110A fiumei izraelita hitközség.
Írta Gerlóczi Adolf
Írta Gerlóczi Adolf
A fiumei izraelita hitközség történetét teljes homály fedi. Egyedül a "Belvedere" úton levő régi izraelita temető nyujthat némi tájékozást a multra nézve. A régi temető sirköveiből, melyek egyikének-másikának felirata még tisztán olvasható, megtudjuk, hogy már a mult században laktak zsidók Fiuméban. Erről tanuskodik dr. Büchler Sándor "Zsidó letelepedések Európában a XVI. és XVII. században" czímű munkájában is. (36. l.)
Spanyol zsidók.
A Fiuméban lakó zsidók spanyol származásuak voltak, a kik Keletről, legnagyobb részben pedig Dalmátországból, Spalato és Ragusa városokból jöttek be, hogy itt kereskedést űzzenek.
A mult században letelepedett zsidók száma nem állapítható meg. Hogy nagyon jelentéktelen lehetett, bizonyítja az a körülmény, hogy ez időből csak egy sirkövet találunk a temetőben. De a zsidó hitközségnek több mint százados fennállását bizonyítja az imaházban levő Tora-tekercs is. Ezt ugyanis Jizchak Pardo Ragusából bevándorolt kereskedő 1789-ben ajándékozta a hitközségnek; s a Tora ezüst díszítményei szintén mult századbeli munkára vallanak.
A mult századbeli adatok Kohen Nátán volt hitközségi elnök házánál kiütött nagy tüz martalékaivá lettek. Csupán csak három anyakönyv maradt meg az összes iratok közül, minthogy azok az akkori anyakönyvvezetőnél, rabbi Salomo Raffaele Mondolfo Halevi birtokában voltak.
XIX. század.
A három anyakönyvben a születési, esketési és halálozási bejegyzések 1824. junius hó 25-én kezdődnek (az első bejegyzett Sabato Elia Piazza volt); a folytatólagos bejegyzések mind a mai napig teljes pontossággal feltalálhatók. E hiteles adatok bizonyítják, hogy a Piazza, Valenzin, Kohen, Pardo, Jesurun, Jachia, Benporath, Mondolfo stb. levantei zsidó családok e század kezdetén Fiuméban laktak. Az 1835-1850. években már német és olasz nevű zsidókkal is találkozunk, mikor is már Ausztriából, különösen Triesztből, azonkivül Olaszországból is számosan megtelepedtek az akkor még jelentéktelen városkában.
Magyar zsidó családok.
Ez időben találjuk a Reizner, Wilheim, Eisner, Rosenberger, Russi, Nigris, Mortara, Hering, Kelner, Pincherle, Treves stb. családokat; 1850-től kezdve pedig már magyarországi zsidók telepednek le Fiuméban, így a Mayländer-család Körmendről, a Popper-család Pápáról, a Kornitzer-család B.-Gyarmatról.
A hitközség tagjainak száma folyton váltakozott; de 50-60 főre ment rendesen. 1870-ben egyszerre megcsappant a hitközségi tagok száma és 1880-ban sem találunk többet 20 családnál. A régi fiumei zsidó családokból csak Mondolfo és Luzzatto maradt meg.
Hitközség mai népessége.
1880 óta azonban a hitközség tagjai egyre szaporodtak. 1882-ben már új lelkészt és hitoktatót választott a hitközség Gerlóczi M. Adolf személyében. A hitközség ügyeit 37 éven át Sabato Levi Mondolfo vezette mint 111elnök. 1895. április 14-én meghalván, a hitközség Hliniki Neuberger Ármint választotta elnökül. Ma a fiumei izr. hitközség 250-260 hitközségi adófizető tagot és 1600 lelket számlál, kik néhány külföldi kivételével kizárólag magyarországiak és mind magyar honpolgárok. A régi fiumei családok közül csak a Mondolfo és Macchioro családot találjuk a magyar kikötő-városban.
A kultuszt és a rituális szertartásokat régebben a spanyol (szefard) szokások szerint végezték; egyszerre azonban - a hitközség visszaesése alkalmával - a ritus aschkenázra tértek át.
Imaház.
A hitközség spanyol ritus szerint berendezett imaháza az ó-városban, egy régi épületben van. Ez épület a hitközség tulajdona; ajándékba kapta 1832-ben Mózes Halevitől. Ugyanez épület első emeletén van a hitközségi iroda. A hitközség hivatalos nyelve ugyanaz mint Fiume városáé: az olasz. A zsidó főünnepeken azonban magyar és olasz nyelven végzik az isteni tiszteletet.
Lelkész és előljáróság.
1885-ben Gerlóczi M. Adolf rabbi, ki ma is lelkipásztora a fiumei izraelita hitközségnek, Mattersdorfer Antallal és Treusch Józseffel megalapította a "Chevra Kadischa" jótékonysági egyesületet, mely már külön temetőt vásárolt. A régi temető még ma is létezik, de midőn 1869-ben megtelt, a városi központi temetőben kapott a hitközség egy darab helyet, a mely ma is temetkezési czélra szolgál. A "Chevra Kadischa" elnöke Hartmann József, alelnöke Kemény Dezső.
A hitközségben határozott magyar szellem uralkodik. Elnöke hliniki Neuberger Ármin, alelnöke dr. Sachs Henrik ügyvéd, II. alelnöke Ehrlich Emil. Évi jövödelme - kizárólag kultuszadókból - 4000 frt; évi kiadása 3800 frt. Ez összegből fizeti a hitközség a rabbit és a község három hivatalnokát. A hitközség kebelében templomépítő bizottság is alakult, melynek feladata adminisztrativ és pénzügyi tekintetben előkészíteni az új templom fölépítését.
