Az 1517. év világtörténeti jelentőségű eseményeinek hullámai Bars vármegyébe is eljutottak. A Cseh, Balassa, Ghimessy, Diósy, Pély, Brogyányi, Simonyi, Esterházy, Endrődy, stb. nemes családok már igen korán a reformáczió hívei valának. Az ezen családok birtokában lévő helységekben alakultak az első ref. gyülekezetek és természetes, hogy az érseki birtokokon legkésőbb.

Hogy a XVI. században hány ref. egyházközség volt Bars vármegyében, teljes határozottsággal nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy az 1570-1590. közötti időközben a barsmegyei egyházak 7 honti gyülekezettel "Tractus Levensis" név alatt, mint önálló testület a somorjai ref. kerülethez csatolva állanak.

A XVII. században a következő egyházak állottak fenn. Anyaegyházak: Léva, Bars (Marosfalva és Kelecsény, leányegyházakkal), Kiskoszmály, Mohi, Néved, Sötétkut (Eny, Besse leányegyházakkal), Lök (Alsó-Győröd, Felső-Győröd leányegyházakkal), Alsó-Pél (Felső-Pél leányegyházzal), Nagy-Endréd (Kis-Endréd, Derezslény, Bajka leányegyházakkal), továbbá Nagy-Salló, Málas, Ágó, G.-Vezekény (Damásd leányegyházzal), Zeliz (Mikola leányegyházzal), Szodó, Nagy-Sáró (Kis-Sáró és Veszele leányegyházakkal), Felső-Várad (Alsó-Várad és Töre leányegyházakkal), Nagy-Kálna (Kis-Kálna leányegyházzal), Kis-Szecse (Nagy-Szecse leányegyházzal), Nagyod (Zsemlér leányegyházzal), Szentgyörgy (Óvár leányegyházzal) és Ladány. De a névsor néha változik, így pl. 1712-ben Szentgyörgy: filia, Óvár pedig mater eccl. lesz.

A XVII. század közepétől kezdve az ev. ref. egyház folytonos üldöztetéseknek volt kitéve, minek következtében nagyrészt elenyésztek s csak a "tolerantiae edictum" után kezdtek ismét felépülni a ref. egyházak. Ekkor egyesültek 3 esztergomi és 9 hontmegyei egyházzal s alkották és alkotják a jelenleg is virágzó barsi egyházmegyét, mely szervezetileg a dunántúli ev. ref. egyházkerülethez tartozik.

A barsi egyházmegye esperesei közül a következők ismeretesek: 1590-ig, 60-70 évi időközben, négy vagy öt esperese volt, a kik közül azonban csak Csötörtöki István sallói lelkészt ismerjük, 1590-1619 között Puha Pál barsi lelkész. 1620-1645 Győry Bálint endrédi lelkész, zsinati jegyző stb. 1656-1658 Perlaki Márton lévai prédikátor. 1658-1704 Körmendy György nagysallói lelkész (gályarab). 1704-12 Gyarmati István m.-k.-sallói lelkész (gályarab). 1712-42 Kocsi A. Sámuel m.-k.-sallói lelkész, ker. főjegyző. 1742-63 Gálos Mihály varsányi, 1763-69 Csatári Bende István fegyverneki, 1769-90 Maróti Szobonya István varsányi, 1790-99 Baka István nagy-sallói, 1799-1806 Ónody György szecsei, 1806-16 Német Ferencz f.-gyarmati, 1816-34 Török Pál kis-kálnai, 1834-35 Deáki Gedeon nagy-sallói, 1836-49 Szabó Péter nagyodi, 1849-55 Török József újbarsi, 1855-80 Nagy János nagy-sallói, 1881-95 Jókai Lajos k.-ölvedi és 95-től Juhász Pál nagy-sallói lelkész.

215A barsi ref. egyházmegyének első gondnoka Péli Nagy András volt 1790-től. Jótékonyságáról ismert férfiú, ki a bajkai lelkészi javadalom emelésére 4000 forintos alapítványt tett, a kis-kálnai és lévai egyházak és lelkészek számára tett alapítványa pedig meghaladja a 10,000 forintot. Őt követték Nyáry Mihály és Antal, Szabó János alispán és Konkoly-Thege Pál. Ez utóbbi 1884-ben halt el és helyébe báró Nyáry Bélát választották meg, ki 1899-ig viselte e tisztet. Mostani gondnoka 1901-től Kováts S. Endre, a ki székfoglalója alkalmával 1000 koronát adományozott a barsi lelkészi és tanítói gyámintézeti tőke gyarapítására.

Bars vármegye ev. ref. egyházai a következők: Alsóvárad (társ-e. Felsővárad, Töre), Bajka (társ-e. Barsendréd), Garamlök (leányegyház Felsőpél, Töhöl), Garamszentgyörgy, Garamvezekény (l. e. Ágó, Zeliz), Kiskálna (l. e. Nagykálna), Kissáró (l. e. Nagysáró), Léva, Mohi, Nagyod, Nagysalló (l. e. M.-K.-Salló, Hölvény), Nagyszecse (l. e. Kisszecse), Nemesoroszi, Pozba (l. e. Baracska, Besse, Lóth), Szódó (l. e. Garammikola), Újbars-Marosfalva (l. e. Kiskoszmály), V.-Ladány (l. e. Óvár).

Ez egyházak népessége az 1901. évi népszámlálás szerint 16,657 lélek, kik nemzetiségre és nyelve nézve tiszta magyarok. A 17 anyaegyház mindegyikében rendes lelkészi állás van szervezve. Az anya- és leányegyházakban - Bajka és Szodó kivételével - az egyház tartja fenn az iskolákat. Ez utóbbiaknak a száma 31. Az egyházak ingó és ingatlan vagyonának értéke 1.235,000 korona.

Az egyes egyházközségek vagy anya-, vagy leány-, vagy társegyházak. Az anyaegyház rendes lelkészi és tanítói állást tartott és tart fenn, a leányegyházban előkönyörgő, tanítói (levita) állás van szervezve, a társegyházak pedig közösen tartanak lelkészt és tanítót. A leányegyházak rendszerint valamely anyaegyházhoz vannak csatolva.

Az egyházakban úgy az igehirdetés, mint az adminisztráczió terén első személy a lelkész, a ki gyülekezetének erkölcsi őre, tanítója és lelkipásztora. Felelős az egyház vagyonáért, sőt a kiadások az ő engedélye nélkül nem is eszközölhetők. Az anyakönyveket vezeti, hivatalos kiadványokat ő adhat. Elnöke a presbyteriumnak s eme tisztében senki sem helyettesítheti. Évi munkásságáról a canonica visitatio előtt számot ad. Jelenleg minden rendes lelkészi állás be van töltve. Felsőbb hatósága az esperes s legfelsőbb hatóságával: a püspökkel csakis az esperes útján érintkezhetik.

Hivatalos munkájában segítő társai a gondnokok, kik az egyházi pénztárt kezelik és az egyház erkölcsi s vagyoni jóléte fölött is őrködnek.

Az egyházközség hivatalnokainak fizetését, építkezési költségeket és az egyház évi rendes kiadásait alapítványok és elhelyezett tőkék kamataiból, kegyes adományokból, földjövedelemből, rendes- és pótadóból fedezi. Az Isten dicsőségére tett adományok néhol nagy összeget tesznek (pl. Nagysallóban évi 400-500 koronát). A rendes adó, a barsi ref. egyházakban, terményekből és pénzből áll. Több helyen egyenlő az állami adónak 70-80 százalékával. Adófizető az egyháznak minden önálló tagja s ezeknek a lelkészek választásánál szavazati joguk van. Az adófizető özvegy nők szintén gyakorolnak szavazati jogot a lelkészválasztásnál.

A barsi egyházak zömét és alapját alkotják a barsi ref. egyházmegyének, melyhez ezeken kivül 9 hont- és 3 esztergommegyei egyház tartozik. Az egyházmegye élén mindenkor az esperes (senior) állott és áll ma is. A régebbi időkben proseniorok is voltak a senior mellett, azonban ez az intézmény 1743-ban megszünt. Az esperest az előző századokban a lelkészek közül a lelkészek választották, ma pedig az esperesválasztás a presbyteriumok joga. A mily megtisztelő, ép oly sok tapintatot, komoly megfontoltságot és fáradságot követelő az esperesi állás. Ő képviseli az egyházmegyét más testületekkel szemben, tudta és jóváhagyása nélkül az egyházakban semmi téren sem lehetséges valamely változás. Legfőbb őre a hivatalnokok hivatalos működésének és magánéletének. A tanügy folytonos fejlődésére gondot visel, felügyel az egyházak és az egyházmegye vagyonára. Az egyházak fölötti felügyeletet a canonica visitatio alkalmával gyakorolja az esperes. Évenkint egyszer, május hónapban, egy lelkésztársa kiséretében minden egyházat meglátogat s ez alkalommal vizsgálatot tart az egyházakban a szellemi 216és anyagi javak fölött s vizsgálatának eredményéről az egyházmegyei gyűlésnek jelentést tesz. Jelenben e tisztséget Juhász Pál, nagysallói lelkész tölti be.

Társa e nehéz munkában az egyházmegei gondnok. Ez az intézmény az 1774-iki kerülti végzéssel lép nálunk életbe. Az egyház ebben a klerus és a hatóság ellen kivánt támaszt alkotni és nem is csalódott, mert a segédgondnokok az egyházakat a külső erőszak ellen védelmezték és a gyülekezetek felvirágoztatói is voltak. Ma a presbyteriumok választják az egyházmegyei gondnokot, ki az esperessel együtt az egyházmegyei gyűléseknek elnöke. Mostani gondnok: Kováts Sebestyén Endre.

E két főtisztviselőn kivül az egyházi közigazgatás tényezői az egyházi és világi fő- és aljegyzők, az egyházi és világi tanácsbirák, a számvevők, a pénztáros és az ügyész.

Az egyházkormányzat az egyházmegyei gyűlés kezében van. Ez intézte minden időben az egyházak ügyeit; az újonnan választott hivatalnokokat ez erősíti meg állásaikban, a tisztviselők ennek tartoznak felelőséggel, ez itélkezik a peres és fegyelmi ügyekben. Régebben az egyházmegyei gyűlés előtt kellett a lelkészi vizsgákat is letenni.

Az egyházmegyének felsőbb foruma a dunántúli egyházkerület, legfelsőbb foruma pedig a magyarországi egyetemes konvent.

A barsi ev. ref. egyházmegye mostani tisztikara a következő: Esperes: Juhász Pál, gondnok: Kováts S. Endre, egyházi főjegyző: Patay Károly, világi főjegyző: Szabó Lajos, aljegyző: Bihari Kálmán, világi aljegyző: Kováts S. Lajos; tanácsbirák egyházi részről: Gőbel Gerzon, Kis Károly, Varannay Lajos, Molnár Dénes, Tolnay Dénes, Kuliffay Gyula, Patay Károly, Jókai Lajos, - világi részről: Szabó Lajos, Mócsi Lajos, Zongor János, Kováts S. Lajos, Csekei Vilmos, Sulyok Elek, Lestár Albert és Pósa Béla. Tanügyi bizottsági elnök: Juhász Pál, jegyző: Csekár Dávid. Tagok: Kiss Gyula, Végh István, Galambos János, Tóth József, Bacsa Lajos, Kiss Imre, Paál János, Varga Kálmán, Sándor Benő, Varannay Sándor, Huszár Kálmán, Szente Pál, Akút Lajos, Dóka István és Pásztor Elek. Egyházmegyei ügyész: Mócsy Lajos. Lelkész-értekezleti elnök: Varannay Lajos, jegyző: Sándor Benő. Tanítóértekezleti elnök: Végh István, jegyző: Kiss Gyula. Lelkész-gyámoldai pénztárnok: Kuliffay Gyula, ellenőr: Csekey Dávid. A tanítói gyámolda pénztárnoka: Pásztor Elek, ellenőr: Végh István. Könyvtárnok: Tolnay Dénes. Számvevők: Mócsi Lajos és Tolnay Dénes.

Bars vármegyében az egyes egyházak lelkészei a következők: Alsóváradon Csekei Dávid, Bajkán Akút Lajos, Garamlökön Sebestyén Ferencz, Garamszentgyörgyön Kuliffay Gyula, Garamvezekényen Kiss Károly, Kiskálnán Somogyi Lajos, Kissárón Szabó Zsigmond, Léván Tolnay Dénes, Mohin Nagy Sándor, Nagyodon Bajkay Zsigmond, Nagysallón Juhász Pál esperes, Nagyszecsén Patay Károly, Nemesoroszin Varannay Sándor, Pozbán Bihari Károly, Szódón Bacsa Lajos, Újbarson Varannay Lajos, Vámosladányon Kiss Gyula. A Hontban és Esztergomban fekvő, de a barsi egyházmegyéhez tartozó községek lelkészei itt nincsenek felsorolva.