Lehetetlen levén a megegyezés az 1868: XXX. t.-cz. megalkotása után is Fiume kormányzatára nézve a regnikoláris bizottságok között, mint Fiume történetében megirtuk, 1870. julius 29-én gr. Zichy József kinevezésével megteremtették a provizóriumot, mely mind máig fennáll Fiuméban.

A provizóriumot szabályozó királyi leirat szerint a kormányzó, a kit a király a magyar miniszterium előterjesztésére és a miniszterelnök ellenjegyzése mellett nevez ki, "fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó" czímet visel, a magyar-horvát tengermelléken a tengerészeti kormányzat vezetője. Fiume városára nézve a kormányzó a magyar miniszterium közvetítője, élén áll Fiume város és kerülete közigazgatásának, ily minőségben vezeti a fiumei képviseleti és országgyülési választásokat.

A városi szabályzat szerint a kormányzó hivja össze a városi képviselők megválasztására Fiume és kerületének aktiv választási joggal biró polgárait; ő veszi át a választási jegyzőkönyveket, s összehivja 8 nap alatt az új képviselők közgyülését, s ha nem választható egyén került a bizottságba, beterjeszti megjegyzéseit 323a képviselőtestületnek. A választások igazolását a képviselőtestület köteles bejelenteni a kormányzónak, ugyancsak az ő kezébe teszik le az igazolt képviselők a király iránti hűségre, az alkotmány és a statutum tiszteletben tartására ünnepélyes fogadalmukat. A képviselőtestület a kormányzó közvetítése útján levelez a miniszteriummal, noha joga van közvetlenül a miniszteriumhoz fordulnia. A képviselőtestület határozatait, ha az alkotmányba, a fennálló törvényekbe, az állami érdekekbe vagy a városi szabályzatba ütköznének, a kormányzó felfüggesztheti; ellenben a képviselőtestületnek joga van a felfüggesztés ellen a miniszteriumhoz fölebbezni. Ha ugyanilyen okok miatt a végrehajtást a polgármester függeszti föl, tartozik a kormányzó határozatát kikérni. A kormányzónak jogában áll a képviselőtestület üléseiben megjelenni s ott bármikor felszóllalni, hivatalos inditványokat terjeszthet a közgyülés elé, mely azokat az ügyrendtartás értelmében tárgyalás alá veszi. A közgyülés jegyzőkönyvét másolatban hivatalosan közölni kell a kormányzóval.

A tengerészeti hatóság hivatalos czíme: "Magyar királyi tengerészeti hatóság". Hatásköre kiterjed a magyar korona országainak egész tengerpartjára. Szolgálati, személyzeti és fegyelmi ügyekben közvetlenül a kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendelkezése alatt áll. Alája vannak rendelve 324a m. kir. révhivatalok, révkirendeltségek, a martinschizzai m. kir. tengeri vesztegintézet, a fiumei tengerészeti akadémia.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter által 1892. február 7-én kiadott utasítás a tengerészeti hatóság ügykörét és hivatását következőkben szabja meg.

A tengerészeti hatóság, mint a kereskedelemügyi miniszternek tengerészeti ügyekben végrehajtó közege, ellátja a tengerészeti közigazgatás hatáskörébe tartozó összes személyi, tengerészeti, hajózási, kereskedelmi, műszaki, tengerész-szokoktatási, tengeri egészségi, valamint tengeri veszteglési ügyeket, nevezetesen:

1. ellátja a tengerészeti közigazgatást a fennálló törvények, miniszteri rendeletek és szabályok, valamint a jelen szolgálati utasításban megállapított részletes határozatok szem előtt tartása mellett;

2. intézi a tengerészeti hatóság és az alája rendelt hivatalok, intézetek stb. személyi és fegyelmi ügyeit, valamint ellátja azok dologi ügyeit;

3. felügyeletet és ellenőrzést gyakorol az említett hivatalok, intézetek stb. működése felett;

4. ellenőrzi az ügykörét érintő törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak pontos megtartását, figyelemmel kiséri azoknak hatását és eredményeit és a tett tapasztalatokról a kereskedelemügyi miniszternek jelentést tesz;

5. gondoskodik, illetőleg javaslatot tesz a hazai tengerészet, a tengeri kereskedelem és forgalom előmozdítására szolgáló intézményekről és intézkedésekről. E végből megfigyelni tartozik egy felől az ország tengerészeti, tengeri hajózási, kereskedelmi, halászati, hajóépítési és hajóbiztosítási viszonyait, másfelől a külállamoknak hasonló viszonyait és azoknak hatását hazai viszonyaink alakulására és fejlődésére. Különös figyelmet fordít az ezen ügyek terén előforduló fontosabb jelenségekre és új gyakorlati találmányokra, valamint a tengerészeti törvényhozásokra;

6. figyelemmel kiséri a vasúti és tengeri fuvardíjak alakulásait, a vámrendszer vagy egyes vámdíjtételek hatását, valamint a nemzetközi vám-, kereskedelmi, hajózási és konzuli szerződéseket;

7. szabályozza a magyar korona országainak tengerpartja mentén üzött bel- és külföldi hajózást, és arra felügyel, kivéve a hadi tengerészet ügyeit;

8. felügyeletet gyakorol a magyar tengeri vitorla- és gőzhajózás, különösen pedig az állami segélyezésben részesülő tengeri hajózási vállalatok működése felett, melyeknek szerződésszerű szolgálatát ellenőrzi, javaslatokat tesz új rendes gőzhajózási járatok berendezése és meglévők esetleges módosítása iránt;

9. gondoskodik a tengeri hajózás és forgalom érdekében szükséges építkezések, és berendezések, úgy mint a kikötőmedenczék, mólók, hullámgátak, rakodópartok, kikötőhelyek, dokkok, hajógyárak, kikötői tárházak, szabad rakodóterületek, utak és vágányok, fénytornyok, horgonyjelek, úszóművek, emelőgépek, hidraulikus felhuzógépek, egészségügyi- és veszteglési és a tengerészeti szolgálatra rendelt egyéb épületek stb. s azok berendezésének és világításának fentartásáról s ezen művek czélszerű kihasználásáról és kezeléséről, indokolt javaslatot tesz a szükséges építkezések és berendezések létesítésére s a kereskedelemügyi miniszternek erre vonatkozó rendeleteit végrehajtja;

10. intézi a közös fénytornyok ügyeit;

11. gondoskodik a saját, valamint az alantas hivatalai kezelése alatt álló úszóművek fentartásáról, kezeléséről és kellő használatáról;

12. intézi a fiumei kőolaj- és szabad kikötő (punto franco) különleges ügyeit;

13. közreműködik a kincstár tulajdonát képező épületek és területek iránt felmerülő jogi kérdések, mint pl. a határszabályozások, telekkönyvi bekebelezések, átiratások stb. elintézésében;

14. a tengerészeti szakoktatás felett felügyeletet gyakorol;

15. ellátja a kereskedelmi tengerészetben létező összes rangfokozatok és minősítések elnyerésére előirt vizsgálatokra és képesítésekre vonatkozó ügyeket és ezen rangfokozatok adományozasát, a mennyiben ez hatáskörébe tartozik;

32516. nyilvántartja a magyar kereskedelmi tengerészet személyzetét és tárgyalja a tengerészek szolgálati könyveire vonatkozó, továbbá az inséges, szökött vagy külföldön elhalt tengerészek ügyeit;

17. felügyel a tengeri hajóépítészetre, figyelemmel kiséri az annak fejlesztésére szolgáló eszközöket és előmozdítja a képzett hajóépítő mesterek alkalmazását;

18. a tengeri hajók köbözését az erre vonatkozó szabályok értelmében foganatosíttatja;

19. a hosszújáratu és a nagyparthajózású hajók, továbbá a yachtok lajstromait vezeti és ezek lajstromozási okmányait kiállítja, valamint a kisparthajózási hajók lajstromozása fölött felügyeletet gyakorol;

20. ellenőrzi és szükség szerint megvizsgálja a tengeri hajók szerkezetét és minőségét, szabályszerü felszerelését és legénységgel való ellátását, valamint a hajógépeket és kazánokat;

21. ellátja a hajónaplókra és a hajókalauzolásra vonatkozó ügyeket;

22. intézi a kikötői és konzuli hajóilletékekre vonatkozó ügyeket;

23. intézi a tengerészeti segélyalapok ügyeit;

24. felügyel a tengeri halászatra, haltenyésztésre és halkereskedésre s azok fejlesztéséről gondoskodik;

25. ellátja a tengeri egészségi és veszteglési ügyeket. - Ide tartozik nevezetesen:

A martinschizzai vesztegintézet ügyeinek intézése és mindazon intézmények létesítése és fejlesztése iránti gondoskodás, melyek a tengeri egészségügyi és veszteglési szolgálat előmozdítására szolgálnak.

A tengeri egészségügyre, veszteglésre és állategészségügyre vonatkozó törvények, rendeletek és szabályok végrehajtását szemmel tartja és azoknak kétes esetekben való alkalmazása felett a fennálló törvények és szabályok értelmében határoz.

Sürgős szükség esetében elrendeli az elővigyázati rendszabályokat vagy a veszteglést az oly vidékekről érkező hajók ellen, hol ragályos betegség ütött ki és megállapitja a veszteglési határidőt és egyéb veszteglési intézkedéseket, a fennálló törvények és szabályok figyelembentartásával. Ebbeli intézkedéseiben szükség szerint trieszti a cs. kir. tengerészeti hatósággal és a politikai hatóságokkal egyetértőleg jár el.

Egyébként pedig a kereskedelemügyi miniszter utasitásai alapján végrehajtja azon intézkedéseket, melyeknek czélja a vészes vidékekről érkező hajók, személyeknek, állatoknak és termékeknek a magyar korona országainak kikötőibe való behozatalának korlátozása vagy egészen betiltása.

326A tengeregészségügyi szabályzatban foglalt elvi határozatok alapján szükség esetén az alantas hatóságok meghallgatása után dönt a magán felek által azon egészségügyi eljárás ellen emelt panaszok felett, melyeket az alatta álló közegek a hajókra, személyekre és árukra alkalmaztak; másodfolyamodásulag határoz a tengeregészségügyi szabályok ellen elkövetett oly kihágások felett, a melyekre nézve a révhivatatalok elsőfolyamodásulag határoztak és meginditja az illetékes biróságnál az eljárást a tengeregészségügyi szabályok elleni oly cselekményekre nézve, melyek büntettet, vétséget vagy kihágást képeznek.

Gondoskodik a tengeri egészségi és veszteglésügy terén észlelt hiányok megszüntetéséről, a fennálló és czélszerütleneknek mutatkozó szabályzatok és intézkedések javitásáról vagy módositásáról ugy saját hatáskörében, mint a megfelelő javaslatok előterjesztése által;

26. elintézi a hajótulajdonosok, hajóvezetők és tengerészek között a tengeri utak alkalmával felmerülő viszálykodásokra és az emlitett egyének kötelezettségeire és kölcsönös igényeire, ugyszintén a hajókárokra és hajótörésekre vonatkozó ügyeket, a mennyiben azok a tengerészeti törvényeken alapulnak és az illető esetekben döntés nincs a biróság illetékességének fentartva; továbbá intézi a hajótörések, valamint a magyar honpolgárok hazaszállítása alkalmával felmerülő költségek megállapítására, felosztására, behajtására és elszámolására vonatkozó ügyeket;

27. a tengeri hajózás gyakorlására, továbbá a hajósoknak, mint olyanoknak jogaira és kötelességeire vonatkozó törvények rendeletek és révrendőrségi szabályok alkalmazásáról gondoskodik és másodfolyamodásulag határoz ezen törvények, szabályok és rendeletek megszegése eseteiben, a mennyiben az elkövetett vétségek nem foglalják magukban a törvény oly áthágását, mely a biróságok illetékessége alá tartozik;

28. elkészíti a magyar korona országai tengerpartjának általános és részletes tengerészeti térképeit, azokat időnként helyesbíti, általában ellátja a hidrografiai ügyeket, különös figyelemmel a magyar korona országainak tengerpartjára;

29. közreműködik a szakmáját érintő kiállitási ügyekben;

30. szakszerüen feldolgozza az összes tengeri személy-, hajó- és áruforgalomra vonatkozó statisztikai anyagot és a tengerészeti hatóság hivatalos közlönyének, a magyar tengerészeti évkönyvnek és az egyéb hivatalos jellegü tengerészeti közleményeknek szerkesztéséről gondoskodik;

31. kezeli a tengerészeti hatóság könyvtárát és múzeumát;

32. javaslatokat tesz a kereskedelemügyi miniszterhez elismerések nyilvánitása, továbbá jutalmak, legfelsőbb kitüntetések stb. adományozása tekintetében a hajótulajdonosok, tengerészek és a tengerészet körében foglalkozó más egyének oly kitünő és különösen figyelemreméltó cselekedetei esetében, melyekkel a hazai kereskedelmi tengerészet és tengeri forgalom körül érdemeket szereztek; úgyszintén vezeti a tárgyalásokat az érdemesült hajókapitányok számára adományozandó díszlobogó iránt;

33. hivatva van új osztrák-magyar tengeri konzuli hivatalok felállítása, betöltése és megszüntetése, azok szervezése, ügykezelése és személyzete tekintetében, továbbá a magyar korona országainak tengeri kikötőiben szervezendő külföldi hivatalok felállítása és az illető konzulok kinevezése iránt javaslatokat, illetőleg véleményes jelentéseket tenni;

34. évenkint részletesen indokolt javaslatot tesz a kereskedelemügyi miniszteri tárczának a tengerészeti hatóság ügykörére vonatkozó költségelőirányzatára nézve és elkésziti az állami zárszámadásnak a hatóság ügykörébe tartozó részét, valamint annak indokolását;

35. ellátja a tengerészeti közigazgatás körében előforduló összes műszaki ügyeket, különösen a kikötői épitkezések, berendezések és munkálatok körüli műszaki teendőket. Nevezetesen elkésziti az azokra vonatkozó terveket, ellenőrzi és vezeti a munkálatok végrehajtását, foganatositja a hatáskörébe tartozó felülvizsgálatokat, a használatnak átadott művek, berendezések és felszerelések felett a műszaki felügyeletet gyakorolja s gondoskodik azoknak fenntartásáról és javításáról;

36. végzi mindazon állami épitkezési ügyeket, melyek a Fiume területén 327létező állami hivataloknál (a m. kir. államvasutak fiumei műszaki ügyei kivételével) előfordulnak;

37. kezeli a szentpéter-fiumei állami utnak Fiume területén átvonuló szakaszát és a Fiumárán levő közuti hidat.

A tengerészeti hatóságnak elnöke a fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó, a ki ezen minőségében a tengerészeti hatóságnak összes ügyeit vezeti.

Az elnökhelyettes (miniszteri tanácsos), azonkivül, hogy az ügykörébe utalt teendőket végzi, az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti. Az elnökhelyettest ő felsége nevezi ki.

A tengerészeti hatóság három ügyosztályból áll; még pedig: a közigazgatási, a tengerészeti és a műszaki ügyosztályból, mely utóbbi két alosztályra oszlik. Ez ügyosztályok mellett van számvevőség és segédhivatal.

A hatóság elnökhelyettese és vezetője Fest Kálmán min. oszt. tanácsos.