Bellesz, kis falu, mely a kis-dovoráni és a lipovnoki erdők alatti u. n. belleszi völgyben fekszik. Lakosai tótok, számuk 221, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Nyitra-Bajna, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. temploma nagyon régi és kőfallal van körülvéve. A mult század elejéig a reformátusok birták, de 1730-ban a katholikusoké lett. Földesura a XIV. században a Zerdahelyi család volt.

Bellincz, tót falucska a Nyitravölgyében, 180 lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Nyitra-Pereszlény, táviró- és vasúti állomás Szomorfalu. A XIV. század elején "Bullad" néven a nyitrai püspök birtoka volt. A XV. században "Billye" (Byllye), a XVII-ikben "Bélle" néven szerepel. A község legnagyobb része 1835-ben a lángok martaléka lett. Földesurai a Motesiczky és az Elefánti családok voltak.

Bzincz, jelentéktelen tót falucska, összesen 115 r. kath. vallásu lakossal. Postája Radosna, távirója Pöstyén, vasúti állomása Galgócz. A XIV. század végén "Both" néven a tapolcsányi vár tartozékát képezte. Földesura a gróf Berényi család volt.

Chrábor, a Nyitra jobb partján fekvő tót község, melyet a Bojnánka-patak szel át. Lakosainak száma 553, vallásuk r. kath. Postája, távirója és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. 1335-ben, amikor Mátyás kanonok, a nyitrai káptalan kiküldötte, e községet felbecsülte, "Harabur" volt a neve. A községben lévő kápolnát 1718-ban gróf Erdődy József építtette. Jelenlegi kegyura báró Stummer Sándor. Földesurai a XVI. században a Ludányiak voltak és később az Erdődy-család.

Családka, a Nyitra balpartján, Nagy-Tapolcsánytól délre, a Hrdoviczka nevű hegy lábánál. Lakosainak száma 360, vallásuk r. kath. és ág. ev., amely utóbbi vallás híveinek száma túlnyomó. Postája Nyitra-Zerdahely, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. A községnek kitünő építőanyagot szolgáltató kőbányája van. Szintén a nyitrai vár tartozéka volt. Későbbi földesura a Zerdahelyi-család. Jelenleg az Odescalchy herczegi családnak van itt nagyobb birtoka.

Csermend, az u. n. bodoki völgyben fekvő helység, a Nyitra jobb partján. Lakosai, kiknek száma 496, nagyobbára németajkuak, a kisebb rész pedig tót. Vallásuk r. kath. Postája Kis-Vicsáp, táviró és vasúti állomása Szomorfalu. Németajku lakosai bevándorolt oldenburgiakból és hannoveriakból állanak. Kath. temploma a XVII. században épült és fallal van körülvéve. Földesura a XIII. században Vicsápi Péter volt, a XVII. században a Csermendy-család, később a báró Ujfalussy-család is, majd Rottschütz tábornok és neje, azután Prileszky, Osztroluczky és gróf Berényi.

Csitár, kis tót falu, Nagy-Tapolcsánytól délnyugotra, a galgócz-nagy-tapolcsányi országútban. Lakosainak száma 248, vallásuk r. kath. Postája Nagy-Rippény, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Régi község, mely a XII. században Csatár és Sitár elnevezések alatt, mint a zobori apátság birtoka szerepelt. Földesura később karancsberényi gróf Berényi György volt 1650-ig. Azóta sok kézen megfordult. 1877-ben gróf Zamoiszkynak volt itt a birtoka, jelenleg pedig báró Stummer Sándornak.

Falkás-Dovorán, Nagy-Tapolcsánytól délre 12 kilométerre, a Nyitra jobb partján, 319 r. kath. vallásu tót lakossal. Posta, táviró és vasúti állomás Nyitra-Ludány. Kath. kápolnáját gróf Berényi Gábor építtette 1768-ban. Jelenlegi kegyura lovag Lachnit Henrik, kinek itt csinos, emeletes úrilaka és nagyobb birtoka van. Az úrilakot szintén Berényi gróf építtette a kápolnával egy időben. Belseje kényelmesen és kitünő ízléssel van berendezve. A lovag számos nagybecsü, érdekes régi fegyvert és díszkantárt őriz. Nevezetes itt egy olajfestményekből álló, nagy, egykoru arczképcsoport, mely magyar vezéreket és kiváló férfiakat ábrázol. E község 1285-ben "Dorán", 1416-ban "Dowa" és 1465-ben "Farkasfalva" név alatt szerepelt, mint a Ludányiak birtoka.

Felső-Helbény, nyitramenti kis tót község, közvetlen A.-Helbény mellett, 172 r. kath. vallásu lakossal. Postája Koros, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. 1328-ban "Halbau" néven szerepel. A XIV. század végén már Helbénnek irják s mint ilyen a Rajcsányiak birtoka volt. Kath. kápolnáját a gróf Zay-ak építtették 1728-ban és ugyanakkor egy értékes, régi ezüstkelyhet 77ajándékoztak a kápolnának, melyet még ma is őriznek. A Zayak után gróf Zichy Géza lett a birtokos.

Kakasfalu, az Inovecz-hegység keleti lejtőjén, egyike a vármegye legkisebb községeinek, melyben Lénárt Sándor földbirtokoson kívül csupán a cselédség és a napszámosok, összesen 81-en laknak. A birtokoson kivül, a lakosok tótajkuak, vallásuk r. kath., a birtokos családé ev. ref. A XIII. században nyitrai várbirtok volt és mint ilyen "Kakas" (Kokos) név alatt szerepelt. Ref. temploma 1776-ban, mint kath. templom épült és 1890-ben a jelenlegi birtokos átalakíttatta. A Lénárt-család urilaka is régi épület, de 1895-ben ujjáépítették. Postája Jácz, távíró és vasúti állomása N.-Tapolcsány.

Kamánfalu, tót község a Nyitra jobb partján, Nagy-Tapolcsánytól délre, 317 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Pereszlény, táviró és vasúti állomása Szomorfalu. A XV. század elején királyi birtok volt és "Kálmánfalvá"-nak nevezték. Itt van báró Steiger Albert kastélya, melyet 1847-ben Tocsek János építtetett. Földesura a Zerdahelyi család volt, jelenleg pedig br. Steiger Albertnek van itt nagyobb birtoka.

Kis-Bölgyén, Nagy-Tapolcsánytól északra, a Czintovicz-hegy alatt, a Bezsanszka dolina nevü völgyben fekvő kis tót falu, 144. r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Jácz, táviró és vasúti állomás Nagy-Tapolcsány. A XIV. és XV. században már "Bölgyén" (Bwlgyen) név alatt szerepel. Kis csúcsíves kápolnája van, mely 1870-ben épült. A község földesurai a Korosiak voltak, 1702-ben pedig a gr. Berényi-ek. E században a gr. Zay-ak bírták, jelenleg pedig dr. Nemeshegyi Bélának van itt nagyobb birtoka.

Kis-Dovorán, Nagy-Tapolcsánytól nyugotra, a bajnai völgyben fekvő tót község, Nagy-Dovorán mellett, 183 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Bajna, táviró és vasúti állomás Nagy-Tapolcsány. A helységben egy régi kastély van, melyet a Mérey-család építtetett. Később a Hegedüs-családé lett és jelenleg Kuffler Lipót bírja. Hajdan kolostor is volt határában, de már csak a föld alatt találhatók alapfalának nyomai. Szeszgyára is van. Földesura a XIV. században a Hermán nemzetségbeli Lampert országbiró volt.

Kis-Jácz csupán 64 lakossal biró tót falucska, mely Nemes- és Nagy-Jáczczal együtt egy községet képez. A lakosok r. katholikusok. Postája van, táviró és vasúti állomás Nagy-Tapolcsány. Földesura a XIII. században a Csák nemzetségbeli Máté nádor volt, később az Erdődyek.

Kis-Rippény, a Radosnától Nyitra felé húzódó völgyben, Nagy-Tapolcsánytól délnyugotra, a galgócz-nagy-tapolcsányi országút mentén fekvő tót falu, 267 r. kath. lakossal. Posta és távirója Nagy-Rippény, vasúti állomása Üzbég. A községben két régi nemesi kúria van. Az egyiket a tótprónai és blatniczai Prónayak, a másikat pedig a Justh-család építtette. Jelenleg idegen kézen vannak. 1894. év őszén az egész falu leégett. A község a XIII. században "Répén" név alatt szerepelt, mint királyi birtok. Későbbi földesurai a Ludányiak és a Prónayak voltak, azután a Stift-családé lett, melynek egyik tagját 1848-ban az osztrák katonák agyonlőttek.

Kis-Szulány, kis tót község a bodoki völgyben, 122 r. kath. vallásu lakossal. Postája Kis-Vicsáp, táviró és vasúti állomása Szomorfalu. Földesura a Batthyány-család volt, mely itt jelenleg is birtokos. E község nyomaival az okiratokban már 1296-ban találkozunk.

Kis-Vicsáp, Kis-Szulánytól északra csak egy kilométerre, 287 r. kath. tót lakossal. Postája van, táviró és vasúti állomása Szomorfalu. E község XIII. századból származó oklevelekben mint nemesek birtoka szerepel; ezt megelőzőleg azonban várbirtok volt. A faluban van Szlávy József koronaőr kastélya, mely a XVII. század vége felé épült. 1732-ben a később bárósított Vajay György tulajdonába került, 1808-ban báró Malonyayé lett, ettől házasság útján a báró Nyáry-családnak jutott és 1884-ben ment át a jelenlegi tulajdonos birtokába, kinek itt nagyobb kiterjedésü uradalma van.

Koros a Nyitra völgyének egyik legtermékenyebb vidékén, Nagy-Tapolcsány szomszédságában, ettől északra fekszik. Lakosai tótajkuak, számuk 862, vallásuk r. kath. Postája van, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. E községgel "Krus" (Crus) név alatt, mint a Divék nemzetségből származó Korosiak birtokával, már a XII. században találkozunk. Az Árpádházi királyok alatt 1234-ben, már volt kath. temploma, de nem azon a 78dombtetőn, a hol most áll, hanem a síkságon. A gyakori vízáradások azonban annyira megrongálták, hogy le kellett bontatni. Helyette 1760-ban építették a mostanit. Kegyura jabukai dr. Nemeshegyi Béla. A templomban több érdekes, régi egyházi edényt őriznek, mely a Berényiek bölgyéni kastély-kápolnájából származik. A templom alatti sírboltban nyugszanak a község volt földesurai. A legutolsót, gróf Berényi Ferenczet, 1847-ben helyezték oda. Van még e templomon kívül egy régi kápolna is a helységben; de hogy mely évben épült, nem tudjuk. A falu lakosai hajdan magyarok voltak, a mit a gyakran előforduló magyar vezetéknevek, mint Bocskai, Széles, Czifra stb. és a nép tipusa bizonyít. A község azelőtt sokat szenvedett a vízáradásoktól, mígnem a víz levezetésére az úgynevezett "Prjekopavka"-árkot húzták, mely az árvízveszélyt tetemesen csökkentette. Itt van dr. Nemeshegyi Bélának magas dombtetőn álló díszes kastélya, melyhez a domb aljáról szabad lépcső vezet. A kastélyt 1830-ban gróf Berényi Ferencz építtette, de Nemeshegyi József a 60-as években átalakíttatta. A kastély nagy kényelemmel és előkelő ízléssel van berendezve. Körülötte, a hegyoldalon, számos szép részletben bővelkedő park terül el.

Kovarcz, a Tribecs alján, a Nyitra balpartján, Tapolcsánytól délre, 972, áltlában tót, kevés (76) német lakossal, kik legnagyobbrészt katholikusok. Izraelita 62 van összeírva a helységben. Más vallásu csak néhány család találkozik. Postája van, távirója Appony, vasúti állomása Nyitra-Ludány. Kath. temploma 1755-ben épült. Kegyura gróf Apponyi Lajos és Wagner Sándor. A községben hajdan a templomosoknak zárdájuk is volt, de az teljesen átalakítva, ma gazdasági épületül szolgál és gr. Apponyi Lajos tulajdona. A helységben egy másik, nagyobb, emeletes épület is van, melyet Vels és Vehle építtettek, s mely most Wagner Sándor földbirtokosé. A közeli Tribecs-hegyen sánczok maradványai láthatók. A község határát 1617-ben sáskajárás pusztította el. Földesurai többször változtak. Legrégibb földesurai 1318-ban a Ludányiak voltak, a mikor a községnek "Kovarcs" (Kouarch) volt a neve. A Ludányiakat követték a Motesiczkyek, Apponyiak és Berényiek, majd 1755-ben Ottlik Julia, 1798-ban a Korlátkeöyek és ismét az Apponyiak, kiknek itt ma is nagyobb birtokuk van. A községben a F. M. K. E. kisdedóvót tart fenn.

Körtvélyes, tót község, a Nyitra jobb partján, 432 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomás Szomorfalu. Kath. temploma 791736-ban épült és kőfallal van körülvéve. A község három ízben majdnem teljesen a lángok martaléka lett; így 1825-ben, 1835-ben és 1889-ben. Földesura a XIV. század elején részben a nyitrai püspök volt, miután a község másik része királyi birtokot képezett. Kkésőbbi földesurai az Apponyiak voltak. Jelenleg gróf Apponyi Lajosnak van itt nagyobb birtoka.

Krtócz, az Innovecz-hegység alatt fekvő tót falu, 256 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Rippény, táviró- és vasúti állomása Ludány. E községnek a XIV. század közepén "Apáthy", németül pedig "Kartholcz" volt a neve. Kath. temploma 1878-ban épült. Földesura a XIV. században, a zobori apátság volt, később pedig a Beniczky-család.

Kuzmicz a teszéri völgyben fekvő tót község, 212 r. kath. vallásu lakossal. Postája N.-Jácz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. A falu 1390-ben mint Tapolcsány várának tartozéka szerepel az egykoru okmányokban.

Lipovnok, az Inovecz-hegység alatt fekvő tót község, a galgócz-radosna-nagytapolcsányi útban, 262 r. kath. vallásu lakossal. Postája Radosna, táviró- és vasúti állomása F.-Ludány. Kath. temploma 1780-ban épült. Földesurai a XIII. században a Korosiak voltak. Ez időben "Lipolnak" volt a neve. Később az Ocskayak birtokába jutott. Jelenleg báró Steiger Albertnének van itt nagyobb birtoka.

Lovászi, a Nyitra jobb partján, a járás legdélrébb fekvő helysége, melynek magyar lakosai az idők folyamán eltótosodtak. Legutóbb a 262 lakos közt csak 51 magyart találtak. Vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Szomorfalu. A községet két ízben tűzvész tette tönkre. Igy 1825-ben és 1894-ben. Földesura a XVI. század első felében a nyitrai püspök volt, később pedig a Tompa-család.

Nagy-Bodok, nyitravölgyi tót község, 690 r. kath. vallásu lakossal. Posta, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ludány. E község 1278-ban nyitrai várbirtok volt. Kath. templomát 1732-ben gróf Berényi építtette. Van a faluban egy régi várkastély, melyet karancsberényi Berényi György gróf 1650-ben építtetett. 1877 óta báró Stummer Sándor bírja, ki azt alaposan 80restauráltatta. E várkastélynak különösen udvari része érdekes. Belseje előkelő ízléssel és fényesen van berendezve. Különösen szép az emeleti ónémet stilű nagy társalgó-terem. Érdekesek a család birtokában levő Makart-ereklyék, valamint a régi, eredeti festmények. Említésre méltó a kastély kápolnája is. Kis magánmuzeuma is van a kastélynak, ebben megtaláljuk azokat a különböző leleteket, melyeket a kastélyban, környékén, a községben és határában találtak. A kastélyt gyönyörű park veszi körül. Báró Stummer Sándornak itt nagy kiterjedésü mintagazdasága, szeszgyára, ló- és marhatenyésztése van. A tulajdonos a községben jól felszerelt kórházat tart fenn. A község határában gyakran találnak régi pénzeket és érmeket.

Nagy-Bölgyén, tót község Kis-Bölgyéntől északnyugatra, 2 kilométerre, a Bezanska dolina nevü völgyben. Mellette folyik a Bezanka-patak. Lakosainak száma 298, vallásuk r. kath. Postája Nagy-Jácz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. A községben, magas dombtetőn, egy régi elhagyott kastély áll, melyet a gróf Berényiek 1775-ben építtettek és jelenleg jabukai Dr. Nemeshegyi Béla tulajdonát képezi. A kastély hajdan nagy műízléssel volt berendezve. Kápolnája és egyik terme érdekes freskókkal volt díszítve, melynek nyomai még ma is láthatók.

Nagy-Dovorán, a bajnai völgyben fekvő tót község, Kis-Dovorán mellett, 337 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. E községről "Dvor" (Duor) név alatt már 1156-ból találunk feljegyzést. Kath. templomának építési ideje a régmúlt időkbe nyúlik vissza és ki nem kutatható; 1780-ban restaurálták utólszor. A temető közepén áll és azelőtt kőfallal volt bekerítve. Földesura 1324-ben, a mikor a község "Davar" néven szerepelt, Lampert országbíró volt, később pedig az Erdődyek; most báró Stummer Ágostonnak van itt nagyobb birtoka és Kufler Lipótnak szeszgyára.

Nagy-Jácz, Nagy-Tapolcsány fölött, a Choczinavölgyben fekvő tót falu, 435 r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomás Nagy-Tapolcsány. 1283-ban "Jecs" néven, mint a Csák nemzetségbeli Máté nádor birtoka említtetik. Kath. temploma e század elején épült. Földesúrai az Erdődyek voltak. Most báró Stummer Ágostonnak van itt nagyobb birtoka és gazdasági szeszgyára.

Nagy-Rippény, a Radosna-patak völgyében, a galgócz-nagytapolcsányi országútban. Lakosainak száma 815, a kik közt 164 német és csak 31 magyar van, a többi tót. Vallásuk r. kath. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ludány. Díszes kath. temploma 1692-ben Vizkelethy Mihály szeptemvír alapítványából épült. A Zerdahelyi-családnak itt csinos nemesi kúriája 81volt, mely ma már idegen kézen van. Nagy-Rippény a XIV. és XV. században mezőváros volt; de a török háborúk alatt annyira feldúlták és felperzselték, hogy lakosainak nagy része más vidékre költözött és a helység megszünt város lenni. A lakosok hitelszövetkezetet és önk. tüzoltó-egyletet tartanak fenn. A község a XIII. században királyi birtok volt és azután a Ludányiak kapták adományképen. Későbbi földesurai a Niczkyek, Zerdahelyiek és Berényiek voltak. Jelenleg özv. gróf Niczky szül. Chorinszky Filoménának és Fabriczius Endrének van itt nagyobb birtoka.

Nagy-Szulány, kis tót falu a bodoki völgyben, 170 r. kath. vallásu lakossal. Postája Kis-Vicsáp, távíró- és vasúti állomása Szomorfalu. Földesurai a Nyáry grófok voltak. A XIII. századtól egész a XV. századig egyszerüen "Zulán" név alatt szerepelt e község.

Nemcsicz, tót falu, Nagy-Tapolcsánytól nyugatra, a bajnai völgyben, 555 túlnyomóan r. kath. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. temploma e század elején épült. Kegyura báró Stummer Ágoston, kinek itt nagy birtoka van. Földesurai az Erdődyek voltak. E községről már 1156-ból találunk irott nyomokat.

Nemecske, a járás legészakibb pontján fekvő tót község, 277 r. kath. vallásu lakossal. Postája Prasicz, táviró- és vasuti állomása Nagy-Tapolcsány. A község a XIV. században királyi birtok volt. Későbbi földesura a Zerdahelyi-, Osztroluczky- és gróf Berényi-család volt. Most Nemeshegyi Józsefnek van itt birtoka.

Nemes-Jácz, a középső a három Jácz falu közt, Nagy-Tapolcsánytól északra fekszik, 351 túlnyomóan tót lakossal, kik közül 247 katholikus, 104 izraelita. Postája Nagy-Jácz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Az izraelitáknak itt zsinagógájuk van, mely az ötvenes években épült. Földesurai a Sélley, Hencz és Mikovinyi családok voltak.

Nezsette, a Radosna-patak völgyében fekszik. Kis tót falu, csupán 132 r. kath. vallásu lakossal. Posta- és táviró-hivatala Nagy-Rippény, vasúti 82állomása Üzbég. 1330-ban "Nesicz" néven találjuk feljegyezve. A községet Kis-Komáromnak is nevezik, mert a Radosna- és a Vezekényi-patak egybefolyása által jelölt helyzetét Komáromhoz hasonlítják, a mi elég gyarló hasonlat. Határában 1889-ben számos régi pénzt és érmet találtak. Földesurai a Berényiek voltak. A községben a F. M. K. E. kisdedóvót tart fenn.

Nyitra-Bajna, az Inovecz hegység keleti lejtőjének lábánál, a galgócz-radosna-nagy-tapolcsányi útban. 1271 lakosa közt 129 a német, a többi néhány magyar családon kivül, mind tót, s túlnyomóan kath. vallásu. A zsidók száma 146. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Hajdan kiváltságos község volt és vásárjoggal bírt, mely 1848. óta megszünt. 1600-ban már iskolája is volt. Kath. temploma 1788-ban épült. Kegyura gr. Erdődy Ferencz, kinek itt nagyobb kiterjedésü birtokai vannak. Van itt egy izr. imaház is, mely 1873-ban épült. A Bajnához tartozó erdőben a "Vali" nevű dülő hajdan erődített hely volt. Sánczainak most is van nyomuk. A falu mellett van a bajnai állami méntelepnek nagyszabásu épülettömbje. A telepről más helyen bővebben irunk. Az épület azelőtt katonai kórház volt. A község a XV. század elején Temetvényvár tartozéka volt. Későbbi földesurai az Erdődyek. A F. M. K. E.-nek kisdedóvója van a községben.

Nyitra-Ludány, tót község a Nyitra jobb partján, mely Alsó- és Felső-Ludányból egyesült, 671 r. kath. vallásu lakossal. Van postája, táviró- és vasúti állomása. Kath. temploma 1760-ban épült. Kegyura a nyitrai székes káptalan. 1246-ban a község királyi birtok volt. Később a Ludányiak kapták adományképen, azután a székes káptalan, a Jezerniczky és az Erdődy család volt földesura. Most a káptalanon kivül báró Stummer Sándornak van itt nagyobb birtoka.

Nyitra-Pereszlény, a Nyitra jobb partján, 1037 tót, német és kevés magyar lakossal, kik túlnyomóan r. kath. vallásuak. Az izraeliták száma 124. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szomorfalu. Ősrégi község, mely minden valószinüség szerint már a honfoglalás korában fennállott. Hajdani neve Preszterán volt. IV. Béla alatt a tatárok pusztitották. Ez időből maradtak fenn a községben az u. n. "Loch"-ok, melyek a lakosságnak menhelyül szolgáltak. A kutak ugyanis a falu hosszában, egyenes irányban vannak ásva. Ezekkel párhuzamosan a föld alatt nagy üregek: "Loch"-ok vannak, melyek a kutakkal összeköttetésben állanak. Egy ilyen "Loch", mely a falu északi végétől dél felé húzódik, még most is látható. Hosszasága 83200 méter. Kath. temploma a XIV. században épült és 1736-ban nagyobbittatott meg. Kegyura az esztergomi főkáptalan. A plébánián értékes ötvösműveket őriznek, u. m. egy 1632-ből származó ciboriumot, melyet 1682. május hó 15-én a törökök elraboltak, de 1683-ban Budavár visszafoglalása alkalmával Hoenich Gotfried ezredes birtokába jutott, aki azt 1692-ben a pereszlényi templomnak visszaadta; továbbá egy 1689-ből eredő ezüst kelyhet, valódi magyar ötvösmunka, a nagyszombati papnevelő-intézet ajándéka, - egy 1707-ből származó, értékes selyemhimzéssel készitett oltárteritőt, mely a Batthyány-család ajándéka és egy 1746-ban Kiss János egri nagyprépost által ajándékozott értékes brokát misemondó ruhát. 1682-ben egy portyázó török csapat a községbe rontott, a templomban, a szószéken levő Polacsek Jeromos ferenczrendi szerzetest megsebesitette és onnan lehurczolva, a templom előtt lefejezte. Ocskay László kurucz vezér dandára a helység keleti részén levő réten adta meg magát gróf Pálffy Károly császári tábornoknak 1708. aug. 29-én. A község északról délnek egy kilométernyi hosszuságra nyúlik el. Régebben mezőváros volt. A községházán ma is őrzik az erről bizonyságot tevő okiratokat. Szabadalmi levele 1646. márczius 19-én kelt. Több fontos, XVII. századbeli okirat és a községnek 1668-ból származó "Haec est veritas oppidi Pereszlény" feliratu pecsétnyomója bizonyitják egykori nagyságát. A községet 1823-ban sáskajárás sújtotta. 1825-ben, 1835-ben, de az utolsó évtizedekben is többször, majdnem teljesen leégett. 1280-ban a Ludányiak birtoka volt.

Nyitra-Sárfő, az Inovecz hegység alatt, Radosnától keletre, 3 kilométerre fekvő tót község, 854 r. kath. vallásu lakossal. Postája Radosna, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Kath. temploma 1812-ben épült. Kegyura a Leonhardy család, melynek itt nagyobb birtoka és fényesen berendezett, szép, régi kastélya van. A kastély a XVI. század elején épült. A kastély mögött nagyon szép park terül el, előtte pedig a mintaszerü gazdasági épületek állnak. A községhez tartozó erdőben egy kápolna van, melyet körülbelül 300 évvel ezelőtt, egy remete-lakkal együtt, egy franczia származásu barát építtetett és a vidékbeli lakosok gyermekei számára iskolát nyitott. Scitovszky herczegprimás is itt járt iskolába. A község földesura a Zerdahelyi család volt. E község az idők folyamán érdekes névváltozásokon ment át. A XII. században "Sártő" (Sartew) volt a neve; 1349-ben "Rodusnafő" néven van feljegyezve, 1394-ben pedig "Szent-Pál" (Zenthpal) néven szerepel. Néhány évvel később már "Sárfő" néven említtetik.

Nyitra-Zerdahely, nyitramenti tót község, 527 lakossal, kik közül 84r. katholikus 233, ág. evangelikus 265. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Két temploma van. A katholikus 1785-ben épült; kegyura a nyitrai püspök; az evangelikus 1747-ben. A községben két régi kastély van. Mind a kettőt a Zerdahelyi család építtette. Ezek közül a legrégibb, mely Zerdahelyi Adolf tulajdona, történelmi nevezetességgel is bír, mert II. Rákóczy Ferencz fejedelem, a trencséni csata után, sebesülten menekülve, rövid ideig itt tartózkodott. A szobát, melyben lakott, az ágyat, melyben pihent, ma is kegyelettel őrzi a tulajdonos. A másik kastély jelenleg herczeg Odescalchy Géza tulajdona, a kinek itt nagyobb birtoka van. Az egyik kastély, melyet terjedelmes, szép park vesz körül, kiváló ízléssel és kényelemmel van berendezve. Volt itt valaha egy rablóvár is, melyet azonban már teljesen leromboltak. A község 1278-ban királyi birtok volt. Később a Zerdahelyiek lettek földesurai.

Onor, a sissói völgyben, Nagy-Tapolcsánytól északra 8 kilométerre. Tót falu, 284 r. kath. lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomás Nagy-Bossány. Már a XII. század elején találunk e községről említést, amikor a nevét "Honor"-nak irták. Román stilü kápolnáját e század elején Schneczy Ferencz építtette és sírboltja is ott van. Ugyancsak itt nyugszik Nándory János, Nyitravármegye volt főnöke. A község határában kitünő kavicsbánya van. Lapályosabb részén temérdek a forrás. A községben állami iskola áll fenn. A lakosok főjövedelmi forrását a gyümölcstermelés képezi. Krohn Albertnek itt nagyobb terjedelmü birtoka van.

Paczolaj, kis falu, 156 r. kath. tót lakossal. Galgócz és Nagy-Tapolcsány közt egyenlő távolságra. Postája Nagy-Tapolcsány, táviró- és vasúti állomása Galgócz, Pöstyén vagy N.-Tapolcsány. Kath. temploma régi, kegyura az esztergomi herczegprímás. Földesurai a XII. század első felében a Divék nemzetséghez tartozó Szeptenczy voltak, később pedig a Berényiek. Most báró 85Stummer Sándornak van itt nagyobb birtoka, a Fabriczius családnak pedig csinos urilaka.

Podhrágy, N.-Tapolcsány fölött a hegyek közt, a "Za Zámki" nevü hegyoldalon fekvő tót község, 455 r. kath. vallásu lakossal. Postája Prasicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. A község fölött emelkedik a podhrágyi várrom, mely a tulajdonos báró Stummer Ágoston által fenntartva és gondozva, az alatta elterülő faluval regényes képet nyújt. A vár a Forgáchoké volt. Történeti szerepléséről más helyen szólunk. A község 1598-ban még Tapolcsány várnak tartozéka volt. Későbbi földesurai a Forgách, Erdődy és a Coloredo családok. Most báró Stummer Ágostonnak van itt nagyobb birtoka.

Prasicz tót község, Podhrágytól keletre, 6 kilométerre, 1007 r. kath. tót lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. E község 1246-ban "Perjés" (Periese) néven, mint Nyitra várának tartozéka szerepel. Kath. temploma 1758-ban épült. Kegyura báró Stummer Ágoston, kinek itt nagy kiterjedésü birtoka van.

Püspökfalu a Szurdok hegyoldalon, a Radosna-patak völgyében fekvő kis tót falu, 182 r. kath. vallásu lakossal. Posta- és táviró Nagy-Rippény, vasúti állomás Üzbég. Földesura a nyitrai püspök volt. 1449-ben "Püspöki" (Pispeky) néven szerepelt.

Radosna, a Marhát nevü hegységtől nyugotra egy magaslaton fekszik. Lakosainak száma 1086, köztük 68 magyar, 64 német, a többi tót. Vallásuk, 79 izraelitán kívül, r. katholikus. Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Kath. templomát 1636-ban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A községben azonban már a XIII. században is volt templom Kegyura a nyitrai püspök, kinek itt nagy uradalma és szép régi kastélya van. A kastély, melyben valaha Pázmány Péter sokat időzött, puritán egyszerüséggel van berendezve. Fődíszét a mögötte elterülő ritka szépségü gesztenyés képezi, a nyitrai püspöknek kedvencz sétáló helye. Innen az út az "Ördögkemencze" nevü barlang fölé vezet, 86mely az országút közelében fekszik és e gyönyörü, részletekben gazdag vidéknek egyik legszebb pontja. E kastélyban irta a XVII. század elején Pázmány Péter munkáinak egy részét. Czellaszerü szobája, melyben dolgozott, ma is látható. Nevezetessége a helységnek gyógyvize, mely azonban csak szűk körben ismeretes. E vidéken a török hódoltság idejében harcz is volt. Itt fakad a Radosna, vagy tótosan Radosinka patak, mely arról nevezetes, hogy télen sem fagy be soha. A lakosok községi hitelszövetkezetet tartanak fenn.

Sarluska, a vezekényi patak mellett az u. n. Kigyó-völgyben fekvő község. Lakosai túlnyomóan tótajkuak, számuk csupán 120, vallásuk r. kath. Postája Nagy-Rippény, táviró- és vasúti állomása Ludány. E község 1358-ban "Sarlow" néven említtetik. Földesurai a Berényiek voltak. Jelenleg Leonhardy Kurtnak van itt nagyobb birtoka.

Szeptencz-Ujfalu, Sarluskától északra. Tót falu, 327 túlnyomóan r. kath. és kevés ág. ev. és izr. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ludány. Itt van báró Steiger Albertnénak gyönyörü várkastélya és remek parkja. E kastélyt még a Zerdahelyiek építtették, ezektől az Ocskay-család örökölte és az Ocskayaktól került a jelenlegi tulajdonos birtokába. A kastélyt, mely várszerűen van építve, csak nemrég renoválták stilszerüen. Különösen szép belső udvara, olasz renaissance stilü boltívsorával. A községben dextringyár is van. E falu hajdan két külön álló hely volt: Septencz (Septench) és Ujfalu (Vyfalu) elnevezéssel. Még a XV. század elején is, amikor a Divék-nemzetségből származó Korosiak voltak a földesurai, külön említtetnek. A későbbi földesurak voltak a Zerdahelyiek és az Ocskayak, jelenleg pedig br. Steiger Albertné, szül. Zamojszky Mária grófnőnek van itt nagy birtoka.

Szolcsán, a Nyitra balpartján, Nagy-Tapolcsánytól délkeletre, alig 3 kmre, 1201 r. kath. lakossal, kik legnagyobbrészt tótok. Postája helyben van, táviró-, és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek, a mennyiben már 1397-iki okmányokban is szó van róla. Kegyura herczeg Odescalchy Livius, kinek itt gazdagon berendezett kastélya, szép parkja és uradalma van. A kastélyt herczeg Odescalchy Anna, szül. Zichy grófnő építtette. A községben szeszgyár is van. Földesurai 1245-ben Berencsvár urai voltak, 1591-ben Tapolcsányi János, azután a Keglevichek és később az Odescalchyak.

Szolcsánka, a sissói völgyben Onor alatt fekvő tót község, összesen 141 r. kath. vallásu lakossal. Postája Koros, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Egy XII. századbeli összeirásban "Celsan" név alatt van feljegyezve. Szolcsánkának a XVII. században még volt temploma, de romba dőlt és azóta a kath. hívek a közeli korosi templomba járnak. Lakosai 87nagyobbrészt gyümölcstermeléssel foglalkoznak, a mi fő jövedelmi forrásukat képezi. Földesurai az Erdődyek, Orczyak és Berényiek voltak.

Szomorfalu a járás déli csúcsán, a Nyitra jobb partján, Körtvélyes és Lovászi közt, kis tót község, összesen csak 98 r. kath. lakossal. Van itt posta-, táviró- és vasúti állomás. 1356-ban "Szomord" (Zamard) néven szerepelt. A községben állami elemi iskola van. Földesurai voltak 1500 körül a Zomor család, később a Buzásy, Charada, Ghylányi és Ordódy családok. Itt a Nyitra-folyón szép és modern szerkezetű vashíd vezet át.

Szulócz, nyitravölgyi tót község, Apponytól keletre, 512, túlnyomó számban r. kath. vallásu lakossal. Posta és táviró Appony, vasúti állomása Szomorfalu. E község a régi okmányokban következetesen két név alatt, mint ugyanaz a hely szerepel. A XIII. században "Dubnicze", a XIV. században pedig felváltva hol "Dubnicze", hol pedig "Zulócz" néven említtetik, mint nyitrai várbirtok. A nyitrai székes káptalannak itt nagyobb kiterjedésü birtoka van.

Tavarnok, nyitravölgyi tót község, Nagy-Tapolcsány mellett, ettől északnyugotra, 3 kilométerre, 933 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Ősrégi község, a mely "Tárnok" elnevezés alatt már a XII. században királyi birtok volt. Itt van tavarnoki báró Stummer Ágoston nagyszabásu, díszes kastélya és szép parkja. A kastélyt gr. Forgách Ferencz nyitrai püspök, később esztergomi érsek építtette 1600-1610-ben. VI. Károly e kastélyt a birtokkal együtt 1718-ban gr. Forgách Simontól elkoboztatta és karancs-berényi báró Berényi Péternek adományozta. Később vétel útján gróf Traun de Abendsberg tulajdonába jutott, kitől ismét az Erdődy család vásárolta meg. Ezután gr. Erdődy Erzsébet egyik rokona, gróf Colloredo Mels örökölte és tőle vásárolta 1868-ban a jelenlegi tulajdonos. A kastély nagy kényelemmel van berendezve és helyiségei közül különösen szép a nagyterem és a családi kápolna. Br. Stummer Ágostonnak itt nagy kiterjedésü mintagazdasága nagy czukorgyára van, mely utóbbi körülbelül 47,000 □ méternyi területet foglal el.

Teszér, az Inovecz-hegység egyik nyúlványát képező Bocsini nevű hegy oldalán fekvő tót falu, 338 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Jácz, táviró- és vasúti állomása N.-Tapolcsány. Kath. temploma 1840-ben épült. Kegyura az esztergomi érsekség. A község 1390-ben Tapolcsány várához tartozott. Később az Erdődyek voltak a földesurai.

Tvrdomeszticz, tót falu, 327 r. kath. lakossal, Nagy-Jácztól északra, mintegy 6 kilométerre. Postája Prasicz, táviró- és vasuti állomása N.-Tapolcsány. Földesura a Sándor-család volt. Jelenleg Marsovszky Sipeky-Gabriellának van itt nagyobb birtoka. E község már 1280-ban szerepelt. 1330-ban "Turdemiz", 1474-ben a magyaros "Tordaméz" (Thordamez) és 1609-ben "Turdovecs" (Twrdovech) néven találjuk feljegyezve. Ma is hol Tverdomeszticz, hol pedig Tordomeszticz néven említik és irják.

Ürmincz, Nagy-Tapolcsánytól délnyugotra, a bajnai völgyben fekvő tót falu 813 r. kath. lakossal. Posta- és táviróállomása Nagy-Tapolcsány, vasúti állomása Nyitra-Ludány. Kath. temploma a mult század végén épült. Iskolája már 1755-ben volt. A templom kegyura báró Stummer Ágoston, kinek itt nagyobb birtokai vannak. Földesurai az Erdődyek voltak. E község 1291-ben "Örmény" (Eurmen) névvel bírt.

Vámos-Ujfalu, a Nyitra jobb partján. Tót falu 275 r. kath. lakossal. Postája, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ludány. Földesurai a Berényiek voltak. Jelenleg Lachnit Henrik lovagnak van itt nagyobb birtoka. A község 1390-ben Tapolcsány várának tartozéka volt.

Velusócz, az Inovecz-hegység alatt fekvő tót község, Nagy-Jácztól északnyugotra, 305 r. kath. lakossal. Postája Prasicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Földesura a Colloredo, később az Erdődy család volt. A XIV. század végén azonban még Tapolcsány várához tartozó birtok volt és "Welys" néven szerepelt.

Vezekény, az Inovecz-hegységhez tartozó Marhát-hegy alatt fekvő tót falu, 303 r. kath. lakossal. Postája Radosna, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. E községre vonatkozólag 1355-ig visszamenőleg találhatók irott nyomok. Lakosai közül az asszonyok és leányok a varottas hímzést, mint jövedelmező házi ipart űzik. Földesurai az Ocskay és Mérey családok voltak. Jelenleg báró Steiger Albertnek van itt nagyobb birtoka.

Vitkócz, a hasonnevű völgyben, nem messze Nagy-Tapolcsánytól fekvő tót falu, összesen 102 r. kath. lakossal. Postája Nyitra-Bajna, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. kápolnája egyike a legrégiebbeknek. Építési ideje ismeretlen, de 1390-ben már fennállott és azelőtt kőfallal volt körülvéve. A községben van a Szulyovszky család két kastélya, melyek közül 90az egyik Szulyovszky Dezsőé, a másik Szulyovszky Gusztávé. Az előbbi domboldalon fekszik, egyik oldalán emeletes és berendezése kitünő izlésre vall. Körülötte szép park terül el. A község földesurai a Szulyovszkyak, kiknek itt nagyobb birtokuk van.

Závada, az Inovecz-hegység alatt, Podhrágytól délkeletre fekvő tót község, 441 r. kath. lakossal. Postája Prasicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. temploma 1780 körül épült. Kegyura báró Stummer Ágoston. A község körül elterülő kopár dombokból mészfehérségű homokot ásnak, mely különösen építési czélokra volna felhasználható. A falu 1390-ben Tapolcsány várának tartozéka volt. Későbbi földesurai az Erdődyek voltak. A helység közelében van báró Stummer Ágoston nagyszabásu és érdekes fausztatója és zárógátja.