Csekej, a Nyitra jobb partján, Nyitra városától északra, 611 r. kath. vallásu lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása Sarluska-Üzbégh. Kath. temploma, mely fallal van körülvéve, már a XIV. században fennállott, de 1697-ben átalakították. A községhez tartozó Kikló-pusztán van Ghyllányi István kastélya. A faluban egy régi Erdődy-féle kastély volt, de azt 1880-ban lebontották. Csekej a XIII. században "Cseka" és "Csokoj" néven, mint a nyitrai vár tartozéka szerepel.

Czabaj, Csápor mellett, a nyitra-vágsellyei útban. Lakosainak száma 1320, kik közt 110 magyar, 118 német, 1089 tót. Vallásuk, 116 izraelitán kívül, r. kath. Postája van, távirója Ürmény, vasúti állomása Tornócz és Nyitra. A XIII. században "Csoboj" néven, mint a nyitrai vár tartozéka említtetik. Kath. temploma 1750-ben épült, tornyát azonban 40 évvel később építtették hozzája. A községben három csinos úrilak van. Az egyik Szitányi Gézáé, a másik br. Majthényi Béláé és a harmadik Biróczy Lajosé. A F. M. K. E. itt kisdedóvót tart fenn.

Darázs, a Zoborhegy tövében Nyitra közelében fekvő tót község, 988 r. katholikus lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. 1113-ban már a zobori apátsághoz tartozott és "Drasej" név alatt említtetik. Kis kápolnája, mely a Zobor-hegy egyik nyúlványán, magasan a falu fölött áll, még az Árpádházi királyok korából való. Építési idejét a XII. századba teszik. Temploma kőfallal van körülvéve és 1803-ban épült. Kegyura a nyitrai püspök. A zobori kolostor is, melyről már megemlékeztünk, ide tartozik. A község határában gazdag kavicsbányák vannak, melyek elsőrendü útburkoló anyagot szolgáltatnak. A F. M. K. E.-nek itt is van ovodája.

Dicske, a Zsitva-folyó jobb partján. Lakosainak száma 396, kik közül 253 magyar, 124 tót. Vallásuk r. katholikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása 94Verebély. Kath. temploma a XVI. században épült. 1532-ben a község az esztergomi érsek birtokaihoz tartozott.

Felső-Elefánt, nyitravölgyi tót község, a folyó balpartján, 678 r. kath. és kevés izr. vallású lakossal. Postája van, távirója N.-Appony, vasúti állomása Szomorfalu. Kath. temploma 1801-ben épült. Kegyura a vallásalap. Az izraelitáknak is van itt imaházuk. A falu a hires Elefánthy-család törzsfészke. Két kastély van itt. Az egyik, mely dombtetőn áll, a Jezerniczky és később a Charada család tulajdona volt és 1618-ban épült. E kastély négyszögletes, emeletes épület 4 saroktoronynyal. A másik a falu közepén álló, emeletes épület, tágas udvarral. Építési modora e század elejére vall. Mindkettő jelenleg br. Edelsheim-Gyulay Lipót tulajdona. A község fölött, gyönyörű terjedelmes fensíkon, mely mögött sűrü erdőség sötétlik, áll az egykori pálosok nagyszabásu, régi kolostora, impozáns homlokzattal és remek tagozásu templom-hajójával. Ezt az egész épületet báró Edelsheim-Gyulay Lipót, költséget nem kimélve, kastélylyá alakíttatta át. A templom tágas boltíves hajója, remek, régi freskóival képezi a kastély csarnokát, melyből két oldallépcső és két ajtó vezet az emeleti és földszinti lakosztályokba, melyek pazarul vannak berendezve. E zárdában adta meg magát Ocskay László a császáriaknak. A község földesurai a Bartakovichok voltak. Most br. Edelsheim-Gyulay Lipótnak van itt uradalma.

Felső-Köröskény, Nyitrával szomszédos község, a várostól délre, a Nyitra jobb partján, Alsó-Köröskény felett. Lakosainak száma 524, akik közül 115 magyar, 400 tót, de ezek egy része már megmagyarosodott. Vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Temploma, mely javításra szorul, jelenleg hatóságilag be van zárva. A község 1240-ben királyi birtok volt. Későbbi földesurai az Ordódy, Zelinka, Lieszkovszky, Vályi, Boróczy, Vancsay és Palásthy családok voltak.

Geszte, magyar község, a Pilis-hegy lábánál Család és Csitár közt. Lakosainak száma 321, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XIII. század elején "Guszta", később "Gvezte" (Guezte) néven találjuk említve. Kath. temploma özv. Jeszenszky Istvánné bőkezüségéből és a hívek hozzájárulásával 1734-ben épült. A községet legutóbb nagy tűzvész sujtotta, mely a lakosok egy részét teljesen tönkretette. Földesurai a Rudnay, Babóthy, Kelecsényi és Bacskády családok voltak.

Ghymes, magyar község a ghymesi várhegy alatt, Barsvármegye határán. Lakosainak száma 1081, kik közül 894 magyar, 187 tót. Vallásuk r. kath. és kevés izraelita. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XII. század elején királyi birtok volt. Kath. temploma 1720-ban épült. 1877-ben az izraeliták is építtettek itt imaházat. A községben van gróf Forgách Károly barokk-modoru földszintes kastélya, melyet gróf Forgách Pál püspök 1722-ben építtetett. A kastélyban a gazdag családi képtáron kívül érdekes és értékes régi festmények vannak, többek közt Francesco Trevisani velenczei mestertől, Max Pfeilertől, aki tudvalevőleg Eugen savoyai herczeg udvari festője volt, Izbéghi Mihály magyar festőtől, Paul Hemling, Van Dyck németalföldi mester tanítványától stb. A kastély becses barokk-bútorainak nagy része a ghymesi várból származik. Az összes csarnokok, termek és szobák falai tele vannak aggatva a ghymesi hitbizományi uradalom vadászati rofeumaival, melyek közt rendkívül érdekes és ritka darabok vannak. A tulajdonos 95gróf 1886-ban agancsgyüjteményéből 1756 példányt, 1891-ben 295 és 1896-ban 198 példányt küldött a budapesti orsz. erdészeti egyesületnek. Az itt maradt 1056 darab azon állatok agancsaiból áll, a melyeket a gróf sajátkezűleg lőtt, gyönyörű és vadban bő vadászterületén, melyen az általa honositott muflon is szabadon tenyészik. A ghymesi vadászatok országos hírüek. A falu fölött magas hegytetőn emelkedik Ghymesnek még romjaiban is nagyszabásu és büszke vára. Forgách András gróf 1242-ben kezdte építtetni. Ghymest Ivánka, a Forgách Ivánch nevü ősének fia nyerte II. Endrétől. A sok viszontagságot átélt vár történeti szerepléséről más helyen emlékezünk meg, itt még csak azt említjük fel, hogy a vár egész a mult század végéig lakható állapotban volt, de már e század elején romba dőlt.

Ghymes-Kosztolány tót község a ghymesi várhegy és a Liszecz nevű hegy közötti völgyben. Lakosainak száma 413, vallásuk r. kath. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XIII. század közepén már létezett "Koztulan" név alatt. Kath. temploma régi, de építési ideje ismeretlen. Földesurai a Forgách grófok voltak; jelenleg is gróf Forgách Károlynak van itt nagyobb erdőbirtoka.

Kálaz, a nyitra-verebélyi országút mentén, Barsmegye határán, magas dombon fekvő magyar község 834 r. kath. vallású lakossal, kik közt 596 magyar, 38 német, 200 tót. Posta-, táviró- és vasúti állomása Verebély. E községről már 1232-ből van feljegyzés, amikor "Kaluz" volt a neve. Kath. temploma 1750-ben épült és kőfallal van körülvéve. Kegyura br. Weisz Pál, kinek itt szép kastélya, parkja és mintagazdasága van. A kastélyt a jelenlegi tulajdonos 1866-ban építtette. Belseje kiváló izléssel és kényelemmel van berendezve. Földszinti helyiségei arabs modorban vannak diszítve és a berendezés nemcsak stilszerű, hanem legnagyobbrészt antik, értékes arab és perzsa darabokból áll. Itt van elhelyezve a tulajdonos gazdag és értékes magángyüjteménye, 96mely körülbelül 1000 darabra rúg; ezek közt számos becses arabs, perzsa és egyiptomi antik edény, római régiség, értékes gemma- és scarabeus-gyüjtemény, régi aranydíszek, kő- és bronzkori tárgyak, érmek stb. Nagy műértékkel bír a különféle lakóhelyiségekben elhelyezett gazdag képgyüjtemény, mely mintegy 100 darabból áll, köztük számos festmény a XV. századból Rafael és Correggio iskolájából, Cranach Lukács és más mesterektől. Földesura báró Palusha volt. Jelenleg báró Weisz Pálon kívül még Szlávy Józsefnek és a Klobusiczky családnak van itt birtoka.

Kis-Czétény, a Nyitra Czéténykeága mellett, a nyitramenti dombok alján, 325 r. kath. vallásu lakossal, a kik közül 185 magyar, 119 tót. Postája Nagy-Czétény, táviró- és vasúti állomás Nyitra. Itt van dr. Lakits István csinos úrilaka és birtoka. 1240-ben "Ceten" név alatt szerepel. Határában kedvelt bor terem.

Kis-Hind, község Barsmegye határán. Lakosai nagyrészt tótajkuak, számuk 422 (ezek közt 66 magyar), vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Verebély. 1584-ben a törökök elpusztították. A község lakosai 1866-ban és 1867-ben súlyos megpróbáltatásokon mentek át. Az előző évben a fagy, az utána következőben pedig a jég tette tönkre az egész határt. Földesurai a Terstyánszkyak voltak. A XIII. században már ugyanezen név alatt van említve.

Kis-Lapás, kis tót falu, a Zsibricza-völgyben, Nyitrától keletre, 182 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Lapás, táviró- és vasúti állomása Nyitra. E falu már a XII. század elején várbirtok volt. Későbbi földesurai a Juhász, Toronyossy és Ernyey családok voltak. Az ide tartozó Egeri pusztán van özv. Jánoky-Rudnyánszky Johanna kastélya.

Kolon, a Zsibricza- és Pilis-hegyek alatt fekszik. 806 lakosa közül 663 magyar, a többi tót; vallásuk 75 izraelita kivételével, r. kath. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Ősrégi község, mely a XII. század elején "Kolin" név alatt volt ismeretes. Kath. temploma az Árpádok korából való és a hagyomány szerint Szent-László király idejében épült. A község határában kitünő anyagot szolgáltató mészkőbánya van. Földesurai a Bacskádyak voltak, kiknek itt most is nagyobb birtokuk van, továbbá a Kelecsényiek, a Rudnay, Pély, Nagy, Skublics, Chrenóczy és Emődy családok voltak birtoktulajdonosok. A községhez tartozó Gedfalu puszta a Szent-Jánoselefánti pálos szerzet birtoka volt és e rend eltörlése után a vallás-alaphoz csatoltatott, de 1893-ban báró Lindelof Henrik tulajdonába ment át.

Könyök, Nyitra közelében, a várostól nyugotra, 285 r. kath. vallásu, tót lakossal. Postája, távirója és vasúti állomása Nyitra. E község a XIII. században mint királyi birtok szerepelt. Van egy kápolnája, mely 1830-ban épült. Itt van Uzovics Pál csinos úrilaka és szép parkja. Földesura az Uzovics-család volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka van.

Lajosfalu, kis magyar falu a Nyitra völgyében, 113 r. kath. vallásu lakossal. Posta- és táviró-állomása Szomorfalu, vasúti állomás Vicsáp-Apáti. E község írott nyomai a XV. század elejéig vezetnek vissza. A faluban csupán temető-kápolna van, melyet Ghyllányi Ádám 1773-ban építtetett. A kápolna alatt van a család sírboltja. A községben van egy csinos úrilak, mely Ghyllányi Alfrédé, kinek itt birtoka is van; ez a XVIII. században a gróf Nyáryaké volt és később került a Ghyllányiak birtokába.

Lapás-Gyarmat, Nyitrától keletre, 10 kilométerre, a nyitra-verebélyi útban, 855 lakossal, kik közül 155 magyar, a többi tót. Vallásuk r. kath. Postája van, táviró Nyitra és Ivánka, vasúti állomás Nyitra és Verebély. Földesurai gyakran változtak. A XIII. század elején várbirtok volt. Később a Turcsányiak, aztán a Ghyczyek, majd a Polyák, Bokros, Tarnay, Névery és a Gaál családok voltak földesurai.

Lüki-Gergelyfalva, egyesített községek a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre. A lakosok száma 407, anyanyelvük, 54 magyar kivételével, tót; vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomás Ny.-Ivánka. Lüki község 1330-ban "Lisaki" név alatt szerepelt, mig a Gergelyfalva elnevezés csak a XIV. század végéig vezethető vissza. Azelőtt, a XIII. században, e falu "Megered" és 1311-ben "Megered-Berencs" néven fordul elő. Kath. temploma nagyon régi. 1767-ben állíttatott helyre. Gyakran változtatták alakját; 97e század elején restaurálták utoljára. Kegyura a nyitrai káptalan. A falunak Megyes nevü dűlőjén valaha község állott, melyet azonban az árvíz elpusztított. Földesura a nyitrai káptalan és a Szentkereszty-család volt.

Menyhe, tiszta magyar község a Zobor északi oldalán. Lakosainak száma 413, vallásuk r. kath. Postája Szalakusz, táviró-hivatala Nagy-Appony, vasúti állomása Szomorfalu. Kath. temploma e század közepén épült. "Meczina" név alatt már a XII. század elején a zobori apátság birtoka volt. Későbbi földesura 1491-ben az Elefánthy család volt, mely az elefánti pálosoknak akkoriban földet és malmot adományozott. A XVII. század közepén a Keresztury család, azután a Bartakovich, Majthényi és gróf Sermage család.

Molnos, Nyitra mellett, nyugotra fekvő tót község, 548 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kis kápolnáját 1894-ben Karlanek Antal építtette. Földesura a XVI. század elejétől a nyitrai káptalan volt, melynek itt ma is nagyobb birtoka van.

Nagy-Czétény, Kis-Czéténytől délre fekvő nagy magyar község, 1587 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, távirója és vasúti állomása Nyitra. A község 1894-ben teljesen leégett. Kath. temploma és plébániája igen régi. Gróf Révay Antal püspök, esztergomi kanonok jelenlétében, Konkoly László czetényi plébános alatt 1755. év augusztus 9-én történt canonica visitatióban feljegyezve olvasható, hogy: a czétényi templom Domonkos esztergomi érsek alatt 1307. év körül épült; amiről állítólag a templom oszlopzatában elhelyezett köveken gótikus jegyekkel bevésett évszámok tanúskodnak. Péterffynél feljegyezve találjuk, hogy az esztergomi káptalan évkönyvei említést tesznek a czétényi plébániáról az 1397. évben; jóval később, 1630. évben, a can. visitatio megjegyzi: hogy a templom igen régi - "templum habet antiquum, quod est sub nomine et titulo sti Joannis Bptae". - A plébános 1634-ben a törökök üldözése miatt - "quum a Turcis et plagiariis infestabantur homines" - kénytelen volt menekülni. A templomot a törökök három ízben pusztították el. Az 1776-ik évben gróf Batthyányi József 98esztergomi érsek és Bukovinszky István czétényi plébános alatt, a régi falakat ujból restaurálták és a templomot kibővítették.

Nagy-Emőke, Nyitrától délkeletre, 8 kilométerre fekvő község, 1059 lakossal, kik közt 391 magyar, 79 német, 588 tót; vallásra nézve túlnyomóan róm. kath. (88 izraelita). A tót nyelvet az 1849 óta bevándorolt cselédség terjesztette el, de ezek is megtanulnak magyarul s az egész helység visszamagyarosodása a közel jövőben remélhető. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. templomának építési ideje ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy 1700 előtt már fennállott és hogy plébániája már 1397 előtt volt. A templomban egy miseruhát őriznek, melyet Mária Terézia ajándékozott az egyházközségnek és egy értékes, zománczozott ezüst kelyhet 1766-ból, amely Rapcsek Endre volt emőkei plébános és szepesi kanonok adománya. A községben az izraelitáknak is van imaházuk. A falu a XII. század elején a zobori apátság és a nyitrai káptalan birtoka volt, de azután gyakran cserélt gazdát. Két ízben tűzvész pusztította el teljesen, még pedig 1830-ban és 1872-ben. Van itt egy mezőgazdasági szeszgyár is. Jelenleg Szemere Györgynek és a Markhot családnak van a határban nagyobb birtoka.

Nagy-Hind, Barsmegyével határos magyar község, Kis-Hind mellett, 363 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Verebély. Kath. temploma a mult század végén épült. Kegyurai Szlávy József és br. Weisz Pál. 1866-ban és 67-ben az egész község majdnem koldusbotra jutott. 1866-ban a fagy, 1867-ben jégverés tette tönkre az egész határt. E községről már a XIII. század közepén történik említés.

Nagy-Lapás, tót község, Kis-Lapás mellett, 479 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma a mult század elején csak kápolna volt. 1750-ben azonban Dezső Tádé ottani földbirtokos megnagyobbíttatta és 1787-ben már plébánia-templom lett. 1882-ben teljesen leégett, de később ujra felépítették. Kegyura a vallásalap. A község 1113-ban már mint várbirtok szerepel. Földesúri joga ezután sok kézen megfordult. Bírták a Ghyczyek, köztük Ghyczy Kálmán volt miniszter, továbbá a Tahyak, a Dezseők, Seregélyiek és Dombayak.

Nagyfalu, Berencs mellett, a Nyitra jobb partján, 467 magyar ajku, r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ivánka. 1866-ban és 68-ban a község súlyos megpróbáltatásokon ment át. 1866-ban határát erős fagyok tették tönkre, 1868-ban pedig a község nagyobb része a lángok martaléka lett. Földesura 1271-ben a nyitrai püspökség volt. Később guthi Ország nádor útján, adományképen, a nyitrai székeskáptalan birtokába került.

Nemes-Pann, Nagy-Czéténytől keletre fekvő község, 825 r. kath. vallásu lakossal, kik közül 549 magyar, 274 tót. Postája Nagy Czétény, távirója Verebély, vasúti állomása Vajk. A község a XIII. század első felében a királyi halászok birtoka volt. Kath. temploma 1722-ben épült. A Lakits és a Kochanovszky-családoknak itt csinos uriházaik vannak.

Nemes-Perk, Csupán 7 házból álló kis község, Csabtól keletre. Lakossága csupán 3 izr. vallásu bérlőből és az uradalmakhoz tartozó cselédségből és napszámosokból áll. Lakóinak száma mindössze 127, akik néhány magyar kivételével tótok. 1270-ből származó feljegyzések "Pérk" (Peerch) néven említik. Azelőtt nemesi község volt és több kisbirtokos nemes tulajdonát képezte, mint Cherny, Szabó, Petykó és Gasparovich.

Nyitra-Bodok, a Nyitra és a Zsitva folyók közt elterülő hegyekben fekvő magyar falu, 606 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma nagyon régi. Fuchs Ferencz nyitrai püspök 1796-ban megnagyobbíttatta és renováltatta. A községet két ízben, 1873-ban és 1890-ben tűz pusztította el, 1883-ban pedig éhinség sújtotta a lakosokat. Földesura a nyitrai püspök volt, kinek itt most is nagyobb terjedelmü birtoka van, s a ki a templomnak is kegyura.

Nyitra-Csitár, a Zsibricza-hegy alatt fekvő magyar község, 384 r. kath. vallásu lakossal. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. templomának építési ideje ismeretlen. Kegyura a nyitrai püspök. A községházán a helységnek 1769-ből származó urbáriumát őrzik. A lakosok nagy részét az 1866-iki kolerajárvány kipusztította. Földesurai a Zerdahelyiek 99voltak, jelenleg pedig gr. Zamojszky Tamásné szül. gróf Zamojszky Ludmillának van itt nagyobb birtoka.

Nyitra-Egerszeg, nagy magyar község a Nyitra jobb partján. Lakosainak száma 1037, vallásuk r. katholikus. Postája van, távirója Sarluska-Üzbég, vasúti állomása Vicsáp-Apáti. E községről 1334-ből találjuk az első írott nyomokat. A falu a Nyitra vize mellett fekszik, mely azonban 40-45 évvel ezelőtt nem itt, hanem tovább keletre, a szalakuszi és a darázsi határ alatt folyt. 1600 körül bizonyos Lissender János nevü katonatiszt a községben fogadalmi kápolnát emeltetett, melyet gróf Eszterházy Imre esztergomi prépost 1733-ban olyképen bővíttetett ki, hogy a kápolnához uj, nagyobb templomhajót és templomtornyot építtetett és ezáltal templommá alakíttatta át. Kegyura a herczegprímás. A franczia háborúk idejében a községet az ellenséges hadak hét helyen felgyújtották és porrá égették. 1836-ban és 1867-ben a község nyugati oldalán levő lankáson összegyülemlett hótömegek olvadáskor az egész községet elöntötték úgy, hogy a házak egy része összedőlt. A templomban, egy szekrényben, érdekes, régi okleveleket, egy nagybecsü kelyhet és szentségtartót őriznek. A községben hitelszövetkezet is van.

Nyitra-Gerencsér magyar község a Zoborhegy alatt, Nyitrától félórányira, észak-keletre. Lakosainak száma 856, a kik, 100 tót kivételével, magyarok; vallásuk r. katholikus. Postája, táviró- és vasúti állomása Nyitra. E község már egy XII. századbeli összeirásban szerepel "Grniczar" néven. Kath. temploma régi. Kegyura az esztergomi főkáptalan. A faluban két nemesi kuria van, melyeket az Ocskayak építtettek. Jelenleg gr. Zamojszky Tamásné tulajdonai. 1896-ban ezredéves fennállásunk emlékére a községben Huba vezérről elnevezett emlékoszlopot állítottak fel. Az 1865-iki felhőszakadás és az 1866-iki és 1872-iki óriási jégverés rendkivüli inségbe döntötte a község lakóit. A község határában régi lószerszámrészeket, fegyverdarabokat és XVI. és XVII. századbeli pénzeket találtak. A lakosok községi hitelszövetkezetet tartanak fenn. Földesura a Schollenberg-család volt és utána az esztergomi főkáptalan. Az idetartozó Malánta pusztán van gr. Zamojszky Jenő csinos urilaka.

Nyitra-Ivánka, nagy falu, Nyitrától délre, a Nyitra folyó jobb partján, 1010 lakossal, kik közt magyar 258, német 95, tót 657. Vallásuk r. katholikus, 100ezenkívül 104 izraelita. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben van. A községnek 1400-ban Ivánch-falva volt a neve. Kath. templomát Tóth László ivánkai születésü esztergomi kanonok 1769-ben építtette. A községben két nemesi kuria van. Az egyik néhai zékelyi Tóth Vilmos főrendiházi elnöké; ez a mult században épült és 1873-ban átalakíttatott. Tágas lakóhelyiségei a tulajdonosát jellemző szolid ízléssel, uri egyszerűséggel vannak berendezve. A csinos ház előtt szép park terül el. A másik kuria Markhot Gyula alispán tulajdona. E község határában a Bucsány-féle dülőben találták meg szántás közben a bizánti korona 11 lemezét. Földesurai, a Tóth, Markhot, Dombay és Huszár családok voltak.

Nyitra-Ujlak, a nyitra-szeredi országút mentén fekvő nagy tót község 1772 túlnyomóan r. kath. vallású lakossal. (Az izraeliták száma 90.) Postája van, távíróállomása Nyitra, vasúti állomása pedig Nyitra, Szered, vagy Tornócz. Hajdan mezőváros volt. Kath. temploma 1769-ben épült, de tornyát 1860-ban ujra építették. Kegyura gr. Eszterházy Istvánné. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, mely 1861-ben épült. A községben van gr. Esterházy István szép, régi kastélya, tágas és érdekesen berendezett helyiségekkel. A kastélyt a gróf Forgách-család építtette és női ágon, öröklés útján jutott a jelenlegi tulajdonos birtokába. A kastély körül szép park terül el. A hagyomány szerint a község felső részén erődített hely volt. Ezt a részt a nép ma is "Várok" vagyis várároknak nevezi. Bethlen és Bocskay hadai is több ízben táboroztak itt és az akkoriban, a táborhelyen fúrt kutat ma is Bethlen-kútnak nevezik. A falu 1268-ban a Huntpázmán nemzetségből származó Aba mester birtoka volt. Későbbi földesurai a Forgáchok voltak, jelenleg pedig gr. Eszterházy Istvánné, szül. báró Jeszenák Gizellának van itt nagyobb birtoka.

Pográny, a Nyitra és a Zsitva közti hegyek közt fekvő magyar község, 939 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma a legrégiebbek közé tartozik és a hagyomány szerint Geyza király idejéből 1075-ből való. A plebánián érdekes régi okleveleket és értékes templomi edényeket őriznek. A községben kitünő mészkőbánya van és kén- és vastartalmu forrás, mely télen soha be nem fagy. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. E község már a honfoglalás korában fennállott. 1075-ben a garam-szent-benedeki konvent birtoka volt.

Salgó, nagy község, az u. n. Fábián-völgyben, Nyitrától délre, 12 kilométerre. Lakosainak száma 1002; ezek többnyire tótajkuak (magyar csak 63 van) és tulnyomó számuk r. kath. vallásu, az ág. evangelikusok száma 144. Posta- és táviró Ürmény, vasúti állomása Nyitra-Ivánka. Két temploma van. A r. kath. templom 1833-ban, az ág. ev. 1861-ben épült. Gr. Károlyi Alajos örököseinek itt nagyobb kiterjedésü birtokuk van. A község 1386-ban Ghymes várának tartozékát képezte.

Sarló-Kajsza Sarluska és Kajsza községekből egyesitett tót község, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától északnyugatra, 7 kilométerre, 546 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Üzbég. Földesura a nyitrai székes káptalan volt, amelynek itt jelenleg is nagyobb birtoka van. Sarluska már a XII. század elején szerepel "Sarló" név alatt. A XIII. században Kis-, a XV. században pedig Nagy-Sarló néven találunk róla feljegyzéseket, mig Kajsza Mária Terézia idejében praedium volt.

Suránka, a bodoki völgyben fekszik, Assakürttől keletre. Lakosainak száma 249, akik nagyobbrészt tót ajkuak, de erősen magyarosodnak, ami egyebek közt az itt levő állami iskolának köszönhető. Vallásuk tulnyomóan r. kath. de van itt nehány ág. ev. és izraelita-család is. Postája van, táviró- és vasúti állomása Sarluska-Üzbég. A község a hagyomány szerint Sur vezértől vette nevét. Hajdan a pálosok birtoka volt. Kath. temploma 1637-ben épült és fallal van körülvéve. Kegyura a vallásalap. Itt van Emődy József gazd. egyesületi elnöknek csinos urilaka és mintagazdasága. Van itt még egy másik úrilak is, amely Jeszenszky Istváné. Az előbbi 1884-ben, az utóbbi 1893-ban épült. A község 1295-ben nyitrai várbirtok volt.

Szalakusz, nyitravölgyi község a Zoborhegy északi oldalán, Béd és Menyhe között. Lakosainak száma 391, kik közt 73 magyar és 23 német van, a többi tót. Vallásuk r. kath. Postája van, táviró- és vasúti állomása 102Szomorfalu. Kath. templomát 1853-55 közt Bartakovich Béla egri érsek építtette. Volt itt egy másik templom is, mely 1736-ban a régi temetőben még fennállott, de azután romba dőlt. Egy elpusztult várkastélynak is megvannak még az alapfalai. Ez 1668 előtt Keresztury András birtokához tartozott és 1767-ben még fennállott. A faluban több régibb és ujabb nemesi kuria és urilak van. Az egyik Bartakovich Árpádé, a másik Kovách Józsefé, de ezt szintén a Bartakovich-család építtette és végre Kochanovszky Lászlóé. A község földesurai 1275-ben a nyitrai vár urai voltak, 1635-ben és később a Kereszturyak, 1668 után a Bartakovichok és Kochanovszkyak. A községben nyári menedékházat tartanak fenn, melyet a F. M. K. E. is segélyez.

Szill, tót falu a Radosna-patak mellett, 299 túlnyomó számban r. kath. és kevés ág. ev. és izr. vallásu lakossal. Postája Assakürt, táviró- és vasúti állomása Üzbég. Földesura 1694 óta a nyitrai püspök volt.

Tormos, a Nyitra mellett, a várostól keletre fekvő tót falu 858 r. kath. vallásu lakossal, kik közül 80 magyar, a többi tót. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Földesura a nyitrai püspök volt, kinek itt ma is nagyobb birtoka van. E község már a XIII. században megvolt. A XVI. századból származó feljegyzések "Tornyos" név alatt említik.

Ujlacska, a Radosna-patak mellett, Assakürttől északra, 292 tót lakossal, kiknek több mint a fele ág. ev., a r. katholikusok száma 91, az izraelitáké 23. Postája Assakürt, táviró- és vasúti állomása Üzbég. 1390-ben Kis-Ujlak (Kysvylak) néven a tapolcsányi vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Ghyczyek és a Prónayak voltak.

Üreg, a Nyitra és Sempte közt elterülő dombos vidéken fekvő tót község, 962 r. kath. lakossal. Postája Nyitra-Ujlak, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma nagyon régi és fallal van körülvéve. Kegyura a nyitrai püspök, kinek itt nagyobb birtoka is van. A község a XII. század elején a zobori apátság birtoka volt.

Ürmény nagy község, Nyitrától délre 15 kilométerre. Lakosainak száma 3299, túlnyomó számban tótok, még pedig 2293, ezenkívül magyar 742, német 235 lélek. Vallásra nézve majd mind r. katholikusok; ezek száma 3000, az izraelitáké 272. Postája van, táviró- és vasúti állomása Tornócz és Ivánka. Egy XIII. századbeli összeírásban e község "Ilmur" név alatt szerepel és csak a XVI. század első felében találkozunk mai nevével. Kath. temploma 1721-ben épült. Kegyura gróf Hunyady Imre. Van itt még egy kápolna is, az izraelitáknak pedig zsinagógájuk, melyet 1820-ban építtettek. A helységben gróf Hunyady Imrének nagyszabásu, díszes kastélya áll, mely 1720-ban épült, 1866-ban azonban leégett és ujra felépíttetett. A kastély tágas és díszes helységei előkelő ízléssel vannak berendezve. Az óriási 103park, melyben a kastély áll, szebbnél-szebb részletekben bővelkedik. Az épület közelében van a szép lovagló-tér, nemkülönben a mintaszerü urasági lóistállók; kiegészitő része ez a tulajdonos gróf mintagazdaságának. Az uradalom ló- és szarvasmarha-tenyésztése, juhtenyésztése és tejgazdasága az elsők közé tartozik, s mint ilyen nemcsak országos nevezetesség, de híre túlterjedt hazánk határán is. A községben van az Irmely, később Ürményi család nemesi kuriája is, amely jelenleg herczeg Aldobrandini Kamillóé, kinek itt szintén nagyobb uradalma van. A község csinos, tiszta főterén áll a templom, az emeletes plébánia-lak és az urasági tiszti épületek. A községben kórház is van. A Szent-Vinczéről nevezett irgalmas nővéreknek 1875 óta zárdájuk van itt, melyet gróf Hunyady Imre 1874-ben alapitott. Forgalmi és hitelszükségletük kielégitését a hitelszövetkezet és fogyasztási szövetkezet biztosítja. A helység egészségi viszonyaira nézve jótékony hatással van két ártézi kút, melyek igen jó ivóvizet adnak. 1874-ben majdnem az egész község porrá égett. Legrégibb földesura az Ürményi család volt, azután a Hunyadyak, a Bossányiak és a Tarnóczyak. Itt született Grassalkovics herczeg, kinek atyja János és anyja Egresdy Zsuzsánna akkor Ürményben lakott.

Üzbég, Nyitrától éjszakra, a Nyitra jobb partján, 1032 r. kath. lakossal, a kik néhány magyar és német kivételével tótok. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. Kath. temploma 1706-ban épült és fallal van körülvéve. Kegyura a herczegprimás. Földesura az esztergomi érsekség volt, melynek itt ma is nagyobb kiterjedésü birtoka van. E községről már 1156-ban emlékezik meg egy összeírás, csakhogy "Jegu" néven. Már a XIII. században mostani nevével találkozunk.

Vajk, zsitvamenti tót község, 563 r. kath. lakossal. Postája és táviró állomása Verebély. A n.-surány-kistapolcsányi vasútnak egyik állomása. Csinos kath. temploma 1763-ban épült és fallal van körülvéve. Kegyura a vallásalap. A községben van Boronkay Lászlónak barokk-modorban épült régi, szép nemesi kuriája, mely mellett szép, nagy park terül el; ugyanitt van uradalma, csinos, mintaszerü gazdasági épületeivel és a Zsitván egy legújabb rendszerü, kitünően felszerelt malma. Az urilak tágas, boltozott helyiségei előkelő ízléssel vannak berendezve. A község földesura a Boronkayak előtt 104a Vass-család volt, a XIII. században azonban a szolgagyőri vár birtokai közé tartozott.

Vicsáp-Apáti, magyar község a Nyitra jobb partján, a járás északi határán, 1127 r. kath. és kevés izr. lakossal. Postája és távirója Szomorfalún, vasúti állomás helyben van. A községnek a XVII. században csupán kápolnája volt; de később Soóky János magyar gárdista megkezdette a jelenlegi templom építését, melyet Hohenzollern Frigyes herczeg 1740-ben befejeztetett. Földesura 1730-ban a pálosrendi szerzet volt; 1740-től hosszú ideig a Soóky család, később pedig az Emődy, Ghillányi, Motúz és Karácsonyi családok.

Zsére, a Zsibricza-hegy alatt fekvő község, 898 nagyrészt magyar és kevés (60) tót lakossal, a kik r. katholikusok. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma 1734-ben épült. Kegyura a nyitrai püspök. Történeti feljegyzések szerint Marcus Aurelius idejében a római "legio fulminatrix" a Zsibricza hegyen körülsánczolta magát és hosszabb ideig védekezett a markomannok ellen. Földesura a XII. században a zobori apátság volt, később pedig a nyitrai püspök, kinek itt ma is nagyobb birtoka van.