295SZATMÁRVÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSE.
Irta Domahidy Sándor
A vármegye fekvése.
Alig van az országban még oly vármegye, a mely az egész országnak összképét jobban visszatükrözné, mint Szatmár vármegye, mert földrajzi fekvése, éghajlatának változatossága, földjének minősége, mezőgazdasági termelése, talajmívelése, flórája és állattenyésztése, kisebb-nagyobb mértékben megfelel az ország külömböző vidékeinek.
Szatmár vármegye az éjszaki szélesség 47°22'-48°07' és a keleti hosszúság 39°47'-41°34' között fekszik. Ennek ellenére rendszerint az éjszak-keleti vármegyék sorában említtetik, habár területének nagy része még a magyar alföldnek természetes folytatása. Miután azonban éjszakról Bereg- és Ugocsa, keletről Máramaros és Szolnok-Doboka vármegyékkel határos és az éjszakkeleti részét elfoglaló hegység e szomszéd vármegyék hegységeivel egyesül, az éjszak-keleti elnevezést hihetőleg e szomszédság révén kapta. Ha azonban az avasi hegységet elhagyva, Szatmár város felé közeledünk, a déli határt alkotó Szilágy és Bihar vármegyék széleig elterülő és mívelés alatt álló síkságon hegy egyáltalában nincsen, erdő is csak szórványosan. A Szabolcs vármegyével határos nyugati oldalon a nyiri járásban pedig már homokdombok emelkednek.
A vármegye területe 6491 kilométer, és így területére nézve az ország elsőrangu vármegyéi között foglal helyet.
Az Avas.
A vármegye keleti része, mint már előbb említettük, hegyes vidék; a hegyek magassága Máramaros vármegye határszélén 1500 méterig emelkedik. Ez a hegyvidék "Avasi bérczek" elnevezés alatt ismeretes. Ez elnevezést a hagyomány szerint onnan kapta, mert már századokkal ezelőtt is avasoknak ismerték a bérczeket borító bükköket és tölgyeseket.
Az avasi erdőség 17 község határán terül el és mívelt földeket itt csak a községhez közel eső lapos völgyekben találunk. Ezeket is a régi zsellérek irtogatták és foglalták el a közös területből, s a hosszas használat után elbirtoklás czímén lettek tulajdonukká. Mert maga az összterület osztatlan állapotban volt még néhány évtized előtt is a vármegyei földesurak közös tulajdonában. Mezőgazdasági tekintetben a kulturának itt nyoma sem volt, hanem a bérczi erdőség, mint közös tulajdon, a földbirtokosságnak csak marhalegelőként és a sertés-nyájak téli makkoltatása által hozott csekély hasznot. Az őserdők fái is majdnem értéktelenek voltak s csak a hegyvidék lakosainak szolgáltattak tüzelőanyagot. E szabad gazdálkodásnak azonban néhány évtizeddel ezelőtt véget vetett a tagosítás; a közös birtokot az egyes birtokosoknak kiosztották s megkezdődött a völgyekben levő írtások mívelés alá vétele. A talaj azonban fehér mézgás és vadvizes, s nagyon csekély részben fedezi a reáfordított költséget. Szép gazdasága van Vámfaluban gróf Vay Ádámnak és Terepen, illetőleg Túrvékonyán Pászthory Árkádnak. Az avasi erdőket csak a néhány évvel ezelőtt kiépített bikszádi vasút megnyílta óta lehet kihasználni. A vasút mentén az erdőket fokozatos mértékben részint műfának, részint tűzifának termelik ki és a kiirtott erdőtalajokat a vasút két oldalán, a Tálna patak völgyén, mívelés alá veszik. A völgyeket körülvevő hegyek talaja azonban annyira köves, hogy ha az erdőket kiirtják, csak legeltetésre való lesz.
296Az avasi bérczek nyúlványai a Tálna-patak mentén nyugati irányban, a sárközi határban végződnek, a hol a báró Vécsey család uradalmához tartozó erdőséggel egyesülnek. Az itt átfutó vasútvonal két oldalán kitáguló völgyében már szépen virágzó gazdasági kulturát lelünk; a kiirtott és eredetileg vadvizes természetü erdőföldeket belvízcsatornázással a talajvíztől megmentették s az őserőben levő kötött alluvialis talaj már most is meghálálja a reá fordított költséget.
Az avasi bércznek déli nyúlványai a Szinérváraljától Nagybánya felé húzódó hegylánczba kapcsolódnak. Mezőgazdasági tekintetben ez a hegyláncz is az avasi bérczek tulajdonságaival bír.
Szatmár vármegyében megfelel az ország egyetemes képének, a fekvésen kívül, a föld minősége és a talaj változatossága is. A talajviszonyok a szerint változnak, a mint hegyek, erdők, síkságok és lapályok keretezik.
A síkság talaja.
A vármegye nyugati részén, a nyiri járásban, a homoktalaj gyenge termőképességű. Dombos helyen, a vetést a szél csaknem elhordja, míg a völgyek homokos talajában minden növény szépen díszlik. A homokos talaj előnye, hogy biztosabb átlagos termést hoz és a növényzet kevesebb csapásnak van kitéve, mint a fekete, kötött agyagtalajon.
Nagykároly vidékén a mívelés alatt álló talajok egymástól nagy eltérést mutatnak. Az ecsedi láp szélein fekvő községek emelkedettebb határrészein túlnyomó az igen lekötött, szurkos agyagtalaj, mely ha kiszárad, nagyon nehezen mívelhető. Rendes időjárásban azonban mindenféle kalászos és kapás növényt jól táplál és megjutalmazza a jó mívelés fáradságát. A Nagykároly és Szatmár-Németi között elterülő rónaságon nem ritkák a szíkes talajok, melyek elszórva, az agyag és televényes területek között fehérlenek. A szíkes földek nagyon nehezen mívelhetők; a vizet nem eresztik át, de erős trágyázással, normális időjárás mellett, szép és súlyos búzát és zabot teremnek; kapás növényeknek azonban nem használhatók. A vármegyének Szatmár-Németitől délkeletre eső részében, az erdődi járásban, nagy általánosságban mész- és márgatalaj van; ez a szíkes földnél könnyebben mívelhető; jó munka és elegendő trágyázás mellett, a kalászos növényeket jó minőségben és közepes mennyiségben termi meg. E gyenge talaj czélszerü kihasználására jó példát mutat a gróf Károlyi Lajos erdődi uradalma, mely az alagcsövezéssel és műtrágyával oly szép eredményeket ért el, hogy a sekély termőképességű vadvizes dombokat és völgyeket, jó középminőségű buza- és tengeri-földekké alakította át. Ugyanilyen minőségű földeket találunk Batiz község határától Sárközujlak felé és onnan keleti irányban haladva, Szinérváralján át egész Nagysomkútig, illetőleg Szolnok-Doboka határáig. Ezt a nagy vidéket a Szamos folyó osztja kétfelé; a folyó völgyeibe eső úgynevezett szamoshordta lanka földek a legjobbak és legértékesebbek közé tartoznak.
A mezőgazdasági kulturának magasabb színvonalán állanak e vidéken a báró Vécsey László sárközi, a gróf Dégenfeld Sándor erdőszádai, az Ujfalussy Miklós remetemezői, a gróf Teleki Sándor nagysomkúti, a gróf Teleki János koltói, a gróf Teleki László és Gyula hosszúfalvi uradalmai.
Szamos-Tisza köz.
A vármegye kanaánja azonban a Tisza és Szamos folyók között elterülő síkság. A Szatmár-Németitől éjszakra eső szatmári járás az erdőháton át Tiszaújlakig, Szatmártól Fehérgyarmaton át Bereg vármegyéig és Szatmártól Csenger irányában Mátészalkáig elterülő járások földjei, termőképességre kiállják a versenyt az ország bármely vidékével. Mert a Tisza és Szamos folyók által ezelőtt gyakran megöntözött földek mélyen iszapos (alluvialis) talaja úgyszólván kihasználhatatlan, szabad gazdálkodásra alkalmas, minden gazdasági és iparnövényt megtermő, könnyen mívelhető földekből áll. Igaz, hogy a folyók szabályozása óta a védtöltéseken kívül eső humus-talajok a hajdani áradások iszapolásának nincsenek ma már kitéve, de a Tisza-Szamos hordalék oly mély rétegű rajtuk, hogy jó kezeléssel a kitünő termőképességet könnyen fenn lehet tartani. A Szamostól és Tiszától megiszapolt torületek folytatásai az úgynevezett vályogtalajok, melyek az agyag- és homokvegyülék jó tulajdonságaival bírnak. Szóval, a vármegyének ez a vidéke földminőség tekintetében megfelel a torontáli és bácsbodrog-vármegyei földeknek, a miből önként következik, hogy ezek a talajok nem válogatósak, egyformán megtermik a mezőgazdasági és az ipari növényeket. Említésre méltó, hogy a vármegyének ez a gazdagon termő nagy vidéke, 297nehány nagyobb uradalom kivételével, ma is a középosztályhoz tartozó családok és színmagyar kisbirtokosok kezében van, a kik azokat őseiktől örökölték.
Az ecsedi láp és környéke.
Szatmár vármegye területének mezőgazdasági ismertetése az ecsedi láp megemlítése nélkül nagyon hiányos lenne. E mintegy 160.000 k. holdnyi öblözetnek, mezőgazdasági tekintetben két korszakát különböztetjük meg, u. m. a szabályozás előtti őstermelésnek és a szabályozás utáni kulturának új időszakát.
Az ecsedi láp körzetébe tartozó községek határainak hasznavahetősége a szabályozás előtt mindíg a csapadék mennyiségétől függött, mert az úgynevezett árvizes években a domborzatokon alul eső területek a vízbontásnak kisebb-nagyobb mértékben ki voltak téve. A kevés szántóföldeken kívül eső területek jó legelőt és bő kaszálót adtak, minek természetes következménye volt a szarvasmarha- és sertéstenyésztés erős kifejlődése. A lápszéli községeknek határai belenyúltak az úgynevezett mély lápba, vagyis abba a vízmedenczébe, a mely állandóan víz alatt állott és a melyet a nádasok és gyékényesek foglaltak el. Ezen a területeken is voltak ugyan vízzel körülvett domborzatok és úszó szigetek, melyeknek búja növényzetét szárazabb időben az úszóban behajtott szarvasmarha- és sertésnyájak lelegelték, de egyébként semmi hasznot sem adott a mély lápi terület. A mívelhető föld csekélysége mellett azonban az őstermelésnek is megvoltak a kis emberekre nézve a maga előnyei, mert a szűk korlátok közé szorított szántás-vetésnek hasznát a nád- és gyékény-vágás korlátlan kihasználása pótolta. Ezért aztán a szegényebb osztályhoz tartozó lakosok a nyári keresetnek csekélysége miatt nem nagyon aggódtak, mert a férfiak a nádvágással megkeresték téli szükségletüket, ellátván a gazdákat, a vármegye határain kívül is, jó és olcsó fedél-anyaggal, míg a gyékényszövéssel foglalkozó asszonynépség e házi ipar termékével elárasztotta a piaczokat. Ezenfelül a rákászat, halászat és csíkászat nemcsak a konyha szükségletét fedezte, de hozzájárult a kenyérnek való beszerzéséhez is.
Ez ősfoglalkozásnak azonban véget vetett a lápszabályozás korszakot alkotó munkája. Azokat a lápszéli földeket, a melyeket már előbb is legelőnek vagy kaszálónak használtak, mint e czélra tovább nem alkalmas területeket, azonnal eke alá vették. És mivel az ez osztályba tartozó földek szelid, vízhordta, 40-60 cm. homok felrétegűek, mind a mezőgazdasági, mind az ipari termények termelésére kíválóan alkalmasak. A magasabb vízborítás alatt volt lápiföldek részben mint vörös és sárgás felületű és kötött agyag-altalaju, 50-80 cm. korhanyréteggel bíró, igen könnyű mívelésű laza talajok, még hosszú éveken át csak kapásnövények termelésére szolgálnak. Megfelelő időjárás mellett ezek a mély fekvésű, televényes területek is megtermik ugyan a rozsot és az ipari növényeket, de a kapásnövények, túlbuja fejlődésükkel, rendkívüli terméseket hoznak. Mivel azonban e mély fekvésű laza talajokon tavaszszal a késői, őszszel pedig a korai fagyok gyakran jelentékeny károkat okoznak, továbbá, mivel e földnélküli rossz talajok csak a mívelés folytonossága által nyerik meg állandó szilárdságukat, ma még a gazdának szilárd jövedelmet nem biztosítanak.
Éghajlat.
A vármegye éghajlati viszonyai nagyon változók. Ez a változatosság lényegesen befolyásolja a növényzet életét, fejlődését, sokféleségét és beérését.
A változatos klima megszabja vidékenként a gazdasági vetemények beosztását is. Igy pl. a Nyirvidék homoktalaján a rozs korábban fejlődik és 10-14 nappal előbb érik, mint a vármegye középpontján, Szatmár vidékén. És míg a vármegye déli és nyugati felében, a talaj minőségéhez képest, az országban tenyésztett növény mind megterem, addig az éjszakkeleti részeken és a zordonabb hegyvidékeken a korán beálló őszi hideg idő miatt szőlőt egyáltalában nem, de még kukoriczát termelni is alig lehet. A nagybányai hegyek déli oldalán azonban szelíd gesztenye- és mandula-erdők díszlenek. Ugyanilyen változatokon megy át a flóra is, a havasi gyopártól a vízi liliomig.
Vízszabályozás határa.
A vármegye éjszaki határán elvonuló Tisza folyó a fehérgyarmati járásnak a parthoz közel fekvő határait, a vármegye területét ketté osztó Szamos pedig, a két oldalán fekvő vidéket a szabályozások előtt évenként kisebb-nagyobb mértékben árvizével borította; a vízáradások különösen az őszi terményekben sok kárt okoztak, de a károkat a folyók termékenyitő iszaplerakodása visszatérítette, úgy hogy a vizszabályozások befejezte után is az elsőosztályu földek legnagyobb része az úgynevezett lankás területeken vannak, míg a védtöltéseken 298belül maradt hullámterek, gyümölcsösökként szép hasznot hajtanak. Két kisebb folyója a vármegyének a Kraszna és a Túr. Ezek közül a Kraszna már szabályozva lévén, még csak a Túr vize rakonczátlankodik, nagy vidékeket öntve el tavaszi árvizeivel. E folyók árvizei azonban, ellentétben a Szamos és Tisza iszapolásával, a földet nemhogy javítanák, de inkább kilúgozzák és a termőképességét gyengítik. E folyók mellékvizei a Sóspatak, Tálna, Homoród, Szaszár és Szinér patakok, melyek vagy a Krasznába, vagy a Túrba torkollanak és esős években kiöntéseikkel a partjuk mentén fekvő vidék gazdaságaiban sok kárt okoznak.
Földmívelés.
Földmívelés tekintetében Szatmár vármegye nem áll hátrább a szomszédos vármegyéknél, sőt talajának termékenysége és folyó-vizei, mind a kül, mind a belterjes gazdálkodás feltételeit biztosítják. A rendezett gazdaságok számát nagyban fokozzák a vármegyében fekvő tekintélyes számú nagy uradalmak, melyek a kor színvonalán álló gazdálkodáshoz szükséges eszközökkel rendelkeznek és megmutatják a haladás útját a kisebb birtokosoknak is.
A gazdálkodási rendszer, mint mindenütt, úgy itt is a talaj minőségétől, a gazdaságok nagyságától és a helyi viszonyoktól függ. A nagyobb uradalmak sokoldalu és belterjes gazdasági rendszert követnek, minden vidék előnyeit a lehetőségig kihasználják és a körülményeknek megfelelő váltórendszerre és állattenyésztésére vannak berendezve. A középbirtokosok, a nyiri járásban, a homoktalajnak megfelelő 3-as ugaros rendszer mellett gazdálkodnak és legelő hiányában, a silány termőképességű homokterületeket 1-2 éven át legelőnek használják, hogy aztán pihenés után a jószágtól feljavított területet ismét rozszsal vethessék; a megtakarított istállótrágyát pedig a jobb minőségű völgyekre fordítják, mivel ezek inkább meghálálják a fáradságot.
A Tisza és Szamos folyók mentén már csak a kisbirtokosok hagynak fekete ugart, főként azokon a határokon, a hol ezzel legelőt akarnak pótolni. A parasztbirtokokon követett gazdálkodás három-nyomásos fordulóra van osztva. A legelők fokozatos pusztulása mellett azonban a szabad gazdálkodás is napról-napra terjed. A Tisza-Szamos közötti kötött, fekete, jó agyagterületeken a középbirtokos-osztály gazdálkodása halad a korral és mind a kül, mind a belterjes gazdálkodás előnyeit kihasználja. A berendezkedéshez képest, a talajjavításra istálló- és műtrágyát használnak. A javított mezőgazdasági gépek és eszközök beszerzésére nem kímélik az áldozatot és a helyi viszonyokhoz mért 4-es, 5-ös, 6-os, 8-as vetésforgónak megfelelő beosztás mellett, a takarmányt zöld ugarral pótolják és a jó legelőket állathízlalásra használják. Még néhány évvel ezelőtt a vármegye középbirtokos osztálya, nagyon kevés kivétellel, az őseitől öröklött földet majorságilag kezelte és csak a távollevő tulajdonosok vagy másnemű foglalkozásuak adták birtokukat bérletbe. A közelebbi években azonban, a szocziális viszonyok elfajulása és a rohamosan emelkedő földárakkal párhuzamos magas bérek következtében, a bérleti rendszer annyira terjed, hogy ma már a középbirtokoknak körülbelül 50%-a bérlők kezében van. E bérrendszer fokozódása a mezőgazdaságnak minden esetre kárára van, mivel a bérlők a magas árakat a legjobb minőségű földekért adják, de annak erejét ki is zsarolják. Ma már nemcsak a közép-, hanem a nagybirtokosok is kihasználják a magas bérleti árakat és különösen az ármentesített lápi földterületeken a gróf Károlyi uradalmak is sok ezer holdra menő lápi birtokot adtak hosszú lejáratu bérletbe. Ez alluvialis talajnak az a vonzó ereje, hogy rajta minden javítás nélkül, beláthatatlan ideig, rablógazdálkodást lehet folytatni. Hogy ezt a korhanytalajt élőfölddel szilárdítsák, gőzekével kezdik mélyen szántani, azonban a felső réteg lazasága miatt ennek a nehéz munkának még kevés az eredménye. A gőzeke-mívelést legtöbb sikerrel alkalmazzák a gróf Károlyi uradalmak területein ott, a hol az altalaj termelőképessége ezt megengedi; a fekete, kötött agyagtalajban a legjobb termőképesség a feltalajban van, miért is azt a lentebb fekvő, szurkos, sárga agyaggal vegyíteni nem szükséges és nem előnyös.
Ellenben a cséplőgépek annyira el vannak terjedve, hogy rendes időjárás mellett, augusztus végére, a kisgazdák termése is zsákba kerül. Az 1906. évi munkászavargások miatt azonban oly késedelem állott be, hogy némely vidéken a tél folyamán, vagy csak tavaszszal végezték be a cséplést. Érdekes megemlíteni, hogy míg az 1900-ik évi összeírás szerint a vármegyében 169 gőzerejű locomobillal hajtott cséplő volt, ma 302 van. Ugyanazon adatok szerint marokrakó aratógép 47 volt, ma 217 van. Kévekötő aratógép volt 14, ma van 171.
299Mezőgazdasági termények.
A kalászos növények közül mindenesetre a búza foglalja el a legnagyobb területet, utána a kapás növények között a tengeri következik. A búza, a hegyi vidékek és nyirvidékek kivételével, a vármegye túlnyomó fekete, agyagos talaján a legbiztosabb és legjövedelmezőbb gazdasági termény; hozama rendes időjárásban 7-10 mm. között ingadozik. Ugyanazon minőségű földekben és a folyók melletti iszapos talajokban, a búza előveteménye a tengeri, melynek átlagos hozama 6-8 mm. A tengerit, a jól felszerelt gazdaságokban harmados mívelésben, vagy ha kevés a fogatos erő, feles mívelésben kezelik. Rozsot és zabot a Szamos-Tisza közötti rónán alig termelnek többet, mint a mennyi a gazdaság fogyasztására szükséges.
A vármegye éjszaki és keleti részében levő fehérszínű márgás földekben a búza m.-holdanként 4-5 mm., súlya és aczélossága azonban fölötte áll a homokrétegen termelt búzának; a szatmárvármegyei búzát a kereskedésben mégsem a tiszavidéki, hanem a pestvidéki minőségbe sorozzák. Az ármentesített ecsedi láp területén, megfelelő időjárás mellett, a kapás-növények és a rozs az előbb említett hozamoknak kétszeresét is megtermik, a kalászos növények azonban, különösen a ledűlés miatt, silány minőségű szemet adnak. A kétszeres és az árpa csak a helyi szükségletet elégíti ki és mind minőség, mind mennyiség tekintetében jó, közepes termést adnak.
Dohány.
A kereskedelmi és ipar-növények közül megemlítendő első sorban a dohány, melyet különösen a tisza- és szamosközi iszapos lanka földekben nagy mennyiségben tenyésztenek; ez a közforgalomban "Szamosháti dohány" elnevezés alatt szerepel. Ezenkívül szórványosan a szatmár-németi és nagykárolyi járások fekete, kötött agyagtalajában, valamint a Nyirség barna vegyületü homokjában évről-évre szaporodik a termelés. A dohány, a búza előveteményeként, szakszerű mívelés mellett, ma már a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ága. Az említett finom pipa-dohány és szivarborítéknak használt szamosközi dohány mellett, különösen a televény lápi talajban, a kapadohány tenyésztése is nagyon terjed, úgy hogy ma már alig van nagyobb gazdaság, a hol dohányt ne termelnének. A dohány átlagos hozama 7-9 mm., melynek beváltási ára 35-40 korona.
Kender.
Másik, újabban felkarolt iparnövény a kender. Ennek ipari czélokra való termelése jóformán csak az ecsedi lápi terület szabályozása óta honosodott meg Szatmár vármegyében. A kender-termelés azonban különösen szép sikerű a lápi talajban, mert egyrészt a lápi földön uralkodó burjánokat elöli, másrészt óriási magasra nő, s igy rendkívül jól fizet; az évi átlagos termés k.-holdanként 40-50 mm. E kender-termelést fokozza a lápi terület szélén, Börvely községben kiépített kenderáztató és kikészítő telep, melyet a Mezőgazdasági ipar-részvénytársaság épített meg s újabban a "Pannónia" kender és lenipar részvénytársaság vett át. A kender jelenlegi beváltási ára, a telepre szállítva, mm.-ként 4 kor. 60 fill. Minthogy azonban a tengelyen való szállítás a gazdáknak az őszi időszakban nagyon nehéz, gazdasági iparvágány-hálózatot építettek a láp területén.
Repcze.
Régebben nevezetes volt a repcze-termelés is, melyet nehány évtizeddel ezelőtt a vármegye minden vidékén nagy mennyiségben és igen kedverő eredménynyel termeltek, mint elsőrendű iparnövényt. A múlt években azonban a különféle rovarok és hernyók pusztítása miatt olyan feltételesnek és bizonytalannak mutatkozott a repcze-termelés, hogy a gazdák lemondtak róla. Még csak a Tisza- és Szamos-közön tartják fenn helyenként, a váltórendszer forgóiban. Hozama régen 8-12 mm. volt k. holdanként. Ara nagyon változó, most 30-36 k.
Mák. Napraforgó.
Ugyancsak a láp-vidéken kezd terjedni a mák-termelés, mely, ha ez a vidék elegendő kézimunkával rendelkeznék, ép úgy kifizetné a fáradságot, mint a kender. Hozama 5-6 mm. k. h., ára jelenleg 60 korona. Czukorrépát csak itt-ott termelnek, mert a czukorgyárak igen távol vannak s nagy a fuvarköltség; csak a nagyobb uradalmak kísérleteznek vele. Napraforgót önálló táblákban csak a lápi területen termelnek, mivel itt óriási rózsákat fejleszt s nagyon meghálálja a fáradságot. Más helyen csak a tengeri-táblákat szegélyezik vele és ugyanoly bánásmódban részesül mint a tengeri.
Lóhere.
A lóherét a váltó-gazdaságok vetés-forgójába rendszerint beosztják, mert itt a talajban nem igen válogat. Az első kaszálást szénának készítik s k. holdanként átlag 20 mm. terem. A második növését rendesen magnak hagyják, mely, ha az Apion-féreg a gumókban el nem terjed, 2-4 mm. magot hoz k. holdanként.
300Répa. Burgonya.
Nagyon lényeges és az állattenyésztésre majdnem nélkülözhetetlen a takarmányrépa termesztése, mely szintén kiegészítő része a gazdaságoknak, sőt a kisgazdák is szivesen megmunkálják harmadába, hogy a sertés, meg a fejős-tehén téli tartását biztosítsák vele. Megemlítendő még a burgonya, melyet a kötött fekete talajokon inkább csak házi szükségletre termelnek; a Nyirvidéken szeszfőzésre nagyban termelik és itt ez is biztos jövedelmi forrás.
Gyümölcstermelés.
A gyümölcstermelés a vármegye minden vidékén el van terjedve, mert az éghajlati viszonyok kedvezők. Minden vidéknek megvan a maga különleges gyümölcse számára az alkalmas talaja. A tiszaháti és szamosháti almák már a régi időkben híresek voltak és tutajokon szállították le a Tiszán, a magyar Alföldre. Igaz, hogy akkor még az úgynevezett sárgakormos, zöldkormos, Kenézipiros, Török Bálint és Sóvári almafák foglalták el a nagyterjedelmű lanka földeket; ma már azonban, kivált az urasági gyümölcsösökben, Batul, Parmén, Jonathán, Kalvil és különféle Ranette-fajta almákat termelnek. A Tisza és Szamos mentén termelt nagymennyiségü almát, ma már nemcsak helyben fogyasztják el, hanem az a kereskedelemben is számot tesz és a gondozott gyümölcsösök szép jövedelmet hoznak. A nemesalma-termelésben különösen kitünnek a Kende Zsigmond czégényi, Domahidy Viktor angyalosi, gróf Hadik-Barkóczy Endre hérmánszegi, Kende Béla csekei, Domahidy István sályi, Szeőke Barna udvari, Böszörményi Emil nagykolcsi, gróf Dégenfeld Sándor erdőszádai, báró Uray Kálmán tyukodi kertészetei, melyek közül a nagyobb gyümölcsösök kiterjedése 50-100 holdnyi, és középtermés idejében az alma-termés 6000-8000 korona jövedelmet hoz. Megemlítendő még a Nagybánya városi kertészet, mely a legnemesebb gyümölcscsel és kitünő oltványokkal látja el a vidéket.
A tömeggyümölcs-termelések között méltó helyet foglal el a berzenczei szilva, mely kisebb-nagyobb mértékben majd minden kertben feltalálható. Ipari czélra (kifőzésre) és aszalásra, különösen az alsó Szamos mentén, Szinérváraljától Nagybányáig terjedő lanka földeken és a szőlő-hegyek déli oldalain használják nagyban. Erről a vidékről a kereskedelmi forgalomba hozott szilvát "nagybányai aszalt szilva" név alatt, kiváló jósága miatt, a fővárosi kereskedések is nagyon keresik.
Nagybánya vidékének szelídebb hajlásu hegyein elterülő szelíd gesztenye-erdők, a vármegyét, s a távol vidéket ellátják gesztenyével.
Konyhakertészet.
A nagyobb és közép-gazdaságokban a konyhakertészet a háztartásnak megfelelő zöldség-termelésre szorítkozik. A folyóvizek mellett azonban a bolgár kertészek évről-évre nagyobb tért foglalnak és ellátják a vidéket olcsó zöldséggel. Ezenkívül a felső-szamosi lankaföldeken és az ecsedi láp területén, különösen a téli káposzta-termeléssel foglalkoznak nagyban a kisbirtokosok. Maga Nagyecsed községe, jó termés idején, el tudja látni káposztával Szatmár és Nagykároly városok vidékét. Bő termés alkalmával a káposzta olyan olcsó, hogy a legszegényebb ember is elláthatja magát télire. Ilyenkor egy k. hold föld, az olcsó árak mellett is behoz 400-600 korona jövedelmet.
Munkásviszonyok.
A munkásviszonyok, a kivándorlás és a veszedelmes izgatások előtt, kielégítők voltak. Az aratási és cséplési időszakot kivéve, a gazdák nem szorúltak idegen munkáskézre. Az aratókat is pótolták a Zemplén-, Sáros- és Máramaros vármegyékből bevonuló ruthén munkások, a kik szerény feltételek mellett is megkeresték a téli kenyérnek valót. Sajnos, hogy a kivándorlással beállott munkáshiány és az ide is eljutott munkás-zavargások és az ezeket követő felcsigázott munkabérek már eddig is nagy megrázkódtatásnak tették ki a mezőgazdaságot. A munkabérek egyszerre száz százalékkal emelkedtek, ennek következtében a cséplőgéptulajdonosok is túlkövetelésekkel terhelték a gazdákat. Ezeken a szomorú tapasztalatokon okulva, a vármegyei gazdasági egyesület járásonként megalakította a munkaadók szakszervezetét és egyetemleges kötelezettséggel szabályozta a munkabéreket, a minek az a jó következménye lett, hogy az aratósztrájkok az izgatás ellenére elmaradtak és a munkások az aratóbérek csekély javítása mellett, munkába állottak.
A napszámbérek emelkedésének természetes folyományaként jelentkezett a cselédbérek javítása, úgy hogy míg azelőtt egy mezőgazdasági cseléd évi járuléka készpénzben 450-550 korona volt, most 500-600 koronára emelkedett. Ugyanilyen arányú követelésekkel állottak elő a dohánykertészek is.
Részlet Kende Zsigmond dohányszárítójából.
Részlet Kende Zsigmond dohányszárítójából.
Munkáslakások Kende Zsigmond dohányszárítójánál.
Kende Zsigmond Mária Terézia korabeli vizimalma Istvándiban.
Istálló a gróf Károlyi-féle Viktortelepi majorban.
Dienes Lajos szőlőtelepe Nagydoboson.
Magyar juhok a Németh Elemér tenyészetéből.
Fajmalaczok a Németh Elemér sertéstenyésztéséből.
A föld ára.
A földbirtok ára ma normálisnak nem mondható, mivel 2-3 év alatt a legtöbb helyen kétszeresére emelkedett. Ez a rohamos áremelkedés annak a földéhségnek 305tulajdonítható, a mi a kisembereknél a kivándorlással van kapcsolatban; a nagyobb birtokoknál pedig a bérleti áraknak a szédelgésig fokozódó magasságában találja magyarázatát. Az Amerikában megtakarított pénzt a kis emberek kizárólag földbirtokba fektetik, tekintet nélkül a föld drágaságára, míg a tőkepénzesek az előbbi években beállott pénzolcsóság miatt, a bérelt földből akarják kiszorítani a magasabb kamatot. Ez okokra vezethető vissza, hogy kisebb parasztbirtokokért, a melyeknek az ára ezelőtt holdanként 200-250 kor. volt, most 400-600 koronát, itt-ott még többet is fizetnek. Olyan föld, a mely a búzát és tengerit megtermi, ma már 500 koronán alúl a vármegyében nem kapható.
A haszonbér a mezei föld minőségéhez és árához képest 3 év alatt 12-14 koronáról 20-25 koronára emelkedett, míg a lankás és kerti természetű földekért ennek kétszeresét is megfizetik.
Szőlő.
Szőlő kisebb-nagyobb mennyiségben a vármegye minden vidékén van. A filloxera pusztítása után a szőlő-felújítások oly rohamosan emelkedtek, hogy ma már nemcsak a régi agyagos és köves szőlő-hegyek vannak amerikai alanyon oltott szőlővel beültetve, de a Nyirvidék homokdombjain is megtízszeresedett a szőlőterület. Miután a homokon felújított urasági szőlők finom csemege- és borfajokat ültettek, a homoki szőlők és borok kiállják a versenyt a hegyvidékivel. Ezek mellett kiválóbb minőségű borokat teremnek a szinérváraljai, apai és sárközi mészköves hegyek, valamint Szilágymegye határszélén a nántűi, bélteki, oláhgyűrüsi, erdődi és szatmárhegyi új telepítések. Ez utóbbi szőlőhegyeken termett bakatorok, furmintok, rizlingek és saszlák olyan finom pecsenye-borokat szolgáltatnak, hogy jó esztendőben az érmelléki borokkal is kiállják a versenyt. A bor-árak ezeken a vidékeken néhány év óta mégis olyan alacsonyak, hogy a mustot 24-30 koronáért lehet venni hektoliterenként, míg a színbort 60-80 fillérrel szedik össze, leginkább helyi fogyasztásra. A szőlő hozama az időjárás szerint itt is nagyon feltételes; közepes termés idején az átlagot k. holdanként 15-20 hektoliterre tehetjük. A nagysikárlói állami, a nagybányai városi és a szatmári gazdasági egyesületek nagyobbszabású amerikai telepekkel nagyon elősegítették az új szőlők megtelepítését. Az 1900. évi összeírás szerint a beültetett terület a vármegyében 4518 k. hold volt, ez azóta körülbelül 20 százalékkal növekedett és ma 5600 k. hold körül ingadozik.
A gazdaságok eloszlása.
A gazdaságok száma az 1900. évi összeírás szerint 45.717 volt, s a 858. 616 k. hold területen a következőleg oszlanak meg:
Törpe-gazdaság 5 holdig 37. 895; kisgazdaság 5-100 holdig 367. 075; középgazdaság 100-1000 holdig 185.088; nagy gazdaság 1000 holdon felül 268. 558. Mívelési ágak szerint ezekből van: szántóföld 446. 350; kert 14. 198; rét 126. 404; szőlő 4518; legelő 67. 058; erdő 152. 315; nádas 2777; nemtermő 44. 996 k. hold.
Ez adatokból kitünik, hogy a vármegye gazdasági területének körülbelül harmadrésze a nagybirtokosok tulajdonában van.
A fentebb kimutatott gazdasági területekből le van kötve haszonélvezettel 61. 234; haszonbérlettel 100. 381; hitbizománnyal 71. 586; ezenkívül van korlátolt forgalmú birtok 53.471 k. hold. A haszonbérelt birtokok mennyisége azonban az utóbbi évek alatt legalább 50 százalékkal emelkedett.
Termelési irány.
A mezőgazdasági mívelés alatt álló területekből őszi búzával vetnek 124.941 k. h.; tavaszi búzával 3878; rozszsal 40. 650; kétszeressel 2402; árpával 10.182; zabbal 37.731; tengerivel 109. 127; repczével 2675; dohánynyal 2250; burgonyával 12.878; kenderrel 2780 k. holdat. Ez a termelési irány azonban időről-időre abban az arányban változik, a mint a belterjes gazdálkodás fejlődik. E fejlődéssel lépést tart a takarmány-növények terjedése, az erdőpusztítás következtében a legelők szaporodása, a dohány- és kender-termelés növekedése.
Állattenyésztés.
Szatmár vármegyében az állattenyésztés arányban áll a mezőgazdasági földmívelés rendszerével és így, a hol a gazdasági viszonyok megengedik a szabad legeltetést, elég nagy mértékben fentartják; a mellett azonban a belterjes gazdaságokban az istállózás is terjed. Az állattartás igényeinek megfelelőleg a legelőket és takarmánytermő földeket az eddig mellőzött gondozásban részesítik és jókarban tartják. Az állatállomány, fajok szerint, a következőképen oszlik meg: Szarvasmarha 138. 721 drb; ló 41. 527 drb; sertés 150. 697 drb; juh 141. 656 db; szamár 289 drb; öszvér 25 drb; kecske 7061 drb; baromfi van 461.932 drb; méhköpű van 19.095 drb.
306Ezt megosztva a gazdaságok száma között, százalékokban kifejezve jut: A törpe-gazdaságra szarvasmarha 1·32%; ló 0·29%; sertés 1·30%; juh 15%. A kisgazdaságra szarvasmarha 3·52%; ló 1·32%; sertés 3·08%; juh 1·44%. A középgazdaságra szarvasmarha 27·78%; ló 7·28%; sertés 335·14%;juh 70·25%. A nagygazdaságra szarvasmarha 190·73%; ló 31·36%; sertés 335·14; juh 689·50%.
Az állatállományt lélekszám szerint megosztva, az eredmény a következő: 1000 lélekre jut szarvasmarha 525, ló 148, sertés 583, juh 514 darab.
A legeltetési terület számbavételével pedig azt az eredményt nyerjük, hogy 100 darab állatra jut 30 k. hold legelő, a mi tekintetbe véve a sertés- és juhállomány nagyságát, nem mutat kedvezőtlen legeltetési viszonyokra.
Lótenyésztés.
A mint fentebb kimutattuk, a ló-állomány a vármegyében számra nézve tekintélyes. A tulajdonképeni lótenyésztés azonban még nem felel meg a mai kivánalmaknak, mert a közép- és nagybirtokosok nagy része leginkább csak arra szorítkozik, hogy az igás kanczák alatt neveljen csikókat, első sorban saját szükségletére. A fölösleget remondáknak szedik össze a lókereskedők, mivel a katonai lóavató bizottságok közvetetlen a tenyésztőktől vajmi keveset vásárolnak.
Mióta a kincstári fedező-méneket szaporítják, azóta a tenyész-anyag is sokat javúlt. Tenyész-ménesekről azonban alig beszélhetünk. A verseny- és luxuslovak nevelésére berendezett istálló is nagyon kevés van.
A legrégibb tenyész-ménes volt a báró Vécsey József jóhírű angol félvértenyészete a csegöldi uradalomban, a hol a régi lipiczai fajta, külön tenyésztési ág volt. Az örökösök a ménest feloszlatták és az új tulajdonosok a lónevelést istálló-rendszerre redukálták.
Említésre méltó még a gróf Dégenfeld Sándor erdőszádai ménese, a melyet a múlt század elején gróf Dégenfeld-Schomburg Miksa alapított. Kezdetben fedezésre a báró Wesselényi Miklós zsibói méneséből angol félvér és telivér méneket használtak. Később 1850-1860-ig egy Angliából importált Parkin-Warbek nevű telivér mén fedezett. Majd a North-Star angol telivér, valamint Bois Roussel, Schutherland és Pásztor telivér angol állami méneket használták. E kitünő apák ivadékai, a jól gondozott állománynak ma is díszére szolgálnak. A 25-30 drb félvér és telivér angol kanczát szabad ménesben tartják, a csikókat elválasztás után legelőn és abraktakarmányon nevelik.
A ménes tenyésztési iránya a hadsereg czéljainak megfelelő mén-csikók és pótlovak, valamint nehezebb, erős csontozatú kocsi- és hátas-lovak előállítása.
A verseny- és vadász-lovak nevelésében kitünik a gróf Károlyi-féle nagykárolyi tenyésztés, melyet néhai gróf Károlyi György alapított 1836-ban. E ménesben évtizedeken át saját nevelésű angol telivér-méneket használtak, míg 1887-1893-ig Millerjung angol telivér állami mén fedezett. Az állomány ez időszerint 26 drb angol telivér kancza, melyeket részben Angliából importáltak, részben a ménesben neveltek. A csikókat versenyre idomítják és ezek gyakran szép sikereket érnek el; a versenylovaknak be nem vált csikók vadász- és kocsilovakká lesznek. Az 1899. és 1900. években a budapesti pályán tekintélyes versenydíjakat nyert az Andrée nevű mén; ezt az állam megvásárolta és a mezőhegyesi ménesbe osztotta, be. Említésre méltó lótenyésztés van a gróf Dégenfeld József csomaközi uradalmában is. Itt az állomány 25-30 drb angol félvér anyakancza és szaporulata. Az angol telivér bérmének után nevelt csikókat nyáron legelőn tartják és saját használatra, vagy mint méncsikókat, köztenyésztésre nevelik.
Szép állomány a Kende Zsigmond által Istvándiban 1890-ben alapított csikó-ménes, a hol az anyakanczák ugyan használati lovak, de állami félvérménekkel fedeztetvén, erős és edzett igás- és kocsi-lovakat nevelnek, melyeknek feleslegét katonai pótlovaknak adják el. Az évi szaporulat 30-35 drb csikó. Amerikai ügető verseny-lovakat a gróf Teleki László Gyula hosszúfalusi istállójában láthatunk. A ménest a jelenlegi tulajdonosa 1880-ban angol félvér tenyész-írányban alapította, azonban 1904-ben feloszlatta a régi ménest és az ügetők tenyésztésére tért át. Az amerikai fajta ménesben Silvery Chimes és ettől származott magas vérű mének fedeznek. Ezek mellett azonban a muraközi-pinzgaui nehéz igás lovakat külön tenyésztik. A jelenlegi állomány 30-40 anyakancza és ezek szaporulata. A tenyésztés czélja ügető verseny-lovak nevelése és erős igás és kocsi-lovak előállítása. Az ügető törzsből a számfelettieket, mint verseny- 307és hintós-lovakat adják el. A tulajdonostól nevelt Bajnok nevű mén több ügetőversenynek az első díját vitte el.
A régi tenyésztések közül megemlítendő még özv. Tisza Kálmánné kocsordi ménese, melyet 1810-ben gróf Dégenfeld Maximilián alapított. Ez azóta kisebb-nagyobb változáson átmenve, jelenleg 30-40, Nonius-méntől származott anyakanczából áll; jelenleg is állami Nonius fajta ménekkel fedezik őket. A tenyésztési czél nehezebb hámos és erős, hátas lovak nevelése, a gazdasági állomány kiegészítésére, a többit katonai czélokra adják el.
A lótenyésztés emelésére törekvő és kiválóbb anyaggal rendelkező megyei nagybirtokosok közül még említésre méltó a Berenczei Kováts Jenő homoki, Domahidy István domahidai gazdaságaiban berendezett istállók, melyekből 20-30 anyakancza használati lovak után nevelt félvér-csikók kerülnék ki évenként. A domahidai tenyésztésben néhány év óta használt híres Millerjung apától származott ivadékok a szatmári versenypályán is jó sikerrel futnak. A tenyészirány ez állományokban, erős hátas, kocsi- és igás-lovak nevelése, melyeknek feleslegét részint mint szolgálati, részint mint mén- és kancza-csikókat jó áron megfizetik a lóavató-bizottságok. Végre megemlíthetjük még a vármegye egyik fiatal, törekvő gazdájának, gróf Teleki Pálnak pribékfalvai kezdő tenyészetét, melyet tulajdonosa 1900-ban állított be, félvér angol kanczákkal; fedezésükre a gróf Teleki László Gyula hosszúfalvi és néhai Dőry József tüskei méneséből vásárolt angol félvér és amerikai félvér-méneket használtat. Ezeknek ivadékai ma már szép és értékes ménest alkotnak.
A mezőgazdasági czélra használt hámoslovak fajtái, az egyes vidékek szerint változnak. A nagykárolyi járáshoz tartozó gazdag sváb községekben az eredetileg magas, vékony dongáju, nyugati fajta lovak, az utóbbi évtizedekben a félvér angol, arabs és nonius állami ménekkel keresztezve, ma már a parasztlovak között az első helyet foglalják el. Jó gondozás mellett szépen kinőnek és úgy is mint mértékes kocsi-lovak, úgy is mint remonda-lovak, jó áron (500-800 kor.) értékesíthetők. A nyiri járásban az apró, erős lábu, könnyű parasztlovak, a fehérgyarmati járásban a nagyobb testü, gömbölyü izomzatu, erős csontu arabs és lipiczai ménekkel keresztezett jó igás-lovak, míg a vármegye éjszakkeleti részében, az avasi, szinérváraljai és nagybányai járásokban levő hegyvidéki, úgynevezett apró mokánylovak szolgáltatják a mezőgazdasági és fuvaros lovakat. Ezek a legigénytelenebbek és a hegyi legelőkkel is kielégíthetők, de az értékük is a munkaképességüknek felel meg.
Az urasági paripa- és kocsi-lovak nagyrésze az úgynevezett magyar és erdélyi fajtákból kerül ki, mely utóbbi ugyan eredeti minőségében ma már alig kapható, de félvér keresztezésekkel kitünő, kitartó munkaerejüek. Fedeztetési állomások: Botpalád, Csanálos, Cseke, Csenger, Érendréd, Érkörtvélyes, Kálmánd, Kaplony, Fehérgyarmat, Fény, Gebe, Mátészalka, Nagyar, Nagykároly, Nagysomkút, Nagypalád, Porcsalma, Szatmár. Mindezek a szatmári méntelepből kapják a méneket.
Szarvasmarhatenyésztés.
Szatmár vármegyében még néhány évtizeddel ezelőtt a nyugati tarka marhát csak elvétve a hegyvidékeken lehetett látni. Ellenben a magyar erdélyi szarvasmarha mind a köztenyésztésben, mind a nagybirtokosoktól tartott szabad gulyákban, az országos tenyésztés magas színvonalán állott. A jelesebb tenyészetek közül meg kell említenünk a báró Vécsey család csegöldi gulyáját, mely már a mult század elején tiszta magyar törzs-gulya volt s ellátta a gazdák és községek egy részét kiváló tenyészbikákkal. Ez a törzsgulya a mult évtizedekben a báró Senyey páczini nevelésü, országos hírü bikáival kereszteztetvén, oly magas színvonalra emelkedett, hogy az országos kiállításokon rendesen első díjakkal tüntették ki. Ez a 40-50 tehénből álló gulya a köztenyésztésre évenként 20-25 tenyészbikát ad, 500-1200 korona árban. A régi és tisztavérü tenyésztések közé tartozik a gróf Tisza István kocsordi gulyája, melyet gróf Dégenfeld Imre alapított; az itt nevelt bikákat rendszerint az állam részére vásárolják meg s a községeknek osztják ki. Kitünő tulajdonságai ennek a marhának az erős fejlődés, munkabírás, gyorsjárás és igénytelenség, a mi az akolban való nevelésnek és folytonos legelőntartásnak tulajdonítható. A másféléves bikaborjukért az állam 600-1200 koronát fizet, az ökörborjukat a gazdaságban használják fel.
Nagyon szép magyar gulya van még a gróf Károlyi Lajos erdődi uradalmában, melyet a múlt század elején az akkori tulajdonos gróf Károlyi Lajos 308alapított. Ez a még eredeti minőségében fentartott törzsgulya kizárólag a nagy kiterjedésű uradalom használatára szolgáltatja a tenyész- s az igavonó-marhákat. Ez a marha nagytestü, széles, erős csontozatú, szép galyas szarvú. Ehhez hasonló régi törzsgulya van a gróf Dégenfeld Sándor erdőszádai uradalmában, ez is czímeres, nagyszarvú, szép, kicsi fejű, tetszetős kinézésű erdélyi fajta marha. Említésre méltó magyar fajta szabad gulyákat találunk a Szuhányi Ferencz csengeri gazdaságában, a hol a gróf Almássy-féle sarkadi gulyából importált tenyészbikák keresztezése által, a régi magyar törzs-gulya ivadékai szépen meggyarapodtak. Az állomány 30-40 tehénből és szaporulatából áll. Néhány darab fiatal bika kerül évenként eladásra, s ezeket a községek, köztenyésztésre, jó áron vásárolják meg.
Hasonló terjedelmű és irányú magyar fajta törzsgulyákat tartanak még Kende Zsigmond az istvándi, Kölcsey Zoltán tunyogi, Kölcsey Antal mikolai és Németh Elemér ököritói és vetési gazdaságukban. Sajnos, hogy az egyre fogyó legelők a mind jobban terjedő bérrendszer miatt, pár évtized alatt sok tisztavérű magyar gulyát oszlattak fel, ezek között a domahidait, vetésit, tyukodit és helyettük nyugati tarka marhákat istállóznak. A belterjes gazdasági czéloknak leginkább megfelelő nyugati fajmarhák közül a síkságon leginkább a bonyhádi és simmenthali keresztezés van elterjedve. E tenyésztési irányt azonban még mindig csak kísérletezésnek tekinthetjük. Tisztavérű, törzskönyvezett istálló még eddig csak Domahidán a Domahidy Sándor gazdaságában van, a honnan az egy és fél éves tenyészbikákat 500-600 kor. árban veszik meg keresztezésekre. Ebben a simmenthali tehenészetben borjúnevelés mellett tejgazdaságot is vezetnek, napi átlagos 100 liter mennyiségben. A bonyhádi-siementhali istállózás évről-évre nagyobb arányú és leginkább tejgazdasággal van összekötve. Ilyen nyugati tehenészeteket találunk a gróf Teleki János koltói, Horváth Bertalan pálfalvai, báró Vécsey László sárközi, Lengyel Alajos lázári, gróf Károlyi István nagykárolyi és Ujfalussy Lajos kocsordi gazdaságaiban. Nagybánya vidékén azonban az algaui és a borzderes marhát tenyésztik legszívesebben.
A nyugati fajmarhát a hús és tej kedvéért nevelik; mezőgazdasági használatra még mindig az erdélyi magyar ökör a legjobb; ez kitartásával, munkabírásával és gyors járásával felülmúl minden más igás-marhát. S miután, különösen a vármegye Tisza- és Szamos-köz vidékén, a magyar marha nevelését a kisgazdák is kultiválják, igás ökörben szükség még nincsen, sőt az országos állatvásárok alkalmával a szatmári, csengeri, mátészalkai piaczokról az idegen marhakereskedők nagy számban hajtanak el ökröket, használati és hízlalási czélokra. Egy-pár 3 éves, jól kinőtt magyar ökörtinóért könnyen megkap 500-600 koronát a kisgazda, míg a jármos ökörnek mai ára 700-800 koronára emelkedett.
Sertéstenyésztés.
Szatmár vármegyének sertés-tenyésztése a múlt század második felében olyan magas fokra emelkedett, hogy az országos tenyésztés és kivitel jelentékeny százalékát tette. A debreczeni és kőbányai hizlalók innen kapták a legkitűnőbb anyagot. A folyók szabályozását megelőző időkben a nagyterjedelmű mocsaras legelők és az avasi közbirtokosság közös erdőségében folytatott téli makkoltatás a sertéstenyésztést nagyon elősegítette. Nyáron pedig az ecsedi láp környéke volt az ezrekre menő nyájak legelőhelye s itt a csíkon, halon és búja növényzeten pompásan kihíztak a sertések. A sertéstartás ilyen előnyei mellett igyekeztek is a gazdák tömérdek és a legjobb fajtájú nyájakat tartani. A legelterjedtebb és legjövedelmezőbb fajok közé tartozott a kisjenői fehér göndörszőrű mangalicza és a Szunyogh-féle fekete, fecskehasú. Midőn azonban a sertéstenyésztés virágkorát érte, egyszerre pusztító döghalál ütött bele a sertésnyájakba, a sertésvész, a mely rövid 2-3 év alatt a vármegye sertés-állományának 50%-át megsemmisítette. A kétségbeesett gazdák egy része aztán nyájának maradványát eladta, míg a kitartóbbak kezdtek védekezni a különféle szérumokkal, azonban mint a következés igazolta, kevés eredménynyel. Hogy milyen óriási csapás volt a sertésvész a vármegyei gazdaságokra, kitünik abból, hogy míg 1890-ben a sertés-állomány 320.000 darab volt, az 1900-ban már 150.000-re csökkent. Ennek aztán természetes következménye lett a vármegyei hízlaldák feloszlása és a vagyonos sertés-kereskedők bukása. Ma a rohamos pusztítás apadt, a sertésárak pedig emelkedtek s a tenyésztés ismét javúl. A nagybirtokosok között különösen a gróf Károlyi, báró Vécsey, gróf Hadik-Barkóczy, továbbá a gróf Telekiek, a báró Perényi uradalmaiban a sertés-állományok régi, jó minőségükben 309maradtak meg, míg a középbirtokosok közül a Szuhányi Ferencz csengeri, Jékey Mór géberjéni, Szerdahelyi Ágoston vetési, Csengeri Mayer krassói, Németh Elemér győrteleki, Kende Béla csekei, Kölcsey Antal mikolai, Domahidy István domahidai, Jármy Andor nagydobosi, Böszörményi Emil nagykolcsi gazdaságaiban igen szép kondorszőrű mangalicza-nyájak vannak. Ezenkívül a kisgazdák is nagy előszeretettel foglalkoznak a sertés-tenyésztéssel. Minden községben meg van a csürhe-legeltetés és így a szegény embernek is megkerül a nélkülözhetetlen zsírozója. Az egyes községek kondáiban mindíg a közeli nagybirtokosok sertésfajai vannak meg. A hegyvidéken azonban, pl. az avasi községekben, még ma is lehet látni úgynevezett oláh disznót, mely szálkás szőrével, nyúlánk, vékony dongájával, hosszú fejével, kurta, hegyes fülével a vad-disznóra emlékeztet. A nyugati hússertések tenyésztése itt még számba sem vehető, mivel még csak most kísérleteznek vele a kisebb gazdaságokban.
Juhtenyésztés.
A sertéstenyésztés apadásával fordított arányban áll a juh-tenyésztés emelkedése, a mi szintén a folyók szabályozásával megszünt egészségtelen, vizes és mocsaras legelők megjavúlására és az erdők pusztítása által felszabadúlt földek szaporodására vezethető vissza. Ezenkívül azok a gazdák, kik abbahagyták a sertés-tartást, a juh-nyájakat szaporítják, ezzel pótolják az állat-állományt. És ha a gyapju-árak úgy emelkednek, mint néhány év óta, remélhető, hogy a juh-tenyésztés is országszerte emelkedni fog.
Különösen három fajt tenyésztenek: a merinót, melyet főleg a gróf Károlyi-féle nagykárolyi és a gróf Károlyi Lajos erdődi uradalmában tenyésztenek nagy mennyiségben és különös gonddal. Mivel azonban ez a faj nagyon kényes, a kisebb gazdaságok nem foglalkoznak vele. Az egynyíretű fésűs, gyapjas birka, a mely a legtöbb nagyobb- és középgazdaságban el van terjedve. Az úgynevezett hosszú-szőrű magyar juh, mely kitartásra a birkánál sokkal igénytelenebb, az időjárást jobban állja és több gyapjút ad. Igaz, hogy a gyapjúja olcsóbb, de korai göndörszőrű bárányával és bő tejével elég jól kifizeti a tartását. A hegyvidéken lehet látni raczka juhokat, melyet ott mokány juhnak neveznek; gyapjuk durva, tartásuk alig kerül pénzbe, mert télen-nyáron a bérczeken legelnek.
A fésüs gyapjús birka általában minden gazdaságban el van terjedve anynyira, hogy a belterjes gazdaságok a juhot nem nélkülözik. Az úgynevezett angol fajta hús-juhokat a vármegyében még nem igen tartják, de kísérletezések ezen a téren is láthatók, különösen a friz-juhokkal. Különleges sajt-készítéssel itt nem foglalkoznak, de a kiváló minőségű juhtúrót és gömölyét a helyi piaczokon jól lehet értékesíteni. Jelenleg a gömölye kilója 80-90 fillér, s a munkásoknál a sokkal drágább szalonnát pótolja. A kora tavaszi bárányok ára dbként 6-8 korona.
Baromfitenyésztés.
A kisgazdáknak nagy hasznot hajtó foglalkozása, a baromfitenyésztés, időről-időre örvendetes módon fejlődik. A régi parlagi tyúkok nevelését az orpington, langsam, plymuth keresztezések kezdik háttérbe szorítani, melyek nagyobbra nőnek s több húst adnak. Ugyanilyen átmenet van a ludaknál az emdeni, és a kacsáknál a pekingi fajok párosításával. Ma már a piaczra kerülő baromfi- és tojás-kivitel a falusi kisgazdák egyik szép jövedelmi forrása. A fajbaromfi nagyban való tenyésztését és szakszerű kezelését a báró Vécsey Aurél csegöldi gazdaságában láthatjuk, mely kitünő példányaival nagyon elősegíti a vidéki tenyésztés javulását.
Selyemhernyó.
A szegény embereknek szintén szép hasznot hajtó foglalkozása, a selyemtenyésztés, Szatmár vármegyében még nagyon alul marad az országos átlagon, a minek legfőbb oka, hogy a szederfa-tenyésztés még csak most kezd terjedni. Selyemgubó-tenyésztéssel foglalkozott az utóbbi kimutatás szerint összesen 75 selyemtenyésztő és kapott a termelt selyemgubóért 1573 koronát.
Méh.
A méhtenyésztés kisebb-nagyobb mértékben az egész vármegye területén el van terjedve; de a tenyésztés leginkább a házi szükségletek kielégítésére szorítkozik. A szakszerű kezelésnek fellendítése érdekében nehány évvel ezelőtt a vármegyei gazdasági egyesület önálló szakosztályt alakított, mely vándorgyűléseken tanított és buzdított, sőt Szatmáron az utóbbi időben nagyméretű mintaméhest is állított fel. Ennek a működésnek eredménye már eddig is szép sikereket mutat. Különösen a néptanítók buzgólkodnak a kor színvonalán álló rendszer mellett, e hasznos és kevés kiadással járó gazdasági ágnak a népszerűsítésében.
Gazdasági egyesület.
A vármegye közgazdasági viszonyainak fejlődésére a leghatékonyabb tényező a vármegyei gazdasági egyesület, az ország hasonló egyesületei között a legrégiebbek 310közé tartozik. Alakulása az 1860-ik évre esik, midőn az elnyomott, hazafias érzelmek kitörését már megakadályozni nem lehetett. Ebben az időben a vármegye földbirtokos-osztályának közszeretetben álló főura, báró Vécsey József, a gazdaközönséget, az akkori cs. kir. megye-főnöktől nyert engedély alapján, egyesülés czéljából összehívta Szatmár-Németibe. A nagy számban összejött értelmiség azután a nemes báró ajánlatára gróf Károlyi Györgyöt választotta meg elnökéül, míg az egyesület alelnökei báró Vécsey József és gróf Dégenfeld Pál lettek, az egyesület jegyzői pedig Szerdahelyi Ágoston és Kerekes Gusztáv. Egyszersmind a vármegye kitünőségeiből megválasztották a 60 tagból álló igazgató-választmányt. A hazafias szellemtől áthatott egyesület rövid idő múlva nagy ünnepélyességgel nyitotta meg Szatmáron nagyszabású általános mezőgazdasági kiállítását. Ez impozáns összejövetelnek is a politikai viszonyok megbeszélése volt a háttere. A működésnek indúlt egyesülettől azonban nemsokára elvonta a figyelmet ugyancsak a politikai viszonyok változatossága. Midőn azonban a politikai hullámok rendes mederbe tértek, az egylet megalakítója, báró Vécsey József ismét kezébe vette a zászlót és földbirtokos-társai támogatásával újból életre hívta az egyesületet, melynek nagy lelkesedéssel választották meg elnökéül. Az ő erélyes vezetés alatt aztán az egyesület oly erős fejlődésnek indúlt, hogy az alkotások egész seregével vonta magára a közfigyelmet. Tagja lett az egyesületnek az egész gazdaközönség. Mezőgazdasági és állatkiállítások rendezésével és dijazásokkal serkentette a gazdákat a jobb anyagok beszerzésére. A gépkiállításokkal a gazdasági eszközök megválasztására szolgáltatott alkalmat. Ebben a munkában a lelkes elnök mellett a vármegye színe-java csoportosult. Az első években buzgó munkatársai voltak gróf Teleki Géza és Szerdahelyi Ágoston alelnök, Vállyi Árpád jegyző és Nagy László titkár. A 60 tagból álló igazgató-választmány már 1884-ben szaklapot szerkesztetett s erre nézve a "Szamos" czímű lappal lépett egyességre.
Az egyesület fejlődése a 90-es évek végén már szervezetében is átalakításokat tett kivánatossá s így 1898-ban önálló titkári állást szervezett, mely állásra az egylet első titkárát, Poszvék Nándort választották meg. Igy az egyesület ügyei szakemberre bízatván, a rendszeres működés és tervszerű fejlődés lépett előtérbe, főként a közgazdasági élet terén felmutatott alkotások következetes sorozatával.
A fejlődés közepett az egyesületet újjáalakító és oly nagy ügyszeretettel vezető elnöke, báró Vécsey József, a vármegye gazdatársadalmának általános részvétele mellett, 1902-ben megvált önzetlen munkás életétől és a társadalom osztatlan mély sajnálata volt jutalma annak a sok alkotásnak, a mit maga után hagyott.
Az egylet vezetését eddigi alelnöke,
Domahidy Sándor
0 vette át a gazdaközönség bizalmából, a ki
Nagy László,
Szeőke Barna és
Keresztszeghy Lajos dr. alelnök-társaival halad azon a csapáson, a melyet előde megvilágított.
A gazdasági egyesület, hivatásához képest, mind az állattenyésztés, mind az ipar terén hathatósan fejti ki működését. Évenként, az őszi hónapokban, Szatmáron ló- és csikó-díjazást, tavaszszal bika-kiállítást rendez, állami és magánjutalmazásokkal. Vándor-kiállításokat és űsző-díjazásokat is rendez a vidéken. Szalmafonó-gépek beszerzésével segíti a kisbirtokosokat. Rendezi a téli tanfolyamokon az előadásokat s azokat füzetekbe foglalva, terjeszti a nép között.
A titkár külön szaklapot szerkeszt "Gazdák Lapja" czím alatt és ezt a két korona tagsági díjért megküldi minden egyesületi tagnak. Ebben ismerteti mind a helyi, mind az országos érdekü mezőgazdasági mozgalmakat és irányítja a közvéleményt a gazdatársadalom bajainak orvoslására és a korszerű gazdálkodási módok felkarolására. A lap egyik rovatában nyilvántartja a gazdáktól bejelentett, eladásra szánt bor-jegyzéket és közvetíti annak eladását. A téli gazdasági előadásokkal a házi-ipar fokozatos kifejtését segíti elő és már sok községben megalapította a vessző- és gyékénykosárfonást. Évenként felváltva gyümölcsészeti, kertészeti, baromfi-kiállítást rendez. Közvetíti a községeknek a tenyészapa-állatok beszerzését és erre a czélra a külön kezelt bikaalapból előlegeket ad. A szocziális téren nagy eredményeket mutat fel a szövetkezetek szervezésével.
311A hitelszövetkezetek szervezése után, az ellenőrzés érdekében megalakította Szatmár székhelylyel, a négy vármegyére terjedő "Éjszakkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségét". Megalkotta a vármegye területére a "Vármegyei fogyasztási és értékesítő szövetkezetet" Szatmáron, mely működését nem csupán a nagyobb birtokosok gazdasági szükségleteinek előnyös beszerzésére irányozza, hanem a falusi fiókszövetkezetek útján, a köznép napi szükségleteinek olcsó beszerzésére is szolgál.
A gazdasági egyesület a szőlő-kultura tekintetében is megtette a kötelességét, a mennyiben a Szatmár várostól kapott 18 k. h. területen amerikai szőlőtelepet rendezett be és abból szakszerű kezelés mellett, a vármegye területére, a tagoknak kedvezményes áron évenként több százezerre menő gyökeres és sima vesszőt szolgáltatott ki.
A lótenyésztés javítása czéljából, az állatdíjazások mellett, megalakította a szatmári lóversenyeket, miáltal a nemesebb lótenyésztésre ösztönözte a gazdákat, melynek eredménye olyan magasra emelkedett, hogy az őszi lóversenyek alkalmával, a vármegye előkelő körein kívül, Szatmáron a szomszéd vármegyék sportkedvelő urai is tömegesen jelennek meg. Ugyancsak az állattenyésztés emelése czéljából nagyfontosságú alkotása volt az egyesületnek a közös legelő-intézmény, mely 150 k. h. bekerített területen adott legelőt, különösen a kisgazdák csikainak és szűzgulyájának.
Mindezen alkotások előteremtése és fentartása nagy áldozatokat vesz igénybe, s hogy az akadályok leküzdhetők legyenek, arra a csekély államsegélyen kívül, a gazdatársadalom áldozatkészsége és a szép összegü alapítványok szolgálnak biztosítékul.
***
Nagyobb gazdaságok.
Az egyes vidékek nagyobb gazdaságai egy részének leírását az alábbiakban adjuk.
Angyalos. Domahidy Viktor gazdasága. Ide tartozik a domahidai rész is. Összterület 1000 m. hold. Ebből kert és beltelek 24, kaszáló 250, a többi szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer hármas és hatos forgó. 40 m. holdon lóheremagot, 30 m. holdon dohányt termel. Lóállomány 25 félvér faj; ebből 10 igás, 8 kocsiló, a többi csikó. Szarvasmarha-állomány 60, magyar faju; ebből 16 jármos ökör, 16 tehén, a többi gulyabeli. Évenként 5-6 tenyészbikát is nevel. Gyümölcstermesztése híres, 40 m. holdon nemes almafajokat termel, kb. 400-500 mmázsa évi forgalommal. A munkaerőt helyben szerzi és leginkább részes munkásokkal dolgozik; napszámárak 100 fillértől 220 fillérig. Az átlagos haszonbér ezen a vidéken 24 kor. m. holdanként.
Apa. Kovács Gyula gazdasága. Hozzá tartoznak a Bereneze, Udvari, Komorzán és Tartolcz határában levő részek is. Összterület 2000 k. hold. Ebbő1 kert és beltelek 8 hold., legelő 150, erdő 900, szőlő 6, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer többféle. Lóheremagot 120, luczernát 10, repczét 30 k. holdon termel. Lóállomány 30, vegyes fajú; ebből 24 igás, 6 kocsiló. Szarvasmarha-állomány 180 drb. magyar fajuak és pedig 30 jármos ökör, 40 tehén, a többi gulyabeli. Juh-állomány 900, egynyíretű birka, 14 tenyészkossal. Erdészet bükk- és tölgyfanemmel. Szőlőt, bor- és csemegefajokat tart. Munkaerőt helyben szerez; napszámárak férfiaknál 80-300, nőknél 60-200 fillér. A földhaszonbér ezen a vidéken 12-14 korona.
Apa. Szentiványi Gyula gazdasága. Ide tartoznak a vámfalusi, újfalui és bikszádi részek is. Összterület 2750 m. hold. Ebből kert és beltelek 115 m. hold, szántóföld 810, kaszáló 350, legelő 200, szőlő és gyümölcsös 28, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer négyes forgó. Lóheremagot 70 m. holdon termel. Lóállomány összesen 20, nonius és vegyes fajok. Ezek közül igás 8, kocsiló 6, a többi csikó. Szarvasmarha 150, magyar és simmenthali keresztezés; ebből jármos ökör 24, tehén 5, gulyabeli 120. Ereteiben bükk és tölgy van; szőleiben járdovány, bakator, risling, budai fajok. Kertészete gondosan kezelt s 20 hold fiatalabb gyümölcsöse van. A munkaerőt helyben és a vidékről szerzi; napszám férfiaknál 100-400, nőknél 60-140 fillér.
Aranyosmeggyes. Boros Zoltán gazdasága. Összterület 800 m. hold. Ebből kert és beltelek 13 m. hold, szántóföld 650, szőlő 2, a többi kaszáló, legelő, erdő. Gazdasági és üzemrendszer hetesforgó. Repczét 45, lóheremagot 75 holdon termel. Lóállomány 16 félvér és lipiczai; ebből igás 8, kocsiló 4 drb., a többi csikó. Szarvasmarha van összesen 100, ebből jármos ökör 16, a többi gulyabeli. Juhállomány 500 db. birka, 10 tenyészkossal. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknál 160-200, nőknél 120-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 16 k. m. holdanként.
Aranyosmeggyes. Böszörményi Zsigmond gazdasága. Ide tartoznak a Berencze, Józsefháza, Avasújváros határában levő részek is. Összterület 1157 m. hold. Ebből kert és beltelek 18 m. hold, szántóföld 775, szőlő 5, a többi kaszáló, legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer hatos forgó. Repczemagot 50, lóheremagot 100 m. holdon termel. Lóállomány 11 db., félvér és lipiczai, ebből igás 4, kocsiló 4, hátas 1, a többi csikó. Szarvasmarha 144 db., ebből jármos ökör 24, gulyabeli 120, magyar fajták. Juhállomány 550 birka 12 tenyészkossal. Szőlejében borszőlő-fajták vannak.
Aranyosmeggyes. Jákó Kálmán gazdasága. Hozzá tartoznak a Józsefháza határában levő részek is. Összterület 700 m. hold. Ebből kert és beltelek 20 m. hold, szántóföld 500, szőlő 4, a többi kaszáló, legelő, erdő. Gazdasági és üzemrendszer ötös forgó. Lóheremagot termel 100 m. holdon. 312Ló-állomány összesen 14, vegyes fajtájúak, ebből igás 10, kocsiló 4. Szarvasmarha 100 db. és pedig 16 jármos ökör, a többi gulyabeli.
Aranyosmeggyes. Svaiczer Gábor örököseinek gazdasága. Hozzá tartoznak a Tőkés és Sebespatak határában fekvő részek is. Összterület 780 m. hold. Ebből 10 m. h. kert. és beltelek, 75 k. h. legelő, 90 k. h. erdő, 7 k. h. szőlő, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hatos. Tőkésen négyes forgó. Lóheremagot 30 m. holdon termel. Lóállomány összesen 25 db. félvér és lipiczai, ebből igás 12, kocsiló 2, csikó 11. Szarvasmarha 26 van, magyar fajta; ebből jármos ökör 14, tehén 4, tinó, üsző 4, bivaly 2. Hét holdas szőlejében bakator, furmint, carbenet, nagy burgundi és nemes kadarka-fajok vannak.
Batiz. Kovásznay Zsigmond gazdasága. Összterület 960 m. hold. Ebből kert és beltelek 18 k. hold, szántóföld 800, szőlő Szatmárhegyen 3, a többi kaszáló, legelő, erdő. Gazdasági és üzemrendszer hatos forgó. Lóheremagot termel 80, bükkönyt 15-20 holdon. Lóállomány 33 db. angol félvér és pedig 20 igás, 4 kocsiló, 1 hátas, a többi csikó. Szarvasmarha 132 db. magyar, simmenthali és pinzgaui keresztezés; ebből jármos ökör 24, tehén 18, gulyabeli 90, bivaly 12 db. Juhállomány 300 db. magyar faj 8 tenyészkossal. Sertéstenyészete kitünő, 56 mangalicza anyakocza és szaporulata. Tejgazdasága is van napi 40 liter és juhtej 30 liter termeléssel, a melyet Szatmáron értékesítenek. Baromfitenyésztéssel is foglalkozik s az évi forgalom kb. 800-1000 korona. Szőlejében főleg csemege fajok vannak, így muskotály és chasselas. Gyümölcsösében kb. 400 fa van, és évi forgalma kb. 500 kor. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 100-500, nőknél 60-300 fillér. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Borhid. Jéger Károly gazdasága. Ide tartozik a Vörösmart határában levő rész is. Összterület 630 k. hold. Ebből kert és beltelek 12, szántóföld 400, kaszáló 230 h. hold. Gazdasági és üzemrendszer ötös forgó. Lóállomány 12 vegyes faj, ebből igás 8, kocsiló 4. Szarvasmarha 52 db. magyar fajta, ebből jármos ökör l2, tehén 10, gulyabeli 30 db. Juhállomány 200 db. birka, 4 tenyészkossal. Sertésállomány 50 db. anyakocza és szaporulata saját kannal. A Szamoson saját hidasa közlekedik. Van vízi malma 2 kőre és olajütője. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi; napszám férfiaknál 80-120, nőknél 60-100 fillér. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 12 korona m. holdanként.
Csegöld. Báró Vécsey Aurél uradalma. Ide tartoznak a Császló és Sima határában levő részek is. Összterület 4000 k. hold. Ebből kert és beltelek 7, szántóföld 2500, kaszáló 600, legelő 400 k. hold, a többi erdő. Gazdasági üzemrendszer kilenczes, nyolczas és hatos forgó. Lóheremagot 200, luczernát 40 bükkönyt 30, dohányt 50, kendert és lent 25 m. holdon termel. Lóállomány 66 db. angol félvér, ebből igás 30, ménesbeli 33 db. Két méne van; az egyik angol telivér, a másik próbamén. Szarvasmarha-állomány 450 db. magyar faj; ebből jármos ökör 100, tehén 120, hízómarha 50-60 db., a többi tinó, üsző; tenyészbika nevelése országszerte híres. Számos kiállításon nyert kitüntetést és több első díjat; a változó állomány kb. 30-35 db. Juh-állomány 1200 db. Rambouillette-keresztezés, 20 tenyészkossal. Sertéstenyészete 100 anyakocza és szaporulata, 12-15 kannal, mangalicza-faj. Erdészete főleg tölgy; sarjerdő üzeme nagyszabású; s mivel az erdőterület vasút mentén fekszik a szállítási viszonyok jók. Kertészet öt holdon van; negyven holdas újabb telepítésű gyümölcsöse nagy sikerrel kecsegtet. Gőzmalma is van és olajütője, az előbbi 2 hengerrel és 8 pár kővel. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi; napszám férfiaknak 80-240, nőknek 60-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Cseke. Kende Béla gazdasága. Összterület 1400 k. hold. Ebből 14 kert és beltelek, 400 kaszáló és legelő, 20 erdő, 6 szőlő, 100 fűzes, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hetes forgó. Lóheremagot termel 70 holdon, dohányt 50 k. holdon. Lóállomány 45 angol félvér, ebből igás 14, kocsiló 6, csikó 25. Szarvasmarha kb. 190 db. magyar fajta. Ebből jármos ökör 48, gulyabeli 110, hízómarha 15-20, tenyészbika 5-6. Juh-állomány 500, egynyíretű, 10-12 tenyészkossal. Sertésállomány 60 mangalicza-kocza és szaporulata, 6 kannal. Erdejében főleg tölgyfa van, a fűzest rőzsének, kosárfonáshoz és szerszámfának használják. Szőlőnemek, risling, burgundi, kadarka és furmint. Van olajmalma. A munkaerőt helyben és a felvidékről szerzi, hónapos alkalmazással. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Csenger. Szuhányi Ferencz gazdasága. Ide tartoznak az Ujfalu és Hirip határában levő részek is. Összterület 1750 m. hold. ebből 30 1/4 kert és beltelek. 500 kaszáló és legelő, 100 erdő, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Lóheremagot 80, bükkönyt 20, kendert 15 m. holdon termel. Lóállomány 40 db. félvér és Nonius; ebből igás 25, kocsiló 5, csikó 10. Szarvasmarha 120, magyar fajta; ebből jármos ökör 37, tehén 42, tenyészbika 12, bivaly 27, a többi tinó. Juh-állomány 500, fésűs birka, 12 tenyészkossal. Sertés-állomány 45 mangalicza anyakocza és szaporulata 7 kannal. Erdejében tölgy- és gyertyánfa van; tűzi- és haszonfának használják; egyik része szűz erdő. Gyümölcsösének évi hozama kb. 100 mm. alma. A munkaerőt helyben szerzi, napszám férfiaknak 60-220, nőknek 40-100 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 16 kor.
Csomaköz. Solymossy István, gazdasága. Ide tartoznak a Szaniszló és Fény határában levő részek is. Összterület 500 k. hold. Ebből kert és beltelek 10, szőlő 2, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Lóállomány 20, Nónius-faj. Szarvasmarha 50 db., magyar fajta. Gyümölcsöt most telepített. A munkaerőt helyben szerzi, napszám férfiaknak 100-300, nőknek 100-200 fill. Átlagos haszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Darnó. Szegedy Antal gazdasága. Összterület 800 m. hold. Ebből kert és beltelek 45, kaszáló és legelő 180, erdő 50, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer ötös forgó. Lóheremagot 80, luczernát 40, répamagot 3-4, dohányt 20 k. holdon termel. Lóállomány 20, vegyes faj, ebből igás 10, kocsiló 4, hátas 1. Szarvasmarha 100 db. magyar fajta, ebből jármos ökör 20, tehén 25, tenyészbika 2, a többi tinó, üsző, gulyabeli. Juh-állomány 300-400 db. Sertés-állomány 30 mangalicza és szaporulata, 5-6 kannal. Gyümölcsöse 18 holdon: nemes alma-, körte- és szilvafákkal; évi forgalma kb. 1000-1200 kor. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknak 100-200, nőknek 60-120 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Domahida. Domahidy Sándor örököseinek gazdasága. Ide tartoznak az Udvari és Angyalos határában levő részek is. Összterület 3000 m. hold. Ezen kívül még Szabolcs vármegyében, Mihálydiban van birtoka. Kert és beltelek 24, szántóföld 1400, kaszáló, legelő 830, a többi Mihálydiban van. Gazdasági és üzemrendszer Domahidán nyolczas forgó; Angyalos és Udvari bérbe vannak
Domahidy Elemér tenyészetéből. Másfél éves magyar üszőbikák.
Fiatal magyar bikák Jármy Andor tenyészetéből.
Magyar bikák a báró Vécsey-féle csegöldi tenyészetből.
315adva. Lóheremagot 30, mákot 20, kendert 25 k. holdon termel. Lóállomány összegen 30 db., ebből igás 10, a többi csikó, vegyes fajok. Szarvasmarha-állomány 70, magyar és simmenthali fajták, az utóbbiból bikaneveléssel is foglalkozik. Jármos ökör 24, tehén 20, tenyészbika 2, a többi tinó, üsző és gulyabeli. Juh-állomány 400 darab birka, 12 tenyészkossal. A tejgazdaság kb. napi 100 liter, a mit Nagykárolyban értékesítenek. Kertgazdaság czéljára bolgár kertészeknek bérbe adott 24 holdat. Van motoros malma egy pár kőre. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 200-300, nőknél 100-140 fillér. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20-28 kor. m. holdanként.
Domahida. Domahidy Elemér gazdasága. Összterület 1828 m. hold. Ebből kert és keltelek 30, szántóföld 1500, szőlő 3, a többi kaszáló és legelő. Gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. 30 m. holdon lóheremagot, 25-ön bükkönyt, változó területen repczét, 20 holdon dohányt, 20-on kendert termel. Lóállomány 40 db. angol félvér, ebből igás 8, a többi kocsiló és csikó. Nevezetes méne a Millenium, Angliából importált mén fia. Szarvasmarha-állomány 190 db., magyar fajták, ebből jármos ökör 30, tehén 40, a többi tinó, üsző, gulyabeli és hízómarha. Sertésállomány 60 mangalicza anyakocza és szaporulata, 6 kannal. A munkaerőt helyben és vidékről szerzi, napszámárak a férfiaknál 100-300 fill., nőknél 80-160 fill.
Erdőd. Gróf Károlyi Lajos erdőd-vállaji hitbizományi uradalma. Ide tartoznak a Szentmiklós, Nagymajtény, Kismajtény, Szamosdob, Tőketerebes, Madarász, Résztelek, Alsóhomoród, Felsőhomoród, Középhomoród, Szoldobágy, Páczafalu, Szinfalu, Borhíd, Oláhmogyorós, Válaszút, Óhuta, Zelestye, Papbikó, Barlafalu, Oláhújfalu, Oláhtótfalu, Balotafalu, Kissikárló, Nagysikárló, Buság, Monostor, Misztótfalu, Iloba, Szatmár, Vállaj, Mérk Börvely, Kálmánd és Kaplony községek határában fekvő részek is. Összterület 59,000 k. hold. Ezenkívül van Nyitra vármegyében 19,000, Pozsony vármegyében 23,000 k. hold területű birtoka. A szatmár vármegyei uradalomban kert és beltelek 280, szántóföld 18,606, kaszáló 2335, legelő 1821, erdő 34,900, szőlő 45, adó alá nem eső terület 1013 k. hold. A földek különböző minősége szerint a gazdasági és üzemrendszer ötös, hatos és hetes váltó forgó. Repczemagot 60-100 k. holdon, dohányt 150, kendert 200 k. holdon termel. Lóállomány összesen 330, ebből igás 180, kocsiló 44, csikó 100, mén 6. Szarvasmarha-állomány összesen 3134, fehér erdélyi mayar fajta, ebből jármos ökör 1340, tehén 364, tinó 752, üsző 424, hízómarha 200, tenyészbika 84 db. Juh-állomány 9646, Merino (Electoral-Negretti) 285 tenyész kossal. Erdészetében a tölgy és a bükk dominálnak s 100 éves fordákban kezeltetnek. A szállítási viszonyok rosszak; az erdők legnagyobb része csak jó szánút, vagy jó száraz út idején közelíthető meg: tölgy-műfát, tűzifát és a bérczes erdőkben faszenet termel. Borászatánál a fő-szőlőfajok a bakar, risling, oporto, erdei fehér, ezerjó, és mézes fehér; fő csemegeszőlő a chasselas. Gyümölcsöse 30 k. holdon van s az évi forgalom kb. 1400 kor. Vállajban van szeszgyára 1312 hl. contingenssel; a zelestyei pagonyban két gázkemenczével felszerelt üveggyár, mind a kettö bérbe van adva. Van négy gőzmalma gazdasági szükségletre. A munkaerőt eddig az egyes környékeken szerezték be, de a nagytömegű amerikai kivándorlás miatt már külföldi munkásokat akar behozni. Napszám, árak férfiaknál 100-300, nőknél 70-160 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken nagyban 10, kicsinyben 14 korona.
Erdőszáda. Gróf Dégenfeld Sándor uradalma. Ide tartoznak a Tománya és Avasfelsőfalu határában levő részek is. Összterület 3700 k. hold. Ebből kert és beltelek 60, szántóföld 1005 11/3 kaszáló-legelő 680, erdő 957, szőlő 4 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer ötös és hatos váltó forgó. Lóállomány 50-60 db. angol félvér; ebből igás 4, kocsiló 8, hátas 4, a többi ménesbeli, a mely már több mint száz éves eredetű és ebbe olvadt a híres Wesselényi-féle ménes is. Szarvasmarha-állomány 284 db. magyar fajta; ebből jármos ökör 60, tehén 62, bivaly 28, tenyészbika 1, a többi gulyabeli. Sertés-állomány 107, fehér mangalicza, 44 anyakocza és szaporulata s 5 kan. Erdészete tölgyes és 120 éves fordában kezelik; a szállítási viszonyok elég jók; a termékek fűrészárúk, vaggonok számára. Szőlejében főleg csemegeszőlők vannak. Gyümölcsöse 35-40 holdon alma- és szilvafákkal. Van gőzmalma is, a mely egyidejűleg villamosságot szolgáltat és a vízvezetéket is ellátja. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknak 60-160, nőknek 60-80 fillér. Az átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. k. holdanként.
Érendréd. Falussy Árpád dr. birtoka.. Összterület 270 m. hold. Ezen kívül még Szilágy vármegyében van nagyobb szőlő birtoka. Itt kert és beltelek 8, szántóföld 220, szőlő 11, kaszáló, legelő a többi. Gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Lóherét 15-20 holdon termel. Lóállomány 18 db., vegyes fajúak; igás 14, kocsiló 4. Szarvasmarha-állomány 18 magyar és verestarka fajták; jármos ökör 8, tehén 7, üsző 3. Szőlejében borszőlőfajok, bakator, risling, leányka; csemegeszőlők: chasselas, mézes fehér, Madelain. Gyümölcsöse három holdnyi, kiváló alma- és körtefajokkal. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknál 120-200, nőknél 60-140 fillér. Átlagos földhaszonbér magyar holdanként 24 korona.
Érendréd. Strobencz Péter gazdasága. Összterület 1412 k. hold. Ebből kert és beltelek 12, szántóföld 1166, kaszáló és legelő 234 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer hatos vetőforgó. Lóherét 100 m. h., dohányt 40 k. h. termel. Ló-állomány összesen 40 db. Furioso-faj, ebből igás 16, a többi ménesbeli. Szarvasmarha összesen van 150 db. Ebből jármos ökör 44 magyar fajta; tehén 40 nyugati, hízómarha 30, tenyészbika 1, a többi tinó, üsző. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 60-200, nőknél 50-80 fill.
Érkörtvélyes. Balási József gazdasága. Ide tartozik az Érdengeleg határában levő rész is. Van még birtoka Csík- és Szilágy vármegyékben kb. 2600 k. hold. Itt összterület 1900 m. hold. Ebből kert és beltelek 6, kaszáló 100, legelő 90, szőlő 27, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer kettes és hármas-forgó. Bükkönyt 20-25, dohányt 50 k. holdon termel. Ló-állomány 50 db. lipiczai és Nonius-faj, ebből igás 28, kocsiló 8, csikó 14. Szarvasmarha-állomány 220, magyar és nehány svájczi; ebből jármos ökör 48, tehén 25-30, bivaly 30, tenyészbika 1, a többi gulyabeli. Juh-állomány 500 db., kurtaszőrű. 10-12 tenyészkossal. Sertés-állomány 70 mangalicza-kocza és szaporulata, 7 kannal. Borászatot: főleg olasz risling, aramont, erdélyi, slankamenka-fajok; csemege-szőlőnek chasselast tart. Van gőzmalma, olajmalma. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknak 100-200, nőknek 80-140 fill. Földhaszonbér ezen a vidéken nagyban 12 korona.
Fülpösdarócz. Luby Zsigmond gazdasága. Ide tartoznak a Fülpös, Fehérgyarmat és a Nagydobos határában levő részek is. Összterület 530 k. hold. Ebből kert és beltelek 20, szántóföld 440, 316legelő 40, szőlő 25, adó alá nem esik 5 hold. Szabad gazdálkodást folytat. Lóherét 50 holdon termel. Ló-állomány 24, Nonius és félvér arab; ebből igás 8, kocsiló 4, csikó 12. Szarvasmarha 100 db., ebből jármos ökör 16, magyar fajta; a többi piros-tarka bonyhádi; tehén 30, tinó 12, üsző 20, gulyabeli 20, tenyészbika 2. Sertés-tenyészete 40 mangalicza anyakocza és szaporulata, három kannal. Méhészete 30 kaptárból áll; a mézet helyben értékesíti. Borszőlőnek olasz risling, ezerjó és kadarka-fajokat, csemegeszőlőnek főleg chasselast és muskotályit termel. Tíz hold gyümölcsöse van. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknál 60-200, nőknél 60-120 fillér. Átlagos földhaszonbér a vidéken 32-40 kor k, holdanként.
Géberjén. Jékey Zsigmond gazdasága. Ide tartoznak az Ököritó, Győrtelek, Nagyecsed, Dobrácsapáti, Fehérgyarmat és Fülpösdarócz határában levő részek. Géberjénen és Fehérgyarmaton kívül a többi bérbe van adva. Összterület 3263 k. hold. Ebből kert és beltelek 55, szőlő 4, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Lóheremagot 50, luczernát 50 k. holdon, dohányt 85 k. holdon termel. Ló-állomány 60 db. Nonius-keverék. Ebből igás 24, kocsiló és hátas 12, a többi tenyész. Szarvasmaha 140, magyar fajta; ebből jármos ökör 32, tehén 32, tinó, üsző 36, gulyabeli 38, tenyészbika 2, egyik nyugati, a másik magyar. Sertés-állomány 60 mangalicza anyakocza és szaporulata. Szőlejében jó bor terem. A gazdaság jelenleg nagy átalakuláson megy át, a mióta átvette a tulajdonos fia, Jékey László, a ki sokat utazott külföldön és a gazdálkodáshoz nagy előtanulmányokat végzett. Gőzekével szántanak, tehenészetet rendeztek be és a régi külterjes gazdaságból sokoldalu belterjes mívelésre tértek át. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiakak 100 -240, nőknél 60-160 fillér. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Győrtelek. Németh Elemér birtoka. Hozzá tartozik a Szerdahelyi Ágoston-féle vetési és a Jékey-féle győrteleki bérlete. A saját és a bérelt terület együtt 3750 k. hold. Ebből kert és beltelek 11, szántóföld 3550, legelő 189 hold. Intensiv, belterjes gazdálkodást folytat, hetes fordulóval. Ő volt az első, ki a vármegyében a czukorrépa-tenyésztést, a gőzekeszántást és a tarka-marha és simmenthali anyag legelőn való tenyésztését megkezdte. Dohányt 100, czukorrépát 300, kendert 100, mákot 120 holdon termel. Ló-állománya összesen 165 db. lipiczai és magos félvér Dőry-féle u. n. dombovári mének után. Ebből igás 76, kocsiló 12, a többi csikó. Vetésen Szerdahelyi-féle ménes van. Szarvasmarha-állománya 1239 db. Ebből jármos ökör 260 db, simmenthali és berni; tehén 96, simmenthali és bonyhádi üsző 78, gulyabeli 591, hízó marha 202, tenyészbika 12. Juh-állománya 3174 db., ebből 1056 magyar juh, 2090 merinó, összesen 78 tenyészkossal. Tejgazdaság napi 700 literrel, a mit Szatmáron értékesítenek. Nevezetes a sertés-tenyésztése, mely az egész országban ismert, továbbá a simmenthali bika nevelése. 1906-ban Gyurka nevű bikája a szatmári kállításon első díjat nyert. Kitünő kertgazdaságot folytat; húsz holdon mindenféle kerti növényt, zöldséget termel. A szatmári kiállításon több almafajával nyert kitüntetést. Téglagyárat most épít. A munkaerőt többnyire helybeli munkások, néha felvidéki tótok adják; napszámárak férfiaknál 200-400, nőknél 150-300 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken kicsinyben 30, nagyban 27 kor. E gazdaságnak főtörekvése a sertéstenyésztésre irányul. Saját kiváló anyakoczákkal a sertés nemesítésére és eladásra szánt kitűnő tenyészkoczák nevelésére törekszik. Ettől külön áll a sertéshízlalással egybekötött sertéskereskedés, azonban csak saját hizlaldáiban hízott sertésekkel. Ezzel ismét kapcsolatban van a merinói ürük hízlalása, többnyire export számára.
Homok. Kováts Jenő gazdasága. Ide tartoznak a Sár, Szárazberek, Kishodos, Sályi, Angyalos Mikola, Tatárfalva, Pátyod, Mózesfalu, Bikszád, Avasújfalu, Felsőfalu, Ujváros, Erdőd és Szatmár határbeli birtokrészek is. Összterület 4000-5000 m. hold. Ebből kert és beltelek 17, szántóföld 2050, kaszáló, legelő 735, erdő 1200, szőlő 10, lanka 30 és kisebb hasznavehetetlen területek. Gazdasági és üzemrendszer nyolczas, ötös és négyes forgó. Ló-állomány 100 db. angol félvér és telivér. Ebből igás 25, kocsiló 10, hátasló 5, ménesbeli 70, anyakancza 36. Szarvasmarha 400 db. Ebből jármos ökör 100, tehén 100, tinó, üsző, gulyabeli 200, tenyészbika 7, bivaly 100. Juh-állomány 500 db., rambouillet-merino 15 tenyészkossal. Erdészet Homokon tölgyes, az Avasban bükk- és tölgy erdővel. Huszonötéves fordában kezelik. Szőlejében csemege- és borfajok vannak. A munkaerőt helyben szerzi; napszámár férfiaknál 100-260, nőknél 60-200 fillér. Átlagos haszonbér azon a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Homok. Kováts Sándor és Kováts Miklós gazdasága. Ide tartoznak a Sár és Mikola határában levő részek is. Összes terület 1200 m. hold. Ebből kert és beltelek 15, szántóföld 600, kaszáló, legelő kb. 350, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer hatos forgó. Lóherét 30-40 holdon termel. Ló-állomány összesen 32 angol félvér, ebből igás 14, kocsiló 6, csikó 12. Szarvasmarha 180 db. magyar fajta, ebből jármos ökör 20, bivalynevelés 100 db., a többi gulyabeli.
Hosszufalu. Gróf Teleki László Gyula uradalma. Ide tartoznak a Magosfalu, Puszta-Hideg-kút, Hagymáslápos, Erdőaranyos, Kisfentős, Nagysomkút, Magyarberkesz, Törökfalva, Jóháza, Berkeszpataka, Jeder, Jávorfalu, Nagynyíres határában fekvő részek is. Összterület kb. 9600 k. hold. Van ezen kívül Szolnok-Doboka, Kolozs, Marostorda és Alsófehér vármegyékben 15,000 k. holdnyi birtoka. A szatmár-vármegyei birtokból kert és beltelek 50, szántóföld, legelő és rét 3600, erdő 6000 hold. Szabad gazdálkodást folytat. Lóheremagot 150 holdon, lent 10-en termel. Ló-állomány 60 db, félvér amerikai, ebből igás 16, kocsiló 18, a többi ménesbeli. Nevezetesebb anyakanczák Gerle, Henrietta, nevezetesebb mén Bajnok, a melyek ügetőversenyeket nyertek. Szarvasmarha-állomány 350, ebből 136 magyar jármos ökör, a többi bonyhádi és innthali és pedig 90 tehén, 120 tinó, üsző, gulyabeli; két tenyészbika van, simmonthali. Sertés-állomány 160 mangalicza anyakocza és szaporulata. Tejgazdaság is van 400-500 liter napi forgalommal; a tejet Nagybányán értékesítik. Az erdőkben a tölgy uralkodik, 80 éves fordákban vágják s mű és tűzifának használják. A szőlőkben főleg bakator van. Gőzmalom van Magosfalun, olajütő szintén ott, Kis fentősön vízimalom. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik, napszámárak 80-200, nőknél 60-160 fillér. A földhaszonbér ezen a vidéken 16 kor. holdanként.
Iriny. Irinyi Tamás dr. és Irinyi István dr. gazdasága. Összterület 800 k. hold. Ebből kert és beltelek 20, szőlő 1, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hármas-forgó. Dohányt termelnek 40 holdon. Gyümölcsösük kiváló, faiskolájuk négy holdnyi, a gyümölcsös ugyanannyi; nemes alma- körte-, szilva- és fenyőcsemetéik vannak. A munkaerőt helyben szerzik. Az átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
317Istvándi. Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás uradalma. Ide tartoznak a czégényi, kömörői, tiszakóródi, fülesdi, sonkádi, csekei, fehérgyarmati s az erdődi részek is. Összterület 7400 m. hold. Ebből kert és beltelek 135, szántóföld 4100, erdő 1100, szőlő 14, a többi kaszáló és legelő. Gazdasági és üzemrendszere változó s a talajviszonyok szerint hármas, négyes, hatos, hetes és tizenegyes forgó. Lóherét 300, répát 300, dohányt 160 holdon termel. Dohánykertészete mintaszerüség tekintetében csaknem egyedül áll. Czégényben és Kóródon 60-60 k. hold termelésre van berendezve. A dohány udvar 3-3 k. hold területű, drótkeritéssel körülvéve. Két pajta hossza 77-77 s kettőé 121-121 m.; a pajták ötméteres osztályúak, az osztályok között egy méteres köz. Szélességük 8, magasságuk 4 m. Függőlegesen deszkázva, hét stabil- és egy mozgó-lappal. Az oszlopok mind tölgyfába ojtott fenyők és zsindelyszegélylyel vannak ellátva. Az udvar közepén simítóház 10/38 m. 12 nagy ablakkal. Egy dohányos család 5 k, holdat munkál; a dohányos kertészek számára közvetetlen a pajta-udvar mellett vannak a lakóházak egyenlően építve, egészséges helyiségekkel, közös pitvarokkal, 2-2 család számára 1-1 ház, külön telken. A termés átlag holdanként 10 m/m., 45 kor. beváltási ár mellett. Lóállomány 150 félvér; ebből igás 65, kocsi- és hátasló 20, a többi csikó. Szarvasmarha 720, magyar fajta; ebből jármos ökör 160, tehén 200, hízó-marhának a mustra ökröket fogják be, évente kb. 30-at, bikanevelés 10-20, a többi tinó, üsző, gulyabeli. Juh-állomány 1500, egynyíretű fésűs, 30 tenyészkossal. Sertéstenyésztése 480 darab fehér mangalicza; 100 anyakocza és szaporulata, 12 kannal. Erdészetében a, tölgy uralkodik; az egyes erdőket 18-20 éves fordában hántva és szálfaerdőnek adják el. Szőlejében a borfajok uralkodnak, risling, bakar, fehér erdélyi. 70 holdas gyümölcsöse alma-, szilva-, körte-termeléssel, kb. évi 2000 korona forgalommal. Van vízi malma, egy hengerre és két kőre; ősrégi családi tulajdon, állitólag már a mohácsi vészkor is fennállott. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 80-300, nőknél 60-150 fill. Az átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Jánk. Gróf Hadik Barkóczy Endre uradalma. Bérlő: Bárány Samu. Ide tartoznak a Majtis, Hermánszeg, Darnó, Csegöld, Császló és Szamosújlak határában levő részek is. Összterület 2800 m. hold. Ebből kert és beltelek 16, kaszáló, legelő 400, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer ötös forgó. Lóheremagot termel 200, luczernát 50, lent 45, kendert 30 m. holdon., dohányt 30-on. Lóállomány 28 lipiczai, ebből igás 24, kocsiló 4; egy nemes lipiczai ménje van. Szarvasmarha 360, ebből 80 magyar jármos ökör, a többi nyugoti; 60 tehén, 2 bonyhádi tenyészbika, 120 gulyabeli. Juhállomány 2000 drb. Rambouillet, 24 tenyészkossal. Sertéstenyésztés 130 mangalicza anyakocza.és szaporulata, 13 kannal. Tejgazdaság 150 liter napi termeléssel; Szatmáron értékesítik. Gyümölcsösének évi forgalma kb. 1400 kor. A munkaerőt helyben szerzi s napszámárak férfiaknál 80-180, nőknél 60-100 fill. A földhaszobér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Jármi. Kulin Sándor gazdasága. Hozzá tartozik a Mátészalka határában levő rész is. Összterület 800 m. hold. Ebből 6 k. h. kert és beltelek, 25 kaszáló, 2 szőlő, a többi szántóföld. Gazdasági és üzem rendszer hármas forgó. Lóállomány 20, félvér Nonius. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi, a napszámárak, férfiaknál 60-200, nőknél 50-100 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 12 korona.
Kakszentmárton. Péterffy Imre gazdasága. Ide tartoznak az Udvari és Domahida határában levő részek is. Összterület 950 m. hold. Ebből kert és beltelek 18, szántóföld 900, erdő 32 m. h. Gazdasági és üzemrendszer hármas vető-forgó. Lóállomány 24, vegyes fajú; ebből igás 20, kocsiló 4. Szarvasmarha 160, magyar fajta; ebből jármos ökör 36, tehén 10, a többi gulyabeli. Gyümölcsöse van s évi forgalma kb. 600-800 kor. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 120-300, nőknél 80-100 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 24-36 korona.
Kisnamény. Gróf Hadik-Barkóczy Endre birtoka. Ide tartoznak a Gacsály, Ricse, Csaholcz, Jánk és Császló határában levő részek is. Összterület 1800 m. hold. Bérlője Szamuely Viktor. Kert és beltelek 31, kaszáló, legelő 400 hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer ötös forgó. Luczernát 17, lóherét 200 m. h., dohányt 65 k. holdon termel. Lóállomány 58, lipiczai és muraközi; ebből igás 20, kocsi és hátas ló 6, egy lipiczai telivér mén, 31 csikó. Szarvasmarha 320; ebből jármos ökör, 68 magyar és tarka; tehén 32, hízómarha 20-30, a többi simmentháli. Tenyészbika négy simmentháli van. Juh-állomány 1000, Rambouillet, 24 tenyészkossal. Sertéstenyésztése 80 mangalicza anyakocza és szaporulata 12 kannal. A munkásokat helyben és vidéken szerzi; napszámárak férfiaknál 80-200, nőknél 50-140 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. holdanként.
Kocsord. Özv. Tisza Kálmánné szül. gr. Dégenfefd-Schomburg Ilona uradalma. Ide tartoznak a Mátészalka és Győrtelek határában levő részek is. Összterület 3400 k. hold. Ezen kívül van még birtoka Bereg, Borsod, Szabolcs, Zemplén vármegyékben összesen 6000 holdnyi. Itt kert és beltelek 100, szántóföld 2900, kaszáló 100, legelő 300 hold. Gazdálkodási ás üzemrendszer többféle. Dohányt 40, kendert 70, czirokot 70 holdon termel. Lóállomány 119, Nonius és angol félvér; ebből igás 20, kocsiló 16, ménesbeli 50, anyakancza 12, csikó 20, mén 2. Szarvasmarha 311; ebből jármos ökör 112, magyar erdélyi, a többi itthon nevelt, gulyán tartott marha: tehén 70, tinó 6, üsző 67, hízómarha 22, tenyészbika 34, ezek között vannak az eladásra szántak is. Juhászata 2000 drb. Rambouillet és Merino, 50 tenyészkossal. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 100-300, nőknél 60-160 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken nagyban 20-28 korona.
Koltó. Gróf Teleki János gazdasága. Ide tartoznak a Szakállasfalu; Remete, Magyarberkesz határába eső részek is. Összterület 2420 k. h. Gazdasági és üzemrendszer hatosforgó. Lóheremagot termel 40-50 holdon. Lóállomány 40 drb. félvér amerikai faj. Szarvasmarha 200 drb. félvér simmenthali és magyar fajták. Ebből jármos ökör 40, a többi gulyabeli. Sertéstenyésztése 50 anyakocza és szaporulata, 8-10 kannal. Erdeiben tölgy és bükk van, melyből műfát és tűzifát állítanak elő. Három holdnyi borszőleje is van. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak 80-300, nőknél 60-180 fill. Átlagos földhaszonbér a talaj szerint 10-80 kor. között váltakoznak.
Komlódtótfalu. Kossuth István gazdasága. Összterület 575 m. hold. Ebből kert és beletelek 14, kaszáló 16, legelő 32 hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hármasforgó. Lóheremagot 50 holdon termel. Lóállomány 16 lipiczai és angol félvér; ebből igás 11, kocsiló 5. Szarvasmarha 70, magyar fajta, ebből jármos ökör 12, tehén 6, a többi gulyabeli. Juhászat 400 birkával s 16 tenyészkossal. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 140-200, nőknél 60-120 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 korona.
318Krassó. Csengeri Mayer Salamonné és fiai Sámuel, Károly és Sándor gazdasága. Ide tartoznak a Dara, Csenger és Rozsály határában levő részek is. Összterület 2400 k. hold. Ebből kert és beltelek 15, szántóföld 2200 hold, a többi kaszáló, erdő, legelő. Gazdasági és üzemrendszer hármas-forgó. Lóherét 300, dohányt 30 k. h. termel. Lóállomány 80, Nonius, lipiczai és angol félvér; ebből igás 70, kocsiló 10. Szarvasmarha 500, magyar fajta és bivaly. Ebből jármos ökör 116, tehén 130, tenyészbika 20, a többi tinó, üsző, gulyabeli. Juhászat 2500 Rambouillet félvér, 70 tenyészkossal. Sertéstenyésztés 1000 drb., a törzsnyáj 150 anyakocza s szaporulata, 22 kannal. Tölgyerdejét 40 éves fordában vágják tűzifának. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknál 100-440, nőknél 60-220 fillér és élelmezés. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 20 kor. m. h.
Majtis. Vállyi Nóra gazdasága. Ide tartoznak a Kis- és Nagyszekeres, Penyige, Csaholcz, Vámosoroszi, Borzova, Zsarolyán, Darnó, Nyirmeggyes, Tyukod és Győrtelek határában levő részek is. Összterület 5000 hold. az özv, Vállyi Jánosnéé 1800 m. h. Az egész bérbe van adva. Kert és beltelek 120, kaszáló, legelő 1000, erdő 200 hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer Majtison váltó, a többieken hármas, négyes, ötös forgó. Lóheremagot 100, luczernát 50, bükkönyt 200 m. h. termel. Lóállomány 72 vegyes; ebből igás 64, a többi kocsiló. Szarvasmarha 450, magyar fajta, ebből jármos ökör 120, tehén 80, hízómarha 40-50, a többi tinó, üsző, gulyabeli. Juhászat 2000 darab fésűs, 50 kossal. Sertéstenyésztés 80 anyakocza és szaporulata, 8-10 kannal. Erdeje cser- és szilfás; egy ré szét cserzésre forditják, más részét szálerdőnek. A munkaerőt helyben és a közeli falvakban szerzi, napszámárak férfiaknál 100-240, nőknél 60-120 fill. Átlagos földhaszonbér 20 korona.
Mérk. Gróf Károlyi István uradalma. Ide tartozik a Nagyecsed határában levő rész is. Összterület 2836 k. hold; ebből kert és beltelek 1 3/4, szántóföld 1662 3/4, kaszáló 89 3/4, legelő 97, erdő 914, szőlő 6, nádas 63 k. h. Szabad gazdálkodást folytat. Lóherét 20, dohányt 100, czukorrépát 5, kendert 10 holdon termel. Lóállomány 14 ardennesi és magyar. Szarvasmarha 76, ebből jármos ökör 72, bivaly 2. Juhászat 364 merino. Sertéstenyésztés: 130 anyakocza és szaporulata, 22 kannal; összesen 760 drb. Erdejében cser, tölgy- és nyirfa van; tűzi- és épületfát termel. Az erdőgazdaság vadaskerttel van egybekötve; 1800 k. hold erdő van e czélra bekerítve, fő vadnemek fáczán, őz. Erdei és risling borszőlőt tart. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak férfiaknál 100-200, nőknél 60-120 fill. Átlagos földhaszonbér 24 kor.
Mezőpetri. Boér Endre gazdasága, Ide tartozik az Érkörtvélyes határában levő rész is. Össz terület 1300 m. hold. Ebből kert és beltelek 5, szőlő 4 m. h. a többi szántóföld. Gazdasági és üzem rendszer hatos forgó. Lóherét 50 holdon termel. A birtok egy része bérbe van adva. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknál 80-160, nőknél 60-120 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 24 kor. m. holdanként.
Nagydobos. Dienes Lajos birtoka. Ide tartozik a Szamosszeg határában levő rész is. Összterület 530 m. h. Ebből kert és beltelek 4, kaszáló, legelő 50, szőlő 25, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Dohányt 38 k. holdon termel. Lóállomány 16, vegyes fajok. Szarvasmarha-állomány 60 drb. magyar és tarka faj. Szőlőt bor- és csemege-fajokat tart: risling, ezerjó, zöld szilváni, bakator, furmint és chasselas. Gyümölcsöse kb. 600 drb. fából áll, nemes alma fajai vannak. A munkaerőt helyben szerzi, férfiak 100-160, nők 80-100 fill. napszámot kapnak. Átlagos földhaszonbér e vidéken 32 kor. m. holdanként.
Nagydobos. Jármy Andor birtoka. Összterület 800 k. hold. Még Szabolcsban van 900 m. h, birtoka. Itt kert és beltelek, 15 m. h., kaszáló és legelő 80 m. h. a többi szántóföld. Kettős, hármas, ötös, hetes forgókban műveli, a talaj szerint. Lóhere-magot 30, dohányt 32 m. h. termel. Lóállomány 36 angol félvér; ebből igás 14, kocsiló 4, hátas 3, csikó 15. Szarvasmarha 160, ebből jármos ökör 12, tehén 36 magyar fajta; híres a Sennyey-féle törzsgulya-tenyésztése és bika-nevelése. Juhászat 300, merino, 8-10 tenyészkossal. Sertés-állomány 40 fehér, göndör anyakocza és szaporulata, 4-5 kannal. Szeszgyárat most épit. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 100-180, nőknél 60-120 fill. Átlagos földhaszonbér 22 kor. holdanként.
Nagydobos. Báró Perényi Péter birtoka. Hozzá tartoznak a szamosszegi és parasznyai részek is. Van még Ugocsában 1300 holdnyi birtoka. Itt az összterület 2500 m. h. Ebből kert és beltelek 38 m. h., kaszáló 150, erdő 120, szőllő 8 m. h., a többi szántóföld. A homokon és alj-földeken szabad gazdálkodást folytat, a fekete talajon hármas a vetőforgó. Dohányt 50 k. h. termel. Lóállomány 48 vegyes faj; ebből igás 24, kocsiló 12, hátas 3, csikó 9. Szarvasmarha 160, ebből jármos ökör 40, hízómarha 120. Juhászata 600-700 db. fésűs. Sertés-tenyésztése 100 anyakocza és szaporulata, szőke mangalicza faj. Halászata bérbe van adva, a vitkai tiszai részen. Borszőlői: risling, oporto, járdovány, szerémi, csemegeszőlői: Madelain, muskotály, chasselas. Gyümölcsöse 10 hold területü; alma-, körte-, szilvaterméssel. Van mezőgazdasági szeszgyára, 960 hektlit. contingenssel. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknak 120-240, nőknek 100 fill. Földhaszonbér 20 kor. m. hold.
Nagyecsed. Báró Piret Lajosné, sz. gróf Károlyi Georgina uradalma. Hozzá tartoznak a Mérk és Fábiánháza határában levő részek is. Összterülete 5000 m. hold. Az egész birtok bérbe van adva; a bérlő Spitz Dezső, a ki ezen kívül gróf Zay Miklóstól 400 bérelt holdon és saját fehérgyarmati 400 holdas birtokán mintaszerűen gazdálkodik. Kert és beltelek 80 m. h. kaszáló, legelő 700, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer hármas és négyesforgó. Lóherét 100-150, czukorrépát 100, dohányt 100, mákot 50-60 k. holdon termel. Lóállomány 70, ebből 28 Nonius igás, 7 kocsiló, 35 csikó, 1 mén, Nonius és Gidrán faj. Szarvasmarha 400, magyar faj; ebből jármos ökör 120, tehén 60, tinó, üsző 220, hízómarha 80-100, tenyészbika 3. A hízott marhát Bécsbe szállítja. Juhászata 3600 fésűs gyapjas, 90 tenyészkossal; juh-hízlalással is szép eredménnyel foglalkozik s Németországba szállít; legutóbb megvette a gróf Károlyi-féle fésűs-gyapjas tenyész juhállományt, a mely az első díjat nyerte a kiállításon. Sertés-tenyésztése 1000 darabból áll, 200 mangalicza anyakocza és szaporulata. Méhészetet most rendez be. Van ötjáratu gőzmalma, finom őrlésre. A munkaerőt hely ben s a vidékről szerzi; napszámárak férfiaknál 80-300, nőknél 60-150 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken a lápon 22-26, fekete földön 18-22 kor.
Nagykároly. Gróf Károlyi Gyula uradalma. Hozzá tartoznak a Mezőpetri, Csanálos, Vállaj, Mérk, Börvely, Nagyecsed, Krasznabéltek, Felsőboldád, Dobra, Nagyszokond, Kisszokond, Szoldobágy, Lophágy és Felsősándorfalu határában levő részek. Összterület 25,773 k. hold. Van még Arad vármegyében 8260, Csongrádban 2172 k. hold területü birtoka. Itt kert- és beltelek 73, szántóföld 31911,909, kaszáló 665, legelő 1078, erdő 11,644, szőlő 62, nádas 16, adó alá nem esik 326 k. h. Szabad gazdálkodást folytat. Bükkönyt 650, kendert 110, lóherét 400, luczernát 380, dohányt 210, mákot 57 k. holdon termel. Lóállománya 300 db. félvér. Könnyü, felerészben ardennesi nehéz és telivér angol fajokat tart. Ebből igás 120, kocsiló 40, ménesbeli 70, anyakancza 20, csikó 48, mén 2. Szarvasmarha 1130 db., ebből jármos ökör 700, tehén 100, tinó 230, üsző 14, hízómarha 127, tenyészbika 4. Juhászat 7318 db., 194 tenyészkossal; háromnegyedrésze merinó, negyede fésűs. Sertésállomány 3687, anyakocza 800 és szaporulata; 180 kannal. Tejgazdaság is van, 500 liter napi termeléssel; Nagykárolyban értékesítik. Erdeiben tölgy, cser és bükk van, 60 éves fordákban vágják, főleg tűzifát állítanak elő belőle. Borszőlőnek erdei fehér, risling, kadarka, bakator; csemege szőlőnek fehér és vörös gyöngyszőlőket tart. Van két malma; saját szükségletre téglaégető és homokbányák; a munkaerőt helyben s az egyes vidékeken szerzik; napszámárak férfiaknál 80-240, nőknél 60-140 fill. Átlagos földhaszonbér azon a vidéken kicsiben 20-24, nagyban 12-16 kor.
Nyírvasvári. Gróf Zselénszky Róbertné, sz. gróf Károlyi Klára gazdasága. Összterület 2700 k. hold. Ebből kert és beltelek 60, erdő 600, szőllő 54 hold, a többi szántóföld. Hármas forgó rendszerrel mívelik. Lóhere-magot 30, luczernát 20, dohányt 44, mákot 20 holdon termel. Lóállomány 22, vegyes faj, ebből igás 12, kocsiló 5, csikó 5. Szarvasmarha 340, magyar és simmenthali fajok és keresztezés; ebből jármos ökör 96, tehén 140, bivaly 6, tenyészbika 3, a többi gulyabeli. Nevezetes Orpington tyúk-tenyésztése van Kossuth János intézőnek s ugyancsak neki 50 család egyesületi méhe 3-as kaptárokban; a tenyésztést 100 családra egészíti ki. Az erdészet akácz és fenyő; az akáczot 18, a fenyőt 70 éves fordában vágják. Borszőlőknek olasz risling, ezerjó, oportó és nagy burgundi, csemege szőlőnek chasselas blanc, Ferdinand Lesseps van. Gyümölcsöse alakulóban, 9 hold sikulai almával van tele. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknál 100-140, nőknél 60-110 fill. Átlagos haszonbér 12-14 kor.
Ököritó. Báró Uray Sándor gazdasága. Birtokkezelő és bérlő Ujfalussy Lajos. Összterület 1150 m. hold., kert és beltelek 8 m. h. a többi szántóföld. Lóherét 100, bükkönyt 60, luczernát 50 holdon termel. Lóállomány 25, ebből igás 16 félvér, kocsiló 4 telivér, csikó 5. Szarvasmarha-állomány 150, ebből jármos ökör 50 magyar, tehén 20, hízómarha 20, tenyészbika 1 nyugoti faj. Sertés-tenyésztése 350 db., 59 anyakocza és szaporulata, 10 kannal. Tejgazdaság is van, napi 150 liter tejjel, a mit Mátészalkán értékesít. Érdekes és nevezetes az agarászata; kiválóbbak Billencs, Botrány, Bagó, ez utóbbi 1907 őszén a szalkai versenyen I. dijat nyert. Gyümölcsösének évi hozadéka kb. 900 kor., almából, szilvából és dióból. A munkásokat a vidékről szerzi. Átlagos földhaszonbér 20-24 kor.
Ököritó. Németh Lajos és fiai gazdasága. Összterület 1290 m. h. bérlet hozzá 423 m. h. Kert és beltelek 20, kaszáló 60, a többi szántóföld. Ötös forgóban míveli. Lóherét, luczernát 75 m. holdon termel. Lóállomány 100, félvér; ebből igás 40, kocsiló 8, csikó 47 mén 1, lipiczai. Szarvasmarha 200, magyar és simmenthali. Ebből jármos ökör 80, tehén 50, a többi, tinó, üsző és gulyabeli; tenyészbika 2, simmenthali. Juhászat 1000 db. fésüs és merinó, 50 tenyészkossal. Tejgazdaság is van, 100 liter napi termeléssel, a mit Szatmáron értékesít. Gyümölcsöse 6 holdas. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi, napszám férfiaknál 160-300, nőknél 100-200 fill.
Pálfalva. De Gerando Félix gazdasága. Ide tartoznak az Ombod, Amacz, Erdőd és Oláhhodos községek határában fekvő részek. Összterület 1500 k. hold; ebből kert és beltelek 12, szántóföld 800, kaszáló 200, legelő 100, erdő 100, szőlő 10 hold; hármas forgóban mívelve. Lóállomány 20; ebből igás 8, kocsiló 6, csikó 6. Szarvasmarha-állomány 170 db., ebből jármos ökör 44 magyar, tehén 18, pinzgaui; tinó 40, üsző 20, gulyabeli 34, hízómarha 12, tenyészbika 2. Sertés állomány 100 anyakocza és szaporulata, 20 kannal, most összesen 600 darab. Van kisebb mértékben méhészete. 300 hold erdeje: sarjerdő. Risling, szőllőfajai bakar, chasselis, muskotály és Merlin. Gyümölcsöse 8 hold. Munkásait helyben szerzi, napszám:férfiaknak 120-280; nőknek 80-160 fill. Földhaszonbér 20 kor.
Patóháza. Tóth Móricz gazdasága. Hozzá tartoznak a meggyesi, apai, krassói részek is. Összterület 430 k. hold. Ebből kert és beltelek 5, kaszáló 30, szőlő és gyümölcsös 25 hold, a többi szántóföld; hármas forgókban mívelve. Lóherét 40-50 holdon termel. Lóállomány 10 db. vegyes faju. Szarvasmarha 90 db., ebből jármos ökör 10, tehén 25; a többi tinó, üsző. Sertés-állomány 200 db. mangalicza, 30 anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Méhészete 25-30 kas és egy-két mázsa eladásra is kerül. Borászata: bakator, járdovány és fekete kadarka. 24 holdas gyümölcsösének kb. 1500 kor. évi forgalma van. A munkásokat helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 80-300, nőknél 60-200 fill. Átlagos földhaszonbér 20-40 kor.
Pátyod. Madarassy Dezső gazdasága. Hozzá tartozik az angyalosi rész is. Összterület 660 m. hold. Máramaros vármegyében erdősége van. Itt kert és beltelek 44 hold, kaszáló 110, a többi szántóföld, hármas vetőforgóban mívelve. Lóhere-magot 100 holdon termel. Lóállomány 22 félvér; ebből igás 8, kocsiló 6, a többi csikó. Szarvasmarha-állomány 80 db., jármos ökör 16, tehén 45, a többi tinó; van magyar tenyészbika-nevelése is. Sertéstenyésztése 24 anyakocza és szaporulata 3-4 kannal; összesen 150 db. Gyümölcsösének évi forgalma kb. 600 kor. A munkaerőt helyből és Máramarosból szerzi; napszámárak férfiaknál 60-240; nőknél 160-180 fill. Földhaszonbér 20 korona.
Pettyén. Böszörményi Sándor gazdasága. Hozzá tartozik az aranyosmeggyesi rész. Összterület 700 m. hold; ebből 8 hold kert és beltelek, 150 hold kaszáló, a többi szántóföld, hetes forgóban mívelve. Lóherét 60 m. holdon termel. Lóállomány 16 vegyes faju; ebből igás 12, kocsiló 4. Szarvasmarha-állomány 110 db. magyar fajta; ebből jármos ökör 20, a többi gulyabeli. Juhászata 500 birka, 8 kossal. Sertés-tenyésztése 50, kisjenői fajta kocza és szaporulata, 5 kannal. Van gőzmalma egy hengerrel, és két pár kővel; van olajütője is. A munkásokat a vidékről szerzi, napszám férfiaknál 80-300; nőknél 60-100 fillér. A földhaszonbér átlag 20 kor. m. holdanként.
Pusztadarócz. Jékey Ilona és Nagy László gyermekeinek gazdasága. Egyes részei Szatmár-Németi és Nagypeleske határában feküsznek. Összterület 1600 m. hold; kert és beltelek 22, kaszáló 100 hold, a többi szántóföld, a melyet hármas vetőforgóval kezelnek. Dohányt 40 holdon termel. Lóállomány 25 db., ebből igás 12. Szarvasmarha 100 db. magyar és nyugati fajta; ebből jármos ökör 40, tehén 25 db. Juhászat 400 darab birkával. Tejgazdaság 70 liter napi termeléssel; Szatmáron értékesítik. A munkásokat helyben s a környéken szerzik; napszámárak férfiaknál 70-240; nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér 20 kor.
320Remetemező. Ujfalussy Miklós cs. és kir. kamarás gazdasága. Hozzá tartoznak a szinérváraljai, sebespataki, balotafalui, krassói, lippói, borhídi részek is. Összterület 3900 m. hold. Ebből kert és beltelek 43, szántóföld 2900, kaszáló 40, legelő 600, erdő 164, szőlő 8, nádas 6, adó alá nem esik 150 hold. Gazdasági és üzem-rendszer hatos forgó. Lóállomány 42, keresztezett muraközi; ebből igás 10, kocsiló 7; anyakancza 8, csikó 15, mén 2. Szarvasmarha 179; ebből jármos ökör 60, erdélyi fajta; tehén 16, gulyabeli 100, tenyészbika 3 vörös-tarka. Sertés-tenyésztése 60 mangalicza anyakocza és szaporulata, 6 kannal. Tenyészt orpington-tyúkokat, mexikói pulykát, emdeni ludat, pekingi kacsát. Erdeiben tölgy-, fűz- és nyárfa van. Zöldség kertészete 4 holdon kb. 100-300 kor., gyümölcsös kertje 10 holdon kb. 1000-2000 kor. forgalmat ád. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknál 80-280; nőknél 60-180 fillér m. holdanként. Átlagos földhaszonbér 20-32 kor. m. h.
Rozsály. Isaák Elemér gazdasága. Hozzá tartoznak a Zajta és Pályi határában levő, de bérbe adott részek. Összterület 1340 m. hold. Ebből 200 m. hold kert és beltelek, 515 m. hold szántóföld, 200 kaszáló, 70 legelő. Hármas és ötös forgóban gazdálkodik. Lóherét 60, repczét 35 m. holdon termel. Lóállomány 17 vegyes faj; ebből igás 8, kocsiló 4, csikó 5. Szarvasmarha-állomány 100 drb. magyar faju; ebből jármos ökör 20, tehén 30, a többi gulyabeli; a mustra ökröket hízlalja; bika neveléssel is foglalkozik. Juhállomány 300 darab, Rambouillet-keresztezés, 4 tenyész-kossal. Sertés tenyésztése 300 darab mangalicza, 50 anyakoczával és 10 kannal. A munkaerőt helyben szerzi; napszámárak férfiaknál 70-300, nőknél 60-200 fillér. Földhaszonbér átlaga a vidéken 20 kor. m. h.
Sárköz. Báró Vécsey László uradalma. Ide tartoznak az Adorján, Józsefháza, Kányaháza, Tartolcz és Komorzán hátárában fekvő részek. Békés vármegyében van még birtoka kb. 2800 holdnyi. Itt az összterület 15.585 k. hold. Ebből kert és beltelek 45, szántóföld 3025, kaszáló 695, legelő 1550, szőlő 10 1/2, hasznavehetetlen 400 k. hold, a többi erdő. Hatos és nyolczas forgókban mívelik. Lóherét 100, csillagfürtöt 20 k. holdon termel. Lóállomány 114 darab; ebből igás 40, kocsiló 32, ménesbeli 41, mén: egy magas félvér. Szarvasmarha 647, ebből jármos ökör 128 magyar; tehén 60 piros-tarka, tinó, üsző, gulyabeli 190 magyar és nyugoti, hízómarha 45 vegyes; tenyészbika 5 tarka, 5 fehér. Bivalytehén 40, igás 10, növendék 169. Juhállomány 1717 drb., raczka 419, fésűs 1298, 33 tenyészkossal. Sertéstenyésztése 1381 darab, kisjenői fajta, 232 anyakoczával és 49 kannal. Tejgazdaság napi 300 liter; a mit helyben eladásra és vajkészítésre fordítanak és a savót s a lefölözött tejet a sertéstenyésztésnél használják fel. A méhészet 50 dzierdzon-rendszerű kaptár; a mézet házilag értékesítik. Mesterséges haltenyésztést most rendeznek be a Túr és Tálna patakokban. Erdeiben fő a tölgy; a hegyi erdőkben a bükk, gyertyán, kőris, szíl, nyír- és nyárfa. 16-18 km. hosszú iparvasút szolgál a szállításra; tűzifát, szerszámfát, műfát és zsindelyt készítenek. Szőleiben túlnyomó a borszőlő, csak kb. 3% a csemegefaj. Risling nagyobb táblákban, továbbá bakator, mézesfehér, furmint, ezerjó, budai stb. Van tégla- és cserép-gyártás és az évi termelés kb. 400,000 tégla és 100,000 cserép; van két kőbányája, az egyikben trachitot, a másikban mészkövet fejtenek. Sárközön és Miklós-majorban gőzmalom és olajütő van. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi; napszámárak férfiaknál 100-400, nőknél 80-240 fillér. Átlagos földhaszonbér k. holdanként 24 kor.
Szaniszló. Gróf Károlyi József uradalma. Összterület 10.013 k. hold. Ezen kívül van Pest, Fejér- és Szabolcs vármegyékben 16,000 holdnyi birtoka. Itt kert és beltelek 7, szántóföld 5994, kaszáló 1240, legelő 493, erdő 1816, szőlő 100, nádas 5, használhatatlan 384 k. hold. A gazdálkodási rendszer különböző. Czukorrépát 50, dohányt 222, kendert 200, mákot 50, repczét 100 k. holdon termel. Lóállomány 60 darab, ebből 42 igás, 18 kocsiló. Szarvasmarha 740 darab, magyar fajta; ebből jármos ökör 240, gulyabeli 420, hízómarha 80. Juhállomány 3000 fésüs, 100 tenyészkossal. Sertés-tenyésztés 160 anyakocza és szaporulata, összesen 1000 darab, 20 tenyész-kannal; fehér mangalicza. Erdeiben tölgy az uralkodó és 100 éves fordában vágják, rendszeres üzemterv szerint. Szőlei ben főleg borszőlők vannak: olasz risling, erdei, kadarka; csemegeszőlőnek chasselas. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknál 80-400, nőknél 60-200 fillér.
Szinérváralja. Mándy Zoltán birtoka. Ide tartoznak a Remetemező, Rákos, Nagysíkárló és Nagybánya határában fekvő részek is. Összterület 1200 m. h. Kert és beltelek 25, szántóföld 800, szőlő 7 hold, a többi erdő. Az egész bérbe van adva.
Szinérváralja. Papolczy Béla gazdasága. Ide tartoznak a Józsefháza, Avasújváros és Apa határában fekvő részek is. Összterület 2700 m. hold; ebből kert és beltelek 11, szántóföld 1500, kaszáló és legelő 700, szőlő 24 hold, a többi erdő. Négyes forgókban mívelik. Lóherét 150-200, repczét 60-70 m. holdon termel. Lóállomány 15 darab vegyes faju. Szarvasmarha 350-400 darab magyar fajta: ebből jármos ökör 74, a többi gulyabeli. Juhállomány 1000 darab fésűs kétnyíretü, 22 tenyészkossal. Gyümölcsöse 22 hold, főleg nemes alma- és szilva-fajokkal. A munkaerőt helyben szerzi. Átlagos földhaszonbér 20-24 kor.
Túrvékonya. Pászthory Árkád gazdasága. Hozzá tartoznak a Felsőfalu, Bujánháza, Lekencze, Terep, Bikszád határában fekvő részek is. Összterület 3000 m. hold. Ebből kert és beltelek 6, szántóföld 2370, erdő 100, szőlő 2 hold, a többi legelő. Szabad gazdálkodást folytat. Lóállomány 20 darab vegyes faj. Szarvasmarha 200 darab magyar és nyugoti; ebből 21 jármos ökör, a többi gulyabeli. Juhállomány 300 darab fésüs birka. Sertés-tenyésztés: 30 mangalicza és yorkshírei anyakocza és szaporulata; 5-6 kannal. Gyümölcsöse Terepen 3 holdnyi. Gőzmalma van saját szükségletére. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám férfiaknál 100-160, nőknél 80-140 fillér.
Udvari. Szeőke Barna és Sándor birtoka. Hozzá tartoznak egyes részek Kisnamény, Fehérgyarmat, Berend és Avasújfalu határában. Összterület 1260 m. hold; ebből kert és beltelek 14, szántóföld 500, erdő 60 hold, a többi kaszáló és legelő. Hármas fordulóban míveli. Lóherét 40 holdon termel. Lóállomány 10 darab vegyes faju. Szarvasmarha 56 darab magyar fajta; ebből jármos ökör 16, gulyabeli 40. Juhállomány 200 darab, 6 tenyészkossal. Sertés-tenyésztés 20 anyakocza és szaporulata, kondorszőrü, fehér faju, két kannal. A munkaerőt helyben szerzi és napszámárak férfiaknál 160-500, nőknél 100-300 fillér. Átlagos földhaszonbér kb. 20 kor. m. holdanként.
0. ) Időközben e köztiszteletben állott férfiú, ki báró Vécseynek méltó utóda volt, szintén meghalt. A boldogult, ki 1907. augusztusában irta e fejezetet, ezzel is a mezőgazdaság ügyét akarta szolgálni. (Szerk.)