317IPAR, KERESKEDELEM, PÉNZ- ÉS HITELÜGY.
Irta: Szabó Endre és Ferenczi Miksa, az egyes ipartelepkre
vonatkozó részt Vende Aladár, revid. Kormos Alfréd
A felvidéki megyék befolyása.
Szabolcs vármegyét sem etnografiai viszonyai, sem népességének az ezen viszonyok által megszabott foglalkozása nem tették hivatottá az ipar nagyobbarányú ápolására, főleg a multban nem, midőn az ipari foglalkozás hazánkban csak ott gyakoroltatott szélesebb körben és főfoglalkozási ág gyanánt, ahol a mezőgazdaság űzésére a viszonyok alkalmatlanok voltak. Azonban Szabolcs vármegye egész terűletén az őstermelés mindenütt tért talált, minélfogva a megye lakosai nem is törekedtek a jövedelmező mezőgazdaságot más foglalkozásokkal felcserélni, annál kevésbé, mert az ipari és kereskedelmi téren a szomszédos felvidéki megyék virágzó iparával és kereskedelmével a versenyt különben sem vehették volna fel. Ezen felvidéki megyék, különösen a Szepesség, árasztották el a válogató izlésnek megfelelő ipartermékekkel Szabolcs vármegyét, míg a köznép szerény ipari szükségleteit, különösen az országos hírű debreczeni vásárokon szerezte be, noha a nagy-kállói vásárok is eléggé híresek és látogatottak voltak. Gátolta az ipar nagyobbarányú fellendülését azon körülmény is, hogy a kiterjedt mezőgazdaság a rendelkezésre álló összes munkáskezeket igénybe vette, minélfogva nagyobb iparvállalatok még akkor is csak csekély számban keletkeztek a megye területén, midőn hazánk kiválóbb vezérférfiai az iparfejlesztés szükségességét már erélyesen hangoztatták.
Árlimitácziók. A helyi par védelme. Nagy-Kálló, mint ipari központ. Nyíregyházi czéhek.
Ezek az okai annak, hogy Szabolcs vármegye érdekes lefolyású gyűléseinek jegyzőkönyveiben az ipar támogatására és fejlesztésére irányuló határozatot, aránylag igen keveset találunk. A megye területén keletkezett czéhek szabadalmainak kihirdetése s a szokásos árlimitálások az egyedüli feljegyzések, melyek az iparra vonatkoznak. Az árlimitálásokra nézve az első adatot az 1693. évi aug. 25-én tartott űlés jegyzőkönyvében találjuk fel; a későbbi határozatok sorából érdekes, hogy 1805-ben, a megye a sertéshus árát 8 krajczárban, a közönséges faggyúból való gyertyáét 20, a kecskefaggyúból valóét 24 krajczárban szabta meg fontonként. Az 1831. évi limitáczió, megemlítésével Biharmegye azon átiratának, hogy a hús árát felemelte, fentartja a régi marhahus-árakat, mely szerint katonatartó helyeken a hús ára fontonként továbbra is 8, más helyeken 7 krajczárban szabatott meg. Figyelmet érdemel a megyének a szűkebb haza iparának védelme érdekében, 1804-ben hozott azon határozata, mely szerint a megyei huszárok és hajduk csizma - illetve bakkancs-szükséglete ezentúl csakis a megye területén lakó czéhbeli csizmadiáktól szereztessék be, mely határozat alapján 1805-ben 32 pár bakkancsért 96, - 20 pár csizmáért 80 rénes frt utalványoztatott ki a szállító csizmadiáknak.
Mindazonáltal Szabolcs vármegye nem nélkülözte azon ipari lakosságot, 318mely a szerényebb igények iparczikkekkel ellátására hivatva volt. Fő s mondhatnók egyetlen czentrumát a szabolcsmegyei kézműiparnak Nagy-Kálló, a megye székhelye s legjelentékenyebb vásárainak színtere képezte. Itt már a XVII. század elején voltak a szokásos királyi czéhlevél alapján szervezkedett czéhek, melyek közt legjelentékenyebbek a szabók, kovácsok, szűcsök, csiszárok, nyergesek és szíjgyártók, vargák, csizmadiák czéhei voltak. A megye más helyén megtelepült iparosok is mindannyian a nagykállói czéhekhez tartoztak, csak József, még inkább I. Ferencz uralkodása idejében szakadtak el egyes ipari szakmákhoz tartozó, a megye más városaiban megtelepült iparosok a nagy-kállói czéhekből s királyi jóváhagyással külön czéheket alakítottak. Igy a nyíregyházi szűcsök 1818. évi április havában I. Ferencz királytól nyert czéhlevelöknek jegyzőkönyvbe iktatása alkalmával volt elmondva, hogy noha Nyíregyházán már évek óta 42 szűcsmesterek vagynak, mégis a nagy-kállói czéh nyomasztó kötelékéből ezek csak úgy szabadulhattak meg, hogy küldöttséget menesztettek Bécsbe, király ő Felségéhez, mely a nyíregyházi szűcs-czéh szabadalmazását sok instálás után vívta ki. Főczéhmesterré, a különválás körül szerzett érdemeiért, nemes Pápay György választatott meg. A nyíregyházi csizmadiák már előbb kiváltak a nagy-kállói czizmadia-czéh kötelékéből, ezek és a szűcsök példáját más iparágakhoz tartozók is követték s a negyvenes évek elején Nyíregyházán már 11 iparos czéh állott fenn. Később Nyír-Bátorban és Tisza-Dobon is létesültek önálló czéhek.
A gubás ipar.
Habár Szabolcs vármegyében a kézműipar jórészben csak a kezdetleges szükségletek fedezésére terjedt ki, mégis volt annak egy oly speczialitása, melynek termékei az ország távolabbi részeiben is, különösen az Alföldön nagy kelendőségnek örvendtek. Ez volt a gubásipar, mely az úgynevezett aprófürtű, selyemszőrű gubák készítése terén exczellált. Legjelesebb művelői ezen iparágnak Nyíregyházán települtek meg s innét készítményeikkel bejárták az alföldi vásárokat egész Szolnokig, Aradig és Nagyváradig. A nyíregyházi gubás-czéh, mely több éven át a később feloszlott takács-czéhhel volt egyesülve, 1841-ben IV. Ferdinándtól nyerte czéhlevelét; ekkor 45 önálló iparos űzte ezen mesterséget, köztül legjelesebb volt az Ormós-család, melynek finom gubáit a földbirtokos-osztályhoz tartozók is viselték. Ma már ezen egykor annyira virágzó iparág teljesen pangásnak indult, Nyíregyházán már alig 4-5 gubásmester űzi iparát, ezek közt legkiválóbb Bálint Áron, aki a millenniumi kiállításon finom gubákárt és selyemszőrű takarópokróczokért kitüntető oklevelet és érmet nyert. Ez iparág hanyatlásának főokául a nyíregyházi gubások azt mondják, hogy a Nyíregyhzán fennállott kalló a Nyírvíz-szabályozó társaság rendeletére leromboltatván, most kallóztatás végett Diósgyőrre kell készítményeikkel eljárni és a nagy költségek meg nem térülnek.
Az építő-ipar.
Megemlítendő a multban gyakorolt iparágak közül az építőipar és pedig első sorban azért, mert a Szabolcs vármegyében fennállott monumentális épületekhez az építőiparosok a követ többnyire Bodrog-Keresztúrról szállították s e kővek felettébb likacsosak lévén, magukba szívták a talajvízet, minek következtében az épületek nem voltak tartósak. Ez az oka annak, hogy a megye területén kevés, a múltból fenmaradt nagyobb szabású épület található. A régi építkezésekhez használt téglák Szabolcs vármegye területén állíttattak elő s ezek rendkívül jóminőségűek. Ipolyi azt tartja, hogy e téglák az u. n. színes téglák közé tartoznak, de az a feltevés, hogy a szabolcsmegyei régi téglatelepek színes téglákat gyártottak volna téves, 319mivel e téglák zöldes, kékes, szürkés színüket a felhasznált különböző agyagokból nyerték.
Pipagyártás.
Mintegy 25-30 év előtt még virágzó iparág volt Nyíregyházán a cseréppipa-készítés is, melyet az úgynevezett pipareszelők külön iparágat képezett foglalkozása egészített ki. Ma már ezen iparágak teljesen megszüntek a megye területén. A tizenkilenczedik század első felében Mihálydiban olajmalom, Vencsellőn bőrgyár, Nagy-Kállóban serfőző állott fenn. Nyíregyházán is volt serfőző, mely még a XVII. században keletkezett.
Gyáripar.
A gyáripar multjára vonatkozólag a következőket jegyezhetjük fel: Szabolcs vármegyében a 40-es és 50-es években csak olyan gyárak keletkeztek kisebb-nagyobb számban, melyek a mezőgazdasági igényeknek állottak szolgálatában. Eszenyben czukorgyár volt és állítólag ez volt Magyarországon a második czukorgyár; de csak néhány évig állott fenn s űzemének terjedelméről nem maradtak adatok. Kisebb-nagyobb szeszgyárak gyéren keletkeztek. A szeszfogyasztási és termelési adó behozatala előtt, mintegy 25-30 ilyen gyár állott fenn a vármegye területén, melyeknek egy része a szesztermelés szabályozásakor beszüntette működését, néhány pedig megfelelő átalakításon ment keresztül. A negyvenes években Nyíregyházán szivart és gyufát gyártottak. A gyufagyár részvény-egylet tulajdona volt.
A Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság telepe.
Hunyadi L. felvétele.
Házi ipar.
Több feljegyezni valónk van Szabolcs vármegye háziiparának multjára nézve. Hajdú-Nánás, mely azelőtt Szabolcs vármegyéhez tartozott, szalmakalap iparával exczellált; a nánási primitiv, de olcsó szalmakalapok az egész országban ismeretesek voltak. Nagy kiterjedést nyert a Tiszamentén a sásfonás, igen szép és tartós gyékényeket, dohánytartókat, szakasztókat, kenyérkosarakat és más hasznos czikkeket állítottak elő. Várda és Ibrány vidékéről látták el s látják el még most is lábtörlőkkel és gyékényekkel a felvidéki fürdőhelyeket. Keresett háziipar-czikk volt a sásból készült, úgynevezett szalma-dikó (szalmaágy) is, Turán háziiparszerűleg állították elő a közkedveltségű turai csutorát (csontból készült pipaszár-szopóka), mely fél "S" betűhöz volt hasonló s az ország minden vidékén kelendőségnek örvendett. Ez iparágra czélozva maradt fenn eme közmondás: "Azt hiszi, hogy ő találta ki a turai csutorát!"
A Tiszamentén foglalatoskodó halászok halászati eszközöket, u. m.: hálókat, varsákat, kivájt csónakokat, evezőket stb. nemcsak a saját használatukra, 320de elárusítási czélokra is háziiparszerűleg állítottak elő s ezen foglalkozás mindinkább széleskörűvé és jövedelmezővé vált, jelenleg azonban már majdnem teljesen elveszítette régi jelentőségét. Felemlítendő a háziiparágak közül a vászonszövés, mely a szabolcsmegyei községek ősrégi foglalkozása és sok községben még ma is gyakoroltatik. Egyes helyeken az összes lakosság vászonnemüi kizárólag otthon szőtt vászonból készültek. A salétromfőzés mint háziipar, szintén több község lakosságának nyujtott állandó foglalkozást; különösen Ibrányban és Demecserben a salétromfőzés az összes lakosság egyik főfoglalkozása volt.
Fegyenczipar.
A szabolcsmegyei fegyenczipar multja is igényt tarthat a felemlítésre. A nagy-kállói megyei börtönben elzárva volt rabok készítették a legjobb minőségű üröm-taplót, mely távol vidékeken is keresett czikké vált. Az intelligensebb rabok pedig ércz-díszművek bevésésével (czizelirozás) foglalkoztak, lőporszarukat, kelyheket, puska- és pisztolyágyakat stb. láttak el igen csinos bevésett képekkel és enigmákkal.
Áttérve Szabolcsmegye iparának jelenére, azt a következőkben tüntetjük fel, megjegyezve, hogy a nagyobb ipartelepek leírását e fejezet végén közöljük.
Kézműipar.
Kézműiparral az 1896. évi összeirás szerint, a megye területén összesen 3794 önálló iparos foglalkozik. A megye jelentékenyebb helyein a kézművesek száma a következő: Nyíregyháza 1025, Kis-Várda 407, Nyír-Bátor 198, N.-Kálló 216, T.-Lök 125, Polgár 120, Balkány 61, Nyírbakta 49, Újfehértó 97, Mándok 90, Gáva 76, Büd-Szent-Mihály 122, Kemecse 29 stb. A nyíregyházi kézműiparosok szakmánként következőleg oszolnak meg: ács 35, asztalos 70, bádogos 14, bodnár 5, borbély 11, czukrász 2, czipész 83, csizmadia 236, esztergályos 5, fésűs 3, gépész 7, harisnyakötő 4, hentes 16, kárpitos 8, építész és kőműves 47, nádkötő 8, kocsigyártó 3, kalapos 15, kefekötő 2, késes 2, kéményseprő 7, keztyűs 1, kútcsináló 4, kocsikészítő 3, könyvkötő 6, kerékgyártó 36, köteles 7, kovács 47, lakatos 34, mézesbábos 3, mészáros 18, nyerges és szíjgyártó 10, órás 9, rézöntő 5, ruhafestő 2, szabó 148, pék 14, szappanos 2, szitás 3, szobafestő 12, szűcs 52, timár 9, molnár 3, üveges 2, nyomdász 6, mázoló 1, gubás 5. Legnagyobb számmal a czizmadiák vannak, ezek társulata saját árúcsarnokkal (csizmadia-szín) bír.
Ipartestületek.
Ipartestületek a megye területén Nyíregyházán, Nagy-Kállóban, Kis-Várdán és Büd-Szent-Mihályban állanak fenn. A nyíregyházi ipartestület az 1885-ben megszünt általános ipartársulat ipartestületté átalakulása útján létesült. Elnöke Stoller Ferencz mézeskalácsos, alelnök Pivnik András kocsigyáros és Kovács György kőműves, titkár Komjáthy József.
Betegsegélyző pénztár.
A testületi betegsegélyző pénztár Szabolcs vármegye területére nézve Nyíregyházán székel, s működését 1893. áprilsi 1-én kezdte meg. Tagjainak száma 2500-3000, a megbetegedési esetek évenként 2000-2500. Elnöke Palatitz Jenő, alelnök Nagy Géza, titkár Rausz Sámuel.
Szakoktatás.
Az ipari szakoktatás csak Nyíregyházán rendezett jellegű, hol egy igazgatóval s 6 tanítóval alsó fokú ipariskola áll fenn, melyet a város évi 1400, az ipartestület 400 koronával segélyez s mintegy 600 iparostanonczot részesit oktatásban. A továbbképzést a "Nyíregyházi iparos ifjak önképző egylete" mozdítja elő, mely 1883-ban alakult, tagjainak száma 220, elnöke Ferlicska Kálmán dr., orsz. képviselő, alelnök Kozma György, titkár Kiss Andor. Az egyletnek van olvasó-terme, könyvtára s időnként felolvasásokat rendez. A vármegye más városaiban, az iparos tanonczok ismétlő-iskolaszerű szakoktatásáról, az elemi iskolai tanítók gondoskodnak.
321Első takarékpénztárak.
Szabolcs vármegyében csak a 60-as években keletkeztek az első takarékpénztárak és ezek után hosszabb időnek kellett elmulnia, míg a megye kisebb helységeiben is megalapították a "takarékot" és csak 1880 körül látjuk az intézeti hálózatot teljességében.
Intézeti hitel.
Eleinte az intézeti hitel is csupán drága pénzzel dolgozhatott, még 1850-ben is 10% betétkamatot fizettek az intézetek és míg ma a helyi takarékpénztárak és bankok jóhitelü egyének kötelezőit 5 3/4-6 1/2% kamat mellett készséggel számitolják le, addig az akkori kölcsönöknél 15-18% kamat volt bekebelezve telekkönyvileg; nem szabad azonban szem elől téveszteni azt, hogy ezen ma horribilisnak feltünő magas kamat, 40 százalékos uzsoraadósság kifizetésére szolgált.
Az ország pénzügyi egyensúlyának bekövetkeztével élénk kereslet nyilvánúlt központi jelzálog-hitelt nyújtó pénzintézeteink kibocsátásai iránt. Ezek pedig jövedelmező talajt leltek vármegyénkben kölcsön-üzleteikre nézve; a gazdálkodás mindinkább belterjesen fejlődött és így a birtokostól oly beruházásokat igényelt, a melyeket csak ingatlanának nagyobb mérvben való megterhelésével szerezhetett meg és bár Szabolcs vármegye telekkönyve egy par excellence jelzálogos kölcsönnel terhelt vidék képét mutatja, ezt semmi esetre sem szabad az eladósodottság fokmérőjéül venni.
Gabona- és liszt értékesítése.
Homokos talajunk a rozs és burgonya termelését indikálta. A nyári rozs Európában ismert minőségnél fogva elsőrangú kiviteli czikké vált és bár a nemzetközi kereskedelmi szerződések magas védvámjai folytán ma kevés rozsunk irányíttatik a régi német és svájczi piaczokra, a vasúti kimutatások szerint még ma is óriási mennyiségű rozs szállíttatik el a cseh, morva, sziléziai és galicziai malmok részére és habár nagyobb lisztgyár felállítására, mely gabonánkat itthon dolgozná fel, eddig nem nyílt alkalom, mégis kisebb gőzmalom majd minden községben van, nagyobbszerü gyár pedig a nyíregyházi Schlichter-féle Julia malom, a Mandel Eduárd és társai czég ipartelepe Nyír-Bátorban és gróf Forgách László gőzmalma Mándokon.
A nyíregyházi termény- és árúraktárak.
A nyíregyházi közraktárak.
Hunyadi L. felvétele.
Szeszgyártás.
Sokkal jobb helyzetet látunk a burgonya értékesítésénél. Ez kitünő keményítő tartalmánál fogva szeszfőzésre alkalmas lévén, vármegyénkben már 1850 után kezdték meg a burgonyát kifőzni. Az első "masinák" természetesen egészen kezdetleges berendezésüek voltak. Ma 37 modernül berendezett 322mezőgazdasági és egy nagy ipari szeszgyár működik, sőt a nyers szeszt a Mandel-féle nyírbátori finomítógyár mindenütt szívesen vásárolt kereskedelmi czikké változtatja.
Ezen kisebbszerü mezőgazdasági gyárak egyrészt Nyíregyháza és Nyír-Bátor, de főként Kisvárda vidékén vannak felállítva, évente egyenként átlag 1200 hektoliter szeszt főznek ki 36-40,000 kor. értékben, kihízlalnak egyenként 150 darab ökröt 50,000 kor. összegben és befizetnek a kincstárnak egyenként átlag 120,000 koronát, adókban és illetékekben.
Megyénk ezen főiparága időlegesen nagy tőkét vesz igénybe. Az évad megkezdésekor minden gyár a nyerstermény beszerzésére és a sőre-állomány beállítására 50-60,000 koronát igényel, miért is a szept.-október időszakban vidékünk pénzpiaczán élénk kereslet nyilvánúl, mely a terményűzlettel egy időre esvén, a vármegye pénzintézeteinek időlegesen visszatérő forgalmat biztosít.
A pénzintézetek keletkezésének története.
A szabolcsvármegyei pénzintézetek keletkezésének története kevésben különbözik a más vidékiekétől; rendszerint az illető város egy agilisabb embere pendíti meg az eszmét és a közönség, a többi intézetek sikere után felbuzdúlván, az intézetet megalakítja. Nehezebb volt az elsők, a kezdeményezők működése.
Emlékezetes marad vármegyénk közgazdaságának történetében az 1862. év augusztus 17-ik napja, a mikor is a nyíregyházi takarékpénztár egyesület alakuló közgyűlését tartotta.
A kezdet nehézségeit az alapítók, élükön gróf Lónyay Menyhérttel és Kovách Gergelylyel leküzdötték és a 750 drb 40 forinttal befizetett részvény elhelyeztetvén, az intézet ugyanazon év szeptember 24-én kezdte meg működését.
A takarékpénztár első vezetője Kovách Gergely volt, ki ezen minőségében 1872-ig, járásbíróvá való kineveztetéséig működött, a mikor a két állás összeférhetetlensége miatt, az előbbiről lemondott.
Rövid ideig tartó ideiglenes vezetés után, első vezérigazgatóul Kovách Lászlót választották meg, ki páratlan ügybuzgósággal vezetvén az intézetet, azt a mai fejlettség magas fokára emelte. 1890-ben bekövetkezett korai halála óta, műve az ő szellemében vezettetik tovább és mint később látjuk, az intézet az ország legjobban szituált vidéki takarékpénztárainak egyikévé fejlődött.
1865. október 1-én nyílt meg a vármegye területén a második takarékpénztár Naykállóban, a vármegye akkori székhelyén.
Ezen intézetet dr. Bleuer Miklós, Nagy Lajos és Ferenczy Lajos alapították 313 részvényre 100 frt befizetéssel. E takarékpénztár valóságos kultúrhistóriai feladatot töltött be. A mellett, hogy főfeladatát szem előtt tartva, részvényesei részére szolid, alapos munkával elért nagy osztalékot biztosított, az emberbaráti, jótékonysági és a művelődés előmozditására irányuló alapításoknak és adakozásoknak egész seregét létesítette; hogy csak kevés példát hozzunk fel, kezdeményezte a nagykállói mai középiskola felállitását és annak folyton bőkezü patrónusa maradt. A közkórházat évről-évre nagyobb segítségben részesíti, valláskülönbség nélkül ösztöndíjakat tűz ki és fentartója a tápintézetnek. Ezen kivül minden előforduló esetben elöljár a jótékonyság terén. Az intézet élén alapítása óta, 30 éven át annak megalkotója: dr. Bleuer Miklós állott.
1869-ben 2, 1872-ben 2, 1882-ben 1, 1883-ban 1, 1886-ban 1, 1892-ben 3, 1894-ben 1, 1897-ben 1, 1898-ban szintén 1 pénzintézet alakúlt és ezeken kívül még 5 hitelszövetkezet szolgálja a közönség érdekeit.
Nyíregyházi pénzintézetek.
Nyíregyházán négy részvénytársasági és egy szövetkezeti pénzintézet működik és pedig: a nyíregyházi takarékpénztár egyesület, melynek szervezetét az igazgatóság és felügyelő bizottság alkotja. Az igazgatóság elnöke Somogyi Gyula kir. közjegyző, ügyvezető igazgatója Fest László. A 60,000 koronával alapított intézet ma 400,000 kor. alaptőke, 434,000 kor. tartaléktőke és közel 110,000 kor. nyugdíjalappal, tehát összesen 944,000 kor. vagyonnal bír. Betétállománya meghaladja a 6 millió koronát, a kihelyezett tőkék összege meghaladja a 8 milliót. Ma 1000 drb 400 kor. névértékü részvénye van forgalomban, melyek közforgalmu árfolyama 1400 kor. körül variál.
A Szabolcsi hitelbank r. t. 1872-ben alakult, első elnöke leveleki Molnár Ágoston volt, utódja az elnöki székben és az intézetnek kezdettől vezérigazgatója Flegmann Lipót lett, ki 323az intézetet ma is a régi, szolid alapon vezeti. Ezen hitelbank, felismerve a nyíregyházi parasztbirtokosokban rejlő őserőt, évek hosszú sora óta előszeretettel kultiválja az ezekkel való összeköttetést és kölcsöneivel jelentékenyen előmozdította vagyonosodásukat. A nyíregyházi gazdák szorgalmukkal, ritka takarékosságukkal és fáradhatatlan munkájukkal közel 20,000 hold kitünő minőségű földet acquiráltak és nem mulik el év, hogy egyik másik nagyobb birtok ne parcelláztatnék és vétetnék meg általok, a mikor is 1200 öles kis holdjáért szívesen megadja a gazda az 500-600 koronás árt. Ily természetű kölcsönkötvények közel egy milliót elérő összegig vannak az említett intézet birtokában, kizárva ezen űzleteknél a legcsekélyebb koczkázatot is. A Szabolcsi hitelbank 1000 drb részvényben, 200.000 kor. alaptőkével és 80,000 kor. tartalékalappal rendelkezik; betétei megközelítik a 2 millió koronát.
A Nyíregyházi gazdasági és keresked. hitelintézet r. t. működését 1892-ben kezdte meg az 1900. év január havában oly szerencsétlen véget ért Gencsy Béla elnöklete alatt. Igazgatóságának elnöke Martinyi József, ügyvezető igazgatója Ferenczi Miksa. Ez intézet igazgatósága, működésének súlypontját a kereskedelmi és iparvállalati összeköttetésekben kereste és találta meg, fennállásának rövid 7 éve alatt oly eredményeket mutatva fel, a melyeket csakis a vezetésben működő összes faktorok egyetértő munkája magyaráz meg. A 400,000 kor. alaptőkével alakúlt intézet majdnem 90,000 kor. tartaléktőkével, 2 milliót megközelítő betéttel, összesen 3.200,000 kihitelezéssel dolgozik.
Szövetkezeti alapon egy intézet működik Nyíregyházán. A Nyíregyházi kölcsönös segélyző egylet. E szövetkezet a polgárság élénk részvétele mellett mihamar virágzásnak indúlt, és míg egy irányban a takarékoskodást a nép minden körében terjeszti, addig más irányban olcsó és kényelmesen törleszthető kölcsönöket nyújt nekik. 1899-ban 500,000 koronát ért el a törzsbetét állománya. A szövetkezet kezelő igazgatója Kovách Győző, kit Nyíregyháza város főszámvevői székéből hívtak meg ezen állás betöltésére.
Kölcsönügyleteket köt még a város árvapénztára, a mely pupilláris biztosítékot nyujtó ingatlanra betáblázás mellett helyezi el az általa kezelt árva-készpénzvagyont. Az ily természetü kölcsönök 500,000 koronát haladnak meg.
Nagykállón a Szabolcsmegyei takarékpénztár egylet közvetíti a hitelt. Ez az intézet nemcsak városában, hanem az egész vidéken nagy népszerüségnek örvend; nemcsak a kölcsönt kérők, hanem a betétet elhelyezni óhajtó, másutt lakó felek is felkeresik a kitünő hírü intézetet, ismerve annak konzervativ irányát. A takarékpénztár 125,200 kor. alap-, 104,000 kor. tartalék- és 60,000 kor. nyugdíjalappal rendelkezik, betétei 1,700,000 koronára rúgnak.
Kisvárdán két részvény pénzintézet és egy szövetkezet működik.
Az "Erzsébet" gőz-műmalom Mándokon.
Saját felvételünk.
Kisvárdai pénzintézetek.
A Kisvárdai takarékpénztár 1869-ben alakult 120,000 kor. alaptőkével; ez a tartaléktőkékből 240,000 koronára lett felemelve és mégis 110,000 kor. tartalék-alappal, valamint 37,000 kor. nyugdíjalappal rendelkezik. Az intézet alapitója és elnöke Hrabovszky Rudolf tekintélyes ügyvéd volt, kinek helyét elhunyta után, Farkas Balázs orsz. képviselő vette át. Vezérigazgatója Halasi Mór, ki az intézetet modern alapon, kipróbált jeles elvek mellett vezeti. Két millió korona betétállomány mellett több mint 3.000,000 kor. kihelyezés szerepel.
Kisvárda élénk kereskedelme, vidékének kifejlett szeszgyáripara még egy pénzintézet létesítését tette szükségessé, mely
Kisvárdai ipar és kereskedelmi Bank czég alatt 1886-ban alapíttatott. Ez az intézet a közszükségletet teljes mérvben kielégíti, expanziv működése mellett az eredetileg 200,000 324koronás részvénytőke kevésnek bizonyult és az ismételt kibocsátásokkal 500,000 koronára emelkedett. Az intézet fennállásának aránylag rövid ideje daczára, 360,000 kor. tartaléktőkével bír. Elnöke Farkas Balázs orsz. képv., első vezérigazgatója Propper Lipót volt, kinek elhunyta után a részvényesek Díner Gyulát választották meg.
A kisvárdai Kölcsönös segélyző szövetkezet dr. Vadász Lipót elnöklete alatt sikeresen oldja meg jórészt emberbaráti feladatát.
Nyírbátori intézetek.
Nyír-Bátorban 1872-ben alakúlt meg a Takarékpénztár 130,000 kor. alaptőkével. Vezérigazgatója Szikszay József; igazgatásában részt vesz a város és a közeli vidék intelligencziája, betétei meghaladják a 600,000 koronát, tartaléktőkéje 80,000 korona. Tisztviselőiről gondoskodott 40,000 koronát meghaladó nyugdíjalapjával.
1892-ben alakúlt a Nyírbátori népsegélyző egylet mint szövetkezet Deme Ignácz elnöklete alatt, ügyvezetője Balog Ferencz. A szövetkezet gondosan ápolja az intézményt, melyet a közönség melegen felkarolt és így a részjegyzők tőkéjök után állandóan 6% kamatozásban részesülnek. Ezen részjegyzések felülhaladják a 400,000 koronát.
A Schlichter-féle "Julia" gőzmalom és lakóház.
Hunyadi L. felvétele.
A többi vidéki pénzintézetek.
A Tiszapolgári takarékpénztár 1882-ben alapíttatott, illetve az ott működött szövetkezet akkor változott át részvény-takarékpénztárrá 1600 drb 50 koronával befizetett részvény alapján 80,000 kor. alaptőkével; elnöke Bányász Sándor. Ma ezen intézet 60,000 kor. tartaléktőkével, 500,000 kor. betéttel rendelkezik.
A Tiszalöki takarékpénztár 1884-ben alapíttatott, a legkedvezőbb kilátások mellett, a gazdag vidék értelmisége erőteljesen felkarolta az uj intézményt, mely 500 drb 100 kor. névértékü, 60 koronával befizetett részvény kibocsátása által szerezte be alaptőkéjét. A Liszauer Ignácz vezérigazgató vezetése alatt lévő intézet már 1894-ben tartalékainak részbeli felhasználásával kicserélte a részvényeket, teljesen befizetett uj részvényekkel. Betétei mintegy 600,000 koronára rugnak.
A Büd-szent-mihályi takarékpénztár eredetileg szintén szövetkezeti alapon alakúlt és csak 1884-ben változott át részvénytársasággá 120,000 kor. tőkével. Elnöke nánási Oláh József orsz. képviselő, vezető igazgatója Papp Ferencz.
325A megye úgynevezett tiszaháti részén a Dombrádi takarékpénztár elégíti ki a hiteligényeket. Ezen intézet 100,000 korona alaptőkével 1892-ben alakúlt, Fábry Imre elnöklete alatt; vezető igazgatója Vas Mihály ref. lelkész, kinek az intézet fejlődésében oroszlánrésze van.
Uj-Fehértón, Nyíregyháza közeli szomszédságában 1894-ben szervezkedett egy népsegélyző szövetkezet, mely azután már két évvel később részvénytársasági formává változtatta át szevezetét. Igazgatóságának elnöke: Szoboszlay Imre, vezető igazgató: Katz Sámuel. Az igen élénk város és a gazdag vidék bő alkalmat nyújt a takarékpénztár működésének kifejtésére, a közönség bizalma a 320,000 koronát elért betét-állományban nyilatkozik meg, tartaléktőkéje 15,000 korona.
Balkányban 1897-ben alakúlt a takarékpénztár, 60,000 kor. alaptőkével, Gaál Elek elnöklete alatt. Az intézet Hajdú Gyula igazgatása alatt már első évi működése után 160,000 korona betétet gyűjtött.
A nyírmadai takarékpénztár elnöke gróf Vay Ádám, vezérigazgatója Krausz Mór, részvénytőkéje 200,000 kor. Az intézet 1898-ban alakúlt. Betéte 400,000 kor., míg kihelyezése 800.000 koronára rúg.
Forgalom összesítése.
A Szabolcs vármegye területén működő intézetek 2.500,000 kor. alaptőke és 26.000,000 korona kihelyezés mellett évenként 500.000 korona tiszta jövedelmet produkálnak, mely a különböző tartalékok bevonásával majdnem 12% kamatozásnak felel meg; de ha figyelembe vesszük, hogy ez intézetek 17.000,000 korona betétet gyümölcsöztetnek és 3.500,000 korona visszleszámitolás útján beszerzett tőkét kezelnek, arra a biztos meggyőződésre jutunk, hogy ezen intézetek a vidéken szokatlanúl olcsó kamattételek alkalmazásával teljesítik a hitelszolgáltatást.
A Barzó- és Vojtovics-féle téglagyár.
Saját felvételünk.
A leszámítolási kamattételek Nyíregyházán 5 3/4 - 7%, a vidéki takarékpénztáraknál 6 1/2 - 7 1/2% között variálnak, míg a betét utáni kamatláb 4-5% között változik.
Terményüzlet.
Úgy Nyíregyházán, mint Kisvárdán a terményüzlet kiválóan élénk. Nagy czégek és terményárú-raktárak bonyolítják le a forgalmat és a két terményraktár 80,000 métermázsa terményt képest befogadni.
A nyíregyházi termény- és áruraktár 160,000 kor. alaptőke mellett igen szép jövedelmet produkál; igazgatója Szamuely Aurél.
A kisvárdai áruraktár alaptőkéje 160,000 kor. Igazgatója Halasi Mór.
Mindkét árúraktár az elhelyezett termény piaczi árának 3/4 rész értéke erejéig előleg nyújt.
Egészben véve a szabolcsmegyei hitelviszonyok egészséges alapon nyugszanak és bár nemzetgazdasági szempontból óhajtandó volna, hogy ipari fejlesztés által a túlnyomoan agrikultur megye minden téren érvényesülne és így segélyforrásokban öregbednék, mindazonáltal megczáfolhatatlan tény a vármegye lakosságának folytonos vagyonosodása.
A millennáris kiállítás kitüntetettjei.
Az 1896. évi budapesti ezredéves kiállításon érmet, díszoklevelet vagy másnemü elismerést kaptak: 1. Millenniumi nagy érmet: Májerszky Barna gépgyáros 326Nyíregyháza. 2. Kiállítási érmet: Ágostai hitvallású népiskola Nyíregyházán, Kassai Nándor főreáliskolai tanár Nagy-Kállóban, Szeifrid László kocsigyáros és Kovács Mihály szíjgyártó Kis-Várdán, ifj. Schmotzer János késmüves, Epbinder Károly asztalos, Bálint Áron gubás, Maczánszki Sámuel szűrszabó, Thaisz Károly szabó, Opris Oszkár műfaragó, mind Nyíregyházán. Elismerő oklevelet. Nőipariskola Nyíregyházán, Katona István asztalos Nyír-Bátorban, Neubauer Lajos sodronygyáros, Antal János kocsigyártó, Moravszki Pál asztalos, Pásztor Mihály asztalos, Rakovitz Gyula, Palatitz Jenő szűcs, mind Nyíregyházán. Közreműködők érmét: Koczok László kir. főmérnök és Májerszky Barna gépgyárának következő alkalmazottjai: Albert Imre, Balogh Imre, Barta András lakatosok, Gráf János művezető, Huszti Pál kovács, Kazinczi Gábor lakatos, Kerekes Kelemen esztergályos, Maximovits Gyula kovács és Schönberger Antal fémöntő.
Mandel Ede és Társai czég ipartelepe Nyírbátorban.
Helyi felvétel.
Nagyobb ipartelepek.
A Szabolcs vármegye területén létező nagyobb ipartelepek üzem- és termelési adatai a következők:
A nyíregyházi villamossági részvénytársaság Nyíregyházán. Alapíttatott 1897-ben. Czélja: világítás és erőátvitel. A gyár két hatalmas épületből áll. A telep területe 10,000 négyzetméter. Hajtóerő három darab 100 lóerejű gőzgép. Termelési képesség: 3000 darab 16 gyertya erejü izzólámpa. A Nyíregyházi villamos vasutat is e telep fogja üzemben tartani.
Schlichter Gyula "Julia" gőzmalma Nyíregyházán. Alapította a jelenlegi tulajdonos 1897-ben. A telep két holdnyi területet foglal el és hat épületből áll. Saját villamos világítása van és egy 120 lóerejü gőzgéppel van felszerelve. A munkások száma 25. Termelési képesség két és fél vaggon naponként. Kiviteli piacz Galiczia, hazai piaczok Erdély, Szabolcs és a szomszédos vármegyék. A tulajdonos egy nagyszabásu gőzsütő-gyárat rendezett be, finom süteményre, házi kenyérre, esetleg katonai és aratási nagyobb kenyérszállításokra.
A malom szomszédságában van Schlichter Gyula gőzfavágója gőzfűrészszel és gőzbaltával felszerelve. Alapította 1897-ben. A telepen egy 80 327négyzetméter nagyságú épület áll, melyben gőzgép hajtja a fűrészt és a baltát. A gőzfavágó naponta 150 métermázsa fát képes feldolgozni.
Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan építőmesterek téglagyára Nyíregyházán. Alapíttatott 1886-ban. Gyártási ágak rendes épülettégla, síntégla, homorú és lapos cserép. A telep, melynek területe mintegy 23 hold, a téglagyártáshoz teljesen fel van szerelve; van rajta egy körkemencze, 10 darab szárító-szín, azonkívül még 6 darab különböző czélra szolgáló épület, a szükséges kútak, sártörő és vízhúzó gépek. A munkások száma 70-80, ezek között 20-25 asszony-munkás. Évi termelési képesség két és fél millió. Piacza Nyíregyháza és környéke.
E czég tagjai, mint tervező építőmesterek, a következő épületeket építették fel: a városi gőzfürdőt, ág. ev. főgimnáziumot, görög kath. templomot, több városi iskolát és tanítói lakot és számos magánházat; mint vállalkozók pedig a kir. törvényszék és börtön épületét, a nagy evangelikus iskolát, a vármegyeházát, a város tulajdonát képező, díszes Korona-szállót, a közvágóhidat, a közraktárakat, a honvéd-lovas laktanyát, a színházat, a posta-épületet, a villamos telepet, az Erzsébet közkórházat, a berczeli, bereczki és vissi vízemelő-telepeket és tiltókat, a nagykállói orsz. tébolydát és ugyanott a járásbíróság épületét és több vidéki templomot és kastélyt.
Van ezenkívül még két kisebb téglagyár. Az egyik Király Sándoré, a másik a Führer czégé.
Neubauer Lajos sodronyszövetgyára Nyíregyházán. Alapították Neubauer Lajos és János 1875-ben. Gyártási ágak: sodronyszövetek, fonatok, kerítések, menyezetek, váltók, sodrony-ágybetétek és kocsiülések. A gyár 2000 négyzetméter területen fekszik és három épületből áll. A munkások száma 15, ezek közt 8 női munkás. Évi termelési képesség 50,000 kor. értékben. Kiviteli piaczok Lengyelország, Krajna és Ausztria. Lengyelországba menyezet-nádszövetet szállít, az utóbbiakba sodrony-ágybetéteket. Ezenkivül Magyarországon van czikkeinek erős piacza.
Nyíregyházi termény- és árúraktár részvénytársaság. Czélja: termények elhelyezése, amelyekre előleg ad, és azonkívül a szeszkereskedéssel is foglalkozik. Alapította az ottani takarékpénztár, a szabolcsi hitelbank és a megszünt ipar- és kereskedelmi bank, 1888-ban.
Irsay és társa vas- és fémöntődéje Nyíregyházán. Alapították 1890-ben Gőbl és Wagner. A telepen két épület áll és gőzerővel dolgozik. A munkások száma 20. Piaczait a közeli vármegyék képezik.
Májerszky Barnabás gépgyára Nyíregyházán. Alapíttatott 1882-ben. Különösen olajgyártási gépekre fektet súlyt és 1900-ig 86 olajgyárat rendezett be. Különlegessége a víznyomású olajsajtók gyártása. A gyár területe 980□ m., melyen a külömböző munkaszakokra beosztott nagy épület áll. Gőzgéppel dolgozik és munkásainak száma rendszerint 60. Termelési képessége évenkint mintegy 180.000 korona értékű árú. Kiviteli piaczai Galiczia és Szlavonia és hazai piaczai az országnak olajmagvakat termelő részei.
Feldheim Emánuel napraforgó-olajgyára Nyíregyházán. Alapította Jaeger József 1872-ben. A telep 8 holdnyi terűletén 5 épület áll. Gőzgéppel dolgozik és munkásainak száma átlag 14. Piacza a hazaiakon kívül, Ausztria.
Mandel Eduard és társai műmalma Nyír-Bátorban. Alapította Mandel Eduard 1850-ben. Különlegessége a nyíri rozsliszt. A malom 400 négyzetméter területet foglal el és egy épületből áll. Hajtóerő két gőzgép, melyek közül az egyik 100, a másik 25 lóerejü; a munkások száma 30. Évi termelési képesség 35,000 métermázsa sima őrlés, és 30,000 métermázsa finom őrlés. 328Kiviteli piaczok rozslisztre: Ausztria, Csehország és Galiczia. Hazai piaczok: Borsod, Abauj, Zemplén, Bihar, Hajdu, Máramaros és Szatmár.
Ugyancsak e cég tulajdonát képezi az e teleppel kapcsolatos napraforgó-olaj és olaj-pogácsa-gyár. Különlegesség az étkezési olaj gyártása. A gyár három épületből áll és 500 négyzetméter területet foglal el. Üzemidő hat hó, mely idő alatt állandóan 20 munkást és 50 napszámost foglalkoztat, mely utóbbiaknak nagyobb része nőkből áll. Fél évi termelési képesség: 2500 métermázsa olaj és 3500 mmázsa pogácsa. Kiviteli piaczok: Ausztria, Horvátország, Románia és Galiczia, az olajpogácsa számára pedig a cs. és kir. családi uradalmak.
E teleppel kapcsolatos ugyane czégnek a szeszgyára, mely nyers és finomított szesz előállításával foglalkozik. 5 épületből áll, melyek 1200 négyzetméter területet foglalnak el. A munkások száma 25. Évi termelési képesség 7000 hktl. nyers szesz és 25,000 finomított. Piaczai, Szabolcson kívül, a szomszédos vármegyék és Budapest.
Legujabban a fentnevezett czég egy eketaliga gyárat is alapított, mely 500 négyzetméter területet foglal el és mintegy 50 munkást foglalkoztat. A taligának alapszerkezete az, hogy a két tengely a szilárdan ráerősített kerekekkel együtt forog s a tengelyek és kerékagyak kopását teljesen kizárja. Ezen elmés szerkezetű eketaliga az összes államokban szabadalmazva van és máris élénk keresletnek örvend.