208Hont vármegye közoktatásügye.
Irta Rill József ny. kir. tanfelügyelő
Történeti visszapillantás.
Mikor Nagy Frigyes a porosz népiskolai szervezetet létesítette és országa virágzásnak induló tanügynek nézett elébe: Mária Terézia királynő is elérkezettnek látta az időt arra, hogy az osztrák tartományokban és később Magyarországon is megalapítsa a népiskolát. Magyarországon az országgyűlés sürgetésének engedett, mindamellett annak mellőzésével az 1774. évi »Schulordnung«-jával kivánta rendezni az iskolaügyet. Ez ellen a magyar püspökök tiltakoztak, a mint nagy visszatetszést keltett 1777-ben kiadott első: »Ratio Educationis«-a is.
A népiskola ügyének rendezéséhez, abból a helyes elvből indulva ki, hogy a népiskola a népeket egyesítő intézet legyen a nemzetiségi és felekezeti különállással szemben, még nagyobb erélylyel látott hozzá József császár; de elkövette azt a hibát is, hogy a közös nevelés eszközéül a latin nyelv helyett a németet jelölte ki. Magát a császárt ez intézkedéseért alig érheti vád, mert ő csak a latin nyelvet óhajtotta kiküszöbölni és hajlandó volt mind Magyarországon, mind a társországokban a magyar nyelvet oktatási nyelvvé tenni, ámde ellenzésre talált. Azt hozták fel ugyanis a császár intencziója ellen, hogy a magyar nyelv nem alkalmas arra, hogy a közigazgatásban hivatalos és az iskolákban oktatási nyelvvé tétessék. Erre mondta ki a császár a nagy szót, hogy legyen a közigazgatás, jogszolgálat és a tanítás nyelve Ausztriában, valamint Magyarországban is a német. A magyar irodalmat közvetve fellendítő és a magyar nyelvet terjesztő ez az intézkedés lett ezután az ürügy, melynek örve alatt a császárra neheztelő főpapi körök elkeseredett harczot kezdettek az uralkodó ellen. Gróf Batthyány herczegprimás és esztergomi érsek azzal állott útjába a császár törekvéseinek, hogy terjedelmes egyházmegyéjének minden községébe szétküldözgette a káptalan főespereseit azzal az utasítással, hogy készítsenek »Canonica Visitatio«-kat, azt czélozván ezzel, hogy a tanügy is egyházi ügy gyanánt kezeltessék. E kanonika-vizitácziókat a primás kinyomtatta és megküldte minden törvényhatóságnak, támaszpontul az állami törekvések ellen.
A Mária Terézia alatt megindult germanizálás meggátlását czélozta a pápai ev. ref. iskola kollégiumának az a hazafias határozata, miszerint a főiskolán az akadémiai tudományokat úgy kell csoportosítani, hogy a papok, ügyvédek, tanítók a gimnáziumi osztályok befejezése után külön szakszerű kiképzést nyerjenek. Néhai Grünwald Béla, a valódi magyar állam kiépítésének ez a fáradhatatlan apostola az ő »Régi Magyarország«-ában, a most említett határozatot külön tárgyalja és hozzáteszi, hogy az 1807. évi országgyűlés országos bizottsága a 86-ik gravamen-ben a tanítók képzését az akadémiák- és főiskolákkal szerves kapcsolatban követelte.
Magas szinvonalú tanítóképzés.
Ez elvnek megfelelő tanítóképzés Magyarországon csak egyetlen helyen található, még pedig Selmecz-Bélabányán, kapcsolatban az ág. ev. hitközönség liczeumával, a hol a tanítójelöltek a gimnázium nyolcz osztályát közösen végzik a többi tanulóval. Ezek a latin és a görög nyelv tanulása alól fel vannak mentve, azonban e helyett az 5-ik osztálytól kezdve, nevelés- és módszertani, valamint zenei oktatást nyernek. A tanítóképzésnek ez a módja közel áll a modern tanítóképzés ideájához. A tantestülettel több ízben folytatott tárgyalásokból megállapítható, hogy a teljes nyolcz osztály bevégzése után a tanítónövendékeket azért nem bocsátják érettségi vizsgálatra, mert, ha a maturitásról szóló bizonyítványt megnyernék, nem mennének nyomorúságos fizetésért a tanítói pályára. Mindamellett, a tanító nemes hivatásán lelkesülve, a selmeczi 209liczeumban évenként 10-12 tanítónövendék van, kik közül a tanév végén 2-3 matura helyett tanképesítő vizsgálatot tesz.
»A kié az iskola, azé a jövő!« - Hogy az iskola nem az egyházé, nem a nemzetiségé, hanem az országé: ezt bizonyítja törvénykönyvünk, a magyar iskolajog története és Mária Terézia iskolaszervezeti decziziója, mely határozottan kimondja, hogy: »a tanügy mindig politikum volt s az is marad«.
Tagadhatatlan tény, hogy a régi népiskolát a püspökök és egyházak szervezték. De nem tették ezt egyházi jogkörből kifolyólag, hanem azért, mert a törvényhozás reájuk bízta a teendőket akkor, mikor Magyarország még katholikus állam volt. Ámde hazánk 1848-ban, illetőleg 1867-ben a jogállamok sorába lépett, miből kifolyólag természetes, hogy az állam létesítette institucziónak egyházi természete is megszünt. A katholikus állam megparancsolta az iskola létesítését és azt követelte, hogy az általa létesített iskola szintén katholikus jellegű legyen.
Ezt a viszonyt a jogállammá lett Magyarország törvényhozó testülete az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 25. §-ával megszüntette és kimondta »az iskolafentartó utáni elnevezést«. Ez a törvény meghagyta a felekezeteknek, társulatoktnak és egyeseknek is az iskolafentartás jogát, a törvény intenczióinak megfelelő kötelezettséggel, mely az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 9. és 13 §-ban nyer kifejezést, hogy t. i. bárki által fentartott iskola vezetésére iskolai helyhatóságot kell létesíteni, mely helyi hatóság be van illesztve az országos tanügyi szervezetbe. Ilyképp polgári hatóságot képez a felekezet által fentartott iskola helyi hatósága (iskolaszéke) is.
Népoktatás.
Áttérve tulajdonképpeni tárgyunkra, Hont vármegye köznevelési ügyére, elsősorban az elemi népiskolai népoktatásról kell megemlékeznünk.
Hont vármegyének 146 községében és 3 pusztáján (Csábrágváralja, Szeteharaszt, Szokolyahuta), van elemi iskola. Ez a 149 elemi iskola az oktatási nyelv szerint következőleg oszlik meg: tisztán magyar tannyelvű 111 iskola, magyar-német tannyelvű 4, magyar-tót tannyelvű 86, tót tannyelvű 2. Megjegyzendő, hogy a következő 16 községben, úgymint Bélen, Berencsfalun, Börzsönyben, Dacsókeszin, Erdőmegen, Felsőzsemberen, Füzesgyarmaton, Hegybányán, Ipolyságon, Ipolyvezén, Korponán, Nagymaroson, Selmecz-Bélabányán, Szokolyán, Tergenyén, Vámosmikolán két vagy ennél több elemi iskola van. Az összesen 183 elemi népiskola közül 14-ben az állam az iskolafentartó, 2-ben az állam és község, 90-ben a község; egy iskola alapítványi, egy pedig magániskola (Horn Lipót engedélyezett iskolája Bátban).
Óvodák. Tanoncziskolák.
Hont vármegye területén óvoda a következő 15 községben van: u. m. Bakabánya, Bát, Felsőipolynyék, Hegybánya, Ipolyság, Korpona, Középpalojta, Litva, Márianosztra, Nagymaros, Németi, Selmeczbánya, Szebelléb, Szentantal és Szob. Ezek közül Selmeczbánya város területére 7 óvoda esik. Mindössze tehát a vármegye területén az óvodák száma 21. Az oktatási nyelv minden óvodában kizárólag magyar. A 21 óvoda közül az óvoda fentartója háromban az állam, egyben az állam és a felvidéki közművelődési egyesület, egyben az állam és község, hatban a község, ötben a róm. katholikus egyház, négyben a felvidéki közművelődési egylet és egyben a község a felvidéki közművelődési egyesülettel együtt. A vármegye területén öt iparostanoncziskola van és pedig Bakabányán 66 tankötelessel, Ipolyságon 87 tankötelessel, Korponán 27 tankötelessel, Nagymaroson 50 tankötelessel, Selmeczbányán 161 tankötelessel. Valamennyi iparostanoncziskolában a tanítás nyelve kizárólag magyar, az iskolafentartó mindenütt a polgári község.
Kereskedőtanoncz-iskola a vármegyében csak Selmeczbányán van. Ennek oktatási nyelve magyar, fentartja a kereskedők társulata; a tankötelesek száma huszonöt.
Tanítóképző.
Tanítóképző-intézet ugyancsak egy van a vármegye területén, és pedig szintén Selmeczbányán. Jellege felekezeti. Fentartója az ág. ev. hitközönség, tanköteleseinek száma 17. Az elemi iskolákban öszszesen 270 tanerő működik, az óvodákban 21, az iparostanoncz-iskolákban 11, a kereskedőtanoncz-iskolában 2.
A községekben a különböző fentartók szerint kimutatott iskolák és óvodák elősorolásából kitünik, hogy a magyar állameszme kifejezése és a magyar nyelvnek terjeszkedése kivánni valót hagy fenn. Erre a körülményre a kormány figyelmét a közigazgatási bizottság már felhívta.
210Kulturális hiányok.
A kérdésre vonatkozólag a törvényhatóság kir. tanfelügyelője »Kulturális hiányok« czímen, röpiratot adott ki, melyben megjelöli a szanálás módjait és eszközeit. Ilyenek: az 1891. évi XV. t.-cz.-nek az egész vonalon leendő végrehajtása, továbbá az, hogy minden községben kisdednevelési tanintézet létesíttessék, és pedig a városokban és nagyközségekben kisdedóvoda, a vidéki községekben ellenben állandó menházak. Miután azonban tót községeink nagyon szegények, e czélra állami segélyezésre volna szükség. A kisdednevelési törvény végrehajtásánál is fontosabb és sürgősebb másik teendő, mely szintén hazafias magyar szempontból ítélendő meg: a népoktatási törvények végrehajtása és egyöntetű országos tanügyi szervezet létesítése. E feladatok megoldására vonatkozólag a vármegye kir. tanfelügyelője a közigazgatási bizottság útján részletezett tervezet keresztülvitelét szorgalmazta. A terv megvalósítása attól függ, hogy az államkormány hajlandó-e 30.000-40.000 korona költséget rendelkezésre adni. A tervezeti kimutatás szerint a vármegye 184 községe közül 76-ban szükség van állami menházra, melyek fentartása 30.400 koronába kerülne, 39 községben pedig ideiglenes menháza, melyek évi fentartása 11,700 koronát, összesen tehát 42,100 koronát igényelne. Ebből a községek által fedezendő 3 %-os pótadó, vagyis 8870 korona levonása után a szükséges állami segély 33,230 koronát tenne ki évenként.
Selmeczbánya közoktatásügye.
A vármegye közoktatásügyének fonalát Selmecz-Bélabánya törvényhatósági joggal felruházott szab. kir. városra vonatkozólag vesszük fel újból: mert ezen a magyar kultura és műveltség valódi határszéli védbástyáját képező város közönsége fáradozik a vármegyében a legrégibb időtől kezdve dicséretreméltó buzgósággal a kultura emelésén. A közönség e téren való irányításában dicséretes buzgalommal a közigazgatási bizottság jár elől.
A selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskoláról külön fejezetben szólunk.
Ág. ev. licezumi főgimnázium.
A selmeczbányai kir. kath. gimnázium, valamint az ág. hitv. evang. liczeumi főgimnázium történetét az illető egyházak története keretében ismertettük. Itt csak annyit, hogy a liczeumot a vele kapcsolatos tanítóképzővel együtt az egyházegyetem tartja fenn. A liczeumi főgimnáziumot az állam évi 32,000 koronával segélyezi. Az intézet igazgatója Király Ernő, a rendes tanárok száma 13. Az intézetbe az 1905/906-ik iskolai év folyamán 401 tanuló vétetett fel, ezek közül vizsgát tett 375. A főgimnáziummal kapcsolatos intézetek s a liczeumban fennálló egyesületek a tanítóképző, a zeneintézet, az élelmező, a Petőfi-Kör, a Biblia-Egyesület, a liczeumi zenetársaság, a testgyakorló kör és a gyorsíró kör.
Kir. kath. nagygimnázium.
A selmeczbányai hatosztályú kir. kath. nagygimnázium a piarista rend gondozása alatt áll. Igazgatója dr. Rauchbauer József kegyesrendi áldozópap, a vegyesen világi és szerzetes tanárok száma 11. A tanulók száma az 1905/906-ik iskolai évben 192 volt, ezekből vizsgázott 175. Az intézet kebelében segélyező egyesület, s a vallásos érzés ápolására Mária-Társulat működik.
Városi leányiskola.
A városi leányiskolát 1788-ban alapították. Eredetileg két osztályból állott és a kincstár (kamara) és város között létrejött szerződés szerint az 1788-ik tanévtől kezdve az állam tartotta fenn.
Régi iskolák.
Selmeczbányán a jezsuita-rend 1649-ben vette át a lelkészkedést és azzal az iskola adminisztráczióját. A rendnek 1773-ban történt eltörlése azonban szükségessé tette, hogy úgy az egyház, mint az iskola ügye újjászerveztessék. Az 1774. évi tanácsülési jegyzőkönyv és összeírás kétségen kívül helyezi, hogy akkoron Selmeczbányán kétféle iskola volt, még pedig a város által fentartott polgári (scholae civicae) és bányásziskolák (scholae metallifossorum), a mely utóbbit a kincstár tartotta fenn. Ekkor népiskola csak egy volt a belvárosban és ennek tanítója a városi pénztárból évi 160 frt állandó illetményt, a kihirdetések irásaért járó stóla czimén 15 forintot és beiratási díj czímén minden tanuló után 25 krt élvezett. A bányásziskola szervezete abból állott, hogy ekkor a belvárosban három koadjutor volt alkalmazva, összesen 438 frt fizetéssel. Az iskolák e szervezete, illetve rendszere azonban nem tartott sokáig, mert 1777-ben az úgynevezett triviális iskoláknak nemzeti (nationalis) iskolákká való átalakítása következett be. Majd hosszabb tárgyalások folytak az iskolaügyben, mely a bányakincstár és város között szerződéskötéssel végződött, a mennyiben a város a belvárosi fiúiskolák, a bányakincstár a belvárosi leányiskolák fentartására kötelezte magát.
Nem érdektelen a régi rendszernek az a beosztása, hogy a város iskolájába (a civilis scholába) a polgárok (mesteremberek és kereskedők), a bányásziskolába, 211a bányamunkások gyermekei nemre való tekintet nélkül jártak fel és minthogy a városi lakosság túlnyomó része bányamunkásokból áll, igen természetes, hogy több volt a bányásziskola, mint a városi. Így magyarázható meg az a jelenség is, hogy a belvárosban (Selmeczbányán) egy városi és három bányaiskola, Steffultón és Bankán csak egy-egy bányász-iskola volt. Az 1829. évi kanonica vizitáció megállapította, hogy a város és kincstár között létrejött szerződéses viszony akkor is tényleg fennállot és hogy a két osztályból álló leányiskola a bányászati fenhatóságnak van alárendelve. Megjegyezzük, hogy a város által fentartott leányiskola még mindig csak két osztályú volt és az maradt 1869-ig, mikor is a kincstár azt a törvénynyel ellentétben a paulai szt. Vinczéről elnevezett irgalmas nővérek vezetésére bízta.
A város ez idő alatt a belvárosi fiúiskolát öt osztályúvá fejlesztette, ezenfelül az iprostanoncz-iskolát és az ismétlő iskolát szervezte, két óvóintézetet létesített és ehhez képest az állásokat is szaporítván, azokat oly javadalommal látta el, a mely némiképp a törvény és a kor egyre fokozódó igényeit kielégíti. Ezen a nyomon haladva a kültelkek (Bélabánya, Hodrusbánya, Steffultó és Banka) népoktatásának újjászervezését is nagy áldozatkészséggel oldotta meg.
Kulturális terhek.
Az óriási terhet, melyet a város a belvárosi és külutczai népoktatás érdekében visel, a következő számadatok mutatják. A költségvetésben előirányoztatott:
| a tanítók fizetésére és egyéb járandóságra | 23,507 K. 85 fill. |
| a rajziskola fentartására | 452 K. - fill. |
| az ismétlőiskola fentartására | 951 K. 01 fill. |
| az iparostanoncz-iskola fentartására | 2,654 K. - fill. |
| a tornaiskola fentartására | 1,190 K. 60 fill. |
| a négy óvoda fentartására | 5,038 K. 03 fill. |
| vagyis összesen: | 33,793 K. 49 fill. |
Ezenkivül legújabban 160.000 koronát meghaladó összeget fordított a város új iskolai épületek létesítésére és a régiek átalakítására. A népoktatásra fordított összeg évi 42,000 koronára tehető, nem is említve, hogy a város iskoláira fordított ez a tetemes kiadás arányában úgy az ág. hitvallású ev. egyházat, mint az izr. hitközséget évi 4000 koronával segélyezi.
Ezzel szemben a kincstár a belvárosi róm. kath. leányiskolák czéljaira az apáczáknak évi 2400 kor. hozzájárulást ad. A régi leányiskola rozzant épülete helyett 88.000 kor. költséggel új és modern épületet emeltek és rendeztek be, mely összeg fedezéséhez a kir. kincstár telekkönyvi bekebelezés ellenében 36.000 koronás jelzálogos kölcsönt engedélyezett. Egy állami felső leányiskolának Selmeczbányán leendő létesítése és az össes ottani iskolának állami kezelésbe vétele ügyében tárgyalások folynak, mely czélból az ág. ev. hitv. gyülekezet az általa fentartott polgári leányiskolát és 4 elemi iskoláját az összes iskolai épületekkel s az eddigi anyagi hozzájárulásokkal már felajánlotta, egyedül a polgári leányiskola czéljaira gyűjtött alapítványi összeget tartván vissza, hogy annak kamataiból az összes iskolák államosítása esetén, a hitoktatást gondozhassa.
Korpona közoktatásügye.
Ezek után Korpona szab. kir. város tanügyének vázlatára térünk át. Már a hitújítás előtti időkben, 1534 körül, a város kőből épült emeletes rektori és orgonista-lakkal rendelkezett, mely, midőn a város összes lakossága az új tan követőjévé lett, a protestánsok birtokába került. 1696-ban, a midőn Olasz Pált nevezték ki korponai plébánossá, ez sem katholikus kántort, sem tanítót nem talált a városban. 1697-ben az iskolaépületet a lutheránusoktól karhatalommal visszafoglalták, s ugyanekkor a katholikus egyház kántortanítót választott. Olasz Pál 1724-ben, mikor már esztergomi kanononk volt, Korponán társházat alapított saját költségén a kegyesrendi atyák számára, a kik ott négyosztályú gimnáziumot nyitottak. Ez a gimnázium azonban, minthogy Korponának vidéke nincs, a körülötte levő nagyobb és népesebb városok pedig elvonják tőle az idegen tanulókat, 1787-ben megszünt és helyette József császár rendeletéből »nemzeti iskola« létesült. A közös nemzeti iskola tantestülete egy igazgató; két rendes és egy segédtanítóból állott, olyformán, hogy ezek közül kettő mindig katholikus, 212kettő pedig lutheránus vallású legyen. József császár halála után a négy osztályú kisgimnázium 1772-ben ismét életre kelt, s bár látogatottsága csekély volt, mégis megszakítás nélkül 1848-ig működött. A szabadságharcz alatt szünetelt, azonban 1850-ben újra megnyílt, míg végre 1867-ben részint a szükséges tanerők, rézint a növendékek hiánya folytán végleg beszüntették, az Olasz Pál-féle alapítvány pedig, mely mintegy 45.000 koronából és az iskolaépületből áll, miután időközben a kegyesrendi atyák, kik azt kezelték, elköltöztek Korponáról, legmagasabb engedélylyel a beszterczebányai püspöknek adatott át. Főképp Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök buzgólkodása következtében a most említett alapítvány és a földmívelés- és vallásügyi tárcza terhére egy ipari szakosztálylyal megtoldott felsőbb népiskola létesült, mely 1875-ben nyilt meg. Az ipari szakosztályban az agyagminázást és kisebb fa-dísztárgyak faragását tanították. Az intézet első igazgatója Czapkó Ignácz felszentelt pap lett. Az első tanárok Vozár János elemi iskolai tanító és Dvihally Ede, az ipari szakosztály vezetője voltak. 1882-ben az ipari szakosztályt asztalosipari tanműhelylyel toldották meg, melynek első vezetőjeként Szokoly József tanítót alkalmazták. A tanműhely 1888-ban tanulók hiányában megszünt, s helyét gyümölcsészet és általános kertészet foglalta el. Az 1906. évben ez az iskola megszünt és az állam polgári fiúiskolát szervezett. A város pénztára külön-külön róm. katholikus, valamint evangelikus két-kétosztályú elemi iskolát tart fenn, mindegyik »felekezeti« iskolánál két-két tanerő van alkalmazva. Az iskolák fentartója ugyan a város, de azoknak vezetésébe beleszólása nincsen, sőt a tanerők alkalmazására sem gyakorolhat befolyást. A róm. kath. iskolában 50, az ág. ev. iskolában 90 a tanulók évi száma. Van ezenkívül iparos-tanoncz-iskola is, melyben az oktatást az elemi iskolai tanítók látják el. A városi óvoda a 70-es években alapíttatott és azóta a magyarosítás terén szép eredményt ért el. Itt a tanulók évi száma 70-80. 1884-ben állami leányiskola is nyílt meg Korponán, melyben ezidőszerint 3 tanerő működik. E népszerű iskolát külön engedély mellett a negyedik osztályig fiúk is látogatják. Az iskola hat osztályába a folyó évben 144 tanuló iratkozott be, ezek közül 37 fiú.
Selmecz-Bélabánya és Korpona szab. kir. városok tanügyének vázolása után vissza kell térnünk Hont vármegye általános köznevelésügye állapotának ismertetésére.
A vármegye közoktatásügye.
Dr. Kőrössi József, a székesfőváros statisztika hivatalának és könyvtárának igazgatója, »A felvidék eltótosodása« czímű tanulmányában említi, hogy a Hont vármegyei Terényben valaha kisgimnázium állott volna fenn. Erre vonatkolólag semmiféle adat sem volt feltalálható. Ellenben van adat arra, hogy Terény, Teszér, Udvarnok és egyéb, az országút mentén elterülő községek még a mult század elején (1812-ben) magyar nyelvű lakosokból állottak, kik lassan-lassan eltótosodtak. Terényben az aggok ma is magyarúl imádkoznak, az úr asztala még nehány év előtt magyar feliratú volt. A terényi gimnázium fennállására nézve a felső-terényi ág. ev. hitv. egyház anyakönyvei és okiratgyűjteménye az 1783. évtől kezdve semmit sem említenek, a régebbi anyakönyvek pedig az 1783-iki tűzvész alkalmával megsemmisültek. A gimnáziumról a kanonika-vizitáczió sem tud, a mint hogy a köztudatban sem maradt fenn annak emléke.
Az alábbiakban községenként, betűrendben adjuk a vármegye területén levő összes elemi népiskolák sorozatát, megjegyezvén, hogy az államkincstár tanítói fizetések kiegészítése és korpótlékok czímén közel 50.000 koronával segélyezi az egyes iskolákat s így az állam majdnem minden egyes iskolánál fentartótárs gyanánt szerepelhet.
Elemi népiskolák.
Alsóalmás, iskolafentartó a község, lakosság tót, oktatási nyelv magyar, tót, tankötelesek száma 59. Alsóbágyon, iskolafentartó a község, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tankötelesek száma 66. Alsófegyvernek, iskolafentartó a ref. egyház, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 56. Alsúfehérkut, iskolafentartó az ág. ev. egyház, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tankötelesek száma 101. Alsóipolynyék, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 275. Alsópalojta, iskolafentartó a község, oktatási nyelv magyar-tót, lakosság tót, tanköteles 50. Alsórakoncza, iskolafentartó a község, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 76. Alsószemeréd, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 135. Apafalva, iskolafentartó az ág. ev. egyház, 1793. óta rendes tanítója van; lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 34. Apátmaróth, 213állami iskola, alapíttatott 1884-ben, lakosság tót, oktatási nyelv magyar, tanköteles 59. Bácsfalu, iskolafentartó az ág. ev. egyház, lakosság tót, anyanyelv magyar-tót, tanköteles 35. Bacsófalva, iskolafentartó az ág. ev. egyház, már 1784-ben fennállott; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 49. Bagonya, iskolafentartó az ág. ev. egyház, 1695-ben már fennállott; lakosság tót. oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 76. Bágyon, iskolafentartó az ág. ev. egyház, már 1700-ban fennállott, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 26. Bajta, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, iskolaköteles 104. Bakabánya, iskolafentartó egy iskolában az állam, egy iskolában az ág. ev. egyház, lakosság tót, az állami iskolában az oktatási nyelv magyar, míg a felekezetiben magyar-tót, a tankötelesek összes száma 560. Bakabánya-uhliszko állami vegyes iskola, lakosság tót, tannyelv magyar, tanköteleseinek száma a Bakabányánál megjelölt összegben foglaltatik. Báth, lakosság tót, iskolafentartó egy iskolában a róm. katholikus, egy iskolában az ág. ev. hitközség és egy iskolában Horn Lipót tanító, az ág. ev. iskola fennállásának már 1623-ból nyoma van; a tankötelesek összes száma 287. Bátorfalu, állami iskola, rozoga bérházban; lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, iskolakötelesek száma 56. Bél, iskolafentartó egy iskolában a róm. katholikus lakosok és egy iskolában a református egyház, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 77. Béld, iskolafentartó az ág. ev. egyház, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 72. Berencsfalu, iskolafentartó egy iskolában a róm. kth. hitközség és egy iskolában az ág. ev. egyház, 1795-től önálló iskolája van; lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 120. Bernecze, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 242. Bori, iskolafentrtó a ref. egyház, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 73. Bozók, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 158. Börzsöny, iskolafentartó egy iskolában a róm. kath. egyház és egy iskolában az ág. ev. egyház, melynek iskolája már 1789-ben fennállott; lakosság német-magyar, oktatási nyelv magyar-német, tankötelesek száma 228. Csáb, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tanköteles 89. Csábrágvarbók, iskolafentartó az ág. ev. egyház, tanítói 1787-től ismeretesek; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 16. Csall, iskolafentartó az ág. ev. egyház, már 1700-ban rendes tanítója volt; lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 57. Csákócz, iskolafentartó a község, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 60. Csánk, iskolafentartó az ág. ev. egyház, lakosság tót, oktatási nyelv magyar, tanköteles 114. Cseri, iskolafentartó az ág. ev. egyház 1664 óta van rendes tanítója; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 66. Dalmad, iskolafentartó a község, lakosság magyar-tót, tannyelv magyar, tanköteles 100. Dacsókeszi, iskolafentartó egy iskolában a róm. kath. lakosok és egy iskolában az ág. ev. egyház, már 1677-ben rendes tanítója volt; lakosság tót, tannyelv a róm. katholikusoknál magyar, az ág. ev.-nál magyar-tót, tankötelesek száma 107. Deménd, iskolafentartó a közbirtokosság, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 138. Derzsenye, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, tanítói 1689 óta ismeretesek; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 48. Dévicse, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, 1785 óta van tanítója; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 59. Drégelypalánk, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 194. Egeg, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 105. Egyházmarót, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, 1610. óta van tanítója; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 67. Erdőmeg, iskolafentartó egy iskolában a róm. kath. egyházközség és egy iskolában az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv a róm. kath.-nál magyar, az ev.-nál magyar-tót, tanköteles 104. Felsőalmás, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, alapíttatott 1717-ben; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 68. Felsőbaka, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség már 1595-től fogva van tanítója, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 120. Felsődacsólam, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 96. Felsőlegénd, iskolafentartó a község lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 45. Felsőpalojta, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 32. Felsőrakoncza, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 31. Felsőipék, iskolafentartó a község, lakosság tót, oktatási nyelv magyar, tanköteles 12. Felsőszemeréd, iskolafentartó a község, lakosság 214magyar, tanköteles 75. Felsőterény, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv magyar, tanköteles 74. Felsőtúr, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 68. Felsőzsember, iskolafentartó egy iskolában a r. kath. és egy iskolában az ág. ev. egyházközség. 1791 óta van tanítója; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 127. Füzesgyarmat, iskolafentartó egy iskolában a r. kath. és egy iskolában a ref. egyházközség, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 204. Garamkissalló, iskolafentartó a ref. egyházközség, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 198. Gyekés, állami iskola, lakosság, tót tannyelv magyar, tanköteles 89. Gyerk, községi iskola, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 91. Hegybánya, kincstári iskola, lakosság tót-magyar, az oktatási nyelv az apáczák intézetében magyar, a kincstári iskolában pedig magyar-tót, tankötelese összes száma 478. Helemba, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 178. Hidvég, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 137. Hont, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, taköteles 128. Hontbesenyőd, iskolafentartó a község, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 48. Hontsomos, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, tanítói 1730-tól ismeretesek; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 20. Horhi, áll. iskola, lakosság tót, tannyelv magyar, tanköteles 57. Horváthi, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 72. Illés, iskolafentartó a község, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 76. Inám, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 77. Ipolybalog, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 97. Ipolydamásd, iskolafentartó a község, lakosság tót, tannyelv magyar, tanköteles 138. Ipolyfödémes, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 84. Ipolykeszi, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 70. Ipolypásztó, iskolafentartó az ev. ref. egyházközség, lakosság magyar, tanköteles 169. Kétségen kívül áll, hogy itt már 1746-ban volt iskola. Ipolyság, három iskolafentartó van, ezek egyike a polgári leányiskolánál az állam és község együttvéve, másika a városi pénztár s a kath. hívek, harmadika az izrealita hitközség; lakosság magyar, tannyelv magyar. Összesen 584 tanköteles van, kik közül az állam és község által fentartott iskolába jár 81, a róm. kath. iskolába jár 471, az izraelita hitközségi iskolába jár 87 tanuló. Ipolyszakállas, egy római katholikus iskola és egy ág. ev. iskola, lakosság magyar, tannyelv magyar, tankötelesek száma 157. Ipolyszécsényke, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 63. Ipolyvecze, iskolafentartó egy iskolában a róm. kath. egyházközség és egy iskolában az ág. ev. egyházközség, utóbbiban a tanítói állás 1825 óta van betöltve, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 118. Kálnaborfő, iskolafentartó a község, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 68. Kelenye, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tannyelv magyar, tanköteles 74. Kemencze, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 225. Kiscsalomia, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, rendes tanítója 1696 óta van; lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 60. Kisgyarmat, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 134. Kiskér, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 60. Kiskeszi, iskolafentartó a község, tannyelv magyar, tanköteles 94. Kisölved, iskolafentartó a ref. egyházközség, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 72. Királyfalu, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 27. Korponá-n van egy az állam által fentartott polgári fiúiskola, egy állami elemi leányiskola és két városi elemi leányiskola; a lakosság anyanyelve tót, az iskola oktatási nyelve az állam, valamint az állam és község által s az alapítványból fentartott iskolánál magyar, míg a város által fentartott iskoláknál magyar-tót: a tankötelesek összes száma 595. Kospallag, iskolafentartó a község, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 114. Kóvár, községi iskola, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 86. Kőkeszi, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 30. Kövesd, községi iskola, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 225. Középpalojta, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 97. Középtur, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar tanköteles 91. Lászlód, iskolafentartó a község, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 21530. Ledény, iskolafentartó az ág. ev. hitközség, 1699. óta van tanítója; lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 43. Leléd, iskolafentartó a közésg, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 96. Letkés, iskolafentartó a község, lakossága magyar, tanköteles 136. Leszenye, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 75. Lissó, ág. ev. iskola, lakosság tót, tanköteles 60. Litva, iskolafentartó a község, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 102. Lontó, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 78. Lukanénye, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelve magyar, tanköteles 120. Magaslak, kincstári iskola, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 52. Magasmajthény, iskolafentartó a község, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 99. Márianosztra, iskolafentartó a község, lakosság magyar és tót, oktatási nyelv magyar, tanköteles 237. Méznevelő, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, 1787-ben már volt tanítója; lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 94. Nagycsalomia, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 96. Nagyfalu, iskolafentartó a község, lakosság magyar és tót, oktatási nyelv magyar, tanköteles 92. Nagymaros, iskolafentartó a róm. kath. és ref. egyházközség, lakosság német, oktatási nyelv a róm. kath.-nál magyar-német, a reformátusoknál magyar, tankötelesek összes száma 690. Nagypeszek, iskolafentartó a ref. egyházközség, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 83. Nemesvarbók, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, iskolája 1852-ben nyílt meg; lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 38. Németi, iskolafentartó a község, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 140. Ősöd, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 19. Palást, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 231. Páld, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 97. Pereszlény, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 106. Peröcsény, iskolafentartó az ev. ref. egyházközség, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 177. Selmeczbánya-belváros, városi iskolák, lakosság magyar és tót, oktatási nyelv magyar, tankötelesek száma összesen (Bélabánya-külváros, Hodrusbánya-külutcza, Banka-külutcza és Steffultó-külutcza beleértésével) 2530, e létszámból az első belvárosi iskolába jár 568, a második belvárosi iskolába jár 441, a harmadik belvárosi iskolába 100, a negyedik belvárosi iskolába jár 94, az ötödik belvárosi iskolába 69 tanuló. Az izr. iskolában a tannyelv magyar, feljár 70 tanuló. A Bélabánya-külvárosi iskolában a tanítás nyelve magyar-tót, feljár 231 tanuló. A Selmeczbánya kültelkét képező Hodrusbánya külutczai iskolába összesen 417 tanuló jár, ezek közül 60 kivételével - kik magyar-tót oktatási tannyelvben részesülnek - a többi tanuló magyar nyelvű oktatásban részesül; ez iskola 1842-ben nyilt meg. Banka külutczai iskolában, hol a tannyelv magyar-tót, az iskolába járók száma 101. Végül a kültelki Steffultó külutczai iskolában az oktatási nyelv magyar-tót, az iskolába feljárók száma 330; ez az iskola 1782-ben nyilt meg. Szalatnya, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 59. Szalka, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 268. Szántó, iskolafentartó a zirczi apátság, lakosság magyar-tót, tannyelv magyar, tanköteles 86. Százd, iskolafentartó egy iskolában a róm. kath. és egy iskolában az ág. ev. egyházközség, az utóbbinak 1793 óta rendes tanítója van, mindkét iskola tannyelve magyar, lakosság tót, tanköteles 101. Szebelléb, iskolafentartó a község, lakosság tót, tannyelv magyar, tanköteles 117. Szelestyén, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 22. Szénavár, iskolafentartó a község, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 152. Szentantal, iskolafentartók többen, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 223. Szete, községi iskola, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 69. Szitnyalehotka, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, oktatási nyelv tót, tanköteles 44. Szob, iskolafentartók többen, lakosság magyar-tót, tanköteles 402. Szokolya, iskolafentartó egy iskolában a róm. kath. egyházközség és egy iskolában a ref. egyházközség, lakosság magyar, tannyelv magar, tankötelesek száma 304. Szúd, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv magyar-tót, tanköteles 41. Szuhány, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 78. Ez az iskola 1700 óta áll fenn; Terbegecz, állami iskola, lakosság magyar, tannyelv 216magyar, tanköteles 54. Tergenye, iskolafentartó egy iskolában a róm. kath. egyházközség és egy iskolánál az ev. ref. egyházközség és egy iskolánál az ev. ref. egyházközség, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 115. Tésa, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 46. Tesmag, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 131. Teszér, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, iskolába feljár 58 tanuló. Tópatak, kincstári iskola, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 127. Tölgyes, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 96. Udvarnok, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, tannyelv tót, tanköteles 36. Újfalu, iskolafentartó az államkincstár, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 82. Vámosmikola, iskolafentartó a község, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, tanköteles 286; Visk, iskolafentartó a község, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 113. Zalaba, iskolafentartó az ev. ref. egyházközség, lakosság magyar, tannyelv magyar, tanköteles 53. Zebegény, iskolafentartó a község, lakosság magyar-német, tannyelv magyar-német, tanköteles 144. Zsibritó, iskolafentartó az ág. ev. egyházközség, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, tanköteles 51.
Pusztai iskolák.
Pusztai elemi iskolák: Csábrágváralja, iskolafentartó a Coburg uradalom, lakosság tót, oktatási nyelv magyar-tót, iskolába feljár 13. Szeteharaszt, iskolafentartó a primási uradalom, lakosság magyar, oktatási nyelv magyar, iskolába jár 35. Szokolyahuta, iskolafentartó a grófi uradalom, lakosság magyar-német, oktatási nyelv magyar-német, iskolába feljárók száma 38.
Mindezekből látható, hogy Hont vármegye köznevelési ügye, különösen a közeli időkben nagy lendületet vett, - több, a nevelésügyet érdeklő tárgyalás most is folyik, mindamellett egy erős, nagy magyar állam kiépítése szempontjából sok még a teendő.
Kútfők: Az esztergomi főegyházmegye és a beszterczebányai egyházmegye schematismusai. Breznyik János: A selmeczbányai ág. ev. hitvallás, egyház és lyceum története. Dr. Komlóssy Ferencz: Az esztergomi főegyházmegyei róm. kath. iskolák története. Sz. Kiss Károly: Monográfiai vázlatok a borsi ref. esperesség múltja és jelenéből. Helfert: Die oesterreichische Volksschule. Dr. Kőrössy József: A felvidék eltótosodása. Pongrácz Lajos és Vörös Ferencz: Kivonatok Hont vármegye jegyzőkönyvéből 1848-1849 és 1861. évből. Rill József: A magyar iskola és alapelvei. Ugyanaz: Az iskola története az iskolajog szempontjából Ugyanaz: A magyar iskolajog megszilárdulása és elveinek alkalmazása. Ugyanaz: Egyházpolitika a tanügy terén. Ugyanaz: Törvénytelenségek és visszaélések a közigazgatásban. Plachy Gyula: Emlékirat Hont vármegye közigazgatásának betegségeiről. Krupecz István: A középkori egyház-szervezet. Ugyanaz Az illavai hitvalló. - A selmeczi, korponai, ipolysági iskolák évzáró értesítői. Hont vármegye, valamint Selmeczbánya, Korpona és Bakabánya városok levéltáraiból szerzett egyes adatok. Gömör- s Kishont vármegye monografiájának tanügyi része. A Hont és Bars vármegyei kir. tanfelügyelői irattár egyes adatai. »A Honti Lapok« és »Selmeczbányai Hiradó« 1895-1905. évi egyes példányai. Tanítóktól és iskolai hatóságoktól beszerzett adatok.