« NYITRAVÁRMEGYE ÁLLATVILÁGA. Irta Kelecsényi Károly. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

 NYITRAVÁRMEGYE KÖZEGÉSZSÉGÜGYE. Irta dr. Thúróczy Vilmos. »

353NYITRAVÁRMEGYE FLÓRÁJA (FLORA COMITATUS NITRIENSIS).
Irta dr. Pantocsek József
A flóra kutatói.
Nyitravármegye, a flóráját nagyjából tekintve, egyike a haza jobban átkutatott vidékének. Számos kisebb-nagyobb florisztikai közleményen kívül, mely Knapp Prodromus Florae Nitriensis czímű munkájának 10-12. oldalán van előszámítva, s a mely közül, kivált a Holuby-é0 meg a Krzisch-é érdemel említést, az egész vármegye flóráját Knapp József Ármin, most a bécsi udvar muzeum növénytani osztályának egyik botanikusa (lásd Nagy Lexikon X. köt. 645. old.) gyüjtötte össze most idézett czímű munkájában.18 Magának Nyitra városának is van tudományosan összeállított flórája, mint dr. Schiller Zsigmond, a Pester Lloyd mai szerkesztőjének ifjabbkori tanulmánya "Nyitra város és környéke növényföldtani viszonyainak leírása",1 a melyben 2472 hazai növényfaj (644 génusz) közül 1297-et Nyitravármegyéből (503 génusz) és 886 fajt (407 génus) Nyitraváros környékéről tüntet ki. Vágujhely flóráját Keller Emil közli.2 A megye flóráját, kivált az élő és ásatag moszatokat, ezek után dr. Pantocsek József kutatta.3 Ezen túl, kivált még a magasabb vidékein kellene kutatni és az ujabb időben figyelemre méltatott soktagú génuszait (szeder, zanót, Hieracium, rózsa, Gentiana, menta stb.) gyüjteni s a vegetatió leplének megalakulását pontosabban földeríteni.
A flóra változatosságának okozói.
Nyitravármegye flórája növényföldrajzi tekintetekből méltán az érdekesebb flóraterületek egyike, mert a növényzete összetételéhez, csoportosításához és physiognomiájához nemcsak a legkülönbfélébb geologiai, hanem klimatologiai momentumok is járulnak, kivált a megye legészakibb privigyei és legdélibb érsekujvári járásaiban. Míg például a megyének legdélibb részén, a rónaságon, csupán az akáczfa v. koronafa, vagy a füzes nyujt a forró nyáron egy kis árnyékot, addig a megye legészakibb községében, Gajdelben, hol csak májusban tavaszodik ki, szeptemberben pedig nem ritkán a tél is be szokott köszönteni, a magas hegyzárta szűk völgyet vajmi későn éri a melegítő napsugár. Ezért nem csoda, hogy míg Tardoskedd és Ujvár táján az alföldi, pusztai, vagy jobban mondva legelői, a szíkes helyen pedig a sós talajt kedvelő sósföldi növényekkel (halophyton) ismerkedhetünk meg: addig Gajdel havasainak hegyi rétjén nemcsak az ölnyi magasságú és egész bozótokat alkotó Crepis Sibiricával, de valóságos havasvidéki füvekkel találkozunk.
354A flóra összefüggése az orografiával.
Nyitravármegye nagyobb részét szántják-vetik, vagy máskép munkálják, ezért eredeti növényzetének nagy része kipusztult s a flórája ősi characteréből jócskán veszített. Hegyein azonban a vegetatiója bántatlanabb maradt s az orografiai viszonyok a flóra tagozodásában jól kalauzolnak.
Geografiailag és növényzetét tekintve, Nyitravármegye a magyar haza északnyugati részében egyike hazánk érdekes és tanulságos területeinek. Kiváltképen a mészszikláinak eredeti és a haza flóráját kitüntető növényzete nevezetes s ez Nyitravármegyét hazánk más ilynemű sziklás vidékével nemcsak geologiailag, hanem őskori eredeti növényzetével is összekapcsolja. Hazánk nyugati részében felmagasodó három fő-hegyláncz és hegysorozat közül a Kis- és Fehér-Kárpátok, meg az Ősfátra4 lánczolja Nyitramegyében is terjeszkedik s a kettőt a Vágvölgye választja el egymástól.
A flóra tagjai.
A megye flórájának tagjai:
I. A megye északi részén e hegységeknek még tetemes-magasságu tetői emelkednek, mint a Nagy-Iharos (Nagy-Javorina) északnyugaton, Trencsénmegye határán (968 mt.), az Ivánbércz (Inovec 1042 mt.), a Nyugati-Fátrában a Temetvénynyel, a Réva (Réván) a Veternaholában vagyis a rajeci havasokban (1205 mt.), a megye legészakibb részén, továbbá a Strazsó, a Ptácsnik (1346 mt.) Barsmegye határán, míg a Tribecs (829 mt.), meg a Zoborhegy (587 mt.) a Nagy-Fátra végső nyulványa.
A havasi jellem.
Ezek a hegytetők leginkább havasi v. havasvidéki vegetatiót táplálnak, azért növényzetük a Kárpátok nyugati részével, kivált a Fátra havas tetőiével egyezőbb. Minthogy azonban ez a vidék a Fátrahegységnek már tetemes lealacsonyodása, ill. elkopása, a havasi vegetatió már nem lehet annyira változatos és soktagú, mint amannak magas bérczein és tetőin. Nyitravármegye flórájának ez az egyik nevezetesebb alkotórésze.
E vidék kiválóbb növényei: a kígyónyelvfű (Ophioglossum vulgatum), a holdruta (Botrychium lunaria), korpafű (Lycopodium clavatum), Calamagrostis silvatica, Avena alpestris, Nardus stricta, Convallaria verticillata, Malaxis monophyllos, Valeriana tripteris, Achillea distans, Carlina acaulis, Hieracium Auricula L (H. collinum Glochn.), Scrofularia vernalis, Primula elatior, Lysimachia nemorum, Dianthus saxigenus, Vaccinium Myrtillus, V. vitis Idaea (fenyvesbogyó, afonya), Pirolák, Haquetia Epipactis, Astrantia maior, Aquilegia vulgaris, Aconitum Anthora, A. Vulparia, Actaea spicata, Arabis multicaulis Neilr., Lunaria macropoda Borb., Sagina nodosa, gyakrabban mint var. glandulosa, Alsine laricifolia, Polygala amara, Alchemilla vulgaris, Geranium pratense.
Kvád flóra.
II. A Kis- és Fehér-Kárpátokon a haza belsejének növényzetétől eltérőbb vegetatió díszlik, melyet a növényföldrajzban közönségesen kvád flórának (flora Quadica) nevezünk. Jelleméhez tartozik kivált a répafenyő v. búrfenyő avagy búrfa (Pinus silvestris) erdeje, valamint sajátságos szederbokrok tenyésztése, aminőket a haza egyéb részén hiába keresnénk. A fehér Knautia tenyésztése is itt végződik hazánkban; a Linaria arvensis, Helosciadium repens is jelleme. Ez Nyitravármegye flórájának második és nyugati tagozatja.
Alacsonyabb hegy és dombvidék.
III. A vármegye alacsonyabb hegyi és dombos vidékét rendesen szántják-vetik, vagy másképen művelik, avagy erdőség borítja. A növényzet itt sokkal kevertebb és jellemét veszti. Úton-útfélen, mezsgyén, a mindenfelől összehurczolt növényzet az eredeti vegetatióval keveredik, sőt gyakran helyéből kiszorította és kiszorítja. Ez a munkált dombvidék flórája. Ahol azonban a dombvidéknek sziklás vagy nagyobb sziklacsoportjai vannak, ott az eke meg a kapa nem működhetik és nem ront. Itt van a verőfényes lejtőn v. a sziklás tetőn annak a régi vegetatiónak a maradéka, amely hazánk egyéb vidékén, pl. a Balaton mellékén, a Bakony déli lejtőin, a főváros körül vagy a Mátrában is, mint magyarföldi növényzet5 más növényzet közül nagyon kirívó, s amely tehát világosan őskorbeli elterjedésről tanúskodik.
Ezen növények közül némelyik változatlanul egész a havascsúcsig terjed (Draba lasiocarpa Rochel), némelyik többé-kevésbé átváltozik. Ha a Kárpátoknak harmadkori fölemelkedéséből indulunk ki, akkor az alacsonyabb 355vidék növénye jutott az ősidőben a síkról a felső regióba. De az idők hosszú folyamán a havas vezérnövénye az alvidékre is lejuthatott, így hát valósággal meg nem mondható, hol kezdődött az átformálódás, lent-e vagy a havason; inkább hihető, hogy mind a két helyen.
A mészsziklás, füves, erdőtlen lejtők magyarföldi növényeinek legkiválóbbjai: a Triticum cristatum, Poa Badensis, Gagea pusilla, G. Bohemica, Allium montanum, Iris pumila, Thesium humile, Inula Germanica, I. hybrida var. Pseudo-ensiformis, I. oculus christi, Achillea setacea, A. Pannonica Scheele (A. lanata aut.), A. Neilreichii Kern. (A. nobilis Knapp), Artemisia Pontica, A. scoparia, Jurinea mollis, Scorzonera Austriaca, Taraxacum serotinum, Lactuca viminea, Hieracium echioides, Campanula Sibirica, Glechoma hirsuta, Nepeta Pannonica, Phlomis tuberosa, Bupleurum affine Sadl. (B. Gerardi aut.), Globularia Willkommii Nym. (Gl. Vulgaris aut.), Echium rubrum, E. altissimum, Onosma arenarium, O. setosum (O. echioides Knapp?, non L.), Odontites lutea, Adonis vernalis, Hesperis tristis, Thlaspi Jankae, Biscutella laevigata, Draba lasiocarpa, Alyssum montanum, A. saxatile, Helianthemum Fumana, H. chamaecistus, Dianthus collinus, Polygala maior, Coronilla vaginalis, stb.
A megye alacsony vidéke.
IV. A megyének völgyei, a Vág meg a Nyitra síkja, valamint a megye déli áldástermő rónája általában munkált vidék, ahol a vegetató még jobban keveredett és az eredeti növényzet, a magyar Kis-Alföld növényzete, még jobban pusztult. Mindazáltal ez a vidék termőhelyeivel és növényzetével a hegyvidékétől tetemesen különbözik, ezért ezt a vidéket Nyitravármegye flórája 4-ik tagozatának tekintjük.
A megye déli részén Cirsium brachycephalum, Salvia Aethiopis, S. Austriaca, Anchusa Italica, Clematis integrifolia stb. a jellemző. A szíkes és mocsaras vidék, valamint a homokos mezők növényzete (360. stb. old.) is e tagozathoz tartozik.
Ez a négy vidék a megye flórájának összetevő nagyobb tagja, ebből keveredik és tarkul Nyitramegye növényzete. Flóránk két első tagozatja hegyi és havasi vegetatio, a másik kettőnek eredeti növényzete, a mennyiben még megvan, a magyarföldi (vagy helytelenül pontusi) flórának északnyugoti tagozatja.
Déli növények.
Délibbjellemű növénye Nyitravármegyének: a bojtorjánpázsit (Tragus), a Juncus Tenageia, Eragrostis maior, Carex pilosa, Muscari racemosum (gyöngyike), Hemerocallis fulva, Polygonatum latifolium, Anacamptis pyramidalis, Ophris arachnites, Cephalaria Transsilvanica, Crepis Nicaeensis, Carpesium cernuum, Pyrethrum Parthenium, Rubia tinctorum, Galium Pedemontanum, Lonicera Caprifolium, a sulyom, a Melissa offlcinalis, Teucrium Botrys, T. Scorodonia, Scandix pecten Veneris, Cuscuta lupuliformis Krock. (C. monogyna Knapp, non Vahl), Veronica Persica, Ranunculus Illyricus, Cerastium umbrosum, Geranium Pyrenaicum, Salvia Aethiopis, Sideritis montana, Reseda phyteuma, Conringia orientalis stb.
A hegyvidék.
A Tribecs, Ivánbércz, a Kis-Magura, a facskói hegység, nemkülönben a Vág- és Morvafolyó között elterülő Fehér- és Kis-Kárpátok csoportjához tartozó hegység csúcsai az északnyugati Kárpátok vagy a Fátra növényzetének elemeit táplálják, de mint alacsonyabb termőhelyen, a havasi flóra mindenesetre fogyatékosabb. A hegy oldalain némi eltéréssel inkább az a növény van, amely a hazának más helyein is ily magasságban terem. Ezekben a hegységekben, a hallatlan erdőpusztítások ellenére, még őserdő jellemét hirdető bükkösre vagy fenyvesre bukkanunk. A régi tölgyes a völgy partjait alkotó előhegyeket meg a dombos vidékeket foglalta el. E területeken azonban a magyarföldi növényzetnek nemcsak egy érdekes tagja esett áldozatáúl a terjeszkedő kultúrának, mely minden mívelhető területet szolgálatába ejt, vagy pedig a hallatlan módon űzött cserhántásnak. Megemlítendőnek tartjuk, hogy a tőkés-ujfalusi katlanban, de csakis itt, még magas, 50 éves tölgyön is a fejrevágást (Kopfwirtschaft) alkalmazzák, tehát a tölgyet, akár mint a fűzfát, úgy kezelik.
Legnevezetesebb pontja a Nyugati-Fátra flórájának a Gajdel község határában levő, kimondhatatlan szépségű Réva-hegy, ennek erdőszélein és nagykiterjedésű havasaljai rétjein, továbbá az Ivánbércz (Inovecz) hegységben, az Iharos (Javorina) hegyi rétjein, ama hegységnek podhrágyi mészszikláin lehetők a legkiválóbb havasi növények. Az Ivánbércz-hegységnek temetvényi mészszikláin a Draba lasiocarpa, az Onosma, az Ophrys arachnites máris a magyarföldi flóra szülöttje, a Thalictrum foetidum szigetszerűen nő itt. E flóraterület legremekebbjei és a legdúsabb mennyisége a Nyitra város környékén elterülő dombokon, pl. a Mária-hegyen, a Martoni-, az Urbán- és a Zobor-hegyen találhatók.
Magyarföldi növényzet.
A magyarföldi növényzet Nyitravármegyében a Nyitravölgyben, Viszocsány, a Vágvölgyben, Galgócz táján éri el elterjedésének legészakibb határát. 356A gazdasági növények közül a szőllő a Vágvölgyében még Vágujhely táján, a Nyitravölgyében pedig Nagy-Bélicz mellett, itt a volt gosztonyi szőllőhegyen, sikerrel művelhető. Mindkét szőllővidék borterméke jó, a vágujhelyi vörös még jóhírű is.
A flóra kiválóbbjai.
Ámbár Nyitravármegye a növényspecialitások bőségével nem rendelkezik, mégis egyes alakja Nyitramegyén kívül hazánkból eddig beigazoltan nem ismeretes. Ilyenek az egysejtű kovamoszatok osztályából, az eddig csak Ausztráliából Yarra-Yarra vidékéről, meg az aequatoriális tájakról ismert és már Kützingtől leirt és lerajzolt Achnanthes inflata, melyet e sorok írója, Tavarnokon, báró Stummer Ágoston remek, mintaszerűen tartott parkjának a tavában, mint élősködőt, a kálmosgyökér (Acorus calamus) levelein talált.
Figyelemreméltó, hogy ez az élősködő moszat éppen a Kelet-Indiából származó orvosi kálmoslevélen található, ami talán még az idejutásának körülményeit is kideríthetné (Borbás).
Más, kivált virágzó növénye Nyitravármegyének, terjed a szomszéd megyében is, de több növényének mégis Nyitravármegye az eredeti termőhelye, vagyis innen ismertették legelőször.
Ilyen a Centaurea coriacea W. et Kit., nagyfészkű búzavirágfaj, Nyitra- és Túróczvármegyék magasabb-vidéki erdeiből, mely havasaljai jellemét tekintve, a C. alpestris felé közeledik, a mely a keleti Tátra mészszikláinak kiváló növénye. Ilyen az Euphorbia pulverulenta Kit.6 nevű kutyatej Báb körül, a Thlaspi Jankae Kern (tarsolyfű) a Zobor-hegyről, a Draba lasiocarpa (sziklagyöngye) a Temetvényről, stb. Nevezetes a Keller i. h. 208. old. említett fehérvirágú Anagallis coerulea var. albifacta Borb., valamint az Armeria vulgaris is, ha az utóbbi nyitramegyei termőhelye tévedésen nem alapul. Lásd még a Sempervivumot a 360. old.
Prasicz vidékén a Trifolium medium v. Tr. flexuosum7 alakja alsó leveleinek hegyükön kiharapott alakjával eltérő, Trifolium Haynaldianum nevet kapott, de mint verőfényes helyen termő, szikárabb és kisebblevelű alakot a Tr. flexuosum-tól elválasztani már azért sem lehetséges és czélszerű, mert már Menyhárth László egy esztendővel előbb ugyancsak a Trifolium flexuosum-nak bújább, levelesebb és nagyobb levelű alakját nevezte Tr. Haynaldianum-nak,8 tehát a későbbi Tr. Haynaldianum Pant. az elsőbbség nyomán használatba nem jöhet, de mind a két név, mint jelentéktelen s nem állandó eltérés a Tr. flexuosum synonymja marad.
Szigetszerü termőhely.
A Teucrium Scorodonia L. déli és nyugat-európai növény, a Tribecs-hegység trachytos vagy agyagpalás elődombján, a Zadok melletti Hozlicza-hegytől a nyitra-szerdahelyi határban emelkedő Hodovicska-hegyben elszigetelve terem egyedül Magyarország bensőbb részében, s ez Európában a legkeletibb termőhelye.
Az ilyen magányos, szigetszerű, valamely rendes termőhelytől elszakított és messze-eső tenyészése a növénynek igen nevezetes. Vagy ujabbkori behurczolás eredménye ez; a növény másutt, az uj helyén is meglelvén életkellékét elszaporodik, de onnan tovább terjedni nem tud. Ha systematikai rokonság nem fűzi a hely más növényeihez, akkor a Teucrium Scorodonia-t is ilyennek kell tekintenünk. Máskép mint őskori termőhelyet kellene tekintenünk. A T. Scorodonia t. i. a Karszton, Horvátországnak némely helyén (Kameral-Moravicza és Bród között) gyakori. E növényt tehát oly növénygeografiai emléknek is tekinthetjük, mely Nyitramegyében abból az időből maradt vissza, a midőn a T. Scorodonia elterjedése egyenletesebb volt Horvátország felé. Vagy mind a két helyre behurczolák; de történetileg be nem bizonyítható (Borbás).
A termőhely hatása a növényzetre.
Az összes külső hatás közül, mely a növény elterjedésére és fejlődésére befolyással van, a termőhely a legkirívóbb, azért a nyitramegyei növényzet beosztásánál is a termőhelyek szerint haladunk. E szerint van 357havasalja, erdő, napos, bokros, sziklás és köves termőhely, van legelő, rét, mocsár- és folyóvízmellék, van munkált föld, a gazos hely vegetációja, végül a termesztett növény.
Havasaljai növényzet.
A havasaljai táj vegetatiója. Ez Nyitravármegyében csakis a gajdeli határban elterülő réteken és partokon észlelhető. Eddig ezen a tájon a következő növények találtattak:
Aspidium Lonchitis (havasi pafrány). - Phleum Michelii, Phl. alpinum. - Agrostis alpina, A. rupestris. - Avena alpestris (havasi zab). - Poa alpina (havasi perje) - Festuca varia (csenkesz). - Carox atrata (fekete sás), C. capillaris, C. firma. - Thesium alpinum. - Rumex alpinus (havasi lósóska). - Scabiosa lucida. - Adenostyles stipularis Wahlenb.9 (A Kerneri Simk., bérczlapú). - Senecio crispus d. alpinus. - Crepis Jacquini.10 - Galium Sudeticum, Gentiana Fatrae Borb. - Veronica saxatilis. - Rhinanthus alpestris Wahlenb. - Androsace lactea, Soldanella montana b. minor Schur (Soldanella alpina Autor. Hung.) - Ranunculus montanus. - Caltha alpina. - Alsine laricifolia. - Potentilla aurea.
Mint havasvölgyi lesodort növény Vágujhelyen a csermelyciprus (Myricaria Germanica), a Vág szigetein pedig az Epilobium Dodonaei említésre méltó. Ellenben az Allium ochroleucum, Centaurea coriacea, Calamintha alpina, Cirsium decussatum, a Fátra-hegység jellemző flórájának szétfoszladozásából való maradék.
A Réva-csúcson Veratrum Lobelianum, Allium ursinum, Knautia silvatica, Scabiosa lucida, Doronicum Austriacum, Centaurea Austriaca, C. mollis, Cirsium Erisithales, Picris Tatrae Borb. 1894. capitulis, quam in P. hieracioide duplo maioribus, nigris, foliis latioribus, Prenanthes purpurea, Mulgedium alpinum, Phyteuma orbiculare, Ph. spicatum, Campanula Carpatica, Calamintha alpina, Stachys alpina, Rhinanthus alpestris, Bupleurum coloratum, Ribes Grossularia, R. rubrum, Ranunculus aconitifolius, Moeringia muscosa, Melandrium rubrum, Geranium batrachioides Cav., Potentilla villosa (Cr.), Coronilla montana terem.

BÁRÓ WODIANER ALBERT KOMJÁTI PÁLMAHÁZA.
Saját felvételünk.
Az erdő.
Az erdő a megye összes területének 30%-át foglalja el. Megkülönböztetjük a völgyben a fűzfa, nyárfa, égerfa és kőrisfa ligetjét és berkét, azonkivül a nem eredeti, de teljesen meghonosodott akáczfaerdőket. Ezt az övet követi a völgy előhegyeit teljesen borító és a magyarföldi flóra remek fajait felnevelő tölgyes, mely Nyitravármegyében még 30 éve is az összes dombokat elfoglalta, de amelynek legnagyobb része a mezőgazdasági kulturának esett áldozatul.
A tölgyes legvégső övét a Calluna vagy csarab foglalja el, ott nagy területeket borítván.
Fenyves.
A harmadik erdő-öv, a bükkös meg a nyíres, a főhegylánczolatokat foglalja el. A fenyves, mint a bükköt követő negyedik erdei zóna, Nyitramegyében csupán a privigyei járásban van, hol az erdei v. répafenyő v. búrfa, a jegenye fenyő meg a rozmaringfenyő erdőzónákat alkot.
A Morva-folyó lapályán s a szeniczi járásban rengeteg répa-fenyő 358alkotta fenyves van s a pozsonymegyei Lozornó községtől a Miava-folyón át Miaváig, 10-12 kilométernyi szélességben terjed. Ilyen, a búrerdő hazánk egyéb részén, Túrócz- és Vasvármegye kivételével nincs, tehát hazánk egyéb fenyvesének és más erdejének ellentéte.11
Azt állítják, hogy ezek a fenyvesek a hajdan hasonló kiterjedésű bükkfaerdőket helyettesítik s hogy a bükknek visszamaradt egyes törzseit most is láthatjuk. Mint a megye különlegessége, megemlítendő a Radosna és Podhragy községekben, meszes talajon díszlő gesztenyés.
Erdő fás növényzete. Szeder.
Az erdő-alkotó fás növények nagyobb része ugyanaz, amely a magyar haza északi részein. Az egész Fátra-hegységet jellemző almaféle bokrok nagyobb száma Nyitravármegyében is nő, a rózsa génusz elég tagosult. Legkiválóbb fás növénye Nyitravármegyének a szeder, melynek szisztematikai tagosultsága, hogy nagyon messzire ne menjünk, Pozsony hegyein kezdődik s a Kis-Kárpátoknak nyitramegyei részén haladva, legnagyobb változatosságát Trencsénmegye déli részén, kivált a Bosácz völgyében és Nemes-Podhrágy körül éri el. Azoknak a nevezetes fajoknak egy része, melyeket Holuby itt felismert, vagy mint ujat leirt, Nyitramegye hegyein is nő, amint többet Holuby innen egyenesen közöl is.
Télizöld tölgy.
Mint fenologiai jelenség említésre méltó, hogy Nyitravármegye tölgyerdeiben, Elefánt határában, a cserfa (Quercus Austriaca var. subperennis Bolle), meg a pelyhestölgy némely fajtája télen át is megtartja lombozatáját és 16-20 fok hidegben is szépen zöldel, ami a beküldött példa nyomán "Örökzöld és kitelelő lomb"12 czímű czikk megírására nyujtott alkalmat.
A magas erdő fái.
Az erdő fái a következők:
A Pinus silvestris, erdei fenyő, répa-fenyő v. búrfa. - Abies alba v. pectinata, fehércsíkú v. gyantás-fenyő, A. Picea, v. excelsa, jegenye fenyő. - Larix Europaea, rozmaringfenyő. - Juniperus communis, boróka. - Taxus baccata, tiszafa. - Betula pendula, nyirfa. - Alnus glutinosa, enyves égerfa, A. incania, fehér égerfa. - Corylus avellana, mogyorófa. - Quercus sessiliflora, muzsdaly-tölgy. Qu. pedunculata, mocsár-tölgy v. kocsányos tölgy, Qu. pubescens, pelyhes tölgy, Qu. Austriaca,13 cserfa - Fagus silvatica, bükkfa. - Ulmus campestris, U. effusa, szilfa. - Humulus Lupulus, a komló. - többféle fűz: Salix fragilis, S. alba, S. amygdalina, S. viminalis, S. cinerea, S. caprea, a nyárfa (Populus alba, P. tremula, P. nigra), a Lonicera Caprifolium, L. Xylosteum, a bangitafa (Viburnum Lantana), kányafa (V. opulus), bodzafa (Sambucus nigra), piros bodzafa, (S. racemosa), fagyal (Ligustrum vulgare), kőrisfa (Fraxinus excelsior), somfa (Cornus mas), vörösgyűrű (C. sanguinea), egres (Ribes Grossulariae), ribizke (R. rubrum, R. nigrum), iszalag (Clematis Vitalba), sóskabokor (Berberis vulgaris), a nagyobb- és kisebblevelű hársfa (Tilia platyphyllos, T. cordata), juhar-fajok (Acer pseudoplatanus, A. campestre, A. Tataricum), a hólyagmogyoró v. szerencsedió (Staphylea pinnata), kecskerágó (Evonymus Europaeus, E. verrucosus, E. latifolius), varjútövis (Rhamnus cathartica, Rh. saxatilis), kutyafa v. ebsefa (Rh. Frangula), vadkörtefa (Pyrus communis), vadalmafa (Pyrus Malus), berkenyefajok (Sorbus aucuparia, S. domestica, S. Aria), a barkóczafa (S. torminalis), a madárbirs (Cotoneaster integerrima, C. tomentosa), galagonya (Crataegus Oxyacantha, Cr. nigra), tehát itt is elegendő számu almaféle bokor, mint a Fátrában. - vadrózsák (Rosa canina, R. rubiginosa, R. tomentosa, R. silvestris). - a málna (Rubus Idaeus), sokféle szeder (Rubus candicans, Ru. caesius), gyöngyvessző (Spiraea salicifolia, Sp. crenata), kökény (Prunus spinosa), cseresznye (Pr. avium), májusfa vagy fürtös meggy (Pr. Padus), nyúlzanót (Sarothamnus vulgaris), aranyzápor (Cytisus Laburnum), dudafürt (Colutea arborescens).
Alárendelt erdei flóra.
Az alárendelt erdei flóra tagja a súrlófű (Equisetum Telmateja, Equ. silvaticum, Equ. hiemale), a kőméz (Polypodium vulgare, P. Phegopteris, P. Dryopteris, P. Robertianum), az ölyvharaszt (Pteris aquilina), páfrány (Aspidium aculeatum, A. spinulosum, A. Lonchitis, A. Filix mas), a hölgyharaszt (Athyrium filix femina), a korpafű (Lycopodium clavatum), hegyi zabfajok (Avena flexuosa, A. caryophyllea, A. capillaris), ligeti perje (Poa nemoralis), gyöngyperje (Melica nutans, M. uniflora), csenkeszfajok (Festuca silvatica, F. gigantea), sás (Carex muricata var. β et γ Neilr., C. umbrosa, C. digitata, C. pilosa, C. pallescens, C. silvatica), szittyóperje (Luzula pilosa, L. albida, L. campestris), turbánliliom Lilium Martagon), tyúktaréj (Gagea minima, G. lutea), gyöngyjáczint (Scilla bifolia), farkasszem (Paris quadrifolia), salamonpecsét (Convallaria multiflora, C. latifolia, C. verticillata), májusgyöngye (Majanthemum bifolium), gyöngyvirág, hóvirág (Galanthus nivalis), kosbor (Orchis pallens, Limodorum abortivum, Epipogum aphyllum), madárfészek (Neottia nidus avis), evetkefű (Epipactis latifolia), Cephalanthera pallens, C. ensifolia, C. rubra, kontyvirág (Arum maculatum), ligeti sóska (Rumex nemorosus), farkashárs (Daphne Mezereum), Asarum Europaeum, hélyakút (Dipsacus pilosus), Knautia silvatica, K. Kitaibelii és var. Kossuthii, sédkender (Eupatorium cannabinum), aranyvessző (Solidago virga aurea), Telekia speciosa, Tanacetum vulgare, T. Parthenium, T. corymbosum, a gyopár (Gnaphalium silvaticum, Gn. dioicum), 359parlaggyapja (Filago Germanica, F. montana), zergevirág (Doronicum Pardalianches), Carpesium cernuum, Senecio viscosus, S. silvaticus, bogács (Carduus crispus, C. glaucus, Centaurea coriacea, Seratula tinctoria, Hypochaeris radicata, Prenanthes purpurea, Lactuca quercina, L. sagittata, L. muralis, a siposka (Crepis paludosa, Cr. Sibirica), hölgymál (Hieracium murorum var. α et γ Neilr.), Phyteuma spicatum, csengetyűke (Campanula Trachelium, C. latifolia, C. persicifolia, C. pseudolanceolata, C. Cervicaria), Galium silvaticum, Asperula odorata, a boncsfű (Vinca minor), szentlászlófüve (Gentiana cruciata), ezerjófű (Erythraea Centaurium), zsálya (Salvia glutinosa), Prunella vulgaris, katona-petrezselyem (Glechoma hederacea), Melitis melissophylla, Galeobdolon luteum, kenderikefű (Galeopsis pubescens, G. versicolor), tisztesfű (Stachys silvatica), fodorka (Teucrium scorodonia), tüdőfű (Pulmonaria mollissima, P. officinalis), erdei nefelejts (Myosotis silvatica, M. sparsiflora), Cynoglossum Germanicum, gumós nadálytő (Symphytum tuberosum), folyóka (Convolvulus sepium), zsidócseresznye (Physalis Alkekengi), nadragulya (Atropa Belladonna), ökörfarkkóró (Verbascum nigrum, V. Holubyanum Borb. [V thapsiforme × Austriacum, Ivánbérc], Scrofularia nodosa, Scr. vernalis), gyűszűvirág (Digitalis ambigua), Veronica montana, V. officinalis, V. verna, csormolya (Melampyrum nemorosum, M. pratense, M. silvaticum), Primula acaulis, Cortusa Matthioli, Lysimachia nemorum, Calluna vulgaris, Pirola rotundifolia, P. minor, P. secunda, P. umbellata, Monotropa Hypopitys, Sanicula Europaea, Hacquetia Epipactis, Astrantia major, Pimpinella magna, Bupleurum coloratum, Peucedanum Chabraei, Chaerophyllum aromaticum, Adoxa moschatellina, borostyán (Hedera Helix), Loranthus Europaeus, Chrysosplenium alternifolium, májkökörcsin (Hepatica triloba), szellőrózsa (Anemone nemorosa, A. ranunculoides), boglárka (Ranunculus auricomus), Isopyrum thalictroides, hegyi szarkaláb (Delphinium elatum), sisakvirág (Aconitum Vulparia), békabogyó (Actaea spicata), poloskavész (Cimicifuga foetida), kakassarok (Corydalis cava, C. solida), kakuktorma (Cardamine impatiens), bérczvirág (Dentaria enneaphylla, D. bulbifera), az ibolya, (Viola odorata, V. silvestris, V. mirabilis, V. biflora), Stellaria nemorum, Cerastium silvaticum, szegfű (Dianthus Armeria, D. superbus), Silene nutans, enyvecske (Lychnis Viscaria), orbánczfű, (Hypericum quadrangulum, H. montanum, H. hirsutum), kutyatej (Euphorbia amygdaloides), Geranium batrachioides, Oxalis acetosella, nenyulj-hozzám (Impatiens nolitangere), Epilobium augustifolium, E. montanum, E. adnatum, Circaea lutetiana, C. alpina, szamócza (Fragaria vesca, Fr. elatior), Potentilla Tormentilla, P. verna d. opaca, Geum urbanum, Dorycnium herbaceum, Astragalus glycyphyllos, kaszanyűg (Vicia cassubica, V. dumetorum, V. sepium), erdei bükköny (Lathyrus silvestris), lednek (Orobus vernus, O. niger).
Liget növényzete.
A ligetben, füves kertben és ritkább erdőségben kiválóan a következők nőnek:
Brachypodium silvaticum. - Triticum caninum. - Ornithogalum nutans, hagymafajok (Allium Scorodoprasum, A. ursinum). - Narcissus Pseudonarcissus, elvadulva. - Parietaria officinalis. - Senecio sarracenius. - Cirsium arvense. - Lapsana communis. - Galium Aparine. - Lamium maculatum. - Lithospermum officinale. - Lathraea squamaria. - Aegopodium Podagraria. - Chaerophyllum temulum. - Viscum album (fagyöngy), Ranunculus Ficaria (istenbúza v. trencséni manna). - Eranthis hiemalis, elvadulva. - Alliaria officinalis. - Erysimum cheiranthoides, E. odoratum. - Moehringia trinervia. - Saponaria officinalis. - Cucubalus baccifer. - Mercurialis perennis. - Melilotus albus.
Napsütötte bokros helyek, részben a szőllővidék vegetácziója.
Napsütötte bokros helyek, részben a szőllővidék vegetácziója. A vegetácziónak ez a tája leginkább az előhegység mészkő és trachytos talaján fejlődik, mint a rét és erdő közé eső növényzeti tag. Hazánk flórájának számos nevezetessége terem itt. Nevezetesebb a
Stipa pennata, St. capillata (árvalányhaj). - Poa Badensis. - Melica ciliata. - Koeleria cristata. - Festuca myuros. - Brachypodium pinnatum. - Triticum repens. - Carex muricata var. α - Carex humilis, C. Michelii. - Allium rotundum, A. oleraceum, A. flavum. - Anthericum ramosum. - Convallaria Polygonatum, C. majalis. - Iris Germanica, I. variegata, I. pumila. - Orchis fusca. - Himantoglosum hircinum. - Ophrys arachnites. - Cypripedium Calceolus, rigópohár. - Chenopodium Botrys. - Polygonum dumetorum, Thesium linophyllum, Th. ramosum. - Aristolochia Clematitis (farkasalma). - Scabiosa lucida. - Aster Amellus, A. acris, Lynosyris vulgaris. - Inula Germanica, I. ensifolia, I. salicina, I. hirta, I. Conyza, I. Oculus Christi. - Anthemis tinctoria. - Achillea Neilreichii, (Lubina), ürömfajok (Artemisia Absinthium, A. Pontica, A. vulgaris). - Senecio tenuifolius. - Echinops sphaerocephalus. - Centaurea phrygia, C. axillaris - Cirsium eriophorum. - Serratula heterophylla. - Jurinea mollis. - Scorzonera purpurea. - Lactuca perennis, L. quercina, L. viminea. - Hieracium praealtum, H. murorum β glaucescens, H. umbellatum, csengetyükefajok [Campanula Bonosiensis (C. Tauscheri Kern.), C. Ruthenica, C. rapunculoides, C. Rapunculus, C. glomerata, C. Sibirica], ragadvány [Galium cruciatum, G. erectum Huds., (G. lucidum Knapp. non. All.), G. Pedemontanum], - Asperula tinctoria, A. cynanchica, A. galioides, földi bodza (Sambucus Ebulus), méreggyilok (Vincetoxicum officinale). - Origanum vulgare. - Calamintha officinalis, C. Clinopodium. - Melissa officinalis. - Prunella vulgaris, P. grandiflora, tisztesfű (Stachys recta). - Sideritis montana. - Phlomis tuberosa, fodorka (Teucrium Botrys, T. Chamaedrys, T. scorodonia, T. montanum). - Ajuga Genevensis - Globularia Willkommii, Onosma setosum. - Lithospermum purpureocoeruleum. - Myosotis hispida, M. stricta. - Cuscuta Europaea. - Lycium Barbarum. - Verbascum Thapsus, V. Lychnitis, V. Austriacum, V. phoeniceum. - Linaria genistifolia. - Veronica chamaedrys, V. Teucrium, V. dentata, V. spicata. - Euphrasia lutea. - Melampyrum cristatum. - Orobanche Epythymum, O. Galii, O. coerulea - Bupleurum affine, B. falcatum. - Seseli Hippomarathrum, S. glaucum, S. varium, S. annuum. - Libanotis montana. - Peucedanum Alsaticum. - Tordylium maximum. - Laserpitium latifolium. - Orlaya grandiflora. - Torilis Anthriscus. - Chaerophyllum bulbosum. - Conium maculatum. 360- Sedum maximum, S. acre, S. Bologniense. - Clematis recta. - Thalictrum collinum, kökörcsin (Pulsatilla nigricans, P. grandis). - Anemone silvestris (szellőrózsa), - Adonis vernalis. - Ranunculus polyanthemos - Aconitum Anthora. - Papaver Argemone. - Turritis glabra - Arabis auriculata, A. Thaliana. - Hesperis matronalis. - Sisymbrium strictissimum. - Erysimum odoratum. - Draba muralis, D. nemorosa, pápaszemfű (Biscutella laevigata). - Isatis tinctoria. - Rapistrum perenne. - Helianthemum Fumana, H. oelandicum d canum, Helianthemum vulgare. - Bryonia alba, B. dioica. - Alsine verna d collina - Stellaria holostea. - Cerastium brachypetalum. - Dianthus collinus. - Silene inflata. - Lavatera Thuringiaca. - Hypericum perforatum. - Polygala major, P. amara d grandiflora. - Euphorbia polychroma, E. salicifolia, E. virgata, a nagyobbik ezerjófű (Dictamnus albus). - Geranium sanguineum, G. divaricatum, G. Robertianum. G. Pyrenaicum, lenfajok (Linum flavum, L. hirsutum, L tenuifolium), birsalmafa (Cydonia vulgaris), Rosa spinosissima, R. Austriaca. - szamócza (Fragaria collina), Potentilla arenaria Borkh., P. collina (hihetőleg a P. macrotoma Borb.), P. argentea, P. patula, P. adscendens W. et Kit., P. recta. - Agrimonia Eupatoria, meggyfa (Prunus Cerasus), törpe meggy (P. Chamaecerasus), török v. szagos meggyfa (P. Mahaleb). - Genista Germanica, G. tinctoria, G. pilosa, zanót (Cytisus nigricans, C. Austriacus, C. aggregatus), nyulhere (Anthyllis Vulneraria). - Medicago minima. - Melilotus coerulea, - lóherefajok (Trifolium medium, Tr. alpestre, Tr. rubens), Lotus corniculatus, kaszanyüg (Vicia hirsuta, V. tetrasperam, V. cassubica, V. Cracca, V. Pannonica, V. lathyroides). - Lathyrus hirsutus, L. latifolius, Coronilla vaginalis.
Sziklás és köves helyek vegetácziója.
Sziklás és köves helyek vegetációja a hegy sziklás, kőtördelékes helyein, a hegyi patakok mentén, kavics-hordalékon virít. A mészsziklák számos vezérnövénye annak a régi közös vegetatiónak a maradéka, a mely eredetileg hazánk nyugati részének (a főváros, Balatonmellék stb.) mészhegyein az ősibb időben nyilott. Némelyik faj az egyik helyen többé-kevésbbé megváltozott, alakulni kezd és azután helyettesítő fajjá változik.
E helyen nő több bodorkafaj (Asplenium Trichomanes, A. viridis, A. setentrionale, A. ruta muraria). - Cystopteris fragilis. - Sesleria varia. - Avena fiavescens, A. alpestris, - Allium montanum, A. ochroleucum, spanyol sáska. (Rumex scutatus), havasi zsellérke (Thesium alpinum). - Valeriana tripteris. - Scorzonera Austriaca, Seseli montanum. - Sedum album, kövi rózsa. (Sempervivum tectorum, S. hirtum,14 S. soboliferum), kőtörőke (Saxifraga Aizoon, S. tridactylites) Thalictrum foetidum, Th. minus. - Hutschinsia petraea. - Arabis Turrita, A. arenosa, szirtaranya (Alyssum montanum), sziklagyöngye (Draba lasiocarpa). - Alsine laricifolia, A. setacea, A. fasciculata. - Moehringia muscosa. - Dianthus plumarius, a) saxatilis. - Geranium lucidum. - Potentilla rupestris.
Folyómellék.
A folyó és patak medrében kavicsos helyen a következő terem:
A hélyakút (Dipsacus silvestris, D. laciniatus). - Erigeron acer. - Verbascum phlomoides. - Barbarea vulgaris. - Thlaspi campestre. - Saponaria officinalis. - Hypericum perforatum, csermelycziprus (Myricaria Germanica). - Oenothera biennis.
Legelő.
Legelő vegetációja. Nyitravármegyében a legelő, még harmincz éve, a tagositás előtt, kivált a termő völgyekben rengeteg volt, ma csakis a terméketlen, a gazdaságra különben hasznavehetetlen, nehezen hozzáférhető helyen maradt meg. A legelők legnagyobb részét feltörték s ott, ahol azelőtt a magyarföldi flórának nem egy becses tagja díszítette a területet, ma bőséges termést nyujtó búzamező terül el. A legelő füve ma leginkább a hasznavehetetlen mély utak partját növi be s itt a botanikust nem egy ritka növény lepi meg. Itt szeret tartózkodni a kártékony ürge.
Homok növényzete.
Gyepes homokterületen, homokdombon, legelőn és futóhomokban terem:
a Phleum Boehmeri, a bojtorjánpázsit (Tragus racemosus). - Stipa capillata, csillagpázsit (Cynodon Dactylon), perje (Poa dura, P. bulbosa). - Koeleria cristata. - Festuca ovina. - Bromus mollis, Br. squarrosus, Br. tectorum - Andropogon Ischaemum, A. Gryllus, sás (Carex stenophylla, C. hirta), tyuktaréj (Gagea Bohemica, G. pusilla). - Iris pumila, boróka (Juniperus communis). - Kochia arenaria. - Salsola Kali (barlangófű). Polycnemum arveuse. - Plantago arenaria. Linosyris vulgaris. - Inula Oculus Christi. - Achillea Millefolium, var. setacea, A. Neilreichii, seprőüröm (Artemisia scoparia). - Gnaphalium arenarium, Gn. luteo-album. - Filago Germanica. - Xeranthemum annuum. - Jurinea mollis. - Scorzonera Austriacea. - Taraxacum officinale, és β corniculatum. - Chondrilla juncea, hölgymál (Hieracium echioides), csengetyűke (Campanula Sibirica), ragadvány (Galium Pedemontanum, G. verum). - Asperula cynanchica, A. galioides, zsálya (Salvia Aethiopis, S. Austriaca), kakukfű (Thymus collinus). - Marrubium peregrinum (pemetefű), - Globularia Willkommii, gubóvirág. - Onosma arenarium, vértő. - Echium rubrum, kigyószisz. - nefelejts, (Myosotis hispida, M. stricta), lilaszinü ökörfark (Verbascum phoeniceum). - Linaria genistifolia. - Veronica prostrata, (ördögcsiptefü), V. spicata, V. verna, V. praecox. 361- Euphrasia lutea. - Melampyrum cristatum. - Orobanche arenaria. - Centunculus minimus, ördögszekér (Eryngium campestre.) - Trinia vulgaris. - Seseli Hippomorathrum, S. glaucum, S. annuum. - Saxifraga tridactylites. - Pulsatilla nigricans. - Ranunculus Illyricus. - Hesperis tristis, estike. - Sisymbrium Pannonicum. - Erysimum canescens. - Alyssum montanum, A. minimum, daravirág (Erophila verna). - Euclidium Syriacum. - Helianthemum Fumana, Buda rubra, Scleranthus perennis. - Sagina apetala, - Alsine verna α collina, A. setacea, A. fasciculata. - Arenaria serpyllifolia. - Holosteum umbellatum. - Cerastium anomalum, C. semidecandrum, C. arvense. - Gypsophila arenaria, G. paniculata. - Dianthus prolifer, D. plumarius, β serotinus. - Silene viscosa, S. Otites. - Althaea pallida. - Hypericum humifusum. - Euphorbia Gerardiana, Eu. Cyparissias, Eu. salicifolia, Eu. Pannonica. - Linum hirsutum. - Potentilla anenaria. - Ononis spinosa. - Cytisus Austriacus, C. aggregatus - Anthyllis Vulneraria. - Medicago minima. - Trifoium repens. - Astragalus Onobrychis. - Onobrychis arenaria.

BAJMÓCZI ÓRIÁS HÁRSFA.
Saját felvételünk.
A szikes talajnövénye a következő:
A szikes föld.
Crypsis aculeata, C. alopecuroides. - Glyceria distans. - Cyperus Pannonicus. - Atriplex hastata, laboda. - Camphorosma ovata, szikpoczok. - Plantago maritima, sziki utifű. - Aster Tripolium, orvosi szíkfű (Matricaria chamomilla), piros cziczkafark (Achillea asplenifolia). - Artemisia salina Willd. - Taraxacum oficinale var. leptocephalum. - Erythraea uliginosa (földepe). - Bupleurum tenuissimum. - Lepidium perfoliatum. - Buda marina. - Melilotus dentatus. - Lotus corniculatus var. tenuifolius.
A rét.
A rét növényzete. Ambár a hajdan még nagy területeket elfoglaló rét is áldozatul esett a magtermelő föld szaporításának, de azért mind a hegyes vidéken mint hegyi rét, mind a lapályon mint gazdag s jó szénát meg sarjut nyujtó kaszáló még ma is tekintélyes területeket borit el.
Itt terem az Equisetum arvense (surlófű). - Ophioglossum vulgatum (kigyónyelvfű). - Botrychium Lunaria, holdruta. - Alopecurus pratensis. - Phleum pratense, selyemperje (Holcus lanatus), szagos borjupázsit (Anthoxanthum odoratum). - Agrostis vulgaris, A. stolonifera. - Avena caespitosa, A. flavescens, A. pubescens. - Poa pratensis, P. trivialis. - Briza media. - Cynosurus cristatus. - Dactylis glomerata. - Festuca ovina var. duriuscula, F. rubra, F. elatior, F. arundinacea. - Lolium perenne. - Carex Schreberi, C. leporina, C. tementosa, C. montana, C. praecox, C. distans. - Juncus compressus. - Colchicum autumnale. - Lilium bulbiferum, L. Martagon. - Ornithogalum brevistylum, O. umbellatum, O. nutans. - Asparagus officinalis, kosborfajok Orchis militaris, O. variegata, O. ustulata, O. globosa, O. Morio, O. sambucina, O. latifolia, O. maculata. - Anacamptis pyramidalis. - Platanthera bifolia. - Listera ovata, lósóska (Rumex crispus), jó sóska, (R. Acetosa). - Thesium Linophyllum - Plantago media, P. lanceolata. - Valeriana officinalis. - Knautia arvensis. - Scabiosa Succisa, S. columbaria. - Bellis perennis. - Inula Helenium. - Achillea Millefolium. - Tanacetum Leucanthenum. - Senecio Jacobaea, S. Doria. - Carlina acaulis. - Centaurea Jacea, C. Scabiosa. - Cirsium canum. - Hypochaeris maculata. - Leontodon autumnalis, L. hastilis. - Tragopogon orientalis. - Scorzonera humilis, S. purpurea, Podospermum Jacquinianum. - Taraxacum officinale, siposka (Crepis biennis, C. Nicaeensis, C. virens, C. praemorsa), hölgymál (Hieracium Pilosella, H. Lactucella, H. cymosum), Jasione montana. - Phyteuma orbiculare. - Campanula rotundifolia, C. patula, C. Sibirica - Galium vernum, G. boreale, G. verum, G. Mullugo, G. Sudeticum. - Gentiana cruciata, G. Fatrae, G. spathulata, G. ciliata. - Salvia austriaca, S. pratensis, S. silvestris. S. verticillata. - Thymus collinus. - Stachys Germanica. - Betonica officinalis. - Ajuga reptans. - Pulmonaria augustifolia. - Cuscuta Epithymum. - Veronica prostrata, V. serpyllifolia, V. arvensis - Euphrasia Rostkoviana, E. rigida Lasch. - Rhinanthus Crista galli (Rh. minor Ehrh.), R. major. - Primula elatior, P. officinalis. - Trinia vulgaris. - Carum Carvi. - Pimpinella Saxifraga. - 362Peucedanum officinale. - Patinaca sativa. - Heracleum Sphondylium. - Daucus Carota. - Anthriscus silvestris. - Saxifraga granulata,15 S. bulbifera. - Thalictrum collinum, - Th. flavum. - Ranunculus auricomus, R. acer, R. bulbosus. - Arabis hirsuta. - Cardanime pratensis. - Lepidium perfoliatum. - Viola hirta, V. canina, V. tricolor. - Stellaria graminea. - Cerastium glomeratum, C. triviale, szegfű (Dianthus saxigenus, D. deltoides). - Silene viscosa, S. inflata. - Lychnis flos cuculi, szunyogvirág. - Polygala vulgaris, P. amara, var. parviflora. - Geranium pratense, G. palustre, vadlenfajok (Linum perenne, L. Austriacum, L. catharticum). - Potentilla alba, P. Tormentilla, P. rupestris. - palástfű (Alchemilla vulgaris). - Sanguisorba officinalis, varjumogyoró (Spiraea Filipendula). - Genista tinctoria, luczerna (Medicago sativa, M. falcata), lóhere (Trifolium pratense, T. incarnatum, T. montanum, T. agrarium). - Dorycnium herbaceum. - Lotus corniculatus. - Tetragonolobus siliquosus. - Astragalus asper. - Lathyrus pratensis, L. latifolius. - Orobus Pannonicus. - Coronilla varia. - Onobrychis viciaefolia.
Mocsaras hely.
Mocsaras hely kiválóbb növényei:
Aspidium Thelypteris. - Carex Davalliana, tőzegcsáté (Schoenus nigricans). - Veratrum album. - Allium angulosum L. - Iris Sibirica. - Gladiolus palustris, G. imbricatus. - Sturmia Loeselii. - Orchis palustris. - Epipactis palustris, - Aster Tripolium. - Achillea asplenifolia. - Scorzonera parviflora. - Gentiana Pneumonanthe. - Erithraea uliginosa. - Veronica longifolia. - Pedicularis palustris. - Pinguicula vulgaris. - Oenanthe silaifolia. - Angelica silvestris - Peucedanum palustre, - Clematis integrifolia. - Ranunculus Flammula. - Parnassia palustris. - Stellaria uliginosa. - Dianthus superbus. - Althaea officinalis, - Euphorbia pilosa, E lucida. - Lathyrus palustris.
Mocsarak és vizek növényzete. Ezzel a növényzettel leginkább a folyók mentén, áradás okozta posványos helyeken, találkozunk.
Vizi növények.
A vizben alá merül vagy pedig a szinén uszik:
a Stratiotes aloides (kolokán). - Hydrocharis morsus ranae, a békatutaj. - Potamogeton natans, P. lucens, P. crispus, P. perfoliatus (a balatoni hinár), a békalencse. - Zannichellia palustris, csillaghinár (Callitriche verna). - Polygonum amphibium. - Utricularia vulgaris. - Hottonia palustris (békaliliom). - Ranunculus aquatilis, R. fluitans, R. divaricatus. - Peplis portula, Nymphaea alba (tündérrózsa). - Nuphar luteum (habrózsa). - Myriophyllum verticillatum, süllőfű. - Trapa natans (sulyom).
A szár alsó részével a vizben van, a felső, nagyobb részével belőle kiemelkedik
az Equitetum limosum. - Oryza cladestina (vadrizs). - Phalaris arundinacea, a pántlikafű. - Alopecurus geniculatus, a nád (Czernya Phragmites), a fodorsás (Glyceria spectabilis, Gl. fluitans), sás (Carex vulpina, C. paniculata, C. acuta, C. nutans, C. filiformis), a káka (Scirpus lacustris, S. maritimus). - Alisma Plantago, nyilfű Sagittaria sagittaefolia), virágos káka (Butomus umbellatus). - Iris Pseudacorus, I. Sibirica, kálmos (Acorus Calamus), a gyékény (Typha latifolia, T. angustifolia), békabuzogány (Sparganium simplex, S. ramosum).16 - Rumex Hydrolapathum. - Bidens cernuus, B. tripartitus. - Senecio paludosus, vidrafű (Menyanthes trifoliata). - Scrofularia Ehrahartii. - Gratiola officinalis. - Veronica Anagallis. - Cicuta virosa (csomorika). - Sium latifolium. - Oenanthe fistulosa, Oe Phellandrium. - Thalictrum flavum (békakorpa). - Ranunculus Lingua. - Caltha cornuta. - Cardamine amara. - C. pratensis, C. Hayneana. - Nasturtium officinale. - Roripa amphibia. - Elatine Alsinastrum. - Hippuris vulgaris. - Euphorbia lucida. - Lythrum Salicaria, de a L. virgatum ritka.
A Vág partja.
A Vág partja növényzetének ismertetése kedveért Pöstyén-fürdő környékét választottuk, melyet ezért 1897. aug. 27-28. Borbás Vince látogatott meg. A csinos partokon kívül, melyben kiválóan szép ültetett fák, hársfa (Tilia platyphyllos, T. pyramidalis Host, T. hybrida Bechst.), óriási magasságra növő nyárfák vannak, a Vág partján fűzberek van Salix triandra, S. purpurea, S. fragilis, S. rubra Huds. fajokkal.
A part növényzete: Senecio viscosus, S. fluviatilis Wallr., bőven (új a vidéken), Conium maculatum, Sium latifolium, Antirrhinum orontium, Xanthium spinosum, X. strumarium, Oenothera biennis, Lythrum Salicaria, Cynodon Dactylon, Aethusa cynapium, Chenopodium hybridum, Ch. glaucum, Ch. album, Ch. polyspermum, Ch. Botrys, Ch. opulifolium, Erysimum cheiranthoides, Lotus tenuifolius, Brachypodium pinnatum, Agropyrum repens, Cucubalus baccifer, Solidago Canadensis (elvadulva), Roripa silvestris, Angelica montana, Melilotus officinalis, M. albus, Typha angusti- et latifolia, Rubus caesius, Bidens tripartitus, Centaurea Rhenana Boreau, Lappa maior, L. minor és L. tomentosa, Pimpinella saxifraga, Artemisia vulgaris, A. scoparia, Euphorbia helioscopia, Anagallis coerulea, Rumex obtusifolius, R. conglomeratus, Dipsacus silvester, D. laciniatus foliis superioribus aciliatis, Stachys palustris, Scutellaria galericulata, Linaria minor, L. vulgaris, Poa serotina, Bellis perennis, Anthemis cotula, Scirpus lacustris, Matricaria inodora, Saponaria officinalis, Malachium aquaticum, Vicia Cracca, Convolvulas sepium, Anchusa officinalis, Leontodon autumnalis, L. hispidus, Verbena officinalis, Lysimachia vulgaris, Digitaria intercedens (G. Beck), Dactylis glomerata, Calamagrostis epigeios, Torilis Anthriscus, Diplotaxis muralis, Polygonum lapathifolium, var. ovatum Neilr., P. minus, P. Hungaricum, Borb. 1881., P. subglandulosum Borb. 1884. (P. Hydropiper × minus), Echinops sphaerocephalus, Atriplex patulum var. angustifolium, Centaurea Jacea phaeocoma Wallr.,
tehát geografiai kharakter nélkül való keveredés, csak a Salix rubra, meg a Senecio fluviatilis általánosabb-becsü.
363Mocsári növényzet.
A valóságos mocsári vegetáczióhoz tartozik:
az Equisetum palustre. - Calamagrostis epigeios. - Glyceria aquatica. - Molinia coerulea, - sásfajok (Carex leporina, c. hordestichos, C. flava, C. Oederi, C. paludosa, C. nutans, C. hirta), - kákafajok (Scirpus palustris, S. ovatus, S. acicularis, S. Holoschoenus, S. silvaticus, S. Michelianus, S. compressus), gyapjufű (Eriophorum augustifolium), iszapsás (Cyperus flavescens, C. fuscus). - Triglochin palustre, szittyófajok (Juncus effusus, conglomeratus, J. lamprocarpus, J. silvaticus, J. bufonius). - Malaxis monophyllos, fűzbokor (Salix cinerea, S. rosmarinifolia). - Polygonum lapathifolium, P. Persicaria, P. Hydropiper. - Rumex maritimus - Valeriana officinalis, V. dioica. - Petasites officinalis, Tussilago farfara. - Pulicaria vulgaris. - Bidens tripartitus, B. cernuus. - Gnaphalium uliginosum. - Senecio fluviatilis. - Cirsium palustre, C. brachycephalum, C. rivulare, C. oleraceum. - Sonchus arvensis és S. uligonosus (S. palustris autor.) - Taraxacum paludosum. - Crepis paludosa. - Galium uliginosum. - Asperula Aparine, kányafa (Viburnum opulus). - Mentha silvestris, M. aquatica, M. Austriaca, M. arvensis, M. Pulegium. - Lycopus Europaeus, L. exaltatus. - Scutellaria galericulata, S. hastifolia - Stachys palustris. - Teucrium Scordium var. Pannonicum Wallr - Myosotis palustris. - Symphytum officinale. - Polemonium coerulum, - Solanum Dulcamara. - Verbascum Blattaria. - Lindernia pyxidaria. - Limosella aquatica. - Veronica Beccabunga, V. longifolia. - Euphrasia Odontites L. α, - Lysimachia vulgaris, L. Nummularia. - Oenanthe media. - Cnidium venosum. - Myosurus minimus. - Rauunculus repens, R. Sardous, R. sceleratus. - Caltha cornuta. - kányafű (Roripa austriaca, R. palustris, R. silvestris) - Senebiera Coronopus. - Viola persicifolia, Buda rubra. - Sagina procumbens. - Malachium aquaticum. - Gypsophila muralis. - Dianthus superbus. - Hypericum tetrapterum. - Elatine Hydropiper, E. hexandra. - Euphorbia palustris - Epilobium hirsutum, E. parviflorum, E. tetragonum, E. roseum. - Peplis portula. - Lythrum Salicaria, L. virgatum, L. hyssopifolium - Potentilla reptans, P. supina. - Spiraea Ulmaria. - Melilotus macrorrhizus. - Trifolium fragiferum. - Galega officinalis.
Tőzeges rét.
A tőzeges rét kiválóbb füvei: a Carex Davalliana nevü sás, a lápszövő (Cladium Mariscus), Rhynchospora alba, gyapjufű (Eriophorum augusti- et latifolium), Carex stricta, Schoenus nigricans, Orchis palustris, Menyanthes trifoliata, kakastaréj (Pedicularis patustris), Viola pubinervis Rehm. et Wol. (V. palustris autor. Hung., Bajmócz körül, V. pumila Chaix, V. stagnina Kit., Parnassia palustris, Drosera rotundifolia, Scorzonera parviflora, Sc. humilis, Leucoium aestivum, Gentiana pneumonanthe stb.
Munkált föld.
A munkált föld növényzete. Ez a vegetáczió kivált szántóföldön és tarlón, kertben, zöldség közt stb. található. Ilyen a
muhar (Setaria verticillata, S. viridis, S. galauca), Avena fatua, Poa annua, Bromus secalinus. - Lolium temulentum. - Gagea stenopetala, G. arvensis. - Muscari comosum, az árva csalán (Urtica urens). - Chenopodium polyspermum. - Amaranthus Blitum, A. retroflexus. - Polygonum Convolvulus. - Rumex Acetosella. - Thesium ramosum, T. humile. - Passerina annua. - Valerianella olitoria, V. carinata, V. Auricula. - Cephalaria Transilvanica, Anthemis Austriaca. A. arvensis. - Gnaphalium luteo-album. - Filago montana. - Senecio vulgaris, a buzavirág (Centaurea Cyanus). - Hypochaeris glabra, a csorbóka (Sonchus oleracus, S. asper, S. arvensis). - Crepis rhoeadifolia M. Bieb. (C. foetida autor.), C. setosa, C. virens. - Specularia Speculum. - Galium tricorne. - G. aparine var β et γ Neilr. - Asperula arvensis. - Sherardia arvensis. - Calamintha villosa, - Lamium amplexicaule, L. purpureum. - Galeopsis Ladanum, G. Tetrahit. - Stachys annua. - Sideritis montana. - Ajuga Chamaepitys. - Heliotropium Europaeum - Lithospermum arvense. - Nonea pulla. - Anchusa arvensis. - Myosotis intermedia. - Convolvulus arvensis. - Linaria Elatine, L. spuria. - Antirrhinum orontium. - Veronica triphyllos, V. praecox, V. polita, V. Buxbaumii, V. hederifolia. - Rhinanthus maior. - Melampyrum arvense, M. barbatum. - Androsace maxima, A. elongata. - Anagallis arvensis, A. coerulea. - Falcaria Rivini. - Bupleurum rotundifolium. - Aethusa Cynapium. - Orlaya grandiflora. - Caucalis daucoides. - Scandix pecten Veneris. - Adonis aestivalis, A. flammea, A. autumualis. - Ranunculus arvensis. - Nigella arvensis var. trychycarpa. - Delphinium Consolida, pipacs (Papaver Rhoeas), füstike (Fumaria officinalis). - Arabis Thaliana. - Erysimum repandum. - Conringia orientalis, mustárfű (Sinapis arvensis, S. alba, S. nigra.) - Camelina sativa. - Neslia paniculata. - Myagrum perfoliatum. - Thlaspi arvense, Th. perfoliatum. - Raphanus Raphanistrum. - Reseda Phyteuma. - Viola arvensis. - Portulaca oleracea. - Spergula arvensis. - Scleranthus annuus. - Holosteum umbellatum. - Stellaria media. - Saponaria Vaccaria. - Silene Gallica. - Melandrium noctiflorum. - Agrostemma Githago. - Hibiscus ternatus, kutyatej (Euphorbia helioscopia, E. peplus, E. falcata, E. exigua). - Mercurialis annua. - Erodium cicutarium. - Geranium dissectum, G. columbinum. - Alchemilla arvensis. - Medicago lupulina. - Trifolium arvense, Tr. procumbens. - Vicia hirsuta, V. tetrasperma, V. villosa, V. Pannonica - Lathyrus tuberosus (földi mogyoró). A Linaria arvenis borsóvetésben Lubina és Verbó közt.
A len közt a lenfojtó vadócz (Lolium linicolum), valamint a Camelina dentata itt is nő, mint egyebütt az országban.
A gazos hely vegetácziója.
A gazos hely vegetácziója, ház és falu körül. Nyitravármegyében is, mint sok átvonulás helyén, sok mindenféle növény összehurczolódott, honosnak ma csak azért gondoljuk, mert a bevándorlásukat, vagy behurczolásukat történetileg bizonyítani nem tudjuk.
A bevándoroltak.
Legmesszebbről származó jövevénye a Dictamnus albus a Himalájáról, a szerbtövis Dél-Amerikából, az Erigeron Canadensis meg az Oenothera biennis Kanadából, az Acorus calamus K.-Indiából. Ilyen növények a mályvafélék (Althaea pallida, Abutilon Avicennae, 364Hibiscus ternatus), keleti ernyősek (Orlaya grandiflora), solanaceák (maszlag, beléndfű, a Solanum nigrum eltérései), ajakosak (Salvia Aethiopis, Teucrium Scorodonia?), keresztesviráguak (Euclidium Syriacum, Myagrum perfoliatum, Isatis tinctoria, Senebiera coronopus, Raphanus Raphanistrum), a pipacs, borzas kata, kutyatejfajok, érdes-levelűek (Heliotropium Europaeum gymnocarpum, Asperugo procumbens, Lappula echinata Gil., L. deflexa, Omphalodes scorpioides, Anchusa Italica), fészkesek (bojtorján, Centaurea solstitialis, fehér üröm, Erigeron Canadensis, az örvénygyökér, Crepis Nicaeensis, Pyrethrum Parthenium), a Rubia tinctorum, a Chenopodium Botrys, Ch. ambrosioides, ambrosiafélék (Xanthium, szerbtövis), rezeda, vitorlásvirágu (Trifolium incarnatum, Astragalus asper). Ezek a beköltözött növények egész szervezetökkel, (az Althaea pallida nagy virágával, a szerbtövis különös tövisével stb.), valamint gyanus termőhelyökkel, néha szálonként való megjelenésökkel is elárulják, hogy idegenek, mert hiszen a gazos hely sem eredeti föld, az ember alakította, s az ember nyomdokát követő vándornövény szivesen megtelepszik rajta. A gazos helyek növényzete Nyitravármegyében a következő:
A gazos hely növényzete.
Panicum crus galli. - Vulpia myuros. - Sclerochloa dura. - Bromus inermis, Br. squarrosus, Br. tectorum, Br. sterilis. - Triticum repens. - Hordeum murinum. - Urtica dioica. - Atriplex nitens, A. hastata, A. patula, A. Tatarica, A. rosea, - Chenopodium Bonus Henricus, Ch. rubrum, Ch. urbicum, Ch. hybridum, Ch. murale, Ch. album, Ch. ficifolium, Ch. opulifolium, Ch. glaucum, Ch. Vulvaria. - Salsola Kali. - Amaranthus retroflexus. - Polygonum aviculare. - Rumex conglomeratus, R. pulcher, R. obtusifolius, R. crispus. - Plantago major. - Erigeron Canadensis, Inula Britanica. - Pulicaria vulgaris. - Xanthium strumarium, X. spinosum, (szerbtövis). - Anthemis Cotula. - Matricaria chamomilla. - Chamaemelum inodorum. - Artemisia campestris. - Xeranthemum annuum. - Centaurea solstitialis. - Onopordon Acanthium. - Carduus nutans, C. acanthoides. - Cirsium lanceolatum, a bojtorjánnak ismert három faja, a Lapsana communis, a katangkóró (Cichorium Intybus). - Tragopogon major. - Podospermum Jacquinianum. - Chondrilla juncea. - Nepeta Cataria. - Lamium album. - Marrubium vulgare, M. peregrinum. - Ballota nigra. - Verbena officinalis. - Cerinthe minor. - Echium vulgare. - Anchusa officinalis. - Cynoglossum officinale. - Asperugo procumbens. - Echinospermum Lappula. - Datura Stramonium. - Hyosciamus niger. - Solanum nigrum. - Linaria minor, L. vulgaris. - Anthriscus vulgaris. - Conium maculatum. - Sedum acre, S. sexangulare, S. album. - Ceratocephalus orthoceras. - Chelidonium majus. - Glaucium corniculatum. - Sisymbrium officinale, S. Loeselii, S. Columnae, S. pannonicum, S. Sophia. - Diplotaxis muralis, D. tenuifolia. - Alyssum calycinum, A incanum. - Euclidium Syriacum. - Thlaspi campestre. - Lepidium Draba, L. ruderale. - Capsella Bursa pastoris. - Rapistrum perenne - Reseda lutea, R. luteola. - Cerastium arvense. - Malva silvestris, M. rotundifolia. - Abutilon Avicennae. - Euphorbia platyphyllos, E. Esula. - Geranium Robertianum. - Potentilla anserina. - Poterium Sanguisorba. - Geum urbanum. - Melilotus officinalis, M. albus. - Coronilla varia.
A termelt növények a mezőgazdaság ismertetésébe tartozván, azokról ott van szó.
A vasut melléke.
A vasút mentén a növényzet nagyon keveredik, némi jellem ott nyilatkozik a hol a vasút mocsár mellett halad, a hol tehát a tavi növényzet nagyját még a vasútról is felismerhetjük.
Igy Érsekujvárnál földi bodza, a kanadai küllőrojt (Erigeron Canadensis), kigyószisz (Echium vulgare), hélyakút (Dipsacus laciniatus), pipacs (Papaver Rhoeas), Coronilla varia, vad rezeda (Reseda lutea), ökörfarkkoró (Verbascum phlomoides), Berteroa incana, csillagpázsit (Cynodon Dactylon), katang (Cichorium Intybus), beléndfű (Hyosciamns niger), Senecio Jacobaea, Linaria vulgaris, az ördögszekér (Eryngium campestre), Knautia arvensis, Hordeum murinum (egérárpa), a borzas kata (Nigella arvensis var. trachycarpa Borb.) Onopordon acanthium, Cirsium arvense var. horridum, Artemisia vulgaris, kék luczerna (Medicago sativa) látható.
Tót-Megyernél a vad murok (Daucus Carota), a ligetszépe (Oenothera biennis), a paréj (Amarantus retroflexus), Ononis spinosa, Carduus acanthoides, Verbascum phlomoides var. leucothyrsum Borb., szép fehér virágfürtökkel (floribus omnino albis).
Tarnócznál Salvia Aethiopis, Vágujhelyen Sisymbrium officinale, Rumex crispus, Verbascum Austriacum, V. thapsus, sziklás lejtőjén sok Cytisus nigricans és C. aggregatus terem.
A mocsárnövényzet kiválója Tót-Megyer mellett hazánk Alföldjének nevezetes aszottkórója, a Cirsium brachycephalum, de itt éjszakibb termőhelyén már megritkul; a keskeny és széleslevelü gyékény, a fehér mályva (Althaea officinalis), Epilobium hirsutum, Tarnóczon a Galega officinalis, Eupatorium cannabinum, Butomus umbellatus, Salix cinerea. (Itt a trombitafa is szépen virított, jul. 11. 1898.), Szerednél Juncus effusus, Madunicza és Kosztolány közt a Valeriana officinalis, Vágujhelyen az Oenanthe Phellandrium nő.
A szomszéd vármegyék.
Végre Nyitravármegye florájának ismertetése Pozsony és Trencsénmegyével szorosan összefügg, ennek a feldolgozói gyakran a szomszéd megyére is tekintettel voltak. Igy különösen Holuby József, nemes-podrágyi lelkész17 sok termőhelyet említ Nyitramegye területéről.
365Nyitra és Trencsénmegye határán Holuby a következő növényt lelte: Botrychium matricariaefolium, Gladiolus imbricatus, Carex divulsa a Nagy-Iharoson, a Filago mixta Hol. Drietomából (Trencsénmegye) a Kárpát mentén irtványos és ugarföldön és vágásban Ó-Turáig (Nyitra) terjed, de a völgybe nem ereszkedik le; az Aspidium aculeatum (A. lobatum), Phegopteris polypodioides, Ph. Robertiana a nyitrai Kárpátokon elszórva, az Avena tenuis tölgyesben és irtványos ugaron, a Triodia decumbens hegyi réten, a két megye határán, Vulpia pseudomyurus a Bosácz-melléki erdőkben, helyenként bőven, Carex pilosa erdőben a megye határán, a Juncus sphaerocarpus nedves földeken a Kárpát menten Nemes-Podhragytól Szakolczáig, az Anacamptis pyramidalis, Himantoglossum hircinum, Epipactis violacea Dur., Cannabis sativa monoica Hol. (egylaki kender), Centaurea pseudophrygia, Podospermum muricatum, Gentiana spathulata, Linaria arvensis, Veronica montana, Thalictrum foetidum Beczkó (Trencsén) és Csejte körül; a Scleranthus collinus Horn., Sagina apetala (gyakori), Silene Gallica (irtványföldön gyakori); Rubus enythrandrus Borb. et Hol., R. Vestii Focke, Rubus moestus Hol., R. bifrons Vest, R. Schnelleri Hol., R. semitomentosus Borb., R. brachyandrus Gremli, Potentilla brachyloba Borb., P. pilosa Willd., P. adscendens W. Kit., Sarothamnus vulgaris, Vicia pisiformis, Hippocrepis comosa Beczkó, Visnyó és Csejte határában, és még sok más növény közös Nyitra, valamint az ismeretesebb Trencsénmegye határáról, (Knautia Kitaibelii, Rubus Khekii Hol., Mentha leiotricha Borb. (M. cinerea Hol., non aliorum), Potamogeton interruptus, Brunella intermedia), s a ki Nyitravármegye flóráját részletesebben tanulmányozni fogja, az itt idézett értekezéseket, kiváltképen pedig Holuby-nak Flora des Trencsiner Comitates (Trencsén 1888) czimü munkáját, mint helyes utbaigazitót el nem kerülheti.
0. A pozsonyi természettudományi társulat Verhandlungen-jának első évfolyamaiban.
1. A magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott XI. gyülésének Munkálataiban. 1866. 296-308. old.
2. Mathem. és Természettudományi Közlemények IV. köt. 1866. 191-225., hozzá a VI. köt. (1868.) pótadatokat csatolt.
3. Beiträge zur Kenntniss der fossilen Bacillarien Ungarns, 3. köt. 102. tábl. Nagy-Tapolcsány, 1886-92. - Ausflug in das Facskóer oder Naklate-Gebirge, Oesterr. Botan. Zeitschrift. 1868., 249-52.
4. Lásd a Fátrahegység nemzeti és növényzeti alapon. A bpesti V. ker. állami főreálisk. 26. értesítőjének 13-14. stb. old.
5. A magyarföldiség alatt itt nem épen hazai benszülött növényeket, hanem eredeti magyar növényszövetkezetet értünk.
6. Schultes, Oesterreichs Flora, II. Theil 1814. 21. old. = Euphorbia Bábensis Kitaibel, Additamenta ad floram Hungaricam, Halle 1864. 259.
7. Oesterreichische Botan. Zeitschrift 1878. 382.
8. V. ö. Borbás Vince, a Haynald-féle lóherékről, a Földművelési Érdekeink 1880. évf. 317-18. old.
9. In Carpatorum iugis nulla alia Adenostylis species crescit; nec A. alpina, nec A. orientalis ibidem invenitur (Borbás).
10. Ezt Hausknecht var. Carpatica-nak nevezte (Borbás).
11. Magyarország Vármegyéi és Városai: Vasvármegye 522. old.
12. Term. Tud. Közl. 247. füz. 1890. 123-29. old. v. ö. u. i. a. 106. old.
13. Dr. Kállay közleményéből (Term. Tud. Közlöny 1890. 106.) lehet következtetni, hogy Elefánt környékén a Quercus hiemalis, vagyis hosszúkocsános mocsártölgy is terem.
14. A nyitrai és Trencsénmegyei Sempervivum hirtum a haza középtáján termő tőalaktól eltérő. Humilius, lutescens, magis compactum, latifolium. Foliis glabratis, ad basim pilosis, inferne cum sepalis plus minus pubescentibus, triangulari-ovatis, basi subcordatis, acutis, vix acuminatis, calycis laciniis apice obtusis, breviter ciliatis aut ganduliferis, quam petala duplo brevioribus.

S. hirtum var. amblysepalum Borb. ined. a typo floribus minoribus et calyce haud longe ciliato, nec acuminato diversum.
15. Bars-Szklenó körül is nő (Borbás).
16. A trencsén-tepliczi példa szerint a var. microcarpum Neum. (Borb.)
17. Ein Ausflug auf die Javorina, Verhandlungen des Vereins für Naturkunde zu Pressburg, I. évf. 96. - Ergänzungen zu Dr. Krzisch's Phanerogame Flora, u. i. III. évf. 58, - Bemerkungen aus der Flora des Unter-Neutraer Comitates, u. o. IV. 67. - Botanische Notizen aus Skalitz, Correspondenzblatt des Vereins für Naturkunde II. évf. 1863. 81. Das Ivanóc-Gebirge, Österr. Bot. Zeitschr. 1865., 257. - Aus dem Neutraer Comitate, u. i. 352, 1866, 372, 1867. 277.
18. A bécsi zoologisch-botan. Gesellschaft Verhandlungen-jában XV. köt. 1865., mint különnyomás 1-86. old. V. ö. Krzisch, Bemerkungen zu Knapp's Prodromus florae Nitriensis, a bécsi Zool.-botan. Gesellschaft Verhandlungen-jában 1866., 463-74.

« NYITRAVÁRMEGYE ÁLLATVILÁGA. Irta Kelecsényi Károly. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

 NYITRAVÁRMEGYE KÖZEGÉSZSÉGÜGYE. Irta dr. Thúróczy Vilmos. »