzcséplőkészlet, szövetkezeti gőzeke. 3 kévekötő és egy marokrakó gép. A munkaerőt helyből szerzi és Nyitra vármegyéből állandóan hatvan munkást tart. Napszámárak férfiaknál 120-240, nőknél 100-180 f. Az átlagos földhaszonbér e vidékcn 38-40 K. A bérlőnél másfél km hosszú mezei vasút, a kastélyban villamos világításhoz Dieselmotor és egy szélmotor van.

Baraczháza. - Capdebo Lajos birtoka. Területe 800 k. hold, melyből kert és beltelek 22, kaszáló 128 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: kettős forgó. A lóállomány 8 könnyű magyar kocsiló. A szarvasmarha-állomány 44 drb magyar fehér, jármos ökör és 12 növendék marha. Van 3 aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 100-300, nőknél 66-200 f. Az átlagos földhaszonbérek e vidéken kicsiben 80, nagyban 40-50 K.

Bázos. - Báró Ambrózy István birtoka, Puszta-Ármág. Területe 4300 k. hold. Ezenkívül Krassó Szörényben 2700, Barsban 1500 k. hold birtoka van. A temesi részből kert és beltelek 15, szántó 2800, kaszáló és legelő 320, erdő (vadaskert és remiz) 450, szőlő 12 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Lent 100, mákot 40-50, czirokot 160 holdon termeszt. Lóállomány összesen 78 vegyes; ebből igás 60, kocsiló 10, csikó 6. Szarvasmarha-állomány összesen 187 tarka és magyar, ebből jármosökör 130, tehén 8, gulyabeli 47, tenyészbika 2. A juhállomány 900 fésűs-gyapjas, 45 tenyészkossal. Erdészetében vadaskert van. Borászatában sokféle finom borszőlőfaj van, a fő csemegefajok: chasselas, passatuti és muskotály. Dinnyét 15 k. holdon termeszt, melyet Temesváron és Buziáson értékesít. Van két 10, két 8 és egy 6 HP gözcséplőkészlete, egy 16 HP gőzekéje. 4 kévekötő és 4 marokrakógépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-400, nőknél 80-380 f. Az átlagos földhaszonbér 60 K. Az uradalomból 150 k hold öntözésre van berendezve. Tervbe van véve a Bega-csatorna menti részen kb. 1000 holdnak az öntözése, különösen takarmánytermelés és kertészet czéljaira.

Bázos. - Báró Ambrózy Lajos birtoka, Határmajor. Területe 3500 k. hold, melyből kert és beltelek 80, szántó 1800, kaszáló 126, legelő 330, erdő 700, kihasítvány 200 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Repczét 150, czirokot 40-50, lent 40 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 40 vegyes, kocsiló 6, csikó 30 muraközi és amerikai és 2 muraközi mén. A szarvasmarha-állományból jármosökör 60 fehér, tinó 80-100 tarka, hízómarka 30. A juhállomány 300 fésűs anyajuh, 16 tenyészkossal. A sertésállomány 120 mangalicza anyakocza és szaporulata, 10-12 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, melyet rendszeres üzemterv szerint 100 éves fordulóban kezelnek, termék: épület és tüzifa. A nagyszámú remizekben sok a fakülönlegesség, a fanemek tanulmányozására. Van két 10 HP gőzcséplőkészlete, gőzekéje, 3 kévekötő és egy marokrakógépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak és földbérek ugyanazok. Van 3 km hosszú mezei vasút.

Berkeszfalu. - Knelly Lajos birtoka. Területe 683 k. hold, melyből kert és beltelek 7, szántó 622, kaszáló 50, legelő 2, erdő 1, szőlő 1 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: rendes vetésforgó. Lent 50-70 k. holdon termeszt. A lóállomány összesen 60 drb magyar; ebből igás 26, kocsiló 4, anyakancza 11, csikó 18, mén 1. A szarvasmarha-állomány 64 nyugati fajta; ebből 26 tehén, 12 tinó, 12 üsző, 11 gulyabeli, 1 bika és 2 jármosbivaly. A sertésállomány 607 mangalicza, közötte 65 anyakocza és 6 kan. Napi tejtermelés 100-150 liter, mely a helyi piaczra kerül. Baromfit csak házi szükségletre nevelnek. Van méhészete 230 családdal, a mézet Verseczen értékesítik 1-1.50 K árban. A téglaégető a gazdasági szükséglet fedezésére szolgál. Van gőzcséplő, vető- és 2 aratógépe és szövetkezeti gőzekéje. A munkaerőt helyben szerzi; a napszámárak férfiaknál 100-240, nőknél 80-160 f. A földhaszonbér kicsiben 70-100, nagyban 20-40 K.

Bükkfalva. - Gróf Serényi Jánosné birtoka. Bükkfalva és Temesfalva határában terül el 3550 holdon. Ezenkívül még a pestmegyei Váczdukán van kb. 1000 hold birtoka. A temesi részből kert és beltelek 5, szántó 3510, legelő 30, szőlő 5 hold. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetőforgó. Termeszt czirokot és kendert is. Lóállomány 102 angol félvér és muraközi, melyből igás 60, kocsiló 12, ménesbeli 30. A szarvasmarha-állomány 300, melyből jármosökör 100 magyar, tehén 110, tinó 50, üsző 40, mind simmenthali. A sertésállomány 130 mangalicza, közötte 110 anyakocza és 20 kan. Napi tejtermelés 800-1200 liter, melyet Temesváron értékesít. Van gőzmalma 8 kővel, 2 hengerrel, paraszt- és finomőrlésre; 3 drb 10 HP gőzcséplő s 1 gőzeke készlete és 2 aratógépe. A munkaerőt a szomszéd községekből szerzi. Napszámár férfiaknál 100-200, nőknél 80-160 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kb. 30 K.

Csernegyház. - Prekajszky Péter birtoka. Területe 438 k. hold. Ezenkívül Nagykikindán van még 105 k. holdja. A temesi részből kert és beltelek 5, szántó 390, kaszáló 36, szőlő 3, adó alá nem eső terület 4 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Bükkönyt 30, luczernát 10, takarmányrépát 10 és czirokot 40 holdon termeszt. A lóállomány 42 magyar; ebből igás 28, kocsiló 5, csikó 8, mén 1. A szarvasmarha-állomány 78; ebből jármosökör 16 és tinó 12 magyar; tehén 20, üsző 26 és tenyészbika 4, mind simmenthali. A sértésállomány 140 mangalicza, közötte 40 anyakocza és 4 kan. Borászatában rizling és magyarka a fő borszőlőfaj. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, 3 aratógépe és társulati gőzekéje. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám férfiaknál 120-240, nőknél 100-140 f. A földhaszonbér kicsiben 60, nagyban 36-50 K.

Denta. Karátsonyi-Rizstelep. - Gróf Karátsonyi Jenő uradalma. Területe 1262 k. hold. Ezenkívül még Torontálban van 17.000 holdja. A temesi részből beltelek és szérű 17, szántó 766, rizsföld 324, kaszáló 21, legelő 61, erdő 4, halastó 102, utak, csatornák s terméketlen területek 122 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: kilenczes forgó. Dohányt 53 k. holdon termeszt. A mélymívelést eredeti Sack-ekék végzik. Az igás ökrök évenkénti mustráját följavítják és príma göbölyökként értékesítik.

174A sertéstenyésztés részben mangaliczák, részben yorkshirei anyák és mecklenburgi kanok útján történik. A marha- és sertéshizlalásnál a rizshántológyár hulladékait és melléktermékeit használják föl: A rizstermelésről és haltenyésztésről bőven e fejezet más részében van szó. Újabban 19 k. holdon kertésztelep is alakult, zöldség és gyümölcs termesztésére; fő a káposzta és dinnye.

Dézsánfalva. - Gyika Elemér birtoka. Területe 800 k. hold, melyből kert és beltelek 2, szántó 500 k. hold, a többi rét és legelő. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. A lóállományból igás 28, urasági 4 és ménesbeli 40, mind angol félvér; lónevelés katonatiszti lovaknak. A szarvasmarhaállományból tehén 30, gulyabeli 70, tenyészbika 1; a tenyésztés iránya: tisztavérű bikanevelés. A sertésállomány 40 fehérszőrű mangalicza anyakocza és szaporulata, 5 kannal. A borjúnevelésen fölül naponként megmaradó kb. 100 1 tejet az alsósztamorai tejszövetkezet értékesíti. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, két kévekötő gépe és benzinmotor a takarmánykamara számára; a gőzszántás bérekével történik. Napszámárak férfiaknál 100-240, nőknél 80-160 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 40-60 K.

Ermény. - Báró Sztójánovits György birtoka Területe 1120 k. hold, melyből kert és beltelek 30, szántó 1000 k. hold, a többi legelő és kaszáló. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Kísérleti gyapottermelés 10, konyhakerti mag a Magyar Magtenyésztési r. t. részére 150, kender és czirok 50-100, nemesített Putyi-tengeri 40 holdon. A lóállomány 74 félvér; ebből igás 40, urasági 8, csikó 24, mén 2. A szarvasmarhaállományból tehén 25, gulyabeli 50-60, tenyészbika 1, mind magyar. A sertésállomány 50 mangalicza anyakocza és szaporulata, 8 kannal. Baromfiból fehér pulykát, libát és orpington tyúkot tenyészt, évi 1500 K forgalommal. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy 8 HP magánjáró gőzekéje, 3 kévekötő és egy marokrakó gépe. A munkaerőt távolabbi vidékről szerzi. Napszámár férfiaknál 160-400, nőknél 120-300 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 80 K k.-holdanként. A kísérleti gyapottermelés részben bevált, részben a magvak származási helye miatt nem. A kisérlet tovább folyik az állam támogatása és ellenőrzése mellett. A gazdaság több kiállításon díjat nyert.

Fólya. - Beniczky György birtoka. Fólya és Sebed határában terül el 2250 k. holdon, melyből kert és beltelek 12, legelő 60, rét 70 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. Repczét 60-70, lóherét 100-120, dohányt 30 k.-holdon termeszt. A lóállományból igás 56, nagyobbrészt Nonius; urasági 8 Nonius és Furioso; tenyészmén 1 mezőhegyesi angol félvér. A lótenyésztést nehéz igáslovakra most állították be. A szarvasmarhaállományból jármosökör 98 fehér, tehén 24 fehér és vöröstarka, gulyabeli 140 ugyanolyan, 2 vöröstarka bika és 20-24 hízómarha. Van három 8 HP gőzcséplőkészlete, szövetkezeti gőzekéje, 3 kévekötő és 2 marokrakó gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 120-300, nőknél 80-200 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 36 K.

Fólya. - Csiki Gyula birtoka. Területe 425 k. hold, melyből kert és beltelek 4, kaszáló 20, legelő 18 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 28 vegyes, urasági 4 lipiczai és angol félvér. A berni fajú szarvasmarhaállományból tehén 25, szaporalat 30, hízómarha 15-20, tenyészbika 1. A sertésállomány 25 mangalicza anyakocza és szaporulata. A napi tejtermelés 60 liter, melyet vajjá földolgozva, Budapesten értékesítenek. Ezenkívül elsőrendű a borjú- és bikanevelés az állam számára. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, gazdasági gépjavító műhelye és szövetkezeti gőzekéje. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Munkás- és földbérviszonyok mint előbb.

Gátalja. - Gorove László utóörökös birtoka (nem nagykorúsított István testvére helyett). Gátalja és Szigetfalu határában terül el 2130 k. holdon. Ezenkívül Jász-Nagykun-Szolnokban 3350, Borsodban 4500 és Biharban 5000 m. hold birtoka van. A temesi részből kert és beltelek 211, szántó 1900, kaszáló 30, legelő 100, erdő 70 és szőlő 15 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: rendes vetőforgó. Luczernát 40, lóherét 30, bükkönyt 10, lent 60 és czirokot 15 holdon termeszt. A lóállomány összesen 93; ebből igás 24, urasági 4, ménesbeli 62, csikó 16-20, mind angol félvér és 2 angol telivér tenyészmén. A ménes több mint 25 éve áll fönn és a katonaság részére kitünő anyagot tenyészt, melyből évente 10-15 darabot vesznek át. A szarvasmarhaállomány 80 magyarfajta jármosökör. A juhállomány 1500 merinó, 20 tenyészkossal. A sertésállomány 700 mangalicza, közötte 100 anyakocza és 30 kan. Borászatában a fő borszőllőfaj az olasz rizling és a fő csemegefaj a fehér és kék chasselas. A 10 hold gyümölcsösben csupa nemes gyümölcsök vannak, legnagyobb részben téli almafajok kb. 100-150 mm évi forgalommal. Bolgár kertészetet is űz 60 k. holdon, szép sikerrel. Van két 8 HP gőzcséplőkészlete, melyeket átalakítva, gőzszántásra használnak, továbbá két kévekötő és két marokrakó gépe. A munkaerőt helyben szerzi. Az átlagos napszámár férfiaknál 180, nőknél 120 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 32, kicsiben 50-60 K.

Hodony. - Kastory Mihály birtoka. Területe 792 k. hold, melyből kert, szőlő és beltelek 40, kaszáló és legelő 30 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vető-forgó. Lóherét 30, luczernát 45, repczét 25 holdon termeszt. A lóállományból igás 28 muraközi és vegyes, urasági 6 félvér; csikó 18 muraközi és vegyes, tenyészmén 1 muraközi. A szarvasmarha-állományból jármosökör 48 fehér és tarka, tehén 12 tarka, tinó 76, melyből 48 magyar és 28 tarka, hízómarha 14-16 és 1 tarka tenyészbika. A sertéstenyésztést most állítják be. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete és 3 kévekötő gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 120-240, nőknél 120-160 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 65 K.

Kádár. - Báró Duka Géza birtoka. Kádár és Végvár határában terül el 1850 k. holdon. Ezenkívül még Torontálban van 1400 és Krassó-Szörényben 5000 hold birtoka. A temesi részből kert és beltelek 16, kaszáló 60, erdő 180 k. hold, a többi szántó. A birtok felébe és bérbe van kiadva, de jővőre ismét saját kezelésbe veszik. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 12 vegyes, urasági 6 és csikó 3.

Latzunás. - Báró Sztojánovits Iván birtoka. Területe 3900 k. hold, melynek egy része Krassó-Szörényben Kernyécsa és Komoristye községek határában terül el. Az összterületből kert és beltelek 50, szántó 2500, kaszáló 200, legelő 260 k. hold, a többi erdő. Gazdasági és üemrendszer: hármas vetőforgó. A lóállomány 90 félvér; ebből igás 50, urasági 10, csikó 30 177és 1 Nonius mén. A szarvasmarha-állomány 222; ebből jármosökör 40 fehér, tehén 50 tarka, tinó, üsző, gulyabeli 80 vegyes, hízómarha 50 és 2 berni tenyészbika. A tehenészet czélja borjúnevelés. A sertésállomány 120 mangalicza anyakoca és szaporulata, 6 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy; még csak 25-40 éves és nem vágják. Van zöldségkertészete és gyümölcsöse 120 holdon, alma, körte és szilva fajokkal, egy 10 HP gőzcséplőkészlete, bérelt gőzekéje és 4 kévekötő gépe. A munkaerőt helyben és a távolabbi vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 120-400, nőknél 100-300 f. Az átlagos földhaszonbér kicsiben 80, nagyban 30 K.

Magyarmedves. - Edvi Illés Jenő birtoka. Illéspuszta. Területe 520 m. hold, melyből kert és beltelek 12 hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: ötös vetőforgó. A lóállományból igás 10 vegyes és 2 urasági. A szarvasmarha-állományból jármosökör 32 tarka és fehér, tehén 60 tarka, gulyabeli 30 tarka, hízómarha 10-12 és 1 berni tenyészbika. A tehenészet czélja borjúnevelés. A sertésállomány 45 yorkshirei és mangalicza anyakocza, 8 kannal. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete és egy kévekötő gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi; napszámár férfiaknál 140-300, nőknél 100-250 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 48-50 K.

Máslak. - Gróf Wimpffen Siegfried uradalma. Máslak, Saroltavár, Buzád, Hodos, Kisgye, Temesfüves, Alsó- és Felsőbencsek határában terül el 18.112 k. holdon. Ezenkívül a fehérmegyei Ercsiben van még 19.000 k. hold birtoka. A temesi részből kert és beltelek 98, szántó 4700, kaszáló 1052, legelő 1066, erdő 10.818, szőlő 23, egyéb 355 k. hold. A birtok gazdasági része bérbe van adva. Főbérlő Györgyszállásra és Simontanyára Szkurka Elek, Hodosra és Répásra Weisz Zsigmond. 50%-on túl szalmásgabonát nem termelhetnek, 30% kapást és 20% takarmányt kell termelniök. Lóherét 80-100, dohányt 100 k. holdon termeszt. A lóállomány 103 darab vegyes, kis részben muraközi. A szarvasmarha-állomány 706; ebből jármosökör 212 tarka és fehér, tehén 117 tarka, tinó, üsző, gulyabeli 307 vegyes, hízómarka 60 és 10 tarka tenyészbika. A juhállomány 1750 raczka, czigája és durva fésűs, 30 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, melyet rendszeres üzemterv szerint 80 éves vágásfordulóban kezelnek. Termék tűzi és haszonfa. 2100 hold be van kerítve vadaskertnek, melyben szarvas, őz, dámvad és vaddisznó található. Szőlejében csak borszőlőfajok vannak. Malom van Máslakon 50 HP benzinmotorral, 3 hengerre és 2 kőre és Répapusztán 12 HP gőzgéppel, 1 hengerre és 2 kőre. Van egy 6 és három 8 HP gőzcséplőkészlete is. A munkaerőt helyben és a szomszéd vármegyékben szerzi. Napszámár férfiaknál 120-400, nőknél 100-220 f. Az átlagos földhaszonbér 18-25 K.

Mezősomlyó. - Néhai Osztoics Péter hagyatéka. Területe 540 k. hold. A birtok kétharmadrésze bérbe van adva, de az adatok együtt vannak. Az összterületből kert és beltelek 14, szőlő 4 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 44, csikó 40, mind vegyes. A szarvasmarha-állományból tehén 30, gulyabeli 20, tenyészbika 2, mind tarka. A sertésállomány 30 mangalicza és yorkshirei anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete és hét kévekötő gépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 160-300, nőknél 140-200 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 40-60 K.

Monostor. - Gróf Woracziczky János birtoka, Területe 2250 hold, melyből kert és beltelek 25, szántó 2200, kaszáló 50, legelő 20, erdő 4 és szőlő 9 hold. Gazdasági és üzemrendszer: hatos váltóforgó. Dohányt 25 holdon termeszt. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként kicsiben 70, nagyban 50 K.

Nagyzsám. - Báró Baich Mihály birtoka. Örömvölgytanya. Bérlő: Elek Jenő. Területe 3353 k. hold, melyből kert és beltelek 30, kaszáló és legelő 400, erdő 300 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: hatos vetőforgó. Lent 100, repczét 100-150, bükkönyt 300, herét 200, luczernát 50 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 80 muraközi, urasági 8 vegyes, csikó 40-50 és mén 2, mind muraközi. A szarvasmarha-állományból tehén 40-50, gulyabeli 200, hízómarka 70, tenyészbika 2, mind tarka. A tehenészet czélja borjúnevelés. A sertésállomány 50 mangalicza anyakocza és szaporulata, 8 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, melyet rendszeres üzemterv szerint 50 éves vágásfordulóban kezelnek. A termék tűzi és épületfa. Gyümölcsös fölállitását most tervezik. Van két 8 HP gőzcséplőkészlete, bérelt gőzekéje, hat kévekötő és egy marokrakó gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 120-300, nőknél 100-200 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 50, nagyban 40 K.

Nagyzsám. - Gróf Hadik Jánosné sz. Zichy Alexandra grófnő birtoka. Nagyzsám, Kiszsám és Latzunás határában terül el 3172 k. holdon. Ezenkívül még Fehérmegyében van 5000 m. hold birtoka. A temesi részből kert és beltelek 11, szántó 2150, kaszáló 112, erdő 847, szőlő 35, nádas 5, adó alá nem eső terület 12 k.-hold. Az egész birtok kisebb-nagyobb parczellákban bérbe van adva a környékbeli kisgazdáknak. A lóállomány 10 igás és 2 urasági Nonius. Van méhészet 95 Dzierzon-féle kaptárral; a mézet a közeli városokban értékesítik 1-1.20 K árban. Erdészetében 60% a tölgy, 40% a hárs, melyeket rendszeres üzemterv szerint 60 éves vágásfordulókban kezelnek. A termék tűzi, mű és épületfa. A szállítási viszonyok kedvezőek. Borászatában a fő borszőlőfajok magyarka, mézesfehér, ezerjó, kadarka, merlot, carbenet franc, nagyburgundi, semillon blanc és a fő csemegefaj chasselas Wielert, muscat lunel, muscat ottonel, ch. angevini de Tokaj. A munkaerőt helyben és a közeli falvakban szerzi. Napszámár férfiaknál 180-500, nőknél 160-300 K. Az átlagos földhaszonbér nagyban 30-40, kicsiben 40-80 h.

Németság. - Gróf Szápáry Istvánné birtoka. Területe 512 k. hold. Ezenkívül Aradmegyében van még 8000 k.-hold birtoka. A temesi részből kert és beltelek 12, szántó 496, kaszáló 4 k.-hold. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetésforgó. A lóállományból igás 5 mezőhegyesi, urasági 6 amerikatrabber. A szarvasmarha-állományból jármosökör 35 erdélyi, hízómarba 32 pinzgaui-berni keverék. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyből, Temesszécsényből és Békésmegyéből szerzi. Napszám férfiaknál 180-400, nőknél 140-240 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 60-80 h.

Őszény. - A m. kir. kincstár birtoka. Bérlő Ottlik Péter. Területe 1027 k. hold, melyből kert és beltelek 18, szántó 800, kaszáló és legelő 200 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Czirokot 40, czukorrépát 120, zöldséget 20 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 40 vegyes, urasági 4 angol félvér, anyakancza 22 vegyes, csikó 8 és mén 1 angol félvér. A szarvasmarha-állományból tehén 40, tinó, üsző, gulyabeli 80, mind berni félvér, hizómarha 17832 kiselejtezett nyugati, 1 berni törzsbika és 14 berni fiatal, melyeket köztenyésztési czélokra adnak el. A sertésállomány 40 yorkshirei anyakocza és szaporulata, 4 kannal. Van motoros malma, 2 hengerre és 2 pár kőre; egy 8 és egy 6 HP gőzcséplőkészlete, egygépes gőzekéje és hat kévekötő gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 120-400, nőknél 100-300 f. Az átlagos földhaszonbér k.-holdanként 30 K. Kitűntetéseket nyert: Anversből sörárpáért, a mill. kiállításon gyűjteményes kiállításért (díszoklevél), a gazd. egyesület több sörárpakiállításán (aranyérem és díszoklevél), luxus-lóvásárán jukkerfogatért, tenyészállatvásárán sertésekért és a szegedi orsz. kiállításon (ezüstérem). E gazdaságot 1893-ban alapították oly czélból, hogy az elhanyagolt állami birtokon bevezetendő okszerű és belterjes gazdálkodással egyrészt az államvagyon értékét fokozzák és másrészt, hogy a vidék gazdasági színvonalát tanulságos példával emeljék, amely a gazdálkodóknak egyben hasznos útmutatóul szolgáljon.

Ötvény. - Rónay Mihály birtoka. Területe 550 k. hold, melyből kert és beltelek 15, szőlő 7 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Czukorrépát 75 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 40 és urasági 6, mind vegyes. A tejgazdaság most van beállítás alatt. A sertésállomány 100 mangalicza anyakocza és szaporulata. A szőlőből két hold csemege, a többi borszőlő. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete és 3 kévekötő gépe. A munkaerőt helyben és a szomszédos községekből szerzi. Napszámár férfiaknál 150-250, nőknél 100-200 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 40, kicsiben 60 K.

Szepfalu. - Sármezey Árpád birtoka. Területe 713 k. hold. Ezenkívül az aradmegyei Seprősön van még 540 k. hold birtoka. A temesi részből kert és beltelek 6, szőlő 8, füzes 100 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: kettős vetőforgó. A birtok parczellákban bérbe van adva.

Szigetfalu. - Gubányi Antal birtoka. Szigetfalu és Mezősomlyó határában terül el 675 k. holdon, melyből kert és beltelek 4, kaszáló 20, legelő 17, szőlő 92 k.-hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Tengerit 130, lóherét 60 k.-holdon termeszt. A lóállományból igás 48 és urasági 4, részben lipiczai, részben angol félvér; csikó 30 és 1 angol telivér mén. A szarvasmarhaállományból tehén 20 tarka, üsző 20, hízómarha 10-16 és 1 berni tenyészbika. A tehenészet czélja borjúnevelés. A szőlőből 80 hold borszőlő és 12 hold csemege s van 5000 hl. befogadására alkalmas pincze. Van egy 10 HP gőzcséplőkészlete, bérelt gőzekéje és három kévekötő gépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 140-240, nőknél 120-200 f. Az átlagos földhaszonbér 35-40 K.

Szigetfalu. - Klobusiczky János birtoka. Területe 2110 k. hold. Ezenkívül Barsban és Nyitrában van még nagyobb birtoka. A temesi részből kert és beltelek 12, legelő 70, erdő 40 k.-hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Czirokot 50, lent 50, repczét 100, vörösherét 100 és dohányt 50 k. holdon termeszt. A lóállomány 123 angol félvér; ebből igás 50, urasági 10, csikó 60, a 3 mén közül 2 telivér és 1 félvér angol. A szarvasmarhaállomány 256; ebből jármosökör 104 vegyes, gulyabeli 120 tarka és hízómarha 32. A sertésállomány 100 fehér göndör mangalicza anyakocza, 10 kisjenői kannal. Van két 8 HP gőzcséplőkészlete, egy 25 HP magánjáró gőzekéje és két kévekőtő gépe. A munkások részben helybeliek, részben idegenek. Napszámárak és földbérek ugyanazok.

Szinérszeg. - Vargics Imre birtoka. Területe 645 k. hold, melyből kert és beltelek 32, szántó 593 k.-hold, a többi kaszáló és legelő. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetőforgó. Czukorrépát 30 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 24 félmuraközi és Nonius. A szarvasmarha-állományból jármos ökör 20 tarka, tehén 14, tinó, üsző, gulyabeli 66 tarka, hízómarha 10-15 és 1 berni tenyészbika. A sertésállomány 60 magyar mangalicza anyakocza és szaporulata, 5 kannal. A baromfiak közül eladásra emdeni libát, pekingi kacsát és bronz pulykát tenyészt. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy 6 HP benzinmotoros darálója, szövetkezeti gőzekéje, egy kévekötő és egy marokrakó gépe. A munkaerőt Krassóból és Erdélyből szerzi. Napszámárak férfiaknál 140-320, nőknél 110-280 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 40-50 K. A birtokon barnaszén-bánya telep is van.

Temesgyarmat. - Báró Ambrózy Andor birtoka. Temesgyarmat, Temesremete és Temesszigetfalu határában terül el 2377 k. holdon, melyből kert és beltelek 26, szántó 2194, kaszáló 144, szőlő 13 k.-hold. A birtok nagy része bérbe van adva, a házi kezelésben levőn gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. A lóállományból igás 10, urasági 8. A szarvasmarhaállományból jármosökör 26 fehér magyar, 2 tehén és 2 üsző simmenthali. A méhészet Dzierzon-féle kaptárakban 120 család; a mézet q-ként 110-140 K árban értékesítik. Van gőzmalma 4 hengerszékkel és 4 pár kővel finom őrlésre. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 2-6, nőknél 2-3 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 70-80 nagyban 48 K.

Temesjenő. - Özv. gróf Károlyi Istvánné birtoka. Janovamajor és Jánostelek. Területe 5790 k.-hold, melyből kert és beltelek 16, szántó 2907, kaszáló 222, legelő 564, erdő 1882 k. hold. Gazdasági és ütemrendszer: ötös, hatos és tizes vetőforgó. Luczernát 60 és czirokot 20 k.-holdon termeszt. A lóállomány 66 vegyes; ebből igás 50, urasági 8, csikó 6 és 2 ardeni mén. A szarvasmarha-állomány 160 magyar jármos ökör, 150 magyar gulyabeli, 25-30 kiselejtezett hízómarha és 1 simmenthali tenyészbika. A juhállomány 3000 finom fésűs, 60 tenyészkossal. A sertésállomány 165 mangalicza anyakocza és szaporulata, 30 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy és cser, melyeket rendszeres üzemterv szerint 50 éves vágásfordulóban kezelnek. A termék tűzifa. Van két 8 HP gőzcséplőkészlete és 4 kévekötő gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 1-3, nőknél 1-2 K. A földhaszonbér 30-50 K.

Temeskutas. - Bähr Rudolf dr. birtoka. Nagyszered és Temeskutas határában terül el 1000 k. holdon. Ezenkivül Krassó-Szörényben van még sörgyára. A temesi részből kert és beltelek 10, szántó 217, kaszáló 50, erdő 600, szőllő 53, gyümölcsös (szilva) 30 és adó alá nem eső terület 40 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: váltógazdaság. A lóállományból igás 10, hintósló 4. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, hárs és kőris, melyeket rendszeres üzemterv szerint 50 éves vágásfordulóban kezelnek. A termék tüzi és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling és a fő csemegefaj a muscat Hamburg és chasselas. A munkaerőt a környékből szerzi. Napszámár férfiaknál 200-500, nőknél 120-300 f.

179Temesmurány. - Báró Manaszy Barco György birtoka. Temesmurány és Temesgyarmat határában terül el 4000 m. holdon, melyből kert és beltelek 40, szántó 3700, kaszáló 230, szőlő 30 k.-hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Repczét 300, dohányt 100, czirokot 200 és lent 100 holdon termeszt. A lóállomány 60; ebből igás 40, urasági 15, csikó 5. A szarvasmarha-állomány 158; ebből jármos ökör 80, tehén 8, tinó 70. A sertésállomány 400, közötte 65 anyakocza és 60 kan. Borászatában a fő borszőlőfaj a bakator, kadarka és furmint és a fő csemegefaj a chasselas. Van gazdasági gőzmalma, három 8 HP gőzcséplőkészlete, egy 20 HP, két gépes gőzekéje és hat aratógépe. A munkaerőt helyben, továbbá Nyitra és Zólyom vármegyékből szerzi. Napszámár férfiaknál 120-280, nőknél 100-200 f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 50, nagyban 35 K.

Temesság. - A csanádi káptalan uradalma. Temesság és Parácz határában terül el 5500 k.-holdon, melyből kert és beltelek 3, szántó 4200, erdő 350, víz (Temes-folyó) 98 k.-hold, a többi legelő és út. Gazdasági és üzemrendszer javított négy nyomású norfolki. Luczernát 20-25, czukkorrépát 300, lent 60 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 40 Nonius, tisztiló 8 angol félvér, csikó 20 Nonius és angol félvér, mén 1 Nonius. A szarvasmarha-állomány kb. 600; ebből jármos ökör 240 fehér, tehén 90 fehér és 60 nyugati, gulyabeli 100 fehér és nyugati, hízó marha 100, tenyészbika 1 simmenthali és 10-12 magyar. A juhállomány 2000 rambouillette, 60 tenyészkossal. A sertésállomány 100-110 fehér göndör mangalicza anyakocza és szaporulata. A napi tejtermelés 320-330 liter, melyet Temesváron értékesítenek. A Temes-folyón a halászat bérbe van adva. Van gőzmalom 2 hengerrel és 3 kővel, vámőrlésre; két 8 és két 10 HP gőzcséplőkészlet, egy 25 HP kettős gőzeke és két kévekötő aratógép. A munkaerőt helyben, a vidéken és az Alföldről szerzi. Napszámár férfiaknál 160-300, nőknél 100-240) f. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k.-holdanként 50 K. Az uradalomban 6.5 km. mezei vasút vezet.

Temesszécsény. - Brück József birtoka. Területe 320 k.-hold, melyből kert és beltelek 10, szántó 298, kaszáló 12 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. A lóállomány 11 Nonius, ebből igás 7, urasági 2, anyakancza 2, csikó 2. A szarvasmarha-állományból jármos ökör 16 magyar, tehén 3 és üsző 3, mind simmenthali. A sertésállomány 22 mangalicza, közötte 4 anyakocza. Van 8 HP gőzcséplőkészlete és egy vetőgépe. A munkaerőt helyből szerzi. Napszámár férfiaknál 120-240, nőknél 100-200 f. Az átlagos földhaszonbér kicsiben 60-80, nagyban 50-60 K.

Temesújfalu. - Gróf Zelénski Róbert birtoka. Temesújfalu és Sistarócz határában terül el 1340 k. holdon. Ezenkívül még Arad, Békés, Bereg, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyékben és Galicziában van kb. 40.000 hold birtoka. A temesi részből kert és beltelek 154, kaszáló 86, szőlő 11 k.-hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. Lóherét 25, luczernát 40, őszi borsót 30 és burgonyát 3 holdon termeszt. A lóállomány 73 vegyes; ebből igás 59, urasági 14. A szarvasmarhaállomány 145 tarka; ebből jármos ökör 36, tehén 63, üsző 45 és egy tenyészbika. A juhállomány 250 angol merino. A napi tejtermelés 330-860 liter, melyet Lippán és Radnán értékesítenek. A vajgyár heti termelése 14 kg. Szőlőjében csak borszőllőfajok találhatók. Kertészetében mindenféle zöldséget termeszt, évi 300-400 korona forgalommal. Van egy 22 HP. benzinmotora, egy 8 HP. gőzekéje és két kévekötő gépe. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 120-300, nőknél 80-200 fillér. Az átlagos földhaszonbér k. holdanként 30 korona.

Temesvajkócz. - Özv. gróf Bissingen Rudolfné birtoka. Temespaulis és Temesvajkócz határában terül el 3500 k.-holdon. Ezenkívül Arad vármegyében van még 5200 k.-hold birtoka. A temesi részből kert és beltelek 17, kaszáló és legelő 600 k.-hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. Lent 50 k. holdon termeszt. A lóállomány mind Nonius; ebből igás 46, urasági 14, csikó 10-20, mén 1. A szarvasmarhaállomány 653; ebből jármos ökör 130 fehér, tehén 40 tarka, gulyabeli 400 vegyes, hizómarha 80, bika 3 tarka berni. A juhállomány 500 rambouillette anya, 12 tenyészkossal. A sertésállomány 100 mangalicza anyakocza és szaporulata, 10 kannal. Van egy 8 és két 10 HP. gőzcséplőkészlete, 4 kévekötő és 2 marokrakó gépe. A munkaerőt helyben, a környéken és távolabbi vidékről szerzi. Napszámár férfiaknál 160-600, nőknél 80-300 f. Az átlagos földhaszonbér k. holdanként 40 K. Az uradalomnak van saját szivattyútelepe 1700 hold mélyföld lecsapolására és saját villamostelepe a kastély világítására.

Törökszákos. - Győrössy Csepreghy Istvánné birtoka. Törökszákos és Temesfalva határában terül el, 1000 k.-holdon, melyből kert és beltelek 10 k.-hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. A lóállomány 120; ebből igás 60 muraközi és magyar, urasági 14 orosz és amerikai keverék, csikó 40, a föntiek származékai, egy percheron, egy muraközi és egy amerikai mén. A szarvasmarhaállományból tehén 6 tarka, gulyabeli 40 fehér tehén és 140 különféle, hízómarha 30-40 és 2 magyar tenyészbika. A sertésállomány 200 fehér mangalicza anyakocza és szaporulata, 30 kannal. Nagyszabású sertéstenyésztése számos kiállításon kitüntetést nyert; évenként nagymennyiségű tenyészanyagot juttat magántenyésztésre és községek számára. Van gőzmalma 5 hengerre és 6 pár kőre, egy olajütő malma, egy 10 HP. gőzcséplő készlete, 5 kévekötő és 2 marokrakó gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 100-300, nőknél 80-200 f. Az átlagos földhaszonbér 60-80 K.