Ha Budapest felől a robogó vonaton a Szamos folyó jobb partján, mélyen, mintegy medenczében fekvő, de a balparton is elterülő Szatmár-Németi felé közeledünk, a város alatt fekvő Gőzfűrész elágazó állomáson vonatunk megáll. Ez az állomás ide azért épült, mert itt keresztezi a Hegyre siető keskeny vágányú vasúti vonal a Máv. fővonalát s ma már innen ágazik ki a szatmár-mátészalkai épülőben levő vasút is. A hegyi vasút a 310 hold 815 □-öl nagyságú Lókertet átszelve, útját a hegyi műúton folytatja a hegyi állomásig, mely a közúti vashídtól 17 kilométernyi távolságban fekszik. A Szatmár-hegy több magasabb, alacsonyabb domb tömegéből áll; hogy azonban mikor ültettek ide először szőlőt, nem tudjuk, de bizonyos, hogy már a XIII. században itt bort szűrtek. A XVIII. század elején folyó és pusztító kurucz-labancz háborúkban Debreczeni Ember Pál szatmári ref. lelkész híveinek főrészével ide költözött s itt is maradt. A városi hatóság fenyegetésekkel is próbálta őket hazatérésre bírni. De hasztalanul. Ma mintegy 2000 lakosa van s a legújabb belügyminiszteri rendelet szerint "Szatmár-hegy" néven önálló községet alkot.

Két hitközséget találunk odafenn: a reformátust és gör. katholikust. A ref. templomot 1794-ben, a paplakot 1801-ben építették. Az erdődi hegyek összefüggő folytatása a szatmáriaknak, s legmagasabb pontjukon áll Szt.-Donát kápolnája, melyben évenként szőlő-éréskor búcsú-ünnepély szokott lenni. A Hegynek van külön városháza, kapitánya, rendőrsége, csendőrsége, orvosa, gyógyszertára, áll. el. iskolája.

A dombokat nyaralók ékesítik; a lejtőket gyümölcsösök borítják; nagy baj, hogy vizet csak nehezen lehet kapni s így a lakosság a cziszternákra szorúl. Vannak fúrt kutak is, azonban nem nagy számmal, úgy hogy nem fedezik a vízszükségletet. A Hegyről Erdődre ágazik a vasút a kis-lippai állomástól. A hegyi út két oldalán terülnek el a város erdőségei, melyekből azonban 6000 holdat kiirtottak. A szatmár-hegyi út közepén búsul a Homoródi csárda, a Homoród vize mellett, mögötte a nagy kőhíd, körülötte szélesen és hosszan terül el a "Körtvélyes" városi rét és legelőföld, melyen talán 20 holdnyi területen a "Polgári Lövölde" fog berendezkedni. A gőzmalomtól délre Pálfalva, a Hegy és Zsadány felé vezető közútak két oldalán az "Uj-Major" telep-sorozat húzódik majorházakkal, gazdasági épületetekkel. E telepeken mintegy 4000 lakos él s a népesedési mozgalmak emberszaporulatát főképen ezek szolgáltatják. Hajdan külön templomuk és papjuk is volt.

A Gőzfűrész-állomástól csekély távolságra találjuk a "Gőzfűrészt", mely a Neuschlosz-féle nasiczi tanningyár és gőzfűrész részvénytársaság budapesti czég tulajdona. Építését 1896-ban kezdték meg és 1907-ben kezdtek dolgozni. 256 munkást foglalkoztat a gyár. A részvénytársaság alaptőkéje 4 millió korona. Székhelye Budapest. Egész Európával élénk kiviteli összeköttetése van. Élén jelenleg Fried Sándor igazgató áll. A város felé fekszik a Méntelep (1894), a katonai gyakorlótér és a vásártér.

A vasúton tovább folytatva útunkat, a Szamos folyóhoz érkezünk, melyet hatalmas vasúti vashíd hidal át. Ennek felső kalitkaszerű, régi szerkezetét néhány évvel ezelőtt íves rendszerű szerkezettel cserélték ki. A híd előtt balra 49emelkedik Szatmár első ipartelepe, a Gőzmalom, melyet 1875-ben adtak át a közforgalomnak. 140 munkás dolgozik benne. Alaptőkéje 500 ezer, tartaléktőkéje 800 ezer korona.

Előtte mesterséges tó, itt van télen a korcsolya-pálya, korcsolyaházzal, jobbra a folyó partján nyúlik a pálfalvai útig a Rákóczi idejében már fennállott nagy töltés a fűzessel. E töltés végében a pátfalvai első dűlőben, látható az u. n. akasztófa-domb, melyen régen a bitó emelkedett.

A hídon átrobogva, immár a városban vagyunk s elsősorban megpillantjuk jobb felől a "Külső és Belső postakertet", lankákat (lanka-lucus, luncus, lankusz, lanka.), Szabó Norbert cz. püspök, nagyprépost igen csinos, érdekes stilű kéttornyos nyaralóját. Balfelől van az ékes kerti lanka, szintén nyaralókkal. Odább a hatalmas, impozáns, 120 méter hosszú, 1899-ben épült új állomási épület előtt állunk. A kijáróval szemben fekszik a Kossuth-kert, mely mintegy 30 holdon nyujtózkodik el és séta-üdülő helyül szolgál. A nagy park régebben "Népkert" nevet viselt. A bejáró az Attila-utcza felől van, a honnan hatalmas vaskapu, (Meszlényi Gyula püspök ajándéka), vezet a parkba. Szemben a kaputól emelkedik az alapító Kiss Gedeon mellszobra, rózsa-domb közepén; mögötte hárs- és platán-fákkal szegélyezett szép homokos út vezet a "Kioszkhoz", (épült 1901-ben), mely a város egyik legszebb épülete. Dombon fekszik, 2 hatalmas teremmel, mellékhelyiségekkel és pompás, tágas teraszszal. A kioszktól nyugatra az 1901-ben épült modern gőzfürdőt pillantjuk meg, s közelében áll a régi lövőház, melyet 1847-ben alapítottak. Emeletén tánczterem van, melyben régen sok vidám órát töltött, sőt politikai gyűléseket is tartott a város közönsége.

A kert egész területe, az öntözés czéljaira, villamos erőre berendezett vízvezetékkel van ellátva. Az éjszaki részben minta-méhes- és faiskola-telepre találunk. E rész mellett fut egyenesen egy ujonnan kihasított utcza, mely a Teleki-utczába torkollik. Ez az utcza most van rendezés alatt s létrejöttének oka egy új városrész tervezése, melynek épülettömbje 70 házból állana. A terv a párisi világkiállitáson is megfordult. A közkerttől 100-200 méterre terül el a "Szent vér" és ezen van a keskenyvágányú bikszádi vasút állomása.

Az állomási épület háza mögött mered égnek az "Első Téglagyár" magas kéménye, mely körül sorakoznak a kiterjedt és virágzó iparvállalat épületei. A gyár 1892-ben keletkezett. Továbbá a batizi úton ontja fekete, sűrű füstjét a "Petroleum-finomító."

A pályaudvart három temető keríti: a református, a gör. kath. és izraelita.

Az izraelita temető-felé vezető út visz ki egyszersmind a Nagy-Berek és Piros-Berek (Régen a Báthory család birtoka) lankákra is, mely utóbbi azért nevezetes, mert a régi szatmáriak úgy tartották, hogy nem is szatmári ember az, a kinek nem a Piros Berekben vágták el a púpját, a mi az látszik bizonyítani, hogy bizony nagyon nehéz volt itt polgárjoghoz jutni.

Az állomástól most már a város felé ballagunk s legelőször is az "Attila"-utczába lépünk, mely aszfalttal van borítva a szekér-útvonalon is, két oldalán aszfalt-járók, a mint hogy az aszfalt-járók ma már az egész városban, még a legjelentéktelenebb utczákban is kiépültek.

Az utcza déli oldalának sarkán emelkedik a Princz Testvérek gépjavító gyára, - tovább a város felé az "Irsik-féle" emeletes árvaház kápolnával. Ez elhagyott gyermekek nevelőintézete és apáczák vezetése alatt áll. Az Attila-utczából éjszakra nyílik a Teleki-utcza, a melyen a pályaudvarhoz való teherszállítás történik.

Feljebb a Hunyady-utcza metszi át az Attila-utczát, melyet régen nyílegyenessége miatt Zsinór-utczának neveztek. Ez utcza északi részében van szép tágas telken a Közkórház 100 ágyra. Ma azonban már szűk és éppen ezért egy hatalmas új közkórház építését tervezik. A kórház 1878-79-ben épült.

Az Attila-utcza az Árpád-utczában végződik, a mely a város legszélesebb utczája. Régen Fapiacz és Szénapiacz-utcza volt. Ennek nagy jövője van, mert ha a Deák-tér parkozva lesz, a piacz csak itt lehet. Az Árpád-utcza déli végében van a régi "Séta-tér", melyen ma az 1905-ben épült új, hatalmas, 200 gyermek számára való vasuti internátus emelkedik. Fekvése oly szép, hogy az országban is alig van párja.

Ezt a Séta-teret néhai Kiss Gedeon, volt főkapitány alapította, s négy sarkára az öreg gróf Károlyi György által adományozott kanadai nyárfákat ültette. S a mikor az új színházat építették, itt nyári színkört rendeztek be.

50Ez épület mögött van a nagyszabásu, kétemeletes "Ferencz József" kaszárnya, mely új épület, 1892-ből, s a régi részszel együtt egy közös zászlóaljat fogad magába. Udvarán altiszti ház és raktárak láthatók. A kaszárnya-épületet követi a pénzügyőrségi ház és adóhivatal, melynek a város belsejébe való helyezését éppen most tervezik. A Séta-tér déli oldalával majdnem szemben áll a városmajor. Az Árpád- és Széchenyi-utcza sarkán áll a régi Kiss János-féle emeletes ház, mellette Hérmán Mihály volt polgármester háza, szemben vele, a keleti oldalon, Rogozi Pap Géza volt polgármester háza. Éjszaki szomszédságában áll a régi Rogozi Pap család háza, a mely ma is e család több tagjáé. Kiegészítő része volt a Jéger Kálmán dr. féle nagy telek.

Az Árpád-utczából most már a Rákóczi-utczába lépünk (régen Templom-utcza), melynek éjszaki oldalán legelőször a kettős óvodát, majd az Irsik-féle fiunevelő intézetet találjuk, melyet a jótékony praelátus kanonok, Irsik Ferencz 1881-ben alapított; továbbá a Fogarassy-féle két emeletes házat, melyben az első emeleten az alsófoku ipariskola, a második emeleten a felső kereskedelmi iskola nyert ideiglenes elhelyezést. Odább a díszes állami központi iskolát találjuk, melynek emeletén a kir. tanfelügyelőség van elhelyezve. A Verbőczy- és Rákóczi-utcza nyugati sarkán áll a nagyszabású törvényszéki épülettömb, két telken. A sarki telek egykor II. Rákóczi Ferenczé volt, a másik id. Hérmán Mihályé. A város a telkeket 45 ezer forintért kisajátította. Szemben a palotával, a Rákóczi- és Hám János-utczák éjszaki szegletén a Lévay József emeletes háza, a délin a Bárdoly Ferdinánd szintén emeletes háza ötlik szemünkbe, az utóbbinak emeletén a Kereskedelmi és Iparcsarnok társas-köre talált otthont.

Betérve a Hám János-utczába, a keleti rész első háza a Vajay Károly polgármesteré, a negyedik Csomay Imre ügyvéd emeletes épülete, melyben a Termény és Hitelbank székel. Közvetetten melléje sorakozik a városi Színház-kertben a csinos színházi épület, mely 1891-ben épült, 763 hely áll benne rendelkezésre, belül díszes és kényelmes berendezésű, színpada, zsinórpadlása pedig oly tágas, hogy a legnagyobb színházakéival versenyezik. Két páholysora van, és gépei, öltözői, bútorzata, díszletei modernek és kifogástalanok. A színházi idény októbertől virágvasárnapig tart. A színház udvarán van a villanyvilágitási központi igazgató-telep s itt lakik a főszerelő is. A színházzal szemben van a Keresztszeghy Lajos ügyvéd csinos háza, mellette a Kató-ház.

A rövid Hám János-utczából a Deák-térre jutunk. A tér hét katasztrális hold kiterjedésű, szabálytalan négyszög, melynek főékessége a kéttornyú Székesegyház s minden oldalról egy- és kétemeletes házak alkotják az oldalvonalakat. A Deák-térre az állomástól keskeny nyomtávú vasút vezet, a mely innen folytatólagosan a közúti vashídon át a Hegyig és Erdődig halad.

A gyönyörű téren, mely a parkozó rendezést várja, fiatal fasorok és 6 méter széles aszfaltjárók futnak körül.

A Deák-tér keleti oldalán, a Széchenyi-utcza sarkán emelkedik a városháza, melybe a régi városházából (a XVIII. század végén) az 1777-ben épült tornyos házból költözött át. Ez a négyszögű épülettömb kétrészből áll, a régiből és az újból. Az újnak, 1890-től, a püspöki palotára néző részében van a díszes lépcsőház, a nagy és kis tanácstermek, a polgármesteri hivatal, iktató, erdészet. A többi hivatalok a régi részben maradtak.

A Széchenyi-utcza szemben levő sarkán kiugrik kissé a Széchenyi-utczából a székesegyház. Ezt a templomot apránként építették ki. A város építtette a hátulsó részt, a melyben ma a szentély van. E városi templom alapkövét 1788-ban tették le és 1797-ben szentelték fel. A középső kupola-részt, a rézzel fedett két tornyot és a portálét a korinthusi oszlopokkal, melyek az egri érseki székesegyház homlokzatára emlékeztetnek, Hám János püspök építtette s festtette s 1837-ben szentelte fel. A két torony között három szobor állott: Szt. Péter, Pál és Jézus szobra. Ezekből kettő ma is sértetlenül áll, de a Krisztus-szobrot egy óriási orkán ledöntötte. Zuhanása a kupolát is megsértette. A ledöntött szobor a Pelikán-kertben ma is látható.

A templom két sekrestyével van ellátva, a két sekrestye mögött két kápolna, s felettük két oratorium van. A sekrestyékbe két, 2-2 oszlopos előcsarnok vezet.

A belső részt Meszlényi püspök 1904-ben újra festtette és restauráltatta, 80,000 frt költséggel. Főékessége a templomnak a gyönyörű márvány-főoltár Szent Péter és Pál márvány-szobrával és két térdelő márvány-angyallal. Maga 53az oltár 30 ezer koronába került. Nevezetessége a templomnak a Lourdesi kápolna, szintén márvány-oltárával, szép, nagy Mária szobrával s egyéb díszével. E kápolna Schlauch Lőrincz dr. püspök alkotása 1883-ból. Figyelmet érdemelnek hatalmas orgonája, kupola-festménye (a 12 éves Jézus a templomban) és gazdag paramentumai. E székesegyház egyike az ország legszebb kathedrálisainak.

A templom szomszédságában a nagypréposti lak díszes nagy középteremmel, látható. Ma már azonban nem a nagyprépost, hanem a káptalan egyik-másik tagja lakja.

Az éjszaki oldalon, góth stilhez közeledő ízlésben, a század elején épült emeletes báró Vécsey-féle ház köszönti a sétálót, tőszomszédságában van a plébánia-palota, melynek helyén állott 1896-ig a kis földszinti ház. Ezt a város két vásárolt telken 1783-ban kezdte építtetni és e kis házban laktak állandóan a plébánosok. A szomszédságban áll a Lehóczky-ház. A Várdomb-utcza éjszaki sarkán a takarékpénztári emeletes nagy ház, a délin pedig a Csizmadia-szín áll, mely a szabadságharcz idején épült. Ma is iparcsarnok. Az emeleten nagy bálterem van.

A tér nyugati oldalának első épülete a Zöldfa vendéglő és kávéház. A "Fehér ház", a város legelső emeletes háza, mely 1771-ben épült. Régen a bálokat e vendéglő nagytermében tartották. Mellette a Freund-féle és a Losonczy-ház néz a térre.

Érdekes épület ez oldalon a Papolczy-palota, mely német lovagvár-modorban épült, fényes üzletekkel lenn, fenn pedig nagyúri kényelemmel berendezett pompás lakással. E szép telek a Lengyel Simon, tekintélyes városi polgár tulajdona volt, a kitől leánya Katicza és ennek férje Papolczy Gyula dr. örökölték.

Szomszédja a Lengyel Károly, nagyon komoly külsejű, jól megépített háza. Tovább feltűnik a Frieder Adolf ügyvéd manzard-tetejű csinos épülete, mellette a Lengyel Endre háza, a gazdag és tekintélyes család egyik fészke, majd a Török István, Böszörményi-féle házak s végül a Berenczei Kovátsok családi háza, mely szintén egyike a város legrégibb házainak.

A Deák-tér déli oldalának Kazinczy-utczai sarkán emelkedik a Kereskedelmi és Hitelbank kétemeletes bérháza, helyén régen a Weisz-féle szintén kétemeletes ház állott, a itt volt egykor a postahivatal is.

Utána a Keresztes hosszú ház, mellette pedig a kétemeletes új Pannonia-szálló, vendéglő és kávéház. E ház 1902-ben épült a város telkén, hol azelőtt a legrégibb városház, "a Tornyos ház" állott, 1777-ből, melyben 1897-ig a kir. törvényszék volt, az új palotába költözködéseig.

A Pannoniától felfelé állanak az Antal Kristóf, Lengyel Márton, Gillyén Halmi, André, Gindl-féle házak és tovább a posta-palota a parkon, a régi Ormós ház, melyben Petöfi Sándor Riskó Sándor vármegyei főjegyző házánál gyakran megfordult.

A Deák-térről belépünk a Széchenyi-utczába. A déli úton emelkedik a püspöki palota, mely részenként épült fel. Hám János építtette, de csak 1851-ben költözött oda. Habár a püspöki szeminárium az épület túlsó szárnyában volt elhelyezve, mégis összefüggött egészen a palotával, úgy hogy az előljáróság a püspök asztalánál étkezett. A végleges elkülönítés 1859-ben történt meg, a mikor a papnevelő szárnyát tovább építették, Irsik Ferencz kanonok pedig 10.000 frt adományával lehetővé tette az új könyvtár templomközi frontjának és az udvari összekötő részeknek kiépítését 1892-ban.

A püspöki palota közepén, a kiugróban, a mely felett a püspöki czímer látható, van a tágas díszterem és dísz-ebédlő. Az első emeleten a püspök termei, kápolna, a melyet Boromisza Tibor dr. püspök újból építtetett és márványnyal, aranynyal dúsan díszíttetett, lenn az udvari papok lakása, iroda, s a mellékhelyiségek találhatók. A tágas udvar be van fásítva. A háttérben az istállók és azokon túl a nagy díszkert fekszik.

A püspöki lakkal szemben vannak a kanonoki lakások. Ezek újabb épületek, mert a kanonokok és a nagyprépost 1822-ig a régi parasztházszerű viskókban huzódtak meg.

Különben Szatmáron a XVIII. század végén még csak 3 kőház volt. A kövezést pedig csak 1809-ben kezdették meg.

A templomköz sarkán találjuk a szatmári gör. kath. ú. n. oláh templomot, melyet 1803-ban szenteltek fel. Mellette a kis paplak, szemben a kath. kaszinó otthona. Kellemes szórakozási hely. Az olvasóteremben van felfüggesztve a segítő és jóttevő püspöknek, Meszlényi Gyulának igen sikerült képe. Második szomszédja 54a Czeczil-egyleti ház. Itt lakik a székesegyházi karnagy, itt tanul a székesegyházi énekkar. Óriási terem, orgonával és zongorával felszerelve, hangverseny-terem, a melyben felolvasó- és zeneestélyeket gyakran tartanak.

Az iskolaközön át, melyben a városi vámház és az 1891-ben felállított Pázmánysajtó emelhető ki, jutunk az Eötvös-utczába, melynek éjszaknyugati szegletén a régi első szállót pillantjuk meg, a "Koroná-t" . Ma felső emelete bérház, míg lenn kávéház és egyéb kisebb üzletek vannak. Odébb áll a Demidor és Unger-ház. A déli vonalon kiemelendő a régi Ruprecht-ház mellett a Morvay János háza, a "Szatmár és Vidéke" nyomdájával. E ház márvány-emléktáblával van megjelölve, mert e háznak akkori tuladonosánál, barátjánál, Pap Endre költőnél Petőfi Sándor 1846-7-8-ban gyakran tartózkodott s innen járt Szendrey Juliához Erdődre.

A sarki püspöki kath. elemi népiskola jobb szárnyán, a mai utczatest közepéig hajdan a Szt. János-kápolna állott s ettől nevezték soká ezt az utczát Kápolna-utczának.

Betérünk a most Szirmay-, régen pedig Doboló-utczába. Baloldalon látható a Szuhányi telken, mór stílben 1904-ben épített szép neolog izraelita-templom, míg a nyugati tájon nyúlik hosszan végig a jezsuiták háza, convictusa, kalváriakertje és régi rezidentiális székháza, melyben Hám püspök is lakott 1861-ig, 13 évig. A konviktust, melynek udvara az Eötvös-utczáig rúg ki, Hám János alapította 1828-ban s a zárda kiépítése után 1843-ban emeletesre húzatta. 50,000 forintot tett le először, majd többet adott és földbirtokot vásárolt az intézet czéljaira. 1858-ban a jezsuiták vették át, a kik azt ma is vezetik. Kezdetben csak alapítványos növendékek lakhattak benne. 1862-től kosztosokat is vesznek fel az atyák. Alapítványos ifjú ma 32, kosztos kb. 40 van. A rezidenczia közelében, a közre s a Várdomb-utczára is néz egy kis keskeny raktárszerű épület. Ez egykor fiók-kadétiskola volt, míg a főintézet a mai Ferencz József-laktanya helyén volt elhelyezve.

Várdomb-utczának azért nevezik a szomszédos utczát mert az ősi várdomb mellett húzódik el, ki a Szamos-hídig.

A Jezsuiták nagy kertjében emelkedett egy dombon, (a Doboló-dombon, mert a várőrség régebben itt dobolt), melyet Hám püspök feljebb töltetett, az általa épített kéttornyú kálvária-templom. Most bontották le s helyette nagy, tágas, stilszerű templomot emelnek. A Doboló-dombtól nyerte nevét a "Doboló-utcza".

A régi jezsuita-rezidencziával szemben van a Lechner-féle épülettömb. Ennek területe hajdan gyakorló-tere volt a várbeli katonaságnak. Később kath. templom épült itt, a melyet a jezsuiták gondoztak. Ennek azonban ma már nyoma sincs.

A Szirmai-közön át a Kossuth Lajos-utczába jutunk s onnan a közúti vashídon át, - melytől balra a város hatalmas villamos gépházai állanak, jobbra a van a Heinrich-féle első nagy gőzfürdő 1890-ből, - a Szamoson túlra érkezünk. Ez a vashíd 1889-ben épült, három nagy ívvel, kőlábakkal. Azelőtt fahíd vezetett a balpartra, de ezt az ár minden évben megrongálta, igen gyakran átszakította, minden 30 évben pedig egészen elvitte. Lejebb a Lator-szeg táján volt még egy híd, gyalogjárók részére, mely favesszőkkel volt a parthoz erősítve. A várőrség emberei ezen közlekedtek.

A Szamoson túl fekszik a tisztán tartott, emlékekben gazdag, szép, katholikus temető, a mely olasz cimitero benyomását teszi. Köralakú kápolnáját Hám püspök építtette, hátsó részén van a Meszlényi püspök díszes mauzoleuma.

A temetőn túl gőzmalom s kertek találhatók, azontúl mezőségek és lankák vannak.

Térjünk vissza a vashídon és haladjunk a Szamos partján az uszodák mellett. Miután a Batthyányi-utczába betekintettünk, mely a város egyik legcsendesebb, de legszélesebb utczája, elérkezünk a jéggyártó művekkel ellátott vágóhídhoz, mely 1894-ben épült. Erre terül el a Kotró-kert, s itt állott a város nyári színköre, a hol Prielle Kornélia 1848-ban először lépett a színpadra. A vágóhídtól a Diana-utczán, ma József főherczeg-utcza, térünk meg. A köznép ezt a városrészt Gyehennának nevezi. Itt laknak a város összes czigányzenészei.

A Diana-utczából visszatérve, betekintést nyerünk a Báthory-, régente Fazekas-utczába, a mely a város egyik legszélesebb és legmélyebben fekvő utczája. Erre vezették le a belvizeket; a végén nagy zsilip látható. Árvíz idejében az egész utcza vízben úszott.

Betekinthetünk a Zrinyi-, régen Csizmadia-utczára is, végül pedig a Petőfi- vagyis a Nemes-utczára lyukadunk ki. Ebben emelkedik a Szamos partján a 55József főherczeg-honvédkaszárnya 1892-ből, mellette a városi nagy jégverem s végig sétálva rajta, a kereskedő-ifjak uj, szép egyleti házának elhagyása után, az éjszaki végében szemünkbe ötlik az u. n. Károlyi-ház szálló és kávéház. Ez a ház a gróf Károlyi család birtoka volt s egymaga annyi nemesi joggal bírt, mint az egész város. Ma már magántulajdon.

Innen betérünk a Kazinczy-utczába. Nyugati sarkán áll az Antal Dániel-féle ház, régen Lád Jánosnak, - a kiben Szatmár egy darab humort bírt, - a telke. A keleti vonalon emelkedik a kir. kath. főgimnázium kétemeletes épülete.

Ezt a gimnáziumot Pázmány Péter alapította 1636-ban, négy osztálylyal, jezsuiták vezetése alatt. 1776-ban Paulinusok vették át, eltöröltetésük után a gimnázium megszűnt, de 1804-ben visszaállíttatott s világi papok kezébe került. 1852-ben nyolcz osztályúvá egészült ki.

Tovább, a Rákóczi-utcza közepén áll a szatmári ref. Lánczos-templom, a mely 1788-tól 1807-ig épült. Ma előtte parkozott kert van, vasrácscsal kerítve, középen Kölcsey mellszobrával.

A templom jobbján, a Kazinczy-utcza sarkán áll a hatalmas kétemeletes ref. nyolcz osztályu főgimnázium, mely 1890-ben épült ki, de 300 éve áll ugyanezen a helyen. Tágas udvara van s az udvar végében modern torna-csarnok. A földszinten talált helyet három teremben a Kölcsey-Kör múzeuma. A gimnáziumtól kelet felé állanak a paplakok s szomszédos velük a ref. felső leányiskola és képző, mely szintén a város egyik legelőkelőbb nevelőintézete és 1903-ban nyílt meg. Teljessé lett 1907-ben. Túl rajta Rákóczi régi udvarháza, melynek hátsó két szobájában Rákóczi Ferencz is lakott. Szemben, az éjszaki oldalon, emelkedik a ref. egyház bérháza, alatta a közös konyha. Felfelé, keletre, reá bukkanunk az 1832 óta fennálló Társas-Körnek kényelmes berendezésű kerti udvarral bíró Otthonára.

A Rákóczi-féle teleknek, mely ma a város tulajdona s reá szándékozik építeni a postapalotát, tőszomszédja a Dalegyesület virágzó Zeneiskolája. Tanárai híres emberek, növendékeinek száma a 300 felé jár. Túl rajta egy kanonoki ház van.

A Kölcsey-utcza éjszaki sarkán büszkélkedik a Guttman-ház, a város egyik legszebb háza, szemben vele a Varga-szín s ennek folytatásául a "Vigadó", hatalmas bálteremmel és tágas mellékhelyiségekkel. A Pannónia felépülése előtt a nagy nyilvános tánczvigalmakat itt tartották, valamint a banketteket és politikai programmbeszédeket is.

Az utcza vége felé, 37. szám alatt áll a gymn. tápintézet, mely ma Pázmány-convictus nevet visel. Alapította az intézményt Novák Antal igazgató 1865-ben. 1886-tól e ház birtoka, a mely 1898-ban kibővittetett. Már ez évben azonban az új tisztviselő-telepen modern otthona épül, mintegy 100 ezer korona költséggel. Az utcza végén fejlődik a tisztviselői telep, a Vajay utcza; a dinnyés-kerti lanka részen már nyolcz ház készen is áll. E telepre nagy jövő vár.

A Kölcsey-utczából jobbra fordulva a töltésen, a dinnyés-kert alatt a mai Hérmán Mihály utczán eljutunk egy kis épülethez, mely a Szamos holt medrében szerénykedik. Régen katonai kórház volt, ma városi bérház. Tovább a Vörösmarty-utcza végében fekszik a múlt század közepén nagyhírű Pelikánkert, a mely sokáig a város egyetlen szórakozó helye volt. Alapította Pelikán József kanonok, a ki nagy pomológus volt. E tájon van a Sziget-lanka. Sziget, mert régen a Szamos kis ága körülfolyta.

Visszatérünk most már s a Vörösmarty-utczán felfelé haladunk. Az utcza tövétől nem messze van a Nőegyleti árvaház, a hol tíz árva gyermek nyer ellátást, egy árva-anya vezetése alatt. Ugyan-e soron, a déli oldalon, meg kell látogatnunk Jakó Mihály birtokos házát, illetőleg a ház mögött elterülő gyönyörű virágos kertjét, melynek remek és pompázó, nyíló ezerfajta virág-gazdagsága bámulatba ejti a szemlélőt.

A Vörösmarty-utczával szemben meglep bennünket egy óriási, középen templommal ketté választott épülettömeg. Ez az irgalmas nénék szatmári tartományának anyazárdája. Az épület kétemeletes és kétszárnyú. A "zárda" valóságos kis kulturgyarmat, a hol ezer és ezer leánygyermek és apácza-növendék nyerte már neveltetését és képeztetését. E házban lakik a tart. főnöknő. Itt van a noviczia is. Van benne polgári, elemi, óvó-képző, polgári iskola, elemi iskola, szegényház. A ház a Szamos régi medrében épült s tágas udvara mögött üdülőhelyül 56igen nagy és gondozott kert terül el, mely fallal van kerítve. Fenn az első emeleten kápolna van, kosztos leánynevelő-internátus, katonaleányok neveldéje, melyet Leonhárd Mihály tábori püspök alapított, és a szegény leányok neveldéje.

A zárda nyugatra néző homlokzatának egy része előtt állott a kőhíd, a mely régen a Szamoson keresztül Szatmárt és Németit összekötötte. A zárda 1839-42-ig épült; templomát 1846-ban emelték, később a mai szentélylyel kitoldották, 1902-ben pedig 150,000 korona költséggel a Bercsényi-utczai szárnyat mellékszárnynyal meghosszabbították.

A zárda éjszaki homlokzatával szemben emelkedik a gubás ipartársulat árucsarnoka. Nagy teremmel fenn, lenn pedig üzletekkel.

Ha a Kazinczy-utczából éjszak felé folytatjuk sétánkat, a tágas István-térre érkezünk, melyet régen Barátok-terének neveztek, mert e tér nyugati részében áll az Irgalmasok emeletes tornyos háza, benne kórház, templom és gyógyszertár. A házat Hám János püspök alapította 1834-ben és 1839-ben meg is nyílt. Valóságos áldás a városra és a vidékre. E kórházban vallásfelekezeti különbség nélkül ápolják a betegeket. A ház mögött nagy kert, előtte közkút van.

Feljebb a tér déli oldalán látjuk az ujnémeti gör. kath. templomot és paplakot, melyeket 1900-ban Melles Emil főesperes-lelkész közadakozásból, a város hozzájárulásával emelt. Az eredeti tomplom fából készült, és ennek helyére görög kereskedők építették a kőtemplomot 1690-ben.

Az István-térről a Perényi-utczába jutunk, a németi ref. templomhoz, mely Gál Sámuel ref. lelkész idejében, 1802-ben emeltetett. Gál Sámuel, a híres szónok volt nagyapja a mostani polgármesternek, Vajay Károly dr.-nak. A keleti sarkon áll a németi parochiális paplak, melynek telkét Wesselényi Ferencz ajándékozta, a mit a falba illesztett emléktábla jelöl. Épült 1832-ben. Az utcza végén, a sorompón túl az első gőztégla-gyár telepe van.

A templommal szemben kezdődik a Honvéd-utcza, régen Pér-utcza, a mely Németi legtágasabb és leghosszabb utczája s a végén roskadozik a régi földszintes honvédkaszárnya, ma városi bérház. Itt van a helyőrség elemi czéllövő-helye, mig a harczászati czéllövészet gyakorló-tere a Körtvélyes.

A régi honvéd-laktanyától bal felé fordulva találunk egy részben elhagyott temetőt; e temetőre nyílik az ú. n. Míglakhatom-utcza és a lankákba belenyúló Rekettye-sor. Nevezetes azért, mert ez az ú. n. legsötétebb Németi. És innen vette Ferenczy János ügyes tollu iró érdekes tárcza-közleményeinek alakjait.

Visszatérve a németi ref. templomhoz, innen a Wesselényi-utczán át, a hol az új áll. elemi iskolák egyik palotája emelkedik, a másik a Kinizsi-utczán, a harmadik a Háromutcza-közben s a negyedik a Rákóczi-utczán, a régi paedagogiumhoz jutunk; ez a város legmagasabb és legegészségesebb pontja.

Hám János püspök ide ferenczrendi kolostort tervezett, fel is építtette, de a templom felépítését már nem érte meg. A már lerakott alapokra épült a gyönyörű festményekkel díszített új szt. János-templom, Meszlényi püspök és Kádár Ambrus kanonok bőkezűségéből, 1905-ben.

A kétosztályú képzőt, vagyis mesteriskolát, Nagykárolyból helyezték át Szatmárra 1847-ben és előbb a konviktusban, majd a szegények intézetében húzta meg magát, míg végre 1867-ben a mostani tanintézeti helyiségbe költözött, a hol meg is marad.

Az intézet oldala mellett díszkert van, melyet Steinberger Ferencz dr., később nagyváradi kanonok teremtett, előtte pedig, a Szamos medrében, nagy gyümölcsös és konyhakert terül el. Ez is Steinbergernek az alkotása.

Az udvar mögött a réges-régi Bors-utcza. Szemben a Pázsit-utcza húzódik. A Pázsit-utczából a Kinizsi-utczába mehetünk egy sikátoron át. A Kinizsi-utczát régen Giród-utczának nevezték a görög gyros "kör" szótól, mert ez az utca a zárdától az Árpád-utczáig ér, a melybe belenyúlik s ez oldalról mintegy félköralakban veszi körül Szatmárt.

E tájon terült el Szatmár és Németi között, a Kinizsi- és Kisfaludy-utcza között, a ma már ( 1897-98-ban) kiszárított és feltöltött Fűlencsés-tó. Nevét a rajta úszó fűlencsétől vette. A tó nagy kiterjedésű és nádassal tarkított volt. A víz még ma is jelentkezik néha.

Az Árpád-utczára kiérve, betekinthetünk még a "Kántor", ma Kisfaludy-, Bercsényi-, Bocskay- és Csokonay-utczába és visszajutunk az Attila-utczába, innen az állomáshoz, a honnan kiindultunk.