| « A görög-katholikus egyház szervezete és közigazgatása. Irta Bulk Kornél. | KEZDŐLAP | Az ev. református egyház. Irta Sulyok István. » |
426A görög-keleti román egyház szervezete és közigazgatása.
Irta Diamandy Miklós
Irta Diamandy Miklós
Az utolsó nagyváradi gör. kel. püspök, kiről az egyháztörténet említést tesz, Efrem Veniámin, 1695-ben húnyt el Nagyváradon. Ekkor szűnt meg a nagyváradi görög-keleti püspökség is, melynek székháza a jelenlegi várad-velenczei gör. kel. román templommal szemben volt. A biharmegyei gör. keleti híveket alárendelték az aradi gör. keleti püspöknek, kinek azok ma is fenhatósága alá tartoznak, míg Nagyváradon 1793-ban egy gör. kel. consistoriumot szerveztek, mely az aradi gör. keleti püspök fenhatósága alatt állott, és mely azóta szakadatlanul fennáll és működik.
A biharmegyei gör. kel. román egyház az aradi gör. kel. román püspökséghez, illetve az aradi gör. kel. román metropolitához (érsekséghez) tartozik és közvetetlen a nagyváradi gör. kel. román consistorium (szentszék) fenhatósága alatt áll.
A biharmegyei gör. keleti román egyház ügyeit az aradi gör. keleti román egyházmegyei synodus (zsinat) és a nagyváradi gör. kel. román egyházmegyei consistorium (szentszék) intézi el.
A synodus.
A synodus az egyházmegye képviselete, mely a papság és a nép képviselőiből alakul, és az aradi gör. keleti román püspökön, mint annak elnökén kívül, 60 tagból áll, kik közül 20 papi és 40 világi képviselő. E zsinatban Bihar-megye gör. keleti egyháza híveinek aránya szerint 6 papi és 12 világi, tehát 18 taggal van képviselve. A zsinat tagjai három évre választatnak és újra megválaszthatók. E zsinat évenként rendesen egyszer és pedig a húsvét vasárnapját követő vasárnapon tartatik.
Az egyházmegyei zsinat teendői: a vallásszabadság és egyházi önkormányzat fentartása a hazai és a gör. keleti egyház egyházjogának törvényei értelmében; - az aradi gör. kel. román egyházmegyei püspök választása és a püspöki zsinathoz való felterjesztése kánoni vizsgálat letétele végett; - az egyházmegyei consistorium tagjainak és a nagyváradi gör. keleti román consistorium elnökének megválasztása; - az egyházmegye tulajdonát képező vagyon és alapok felügyelete és ily alapoknak létesítése; - a papság és a hívek fegyelmezésére és művelődése érdekében az elemi és középiskolákban a hittan tanítására vonatkozó tanácskozások és határozatok; - kellő eszközök előállítása az ifjúság művelődésének előmozdítására, és az egyházi és iskolai szolgálatra hivatással bíró férfiak kiképzése; - szegény egyházak és iskolák segélyezése és e czélra pénzgyűjtések elrendelése; - az egyházmegye évi költségvetésének megállapítása és az évi számadások megvizsgálása, valamint a fizetések meghatározása; - az egyházi és iskolai tudományos munkák megjutalmazása; - A választókerületek kikerekítése; - elhárítása az egyházi vagy világi törvény végrehajtásában mutatkozó nehézségeknek.
Az egyházmegyei zsinat tagjai a következő módon választatnak:
Az egyházmegye 20 választókerületre osztatik, melyből a biharmegyei egyházra 6 kerület esik. - Minden választókerületben egy papi és két világi képviselő választatik, tehát Bihar-megye gör. kel. román egyháza összesen 18 képviselőt választ, kik közül 6 pap és 12 világi. - Az egyházmegyei consistorium minden választókerület számára két biztost nevez ki, egyet a papi rendből a papok számára, a másikat a világiak közül a világiak számára. - A papok a consistoriumi biztos elnöklete alatt összegyűjtve, megválasztják a két bizalmi férfiút, a jegyzőt és a papi képviselőt, kit megbízó levéllel látnak el. A világi képviselőket az egyházközségek parochiai zsinataiban választják meg. Minden választó két 427világi képviselőre szavaz. A választókerület parochiai zsinatjainak választási jegyzőkönyveit átadó bizalmi férfiak, a consistorium által kiküldött biztos elnöklete alatt, szavazatszedő testületté alakulnak. Egyenlő szavazat esetén sorshúzás dönt. Választó és választható, minden parochiai zsinati tag, ha nagykorú és feddhetetlen magaviseletű. A zsinati képviselők választása Szt. Tamás vasárnapja előtt 6 hét lefolyása alatt eszközlendő.
Nagyvárad. - A görög-keleti templom.
Lojanek J. felvétele.
A consistorium.
A biharmegyei gör. kel. román egyház közvetetlen a nagyváradi gör. kel. román consistorium fenhatósága alatt áll. E consistorium a biharmegyei gör. kel. román egyház összes egyházi, iskolai és alapítványi ügyeinek közigazgatási és igazságszolgáltatási állandó közege. Természetes elnöke az aradi gör. kel. román püspök, kinek helyettese az egyházmegyei synodus által megválasztott vicarius, mint szentszéki elnök. Tagjai rendesek és tiszteletbeliek; mindnyájan consistoriumi ülnök czímet viselnek.
A consistorium egyházi, iskolai és gazdasági tanácsra oszlik melyeknek mindegyike önállóan végzi teendőit Egyházmegyei Consistorium általános czíme alatt.
Az egyházi tanács egy fizetéses előadó (referens) és 8 tiszteletbeli tagból áll, a kik lelkészek, és egy házasságvédőből, a ki világi is lehet. Az iskolai tanács egy fizetéses előadó és 8 tiszteletbeli, tehát összesen 9 tagból áll, a kik közül hárman egyháziak és hatan világiak. A gazdasági tanács szintén 9 tagból áll, a kik közül hárman egyháziak és hatan világiak.
A szentszéknek van egy fizetéses titkára, a ki a jegyzői teendőket is végzi. Azonkivül van egy fizetéses levéltárnoka, ügyésze és végre megfelelő számu irnoka.
A rendes és a tiszteletbeli ülnököket az egyházmegyei zsinat választja meg életfogytiglan, kiket ez állásukban a püspök erősít meg. Az iskolai és gazdasági tanácsok tagjai három évre választatnak, de három év után újra választhatók. A házasságvédőt és a kezelési személyzetet az elnök nevezi ki, az ügyészt és titkárt a consistorium mindhárom tanácsának tagjai választják. A consistoriumi tanácsok ügyeiben, a szentszéki elnök elnöklete alatt legalább 4 ülnöktagjának részvétele mellett határoznak.
A egyházi tanács teendői közé tartozik dönteni a szentségekre és szertartásokra vonatkozó ügyekben, gondoskodni a templomok beszenteléséről és a szükséges szertartásos tárgyakkal való ellátásáról. Őrködik a valláserkölcsi magaviselet fölött. Az alárendelt papság fegyelmi ügyeiben mint fegyelmi hatóság első fokban itélkezik; az esperesi székektől felebbezett és eléje terjesztett ügyekben másodfokulag itélkezik. Gondoskodik, hogy a szentszék fenhatósága alatt állók teljesítsék hivatásukat, hogy az esperesek évenként a consistorium elé terjesszék a kerületi papság és a hívek összeírását; és hogy a parochiák és az esperességek zsinatjai a magyarországi és erdélyi gör. kel. egyház szervezési szabályzata szerint teljesítsék kötelességeiket. Állandó bizottságot küld ki a papi állásra előléptetendő klerikusok vizsgázására és intézkedik, hogy a püspök elhalálozása után legkésőbb három hó lefolyása alatt egyházmegyi zsinat hivassék egybe püspökválasztás czéljából.
428Az iskolai tanács ellenőrzi a felekezeti iskolákat; gondoskodik, hogy más iskolákban a gör. kel. román ifjuság vallástanát tanulja és templomát látogassa. Őrködik a tanítók és tanárok erkölcsi magaviselete fölött és fegyelmi ügyekben mint elsőfokú hatóság határoz. Bizottságot küld ki a tanítójelöltek megvizsgázására. Évenként kimerítő jelentést tesz az egyházmegyei zsinathoz az iskolák és az oktatás állapításáról és javaslatokat az iskolaügy előmozdítása érdekében. Az iskolai szünetek idejére évenként tanítói értekezletek tartását rendeli el.
A gazdasági tanács hatáskörébe tartozik kezelni az egyház vagyonát, elkészíteni és felterjeszteni az évi költségvetést az egyházmegyei zsinathoz. Pontos számadást vezetni az évi bevételekről és kiadásokról és azt felterjeszteni az egyházmegyei zsinathoz, megválasztani saját kebeléből az egyházmegyei pénztárnokot és ellenőrt, szóval őrködni az egyházi vagyon fölött.
A teljes ülés a consistorium mindhárom tanácsának valamennyi ülnökéből áll és megválasztja a consistorium titkárát és ügyészét, megerősíti a kerületi espereseket, a középiskolák tanácsait és a hittanárokat, végre intézkedik az esperességi, egyházmegyei zsinatok és a nemzeti egyházi congressus tagjai választásának vezetése iránt.
Esperességek.
A nagyváradi gör. kel. román consistorium alá tartozó Bihar vármegye gör. kel. román egyháza, melynek 92,036 férfi és 91,270 nő, tehát összesen 183,306 híve van, hat esperességre oszlik. Összes vagyona 3.566,356 korona.
A nagyváradi esperesség székhelye Nagyvárad. Ide tartozik 48 anyaegyház és 172 fiókegyház. Híveinek száma 31,969 és pedig 16,140 férfi és 15,829 nő. Összes vagyona 1.554,792 korona.
A pestesi esperesség székhelye Felső-Lugas. Ez esperességhez 41 anya és 15 fiókegyház tartozik, híveinek száma 35,086 és pedig 17,888 férfi és 17,198 nő. Összes vagyona 452,280 korona.
A tenkei esperesség ideiglenes székhelye Méhkerék. Ez esperességhez 32 anya- és 23 fiókegyház tartozik. Híveinek száma 28,151 és pedig 14,156 férfi és 13,995 nő. Összes vagyona 652,942 korona.
A béli esperesség ideiglenes székhelye Fekete-Györös. Ez esperességhez 35 anya- és 14 fiókegyház tartozik. Híveinek száma 26,903 és pedig 13,304 férfi és 13,599 nő. Összes vagyona 273,030 korona.
A belényesi esperesség székhelye Belényes, míg azonban a jelenlegi esperes látja el az esperesi teendőket, felsőbb egyházi hatósági intézkedés alapján székhelye Robogány. Ez esperességhez 46 anya- és 14 fiókegyház tartozik. Híveinek száma 32,222 és pedig 15,987 férfi és 16,235 nő. Összes vagyona 296,346 korona.
A Vaskohi esperesség rendes székhelye Vaskoh, míg azonban a mostani esperes látja el az esperesi teendőket, addig Belényes a székhelye. Ez esperességhez 40 anya- és 19 fiókegyház tartozik. Híveinek száma 28,975 és pedig 14,561 férfi és 14,414 nő. Összes vagyona 336,966 korona.
Az esperesség ügyeit az esperességi szék, a zsinat, a bizottság és az esperességi gondnokság intézi. Élén az esperes áll.
Esperesi szék.
Az esperesi szék egyházi ügyekben elsőfokú hatóság és az esperesen kivül 6 lelkészből, egy házasságvédőből és egy jegzyőből áll. A házasságvédő és jegyző a segédlelkészek, diaconusok és a világiak közül is választhatók.
Az esperesi szék mint elsőfoku hatóság eldönti a lelkészek között előforduló egyenetlenkedéseket, elbírálja az egyházközségek panaszait, határoz a vitás stóláris ügyekben, kanonjog szempontjából az eljegyzési és házassági ügyekben ellenőrzi az anyakönyvek és más jegyzőkönyvek vezetését, tárgyalja a papság fegyelmi ügyeit, megvizsgálja a lelkész, segédlelkész, diaconus és más egyházi egyének választását és őrködik az egyházi személyek magaviselete fölött.
Esperesi zsinat.
Az esperesi zsinat, az esperességbeli papság és egyházközségek képviselete, oly módon, hogy abban a papság harmad-, az egyházközségek pedig két harmadrészben legyenek képviselve. A zsinat 36 tagból áll és pedig a papság által választott 12 papból és az egyházközségek által választott 24 világi tagból. Az esperesválasztó zsinatok 72 tagból állanak, kik közül 24 pap és 48 világi. A tagok 3 évre választatnak és ismét megválaszthatók. Esperességi zsinat évenként egyszer, február hónapban tartatik. Teendői: Az esperességet illető egyházgazdasági, iskolai és alapítványi ügyek, az esperesnek, az esperesi szék tagjainak, az iskolák tanerőinek választása, az iskolaügy előmozdítása és az egyház tekintélyének és önkormányzatának fentartása.
Annak az esperességi zsinatnak a vezetésére, melyben az új esperes választatik, az egyházmegyei consistorium biztost nevez ki. A választás csakis 429titkos szavazással történik. Azt a három egyént, ki a legtöbb szavazatot kapta, felterjesztik a consistoriumhoz, a ki közülök egyet megerősít. Esperesnek csakis az a pap választható meg, a ki érettségi vizsgát tett, kinek I. osztályu papi minősítése van és a ki legalább is 5 évet szolgált teljes megelégedésre az egyház vagy iskola körében. A szentszék által megerősített esperest felszentelés végett felterjesztik a megyés püspökhöz.
Esperességi bizottság.
Az esperességi bizottság az esperesi zsinat által és tagjai közül választott testület, mely a zsinat határozatait végrehajtja és az esperesség egyházgazdasági, iskolai és alapítványi közös ügyeit kezeli és igazgatja. Tagjai 3 évre választatnak és újra megválaszthatók. Elnöke az esperes. E bizottság 4 papi és 8 világi tagból áll. Évenként rendesen négyszer tart űlést. Teendői az esperességi közös ügyekben azonosak a parochiai bizottságnak az egyházközséghez tartozó ügyekben való teendőivel.
Esperesi gondnokság.
Az esperességi kerület egyházi és iskolai szükségleteire megkivántató költségek kezelésére, és az esperesség részére esetleg létesítendő egyházi és iskolai alapok igazgatására, esperességi gondnokság állíttatik fel, mely az esperességi zsinaton három évre választott 4 rendes és 2 helyettes gondnokból áll és hatáskörük ugyanaz az esperességre nézve, mint a parochiai gondnokságé a parochiára vonatkozólag. Az egyes esperességek a parochiák egyesülete. A parochia pedig mint egyházközség a keresztények egyesülete, egy vagy több egyháznak, iskolának és temetőnek, egy vagy több lelkésznek, tanítónak s a többi megkivántató személyzetnek anyagi és erkölcsi eszközökkel való fentartására.
A parochia teendői a parochiai zsinat, a bizottság és a parochiai gondnokság útján végeztetnek.
Parochiai zsinat.
A parochiai zsinat teendői:
A parochiai bizottság tagjainak: a lelkész, segédlelkész (káplán), diaconus, a parochiai gondnokok, tanárok és tanítók megválasztása, a parochiai bizottság által az egyház, iskola, papilak, vagy más egyházi, iskolai és alapítványi épületek iránt tett javaslatok megvizsgálása és jóváhagyása és az egyházi, iskolai és jótékony czélokra fordítandó alapok létesítésére javaslatba tett módok megvizsgálása és jóváhagyása, - a parochiai bizottság részéről a lelkész, segédlelkész, diaconus, tanárok, tanítók és a többi személyzet javadalmazási javaslatának megvizsgálása és jóváhagyása, - az esperesi zsinat, az egyházmegyei zsinat és a nemzeti egyházi congressus tagjainak megálasztása, - a parochiai bizottság és gondnokság ellenőrzése.
A parochiai zsinat elnöke rendszerint a helyi lelkész, - a zsinat rendesen évenként egyszer, január hóban tartatik meg. Oly zsinatot, melyben lelkész, segédlelkész, diaconus, tanárok vagy tanítók választatnak, az esperes hívja egybe, melyen azután ő maga elnököl.
Parochia bizottság.
A parochia bizottság a zsinat kebeléből választott testület, mely képviseli az egyházközséget, kezeli és igazgatja egyházi, iskolai és alapítványi ügyeit és az iskolának egyszersmind iskolaszéke. Tagjai három évre választatnak, de újból megválaszthatók. E bizottság az 1000 lelket meg nem haladó parochiákban 10, az 1500-ig terjedőkben 15, 2500-ig 25 és az azon felül valókban 30 tagból áll.
A parochiai gondnokok azok a parochiabeli férfiak, a kikre az egyházközségi, iskolai és alapítványi vagyon bizatik. A parochiai zsinat választja meg őket három évre, de újból megválaszthatók. Az 1000 lelket meg nem haladó parochiákban két, 2500 lélekig három, végre 2500 lelket meghaladó parochiákban négy gondnok választatik.
| « A görög-katholikus egyház szervezete és közigazgatása. Irta Bulk Kornél. | KEZDŐLAP | Az ev. református egyház. Irta Sulyok István. » |