« Győr vármegye és város története. Irta Reiszig Ede dr. a szerkesztő-bizottság tagja. A ref. egyházra vonatkozó részt Szabó Zsigmond ref. lelkész, az ág. ev. egyházra vonatkozót Isoó Vincze ág. ev. lelkész irta. A vármegye legújabb korának történetét Kiss István dr. irta meg. KEZDŐLAP

Győr vármegye

Tartalomjegyzék

 HEVES VÁRMEGYE. »

420Győr vármegye nemes családai.
Irta Reiszig Ede dr.
A mai Győr vármegye területének legnagyobb részét a fejedelmi törzsek szállották meg; ez a terület tehát a keresztény magyar királyság megalakulásával királyi birtok lőn. Szent István az általa alapított győri püspökségnek és káptalannak, valamint a pannonhalmi apátságnak, nagy kiterjedésű birtokokat hasított ki, sőt még II. Géza király is nagyobb földterületet adományozott a Szigetközben Hédernek, a Héderváriak ősének, a ki valószínűleg 1146 után telepedett le. Csupán a Sokoróalján találunk két ősi nemzetségre, melyek a fennmaradt okleveles adatokból következtetve, hihetőleg már a vezérek korában telepedtek itt le. E két ősi nemzetség - a Pécz és a Pok - a tatárjárás előtti korszakban már jelentékenyen szétágazott, s mivel a körülötte levő egyházi birtokok miatt nem tudott terjeszkedni e vidéken, csakhamar más vármegyékben keresett új otthont.
A nemzetségek.
Rajtok kívül négy kisebb nemzetség nyomaira akadunk, a melyek közül az Alap, Gug és Patroh kétségtelenül törzsökös győri nemzetségek; magyar eredetű az Apor nemzetség is, mely szintén a tatárjárás előtt tűnik fel.
Ezeknek a birtokai csak igen kis területre szorítkozhattak és oly kevés adat maradt fenn róluk, hogy kiterjedésüket nem ismerjük. Az Osli nemzetség, melynek ősi fészke Sopron vármegye, csak a tatárjárás után szerez birtokokat Győr vármegyében, az idegen származású Guth-Keledek pedig a XIV. században tűnnek fel e vidéken. Összegezve az elmondottakat, a vármegye legrégibb birtokosainak a Pok és a Pécz nemzetségeket kell tartanunk; kívülök még az Alap, Gug és Patroh nemzetségek ősei bírhatták az általuk megszállott területet, az első foglalás jogán. A tolnavármegyei származású Aporok, bár már a tatárjárás előtt meg voltak telepedve, valószínűleg királyi adomány útján jutottak Táp birtokába, hasonlókép a külföldi származású Héder nemzetség is, melynek II. Géza király adott helyet a Szigetközben. Az Osli és a Guth-Keled nembeliek a tatárjárás utáni korszakban telepedtek le.
Alap.
Az Alap nemzetség ősi fészke a mai Bőny határába olvadt hasonnevű helység: a mai Rétalap, Püspök- és Középalap, volt. Tagjai közül csupán Marczellust ismerjük, a ki 1248 táján, a pannonhalmi apátság és a keresztes vitézek között Szőlős nevű birtokért (Tápszentmiklós és Bársonyos között) folyt perben, mint fogott bíró szerepel. Lehet, hogy ennek a Marczellusnak volt fia az a Sándor, a ki az Alap és Őrs helységekkel határos Dörög (Püspök-alap major felett) nevű várföldet nyerte adományul. (Karácsonyi: Magyar Nemzetségek I. 121. - Wenzel II. 223.
Gug.
Az Alap-nemzetség legközelebbi szomszédja a Gug nem volt. E nemzetség emlékét a mai Pázmánd és Mezőörs között elterülő hasonnevű puszta őrizte meg. Egyik tagja Benkedi, vagy Benke 1216-ban mint királyi poroszló (pristaldus) szerepel a pannonhalmi apát és Antal fia között a komáromvármegyei Ronkáért folytatott perben. A tatárjárás utáni korszakban, 1248 táján, még egy ízben találkozunk vele. Ekkor már mint idős és tekintélyes férfiú, ő is részt vesz fogott bíróként a keresztes lovagok és a pannonhalmi apát között, Szőlős helység miatt támadt perben.
A nemzetség egy másik tagja, Márk, II. Endre király alatt 1233-ban szintén poroszlói tisztséget viselt. (Wenzel XI. 257.)
421Utolsó sarja, kiről okleveles adataink vannak, Konrád, kit 1262-ben Favus apát bizalmi férfiaként említenek; később neje apáczazárdába vonult, ő maga pedig a pannonhalmi Benedek-rendbe lépett és 1267-ben gugi birtokát s monostornak adományozta. (Wenzel III. 170-171.)
Apor.
A Gug nemzetségtől délre, a vármegye délkeleti sarkában lakott az Apor nemzetség. E nemzetség ősi fészke Tolna vármegyében volt, de még jóval a tatárpusztítás előtt telepedett le Tápányban (a mostani Táp falu). Az itteni birtokaikat Sándor fia Sándor és Regináld a tatárpusztítás utáni ínség idejében (1242) eladták. (Wenzel II. 306.) Sőt utóbb 1244-ben Sándor és Beled, anyjukkal együtt Urukang helység felét adták el 95 márkáért a pannonhalmi monostornak. 1269-ben találkozunk ismét az Apor nemzetség négy tagjával; Lenárd fia Sike, Erne (Ernye), Pós és Velpech (Felpécz?) ebben az évben a túróczi préposttal perelnek s tőle több szolgát és nyolcz vinczellért követelnek vissza. Sike 1270-ben Bős mellett, Győrtől éjszaknyugatra volt birtokos. (Hazai Okmt. I. 49.) De ezzel ez a nemzetség is eltűnik Győr vármegyéből; a XIV. századból már egyetlen oklevél sem szól róluk, míg a nemzetség tolnai ága ekkor éri el virágzásának tetőpontját.
Pátroh.
Ugyane tájon tűnik fel a Pátroh nemzetség is, melynek nevét egy 1252-ben kiadott levél őrizte meg számunkra; csupán annyit tudunk róla, hogy az övé volt a pozsonyi és mosoni várhoz tartozó Dörög nevű földterület (Pér és Pázmánd között) déli része. (Karácsonyi II. 427. - Wenzel II. 223.)
Pécz.
A Pécz nemzetség ősi fészke a Sokoró alján meghúzódó két hasonnevű falu (Kispécz és Felpécz), meg Bodófalu és Kajár (1240). De csakhamar szűk lett nekik a Sokoróalja, mert a környező főpapi birtokok miatt nem tudtak terjeszkedni; így egyes tagjai Zala, Nyitra, Somogy, Szabolcs és Veszprém vármegyékbe, sőt a Dráván túlra költöztek és a vármegyéből kinőtt ágak tagjai magas állásokat viseltek, békében és hadban egyaránt kitűntek. Egyik ága, melyet ősi fészke után péczi ágnak nevezünk, okleveleinkben a XIII. században lép föl. Ez az ág nem igen szerepelt, magasabb egyházi méltóságot is csak egy tagja - András pécsi kisprépost (1381-1414) - viselt. A másik ág, a marczali; első ismert őse, I. Márk 1240-ben az ugyane nemzetségből származott Mátyással és Domonkossal a Pécz melletti Kajár részeiért folytatott pert, de perét elveszítette. (Wenzel II. 100.) I. Márk fia, II. Márk (1260-75), ennek fiai magas közhivatalokat és országos méltóságokat töltöttek be. I. Gergely (1266-1309) a Marczaly család őse, barancsi és macsói bán, a ki főleg Otakár cseh király elleni hadjáratban tűnt ki, mikor megakadályozta, hogy a csehek Győrnél tovább hatoljanak. Másik fiától, II. Istvántól (1286-96) a Berzenczei, III. Lukácstól a Szentgyörgyi és a Devecseri családok erednek. II. Márk testvére II. Lukács, ennek fiai közül I. László a Kurtányi család őse, másik fiától, Benedektől, a kinek 1274-ben a zalai Vindornya-Szőlőst adja IV. László király, a Szőlősy család származik. (Hazai Okmt. I. 60.)
Pok.
Közvetetlenül a Pécz nemzetség ősi fészke mellett lakott a Pok nem; birtokaik egész a Rábáig terjedtek. Ősi fészke a mai Téth helységtől nyugatra eső Pokvár puszta, itt állott a nemzetségnek Szent István tiszteletére emelt premontrei rendű monostora, mely temetkezési helyül szolgált; a nemzetség előkelőbb ága azonban a móriczhidai monostorban temetkezett. A nemzetség ősi birtokai Pécz helység és a Rába között terültek el, de idővel a Rába mentén egészen a Dunáig húzódtak.
A nemzetségnek Győr vármegye területén a következő helyeken voltak birtokai: Baráti (1251), Bajva (Marczaltő és Kesző között), Bajon (a Rábaközben 1251), Ballony (1278), Gyertyáni erdő (1251), Gyarmat (1267), Kos (1251), Kapi (1251), Ménfő (1366), Mérges (1291, királyi adomány), Móriczhida (1251), Pakos (1220), Pok (1220), Réti (1291, királyi adomány), Rábaszentmihály (1234, királyi adomány), Tét (1251), Thalayi erdő (1251), Árpás (1322).
A móriczhidai ág.
A nemzetség legelőkelőbb ága a móriczhidai volt. Őse, Móricz, 1219-ben alnádor, majd 1219-1235. főasztalnok, 1234-35-ig mosoni ispán; testvére Aba, ennek fia Márk (1247-51) a Várkonyi és Lehotai Abaffy család őse.
I. Móricz fia II. Móricz, IV. Béla király meghitt kedves embere, a ki főleg a tatárjárás alatt tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásával érdemelte ki uralkodója kegyét. 1243. győri főispánná lett; majd főpohárnokságra és tárnokmesterségre emelkedett. Ő volt a móriczhidai prépostság alapítója, melyben 422unokatestvére, Márk is támogatta. II. Móricz fia I. Miklós (1270-1319) családi összeköttetései miatt IV. Béla és István ifjabb király között támadt viszályok miatt az utóbbihoz pártolt; 1273-ban vitézül harczolt a csehek ellen. Az Árpád-kor után az Anjouk táborában találjuk. Az 1307. évi országgyűlésen Károly király híveként vett részt. 1312-ben részt vesz a sárospataki tanácskozásokon, s valószínűleg a rozgonyi csatában is. Már korosabb lehetett, midőn 1315-ben ismét elvállalta az erdélyi vajdaságot. Fiai közül csak III. Móricz (1319-40) viselt köztisztséget, bakonyi ispán és hölgykövi várnagy volt; másik két fia, I. István (1319-29) és II. Miklós csak birtokügyekben szerepelnek. III. Móricz fia, Simon sokáig viselte a győri főispánságot, majd 1369-73. horvát bán volt. Ő örökölte a nemzetség dunántúli birtokait, míg a szatmármegyeiek I. István hasonnevű fiára szállottak, a kitől a Meggyesi család származik.
Simonnak két fia, János és István 1375 okt. 20-án szerződnek a bakonybéli apáttal az Árpás nevű birtok után fizetendő bérre nézve. (Sopron vm. Okm. I. 416.) János, kinek neje Nagymartoni Miklós leánya, Janka volt (1378), két fiút hagyott hátra, II. Simont és II. Miklóst (1403-1424), a kik tovább terjesztették a Móriczhidai vagy másként móriczhidai Mórocz családot.
A mérgesi ág.
A nemzetség mérgesi ágáról, a melyet az 1291-ben adományba kapott birtoka után nevezünk el, csak a tatárjárás utáni korszakból vannak adataink. Tagjai közül: Tamás (1269-95) IV. Béla király ajtónállója, Tét egy részét és Bezi környékén a Kos nevű várföldet, majd IV. Lászlótól Mérgest és Réti egy részét kapta adományúl; testvérével, I. Miklóssal együtt részt vett a cseh, majd 1291-ben az osztrák háborúban. Tamás fiai közül I. János (1308-1340), a poki monostor kegyuraként szerepel, testvére Dezső (1335-1344) alországbíró; Dezső fiai közül: János (1350-62) győri kanonok, testvéreivel, II. Miklóssal és Benedekkel 1362-ben osztozik Ménfő birtokában. Tőlük származik a Poky család. A rábaszentmihályi ág ősének Farkas ispánt tekinthetjük, a ki 1234-ben a mai Rábaszentmihályföldjét nyerte adományul. Fiai közül Sándor az 1269. évi osztály alkalmával Rábaszentmihályt, Ballonyt és Gyarmatot kapja; Ugod a veszprémi és a fejérvármegyei jószágokat. Sándor fia, János (1308) előfordul a poki monostor kegyurai között, de fiaiban magva szakadt ez ágnak.
E nagykiterjedésű nemzetség sarjai közül még egynéhányat ismerünk, a kiket az említett ágak egyikéhez sem csatolhatunk. Így Mártont, a kit 1222-ben Gyula nádor az árpási bessenyők és azok ispánja közötti viszályok elintézésére küldött ki. 1251-ben mint poki birtokos, fia Miklós a poki monostor kegyura. Unokái 1278-ban a ballonyi birtokukat adják el. Nem tudjuk, hogy melyik ághoz tartozik Amadé (1254-67) győri püspök, II. Móricz kortársa, a kit IV. Béla király 1255-ben a várföldek visszakövetelése czéljából küldött ki, s a ki 1263-ban részt vett a budai zsinaton is. (Karácsonyi II. 436-445. - Wertner Mór II. 270-282.)
Héder.
Az ősi magyar nemzetségek mellett csak a XII. század derekán telepszik le a Héder nemzetség egyik őse, Héder a Szigetközben, a ki II. Géza király uralkodása alatt testvérével, Volferrel (Farkas) 40 fegyveres kíséretében jött be az országba. II. Géza király Volfernek a vasmegyei Németujvárt, Hédernek a mai Hédervára területét adta szálláshelyül. Héder fiai, vagy unokái voltak II. Héder és I. Dénes, közülők az előbbi 1223-ban győri ispán. II. Héder fiai Jakab és Lőrincz. Jakab 1269-ben a Bős melletti Árpádsoka falut akarta megszerezni, 1278-ban, mivel a lázadó Henrikfiakhoz csatlakozott, elvesztette Fonyó helységet. I. Dénes fia, Herrand, IV. Béla király hű embere, már 1255 előtt nagy szolgálatokat tett a királynak, a ki bőkezű adományokkal jutalmazta meg. 1262-ben királyi főlovászmester, 1268-ban mosoni főispán, majd 1275-ben a királyné főlovászmestere volt. Fia, Jakab 1297-ben a monyorókeréki uradalmat nyerte a királytól csere útján. Dénes másik fia, III. Héder a Csilizközben és Pozsony vármegyében terjeszkedett. 1269-ben megvette Árpádsoka falut Bős mellett. Fia, János 1273-ban kitüntette magát a cseh király elleni hadjáratban, de már neki is szűk volt a Szigetköz, s miután másfelé nem tudott terjeszkedni, a Hédervárával szomszédos Novák falut foglalta el. A családot I. Dénes harmadik fia, II. Őz Dénes terjesztette tovább. Fia, Dezső 1285-ben Bodakot nyerte adományul a Csilizközben; az Árpádok kihaltával ő is az Anjouk híve lett, s bár a Németújvári Henrikfiak lázadása következtében minden birtokát elvesztette, hűen kitartott Róbert Károly király mellett, a ki Németújvári András 423leveretése után bőkezűen jutalmazta hűségeért. 1318-ban Bot-Ság falut kapja, 1323-30-ig a királyné udvarbírája, e mellett 1324-től zarándi, 1326-tól 1330-ig soproni főispán s világosvári várnagy; 1330-ban nevét hősi önfeláldozásával tette halhatatlanná, midőn a havasalföldi hadjáratban fegyverét és zászlaját a királyéval elcserélte, ezáltal a király életét megmentette, de maga hősi küzdelem után elesett.
Fia, IV. Héder (1331-39), ennek fia Miklós, egy 1350 aug. 14-én kelt oklevél szerint, mint Hédervár ura szerepel. (Hazai Okmt. V. 123.) Testvérei, Jakab és János 1378-ban Szil birtokosai, melyet 1394-ben az Osli nembelieknek 200 forintért elzálogosítanak. (Soproni vm. Oklt. II. 217.) A Miklós fia, Imre, a ki Os1i nembeli Csornai János leányával, Dorottyával lépett házasságra, 1407-ben Szill (Rust) egy részét visszakapja. Fiai: Miklós, János és László, a kik közül a két előbbi 1433-ban Zsigmond királytól adományul nyerte Rustot. (Sopron vm. Oklt. II. 217-18.) A Miklós fia, Osvald (Ozsvát) terjesztette tovább a Héderváry családot. Dezső testvérei II. Miklós (1326-1330) Győr vármegye főispánja és András. II. Miklós fiai: III. Miklós és II. István, 1339-ben kibékülnek unokatestvérükkel, IV. Héderrel. III. Miklós 1348-ban elhalt testvérének, Istvánnak fiaival, V. Miklóssal, Györgygyel, II. Jánossal és Mihálylyal együtt, pallosjogot kap Győr és más vármegyékben fekvő jószágaira. (Hazai Okmt. I. 205.) Ezektől származik a Héderváry családnak a XV. században oly nagy szerepet vitt ága, mely a XVI. század első felében magvaszakadt.
A Héder nemzetség köcski ágából csupán Sándor országbíró (1309-1327) volt birtokos a vármegyében, a ki 1323-ban a pannonhalmi várnagysági tisztet is viselte. Ebben az évben Nagyécset nyerte adományul. Ő bírta Pázmándot is, melynek birtokában 1327-ben megerősíttetett. (Karácsonyi i. m. II. 158. Hazai Okmt. I. 124-25.)
Osli.
A sopronvármegyei származású Osli nemzetség, mely már a tatárjárás előtti korszakban előkelő szerepet vitt hazánkban, csak a XIII. század vége felé szerez birtokokat Győr vármegyében. Őse I. Osli (1200-1230); fiai közül Benedek, 1231-től kezdve váradi püspök, a tatárpusztítás elől szerencsésen megmenekedve, 1242-ben a győri püspökséget foglalta el. Testvére Miklós (1237-1239) győri ispán, utódait azonban nem ismerjük. Miklós győri püspök másik testvérének, Tamásnak unokája, Gergely szerez első ízben e nemzetség tagjai közül birtokokat Győr vármegyében; hadiérdemeiért IV. László király 1287-ben a Bikaföldet (mai Rábaszentmiklós) adományozta neki. (Hazai Okmt. VI. 324.)
Gergelynek nem levén fiutóda, birtokai, az említett Bikafölde, továbbá Borba és a sokoróhegyi szőlők, testvérének, Lőrincz zalai főispánnak (1308-30) fiaira, a Kanizsai család őseire szállottak. E családból a fenti Lőrincz unokái, János esztergomi érsek, Miklós kir. főtárnokmester és István kir. udvarmester 1401 febr. 17-én Baráti helységet nyerték Zsigmond királytól adományul. (Sopron vm. Oklt. I. 541. - Karácsonyi i. m. II. 401.)
Guth-Keled.
A külföldi származású Guth-Keled nemzetség, melynek ősi fészke a Fehérvártól éjszaknyugatra eső Gut falú és a szabolcsvármegyei Nyíradony, csak a XIV. század elején tűnik fel Győr vármegyében. A nemzetség pozsonyi ágának őse Fekete Amadé, ennek fia II. Amadé (1272-78) a Felsőlendvai család őse. II. Amadé fia I. Miklós (1292-1325), a ki 1310-től kezdve Róbert Károly király híve lett; 1324-ben Ikrényt nyerte adományul. (Fejér VIII. 2. 562-65.) Valószínűleg ő szerezte meg Malomsokot is, a mely családjának magvaszakadtával, 1359-ben, a nemzetség Várkonyi Amadé ágára szállott. Ez ág őse Fekete Amadé másik fia, Lothárd (1264-84), a kinek utóda, II. István (1337-1359) a győri püspök tisztje, már birtokos volt Győr vármegyében, mert 1350-ben, midőn urával együtt a nápolyi hadjáratra indult, épen a Héderváriakkal perlekedett. (Hazai Okmt. I. 208.)
1359-ben testvéreivel, III. Amadéval és II. Lothárddal, a Bősi és Várkonyi Amadé család őseivel együtt, a Felsőlendvai család magvaszakadása után megszerzi Malomsokot. III. Amadé fia, Jakab Tördemiczen is birtokos volt, de ezt a birtokát 1390-ben elcserélte Erdőhátkarcsai Miklóssal Erdőhátkarcsáért. (Hazai Okmt. I. 284.)
Birtokosok a XV. században.
A XV. században a Héderváriak voltak a vármegyében a legnagyobb birtokosok, övék volt Győr város egy része, a Királyföld, továbbá Hédervára vára és városa, Gönyű vára és városa, Kisbaráti, melynek birtokában 1395-ben 424találjuk őket; 1397-ben Táp helységet nyerik adományul, 1477-ben Zámoly, Szabadi, Medve, Kismedve, Ráró, Ásvány, Csanád, Dunaszeg, Szent-Pál és Ladamér helységekben földesurak, birtokaik egy részét azonban a XV. század folyamán többször bocsátották zálogba a Nagylucseieknek, Pakosi Szemeréknek, 1500-ban pedig Gönyő, Táp, Ság, Örs, Ráró, Ásvány, Hédervára, Olcsva, Selkető, Faisz, Szent-Pál, Pante, Csanád, Dunaszeg, Ladamér, Zámoly, Ujfalú, Medve, Szabadi, Sziget, Ötvény, Győr és Kisbaráthi helységeket, azonfelül több pusztát vetettek a Rozgonyiaknak zálogba.
A Pok nemzetségből leszármazott Poki, vagy másként Bercsei és Mérgesi csalárd tagjai 1455-ben Pok, Mérges, Tét, Utal, Homoród és Réti helységeken egyezkednek. Poki Ferencz kir. kamarás 1461-ben Pok, Mérges, Homoród, Tét, Utal, Réti, Kos, továbbá Vanyala, Ménfő és Sebes helységeket nyeri új adományul. 1482-ben Poki Antal és Mihály, Bezi helységben levő részekre nyernek adományt.
A Héderváriakon s a Pok nemzetség sarjain kívül a Garaiak, valamint a Hunt-Pázmán nembeli Szent-Györgyi és Bazini grófok voltak nagyobb birtokosok. Az előbbiek Bercs helységet bírták, ezenkívül 1430-32-ben Ménfőn és Szemerén voltak földesurak, az utóbbiak pedig 1481-ben Abdán és Öttevényen, ezenkívül Nagyszemere, Ménfő, Bercs, Sövényszád és Mecsér helységekben bírtak részeket.
Nagyobb birtokosok voltak még az Amadék, övék volt 1402-1462 között Malomsok és Szente puszta; a Bábonaiak, e családból János 1442-ben Mesterfalvát nyerte; a Bajcsiak, a kik 1475-ben a Héderváriaktól Radvány, Medve, Újfalú és Szabadi részeit bírták zálogban. A Barócz család, melynek Kispéczen, 1478-ban Gyömörén és Balázsfalván volt földesúri joga; a Csitvándiak Nagyécsen voltak birtokosok, Mátyás király 1473-ban Csitvándi László leányát fiúsította. A Sávolyi Dégiek 1432-ben Kispéczen birtokosok, 1465-ben Kispéczen, Balázspéczen, Felpéczen és Gyömörén van tulajdonuk. Az Egervári családból Mihály sümegi várnagy 1406-ban Nagy- és Kis-écs részeit kapja. Az Enessei családból Pál a vármegye alispánja. A Pókatelki Farkas család 1455-ben Bőnyben kap új adományul egy birtokot. A Hali család 1496-ban és 1500-ban Felpéczi előnévvel szerepel. Az Asszonyfalvi István család Asszonyfalván és Borbán, az Osli nembeli Kanizsaiak 1392-ben Gyarmat és Szentmihály helységben birtokosok. 1395-ben Varjast nyerik Zsigmond királytól, 1488-ban és 1475-ben ikrényi részeiket zálogosítják el. A Kisfaludi család 1429-ben péczi részeit váltja ki a zálogból. Mischulbinger Vilmos soproni kir. kapitány 1468-ban Kisszap és Nyárád részeit kapja adományul a királytól. A Nagylucsei család Orbán győri, majd egri püspök, testvérei és ezeknek gyermekei számára szerzett birtokokat. 1480-ban Nyárádon, 1492-ben Radványban van földjük. 1484-ben királyi adományt nyernek a hűtlen Alsószapi Bálint alsószapi és felsőszapi részbirtokaira, 1484-ben és 1486-ban Nagy- és Felsőszapon szereznek jószágot. A felpéczi Pata családé 1454-ben Borba, 1464-ben Borba, Pécz és Tét helységek. Pozsonyi Jánosé 1440-ben Örs birtoka. 1500-ban a család több falút és pusztát vett zálogba a Héderváriaktól.
Szapolyai István nádoré 1493-ban a móriczhidai uradalom. A Szerdahelyi családé már a XIV. században Écs, Tényő és Csécsény helységek. A megyeri Varju családnak Szent-Lőrinczen és Megyeren volt birtoka; tagjai közül Gergely (1429-39) a vármegye alispánja volt. A Vracz (Vrascsa) család 1464-67-ben Hecse helységet vette zálogba a Héderváriaktól, 1471-ben pedig Szent-Vid és Bajcs részeit kapja királyi adományul. Végül a Földvári Zubor-Dienesfi család 1473-ban Dienesszap, Kisszap és Nyárád helységek ura volt. (Csánki Dezső Magyarország Történelmi Földrajza. III. 534-579. l.)
A XV. század.
A mohácsi vész után itt is nagy pusztulás volt. Az 1553. évi adóösszeírás szerint az összes porták száma csak 238 volt, mely 21 birtokos között oszlott meg: Ajkay Imre 2, Amadé Mihály 3, Amadé László 4, Bakich Péter 32, Baracskay Pál 2, a csornai prépost 17, a győri káptalan 37 1/2, a győri őrkanonok 13, a győri püspök 10, a Héderváryak 36, Keresztes Márk (alkalmasint Velike Márk, a győri lovagok főnöke) 12 1/2, Kisfaludy Pál 2, Lipcsey Gáspár 6 1/2, Marczaltőy Miklós 3; a móriczhidai szerzetesek 6 1/2, Pálffy Péter 7 1/2, Pálffy Gáspár 12 1/2, Sitkey János 6 1/2, a szentmártoni apátság 11 1/2, a szigeti barátok 17 és Török János 6 porta birtokosa volt. Az új birtokosok között már számos új családdal találkozunk; 425az Ajkayak Veszprémből, a Sitkeyek Vas vármegyéből költöztek Győrbe. Új birtokosok Bakich Péter, Baracskay Pál, Lipcsey Gáspár és Török János is.
Az 1619. évi összeírás még nagyobb változásokat mutat; a török hódoltsághoz tartozó járásban 89, a török hódoltság alá nem tartozó másik két járásban 61 1/4 portát tüntet fel.
A hódoltsági járásban a következő birtokosokkal találkozunk:
Török István özvegye (Ság, Papiszentmiklós), a szentmártoni apát (Nagybaráti, Pázmánd, Ravazd, Nyalka), a Nyáry család, illetőleg Nyáry Pál (Táp, Szerecseny, Móriczhida, Gyömörő), a veszprémi püspök (Ravaszd, Kis-Nyúl), a győri káptalan (Káptalan-Nyul, Gyirmót), Grebechy Gáspár (Kisbaráti), bakonybéli apát (Kajár), az alispán - alkalmasint Syey-Séy Gáspár (Gyömörő, máskép Várfalva), a csornai prépost (Gyarmat), a Marczaltőy és Amadé családok (Malomsok), a nagyszombati apáczák (Móriczhidán részek), Náprágyi Demeter győri püspök és főispán (Kerekszentmiklós), Nádasdy Pál (Szentmihály), Séy János (Gécz), a pálosok (Pátka).
A törököknek be nem hódolt másik két járásban: a szentmártoni apát (Vének, Kulcsod), a csornai prépost (Szegye), a Héderváry család (Kenderes-Medve, Hédervár, Ladomér, Dunaszeg, Zámoly, stb.), a rárói uradalom, mely a Bakich örökösöké, a Révayaké, a Czoborok és Héderváryaké volt (Kenderes-Medve, Egyházas-Medve, Ráró, stb.), a győri káptalan (Vámos, Patona), a pozsonyi apáczák (Patas), a Sibrik család (Csécsény,) Altabak János kanonok (Kóny), a nagyszombati apáczák (Kapi), a Séy család (Réti), Pázmány Ferencz (Sövényháza), a győri püspök (Öttevény), Szigethy (Szigeti). (Villányi Szaniszló adatai.)
A XVII. század.
A XVII. század folyamán, kivált a törökök kiűzetése után, temérdek változás áll be a vármegyei birtokviszonyok terén. Enyingi Török Bálint és fia, István, a belzavarokat felhasználva, sok birtokot foglaltak el Győr vármegyében is. E birtokok a XVII. század elején Nyáry Pálra szállottak, a ki Török István leányát, Zsuzsánnát vette nőül. Nyáry Pál csakhamar túladott a Török-féle örökségen, így 1626-28-ban Tápot, Gönyőt és Mezőörsöt Esterházy Miklós nádornak adta el, kinek utódai azokat napjainkig bírják. A Héderváry családból V. János zirczi apát és István, Győr vármegye alispánja s annak több ízben követe, a XVII. század közepén kezdték a XVI. század folyamán veszendőbe ment Hédervári ősi javakat visszaszerezni. Héderváry István leányát, Katalint (†1680), a család utolsó sarját Loosi Viczay János vette nőül, a ki 1658-ban I. Lipót királytól adományt eszközölt ki a Héderváry-féle javakra. Így a Héderváry család birtokai, mint Hédervár, Zámoly, Ladomér, Medve, Nagybaráti, a Viczayakra szállottak. A rárói uradalmat, mely a XVII. század közepén több család birtokában volt, Széchenyi György kalocsai érsek kezdte összevásárolni családja számára. 1658-ban megvette a Révay család birtokrészét, 1659-ben gróf Nádasdy Ferencz és Pázmány Miklós részét, 1660-ban Tharnovszky Szaniszlóét, 1661-ben Jakusich Imréét, 1665-ben Kéry Ferenczét, 1686-ban Moholányi Jánosét. Az összevásárolt rárói uradalmat tőlük Viczay Jób, a ki 1723-ban grófi rangra emeltetett, a szatmári békekötés után megvásárolta. Viczay Jób gyermekei 1773-ban megosztozván az atyai örökségen, a rárói uradalom a Sándor családra szállott. A móriczhidai uradalom, melyre 1536-ban Török Bálint nyert adományt, a XVII. század elején szintén Nyáry Pál birtokába került, de Móriczhidán a nagyszombati Klarisszáknak és a pannonhalmi apátnak is volt 1/2-1/2 portájuk. 1641-ben Móriczhida már Csáky Lászlóé s a század közepén, a pápai uradalommal együtt, a gróf Esterházyaké lett. Móriczhida birtokviszonyait 1733-ban kelt királyi táblai ítélet rendezte, úgy hogy 9/14 részét az Esterházyaknak, 5/14 részét az apáczáknak ítélte oda. Ugyancsak az Esterházy család birtokába jutott Rábaszentmihály is, a mely azelőtt a Nádasdy család tulajdona volt s a melyet Nádasdy Ferencz kivégeztetése után (1671) Lipót király Esterházy Pálnak adományozott.
Ásvány egy részére 1611-ben a Balassa család nyert adományt. Sövényház 1824-36-ig Pázmány Ferenczé volt. Asszonyfalván, Mindszenten és Csák-Néma pusztán a XVII. században a Szápáryak voltak birtokosok. Szeghy János alispáné volt a XVII. század közepén Bőny és Kutasföldje, a melyek ő utána több családra, az Iványos, Kenessey, Saáry, Losonczy, Győry, Nagy és Roboz családokra szállottak.
426A XVIII. század.
Bezerédj István pápai kapitány 1680 táján Beziben volt birtokos, 1682-ben Enessén is volt vagyona, itt rajta kívül még Szápáry Pétert és Enessey Istvánt találjuk; az utóbbi család még a középkorból fennmaradt ősi birtokait századok viharai között is megtartotta. Kívüle még a Sibrik családot találjuk e korszakban a vármegye középkori birtokosai közül ősi javaiban; Zsigmond 1689-ben Csécsény ura volt. A Pok nemzetség birtokai, mint Mérges, Felpécz, Ménfő, 1629 után a Bezerédj, a Márffy és a Kisfaludy családokra szállottak. A XVIII. században letelepedett birtokosok közül a Talliánok 1711-ben Csikvándon, a Gindl család Malomsokon birtokos, de Malomsok 1737-ben már az Amadék birtokába került. Ikrényt Mária Terézia a Körmendyeknek adományozta, a kiktől azt gróf Lamberg Volrad vette meg. Az 1790/91. évi országgyűléssel honfiúsított Lamberg Fülöp folytatta elődje példáját, így a XIX. század elején már az egész Ikrény, Lesvár és Oszhely a család birtoka lett. A XIX. század elején még egy idegen főrangú család szerzett birtokot a vármegyében; I. Ferencz király Móriczhidán a Klarissza apáczák birtokát gróf Colloredo Ferencz nejének adományozta, a ki után e birtokot a Grünne grófok örökölték.
A XIX. század.
A XIX. század első felében a vármegye területén a következő uradalmak állottak fenn: gróf Viczayé volt a hédervári uradalom; gróf Sándor Móriczé a rárói, melyhez Öttevény, Ráró és Sziget tartozott; gróf Esterházy Miklósé a móriczhidai uradalom fele, övé volt még Gyömörő, Szerecsen, Mezőörs, Táp, Gugh puszta, Gönyű, Szent-János puszta és Teke. Gróf Illésházyaké a csilizközi Nyárád és Radvány, gróf Amadéé Malomsok, Esterházy herczegé Rábaszentmihály, gróf Lambergé Ikrény.
Egyházi birtokosok.
Az egyházi birtokosok közül: a győri püspöké Pér, Győrsziget, Révfalú helységek, Söptér, Taplony puszták és Kisbajcs; a győri káptalané Markota, Kóny, stb.; a szombathelyi papnevelő intézeté Nagynyúl és Püspökalap; a pápóczi préposté Nagyécs; a premontrei rendé Szögye, Nagybaráti; a szentmártoni főapáté Kulcsod, Nyalka, Tarján puszta, Szentiván, stb.
Alább közöljük a vármegye családait, különös tekintettel azokra, melyeknek sarjai a közpályán szerepeltek és az 1848 előtti időben közhivatalokat viseltek, vagy ez idő szerint is szerepelnek a vármegye életében. A vármegyében külömben mindig nagyon sok volt a nemes család. Ugy látszik, a vármegye fekvése és közállapotai egyaránt kedveztek a kisbirtokos nemesség életének, mert szakadatlan volt a más vármegyékből való beköltözés is.
Családok
Angyal.
Sopron vármegyéből származik, a hol Kisfalud és Puszta-Család községben volt birtokos. György 1620-ban nyert czímeres nemeslevelet II. Ferdinándtól. József, 1758-ban pusztacsaládi birtokos, még az A. nevet használta és e néven szerepel a soproni polgári könyvben, de utódai a XVIII. sz. végén, II. József alatt az Engel nevet használták, egész a mult század 30-as éveig. A soproni ág azonban már a XIX. század második évtizedében ismét az Angyal nevet használta, mert a Kapuvárott 1830-ban elhalt Paupiéné, a ki János nővére volt, A. Aloizia néven van anyakönyvelve. 1756 és 73-ban Sopron vármegyétől nemesi bizonyságlevelet nyert. (Sopr. vm. lvtár 1756. Tom VI. fasc. 8, no. 14.) A család egyik ága 1835-ben telepedett le Győr vármegyében. Tagjai közül János († 1887) előbb herczeg Esterházy gazdatisztje, majd telekkönyvi igazgató a győrvármegyei törvényszéknél. Fia Ármánd előbb a sokorói járás főszolgabírája, utóbb 1888-tól Győr sz. kir. város főkapitánya. Testvére Emil előbb a pusztai járás szolgabírája, majd vármegyei aljegyző lett, most megyei árvaszéki ülnök és elnökhelyettes.
Aranyossy.
Pozsonyvármegyei származású család, a mely Rudolf királytól nyert birtokadományt. András a XVIII. század elején költözött Győr vármegyébe, a hol Kisbajcson szerzett birtokot. Fiai István, Mihály és Imre megyei esküdtek voltak, az utóbbi szolgabíró is. Utódaik is előkelő szerepet játszottak a vármegye életében és ma is tekintélyes birtokuk van Mindszent-pusztán.
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon jobb első lábában kardot, a balban török fejet tartó oroszlán. Sisakdísz u. a. növekvő alakban.
Argay.

Argay.
A család Pozsony vármegyéből, Bös községből jött a mult század legelején Győr vármegyébe, a hol Győrszemerén volt birtokos. Antal, József és András 1793-ban kaptak czímeres nemeslevelet, melyet Pozsony és Győr vármegyékben hirdettek ki. Tagjai közül az egyik czímerszerző: András, az Amade grófok bonorum directora volt. - Mihály († 1848 táján) győrvármegyei főszolgabíró. - József († 1870) szemerei, később csécsényi, János († 1868) mindszenti, András († 1850 körül) kisudvarnoki birtokosok. - István (sz. 1826) orvos, háromféle tudori oklevél tulajdonosa, a pápai Szent Silvester- és az Aranysarkantyú-rend lovagja.
Czímer: Négyelt 1, 4, kékben, hármas zöld halmon oroszlán, jobb első lábában arany markolatú egyenes kardot, baljában mellvértet tartva. 2, 3 ezüstben hullámos jobb haránt pólyán két arany kéve között farkas-fog. Sisakdísz: koronából növekvő oroszlán, jobbjában karddal. Takaró: vörös-arany; kék-ezüst.
429Bajcsi.
E néven már középkori okleveleinkben szerepel egy ősrégi származású család. Nem tudható, hogy ez szegényedett-e el annyira, hogy nemességét is elveszítette, vagy pedig kihalván, egy más család tűnt fel e néven s nyert czímert és nemességet B. János 1692. február 10-én; ennek fia Ferencz Mezőörsön, majd Rétalapon élt. Fiai közül János Bodrogkeresztúrra, Bács-Bodrog vármegyébe származott, Ferencz Koronczón, István pedig Rétalapon élt. Az utóbbi fiai László, István és János utódai több községben elterjedtek s élnek mai nap is.
Balassa. (Ásványi).
B. Balázs 1638. márczius 17-én nyert II. Ferdinánd királytól czímeres nemeslevelet, melyet ugyanaz év június 4-én hirdettek ki Győr vármegyében. Utóda János 1718-ban ásványi birtokos volt, József pedig az 1731 és 1754. évi nemesi vizsgálat alkalmával az említett armalissal igazolta nemességét. Erre való hivatkozással a vármegye 1783. június 26-án a Föl-Báron lakó B. János részére adott ki oklevelet.
Czímer: kékben zöld alapon jobbra fordult vitéz, vörös süveg s tunikában és sárga csizmában, jobbjában vágásra felemelt kivont kardot tart, balja csípőjén. Sisakdísz: vörös süvegű és ruhájú növekvő tegzes vitéz, kifeszített íjjal. Takaró: arany-kék, ezüst-vörös.
Ballay (Ballai).

Ballay.
Heves vármegyéből származik, honnan Trencsén, Bihar, Szabolcs, Fehér, Komárom és Győr vármegyékbe is elterjedt. Pál és testvérei és unokatestvérei György és Gáspár és ennek fia Márton 1654-ben kaptak czímeres nemeslevelet III. Ferdinándtól, melyet 1655. szept. 10-én Biharban, 1767. július 10-én Nagysallón, 1773. február 9-én Komáromban hirdettek ki. Tagjai közül Sámuel 1789-90 között megyei tisztviselő. - II. Sámuel 1848/49-ben nemzetőrkapitány. - Győző, jelenleg kir. járásbíró. - Károly nagybitsei árv. ülnök. - István plébános, - József († 1880) 1848/49-ben honvédtiszt, - fia Sándor főtanító, - II. József a győri I. takarékpénztár első könyvelője. - Aladár ref. lelkész. Jenő, a Magyar Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének titkára.
Czímer: Ezüstben zöld alapon álló fatörzs, egyik ágán karvaly ül, s a fatörzsön pánczélos könyöklő kar, kardot tart. Sisakdísz: pánczélos kar karddal. Takarók: vörös-arany, kék-ezüst.
Bánóczy. (Dezseri.)
Eredetét a család a XII. századig viszi fel s a Salamon nemzetségből származtatja, de megbízható adatot csak az 1572. évtől ismerünk. Régi neve Bacho, vagy Drghon volt és Dezseren lakott. Magyar neve újabbkori. A család 1810-ben költözött a vármegyébe.
Czímer: Kékben zöld alapon jobbra haladó természetes medve, jobb első lábában három kereszteződő nyílat tart, melyeknek hegye felfelé irányul, tolla pedig bal lábán nyugszik. Sisakdísz: koronán álló, repülésre kész, csőrében zöld olajágat tartó galamb. Foszlány: kék-arany; vörös-ezüst.
Baranyai.
A család múltját nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy János a XVII. század végén a győri püspökség udvari praefectusa volt. Legnagyobb fia Pál, Pápán lakott és őrizte a család okleveleit is, a melyeket a Rákóczi-felkelés alatt Rabutin katonái felprédáltak. Ekkor égett el armalisuk is. János egy másik fia, István Erdélybe költözött, ifj. János Csepregen lakott, András pedig Győrött gyalogos kapitány volt. Ifj. János fia János, a vármegyébe visszajött és Sziget birtokot bírta. Fiai voltak János, József, István, Ferencz és András, a kik nemességüket 1754-ben igazolták.
Baráth (Martonosi).
Egyike Győr vármegye okmányilag igazolható legrégibb armalista nemes családainak. II. Lajos királytól nyertek armalist és nemesség-megerősítést 1519. nov. 29-én, a mely még 1754-ben eredetiben a család birtokában volt, mert ezzel igazolta nemességét Pál, György és Péter. Ez alkalommal a ritka armalisról hivatalos másolatot készítettek, a melyet a megyei levéltár őriz. Sajnos azonban, hogy az armalis szövege a czímert nem írja le és az - bár a család, régi származásáról mit sem tudva, szerény viszonyok között ma is több községben elterjedve él, - meg nem állapítható.
Barcza. (Csiglei és Nagyalásonyi).

Barcza.
Veszprém vármegyei eredetű család, a melynek első okleveles nyomát 1476-ban találjuk, de valószínűleg ugyanaz a szintén veszprémmegyei Jási előnevet használt Barócz, Barocza, Barcza családdal, a mely már az Anjou-korban is szerepelt. A család időfolytán Fejér, Komárom és Vas vármegyékben is elterjedt. Az utóbbi ág költözött át a mult század elején Győr vármegyébe, a hol Enesén szereztek birtokot: Zsigmond († 1852.) Téten mérnök volt. Géza 1869-1872. a tósziget csilizközi járás főszolgabírája, Gyula enesei földbirtokos és ügyvéd, Béla jelenleg devecseri, Géza téti, fia Dezső győri ügyvéd. E családról a komárom megyei kötetben bővebben megemlékeztünk.
Czímer: kékben hármas zöld halom középsőjén nyugvó leveles aranykoronán könyöklő pánczélos kar, három zöld szárú és levelű piros rózsát tart. S.-dísz: u. a. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Bartalos.
Pozsony vármegyei család. III. Ferdinánd 1655. június 12-én kelt donatió által adományozta Nagymádot B. Gergelynek, Jánosnak, Györgynek, Mátyásnak, Jakabnak, Pálnak és Mihálynak. Ferencz és István a XVIII. században költöztek Szapra, a hol, valamint Ásványon, Radványban, Gönyün és Ballonyban utódaik ma is élnek.
Basó.
Ősrégi, Pozsony vármegyéből átszármazott nemes család, a mely az 1754. évi nemesi vizsgálat alkalmával 1379-ben kelt királyi adománylevelet mutatott be s abban nevezett ősétől igazolta leszármazását. Akkor Márton és fiai István, Márton és György Szapon laktak. István vármegyei esküdt volt s Szemerén szerzett birtokot. Ugyanott élt hasonnevű fia is. A György leszármazói ma is élnek Szapon.
Bay (Bábai).

Bay.
Nógrád vármegyéből származik, honnan egyik ága Borsod vármegyébe telepedett. Ez az ág Bábán volt birtokos, honnan a XVIII. század folyamán Győr vármegyébe költözött. Sándor 1767-ben Mindszent-pusztán volt birtokos, 1775-ben ügyvédet vallott a győri káptalan előtt. Ez a Sándor, valamint Sándor és Gáspár fiai előfordulnak Győr vármegye 1790. évi nemesi összeírásában; Sándor és Gáspár 1830-ban mutatják be, a Borsod vármegye által 1830. máj. 19-én tartott közgyűléséből kiállított nemesi bizonyítványt, Győr vármegye közönsége előtt. Gáspár 1842-45-ig Győr vármegye II. alispánja. Antal 1848-ban a pusztai kerület országgyűlési képviselője. Fia Géza († 1903) több ízben országgyűlési képviselő; Ráczalmáson és Töltéstaván volt birtokos. Fiai Ödön, jelenleg Pokvár-pusztán birtokos és Sándor m. k. belügymin. s. titkár.
Czímer: Kékben, hármaszöld halom. Középsőjén nyúgvó leveles koronán könyöklő kardot tartó veresmezű kar. Sisakdísz: pajzsbeli kar. Takarók: kék-arany; veres-ezüst.
Bély (Magyarbéli).

Bély.
Ősrégi pozsonymegyei nemes család, a mely oklevelek tanúsága szerint Magyarbélen, Apajon, Retén, Egyházfán, Tallóson, Újfaluban, Suron Nagymagyaron, Botszegen és Bodóházán volt birtokos. Tagjai már anjoukori okleveleinkben (1320, 1324, 1347 stb.) mint 430tekintélyes nemesek tűnnek fel és a következő században történelmi szerepet játszanak. Így Mihály aláírja I. Ulászló király 1444. évi decretumát, (Kovachich: Silloge I. k. 74. l.) fia pedig Tamás, Mátyás király megválasztásában bandériumával vett részt. Valószínűleg az említett Mihály testvére volt az a Péter, a ki a pozsonyi káptalan előtt 1434 szept. 26-án több osztályos atyafia ellen óvást emelt, és a kinek ugyanott az 1478. évben Mihály zálogosított el birtokrészeket. Ugyanez időben szerepelt a családnak egy Miklós nevű tagja is, a ki 1456-ban tiltakozott a pozsonymegyei Malomfölde elidegenítése ellen. A család régebbi története még nincs tisztázva, de egy, a gróf Pálffyak ellen indított és végbefejezés előtt pertörlés alá került zálogvisszaváltási pörrel kapcsolatban megmaradt egy genealógiai tábla, a melyből kitűnik, hogy az említett Mihálynak, illetve Tamásnak egyenes leszármazója az a György, a ki fiaival: ifj. Györgygyel, Andrással, Miklóssal és Dániellel 1655-ben az osztatlan Magyarbélre nova donatiót s azzal együtt régi nemességének megerősítését nyerte. Beiktatásuk ellen részöröklés czímén gróf Serényi Pál Érsekújvár kapitánya tiltakozott és közöttük Szelepcsényi György nyitrai püspök, kir. korlátnok hozott létre egyezséget. Ifj. Győr fia Márton volt; ennek fia János 1755-ben Győr vármegyébe, Ásványra költözött. Úgy ő, valamint fia Antal, Pozsony vármegye bizonyítványával igazolták Győr vármegye közgyűlése előtt, hogy őseik emberemlékezetet meghaladó idők óta bírták Magyarbélt. Antal fia János, a Jánosé pedig Vendel és József. Az utóbbi Győr vármegye alispánja volt († 1879), az előbbi fia János pedig 1889 óta tiszti főügyésze. Ez ágból származik József is, a ki miniszteri számtiszt. Egy másik ág 1813-ban származott át Pozsonyból és hirdettette ki nemességét.
Czímer: Kékben zöld alapon a pajzs baloldalán álló sisakos pánczélos vitéz a pajzs jobb sarka felé repülő madárra nyilaz. Sisakdísz: a főpajzsi alak növekvően. Takaró: kék-arany; ezüst-vörös.
Berendy (Böröndi).
Régi zalavármegyei származású család. B. Antal, Mihály és Péter II. Lajos királytól 1526-ban nyerte Berendet, a melyről nova donationalis oklevelet adott ki I. Ferdinánd király 1563. október 7-én B. Mihálynak és fiainak Pálnak, Györgynek és Péternek. A család Vas vármegyébe is átterjedt, a hol Jákfán volt birtokos, Győr vármegyébe a XVIII. század elején több tagja átköltözött, a hol Mezőörsön és Mindszent-pusztán szereztek birtokot. A család ma is él Győrött és több régi oklevél van birtokában.
Bezerédj (Bezerédi).

Bezerédj.
A Lörenthe nemzetségből származik. Egyik őse Gyarman, kinek unokái, Pál és Péter 1359-ben Bezerédet nyerik Bezerédi Vörös László fiaitól Páltól és Jakabtól. E birtokra, valamint Lörintére 1456-ben új adományt nyernek János és Zsigmond a György fiai V. László királytól. Ez a Zsigmond 1430-ban Nürnbergben kelt czímerlevelet nyert Zsigmond királytól. A családot Zsigmond fia György terjesztette tovább, ennek fia volt Zsigmond 1483-ban Dötk birtokos, Fia I. Mihály 1526-ban Mohácsnál lelte halálát. Unokája László 1610-ben, kinek neje Poki Kata volt, Győr vármegyében szerzett birtokokat. Fia György 1656-59-ben Sopron vármegye alispánja, kinek fiai közül Zsigmond a vámoscsaládi Mihály a szerdahelyi ág őse. Zsigmond fiai közül Imre († 1708 decz. 18. Sárospatakon) kurucz dandárnok, Tamás 1691-ben Zemlinnél esett el a törökök ellen és György a jelenleg virágzó vámoscsaládi ág őse. Ez ág sarjai közül György (szül. 1779 † 1863) a dunántúli kerületi tábla elnöke. Fiai közül László (szül. 1813 † 1871) Vas vármegye főjegyzője 1848-ban és 1861-ben országgyűlési képviselő. Fia István (szül. 1866) Vas vármegye főispánja. Boldizsár (szül 1783 † 1845) testvére Miklós veszprémi kanonok és czímzetes püspök. A szerdahelyi ágból III. Mihály 1758-ban Győr vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és utóbb hétszemélynök. Fiai közül I. Ignácz 1793-ban hétszemélynök, a Szent István-rend kis keresztese. Fia II. Ignácz 1823-1842-ig Győr vármegye alispánja, udvari tanácsos († 1862). Fia Kálmán († 1878). Ennek fia István (szül. 1841 † 1901). Ennek fia Andor (szül. 1874) cs. és kir. tart. huszárfőhadnagy, Ménfőn birtokos. Kálmán testvére Lajos 1844-ben nemes testőr († 1868: II. Ignácz udvari tanácsos testvére Miklós (szül. 1861) Szabadka sz. kir. város főispánja. A fenti I. Ignácz testvére István fiai István (szül. 1796 nov. 2 † (1865) 1830. és 1832-36. évi országgyűlésen Tolna vármegye követe, 1848-49-ben országgyűlési képviselő, és Pál († 1864). Fia Pál (szül. 1840) országos selyemtenyésztési felügyelő, a főrendiház élethossziglan kinevezett tagja. András cs. és kir. kamarás. III. Mihály hétszemélynök testvére Jób, ennek utóda Gyula, (szül. 1828 † 1880) Veszprém vármegye alispánja. Fia Viktor (szül. 1855) m. k. belügyi államtitkár, az olasz királyi korona-rend középkeresztese, a Szent István és a Lipót-rend lovagja, a képviselőház volt háznagya.
Czímer: rézsút balradőlő veressel és kékkel vágott pajzsban derékig kiemelkedő oroszlán, szájában háromágu korbácsot tartva. Sisakdísz: pajzsbeli oroszlán. Takarók: mindkétfelől: kék-arany.
Biró (Gelsei).
Bár rövi ideig, de a vármegye életében nagy szerepet vitt, tekintélyes, nemes család. B. János és István 1706. aug. 26-án nyert I. József királytól armalist, mely Győr vármegyében hirdettetett ki. János magtalanul halt el, Istvánnak, a ki királyi tanácsos és táblabíró volt, fia János több ideig töltötte be az első alispáni széket. Ő nyerte a királyi adományt 1758-ban Gelsére. Két fia volt: József és Farkas. Farkas fia, ifj. Farkas és Elek, az előbbitől Sándor, Gusztáv és Ödön, az utóbbitól Lajos, Vincze, József és Tamás származtak, a kik 1846-ban nyertek Győr vármegyétől nemesi bizonyítványt. E családból való Zoltán, hírlapíró.
Czímer: Tojásdad pajzsban zöld alapon viruló termő borostyánfa, melytől jobbra a fa felé ágaskodó természetes egyszarvú, balra pedig fekvő, aludni látszó oroszlán. Sisakdísz: nyílt sisak koronájából kinövő ezüstszínű vasmacska, melynek közepén félig bíbor lepelbe burkolt szerencse istenasszonya áll, jobbjával ruháját tartva. Takaró: arany-kék; ezüst-vörös.
Bona (Kisbajcsi).
Régi nemes család, a mely már akkor nemes volt, a mikor Rudolf király 1579. február 30-án Alsó-Szapon egy udvarházat adományozott B. Istvánnak és testvéreinek, Jánosnak és Albertnek. Imre 1731-ben igazolta nemességét.
Boronkay
Sándor főszolgabíró az 1727. évi nemességi vizsgálat alkalmával igazolta, hogy családja régi, győrmegyei nemes család, a mely részt vett az insurrectiókban és megyei tisztségeket viselt.
Bothmer (Gilteni) báró.

Bothmer.
Az 50-es években honfiúsított család, mely Faror szigetéről származik, honnan Hannoverbe került. Ősrégi nemesség. Ulrich már 917-ben szerepel. 1862-ben került a család Győr vármegyébe, a hol Böny községben birtokos. Tagjai közül Vilmos (sz. 1801 † 1859) porosz kurassier-ezredes. - Jenő, honvédhuszárszázados híres vívómester.
Bozzay (Bozzai).

Bozzay.
Régi vasmegyei család, mely 1271-ben V. István királytól Bozzai helységet kapta. E birtok határait I. Lajos király a vasvári káptalannal megjáratta. A család tagjai közül 431Demeter 1461-ben a vassári káptalan kanonokja volt; Benedek 1526-ban Szapolyai János király komornika volt. A család Győr, Esztergom, Komárom, Pozsony, Tolna, Sopron és Veszprém vármegyékben is elterjedt. Imre 1723-ban új adományt kapott Koltára és Dömötörre. Az ellenreformáczió a családot két ágra osztotta; az egyik, a katholikus ág, megmaradt vas-, tolna- és veszprémmegyei birtokaiban; a lutheránus ág kénytelen volt, birtokai elkobzása után Győr Sopron és Pozsony vármegyékbe menekülni. Győrbe három testvér költözött: Miklós, András és Ferencz, kik 1756-ban, és János, ki 1761-ben igazolta nemességét. Mihály 1822-ben igazolta nemességét és a család ismét 1840-ben kapott nemességigazoló levelet a vármegyétől. Győr vármegyében Szemerén és Felpéczen volt birtokos a család. Tagjai közül többen részt vettek az 1848/49. szabadságharczban. János, szemerei birtokos, volt orsz. képviselő, jelenleg győri ügyvéd; fia, Árpád, győri ügyvédjelölt, volt cs. és kir. hadbíró. - Aladár, torontálmegyei tisztviselő. Béla, pénzügyi számellenőr. Zoltán budapesti tanár. (A családról Esztergom vármegyei kötetünkben külön is megemlékezünk.)
Czímer: kékben, görbe kardot tartó oroszlán. Sisakdísz: pajzsbeli oroszlán növekvően. Takarók: kékarany-vörösezüst.
Chapó (Lébényi).

Chapó.
Sopron vármegyéből származik, a hol Dör községben volt földesúri joga. Cs. Mihály, András és Gáspár 1621 márczius 13-án kaptak czímeres nemeslevelet, melyet 1622-ben Sopron és Győr vármegyékben hirdettek ki. István 1756-ban szintén bemutatja Sopron vármegye nemesi bizonyítványát. Gábor 1804-ben igazolja nemességét, 1840-ben Cs. Ida, Nemeskéri Kiss Pál hitvese kap Győr vármegyétől nemesi bizonyítványt, közben azonban, 1819-ben Pál, Sándor, Dániel és Imre igazolják nemességüket. A család tagjai közül Mihály 1769-ben kir. kamarai titkár. Mór 1805-ben részt vett a nemesi felkelésben, később a gr. Széchenyi család levéltárosa. Imre és Sándor 1848-ban sopronmegyei szolgabírák. Közülök Imrét, hazafias magatartása miatt 15 évi várfogságra ítélték, melyből Zárában 3 évet kitöltött és kegyelmet kapott. 1861-ben ismét főszolgabíró. József 1848-ig főbíró, 1848/49-ben lovas nemzetőri hadnagy. Gyula 1875-96 között főszolgabíró, utána árvasz. elnök, jelenleg nyugalomban. Másik Gyula, székesfehérvári törvényszéki bíró. Péter († 1863) 1848-49-ben honvéd, később földbirtokos. Pál börcsi földbirtokos (†1893), fia Elek győri kereskedő. Czímer: Kékben zöld alapon markolatával lefelé fordított, függőleges, hegyén csillagos kard köré csavarodó kígyó; a kard mindkét oldalán szemben ágaskodó arany oroszlán. Sisakdísz: liliomos koronából növő, jobb első lábában görbe kardot tartó griff. Takaró: kék-arany; vörös-ezüst.
Csemez.

Csemez.
Pozsony vármegyéből származik. István, György és Bálint 1628-ban kaptak II. Ferdinándtól czímeres nemeslevelet, melyet 1629-ben Somorján hirdettek ki. A múlt század elején szakadt Győr vármegyébe, a hol 1834-ben igazolták nemességüket. A család Pozsonymegyében Pusztafödémesen, Zalában Felső-Dörgicsén és Győrmegyében Téten volt birtokos. Tagjai közül Mihály 1839-ben győrmegyei táblabíró, János († 1877) ugyanitt szolgabíró, Sámuel († 1863) 1848/49-ben honvédtiszt. Péter († 1877) megyei pénztárnok. István törvényhatósági bizottsági tag, jelenleg téti birtokos, gazdasági tudósító, fia Béla, Győr vármegye aljegyzője.
Czímer: Kékben, hármas zöld halmon álló természetes gólya, csőrében vonagló kígyót tart a nyakánál fogva. Sisakdísz: ugyanaz. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Deáky.
Komárommegyei család, mely a XVIII. sz. vége felé telepedett le Győr vármegyében. József 1773-ban Mária Teréziától kapott czímerbővítő nemeslevelet, mely Komáromban hirdettetett ki, 1790-ben pedig Nógrád vármegyében. Tagjai közül József, a czímerszerző, a győri püspökség tiszttartója. Zsigmond († 1872) nagyprépost, felsz. püspök, a M. Tud. Akadémia tagja. Gellért 1848/49-ben őrnagy. Henrik († 1878) sövényházi plébános. Sándor († 1878) pénzügyi tanácsos. Zsigmond, jelenleg győri ügyvéd, Lajos pedig csákvári uradalmi tiszt.
Czímer: Aranynyal és kékkel vágott pajzs felső mezejében zöld alapon fekete koronázott csőrében arany csillagot, jobb lábával egyenes kardot tartó sas; az alsóban mellét tépő, 3 fiát vérével tápláló pelikán. Sisakdísz jobbról: koronából növő aranynyal és feketével váltakozó sasszárny között három természetes vörös virágú rózsaszálat tartó könyöklő kar; balról u. a. sasszárny között növekvő három arany búzakalászt tartó arany griff. Takarók: fekete-arany; kék-ezüst.
Dóczy.

Dóczy.
Erdélyből származik hol Mihály, a fejedelem testőre 1613-ban Báthory Gábortól czímeres nemeslevelet kapott. Később a család Dunántúl is elterjedt és 1649-ben Győr és 1755-ben Sopron vármegyében hirdette ki és igazolta nemességét. 1839-ben Sopron vármegye Lajosnak nemesi bizonyítványt ad ki. Muzsajon és Dőr községben volt birtokos. A czímerszerzőn kívül mostani tagjai; András, győri postafőnök, - ifj. Endre városi tisztviselő, - Zoltán takarékpénztári tisztviselő, - Tivadar posta- és távíró tiszt, - Gábor Dőrben birtokos.
Czímer: Kékben álló fehérruhás, sárgacsizmás, vörös mentés, fehérkucsmás magyar vitéz, jobbjában kivont kardot, baljában nyílvesszőt tart, melyen átütött török fő van. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst, (Sísakdísz hiányzik).
Duchon.
Liptómegyei származású család, mely Pozsony, Hont és Győr vármegyékben is elterjedt. D. Flórián 1609 decz. 30-án II. Mátyás királytól nyert nemességet és czímert. Fia Mátyás, azé pedig szintén Mátyás, a ki Győr vármegyében Gyömörőn, szerzett birtokot. Fiai István és Ferencz már ott laktak s a vármegye életében tekintélyes szerepet vittek.
Czímer: Kék pajzs aljából növő hármas sziklacsúcs, melynek alján ágaskodó term. egyszarvú, kísérve a pajzs jobb sarkán 6-ágú arany csillagtól. Sisakdísz: az egyszarvú koronából növekvő alakban. Takaró: vörös-ezüst, kék-arany.
Enessey. (Enesei).
Egyike Győr vármegye okmányilag kimutatható legrégibb családainak. Már a XIII. században szerepel, 1447-től kezdve pedig genealógiája megszakítás nélkül, oklevelek alapján vezethető le. A családot a XVI. század elején sok veszteség érte, birtokaival együtt oklevelei is elpusztultak, azért Ujlaky Ferencz győri püspök, királyi helytartó, 1552-ben Enesére uj adománylevelet adott ki, a melyet Radétzi István egri püspök és kir. helytartó ismételt. A családnak birtokai voltak ezen kívül Koronczón és Ménfőn. Még azt kell megjegyeznünk, hogy a vármegye történetében tekintélyes szerepet töltöttek be; több tagja volt táblabíró és szolgabíró. Egyik György, a XVIII. század végén irodalmi téren is kitűnt. A czigány nemzet eredetéről és a győri régiségekről (Antiquitates et memorabilia comitatus Jauriensis. Komaromii 1799) írt. Maradt egy kézirata is: Conspectus iurium possessionis curialis Enesse elaboratus et enucleatus per Georgium, filium Ladislai condam Enesey. A család ma már nem él a vármegye területén.
432Eördögh (Lászlófalvi).

Eördögh.
Eredetileg Trencsén vármegyéből származó, de messze elágazó ősi nemes család, mely a Velits családdal együtt, a Pirk nemzetségből származik. Első ismert őse IV. Béla alatt Pirk Othmár, kinek Gyuge nevű fiától ered az Eördögh, és Velits nevű fiától, a Velits család. A család Lászlófalura később Atrak, Vásárd és Ranócz nyitramegyei falvakra kapott kir. adományt. A családból elsőnek József telepedett Győr vármegyébe, a hol 1756-ban mutatta be Nógrád vármegye nemesi bizonyítványát. 1772-ben pedig Ignácz igazolja nemességét ugyanitt, a nyitrai káptalannak 1769 nov. 10-én kiadott oklevelével. A család Győr vármegyében Ikrényben volt birtokos. Tagjai közül Pál 1374-ben Túróczban alispán. János, ugyanaz 1546-ban. Ádám 1750-ben Esterházy-ezredbeli kapitány. János 1795-ben vízaknai kamaraispán. Károly 1830-ban tordai kamaraispán. Mihály 1840-ben cs. kir. harminczados. Jenő 1890-ben keresk. min. oszt. tanácsos. Mihály fia Ödön, a m. kir. állatorvosi főiskola titkára. Fia Árpád kir. ügyész. András kir. táblai bíró; fia Endre bankhivatalnok. Oszkár kórházi ig. főorvos Jászberényben. Róbert postatakarékpénztári számtanácsos. Tihamér vasúti tisztviselő, József magánzó, Emőd állomásfőnök, János operaházi irodavezető, Pál tkvi tisztviselő. A család egyik része az Ábrányi nevet vette fel.
Czímer: Kékben, hármas halmon, hatágú aranycsillag s ezüst félhold közt, nyakán nyíllal átlőtt, ágaskodó aranyszarvas. Sisakdísz: pajzsbeli szarvas. Takarók: Kék-arany, vörös-ezüst.
Fadgyas. (Rétei).
Pozsonymegyei család, hol nemességét 1780-ban kihirdették. 1824-ben került Győr vármegyébe, hol 1835-ben nemességét igazolta. Tagjai közül János 1824-ben lelkész. Pál ugyanakkor szegedi ügyvéd, később Klauzál Gábor mellett min. tanácsos. II. Pál, jel. győri igazgató-tanító. János ev. lelkész, fia Gyula községi jegyző.
Czímer: czímjelzés nélkül: 3-as halom középsőjén, koronából növő és két hatágú csillagtól kísért szárnyas griff, jobbjában 3 liliomot tart. Sisakdísz: pajzsbeli alak.
Feichtinger (Baranyanádasdi).
Esztergom vármegyéből származik. A család egyik ága 1720-ban kapott czímeres nemeslevelet III. Károly királytól. Az újabb nemességet Sándor és családja és bátyja János esztergomi kanonok, kapták 1887-ben, melyet Győr vármegyében 1902-ben kihirdettek. Tagjai közül Sándor, az újabb nemességszerző (sz. 1817), előkelő orvos, ismert botanikus, 1880-ban kir. tanácsos, meghalt 1907. Elek (sz. 1854) előbb fiumei pénzügyigazgató majd közigazgatási bíró, most a boszniai orsz. kormány p. ü. osztályfőnöke. Ernő (sz. 1855) jelenleg győri kir. táblai bíró. Győző (sz. 1858) budapesti tanár. Sándor (sz. 1861) érseki jószágfelügyelő.
Czímer (1720-ból): Kékben, áthidalt természetes víz fölött, zöld alapon emelkedő várfal kapuval, melynek középső vártornyából 3 strucztollas nyilt sisakos pánczélos vitéz látszik növekvőben, jobbjában kardot tart, balját csípőjén nyugtatja. Sisakdísz: A pánczélos vitéz, növekvően. Takaró: kék-ezüst, vörös-arany. (Az 1887-iki czímer kevés eltéréssel ugyanaz).
Fiáth (Eörményesi).
Régi magyar nemes család, a mely már I. Mátyás király idejében kitűnt. Története genealogiai irodalmunkból ismeretes; de mint győri vonatkozású adatokat fel kell emlitenünk, hogy Boldizsár és Fodor Borbála fia, János a XVII. század végén költözött Győr megyébe, nőül véve Fürdős Katalint. E réven lett Győr vármegye jegyzője, később Győr s Komárom vármegyék alispánja s az erdélyi kir. kanczellária referendáriusa. Volt idő, hogy e három állást egy időben viselte. Később helytartótanácsi tanácsos volt. Fiai közül Ferencz Győr és Fejér vármegyék táblabírája volt; vele együtt igazolta nemességét 1758-ban Ádám nevű testvére. Ugyancsak az ő fia volt F. Zsigmond, a ki Athanasius néven a Szt. Benedek-rendbe lépett.
Czímer: Kékben, zöld alapon felemelt jobbjában kivont kardot tartó vitéz, vele szemben ágaskodó fejetlen medve. Sisakdísz: nyitott sasszárny között u. a. vitéz, növekvő alapban kardjára tűzött medvefővel.
Fischer (Hegyeshalmi).

Fischer.
Moson vármegyéből származik, a hol Hegyeshalmon volt birtokos. Boldizsár 1680-ban kapott I. Lipóttól czímeres nemeslevelet, mely a győrmegyei levéltárban van letétbe helyezve és ugyanott hirdettetett ki 1886-ban. 1827-ben más családtagok igazolják nemességüket Moson vármegye nemesi bizonyítványával. Győr vármegyében a Bőnyhöz tartozó Sóskútere és Györgyháza pusztákon volt birtokos és ma is az. Tagjai közül a mult század első felében György több vármegye táblabírája Kálmán († 1903) budapesti ügyvéd, II. Kálmán előbb belügymin. s.-fogalmazó, majd főispáni titkár, jelenleg m. tb. aljegyző és földbirtokos. Elemér, jelenleg m. kir. iparfelügyelő. Sándor, jelenleg orsz. képviselő. Gyula, győri kir. ügyész.
Czímer: Kékben, zöld alapból növő terebélyes zöld fa előtt háttal álló búbos fehér galamb, csőrében 3 zöldlevelű olajággal. Sisakdísz: pajzsbeli galamb. Takarók: vörös-arany, kék-arany.
Földváry (Bernáthfalvi).

Földváry.
Régi pestmegyei nemes család, melynek tagjai közül Mátyás 1573-ban Miksa királytól nemességújítást kapott. A család egyik ága csak a mult század második felében telepedett Győr vármegyébe, a hol Öttevényben birtokos.
Czímer: Négyelt. 1. vörösben ágas és leveles szőlőfürtöt tartó ágaskodó griff. 2. Kékben, zöld alapon term. hattyú, felemelt jobb lábában arany búzakalászt tartva. 3. Aranynyal és kékkel balharánt osztott osztási vonalán két vörös rózsával díszített balharántpólya. 4. U. a. fordított színezéssel és kék rózsával díszített vörös jobb harántpólyával. Sisakdísz: koronából növekvő alakban az 1. pajzsalak. Takaró: kék-ezüst, vörös-ezüst.
Fördős.
Pozsonymegyei származású család, a mely III. Ferdinándtól 1639 márczius 15-én nyert armálist. György és János 1726-ban költöztek át Győr vármegyébe, a hol tekintélyes vagyont szereztek. Utódaik gyakran viseltek megyei tisztségeket a több községben, így Ásványon, Héderváron és Győrújvárosban voltak birtokosok.
Czímer: Kékben, zöld alapon, szőlőfürtöt tartó vörösruhás könyöklő kar. Sisakdísz: koronán álló term. holló, csőrében szőlőfürtöt tart. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Fricke. (Sövényházi).

Fricke.
Hannoverből származó család. György 1879-ben kapott czímeres nemeslevelet I. Ferencz József királytól. 1860 táján telepedett Győr vármegyébe, Sövényházára. Tagjai közül Vilmos († 1836) angol őrnagy volt, József, az előbbinek atyja, angol fregattkapitány, György a czímerszerző († 1904) tábornok, Emil, jelenleg szolg. kiv. főhadnagy, a Győrm. Gazd. Egyesület alelnöke és a vármegye közgazdasági előadója.
Czímer: Ezüsttel és kékkel vágott pajzs, felső mezejében vörös jobb haránt pólyában pallos, az alsóban három ezüst csillag. Sisakdísz: 1 koronából növekvő balra fordult oroszlán, baljában pallóst tartva. 2. Ezüst és kék zárt sasszárny, az utóbbin 3 ezüst csillag. Takaró: kék-ezüst.
433Füleky.

Füleky.
Szabolcs, Zemplén és Borsod vármegyékben elterjedt család. György és Ferencz 1712-ben kaptak III. Károly királytól czímeres nemeslevelet, mely Borsodban hirdettetett ki. Később Zemplénben felmutatta és kihirdettette Borsod vármegye nemesi bizonyítványát. Zemplénben Bodrogkeresztúron volt birtokos. Győr vármegyébe csak újabban telepedett. Tagjai közül György 1881-ben Zemplén vármegye alispánja, László († 1900 előtt) szerencsi főszolgabíró, majd járásbíró. Endre, jelenleg ny. győri járásbíró.
Czímer: Kékben, zöld alapon, repülésre kész vöröscsőrű fehér galamb, csőrében zöld olajágat tartva. Sisakdísz: könyöklő pánczélos kar, görbe kardot markol. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Gindly.
A család 1678 febr. 20-án nyert czímert és nemességmegerősítést, a mely ugyanakkor Győr vármegyében hirdettetett ki. 1725-ben Fülöp, Orbán és Balázs igazolta nemességét. Ezek között Orbán volt a legkiválóbb, a ki 1682-ben és 1687-ben Buda és Székesfehérvár ostromában tűnt ki. III. Károly királytól Medina, Tengelicz, Apáthi, Ilidgya, Bikád és Hídvég tolnamegyei birtokokra nyert adományt. Fia Ignácz megyei esküdt és szolgabíró volt, ugyancsak szolgabíró volt fia Károly is. Van még adatunk egy másik fiáról, Jánosról is, de velük a család a vármegyéből nyomtalanul eltünt.
Czímer: Hármas halmon nyugvó koronából növekvő vitéz, jobbjában három nyilat, baljában pajzsot tartva. Sisakdísz: a pajzsalak nyitott sasszárny között.
Goda (Bükki).

Goda.
Nógrád vármegyéből származik, honnan Sopron, Vas és Győr vármegyékbe terjedt. György és neje Szeögedy Anna és leánya Pap Orsolya 1626-ban kaptak II. Ferdinánd királytól czímeres nemeslevelet, a melyet a következő évben Füleken hirdettek ki. Sopron vármegyében először Mihály tűnik fel, a ki ott az 1717-18. évi nemesi vizsgálatok során igazolta nemességét. Unokája volt az a Sándor, a ki 1809-ben Győr vármegyébe tette át lakását. Nemességét az 1810 évi tavaszi közgyűlésen hirdettette ki. A győri káptalan tiszttartója volt. Sopron vármegyében Bükkön, Győrben pedig Szemerén és Bácsán volt birtokos. Idősebb fia, Sándor, a győri püspökség vaszari uradalmának kasznárja, 1820-ban nyert Győr vármegyétől nemesi bizonyítványt, József pedig előbb Győr vármegyei tiszti főügyész, majd a gróf Viczay család iurium directora. Fia Lajos a vármegye másodalispánja, megyei, később királyi törvényszéki elnök. Fia Béla 1871-ben megyei főjegyző, majd három ízben orsz. képviselő, 1905 óta a vármegye alispánja. 1897-ben a III-ad osztályú vaskorona-rendet kapta, 1898-ban pedig a franczia becsületrend tiszti keresztjét. A családnak kiváló tagja volt István, a ki II. Rákóczi Ferencz ezredese vala.
Czímer: Kékben, zöld alapon, felrepülő daru. Sisakdísz: u. a. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Gulik.
Nyitra vármegyei származású család. G. Péter és fia János 1654 október 4-én nyert nemességet és czímert, mely Nyitra vármegyében, később pedig Győrben is kihirdettetett. János fia László a XVIII. század elején főszolgabíró volt.
Guoth. (Guottfalvi).

Guóth.
Liptó vármegyéből származik és idővel Nógrád, Vas, Sopron és Győr vármegyékbe is elterjedt. A család 1723-ban kapott czímeres nemeslevelet. Nemesmagasiban, Sömjénben és Bükkön volt birtokos. Tagjai közül István, jelenleg ny. kir. ítélőtáblai bíró, földbirtokos Győr vármegyében.
Czímer: Kékben, leveles aranykoronából, haránt kétfelé kinyúló két vörös lobogó között levágott török fő. Sisakdísz: könyöklő vörös mezű kar, hajánál fogva a pajzsbeli török főt markolja. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Gyapay (Czakóházi és Dőri).

Gyapay.
Előkelő győrvármegyei család, melynek okleveles alapon kimutatható tagja György 1610-ben Rétin volt birtokos. Felesége Czakó Elizia révén örökölte Czakóházát. 1610-ben Győr vármegye közgyűlése előtt tiltakozott az ellen, hogy a Kapiak Czakóházához tartozó területeket használjanak. Utódai birtokot szereztek Győr vármegyében Bezin és Téthen, Sopron vármegyében Dőrön, és Veszprém vármegyében is. Úgy látszik, hogy a soproni ágat nem akarták birtokos nemesnek elismerni, mert az 1699. évben kértek bizonyítványt Győr vármegyében arról, hogy Czakóházán curialis nemesek, hogy ne sorozzák őket az armálisták közé. Bár a megyei levéltár adataiból a család leszármazása 1610-től kezdve a legújabb időkig levezethető, a vármegye életében csak a XIX. század elején kezdettek szerepelni. A Mihály fia Pál táblabíró, a kit 1849-ben irodalmi működésért elfogtak; ennek fia Dénes pedig ügyvéd, 1848-ban Győr kormánybiztosa és nemzetőr-kapitány volt. Az alkotmány visszaállítása után több cyklusban a vármegye alispánja, országgyűlési képviselő és közalapítványi igazgató volt. Bátyja Miklós a Bem seregében volt kapitány; öcscsének, Kornélnak fia, Pál, jelenleg Esztergom vármegye főispánja. E családból való Viktor, a ki Zala vármegyében földbirtokos, és Dénes honvédfőhadnagy.
Czímer: A család két czímert is használt, a nélkül, hogy felderíthető lenne, hogy mi az alapja az eltérésnek. Egyik kékben zöld alapon vágtató magyar vitéz; jobbjában kardot, baljában zászlót tart. Sisakdísz: kardot tartó kar. Másik változat: (színjelzés nélkül) jobbra fordult, kardot tartó oroszlán. Sisakdísz: ugyanaz. Levéltári adatok ez utóbbit igazolják.
Hamar.
György és testvérei 1536 jún. 24-én nyertek nemességet és czímert. Armalisukat Győr vármegyében az 1590. évben hirdették ki. A család fénykorát a XVIII. században élte, a mikor majd minden tagja, megyei tisztviselő volt. Tagjai Szapon, Bácsán és Mindszenten voltak birtokosok.
Czímer: Aranyban kiterjesztett fekete sasszárny között hegyével lefelé függőleges kék nyílvessző. Sisakdísz: koronán a pajzs-alakok. Takaró mindkét oldalon kék-arany.
Héderváry.

Héderváry.
A II. Géza király idejében beköltözött Hedrik comestől származik, a ki a Győrtől éjszaknyugatra eső Hedrik várát, a későbbi Hédervárát építette, honnan a család nevét vette. A család nemzedékrendje csak az 1157-ben élt Hédertől hozható le. Ennek fiai vagy unokái voltak II. Héder (1210-23) és I. Dénes. Dénes fiai Herrand (1255-75) főlovászmester, III. Héder (1252-79) honti ispán és Őz Dénes, ennek fia Dezső (1285- †1330) királynéi udvarbíró, soproni főispán. Dezső és testvére II. Miklós (1326) terjesztik tovább a családot, melynek tagjai közül a következők tűntek ki: Saul csanádi püspök 1180-83. Béla király kanczellárja és kalocsai érsek. István Sopron várm. főispánja és 1206-ban nádor, Dénes 1232-ben II. Endre király alatt nádor, Pál Dömésrendü szerzetes, 1231 körül szerzetének Győrben monostort épített. Dénes II. Endre alatt 1228-ban tárnokmester, 1238-1241 nádor. Kelemen, 1241-ben kitűnt a tatárok elleni harczban. Fiai Pót Lőrincz országbíró, 1267 Sopron, Somogy várm. főispánja és nádor. 2. Dénes, kinek unokájától, Lőrincztől származik az Újlaky család. Kelemen III. Endre (1291-1301) alatt főpohárnok. Dezső (1322-30), a kiről már fennebb megemlékeztünk. Testvére Miklós (1326-56). Győr várm. 434főispánja; fia III. Miklós kir. főajtónálló és országbíró (1364). Mihály 1394-98 nyitrai, 1403-ig veszprémi püspök. János győri kanonok, majd (1388-1410) győri püspök. Miklós főajtónálló fia volt Lőrincz, 1428-tól főlovászmester, 1437-1447-ig nádor. Fiai Imre és Miklós. Imre Budavára kapitánya (1447), majd macsói bán (1450). László (1446-67) egri püspök. Ferencz 1521-ben Nándorfehérvár kapitánya. Testvére István 1541-ben Győr vm. alispánja. Fia Lőrincz (1548), unokája István (1604), fiai István és János pozsonyi kanonok, scopi püspök és zirczi apát. István leánya Katalin (1658-1680) Viczay Jánoshoz ment nőül. s a családneve és vagyona a Viczay családra szállott.
Czímer (ősi nemzetségi): veresben három ezüst czölöp. Sisakdísz: ernyő pajzsalakkal megrakva. Takarók: veres-ezüst.
Hersich.
Horvát származású család. II. Ferdinánd 1629 január 18-án adományozott Jánosnak, fiának Pálnak, testvérének Györgynek és unokatestvéreinek Andrásnak és Fülöpnek nemességet és czímert. A család Moson, Esztergom, Pest és Győr vármegyében terjedt el. Kiválóbb tagjai: Ferencz, a ki Esztergomban 1772-ben született és tagja volt a helytartó-tanácsnak. Fia Ignácz Budán szül. 1815-ben és kuriai bíró volt. Ennek fia Géza Győrött járásbíró.
Czímer: Kékben, zöld alapon jobbra fordult, kardot tartó griff. Sisakdísz: két szarv között kardot tartó, növekvő oroszlán. Takaró: vörös-arany, kék-arany.
Hlatky-Schlichter (Kopcsányi).
1642-ben armálist nyert Nyitra vármegyei eredetű család, a mely Győr vármegyében Mezőörsön tűnik fel. 1733-ban ad ki Győr vármegye alispánja egy parancsot Mezőörs bíráihoz, hogy nemes Hlatky Istvántól adót ne szedjenek. Ennek leszármazottja Hlatky Endre, nagyváradi ügyvéd. A családnak Sopron vármegyébe költözött tagja Schlichter néven fordul elő, a mely a Hlatkynak (tótul - síma) német fordítása. A Győr vármegyei ág szerény viszonyok között élt; de a most élő generáció tagjai, Károly fiai: Lajos és Gyula nevüket széles körben ismertté tették. Az előbbi a győri kereskedelmi és iparkamara elnöke, építész és téglagyár-tulajdonos, Gyula pedig volt testőr, honvédhuszárszázados, most Nyiregyházán földbirtokos. E két utóbbi 1906 márczius 1-én nemesség- és czímer-megerősítést nyert.
Czímer: Vörösben, zöld alapon, term. daru, mely felemelt jobb lábában követ tart. Sisakdísz: nyílt sisak, koronáján fekete nyitott sasszárny. Foszlány: arany-fekete.
Hodossy.

Hodossy.
Nógrád vármegyei család, mely 1651-ben kapott czímeres nemeslevelet. Idővel Hont, Bihar Borsod, Sáros, Tolna és Somogy vármegyékben is elterjedt. A család ref. ága a Caraffa-féle üldözések alatt került Sárosból Tolna vármegyébe és onnan Somogyba, hol az 1845-iki nemesi összeírásban özv. H. Jánosné szerepel; férjének Jánosnak a nagyatyja már szintén somogyvármegyei birtokos volt Gige községben. Később a család Szend pusztát is bírta. Ez ág tagjai közül János († 1857) somogyvármegyei főszolgabíró, fia Lajos jelenleg a győri kir. tábla tanácselnöke.
Czímer: Kékben, zöld alapból növő terebélyes zöld fa, alatta két, a fatörzs felé fordult, szemben álló, felrepülő madár áll. Sisakdísz: pánczélos kar kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Horváth (Bibithi és Legéndi).

Horváth.
Régi, Nógrád vármegyei nemes család, mely azonban Hontba, Árvába és Győr vármegyébe is elterjedt. Már a XVII. században Legénden (Nógrád) birtokosok, később ugyanott Felsőbodón is. Árvában Nagybajczon voltak birtokosok, honnan egyik ág Győr vármegyébe, Koronczóra telepedett. Imre 1753-ban és László 1813-ban kapott Nógrád vármegyétől nemesi bizonyítványt, Imre, Lázár és József pedig 1834-ben Győr vármegyétől. Tagjai közül Elek († 1861) Nógrád vármegye első alispánja. Bálint 1848/49-ben nemzetőrtiszt. II. Bálint jelenleg győrvármegyei, sokoróaljai főszolgabíró.
Hasított czímer: Elől vörösben zöld alapon ágaskodó és a mező bal sarkában hatágú aranycsillagtól kisért ágaskodó arany-oroszlán, mindkét előlábával csatabárdot tart. Hátul kékben, zöld alapon álló vörösruhás és kucsmás, sárgacsizmás magyar vitéz, jobbjában kivont kardot tart, balját csípőjén nyugtatja. Sisakdísz: könyöklő pánczélos kar kardot tart, melynek végén átütött, vérző török fő van, a kard élén hatágú aranycsillag áll. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Horváth (Nemestakácsi).
Veszprém vármegyei család, mely Nemestakácsin volt birtokos. István, János, Ferencz és György 1625-ben kaptak czímeres nemeslevelet, melyet 1626-ban Veszprém vármegyében hirdettek ki. 1794-ben a család nemesi bizonyítványt kap, melyet Sopron vármegyében 1829-ben bemutat. Győr vármegyében csak a múlt század második felében telepedtek le. Tagjai közül János 1794-ben vadosfai lelkész, fia Sándor († 1886) győri ev. lelkész, Elek († 1896) budapesti ügyvéd, Pál ugyanakkor Sopronvmi ügyvéd, János († 1882) honvédkapitány, Gyula 1869-ig sopron vmi tkvi jegyző, később huszárhadnagy, nyugalomban él; Zoltán okl. gazda, István jogász.
Czímer: Kékben, zöld halmon, fehér lovon vágtató vörösatillás, kéknadrágos, vörös csizmás és kucsmás magyar vitéz, jobbjában vörös lobogót tart. Sisakdísz: könyöklő pánczélos kar, kardot tart. Takarók: fekete-arany, vörös-ezüst.
Hunkár (másként Hajduch).
Győr, Somogy, Pozsony és Veszprém vármegyékben ismert család. H. Miklós tanúvallomása szerint III. Ferdinándtól nyert armálist, de az 1748-ban elégett. Miklósnak fia Pál Pozsony vármegyében volt birtokos. Győr vármegyében a XVIII. században tűntek fel. Antal 1754-ben Öttevényen volt postamester, testvére József pedig Felpéczen birtokos, unokatestvérük pedig Szemerén szintén birtokos és Győr vármegye táblabírája volt. Antal fiai György, Mihály és Ferencz, a Józsefé pedig József és Ádám. Benjámin 1836-ban Győr vármegye adószedője.
Illés (Koltai és Edvi.)
Vas vármegyei eredetű régi nemes család, a mely az 1595. évben meghalt Koltai J. Ferencztől okleveles alapon a mai napig le tudja vezetni magát. Ferencz fia Balázs a török elől Sopronmegyébe menekült és Edvi Edvy Brigittát vette feleségül. Koltai birtokai nagy részét török rabságban élő testvére kiszabadítása végett adta el, de azután visszaszerezvén, arra 1643-ban új adományt nyert. Egyik fia Gergely Győr vármegyében, Malomsokon volt ág. ev. lelkész s mint ilyent a pozsonyi vértörvényszék gályarabságra ítélte, útközben azonban meghalt. Testvérei közül Balázsnak és Györgynek maradtak gyermekei. Az utóbbi fia Gergely, azé pedig Ádám volt, a ki Kisbabóthon szerzett birtokot, a melyre 1747 június 15-én nádori adományt nyert. Ő a kisbabóthi ág új megalapítója. Felesége Gaál Magdolna. Fiuk László, unokájuk József. Ennek fiától, Gedeontól származik Aladár (sz. 1858) keresk. miniszteri osztálytanácsos, műszaki és közgazdasági író. Balázs legidősebb fiának, Balázsnak maradékai közül kitűntek: Pál (1793-1871) nemesdömölki ev. prédikátor, egyházi író, publiczista és a M. T. Akadémia tagja, a ki 1836-ban hirdettette ki nemességét Vas vármegyében. Péter szintén ág. ev. lelkész és egyházi iró, Károly (sz. 1842) jogtudor, 435ny. kir. ügyész, publiczista és kriminalista író, a M. T. Akadémia lev.-tagja. Sándor (1859-1903) m. á. v. ellenőr, közgazdasági író, Aladár (sz. 1870) festőművész.
A család Győr és Sopron vármegyén kívül Nógrád, Pest, Somogy, Temes, Vas, Veszprém és Zala vármegyékben is elterjedt. A család különböző ágai által használt czímer közös alakja a paizsbeli oroszlán. Sisakdísz változó. Itt adjuk a babóthi ág czímerének leírását: Kékben ágaskodó arany oroszlán. Sisakdísz: Koronán könyöklő, görbe kardot tartó kar.
Isoó (Babony-Bérczi).
Borsod vármegyéből származik, de idővel Vas és Zala vármegyékben is elterjedt. István 1618-ban kapott II. Mátyástól czímeres nemeslevelet, melyet Borsod vármegyében 1619-ben hirdettek ki. A család Babony-Bérczen (Borsod) volt birtokos, később Alsólendván (Zala), a hol most is az. Tagjai közül István, mint egy katonai ezred sebésze jött be Francziaországból és ez kapta a nemességet. Ferencz, jelenleg alsólendvai ügyvéd és birtokos. Mint önkéntes részt vett Bosznia és Herczegovina elfoglalásában. Fia Viktor jogtudor, győri kir. közjegyző-helyettes. Jenő, jelenleg bécsi fogorvos.
Jalsoviczky (Jalsovai).
Trencsén vármegyéből származik, honnan a XVIII. században Pest vármegyébe költözött. Miklós és fia Ádám 1695-ben kaptak I. Lipóttól czímeres nemeslevelet, melyet Trencsénben hirdettek ki. Tagjai közül Károly († 1866) törvényszéki elnök. II. Károly 1860 körül Pest vármegye főszolgabírája. Lajos († 1890) ügyvéd, II. Lajos, győri kir. táblai bíró, Géza áll. felső iparrajzisk. tanár és mérnök. Sándor belügymin. oszt.-tanácsos. László nagykőrösi ügyvéd.
Czímer: Kékben, zöld alapon, ezüst félholdtól és hatágú aranycsillagtól kisért, fehér lovon vágtató magyar vitéz, jobbjában kivont kard, melyen átütött török fő van. Sisakdísz: kékruhás, vöröskucsmás magyar vitéz növekvően, jobbjában vörös-fehér zászlót tart, balját kardja markolatán nyugtatja. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Jankovics.

Jankovics.
A család a Szerémségből, Pozsegából származik. Pál és János testvérek 1802-ben kaptak I. Ferencz királytól czímeres nemeslevelet. Egyik tagja Viktor Lajos, az újabb korban telepedett le Győr vármegyében.
Czímer: Ezüsttel és vörössel hasított pajzs. Elől zöld alapon, mezítelen felsőtesttel, vörös palásttal ellátott fehérszakállú férfiú, jobbjában három zöld ág, baljával bunkóra támaszkodik, mely köré zöld kígyó tekerődzik. Hátul ágaskodó arany-oroszlán jobbjában görbe kard. Sisakdísz: fekete sasszárny között pajzsbeli oroszlán, növekvően. Takarók: vörös-ezüst, vörös-arany.
Jaross (Nemesmiticsi.)

Jaross.
Trencsénvármegyei eredetű család, a mely azonban Nyitra, Bars, Komárom és újabb időben Győrvármegyében is elterjedt. Családi hagyomány szerint egyik tagja Mátyás korában hadi téren tűnt ki. Tény az, hogy okleveles adataik a XVI. századig nyúlnak vissza. A nyitrai káptalan egyik oklevele szerint nemesmiticsi J. László leánya 1581-ben ősi javaiba, Nemesmiticz birtokába visszahelyeztetett. János, 1659-ben nyert czímer- és nemességmegujító levelet. Újabb tagjai közül kitűnt az 1885-ben meghalt Károly, a ki képviselő volt. Vilmos jelenleg Koltán, Sándor pedig Tétben, Lesvár-pusztán birtokos.
Czímer: Kékben, zöld alapon kétágú fatörzsön álló, repülésre kész fehér galamb, csőrében három búzakalászt tartva. Sisokdísz: U. a. galamb csőrében olajággal. Takaró kék-arany, vörös-ezüst.
Jávorka.
Nyitra vármegyei származású család, a mely 1662 júl. 20-án nyert armálist. Tagjai közül György 1731-ben Győr vármegye táblabírája volt.
Jerfy (Csanaki).

Jerfy.
Régi, tekintélyes győri család, melynek egyik ága 1886-ban kapott czímeres nemeslevelet a Csanaki előnévvel együtt. Tagjai közül: Antal († 1881) a győri takarékpénztárnak keletkezésétől kezdve igazgatója, a légszesztársulat megalapítója, a Ferencz József-rend lovagja. Testvére Ferencz (az 1862-ben történt névmagyarosítás előtti családi néven még, mint Hergesell Ferencz), 1846-ban Győr város kapitánya, 1844-ben és 1847-ben Győr városnak egyúttal utolsó országos követe, mint ilyen a 48-iki tvjavaslatokat Kossuth Lajos vezérlete alatt V. Ferdinándhoz vivő vegyes felső- és alsótáblai küldöttség tagja, hites ügyvéd († 1856), József († 1888) földbirtokos, Antal fia II. Antal a Győri I. Takarékpénztár vezérigazgatója, az ottani ker. és iparkamara, a győrvárosi kölcsönsegélyző-egylet és a légszesztársulat elnöke, az osztr.-magy. bank váltóbíráló bizottságának tagja a M. ált. bizt.-társaság győri főügynöke, a győri önk. tűzoltó-egylet alelnöke, keresk. tanácsos és királyi tanácsos. 1886-ban saját és törvényes utódai részére Ő Felsége a magyar nemességet a Csanaki előnévvel adományozta. III. Antal m. kir. honvédszázados. Iván biztosítási tisztviselő, Géza ügyvéd Győrött, Sándor jogász.
Czímer: Ezüstpajzs vörös fejében 4 arany csillag alatt három ezüst liliom. Ez alatt a homoru szarufa által három részre osztva. Jobb osztásban zöld hármas halmon lábával követ tartó term, daru, balfelől négy hullámos pólya, a szarufa arany mezejében pedig felfelé repülő méh. Sisakdísz: Koronán álló követ tartó daru. Takaró: Kék-arany, vörös-ezüst.
Kálóczy.
Zágráb vármegyei származású család. 1610 május 10-én nyert armálist K. György, a mely Zágráb vármegyében ugyanaz évben kihirdettetett, 1681-ben pedig Győr vármegyében is. A család Vámoson, Medvén és Rétalapon volt birtokos. István 1718-ban kamarai futár volt, Sándor pedig 1754-ben táblabíró. A családnak igen kiváló tagja volt Mihály, a XVIII. század elején Győr vármegye főjegyzője, a ki Révfaluban szegényházat alapított. Két fia volt: János és Lajos. Mindkettő résztvett a szabadságharczban. Lajos menekülni volt kénytelen. Franczia- és Angolországban volt száműzött, barátjával, Rónay Jáczinttal együtt. Bujdosásában európai műveltséget szerzett. Visszatérve, közalapítványi főtiszt, majd igazgató lett. Volt Győr vármegye alispánja is és két ízben országgyűlési követe. Fiai: Zoltán vall.- és közokt. miniszteri tanácsos, György ny. árvaszéki jegyző.
Czímer: Kékben, hármas domb közepén koronából kinövő három szál természetes liliomvirág. Sisakdísz: a pajzsalak. Takaró: Vörös-ezüst, kék-ezüst.
Karkoványi.
III. Ferdinánd 1644 május 22-én adományozott nemességet és czímert K. Jánosnak és hasonnevű fiának, a mely Győr vármegyében 1645-ben és 1725-ben ismételten is kihirdettetett. Ifj. János fia István, azé pedig Mihály, Gáspár és Ferencz, a kik 1732-ben igazolták nemességüket. A XVIII. sz-ban több tagja volt táblabíró. E családból származik Károly, műegyet. tanár.
Kautz. (Győri).
K. Gusztáv és gyermekei 1898-ban kaptak czímeres nemeslevelet. A család 1826-ban telepedett Győrbe. Tagjai közül Gyula, a M. Tud. Akad. volt alelnöke, stb. stb. Gusztáv jogakad. igazgató, kir. tanácsos a vaskorona-rend lovagja, számos társadalmi és jótékony intézmény élén áll. Fia Gyula jogtudor, ny. min. segédtitkár.
436Kégly.
Mihály, pozsonyi gyógyszerész 1623. febr. 4-én nyert nemességet és czímert, a mely Pozsony és Győr vármegyékben hirdettetett ki. Fia Gáspár, unokája Sámuel volt, a ki az 1731. évi nemesi vizsgálat alkalmával igazolta nemességét. E családból származik Lajos, a ki Rétalapon birtokos.
Kenézy (Simándi.)
A család Bereg vármegyéből származik, de idővel Szatmár és Hajdú vármegyékbe is áttelepedett. Miklós várnagy és Pál 1608-ban kaptak czímeres nemeslevelet, melyet Bereg vármegyében hirdettek ki. A család tagjai közül a legtöbben katonáskodtak. Csatár, ismert nevű költő, jelenleg győri pénzügyigazgató-helyettes, atyja Lajos és nagyatyja Pál ref. lelkészek, az előbbi a görög, latin, héber, olasz, angol és franczia nyelv oktatója Debreczenben, majd lelkész és nemzetőrkapitány.
Czímer: Kékben, aranygolyón álló darú, jobb lábával kardot tart. Sisakdísz a darú, karddal. Takarók: kékarany, vörösezüst.
Khuen-Héderváry (Hédervári).
A család Tirolból származik, a hol 1361-ben iktatták be a nemesek sorába. 1573 május 8-án bárói, 1630 okt. 30-án grófi, 1640 júl. 27-én birodalmi grófi rangra emeltetett. Belasi Khuen Mátyás, Liechtenberg és Gandegg grófja, Neu-Lempach szabad bárója, Teuto-Ofen ura, császári tanácsos és alsóausztriai törvényszéki ülnök, az 1647. évi 155. törvényczikkel honfiúsíttatott. Ő alapította a család mustári ágát, melyből Antal († 1823) gróf Viczay Karolinát vette nőül, fia Antal, (szül. 1817 † 1886) cs. kir. kamarás, ennek fia Károly (szül. 1849) cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, az aranygyapjas rend vitéze, 1879-1884 Győr várm. főispánja. (1884-1903) Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánja, 1903-ban magyar kir. ministerelnök, 1874 decz. 5-én kelt legfelsőbb elhatározással, Viczay Héder gróf családja utolsó sarjának végintézkedése következtében engedélyt nyert, hogy családneve mellé a Héderváry nevet felvehesse, Belasi előnevét a Héderváry előnévvel felcserélhesse és czímerét a Viczay család czímerével egyesíthesse. Fia: Sándor, (szül. 1881) cs. és kir. kamarás, attasé.
Czímer: Négyelt paizs, 1. és 4. ezüsttel és veressel vágva, benne befelé fordult, ágaskodó oroszlán; ugyanilyen ellentétes színekben. 2. és 3. veresben, zöld halmon ormózott ezüst torony, nyilt kapuval. Három sisak. Sisakdíszek: I. (középső) veres szárny a pajzsbeli toronynyal megrakva. Takaró: veres-ezüst. II. Kékkel és ezüsttel vágott, befelé fordult ülő oroszlán. Takarók: veres-ezüst. III: Befelé fordult kar nélküli ifjú törzs, vörös mezben, vörös-ezüstcsíkú, lelógó süveggel, melléből és süvegéből 3-3 ezüst fog nő ki. Takaró: veres-ezüst.
Kiss
A család Pest vármegyéből származik. A múlt század elején Téten volt birtokos. Tagjai közül András II. Rákóczi Ferencz ezredese, János 1836-40-ig téti főbíró, később táblabíró, Mihály († 1853) m. táblabíró, Sándor, 1848/49-ben huszárszázados, később győri ügyvéd, a "Szabad Polgár" szerkesztője, később árvaszéki ülnök, Jenő, jelenleg ügyvéd.
Czímer: Kékben, zöld alapon álló magyar vitéz, jobbjában 3 búzakalászt, baljában levágott török főt tart. Sisakdísz: kétfarkú arany-oroszlán növekvően, kardot markol. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Kisfaludy (Kisfaludi).
Ősrégi dunántúli nemes család, a melynek története sokkal ismertebb és terjedelmesebb, semhogy azzal itt bővebben foglalkozhatnánk. Győr vármegyében Téten és Csíkvándon bírtak földesúri joggal. II. Mihály 1790-ben assessor, később pedig főszolgabíró volt. Fiai közül Sándor és Károly jeles költők a család nevét országos hírűvé tették. Másik fia Mihály, Győr vármegye alispánja, János pedig ezredes volt. Ugyane családból Elek 1842-ben szolgabíró, az 1848-iki szabadságharczban ezredes, Árpád Béla pedig egyetemi tanár és rektor volt.
Czímer: Kékben, hármas zöld halmon lévő koronán álló sas, felemelt jobb lábával kettős keresztet tartva. Sisakdísz: három strucztoll.
Kontor.
A család eredetét homály födi. András 1719. márczius 14-én hadi érdemei jutalmául III. Károlytól Taápot nyerte adományul, a melyet r. kath. püspök testvére, István bőkezűsége több nagy birtokkal gyarapított. Sok ideig volt Győr vármegye táblabírája és szolgabíró is. Felesége Bessenyei Juliánna, fiai János, István, György és József. A család később Kondor néven fordul elő, de nagyobb szerepet nem játszott.
Koroknay (Somogyi).

Koroknay.
Somogy vármegyéből származik. Gergely és fia Lukács 1573-ban nemességújtást kapnak Miksa királytól, melyet Somogyban 1574-ben hirdettek ki. A család 1848 előtt Szilágy vármegyében volt birtokos. Tagjai közül Gergely a nemességújító 1563-ban Moldvában vitézkedett és sebet is kapott. Később a szigeti várból kirohanva, több törököt fogott el, végre Csurgó várában a törökkel harczolva, jobb szemét egy török dárda kiszúrta, a mint mindez a nemeslevélben fel van sorolva. - Sándor, jel. Tasnád város ny. számvevője. - Károly, szinérváraljai ügyvéd. - István, ref. lelkész. - Lajos, csendőrszázados. - Gyula, a győri vaggongyár főmérnöke.
Czímer: Kékben, zöld alapon, egymással szemben álló hatágú aranycsillagtól és ezüst félholdtól kísért fehér lovon ülő, pánczélos sisakos magyar vitéz, kinek a vörös lovon ülő, vörös ruhás, zöld pajzsos török dárdával a jobb szemébe döf, míg a magyar vitéz dárdája a török lovas pajzsát és vértől pirosló mellét átjárja. A magyar vitéz mellett, darúszőrű lovon szíjakkal megkötözött, zöld ruhás török ül, kit a magyar vitéz, a ló zabláját fogva, fogságba hurczol. A szemközt álló török lovas mellett sárgaruhás török lépdel, ki a magyar vitéz felé nyilaz. Sisakdísz: kékes-szürke sasszárny közé czölöpösen állított pánczélos kar, kardot tart: Takarók: kékezüst, vörös-arany.
Kozma (Felső-Pulyai).
Sopron vármegyéből származik. A család 1568-ban kapta a nemességet. A XVIII. század elején telepedett Győr vármegyébe, a hol Börcsön volt birtokos. Tagjai közül János az 1809-iki nemesi felkelők között szerepel. - Imre, jelenleg ny. polgármester.
Czímer: Kékben, víz mögött emelkedő halmon ágaskodó arany-oroszlán, jobbjában ezüst nyílvesszőt tart. Sisakdísz: pajzsbeli oroszlán, növekvően. Takarók: vörös-arany, kékezüst.
Legény (Pásztói).
Heves vármegyéből származik a hol Gyöngyös-Pásztón volt birtokos, mely birtok most a gróf Almássyaké. Tagjai közül János, 1832-ben Győr város jegyzője, később tanácsnoka. - Katicza Radakovics József (Vas Gereben) neje. - József († 1874) paáli plebános. - Lajos († 1901) győri ügyvéd. - József, a m. század negyvenes éveiben Győr város hadnagya. - Iván († 1895) az esztergomi káptalan tiszttartója. - Béla, jelenleg győri ügyvéd.
Czímer: Kékben, zöld alapon, hatágú aranycsillagtól és ezüst félholdtól kísért természetes színű kakas, csőrében zöld ágat tart. Sisakdísz: pajzsbeli kakas. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
439Lévay (Kisteleki báró.)
Lévay Henrik a III. osztályú vaskorona-rend lovagja, a főrendiház élethossziglan kinevezett tagja, 1897 április 22-én nyerte a bárói rangot Kisteleki előnévvel († 1901 decz 15.) Fiai: Lajos belügymin. osztálytanácsos, kivándorlási főfelügyelő, volt orsz. képviselő. József a görög Megváltó-rend lovagja, igazságügyi miniszteri titkár. A család Táplányon birtokos.
Czímer: Ékkel három részre osztott pajzs, melynek középső vörös mezejében, fehér folyó által átszelt zöld pázsiton kardot villogtató aranyszínű oroszlán lépdel. A beékelés jobb oldalán fekvő arany mezőben három természetes szinű méh repdes (egy fölött kettő); a beékelés bal oldalán fekvő kék mezőben pedig három gabonakéve látható (ugyancsak egy fölött kettő). Takarók: kékarany, vörös-arany. Sisakdísz: Három strucztoll, melyek közül a középső arany, a jobboldali kék, a baloldali pedig vörös. Pajzstartók: Egy-egy arany oroszlán. Jelmondat: "Labor honorat."
Lippay (Zombori).

Lippay.
Történelmünkben nagy szerepet játszó család, a melynek történetét azonban megszakítás nélkül csak a XVII. század elejétől ismerjük. Ekkor lép fel János, a ki personalis volt. Fia Gáspár országbírói ítélőmester, majd kincstári elnök volt s mint ilyen, óriási birtokot szerzett össze. 1645-ben a bárók sorába emeltetett. Testvére György papi pályára lépett, veszprémi, egri püspök, kanczellár és esztergomi érsek lett. Gáspárnak három fia volt: Imre, János és György. Lehóczky és utána Nagy Iván azt állítja, hogy a család kihalt, ez állítás téves. Egyik ága Gömör és Bars vármegyékben volt birtokos. Innen költözött át L. Antal Liptó vármegyébe, Nagy-Bobróczra, utódai közül pedig Sándor és Gáspár Győr vármegyébe. A család újabb időben is előkelő szerepet töltött be. Gáspár híres szemorvos és egyetemi tanár († 1895), József a gróf Festetich uradalom mérnöke, Ferencz, Liptó vármegyében táblabíró, Sándor, († 1881) Győr vármegye táblabírája, a veszprémi káptalan és püspökség főügyésze; fia Géza, koronczói földbirtokos, a ki a vármegyei tisztségek során főispánságra emelkedett. Fia Zoltán csangotai birtokos és Győr vm. tb. főszolgabírája.
Czímer: Kékben, zöld hármas halom középsőjén koronás oszlop, két oldalán szembefordult koronás párducz, első lábaikkal az oszlophoz támaszkodva és jobb hátulsó lábukat annak talapzatán nyugtatva. Sisakdísz: koronából növekvő alakban nyitott sasszárny között koronás párducz, a pajzsbeli oszlopot tartva. Takarók: Kék-ezüst, vörös-ezüst.
Magyary.

Magyary.
Mihály 1722-ben kap czímeres nemeslevelet. A család azonban Pozsony vármegyéből származtatja magát és hiteles oklevelekkel igazolja, hogy 1697-ben már a pozsonymegyei Kismagyar község nemesei között szerepel. János, Ferencz, József és Lajos tényleg Pozsony vármegye nemesi bizonyítványával igazolják 1833-ban Győr vármegyében nemességüket, mely különben a család más tagjai részére már 1771-ben kihirdettetett. A pozsonyi káptalani levéltár adatai szerint a család különben már 1417-ben a nemesek sorába tartozott. Egyébként a család nemességének eredete eddig kipuhatolható nem volt. A család kismagyari előnevet is használja. Tagjai közül Lajos, honvédőrnagy, - Győző, min. titkár, - József és László gyárosok.
Czímer: Kékben, zöld alapon álló vörösruhás és kucsmás, sárga csizmás magyar vitéz görbe kardot tart, balját csípőjén nyugtatja. Sisakdísz fehér galamb, csőrében zöld koszorút tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Márffy.
Veszprém vármegyei származású család. M. Ferencz 1646 szept. 17-én nyert armálist. Fia Ferencz, unokája Sándor, a ki Győrmegyébe költözött. Egyik fia László 1754-ben főszolgabíró volt, testvérének Györgynek fia Sándor pedig lovassági kapitány.
Czímer: Kék pajzs lábában term. folyóból kiemelkedő hármas szirt alján álló griff, jobb első lábában kivont kardot, a balban leveles szőlőfürtöt tartva. Sisakdisz három fehér liliom. Takaró: kék-arany vörösezüst.
Matkovich.
Mosonmegyei eredetű család, a mely Nyitra és Győr vármegyében is elterjedt. 1622 okt. 4-én nyert nemességet és czímert M. Mihály és fiai János és Jakab. Legkíválóbb tagja volt Imre, a ki a XVIII. század végén és XIX. elején előkelő állásokat viselt és nagy vagyont szerzett. Érdekes, hogy végrendeletében úgy intézkedett, hogy vagyonát osztatlanul mindig a család legérdemesebb tagja viselje, a minek folytán a család mindenik tagja versenyzett és pörölt a pálmáért. A mult század közepe táján egyike volt a vármegye legtekintélyesebb családainak, ma azonban a győri ág kihaló félben. Ugyane családból származik M. Béla fiatal festőművész.
Czímer: Kékben, széles zöld mezőn kiterjesztett szárnyú, koronás aranygriff. Sisakdísz: ugyanaz növekvő alakban. Takaró: kék-arany vörös-ezüst.
Mecséry.
Vas vármegyei származású család, a melynek egyik tagja a török elleni harczokban kitűnt. István 1697-ben költözött át Győr vármegyébe. Két fia volt, Dániel és Dávid. Az utóbbi korán elhalt, az előbbi sokáig volt főszolgabíró és a győri székeskáptalan jegyzője.
Mesterházy.
Ősrégi nemes család, a mely Zsigmond királytól 1436. július 2-án nyert armálist. A család később Nógrádmegyébe költözött, onnan pedig Győrbe. László a győri vár praefectusa és az eredeti armálissal igazolta nemességét.
Meszlényi.
Fejérmegyei származású család, a mely ugyan házasság révén Győr vármegyében is birtokossá lett és szerepkörhöz jutott; de nemsokára ismét eltűnt és Fejérmegyében fejlődött tovább. Meszlényi János a XVII. század végén Komáromi, majd pedig a Miskey családból házasodott. Így lett ismertté Győrmegyében. Megkedvelték és a vármegye alispánjává választották; ugyanakkor Fejérmegyében is alispáni tisztet töltött be. Kb. 30 évig volt alispán, gyakran mindkét vármegye országgyűlési követe s végül királyi tanácsos is. Fia, Károly, katona lett.
Mihályi (Előbb Michaeller).
Rétalapi. Ignácz 1896-ban kapott címeres nemeslevelet. A család a XVIII. század elején telepedett meg Győr vármegyében és Komáromban. Nevüket már 1847-ben változtatták meg. Tagjai közül Ignácz a czímerszerző. Kálmán, Endre huszárhadnagyok.
Czímer: Aranynyal és kékkel osztott pajzsban, felül 5 hatágú vörös csillag. Alúl, hármas zöld halom középsőjéből kinövő és két ezüst anjou-liliomtól kísért ezüst ló. Sisakdísz: könyöklő vörös mezű kar, 7 búzakalászt tart. Takarók: kék-ezüst, vörös-arany.
Nádasdy. (Nádasdi és Fogarasföldi gróf.)

Nádasdy.
A Nádasd nemzetségből származik. Első ismert őse Petend fia László 1246-ban szerezte meg Nádasdot. A család a Hunyadiak korában emelkedett nagyobb hírre. I. Ferencz a Mátyás király pánczélos lovasezredének kapitánya, fia Tamás (1498-1562) királyi titkár, budai várkapitány, az ország főkapitánya, országbíró, végül pedig nádor volt. Ő emelte oly fényre családját, hogy tőle kezdve a család története az országéval összeforrt, úgy, 440hogy tagjainak ismertetése a munka keretén kívül esik. A Tamás unokája, Pál, 1625-ben grófi rangot nyert. A családnak már Tamás korában voltak birtokai Győr vmben. Ma is birtokos itt Aladár gróf.
Czímer: Kékben, természetes náddal benőtt vízből kiemelkedő, repülésre kész term. kacsa. Sisakdísz: a pajzsbeli kacsa. Takaró: mindkét oldalon kék-ezüst. Jelmondat: Si Deus Pro Nobis, Quis Contra Nos?
I. Nagy (Eözbéghi).

Nagy.
Nyitravármegyei család, mely 1847-ben házasság révén telepedett Győr vármegyébe, a hol Győrasszonyfán birtokos. Ősi fészkük Üzbégh volt. István 1569-ben kapott czímeres nemeslevelet Miksa királytól, melyet 1573-ban Nyitra vármegyében hirdettek ki. Tagjai közül János 1690-ben nagyszombati városbíró, István pozsonymegyei szolgabíró, II. István 1775-90-ben pozsonyi polgármester, Ignácz u. o. táblabíró, Lajos ma nyug. kapitány, asszonyfai birtokos.
Czímer: Vörössel és kékkel haránt osztott pajzsban, ágaskodó az osztási vonalon felül fekete alul arany griff. A hasítási vonal két végén egy-egy arany anjou-liliom. Sisakdísz: növekvő aranygriff. Takarók: fekete-arany, kék-arany.
II. Nagy (Takácsi).

Nagy.
[aliter Legény]
Pozsony vármegyéből származik. István és fia János és István fivére Moylem 1688-ban nyernek czímeres nemeslevelet I. Lipóttól, melyet ugyanaz évben Pozsony vármegyében hirdetnek ki. Később a család egyik ága Fehér vármegyébe költözött, a hol Velenczében és Puszta-Zámoron volt birtokos. Tagjai közül László († 1866) Fehérmegye táblabírája, Zsigmond († 1902) 1848 előtt és 48-ban ugyanott főszolgabíró, Sándor († 1889) ugyanott főszolgabíró, 1848-49-ben honvédtiszt, Fia Géza jelenleg kir. táblai bíró Győrött.
Czímer: Kékben, zöld alapon lépdelő, fehér lovon űlő vörös kabátos, sárgacsizmás, vörös-fehér-kék strucztollas kucsmás magyar vitéz, jobbjában egyenes kard, átütött török fővel. Sisakdísz: pajzsbeli magyar vitéz, növekvően; Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Nedőczy.
Győrvármegyei származású család. N. István 1650. június 12-én nyert czímert és nemeslevelet, a mely Győrmegyében hirdettetett ki. Fia György, lovassági helytartó. E családból származott István, a ki a XVIII. század közepe táján hosszabb ideig volt táblabíró. György, ifj. István, János és Pál 1754-ben igazolták nemességüket.
Czímer: Kékben, zöld alapon arany oroszlán első lábai között zöld pálmaágat tartva. Sisakdísz: ugyanaz. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
I. Németh (Noszlopi).

Németh.
Vas vármegyei család, mely 1750 körül Győr vármegyében is fellép, hol Bőnyön telepedett meg. Egyik vasmegyei birtokuk után a Sömjéni előnevet is használták. Péter, annak neje, gyermekei Miklós, János és Katalin és Péter testvére Imre, 1622-ben kapnak II. Ferdinándtól czímeres nemeslevelet, melyet Szombathelyen hirdettek ki, Veszprém vármegyében 1760-ban és Győr vármegyében 1753-ban. Tagjai közül Péter, a mult század első felében a vármegye táblabírája, 1809-ben a nemesi felkelés hadnagya. Mátyás 1835-ben győrmegyei szolgabíró. Sándor vm. tiszti ügyész, Pál, jelenleg ny. kir. táblai bíró. Fia, Pál, soproni tvszéki jegyző.
Czímer: vörösben ezüst szarúfa. Mindkét oldalán egy-egy fehér rózsa. A pajzs lábán, zöld alapon repülésre kész term. gerle. Sisakdísz: két ötágú szarvasagancs között, a pajzsbeli gerle. Takarók: fekete-ezüst, kék-arany.
II. Németh.
Győrvármegyei család, mely Felpéczen és Szentlőrinczen volt birtokos és ez utóbbi községnevet előnév gyanánt is használta. János és testvére István, 1639-ben kaptak czímeres nemeslevelet mely ugyanakkor Győr vármegyében hirdettetett ki. Később más tagjai 1744-ben, 1756-ban és 1842-ben igazolták nemességüket, melyet még 1843-ban Fehér és Tolna vármegyékben is kihirdettek. Tagjai közül Ferencz († 1865), a martonvásári uradalom tisztje, fiai: Elek, győri ügyvéd, Ödön járásbírósági tisztviselő, Ferencz bankhivatalnok.
Czímer: Négyelt. 1-4, vörösben pánczélos kar kardot tartva. 2-3. aranyban kétfejű sas. Sisakdísz: koronából növekvő fehér ló vörös kantárral. Takaró: fekete-arany, vörös-ezüst.
III. Németh.
Vas vármegyéből, Bejcz községből származik és a Bejczi előnevet használta. A család szerint a nemes Dömötöri Németh család egyik ága, mely 1889-ben Antallal új nemességet nyert. Tagjai közül Antal († 1902) kir. tanácsos, tanker. főigazgató Győrött, Károly most győri ügyvéd az I. győri tkpénztár főügyésze, Lajos honvédszázados, Rudolf segesvári járásbíró.
Czimer: Vágott pajzs. Felül vörösben máltai aranykereszt. Alul kékben, kisdedeit a saját vérével tápláló pelikán. Sisakdísz: kék sasszárny között kinövő vörösruhás és sapkás magyar vitéz, jobbjában égő fáklyát tart, balját csípőjén nyugtatja. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Ott.

Ott.
Pozsony vármegyéből származik, a hol Modorban volt birtokos. János 1651-ben kapott III. Ferdinándtól czímeres nemeslevelet, melyet Somorján 1654-ben hirdettek ki. 1749-ben Nagyszombatban igazolták és hirdették ki a nemességet. Tagjai közül a czímerszerző katonai vitézségeért kapta a nemességet, egy másik Ott pedig a franczia háborúban tábornokként vett részt. Ernő és Tivadar jelenleg győri nagykereskedők és a városi bizottság tagjai.
Czímer: Vörösben, zöld alapon ágaskodó fehér egyszarvú. Sisakdísz: jobbról ezüsttel és vörössel, balról aranynyal és kékkel osztott sasszárny között álló koronás darú, felemelt jobbjában rögöt tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Pázmándy.
Komáromvármegyei származású család, mely a XVII. század végén Győr vármegyébe is átköltözött s az 1725. évi nemesi investigatio alkalmával a III. Ferdinánd királytól 1638. június 28-án nyert armálissal igazolta nemességét. Bőny helységben bírtak földesúri joggal. A család tagjai közül több volt táblabíró, 1790-ben pedig József kir. táblai ülnök. Fiai Antal és Gedeon.
Czímer: Kékben, zöld alapon ágaskodó fekete medve. Sisakdísz: három zöld szárú és levelű fehér liliom. Takaró: vörös-ezüst kék-arany.
Pfeiffer (Ikvai).

Pfeiffer.
László 1888-ban nyert czímeres nemeslevelet az Ikvai előnévvel I. Ferencz József királytól. A család Ikván (Sopronmegye) és Várkony (Pozsonymegye) községekben volt birtokos és ma is az. Tagjai közül László, a czímerszerző, mint a győri gőzhajózási társaság elnöke, takarékpénztári igazgató és földbirtokos, az ipar és kereskedelem terén szerzett érdemeiért kapta a nemességet. Mátyás udvari tanácsos, az osztr.-magyar bank alkormányzó-helyettese, nagybirtokos, Antal sági nagybirtokos (Pozsonymegye).
Czímer: Ezüst, hullámos pólyától födött, vörössel és feketével hasított pajzs. A pólya fölött a hasítási vonalon arany csillag, a pólya alatt három arany liliom. Sisakdísz: koronából növekvő, három cserlevelet tartó oroszlán. Takaró: vörös-arany, fekete-arany.
441Piukovics (Ó-Moraviczai).
Bácskai család. János 1741-ben Mária Teréziától kap czímeres nemeslevelet. Tagjai közül Mihály a 70-es években m. főügyész, később orsz. képviselő. Ágoston († 1880) a provisorium alatt törv. elnök, majd Bács-Bodrog vm. administratora. Ödön, jelenleg a Curiához beosztott kir. táblai bíró. Fia Elemér, orsz. képviselő. János, kir. táblai bíró Győrött.
Pokomándy.

Pokomándy.
Vasmegyei család, mely idővel Pest, Csongrád, Temes, Békés, Szatmár és Győr vármegyékben is elterjedt. Péter I. Lipóttól kapott czímeres nemeslevelet, mely (állítólag) Vas vármegyében hirdettetett ki, a hol Nagysitkén és Bándor községekben volt birtokos. Tagjai közül Tamás, 1820 körül Temesvár város tiszti ügyésze. Nep. János a XIX. század első felében consiliarius. Gábor 1830-40 között Csongrád vármegye táblabírája. István 1870-76 között Hódmezővásárhely polgármestere, jelenleg ármentesítő társulati igazgató. István 1895 előtt felsőpatyi plébános. Mihály 1890-ben rédecsi plébános. Béla, jelenleg honvédfőhadnagy hadbíró. Gyula és Gergely honvédfőhadnagyok. Tivadar k. hadseregbeli főhadnagy. Imre, hódmezővásárhelyi tanácsnok. István, Budapest fővárosi mérnök. Lajos min. számtiszt. Gergely győri háztulajdonos, sitkei birtokos volt.
Czímer: Kékben, zöld alapon nyugvó leveles koronán könyöklő pánczélos kar, görbe kardot tart. Sisakdísz: természetes darú. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Purgly (Jószási).

Purgly.
Bajorországból származik és tagjai a XVIII. század vége felé jöttek be Győrbe, de rövid idő alatt Moson, Arad és Torontál vármegyékben is elterjedtek. Arad vármegyében Jószás és Jószáshely községekben voltak birtokosok, mely két községre János és György 1820-ban I. Ferencztől kir. adományt nyertek és czímeres nemeslevelet a Jószási előnévvel. A nemességet 1821-ben egyidejűleg mind a négy említett vármegyében kihirdették. Tagjai közül János, jelenleg aradmegyei földbirtokos, volt orsz. képviselő. Sándor, előbb veszprémmegyei aljegyző, később orsz. képviselő. Ferencz, ny. M. Á. V. vasúti felügyelő. Pál, a Balatoni halászati társaság igazgatója. György, tart. huszárhadnagy. Zsigmond bőnyi, Mihály és György sövényházi birtokosok.
Czímer: Négyelt. 1. kékben kardot tartó oroszlán. 2. vörösben buzakéve. 3. vörössel és ezüsttel hullámosan 6-szor vágott pajzs. 4. kékben, zöld alapon, fehér lovon, kivont kardot tartó huszár. Sisakdísz: ugyanaz a huszár vörös csákóval, kék ruhában, jobbjában felemelt kardot, baljában olajágat tartva. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.
Rostaházy.
Győrmegyei család, mely Gönyün volt birtokos. Reitermayer József 1795-ben kapott czímeres nemeslevelet I. Ferencztől és nevét 1796-ban kir. engedélylyel Rostaházyra változtatta. Tagjai közül Károly († 1884) az Esterházyak ügyésze. Kálmán, budapesti krisztinavárosi plébános. v. orsz. képviselő. Sándor, gróf Esterházy Miklós volt főtisztje, jelenleg pázmándhegyi birtokos.
Czímer: Kékkel és ezüsttel négyelt pajzsban, 1 és 4-ben, hármas zöld halmon ágaskodó arany-oroszlán, virágokkal telt bőségszarura támaszkodik, 2 és 3-ban vörös-arany sakktáblából növő fekete ló. Sisakdísz: jobbról ezüsttel és kékkel, balról feketével és aranynyal vágott nyílt sasszárny között kinövő pajzsbeli oroszlán. Takarók: kék-ezüst, fekete-arany.
Sebő (Szini).

Sebő.
Borsod vármegyéből, Szin községből származik és idővel elterjedt Torontál, Fehér, Veszprém, Komárom, Bihar és Győr vármegyékbe, a hol Medvén, Nyárádon, Banán Bánkon, Asszonyfán, Némán, Ballonyban, B.-Ujfaluban, Bácsán, Száván és Esztergetőn volt birtokos, mely utóbbi háromba 1748-ban iktatták be. István 1623-ban II. Ferdinándtól kapott czímeres nemeslevelet, melyet 1624-ben Borsod vármegyében hirdettek ki. Győr vármegyében 1744-ben, 1777-ben, 1809-ben és 1839-ben, Fehérmegyében 1795-ben, Torontálban 1809-ben, Biharban 1843-ban igazolták és hirdettették ki egyes tagjai nemességüket. Tagjai közül Mihály 1753-ban győri kanonok. József 1839-ben Nyárád helység hadnagya, Alajos a múlt század elején huszárhadnagy és ezredsegéd. II. Mihály ugyanekkor győri plébános, Alajos 1848-ban ezredes, ki a kápolnai ütközetben egy lovasattak alkalmával báró Riededelt, az osztrák hadsereg egyik legjobb vívóját párharczban levágta. Imre főszolgabíró, később járásbíró, majd a győrszigeti kerület orsz. képviselője és végre haláláig († 1904) a győri kir. törvényszék elnöke, Árkád († 1900) Szt. Benedekrendi tanár, bakonybéli jószágkormányzó, ki a költészet terén is kitűnt. Ignácz († 1867.) b.-újfalusi földbirtokos. Pál, jelenleg nagyváradi lat. szert. káptalani nyug. uradalmi ügyvéd. Fia III. Mihály nagyváradi ügyvéd, Bihar vármegye tb. tiszti ügyésze, a biharvármegyei függetlenségi párt főjegyzője.
Czímer: Vörösben, zöld alapon könyöklő zöld mezű kar nyílvesszőt tart. Sisakdísz: pajzsbeli kar, 4 ezüstliliom között, 3 arany búzakalászt tart. Takarók: kék-arany, fekete-ezüst.
Sibrik (Óvári és Szarvaskendi).

Sibrik.
Vasmegye ősrégi adományos családja, mely Szarvaskend helységbeli ősi jószágából most is bír. Törzs-ősének Szigfridet ismerik, de valószínűbb, hogy a törzs neve Sebridus volt, melyből a Sibrik név vette eredetét. Az Óvári előnevet Mátyás király idejében használta a család. Szarvaskendet 1505-ben kapta. II. Lajos király 1520-ban pallosjogot adott a családnak, mely vérhatalmi jog Sibrik I. Antal kérelmére 1729-ben Győrvármegye közönsége előtt is kihirdettetett. Királyi adományképpen még a következő jószágokat nyerte a család: 1655-ben Dániel a komáromvármegyei Keszegfalvát, Kurtakeszit, Modort, Marczellházát, Véket, Pothot és Szőllőst. - 1701-ben Miklós és Gábor a biharvármegyei Anth pusztát. - A család tagjai sorából kitüntek: Péter 1471-ben Mátyás király hadvezére. - I. László 1505-ben a rákosi országgyűlésen Vasvármegye követe és alispánjaként szerepelt. - I. Osvát, kir. kamarai tanácsos, szarvaskendi lakos, 1527-ben kapta Csécsény helységét, Fud és Tényő pusztákat királyi adományúl. Vas és Zala vármegyéknek több évben követe is volt. Gergelyt, a jeles törvénytudóst, I. Ferdinánd a Pozsonyban felállított helytartótanács tagjává nevezte ki 1549-ben; 1550-ben az országgyűlés Szakolczára, az ország határainak megvizsgálására küldte ki. 1551-ben az úgynevezett quardiportitum törv. munka egyik dolgozója volt; 1553-ban kir. tanácsos. - Gáspár 1581-ben bakabányai parancsnok, Lengyelországban Báthori István egyik hadvezére volt. - György, 1585-ben nagyváradi várparancsnok. - I. Pál, 1623-30-ig Győr és Komárom vármegyék lovaskapitánya, később 1654-ben viczegenerális. - II. István 1637-ben Vas megye követe. - II. Miklós, győri lovashadnagy; leánya, Mária, Kisfaludy Lászlóné. Ezeknek egyenes leszármazottjai a két Kisfaludy költő. - Zsigmond, körmendi kapitány, 1686. évben Budavár visszavételében vett részt. Sibrik Miklóstól, a ki II. Rákóczi Ferencz ezredese volt és bujdosásában Törökországba követte a fejedelmet, több érdekes levél maradt fenn a családi levéltárban. Meghalt Rodostóban 1735 október 5-én. - Gábor a győrvári csatában 1706. és 7 november 6-án, midőn a kuruczok szétverték Heiszter tábornok 5000 főnyi seregét kiváló vitézségének adta tanújelét; ott esett el a győrvári ütközetben. - II. Pál 1735. évben hadnagy volt a 442hóvári ezredben. - I. Antal, a ki hat lovon járt és kengyelfutót tartott, 1790 és 1794-ben Győr vármegye első alispánja († 1797). E nagyhírű alispánnak leánya volt Sibrik Erzsébet: Deák I-ső Ferenczné, Deák II. Ferencznek, a haza bölcsének anyja. - Ferencz, csatári apát, († 1852). - II. Antal az 1805. évi, úgyszintén az 1890-10 és 13-14 egymást követő hadjáratokban részt vett, olyképpen, hogy hadnagyi rangjáról 1810. évben lemondván, haza ment, és 1813-ban saját költségén beállt katonának és ismét hadnagy lett. Később több vármegye táblabírája volt. Négy fia résztvett az 1859 és 66. évi hadjáratokban. - Kálmán hadnagyként halt meg 1862-ben. - Miklós a 27-ik. vadászezrednél főhadnagy, Königgrätznél kapott sebeiben halt meg. - György huszár-főhadnagyként részt vett az 1859. évi olasz hadjáratban és Montebello csatában; vitézségeért, katonai érdemkereszttel tüntették ki. 1866-ban kapitányként vett részt a hadjáratban; 1869-ben m. kir. testőrré lett. Nyugdíjba ment m. kir. testőr- és huszár-alezredesként, 1890-ben. III. Antal, huszárszázados 1859-ben részt vett az olasz háboruban és a montebellói ütközetben. 1869-ben beosztották a honvédlovassághoz és 1874-ben őrnagy, majd a 6. h. huszár-ezred parancsnoka lett. 1883-ban ezredesként ment nyugalomba. Kálmán, szarvaskendi lakos, orsz. képviselő volt. - Miklós, cs. és kir. huszárfőhadnagy 1907-ben. - Sándor, a 7. számú honvéd huszárezredben főhadnagy, 1908-ban.
Czímer: Kékben, zöld alapon, szembefordúlt két arany oroszlán, első lábaikkal markolatával lefelé fordított, török fővel tűzött egyenes kardot tartva. Sisakdísz: koronából növekvő oroszlán, jobb lábával török főn átütött görbe kardot tartva. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Stelczer (Felső-Eöri).

Stelczer.
A Dunántúl elterjedt család, mely már 1600-ban II. Mátyástól a vasmegyei Alsó- és Felső-Eör részeire kir. adományt kapott. Tamás és fia Lőrincz, 1655-ben nemességújítást nyertek, mely 1757-ben Vas és Győr vármegyékben, 1765-ben Baranyában hirdettetett ki. Ugyanakkor János és egy ével később Pál igazolja nemességét. A család Moson Tolna és Veszprém vármegyékben is el volt terjedve. Mosonban 1812 és 34-ben, Veszprémben pedig 1834-ben, Győr vármegyében pedig 1805-ben és 1835-ben kap nemesi bizonyítványt. A család Levél, Hegyeshalom, (Moson) Felső- és Alsó-Eör (Vas) és Szt.-Lőrincz (Tolna) községekben volt birtokos. Tagjai közül Pál 1834-ben a nagyvázsonyi uradalom inspectora. Mihály, 1848/49-ben honvédtűzérhadnagy. Károly 1848-49-ben honvédfőhadnagy. Mindkettőt Világosnál elfogták és besorozták. Később Mihály soproni szolgabíró, Károly, helytartósági tisztviselő. Fia Pál, soproni magánzó. Imre az I. m. ált. bizt. társaság győri főügynökségének 42 év óta tisztviselője, jelenleg titkár. Fia II. lmre († 1907.) győrvmi szolgabíró. Endre Pozsony város tanácsnoka. Fia Lajos, egyet. hallgató.
Czímer: Kékben, zöld alapon ágaskodó kétfarkú arany-oroszlán, jobbjában egyenes pallost tart. Sisakdísz: pánczélos, kék-vörös kék tollas, nyílt sisakos vitéz növekvően, jobbjában pallost, baljában hajánál fogva levágott török főt tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Szabady,
másként Lönchey de eadem András, nagyatyja György és atyja János, nagybátyja István, testvérei: György, István, Mihály, Orsolya, atyai nagybátyja Mátyás és ennek fia János, Bughassy András és János és nővérük Judith, anyai nagybátyja Kis alias Balogh András és István és sógora Kálozy Mihály I. Lipót 1681. IX. 20. Sopron kih. Győr.
Czímer: Csőrében zöld ágat tartó, repülésre kész fehér galambbal díszített veres, balharánt gerendával vágott kék pajzsban alul zöld alapon ballábával levágott török főn álló jobb lábával aranymarkolatú kardot tartó természetes színű sas. A vágási vonal felett három (1:2) hatágú arany-csillag között arany-nap. Sisakdísz: jobb lábában vörös-fehér villásvégű lobogót tartó pajzsbeli sas. Takarók: kék-arany, veres-ezüst.
Mostani: Kékben, zöld alapon álló vörösruhás és kucsmás, sárgaöves és csizmás férfi, baljában nyitott fekete könyvet tart maga elé, melybe a jobbjában tartott tollal írni látszik. Sisakdísz hiányzik. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Szabó (Sziklóssi).

Szabó.
Lásd bőven Siebmacher és a M. Her. és Gen. Társ. kiadásában 1895-ben megjelent "A Szabó család története." Győr vármegyében Czakóházán és Beziben volt birtokos és ma is az. Itt 1764-ben mutatta be Pozsony vármegye nemesi bizonyítványát. Tagjai közül IV. Péter († 1857) követ az 1825. és 33-iki pozsonyi országgyűlésen. I. Kálmán (sz. 1813, † 1883) Győr vármegye al-, majd főispánja. Lajos († 1900) cs. és kir. kamarás, több érdemrend tulajdonosa. Kálmán földbirtokos Beziben.
Czímer: Kékben, kiterjesztett szárnyú fekete sas, jobbjában egyenes kardot tart. Sisakdísz: koronán könyöklő vörösmezű kar, görbe kardot markol. Takarók: kék-arany vörös-ezüst.
Szabó (Nárai).
Lásd "Vasmegye nemes családai." Tagjai közül Imre († 1904) 1848-ban a magyar gárdánál szolgált és átjött a magyar hadsereghez. Később orsz. képviselő. Miklós, a kir. Curia elnöke volt. Elek, győri törvényszéki elnök, László, szombathelyi ügyvéd.
Szabó (Kisgeszéni).

Szabó.
Nyitra vármegyéből származik. A család egyik ága, a kezeik között levő s 1651-ben kelt nemeslevél alapján a Kisgeszéni előnevet használja. E czímerlevelet István fia György és testvére Pál kapták III. Ferdinándtól. E családból János szintén kapott czímeres nemeslevelet 1685-ben I. Lipóttól, melynek czímere azonban a fentitől eltér. A család 1699-ben Nagytapolcsányban és 1754-ben Nemes-Jáczon volt birtokos. Tagjai közül II. János († 1748) a rohonczi Batthyány-uradalom inspectora. Ignácz a XIX. század eleje körül Vas vármegye első alispánja. Ferencz, II. János fia, a vasvári káptalan ügyésze. Vincze 1848/49-ben honvéd-alezredes. Ernő, jelenleg ny. szombathelyi polgármester, bucsui földbirtokos. Kálmán († 1903) a m. kir. koronaőrség parancsnoka. II. István († 1887) vasmegyei főszolgabíró, később ügyész. III. István, szolg. kiv. huszárfőhadnagy, cs. és kir. asztalnok, győri orsz. képviselő. Ferencz földhitelint. tisztviselő. Géza, ny. megyei főjegyző. Vilmos földmiv. min. tisztviselő.
Czímer: Kékben, zöld alapon, mindkét lábával egy-egy levágott török főt taposó, nyilt sisakos pánczélos magyar vitéz, jobbjában egyenes kardot baljában nagy kettős keresztet és zöld olajágat tart. Sisakdísz: a pajzsbeli vitéz, növekvően. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Szalacsy (Szalacsi).

Szalacsy.
Bihar vármegyei eredetű család. Gáspár a harcztéren szerzett érdemeiért 1606-ban kapott czímeres nemeslevelet Bocskay fejedelemtől, a melyet Bihar vármegyében hirdettek ki. Ezt átírta és megerősítette a gubernium VI. Károly nevében Nagyszeben 1732 nov. 29-én. A család egy része ma is él Erdélyben, egyik tagja, Sámuel, azonban Komárom vármegyébe, Nagy-Tanyra költözött. Innen átszármazott a család Pozsony és Győr vármegyébe is. Komárom vármegyében 1733-ban, Győrben pedig 1832-ben hirdették ki nemességét. Győrött élő 443tagjai között I. Lajos, tekintélyes gabonakereskedő, majd csécsényi birtokos volt. Fiai közül Lajos előbb igazságügyminiszteri, később vármegyei tisztviselő és a Rába-szabályozó Társulat igazgatója volt. Királyi tanácsos, csécsényi birtokos. Testvére Ferencz szintén csécsényi birtokos.
Czímer: Kék pajzsban természetes alapon vörösruhás férfi, jobbjában kardot tart, baljával pedig magot vet. Madarak röpdösik körül.
Szász (Gyéresi).

Szász.
Eredetileg Középszolnokból származó, de később Békés, Szilágy, Arad, Bihar, Szatmár és Győr vármegyékben elterjedt család. Első ismert őse István, 1740-ben szerepel. Középszolnok vármegye 1791-ben a fenti István fia, Mihály nemességét igazolja, 1806-ban pedig Györgyét. Békésben 1791-ben és 1806-ban, Szilágyságban 1806-ban, Arad megyében 1812-ben és Biharban 1818-ban, 1843-ban és 1904-ben igazolták nemességüket. Győr vármegyében az újabb korban III. József telepedett meg. Tagjai közül I. György és Mihály 1790 körül ref. lelkészek, II. György a XVIII. század végén Békés vármegye biztosa. I. József († 1848) bihari főmérnök. Gábor a XIX. század első felében aradi kórházgondnok. Lajos ugyanakkor adótiszt. Károly a múlt század 2-ik felében ügyvéd. II. József ugyanakkor honvédtiszt. Sándor György (†1860) bihari főmérnök. II. Lajos jelenleg ügyvéd. Ágoston (†1899) ügyvéd. Imre († 1848) honvédtiszt. Iván jelenleg kir. ügyész. III. József jelenleg M. Á. V. felügyelő és fűtőházi főnök, Budapesten. Fiai: Sándor, Aladár, Gábor.
Czímer: Vörösben, zöld alapon ágaskodó arany-oroszlán, jobbjában görbe kard, baljában leveles arany-korona. Sisakdísz: pajzsbeli növő oroszlán. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Szent-Mihályi (Szent-Mihályi).

Szent-Mihály.
Ősi nemes család, melynek tagjai már lI. Endre alatt szerepelnek. Később Abauj vármegyében lépnek fel, de a XVIII. század elején a Dunántúl. Komárom és Győr vármegyékben is. Győr vármegyében 1817-ben hirdetik ki nemességüket a Komáromból hozott nemesi bizonyítvány alapján. E család más tagjai ismét 1837-ben mutatják be és hirdettetik ki a Komárom vármegyétől hozott nemesi bizonyítványt. Győr vármegyében Győr, Révfalu, Szabadhegy, Bőny és Rétalap községekben volt birtokos és ma is az. Tagjai közül József 1741-ben abaujvármegyei ügyész. Kálmán 1867 után győri törvényszéki bíró.
Czímer: Kékben, hármas zöld halmon álló természetes daru, felemelt jobb lábával rögöt tart. Sisakdísz: vörösruhás vöröskucsmás, sárgaöves magyar vitéz, jobbjában görbe kardot tart, balját csipőjén nyugtatja. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Szily (Felsőszopori).
Sopronmegyei család, mely idővel Vas, Zala Veszprém és Győr vármegyékben is elterjedt. Mihály és testvérei: János, György, Helena és Kata 1629-ben kapnak czímeres nemeslevelet II. Ferdinándtól, melyet ugyanaz évben Sopron vármegyében hirdettek ki. A család Devecserben (Veszprém m.), hol az 1797-iki nemesi összeírásban szerepel, Felső-Szoporon (Sopron m.) és Kenyeriben (Vas m.) volt birtokos. Tagjai közül János († 1799) szombathelyi püspök, három János és Márton részt vettek az utolsó nemesi felkelésben. Imre († 1897) pápai szolgabíró, 1848/49-ben honvédtüzér, később győri lakos. Fia Zoltán Győr város tiszti főügyésze volt. Zoltán József törvényszéki aljegyző. Endre vasúti tisztviselő.
Czímer: Kékben, zöld alapból növő lombos fa alatt egymással szemben álló egy-egy zöld medve. Sisakdísz: vörösmezű könyöklő kar, görbe kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Szőts (Kézdiszentléleki és Tordai).

Szöcs.
ősi czimer. ujabb czimer.
A család régebbi történetét homály fedi. Első ismert okleveles nyoma egy 1722. évi tanúvallatás, mely a család armálisáról is megemlékezik. E tanuvallatás szerint a Szőts család Kézdiszentléleken és Futárfalván szabad, nemes birtokos volt. Igy a XVII. század végén élt Miklós és a kurucz korban szereplő Balázs. Valószínűleg az utóbbi testvére volt az az András, a ki szintén Szentléleken és Torján volt birtokos, de birtokait eladván, feleségével és három fiával Miklóssal, Andrással és Istvánnal, sok marhájával Tordára költözött és ott tekintélyes birtokokat szerzett. Két előbbi fia mag nélkül halt meg, így összes birtokait István örökölte, a ki különben is gazdag, tekintélyes leányt, ns. Téglás Judítot, vette nőül. Három fia volt: Ferencz István és János. Birtokait az utóbbira hagyta, de bátyjai azért pörbe fogták. Ferencz tordai szolgabíró lett, feleségül vette Szerdahelyi Kondé Teréziát, a ki előbb Deáky Istvánné volt. Ennek halála után másodszor is nősült elvévén ns. Bakó Máriát. Élete végét mostoha fiaival folytatott pöre keserítette meg. Ezek miatt el kellett hagynia családját, Budára költözött, a hol meg is halt. Pöreit özvegye folytatta, szintén Budára költözvén fiával együtt, a kit jeles nevelésben részesített, úgy hogy már 1806-ban ügyvédi oklevelet szerzett és nemsokára a csornai premontrei rend ügyésze lett. Feleségül vette nemes Nagy Júliát, Győrszemerén, 1810-ben; ő is folytatta öröklött perét és korán meghalván, fiaira hagyta örökségképen. Egyik fia Ignácz orvos volt, a másik pedig Lajos, jogot végzett és mint a győri megyei törvényszék helyettes elnöke halt meg. Fia, Árpád győri ügyvéd.
Czímer (ősi).: Kékkel és ezüsttel haránt négyelt. Sisakdísz: nincs. Takarók: kék-ezüst vörös-ar.
Takácsy.
Nyitra vármegyéből származik, honnan idővel Pozsony vármegyébe Vajkára költözött, hol 1667-ben Kolonich érsektől donácziót kapott. Később Komárom és Győr vármegyékbe is átterjedt. Péter 1625-ben II. Ferdinándtól nemességújítást nyert, melyet 1627-ben Nyitrán és 1766-ban Pozsonyban hirdettek ki, honnan 1804-ben nemesi bizonyítványt is kaptak. Tagjai közül I. Ignácz 1814-ben Pozsony vármegye táblabírája, káptalani ügyész. II. Ignácz († 1899) kir. ítélőtáblai bíró. III. Ignácz budapesti gyógyszerész. Géza jelenleg győri árvaszéki ülnök.
Czímer: Kékben, zöld alapon ágaskodó kétfarkú arany-oroszlán jobbjában felfelé nyúló dárdát tart. Sisakdísz: arany griff növekvően, jobbjában piros rózsát tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Tóth (Fehérgyarmati).

Tóth.
Eredetileg Erdélyből származik, honnan a szatmármegyei Fehérgyarmatra, majd a Nagykúnságba telepedett, hol előbb Érszentkirályon, majd Kúnszentmártonban volt birtokos. Fehérgyarmaton egy curiális házra és telekre kapott kir. adományt. Pál és Lukács 1619-ben kaptak Bethlen Gábor fejedelemtől czímeres nemeslevelet. András fiai István, Károly és Lajos Belsőszolnok vármegyétől 1844-ben nemesi bizonyítványt kapnak, melyet 1845-ben Csongrád és 1847-ben Heves vármegyében hirdettetnek ki. Tagjai közül I. András a XVIII. század elején palatinális assessor. II. András Mária Terézia alatt 30 évig katonáskodott. Lukács a hétéves háborúban mint zászlótartó esett el. III. András városi főbíró Kunszentmártonban. István (sz. 1809) ügyvéd. Lajos (sz. 1816) ügyvéd, majd főbíró. V. András u. ott ügyvéd és polgármester. Gyula győri gyógyszertár tulajdonos. Ernő előbb orsz. képviselő, most bpesti ügyvéd. A család kétféle czímert ismer.
I. Czímer: Kékben könyöklő pánczélos kar kardot tart. Sisakdísz: hiányzik. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. A másik helyesebb czímer: Kékben, zöld alapon álló fehérruhás, fehérhajtókás 444kucsmás magyar vitéz, jobbjában görbe kardot tart, balját gombjával lefelé fordított arany-buzogányra támasztja. Zárt sisak. Sisakdísz hiányzik. Takarók: kék-ezüst, vörös-arany.
Túry vagy Thury (Nagyszegedi).

Túry.
Bihar vármegyéből származik, honnan Somogyba és Győr vármegyébe telepedett. György és neje és fia Ferencz 1580-ban kapnak II. Rudolftól czímeres nemeslevelet, melyet Biharban 1600-ban hirdettek ki. A család Győr vármegyében Csécsényben és Veszprém vármegyében Lovászpatonán volt birtokos, de birtokaikat III. Ferdinánd elkoboztatta. Tagjai közül Kozma 1747-ben diétai követ Somogyból, György II. Mátyás és II. Ferdinánd alatt palotai és kanizsai kapitány. Sámuel († 1900 körül) orsz. képviselő. Sándor jelenleg törvényszéki orvos, pázmándhegyi birtokos.
Czímer: Kékben, zöld alapon álló természetes színű galamb, melynek hátán repülésre kész természetes sólyom áll. Zárt sisak. Sisakdísz: a sólyom (zárt szárnyakkal). Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Városy (Veszprémi).
A V. család 1763-ban Vas vármegyében nemesi igazolványt nyert. Károly 1877-ben új czímeres nemeslevelet kapott, a Veszprémi előnévvel. A család Veszprém vármegyéből származik, de Bács-Bodrog és Arad vármegyékben is letelepedett. Tagjai közül I. Károly († 1885) pénzügymin számtanácsos. Ennek gyermekei Gyula, előbb székesfehérvári püspök most kalocsai érsek. II. Károly ny. kincstári jószágigazgatósági titkár. László († 1905) Bácsbodrog vármegye főszámvevője. Tivadar tankerületi kir. főigazgató Győrött.
Veöreös (Szentgyörgyvölgyi, aliter Kovács).

Veöreös.
Vas vármegyéből származik. János és testvérei György és Mihály 1666-ban kapnak czímeres nemeslevelet III. Ferdinándtól, melyet Vas vármegyében hirdettek ki. István 1802-ben bemutatja Győr vármegyében Vas vármegye nemesi bizonyítványát. Tagjai közül Miklós 1848/49-ben honvédfőhadnagy. Dezső († 1898) hadbíró-százados. Boldizsár jelenleg Győr város tanácsosa, árvaszéki elnök. Jenő († 1908) győri ügyvéd. Imre, megyei tisztviselő. Tibor honvédhuszár-hadnagy. Elek pénzintézeti pénztáros. Imre († 1900) takarékpénztári pénztáros. György sokoróaljai szolgabíró. Miklós adótiszt.
Czímer: Kékben, hármas zöld halom középsőjén, leveles koronán könyöklő pánczélos kar, görbe kardot tart, melyen átütött török fő van: Kísérők két hatágú arany-csillag. Sisakdísz: két fekete sasszárny között a pajzsbeli kar. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Viczay (Viczai és Hédervári).

Viczay.
Az Osli nemzetségből származik. Őse Osli (1200-1230), fia Beled (1216-1236) főpohárnok, kinek fiától II. Beledtől származtak Miklós, János (1307-27) és III. Beled a Lósy és a Viczay családok ősei. János fiai: Péter mester Viczát bírja. Tamás 1356-ban Sopron várm. főispánja. Fia János (1400), kinek utódai közül a következők tüntek ki: II. Mihály (1465) Lósi Viczai nevet veszi fel. István (1457), kinek utóda György (1581-83) Sopron vármegye alispánja. Fia Sandrin (Sándor), ennek fia Ádám, 1645-ben bárói rangot nyer. Fia János (1651-56), a Héderváry család utolsó sarját, Héderváry Katalint vevén nőül, megszerzi Hédervárát, mely a családnak ez idő óta székhelye lett. Fia: II. Ádám 1685-ben Győr vármegye felkelt nemességének vezére. Fiai: Jób-Keresztély (szül. 1701 † 1734) 1723 május 14-én grófi rangra emeltetett; Antal II. Rákóczi Ferencz híve volt; utódai nem maradtak. Jób fia: I. Mihály ennek fia II. Mihály (szül. 1756 † 1831) cs. kir. kamarás, az atyja által gyűjtött régi pénzeket és műkincseket szorgalmasan gyarapítá, úgy hogy a XIX. század elején a hédervári múzeum az ország legszebb magángyűjteménye lett. Fia Ferencz († 1836) cs. kir. kamarás. Fiai Károly cs. kir. kamarás és Adolf dzsidáskapitány, utódok hátrahagyása nélkül haltak el, harmadik fia Héder (szül. 1807 † 1873) Győr vármegye főispánja, a ki fiának, Gyula Károlynak korai elhunytával, mint a család utolsó fisarja, Khuen Károly grófot tette meg örökösévé, a ki Ő Felségének 1874. évi decz. hó 3-án kelt legfelsőbb elhatározásával, engedélyt nyert, hogy családneve mellé a Héderváry nevet felvehesse, a Belasi előnevét a Hédervári előnévvel felcserélhesse, végre czímerét a Viczay család czímerével felcserélhesse. Károly (szül. 1849) az aranygyapjas-rend vitéze, 1879-ben Győr vármegye főispánja, majd Horvát-Szlavon-Dalmát bán és magyar kir. miniszterelnök.
Czímer: Négyelt pajzs. 1-4-ben, aranyban, leveles koronán fekete szárnyas sasláb 2-3-ban három ezüst pólya. Sisakdísz: a szárnyas sasláb. Takarók: fekete-arany, kék-ezüst.
Ziskay.

Ziskay.
Régi cseh nemes család, melynek egyik őse Ziska, ki a huszitákkal jött be, Pozsony vármegyében Búrszentgyörgyön telepedett meg. József ezután 1795-ben magyar nemességet kapott I. Ferencztől, melyet ugyanakkor Pozsonyban és 1842-ben Győr vármegyében hirdettek ki. Már a XIX. század második felében a Ziskay nevet használták. Tagjai közül György a XVIII. században a szentjánosi uradalom tiszttartója. József 1809-ben a pozsonymegyei nemesi felkelők között szerepel. Pál († 1887) kuklói birtokos. Imre, jelenleg magyarszőgyéni plébános. II. Pál († 1878) a nagykárolyi piaristák házfőnöke. László († 1870 körül) czifferi jegyző és birtokos.
Czímer: Kékben, zöld alapon ágaskodó kétfarkú arany-oroszlán, jobbjában három, zöld, fehér, vörös strucztollat tart. Sisakdísz: arany-griff növekvően, jobbjában görbe kardot tart. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
*
Nemesi összeírás
A legutolsó nemesi összeírás 1842-ben volt a vármegyében. Ez szokatlan gazdag lajstromát adja a magyar nemes családoknak. E nemesi összeírásnak rendkívül nagy a fontossága, mert mintegy összeköti az ősi nemességet a mai generatióval, mely már csak nagyatyái által érzi a közvetetlen kapcsolatot a letünt századokkal. Épen ezért teljes részletességgel vettük föl ezt a névsort. Az egyes nevek betűrendben következnek egymás után; minden családnak föl van sorolva az összes tagja, lakóhelyükkel együtt, úgy, a mint az összeirásból kiviláglott.
Ábrahám János, Miklós, Péter, (Patas). Álló István, János, (Szap), János, Péter, (Medve). Amadé Viktor gróf, (Malomsok). Ambrus Lajos, (Csilizradvány), Gábor, (Hédervár), István, (Ráró), Andrásy János, Pál, Samu, (Győrújváros), József, (Győrujváros), Angyal József, (Ballony), Lőrincz. 445(Ladamér), Ádám (3), Ferencz, György, Ignácz, János (5), József, Márton, Mihály (4), (Héder). Aranyosy István, (Mindszentpuszta). Argay Antal, József, Miklós, Mihály, Sándor, (Szemere). János,(Mindszentp), Asztl János, (Győr). Áts Mihály, (Felpécz), János,( Gyömörő), József, (Téth).
Babics Farkas, (Szemere). Babos Ferencz, Pál, (Győrsziget). Badicz Endre, Imre, István, László, Pál, (Töltéstavapuszta). Bajcsy Demeter, (Gönyü), János, Mihály, (Nyárad), Antal, Gábor, Imre, István (3), János, Márton, Mihály, (Medve), Gábor, Károly, (Szap), István (Kispécz), József, Ferencz, József, (Bőnyrétalappuszta). Balaskó Ignácz, (Győr). Balassa János, (Győr). Bálint, (Patas). Balázsy Ferencz, Oktató, (Sághi puszta). Balogh Ferencz, András, Ferencz, János, János, Mihály ifjabb, Mihály idősb, Mihály (Kisbaráth). Zsigmond, (Bőny). Károly, Ádám, Kálmán, Kornél (Győr), Sándor, rektor (Pázmánd). Banga Antal, György (2), József, (Gönyü). István, János, (Vének), Bán József, Mihály, (Ravaszd), Bárolovits József, (Gyirmóth). György, Márton, (Ménfő). Ferencz, István, János, (Csanak). Baranyai Ferencz, Ferencz, (Győr). Bárány János, (Győr). Ádám, István (2), János, (Bácsa). Lajos (Szemere). Bárány vagy Branyi (Koronczó). Baros Gábor, (Nagybajcs). Antal, (Bácsa). Baráth János (Győr), Pál (Patas), Ferencz, (Kulcsod), Pál, (Szap), János, Pál, (Szemere). Baráthy Sándor, (Gönyü). Barcza Ádám, Pál (Győr). Bartal János, (2) (Gyömörő). István, János, László, (Ásvány). Sándor, (Csilizradvány). János (3), György, Imre, István (2), Márton, (Szap). Károly, (Gönyü), János, (Medve). Péter, (Ballony). József, (Győr). János, (Nagybajcs), Basó Imre, István, János, (Szap). Bay Sándor, (Győr). Antal, Gáspár, (Mindszentpuszta). Bejtzy István, (Szentmihály). Dávid, Imre (Tényő). János, (Tényő). György, János, (Koronczó). Ádám, István (3), János, József, Mihály, Pál, (Téth). Beke József, (Ásvány). András, István, József (2), Márton, (Dunaszentpál), János, (Ráró). Miksa, (Győr). János, (Patas). Bekő Ferencz (2), Gábor, (Kisbajcs). Pál, (Ráró). Ferencz, Ignácz, Mihály, Miklós (Szap), Gábor, János, (2) (Bácsa). Belenyi János, (Zámoly). Bellovits István, (Nyalka). Bély András, Imre, János, (Vámos). András, József, Mátyás, Mihály (Győr). József, Márton, (Zámoly). István, Ignácz, János, József, Vendel, (Ásvány). György, (Hédervár). Bene György pléb., (Nagybaráthi). Benkő István János, Mihály, (Győrszabadhegy). Benyovszky Péter, ifj. Péter, (Bezi). András, (Asszonyfa). Berendj György, István gazda, János Mihály, Pál, (Győr). Berengej János, (Patas), Bertalan János, (Szentiván), Bésán Ágoston, József, (Téth). Beszprém Ferencz, László, (Koronczó). Ferencz, Mihály, (2) (Felpécz). Bezerédj Ferencz, Imre, (Győr). András (Győr). Mihály, Miklós, (Homoród). Ignácz, Kálmán, Lajos, Sándor, (Ménfő). Biró Ágoston, (Csikvánd), István, László, Mihály, (Koronczó), Péter, Sándor, (Csilizradvány). Bittó Gyula, (Asszonyfa), László, Lőrincz, (Asszonyfa). Blaskovits Sándor, (Kunsziget). Bodzay (Bozzay) András, (Felpécz), Mihály (2), (Bácsa), Mihály (Kisbajcs), Mihály, (Bezi), Mihály, (Felpécz). Bogár Ferencz (2), (Győr). Bogdán István, (Győr), János, András, (Kisbaráth), János, (Sághihegy). Bognár István, Péter, (Felpécz), Antal, Gusztáv, (Bőny), György, (Győr). Bogrányi Mihály, (Győr). Böghj József, (Révfalu), Péter, (Vámos), Gáspár, (Nagyszentjánosi puszta), János, (Pázmándhegy), Antal, György (2), János (2) József (2), Mátyás, Péter ifjú, (Szentmárton), István, Imre, József (2), (Nagyécshegy), Sándor, (Csilizradvány), István, (Csilizradvány), János, (Szap), Zsigmond, (Szap). Böjtös János László, (Kisbaboth). Boka Ferencz (2), István, János, (Felpécz), András, Gábor, György, István, Pál, (Szemere), János, József, (Gyömörő). Boka András, György burcsellás, György hajós, György ifjabb, gazda, István, János Pál, (Győr). Bölcskey László, (Rétalap puszta), Gábor, (Bőnyrétalap puszta). Böling Péter, (Czakóház). Boncz Endre, (Bőny). Bónya István, László, (Bácsa). Gábor, (Nagybajcs). Boronkay Boldizsár, Ferencz (2), István, (Kispécz), János, (Bőnyrétalap puszta). Boros Ferencz, (Csikvánd), Sándor (Csikvánd,) József, Péter, (Nagybajcs). Börötz Zsigmond (Szap), Böröczky Ferencz, András, Gergely, György, István, János, János, János, József, László (Kisbaráth), Böröndy Ferencz, István, István, József (3), László, Mihály (2), Sándor, (Asszonyfa), József, (Nagybaráthegy), István, Lajos, Mihály, Sándor, (Bőnyrétalappuszta), János, (Asszonyfa), Ferencz, János, (Nagybaráthegy), Ádám, (Nagyécshegy), Ferencz, (Győr). Bors József, (Nagybajcs), Sándor oktató, (Táp), János, Mihály, (Kispécz), Imre, (Réti), János (Felpécz). Borsody Gábor, (Nagyszentjános puszta), János, (Sághi hegy), Márton (Győr), István, István, Ferencz, György, János, János, János, József, Péter, Péter, (Kisbaráth). Borsos Gábor, Miklós (Nagybajcs), István, József, László, Mihály, (Vámos), Gábor (2) Lukács, Mihály, Pál, Sándor (Szabadi). Börtsy Imre táblabiró (Koronczó). Börzsönyi Pál, Sándor, (Kispécz). Both Ignácz (Ballony), János, László Péter, (Kulcsod) Antal, Ádám István, (3) János (3) Miklós, Pál, Péter, (Patas), Ferencz, János (2), László, Péter, (Csilizradvány). Bozzay (1. Bodzay is) Ferencz, Sándor, György, István (2), József (2), János (3), Mihály (3), Miklós, Pál (2), Lajos, László, Sándor, (Felpécz), János, (Gyömörö), Albert, (Réti), Sándor, (Ménfő). Bozsoghy György, (Szap), Brányi János (2), László (Győr) Balázs, György, János, József (Koronczó). Burján Gábor (Nagybajcs), József, (Bácsa), Gábor, György, Imre (2), János, József (3), Péter (2), (Szabadi), Ferencz, István (2), János, József, Mihály, (2) (Zámoly). Buzás Antal, Pál, (Bőny, Örkényp), János (Nagybajcs), Ferencz, István, Mihály, Sándor, (Zámoly), György, János, Mihály, Péter, Zsigmond (Csilizradv.)
Czech János, (Győr). Czigány András, János (2), József, (Felpécz). Czuczor Gergely, (Győr), Csabi, József, (Győr), Pál, (Győr), Csajághy Dénes, Lajos, (Bőny). Csaplár István, András, József, Mihály, Péter, György, István, József, János (2), Mihály (2), Pál (Győr), István (2), János, József, (Csilizradvány). Csapó Márton, Ignácz, Sándor, (Koronczó), Gábor, Dániel, József, Lajos, Mihály táblabiró, (Szemere), István, (Bezi), László, (Asszonyfa), Ignácz, plébános, (Gyirmóth). Csátkó Imre, (Győr). Csebe Imre plébános (Vámos). Cseh István, (Kisbajcs). Csehy Mihály, (Felpécz), Mihály, György, (Csanak). Csehszombathy József (2), Elek, István, Sámuel, (Bőny). Csemez János, Mihály, (Szentmárton), Mihály táblabiró, János, Péter, Sámuel, (Téth). Csémy László, (Kulcsod), István, János, (Győr), Antal, Balázs, Ferencz, Gáspár, János, Pál, Péter, (Patas), István (3), János, Károly, (Patas). Csepi Pál, (Ujfalu), Pál, (Pataháza), Miklós, Ádám, József, László, Márton, (Bácsa), Cseresnyés István, Károly, (Bőny). Csernyánszky József, (Győr). Csete Ferencz oktató, (Mezőörs), Mihály, (Csilizradvány). Csicsai (Tsitsay is) Ábel, Gábor, István, Ignácz, János, Zsigmond, (Szap), József, (Csilizradvány), Antal, Dániel, Gergely, János, István, Károly, László, Pál, Péter, Zsigmond, (Patas), Alajos, Albert, Ferencz, Imre, István (3), József (2), Ignácz (2), János, Lajos, Péter, Tamás, Sándor, (Nyárad), Gábor, Gergely, Imre, István, László, Péter, Vendel, (Medve), László, (Ballony). Csik György, (Pázmánd), János (2), (Téth), János (2), István, Ferencz, György, 446László, Mihály, Pál, (Csikvánd). Csikász József, (Kispécz), Dániel, István, János, Péter, Sámuel, Sándor, (Csilizradvány). Csillám István. (Gönyü). Csizmazia Sámuel (Bőny), János plébános, (Pér). Csomor József (Ballony), András, (Medve). Csóka István (Patas), Antal, Ádám Péter, (Szap), József plébános, (Markota), Csokonyay János ref. tanító (Szerecseny). Csökör Károly, (Téth), Csonka János, (Czakóháza), Leopold, (Pataháza), Gergely, János, József, (Nagybajcs), János, (Ujfalu), Gábor, József (Zámoly). Csontos István (Téth), István, (Bőny).
Dani József, (Ásvány), Deáky Henrik plébános, (Sövényháza). Decsy János, Gergely, Mihály, (3), (Mezőörs), Bálint ref. lelkész, (Bőny), Dékán László, Péter, (Csilizradvány). Dely Ferencz, István (2) János (3), Mihály, Pál, (Felpécz), Dénes Miklós (Győr.) Dienes Pál, (Győr). Dobos András, János, Pál, (Győr), Antal, Elek, Gábor, György, (2) Ignácz, Imre (2), István, József (3), Mihály (2), Péter, Sándor (Asszonyfa), László, (Bácsa) József, Márton, (Nagybajcs). Döbröntey Ferencz, (Bezi). Dóczy Bálint, (Enese). Doktorits Miklós, (Győr). Domonkos Imre, (Töltéstava). Döme József, (Medve). Dorner József, Mihály, Sámuel, (Győr), Eduárd, (Enese). Dörögdy József, (Bőny). Dőry Mihály (2), János, (Börcs). Dregály Dániel, József, (Győr). Dresmitzer József, (Győr), József plébános, (Nagyécs). Drinótzy György, (Gyarmat). Duchon Ferencz, (Kispécz), János, (Gyömörő), István, (Szemere). Duhnits Norbert Aradm. (Ravaszd).
Écsy (Étsy) Antal, Gábor (2), (Nagybajcs), György, (Bőny), Edvy Gábor, János, (Kisbaboth), Imre (Zámoly), István, (Gyömörő), József, (Czakóháza), Antal, Ferencz, (Bezi). Egry András, István, János (2), (Téth), József, (Győr), János, István, (Felpécz), András (Felpécz), András, (Nagybaráti.) Enesey István, József, Sándor, (Enese). Eőry (Öry) Gábor, Sándor, (Bőny). Érsek József, (Bácsa), János, (Csilizradvány). Esterházy Károly gróf (Móriczhida), Miklós Pál, Móricz gróf; (Tápszentmiklós), Miklós gróf, (Mezőörs). Ets Mátyás plébános, (Győr). Étsy András, Bálint (2), Dávid, György, István, József (2), László (2), Miklós, Péter (2), (Szap), Antal, János, (Vének), Gergely, József (2), (Kisbajcs), Gábor, György, János, József, Mihály, Pál (Bácsa).
Fábián Mihály, (Szap), Pál, Ferencz, (Győr). Fadgyas János ev. lelkész, (Nagybaráti), Benjámin, Károly, László Orbán, (Bőny). Falaky János, (Bőny), Ádám, György, János (Mihály, unokája), József, (Felpécz). Falusy András, István, (Szemere), István, János, (Nyul), János, Mihály, (Kisbaráth), Ferencz (Kisbaráthegy). Farkas István, (Téth), Sándor, Ferencz, (Csilizradvány), Ferencz, György, István, (Gyömörő), József, (Szentmihály), Ferencz, István, Márton, (Révfalu), Márton, Pál, (Szemere), János, (Felpécz), Péter, (Kisbarát). Farkasdy István (2), János, Sándor, (Mezőörs), Sándor, (Bőny). Fauszt Ferencz, (Győr). Fazékos István (Győr). Fehérváry Gábor, Sándor, (Nagybajcs), János, József (2), Károly, (Kisbajcs), István, Lajos, (Bácsa). Fejes Mihály, István, Ignácz, János, (Győr), József, (Révfalu), Ferencz, János (2), Pál, (Szemere), Pál, (Koronczó), István, (Szemere). Fekete Márton, Lőrincz, (Szentmárton), Imre, Mihály (2), (Medve), György, (Szap), György, Tamás, (Győr.) György, István, (2), János, Márton, Pál, (Tényő), János, (Zámoly), Imre, János (3), Lázár, Mihály, (Bácsa), Antal, Antal (pandur), György, István (3), János (3), József (2), Mihály, Pál, (Szemere), István, János, József, Mihály, (Felpécz). Feltinger István, (Győr). Fenix Farkas, (Győr). Ferenczy József. (Koronczó), László, Miklós, (Koronczó), József (2), Sándor, György, (Győr), Sándor, (2) (Bőny) Gábor, (Rétalappuszta).) Fiáth Ferencz, János, (2) József, Péter, (Töltéstava puszta), Ficzek Imre, (Kisbajcs), Gábor, János, (2), József, Sándor (Bácsa). Fijas István, István kovács, Mihály, (Felpécz). Fischer György, József (2), Károly, Sándor, (Győr). Fodor György, (Kisbabota), István (2), József, Mihály, (Tét), János, József, (Ménfő), Fojtényi Cassián, (Győr). Földi János, (Szap). Füri István, Pál, Péter (2). Zsigmond, (Csilizradvány), Antal, Balázs, Dávid, Ferencz, János, László, Miklós, Pál, Péter, Sándor, (Patas).
Gál András, Antal (3), Benedek, Gedeon, István (2), József, János (2), Károly, László (2), Mihály (3), Péter, Sándor (2), Zsigmond, (Kulcsod), János, (Győr), Ferencz, István, János, Zsigmond, (Szap). Gántó Antal, János, (Kispécz), Geyer Sámuel, (Győr). Gazdag István, plébános (Nyul). Gede Ferencz (2), Péter, (Győr), János, (Mezőörs), András, István (3), János (2), Márton, Mihály, Pál, Péter, (Sághi hegy). Germanecz Ferencz, (Asszonyfa), János esküdt, (Kispécz). Goda János, főhadnagy, (Győr), József, Lajos, (Szemere). Gönczöl László, (Koronczó). Grósz Antal plébános, (Gyömörő). Graber Ferencz, (Győr). Gullik János, Károly, (Győr), Gyapay Dénes, Miklós, Pál, (Bezi). Gyarmathi István, (Győr). Gyöngyösy Pál, (Gyarmat). Györgyi Ignácz, Mihály, (Győr), József, Imre, (Asszonyfa). Győry András, (Győr), Ferencz, János, (2) Mihály (3), (Felpécz), Dávid, (Ásvány), András, Elek, Balázs, Gábor, (3) Imre, József, Mihály, Miklós, Sándor, (Kisbajcs), János, (Vének), János, (Győr), György, Imre, László, Mihály, Miklós, Péter, Sándor, (Nagybajcs), József, (Ujfalu), Miklós (Szemere), János, István, (Kispécz), István (2), (Téth).
Hajmerl János, (Győr). Hajnal József, (Győr), Ádám, József, (Győrsziget). Hajós István, (Szemere). Halász Albert, András (Téth), Dávid, Gergely, (Bőny). Halászy Pál, (Bőny), Hamar Ádám, János (2), László, Zsigmond (Szap), Dániel, Dávid, György, István, Lajos, (Bőny), György, (Zámoly). Hamvay Ádám, István (2), János (2), József (3), Miklós, Pál, (Felpécz). Hangyás Zsigmond, (Bőny). Hardy Ferencz, (Bőny), Ferencz, György, János (Felpécz), Ferencz, György, István (2), József, László (2), Mihály, (Tényő), József, (Asszonyfa), József, (Szemere), István, (Tényő). Hárosi József, (Ráró). Hathalmi Sándor, (Bőny), János, Márton, Mihály, (Koronczó), Hatos Mihály, (Győr), Mihály, György, (Asszonyfa), János, (Koronczó), Imre, (Szap), Gábor, István (Nagybajcs), Mihály, (Kisbajcs). Haubner Máté, (Győr). Hegedüs Lajos, Pál, (Győr). Hegyi András, Antal (3), István, József, (Gyömörő), Ferencz, István, János, Mátyás, Tamás, (Héder), Márton, (Sághi hegy), Mihály, Péter, (Győr). Hencz János, (Csikvánd). Hennyei Dávid, (Héder), Lajos, (Ladamér), Herenkovits Ferencz, György, István, (Felpécz), György (2), István (2), László katona, Mihály (2), (Szemere), Gábor, Mihály, (Győr). Hertz József, (Győr). Hets János, plébános (Győr). Hlatky Imre, (Felpécz), János, József, Károly, László, (Bőny). Hódich József plébános (Fehértó). Hőgye Antal (2), Balázs, Imre, János, (Medve), Albert, Antal, Balázs, Imre, István, Ignácz, János (3), Gábor (2), Károly (2), Péter, Sándor, (Nyárad), József, (Szap). Hohenegger Lőrincz, (Győr). Holczer Lőrincz, (Szentmárton). Hollósy Antal, (Asszonyfa) Ferencz, Károly, László, Vincze, (Somogyi) István, István, (Bőny), János főügyész, (Asszonyfa), Horgász Lajos, (Győr). Horváth András, József, (Kisbaboth), András, György, István, János (3), (Sághi hegy), András, (Kisárpás), András, Ferencz (3), István, János (2), József, Mihály (2), Sándor (2), Pál (2), (Szemere), Ádám István (2, egyik akli), 447János (3, egyik beredi), József, Mihály (2), Pál (3), András (2), Ferencz, István, János, József, (2) (Ujfalu), András, Bálint, Gábor táblabíró, Ferencz, György, István (2), Imre, János, József, Mihály, Móricz (Koronczó), Elek, Ferencz, Zsigmond, (Koronczó), Ferencz, (Szabadi), András, Ferencz (2), János, József, Kristóf, Lajos, László, (Győr), Ferencz, István, (Dunaszeg), György (2); János, Samu, (Bezi), Dániel, Imre, István, József, (Enese), István, (Ménfő), István (2), (Nagybaráti), György, (Bőny), András, Imre, István, János, Lázár, (Bácsa), György, József, Márton Mihály, (Dunaszentpál), Lajos, (Kispécz), Márton, (Szentmárton), Timotheus, (Csanak), Tivadar, (Kajár), Mihály örökös, Ferencz örökös, Ferencz, István, (3) János (2), József, Mihály (2), Pál, Péter, András, (Győr), Zsigmond, (Réti), Ferencz, Mátyás, (2) (Győrsziget), Gábor, József, (Szap), András, Albert, Ádám, Ferencz (2), István, József, János, Gábor, Károly, Lajos, Mihály, (2) Péter, Sándor, (Ballony), András, Ádám, Antal, Ferencz, Ignácz (3), István, József (2), Gábor (3), Mihály (4), Miklós, Péter, (Medve), János (2), Péter, (Patas), József, János, Péter, (Csilizradvány), András, Péter, (Győr), Horváth N.? (Pataház). Hörderl Miksa, (Győr). Hrabovszky Mihály, (Győr). János, László, Pál (Felpécz). Hunkár János, József, (Szemere), János, (Mindszent puszta), Hupka Ferencz, (Győr). Huszár István káplán, (Pér), János, István, Mihály, (Szemere), Kálmán, (Bőny), György, (Vének), András, János (2), Lőrincz, (Nbajcs), András, Antal, Benedek, Gábor, Imre, Jónás, József, Lajos, (Kbajcs).
Jakus Bálint, János, (Réti), György, (Győr), György, István, (Öttevény), György, Mihály (Ujfalu). Jankó Ferencz, (Ásvány), István, (Győr), István, (Ballony), János, Mihály, Miklós, Vincze, (Gyömörő), Felix, (Szentmárton). Janusi László (Győr). Jász Alojsán, Ferencz (2), Gábor, János, József, Zsigmond, (Zámoly). Iczerniczky János lelkész, (Taáp). Jelenfy Imre, (Ravaszd). Igaz Márton, (Czakóháza). Ihász Ferencz, György (2), István (3, egy katona), János (2), Pál, Sándor, (Felpécz). Jilberger Rudolf (Szentiván). Illyés József, (Kisbaboth), Zsigmond, (Téth), József, Pál táblabiró, (Kisbaboth), Immel, Constant, (Hédervár). Inszédj Péter, (Ballony), Jósa, László, (Szap), Rudolf, (Győr), Józsa Pál, (Patas). Józan Ignácz, Sándor, (Hédervár). Ittzés János, József, (Felpécz). Jugovits Károly, (Bőny). Iván József, (Patas). Iványos Ferencz, Gergely ifjú, Gergely id., Zsigmond, Károly, (Bőny).
Kabay János plébános, (Pázmánd). Kakics Antal, Ferencz, István, József (3), Mihály, János, idősb, (Szentmárton). Káldy Pál (Győr). Kálmán István, Mihály, Pál, (Felpécz), Károly, (Győr). Kalmár András, (Tényő), Ádám, János Péter, (Kisbaboth), Imre, János, (3), (Téth), István, János (2), (Mérges), István, (Szerecseny), András, István, László (2), Pál, (Csilizradvány), Mihály, (Szap), Imre, István, János, Mátyás, Mihály, (Sághi hegy). Kálóczy Lajos, Mihály, (Győr), András, Sándor, (Zámoly). Kamotsay András, Antal, János (3), Lajos, (Kisbajcs), Zsigmond, Sándor, (Ráró). Kandó József, (Töltéstava). Kanthó György, (Sövényháza). Karábits József, (Medve). Karátsony István, (Kispécz) János, József, (Szap), János, József, (Dunaszeg), József, Pál, (Zámoly). Karczag Dániel, (Győr). Kardos József, (Vámos). Karkoványi János, Sándor, Zsigmond, János, Károly, (Győr). Karner Antal, (Győr), Károly, János, (Dunaszentpál), János, (Győrsziget), József, Márton, (Ásvány), Mihály, (Vámos) János (2), Mihály, Sándor (Nagybajcs). Károlyi István (2), József, (Kispécz). Karpf Ágoston, (Győr). Karsay Sándor ev. lelkész, (Téth). Kasnyik Ignácz, Pál, (Győr). Kaszab Dániel, Mihály (Bőny). Katona István (Hédervár), István káplán, (Téth). Kelemen György, István, (Réti), János (Győr), György, (Öttevény). Keresztes László, (Győr). Kéry Ferencz, (Pátka), István, János, József, Mihály, Pál, (Felpécz). Késmárky Gábor, József, Zsigmond (Kispécz). Keszeg János, Ferencz, László (2), Péter, Zsigmond, (Kulcsod), István, (Csilizradvány), István, János, (Patas). Ketse Lajos, Péter, (Szemere). Kis Ferencz (3) János (2), Mihály, Pál (2), Sámuel, (Győr), Ferencz, János, (Zámoly), Ferencz, László, István, (Győrpusztai majorok), István, János, (Patas), János (2, egyik ev. lelkész), István lelkész, (Szemere), József, (Bőny), József káplán, (Mezőörs), Antal, János, Lőrincz, Mihály, (Kúnsziget), János, Mihály, (Szabadi), Mihály, (Kisbaboth), Sámuel (Felpécz), Sándor, (Szap), György, János, Sándor, (Téth). Kiss János táblabiró, Mihály, (Téth), József, (Kisbajcs). Kis Varga János, (Mezőörs). Király Lajos, (Győr), Mihály, (Bőny), Sándor, ref. lelkész (Pér). Kisfaludy Dániel, Dénes, Mihály, Móricz, Elek, Vincze, (Téth). Klárik István, plébános (Szentmihály). Kláris Antal, János, Péter (2), (Ballony). Kmetj András, (Győr). Koller Ferencz, Imre, János, Miklós, Rudolf, (Kisszentjánosi puszta). Kolosváry Antal, János, (Téth), Ferencz, (Győr), Ignácz, János, Kálmán, (Kajár), Lajos, Miklós, Sándor (Koronczó). Komiáthj István, János, (Győr), Ferencz (2), István (2), János (2), Mihály (2), Pál, (Pér). Konvitska Márton, (Győrsziget). Kósa József, (Patas), Miklós, (Szap). Kosár János, (Révfalu). Kovács András, János, (Medve), Antal, István (2, az egyik pandur), János (2), György (2), Márton (Téth). Ferencz, Antal, (Ballony), Ferencz, (Révfalu), Gábor, János, József, (Bácsa), György, (Győrsziget), György, Pál (2), (Felpécz), István (2), János, Mihály, (Kispécz), István (Szemere), Kovatsits István (2), János (2), Mihály, Pál, (Győr). Kovács János (2), Gábor, (Zámoly), István, János, József (Nagybajcs), József, (Kisbaráth), József, (Vének), József, Dániel, Erazmus, Márton, (Győr), Márton, (Szentmihály), Péter, János, (Patas), Romuald, plébános (Tényő), Kálmán, Sándor, (Koronczó), Vilibáld, József, (Szentmárton), Zsigmond, (Enese). Kozits István, (Győr). Kozma József (2), János, Márton, Péter, (Börcs), Bálint, Mihály, (Enese), András, István (2), János, Sándor (2), (Győr), András (2), István, Mihály, (Győr). Kozmár Pál plébános, (Szemere), Pál plébános, (Kóny). Körmendy András, István, Sámuel, Placid, (Győr). Körösztös György (2), István (2), Mihály, (Kisbaráth). Kruchina Ferdinand (Győr). Kudela Mátyás, plébános, (Táp). Kulacs György, (Bőny). Kulats Balázs, Imre (3), István, János, József, Pál, Sándor, (Medve), István, (Nagybajcs), István, János, József, (Bőny), József, (Kisbajcs), Márton, (Hédervár). Kutrovits Ferencz, József, (Bezi). Kutsera Márián, (Győr).
Lacza Antal, György, Imre, József (2). János (2), István, László, Mihály, (2) Péter, (Koronczó), János, (Gyirmóth), János (2), István, Mihály, (Kispécz). Ladislaides András, Ferencz, János, József, (Öttevény), István, (Kúnsziget). Ladócsy András, Dávid, Ferencz, Gábor, György (2), Imre, István (2), János, József (2), Mihály, Sándor (2), (Nagybajcs), Sándor, (Kisbajcs). Laky Gergely, László, (Bőny). Lambert Ger. gróf, Rudolf gróf, (Ikrény). Lampert Mihály, (Gyömörő) Imre, (Felpécz), József, (Gyömörő). László Zsigmond, (Patas). Lehner András, Eduárd, Mihály, (Bőny), Lelkes Dávid, Sándor, (Csilizradvány). Lendvay József, László, (Gyömörő), Imre, (Asszonyfa), Lengyel István, (Győr), István, József, (Medve), Vendel, (Révfalu). Lenhard Miklós, (Felpécz), 448Lentulai Ferencz, (Gönyő). Lepossa József, Lajos, (Csigi puszta). Lévai József, (Patas). Lipóth Ferencz, József, (Kisbaráth), András, Gergely, (Győr). Lippay Gáspár, Sándor, (Bőny). Lojczinger Hjáczint, (Győr). Losonczy Ferencz, Gábor, János, Mihály, (Dsztpál), Lovas János, Sámuel, (Csilizradv.)
Maár Bonifácz, (Győr). Magosy János (Győr). Magyary Eduárd, János, (Gönyü). Majer Fridrik káplán, (Nyul). Major István (2), (Koronczó). Makay István, József, Pál (Pér). Makó István, Zsigmond, (Csilizradvány). Makkó Ferencz, János (Győrsziget), István (Csilizradvány), János, (Révfalu), János, (Ballony), Maráczy Mihály, (Sághegy). Markhót Imre, János, József (2), Jónás, Lajos, Sándor, (Ballony). Markoja Sámuel, (Szentmárton). Markovits Ferencz, (Győr), János, József, István, (Rábapatona). Márkus András (Ballony), Dániel, János, István, (Csilizradvány), József, (Bőnyrétalap). Marton János, (2) (Téth), Lajos, László, (Bőny). Martony István, (Csilizradvány). Matits Ignácz, (Ballony). Matkovich Antal, Ferencz, Gábor táblabiró, Imre, József táblabiró, (Szemere), János, Zsigmond, (Hali puszta). Matyók Farkas, (Mindszent puszta). Megyeri Ferencz, Lajos, (Szap). Mékes Ignácz, Sándor, (Asszonyfa). Mendel Ágoston, István, Lajos, (Győr). Mentler György, József, (Győr). Méry István (2), Sándor, (Zámoly). Mersits Ignácz főügyv., Miklós, (Szentmárton). Mesterházy Imre, (Asszonyfa), Bálint, Lajos, (Enese). Mészáros Gábor, (Nyárad), István, (Nyul), István (2), (Győr), Gábor, Ignácz, József (Csilizradvány), József, (Töltéstava), Lajos, (Bőny), Mátyás (Nagybaráth), Sándor, János, (Győr), Mihály, (Győr). Mezző János, József, Márton, (Győr). Micsky Lajos, (Bőny). Mihálik István, (Felpécz). Miholits János, (Téth), Miklós, Dávid, Gábor, Sigmond, (Csilizradvány), István, János, Mihály, (Szabadi), András (2), Balázs, Ferencz (2), Gábor (2), István (3), János (3), Károly, Pál, Sámuel, Sándor, (2) Péter, Zsigmond, (Nyárad), Dávid, Ferencz, István, János, Gábor, László, (Szap), János, (Ráró), János, (Bőny), Mikos Antal (Pátka). Miksa József, (Hédervár). Milkovich Antal, (Asszonyfa), János táblabiró, (Koronczó), Ignácz, József, (Győr), Ferencz (Csilizradvány), Zsigmond, (Asszonyfa). Mille Antal, Károly, (Nagyszentjános puszta), Ferencz (2), Ignácz, József, Mihály, (Győr), Millei György, (Bezi). Miskey Pál ispán, (Tápszentmiklós). Mogyorósy Pál, (Győr). Mohácsy József, Lajos, Zsigmond, (Bőny), Mohos János, (Gyömörő). Molnár Antal, Albert, (Bőny), Gábor lelkész, (Réti), János, Pál, (Kispécz), János (2), István, (Vének), Ferencz (2), Gergely, Jakab (2), József (2), Mihály, (Medve), Károly, Sándor, (Bőny), Márton oktató, (Csanak), Titusz, (Győr), Pál, (Bőny). Morász István, (Vámos), Morátzj János, Sándor, (Győr). Moró Ferencz, József, (Bőny). Mórósz Alajos, Antal, Elek, Gábor, István, Jónás, Károly, Mihály (2), Sándor (2), Titusz, (Szap), Ferencz, (Győr), Ignácz, (Ráró), (Nyárad), István és János, János, (Győr), Kálmán Esk. (Asszonyfa), Mihály, (Győrsziget). Muraközy András, (Zámoly).
Nádasdy Lajos, (Töltéstava), Nagy András (Nagybaráth), András (2), János (2), (Bácsa), András (2), Ferencz, Imre, József, Márton, Mihály, János, (3) Pál (2), Péter, Sándor (3), (Öttevény), Bálint, (Medve), Elek (2), Gedeon (Bőny), György, (Nagybaráti), György, (Sövényháza), György, Mihály, Péter, (Gyömörő), Imre, (Nagybaráti), István (2), (Szemere), Antal, István (2), Lajos, László, (Győr), István (4), János (2), József, Mihály (3), Pál, Sándor, (2) (Nagybaráti), István, János, József, Károly (2), Lajos (2), László, Márton, Sándor (2), (Bőny), János, (Réti), János (2), László, (Kisbaboth), János, Mihály, Pál (2), (Mezőörs), János (2), (Vének), János, József, (Révfalu), József, (Kisbaráth), József lelkész, (Felpécz), Antal, József, (Nagybajcs), József, István, János, Mihály, Sándor, András (2), János, Pál, Sándor, (Győr), Antal, Gábor, Lajos, Péter, Sándor, (Kisbajcs). László, (Koronczó), Gábor, István, Imre, József, János, Károly (2), Márton, Mihály, Péter (2), Sándor (2), (Kulcsod), Mihály, (Enese), Mihály, (Sághalomalja), Pál, (Ujfalu), Pál, (Tápszentmiklós), Pál, (Czakóháza), Mihály, István, Péter (2, egyik plébános), (Csilizradvány), Mihály, Sándor, (Patas), Vendel (Ásvány), János Sándor, Sigmond (Szap). Nedötzj István (2), Pál, (Győr). Nemes Ferencz, (Győr), János ispán, (Nagyécs), György, István, János, Pál, (Szentmárton), Nemesnépy János, József, (Szentmárton). Németh Ádám (2), Antal, Ferencz, Gábor, György, Jób, József, Károly, László (2), Mátyás (főbíró), Mihály, Péter, Sándor, (Bőny), Ignácz, Imre, István (4), Mihály, Pál, (Felpécz), Péter, (Szentpáli puszta). Neuhold Erneszt, Károly, (Győr). Nogál Károly, (Győr). Noszlopy Ignácz, (Bőnyrétalap), Pál, táblabíró (Téth), Novák Ferencz, (Győr). Nyikos A., (Győr),
Odor András, Benjámin, Ferencz (3), György (2), István (3), János, József, Mihály, (Koronczó), János, (Győr), Ofeffel Calassár, (Győr), Ofuczer Leopold plébános, (Nagybajcs). Olláry Antal, Albert, Gábor, György, Ignácz, József, Péter, Vendel, (Ballony). Onódy István, (Gönyü). Orbán József, Dávid, Sámuel, (Győr), Sándor, János katona, (Sághi hegy), Ormos János (2), (Zámoly). Oros András (Vámos), Gábor (Kisbajcs), Oross Gábor, (Medve), Imre, János, (Bácsa), János, (Vének), József, (Révfalu), Antal (2), Balázs (3), Gábor (5), Alojzio, Ignácz, Imre (2), János (2), József (3), István, Lajos, Mihály, Péter, Zsigmond, (Nagybajcs), Péter, (Patas) Orsonits János, (Győr). Ördög Ferencz, (Nagybaráti), Antal, Ignácz, Imre (2), János, (Ikrény). Öry András, Ádám, Gábor, István (2), Ferencz, Mihály, Miklós, Pál, (2) Péter, Zsigmond, (Kisbaboth), András, Sándor, (Téth), Gábor (2), György (2), János, István, Mihály, Pál, (2) Péter (2), (Kisbaboth), György (2), Márton, (Czakóháza), Ádám, István (Enese), András, István, (Réti), Mihály, (Mérges). Örökös vagy Horváth István, (Győr). Örsi István, Mihály, (2) (Szabadi), Sándor, (Zámoly).
Pajor András, Gábor, János, (Szabadi). Pálffy András, (Kajár), Károly, (Bőny). Paksi Gábor, György, István, János, Károly, László (2), Miklós, Sándor, Zsigmond (2), (Kulcsod). Pamer Károly, Mihály, (Bőny), Panda Dániel, Ferencz, Sámuel, Zsigmond, (Bőny). Pap Ádám, (M.-Bodrogi), (Győr). Papp János, Miklós, (Felpécz). Pápay András, Ferencz, János, József, István (4), Mihály, (Felpécz), István, (Győr), János, (Felpécz). Patasi Elek, Ferencz, Imre, József, Sándor, (Ballony). Patkó Mihály, (Szap). Patonay József, Sámuel, (Bőny), István (2), (Gyömörő), Patyi László ev. tanító, (Szemere). Patzona Antal, Mihály, (Szemere). Pázmándy Sámuel, (Bőny), Pécsvárady Gergely- (Bőny). Pénzes István (2), János, (Téth). Perlaki Dávid, Gábor, Sándor, (Bezi), Dániel, (Győr) Gábor, (Kisbaboth), Petes Dániel, István, János, József, Péter, Sámuel, (Bőnyrétalap), Pethő Dömin, (Szentmárton). Petőtz János, Károly, Lajos, László, (Győr). Petrovicz József, János, (Asszonyfa). Petrovits Antal, Mihály, (Nagybajcs), Pillich Mihály, (Győr). Pintek András, Ferencz (2), György (2), János (3), József, István (2), Márton, Mihály (3), Pál, Péter, (Felpécz), József, Péter, (Bőny), József, Mihály, (Bőny). Pintér Ferencz (2), Ignácz, (Révfalu), Ferencz, János, Mihály (2), (Győr), Ferencz, Mihály (2), Miklós, Pál, (Hédervár). Pintzés Imre, Gábor, József, (Nagybajcs). Plesniczky Sámuel 449ev. lelkész, (Móriczhida). Póda Antal, Ignácz, József, (Asszonyfa). Polgár Antal, (Asszonyfa), Gábor, Imre, István, József (3), Pál, Sándor, (Téth), István, Pál, (Koronczó), János, (Gyömörő), Politz József, (Zámoly). Pongrátz István, plébános (Kúnsziget), István esperes, (Mezőörs), János, (Abda), Pottyondy Ferencz, Gusztáv, (Győr). Pozsgay János, (Gönyü), Pőtz Ignácz (2), Imre, István, (Nyárad), István, János, (Csilizradvány), József, (Vámos),?? plébános (Zámoly), Pracsek Antal, (Szentmárton). Prágay Mihály, (Gönyü), Prépost Ferencz, (Kapi). Prux Xavér (Győr). Pulay Gábor, (Bőny). Purglj György, (Győr). Pénzes N. (Koronczó).
Rába István, (Győr). Rabovszky Antal, Lajos, (Enese). Rácz István, János (2), Mihály, (Kispécz) Radányi József plébános, (Gönyü). Radó Ignácz (Enese). Radványi János, (Szap). Raffender Ágoston, (Győr). Raits Sándor, (Győr). Rákóczy András, (Sághalomalja). Régi György, István (2), János, Mihály, (Felpécz), István, (Szemere). Révész Bálint, János, (Kulcsod). Roboz András, Ádám, (Bőny), Ferencz, Gábor, Károly, József, (Szemere) Ferencz, Imre, István, József (2), Károly, Mihály, Miklós, Pál, (Bőny). Rogos Kálmán biztos, (Téth). Rohnyi János plébános, (Ásvány). Rommer Flórián, (Győr). Rommershofer Valér, (Győr). Ruzsitska Nepomuk, (Szentmárton).
Sághy András, Imre, János, Mihály, Pál, (Zámoly), István, (Szabadi), János, (Győr), Antal, Simon, (Nagybajcs), Zsigmond, (Patas). Sándor Ferencz, (Szemere), József, (Csilizradvány), József, (Patas), József, (Bőny), Móricz gróf, (Ráró). Sáry Károly, (Bőny). Sárközy József, Sámuel, (Bőny), József, Gyula, Kálmán, Zsigmond, (Töltéstava). Sátor Antal, (Bőnyrétalap). Schen János, plébános (Győr). Schopf Ignácz, Ferencz, (Győr). Schöberl Ferdinánd, (Győr), Sebestyén Péter, (Bőnyrétalap), Sebő Ignácz, (Ráró), Gábor, István, Károly (Gyömörő), Alajos, Albert, Ferencz, Gábor, Imre, János (3), József (2), István, Ignácz, Jónás, Károly, Lajos, Sándor (2), Tamás, (Nyárád), Sándor, (Asszonyfa), Sebők András, Elek, Imre, (Nyárád), István, János, Jónás, József, (Medve). Sereg József, (Bőny), Seregély Dávid, Ferencz, (Kispécz), József, (Kispécz). Seres István, (Zámoly). Sibrik Antal, Bálint, Ferenczi, Gábor, (Csécsény). Sidó Benjámin (Szap), Ferencz, Vendel, (Kispécz), Pál (Patas), Sándor, (Nagybajcs), István (2), János, József (2) Péter (2), Sándor (2), (Csilizradvány). Simon Pál, (Győr), József, Pál, (Ujfalu), István, (Győr), András, István, János, (2) (Szap), Mihály, (Bőny), András, Antal, Balázs (2), Ferencz, István, János (2), József (2), Károly (2), László, Miklós (2), (Patas), Zsigmond, (Győr). Simony Imre, (Kispécz), Simonyi István, Pál, (Felpécz). Simonsics János, (Bőny), István, József (2), (Győr). Siska Antal, Mihály, (Zámoly), Gábor, (Szabadi), Gábor, (Hédervár), József, (Bácsa). Smerknik József, (Kispécz). Sokoray Ferencz, István, László, (Téth), Ferencz, (Győr), István (2), János (2), József (2), Mihály, Samu, (Kisbaboth). Somogyi Ferencz, (Gyömörő), Ferencz, József, (Felpécz), János gróf, József gróf, (Csikvánd), András, György, János (2), Mihály, Pál, (Börcs), Ferencz, Pál, (Tápszentmiklós), Somorjai János, Pál (Felpécz), János plébános, (Téth), Soóky Sándor, (Gönyü). Soós János, (Patas) László, (Kulcsod). Sós Imre, plébános (Rábapatona), Antal (2), Balázs (2), Gábor, Károly, Miklós, Péter (4), (Patas). Sörös Antal, József, László, Péter, (Gönyű), Sándor, (Ujfalu). Sperklj György, (Vámos). Spilák Regináld, (Kajár). Spisics? (Győr). Steffanits József, (Győr), Strokay Antal, (Győr). Strommer Gallus, (Győr). Sufa Pál, (Kisbaboth). Suhajdy István, (Felpécz). Surányi András, György, József, (Koronczó), Ferencz, Sándor, (Győr), István, (Felpécz), Pál, (Gönyü). Süki Péter (2), Zsigmond, (Csilizradvány). Süttő József, (Győr). Sütöry György, (Sághi hegy), Ferencz (3), Gergely, István (3), János (3), Mihály, Pál, (Szemere), János, (Győr). Svastits Ignácz, (Rábapatona). Sverteczk Imre, József, (Börcs).
Szabó András (3), József, Márton, (Szemere), Dávid, (Szentmárton), István (2), Pál, táblabiró, Zsigmond, (Téth), István, (Koronczó), István, (Győr), Pál (2), (Győr), István, (Szap), Antal, István, János, József, Sándor, (Medve), János, (Pátka), Ferencz, István (4), József, János (2), László, Mihály, Miklós, Péter, Sándor, (3) Zsigmond, (Csilizradvány), Károly, László, (Bőny), Mihály, (Nagybaráti), Dávid, Gergely, Ferencz (2), Ágoston, István, József, János, Menyhért, Márton, Mihály, Péter, (Ballony), Dénes, Kálmán, Péter, (Bezi). Szakály Ferencz, (Felpécz), István, (Kisbaráth), Gábor, Imre, (2) Ignácz, István (2), János, József (2), Mihály, (Medve), Mihály, Sándor, (Győr). Szakmáry János, (Szentpál p.), Szakonyi Ignácz, (Bőny). Szalay Ádám, András, György, István, Mihály, (Győr), András, János, József, Mihály, (Kajár), András, Antal, Balázs (2), Gábor, Gáspár, József, Lőrincz, Mihály, (Nagybajcs), György (2), János, József, (Bácsa), Ferencz, István, Zsigmond, (Révfalu), Ferencz (2), János, (Ménfő), Dávid, Imre, István, János, Miklós, Sándor, Pál, (Kispécz). Mihály, (Győr), Ferencz, János, Mihály, Pál, (Győrsziget), Pál, (Réti), Pál, (Felpécz), Sándor, (Csikvánd), János ref. lelkész, (Pázmánd), György, István (2), (Kisbaráth), Lukács, (Vámos), Szalatsy Antal, József, (Győr). Szánthó Imre, János, (Bácsa), András, Ferencz, István, (Vének). Szántó Márton, (Szentmárton). Szarka Ádám, István, János (2), (Szemere), Dániel, János, József, Lajos, (Bezi), János, (Bőny). Szebényi Antal, (Szentmihály). Szeder Fábián, (Szentmárton), Szeghy István, (Bőny). Zsigmond (Szap), Székely Péter, Pál, (Bezi), Szekér Dániel, (Bőny). Szél János, József, Pál, (Mesterfa), Szeles Gábor, Zsigmond, (Szemere), József, (Csikvánd), Péter, (Csikvánd), Szemerey Sándor, (Szentmihály). Szemethy Gábor, János, (2) Imre, László, Simon, (Kisbajcs), Antal, Gábor (2), György, István, János, József (2), (Bácsa), Gáspár, János, Lajos, (Nagybajcs), Mihály, (Révfalu), Mihály, (Sághi hegy). Szentmihályi András, Pál, (Révfalu), András, István, József, Pál, (Győr), Ferencz (2), József, (Győr), György, István, János, József, (Szentiván). Szentpéterj János, (Nagybajcs), Szerdahely Ferencz, (Győr). Szét János, (Koronczó). Szigethi Ferencz, Gábor, György, István, (2) József, János, Lőrincz, Mihály, (Vámos) Gábor, János, (DunaszentpáI), András, Ferencz, György (2), József, Pál, (Hédervár). István, (Révfalu). Szilágyi János, Mihály, (Győr). Szilvásy István (Győr). Szivák István, plébános, (Ballony). Szokoly József, (Szentmárton), Szőke Sándor, Zsigmond, (Szemere). Szombathy Jakab, Sándor, (Kulcsod), Lajos (2), Péter, Sándor, Zsigmond, (Csilizradvány). Sztake Leander, (Győr). Sztankovich János, püspök (Győr). Szundy Pál, (Sághi hegy). Szündi György kasznár, Imre, Sándor, (Hetse puszta). Szür Lajos, (Bőnyrétalap). Szüts Antal, Sándor, (Kisszentjános-puszta), Adolf, Antal, (2) János, Mihály, Lajos, (Győr), Dénes, Ignácz, Lajos, (Téth), József, (Sághi puszta), Dénes, Ferencz, Gedeon, József, Péter, Sándor, (Töltéstava). Szvedeleszky Pál (2), (Szentmárton).
Takács János, József, Pál, (Felpécz), Ádám (2), János (3), István, József, (2) Mihály, Sándor, Pál, (Felpécz), Antal, (Hédervár), Ferencz, plébános (Dunaszentpál), Dániel, Mihály, (Ménfő), Ferencz, Márton, (Sághalom), György, (Gyömörő), István, (Vámos), István (2), (Mezőörs), István, 450(Pér), István, Ignácz, János, (Ballony), István, János, Vendel, (Koronczó), János, (Mérges), János (2), (Öttevény), János, juhász (Sághi puszta), Ferencz, István (4), János (2), egyik tanitó, Márton, Mihály, (Szemere), József, Sándor ker, ülnök, (Téth), József, (Bőny), János, (Nagyszentjánosi puszta), László, (Enese), Márton, (Nyúl), Márton, (Kulcsod), Mihály (2), (Szentpáli puszta), József, Mihály, (Győr), Mihály, (Medve), János, Pál (2), (Ikrény), Elek, István (3), József (2), László, Mihály, Miklós, Péter (4), Sándor, Zsigmond, (Csilizradvány), András, Ferencz, István, János (2), László, Miklós, Péter, (Patas), István, Zsigmond, (Szap). Takó István esküdt, Lajos, Miklós, Sándor, (Bőny). Tamásy István (3), József (2), Mihály (2), (Csilizradvány). Tanárky Sándor, (Szemere). Taploreczky. Kovács is, (Szemere). Tar István, Péter, Sándor, (Csilizradvány). Tarcsay Ferencz, (Győr). Tarsoly Ferenc, (Győrsziget). Tatay Gábor. Sámuel, (Nagybaráti). Tábor János, (Kisbajcs). Téglás András, Ferencz, István (2), János, József (Bácsa). Terner Péter, (Győr). Tersányszky Antal, (Győr). Tolnay András, Ferencz (2), Gábor (2), István, János, (Vámos), Gábor, (Bácsa), Imre, József (2), László, (Szabadi), Antal, Mihály, (Nagybajcs). Tompa János (Bácsa). Tompos István, (Bácsa), József, (Győr), Torkos János, (2, egyik cs. kir. főhadnagy), (Töltéstava), József, Imre, Kálmán, Móricz, (Győr), Ferencz, Lajos, (Révfalu). Tóth Ádám, András, György, Imre (2), István (4), János (4), József (2), Károly, Mihály (4), Pál (2), (Felpécz), András, (Szap), Antal, Ferencz, (Asszonyfa), Antal, János, (2) (Téth), Albert, András, Ferencz, Imre, István, (Ballony), Gáspár, Mihály, Sándor, (Nagybajcs), György, (Bőny), Imre (2), József, (Győr), István, (Asszonyfa), István, Lajos, (Kisbajcs), János ref. lelkész, (Mérges), István (2), János Péter, (Koronczó), János, ref. lelkész (Malomsok), István, János, András, György, István, Mihály, Mihály, József, Lajos, Sámuel, (Győr), Márton, (Győrsziget), Mihály, János (2), (Asszonyfa), József plébános, (Kisbarát), Pál, (Téth), József, (Mezőörs), Sándor, László, (Bőny). Török Antal, Ferencz, János, Károly, Mihály (2), (Asszonyfa), Ferencz, Sándor, (Győr), József, (Győrsziget). Trichtl József, (Győr), Tresztyén József, (Nyúl). Tuba István, József, László, Mihály, (Szabadi). Turcsányi Gábor, (Bőny), János, (Győr). Thury Oszvald (Győr), Tüskés György (3), János (2), Pál, (Bezi), János, József (2), László, Pál, (Enese).
Udvardy József ev. lelkész, (Bőny). Uj János, (Pázmándhegy), István (2), János (Sághi hegy), János, (Győr). Usalj Ferencz, (Győrsziget). János, (Győr). Uzsalj István, János, (Győr).
Varga Bálint, Benjámin, Gábor, István, Lajos, László, Sámuel, Sándor (2), Péter (2), Zsigmond, (Bőny), András (2), József (5), István (2), (Bőnyrétalap), János, József, Bálint, István, (Győr), Bálint (2), Lajos, (Szemere), Ábel, Ádám, Ferencz, Imre, János, (2) Jónás, Károly, (Ballony), István (2), János, László, Mihály, Miklós, Sándor, (Börcs), Ferencz, István (2), János, Mihály, (Mezőörs). Varga Kis János, (Mezőörs). Váczy Ferencz, (Ballony). Vajai György, (Révfalu). Vajda Ferencz, Gábor, Ignácz, (Győr), Sámuel, (Bőny). Váry Nagy Gábor, (Bőny). Varju Ferencz, János, (Felpécz). Vas Balázs, (Ballony), István, (Szap), András, Imre, János (2), József, Mihály, (Medve), Menyhért, (Nagybajcs). Vásárhelyi József pászt., (Csanak). Veber Dienes, (Szentmárton). Végh Antal, (Bőny), Antal, (Rétalap puszta), Ignácz, (Medve), János fejérmegyei főjegyző, (Töltéstava), János, (Bőny). Véghelius Zsigmond, (Rétalap-puszta). Vesnyei János, (Szap). Vetsei József (2), (Téth), Viczay Adolf, Héder, Károly grófok, (Hédervár). Vida Gábor (2), József, Gábor, László, Mihály, Sándor, (Szabadi), Gábor, István, József (2) (Bácsa), István, (Ballony), József, (Medve), József káplány, (Kóny), András, Gábor, Lajos, Lőrincz, Péter, (Csilizradvány), Albert, Alajos (2), András (2), Antal, Ferencz (3), Ignácz, István (2), József (2), János, Joachim, Jónás (2), Károly, Gábor (2), Lajos, Mihály (2), Péter (2), Tamás, Vendel, (Nyárad), Gábor, György, Imre, János, Pál, Sándor, (Kisbajcs). Vidos Lajos, (Mérges). Világi András, Antal, István, Mihály, (Tényő). Vincze Friedrich, Ignácz, József, Lajos, Móricz, (Bőny). Vinterl Antal, (Győr). Vizkelety János, (Kisbaráti), Vörös András, (Győr), Gábor (2), István (2), Mihály, Sándor, Zsigmond, (Kulcsod), István, Péter, (Tényő), Antal, István, László, Péter (2), Sándor, (Ballony), István, (Győrsziget). Veöreös János (2), (Győr). Vörös József, Pál, (Asszonyfa), Ferencz, János (2), József, (Csilizradvány), Imre, István, Mihály (2), Sámuel, (Győr-ujváros), Vurda Károly, (Győr).
Zádory Ferencz, György, (Hédervár). Zailer György, (Győr). Zalka György, (Győr), István, (Gönyü), József (2), Mihály, (Pér), István, (Eörkény-puszta). Zámolyi György, (Asszonyfa). Zarmótzay András, István, Mihály, Pál, (Koronczó). Zarnóczy József, (Győr). Zánthó Lajos, Mihály, (Győr). Zathureczky István, József, János, Károly, Miklós (2), Pál, (Felpécz), Sámuel, (Győr). Zelenay András, János, József, (Győr). Zerpah János, (Győr). Zichy Aladár, Béla, Henrik, Hernás, Ottó, Pál grófok, (Öttevény). Zigány József, (Bezi). Zilberknoll plébános, (Gyarmat). Zlajkó Ignácz, (Győr). Zmeskál István, József, Sándor, (Győr). Zombath Antal, Ferencz, István, (Győr). Zöch Fridolin, (Győr). Zsemlye Gergely, István, Péter (2), (Ballony), Péter, (Csilizradvány). Zsigray Eugén, Sándor, (Szemere).

« Győr vármegye és város története. Irta Reiszig Ede dr. a szerkesztő-bizottság tagja. A ref. egyházra vonatkozó részt Szabó Zsigmond ref. lelkész, az ág. ev. egyházra vonatkozót Isoó Vincze ág. ev. lelkész irta. A vármegye legújabb korának történetét Kiss István dr. irta meg. KEZDŐLAP

Győr vármegye

Tartalomjegyzék

 HEVES VÁRMEGYE. »