Bars vármegyében a róm. kath. egyház a legrégibb időktől 1776-ig az esztergomi főegyházmegyéhez tartozott. Pázmány Péter biboros, esztergomi érsek volt az első, a ki a rendkivül nagy kiterjedésű esztergomi főegyházmegye feldarabolását tervezte és abból négy egyházmegyét akart kikerekíteni. Az 1663 november 13-án elnöklete alatt tartott tanácskozmányban azonban akként határoztak, hogy csak két új egyházmegyét szakítanak ki a főegyházmegye testéből, t. i. a szepesit és a rozsnyóit.

Pázmány Péter halála után a terv abbamaradt egy ideig, de Mária Terézia ezt az eszmét felelevenítette és hosszas tárgyalások után 1776 január 15-én kimondatott, hogy az esztergomi egyházmegyéből kiszakitanak egy területet és abból három püspöki egyházmegyét szerveznek, ú. m. a beszterczebányait, szepesit és a rozsnyóit. Mindezeket bővebben e munka történeti része tárgyalja és itt csak azt tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy e feldarabolásnak következménye az, hogy Bars vármegye katholikus híveinek kormányzata két egyházmegye között oszlik meg. A vármegye alsó része továbbra is megmaradt az esztergomi főegyházmegyében, míg a felső rész a beszterczebányai püspökséghez osztatott be.

Az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó róm. kath. egyház Bars vármegyében egy főesperesi kerületet alkot: a barsit.

A barsi főesperesség négy alesperesi kerületre oszlik, ezek: a lévai, lekéri, garamszentbenedeki és verebélyi alesperesi kerületek, melyek közül az első 8, a második 11, a harmadik 14 és a negyedik 11 plébániát foglal magában.

A lévai alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Csejkő. Plébániává lett 1561-ben. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 2. Garamszőlős. Régi plébánia, mely már 1397-ben fennállott. Kegyura szintén a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. A plébániához tartozik Tolmács fiókegyház. - 3. Garamújfalu. A plébánia 1430-ban alakult és Nova Villa néven szerepelt. A plébániának nincsen kegyura. Az isteni tisztelet nyelve tót, de különösen az ifjúság már igen gyakran magyar énekkel dícséri az Istent. Fiókegyházai: Garamapáti, Garamkeszi, Dobóberekalja és Solymos. - 4. Léva. Plébániája egyike a legrégibbeknek, mert már a XIII. században szerepelt. Anyakönyvei 1712-ből valók. Temploma több alkalommal leégett, legutóbb 1808-ban, a mikor tornya is elpusztult, úgy hogy 1902-ig torony nélkül állott. A templomnak tornyokkal való ellátására "Toronyépítő Társulat" alakult, mely 35,000 korona költséggel a templomra két tornyot építtetett. Ez összeget alapítványokból és közadakozásból fedezte. A templom belső részét 1893-ban újították meg, 10,000 korona költséggel. A főoltár Szent Mihály főangyalt ábrázolja és ezenkivül még négy oltár van a templomban. A plébánia kegyura lovag Schöeller Pál. Az isteni tisztelet nyelve magyar. A plébánia területén van még egy templom, Szent József tiszteletére, mely hajdan a Szent Ferencz rendüeké volt, 1815 óta pedig a piaristáké. Ezenkivül több kápolna van a városban. - 5. Óbars. Régi plébánia, mely 1332-ben már megvolt. Kegyura lovag Schöeller Pál. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Garamkelecsény és Nagykoszmály. - 6. 206Újbars. Még 1787-ben csak helyi káplánság volt; plébániává 1811-ben lett. A XVI. században a reformátusok kezébe került, de 1713-ban a katholikusok ismét visszakapták. Kegyura a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyháza Kiskoszmály. - 7. Vámosladány. A plébánia 1332-ben már megvolt. Templomát hosszú ideig a kálvinisták birták. 1733-ban került vissza a katholikusok kezébe. Kegyura lovag Schöeller Pál. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyháza Óvár. - 8. Zsemlér. Plébániája 1730-ban alakult. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyházai: Nagyod és Garamszentgyörgy.

A Lekéri alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Alsópél. Régi plébánia, melynek kegyura gróf Hunyady Lászlóné. Az isteni tisztelet nyelve magyar és tót. Fiókegyháza Felsőpél. - 2. Alsóvárad. A plébánia 1394-ben alakult. Kegyura nincsen. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyházai: Felsővárad, Nagy- és Kistöre és Nagyszecse. - 3. Barsendréd. A plébánia 1332-ből való. A XVII. században a kálvinisták elfoglalták és ettől az időtől 1717-ig Nagysalló fiókegyháza volt, de ebben az évben újból önálló plébánia lett. Kegyura nincs. Az isteni tisztelet nyelve a magyar. Fiókegyháza Bajka. - 4. Cseke. Plébániája 1559-ben alakult, de 1773-ban újra szerveztetett. Kegyura a herczegprimás. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Fakóvezekény. - 5. Lekér. A plébánia már 1397-ben fennállott, de a protestantizmus behozatala után, több mint egy századon át, nem voltak plébánosai. 1700-ban újra szervezték. Kegyura a lekéri javadalmas apát. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyházai: Csata, Garamdamásd és Oroszka. - 6. Nagyfajkürt. Egykor a csekei plébánia fiókegyháza volt, 1786-ban azonban helyi káplánság, 1809-ben lett plébánia. Kegyura a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve magyar és tót. Fiókegyháza Kisfajkürth. - 7. Nagykálna. Régi plébánia, mely már 1332-ben fennállott. E község a XVI. században a kálvinisták főfészke volt. A plébániát 1726-ban újra szervezték. Kegyurai gróf Boos-Hunyady Waldeck Hugóné örökösei. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyházai: Kiskálna, Kisszecse és Garamlök. - 8. Nagysalló. Plébániája már 1397-ben fennállott. Kegyura a herczegprimás. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyházai: Kissalló, Hölvény, Kismálas és Nagymálas. - 9. Nagysáró. Egyháza 1332 óta áll fenn. A XVI. században a kálvinisták foglalták el és 1733-ig megszállva tartották. Ekkor visszakerült a katholikusok kezébe és megújíttatott. Kegyura nincs. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyházai: Kissáró, Szódó, Alsó- és Felsőveszele. - 20710. Nemesoroszi. Mária Terézia által alapított újabb plébánia. A templom kegyura a herczegprimás. Az isteni tisztelet nyelve magyar. - 11. Zseliz. Régi történelmi feljegyzések szerint, a plébánia alapítása 1181-re tehető. A protestantizmus behozatala után a templomot elfoglalták, de 1730-ban a katholikusok ismét visszakapták. Kegyurak gróf Breunner örökösei. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyházai: Ágó, Garammikola, Garamvezekény és Nyir.

A garamszentbenedeki alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Aranyosmarót. XIV. századbeli plébánia. Kegyura gróf Erdődy-Migazzi Mária. Az isteni tisztelet nyelve tót és magyar. Fiókegyházai Feketekelecsény, Hizér és Perlep. - 2. Barstaszár. A plébánia már 1397-ben szerepel. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Malonya, Kisfalud, Szelepcsény és Zsitvaujfalu. - 3. Fenyőkosztolány. Már 1332-ben fennállott. Kegyura József Ágost főherczeg. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 4. Garamszentbenedek. Egyike a legrégibb plébániáknak, mely már a XII-XIII. században fennállott. Az idevonatkozó történeti adatokat más helyen közöljük és itt csak az érdekes templom leírására szorítkozunk. A templom a korai gót stilnek egyik legszebb emléke hazánkban. Csarnoktemplom alakra, és restaurálása alkalmával a régi templomnál az északi oldalhajóval szélesebbre és majdnem az egész szentélylyel hosszabbra épült. Külseje igen egyszerű, az apsisok és mellékhajók támpillérei egészen simák, csupán a négy toronypillér van gazdagabban kidolgozva. Annál szebb a főkapu, mely a jáki temploméval vetekedik. Az apátsági templom déli oldalhajójának szentélyébe nyílik a szép, gótívezetü u. n. Szentvér-kápolna, mely a második templom felszentelésének idejében épült. A régi román stílü templomból az egyszerű keresztkúton és egy érdekes fafeszületen kívül, mely most a diadalívről függ alá, más nem maradt fenn. Krisztus szent vérének, szép gót ízlésü, XV. századbeli ereklyetartóját a várkápolnában őrzik. Az ereklyét, a hagyomány szerint, Mátyás király ajándékozta a monostornak, miután azt II. Pál pápától kapta. A templom egyéb nevezetességei a szentsír-állvány, 208mely a középkor egyik remekműve. Ezt néhai Simor János herczegprimás kijavíttatta és most az esztergomi bazilikában őrzik, Krisztus teste azonban az apátsági templomban maradt és egy egyszerűbb sírban van elhelyezve. Nevezetes még a régi, gótikus, értékes úrmutató és kehely, melyek szintén az esztergomi bazilika kincstárában vannak. Szobrai közül érdekesek az északi mellékhajó oltárán levő Boldogságos Szűz Mária, Szent-Benedek és Szent-Skolasztika XV. századbeli szobrai, továbbá a várkápolna oltárára helyezett Mária-szobor, melyet a XVIII. században a Szepességben ástak ki. A templom főhajója alatt van a Koháry-család sírboltja és a déli oldalhajó falán Koháry István, a lévai hős, síremléke. A plébánia kegyura az esztergomi főkáptalan. A isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Orovnicza, Peszér és Kovácsi. - 5. Kisapáti. Régi plébánia, mely már 1332-ben fennállott. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Zsitvakenéz, Ebedecz és Maholány. - 6. Kistapolcsány. 1397-ben már fennállott. Kegyura József Ágost királyi herczeg. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Lócz, Keresztur és Zsitva. - 7. Lédecz. Régi plébánia, melynek kegyura a herczegprimás. Az isteni tisztelet nyelve tót és magyar. Fiókegyháza: Néver. - 8. Nagyherestény. 1332-ben már fennállott. Kegyura nincsen. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Bélád, Hecse és Kisherestény. - 9. Nagyszelezsény. Régi plébánia. A XVII. század közepén a lakosok nagy része a protestántizmusra tért át és a templomot éveken át elfoglalva tartották. Kegyura nincs. Az istentisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Kisszelezsény, Gesztőcz és Szentmárton, egykor önálló plébánia. - 10. Nagyülés. Kezdetben a fenyőkosztolányi plébánia fiókegyháza, 1787-től helyi káplánság, 1809-től pedig önálló plébánia, melynek kegyura a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza: Kisülés. - 11. Nemcsény. A plébánia már 1250-ben fennállott. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Ujpetend, Kisvezekény, Kisvalkócz, Nagyvezekény és Valkócz, mely utóbbi kettő azelőtt önálló plébánia volt. - 12. Németi. A plébánia 1397-ben fennállott. A XVI. században a protestánsok foglalták el, de nemsokára visszakerült a katholikusok kezébe. A plébánia kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza: Csárad. - 13. Szkiczó. Azelőtt a fenyőkosztolányi plébánia fiókegyháza, 1788-ban helyi káptalanság, 1809-ben pedig önálló plébánia, melynek kegyura a vallásalap. - 14. Velsicz. Szintén régi plébánia. Kegyura gróf Forgách Károly. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Mankócz és Kisaranyos.

A verebélyi alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Alsógyőröd. 1332 óta van róla emlékezet. Kegyura lovag Schöeller Pál. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Felsőgyőröd, Gyekenes és Töhöl. - 2. Besse. Régi plébánia, melynek kegyura gróf Hunyady Lászlóné. Az isteni tisztelet nyelve magyar. 210Fiókegyházai: Baracska, Ény, Setétkút és Pozba, mely utóbbi eléggé látogatott búcsújáróhely. - 3. Besenyő. Újabbkori plébánia, mely 1787-től még csak helyi káplánság volt s 1809-ben lett önálló plébániává. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve magyar. - 4. Csiffár. A plébánia 1332-ben már megvolt. Kegyura az esztergomi érseki papnevelő. Az isteni tisztelet nyelve magyar. Fiókegyházai: Mohi és Tild. - 5. Füss. Plébániája 1332 óta szerepel. Kegyura nincs. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Rendve és Bellek. - 6. Mellek. Plébániájáról már 1397-ben tétetik említés. Kegyura az esztergomi érseki papnevelő. Az isteni tisztelet nyelve tót és magyar. Fiókegyházai: Nagylüle és Zsitvagyarmat. - 7. Nagymánya. Újabb plébánia, mely 1748-ban alakult; addig a füssi plébánia fiókegyháza volt. Kegyura a nagymányai uradalom. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Nagyvalkáz és Szencse. - 8. Néved. Már a Pázmány-féle összeírásban is a régi plébániák között említtetik, melyet a törökök elpusztítottak és ekkor Csiffár fiókegyháza lett, majd 1788-ban helyi káplánság, 1809-ben pedig már ismét önálló plébánia. Kegyura a vallásalap. Az isteni tiszteleti nyelve tót. Fiókegyházai: Tajnasári és Vörösvár. - 9. Ohaj. Plébániája 1332-ben már megvolt. Kegyura nincsen. Az isteni tisztelet nyelve magyar és tót. Fiókegyháza Hull. - 10. Ujlót. Újabb plébánia, mely hosszú ideig az ohajinak a fiókegyháza volt. 1787-ben lett helyi káplánsággá és 1809-ben önálló plébániává. Kegyura a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Máriacsalád. - 11. Verebély. A Pázmány-féle összeírásban a legrégibb plébániák között említtetik. Kegyura a herczegprimás. Az isteni tisztelet nyelve magyar és tót. Fiókegyházai: Aha, Dicske és Kálaz.

A barsi főesperesi kerületen kivül a honti főesperesség selmeczbányai alesperesi kerületéhez Bars vármegyéből egy plébánia tartozik és ez Lenge, mely 1787-ig fiókegyház volt, 1787-ben helyi káplánság lett, 1810-ben pedig önálló plébánia. Kegyura a királyi korona-uradalom. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Sekély.

A beszterczebányai egyházmegyéhez tartozó római katholikus egyház Bars vármegyében két főesperesi kerületbe van osztva, a barsiba, mely 3 alesperesi kerületet és a nyitraiba, mely Bars vármegyéből csak egy alesperesi kerületet foglal magában.

211A barsi főesperesség 3 alesperesi kerületre oszlik, a körmöczbányaira, újbányaira és szentkeresztire; az első 8, a második 11, a harmadik 13 plébániával. A nyitrai főesperesség e vármegyéből csak az oszlányi alesperesi kerületet foglalja magában 7 plébániával.

A barsi főesperesség körmöczbányai alesperesi kerületének plébániái a következők: 1. Körmöczbánya. Plébániája 1200 körül keletkezett és anyakönyvei 1674-től valók. Az 1754-ik évi visitatió a templom épitését 1429-re teszi, míg mások régebbinek mondják. 1776-ban e templom helyére barokk-stylben nagyon szép templomot építettek, mely azonban az aláaknázott talajon sülyedni kezdett és 1879-ben lebontották. A város egyik kiváló nevezetessége a várhegyen fekvő Szent-Katalin templom, vagyis a mai plébániatemplom, melyről más helyen bővebben van szó. Harmadik temploma Szent-Erzsébet tiszteletére épült. A vallásvillongások alatt a protestánsok elfoglalták, de tőlük visszaszereztetvén, 1715-ben újból felszentelték. Itt van azonkívül a ferenczrendiek temploma és több kápolna. Kegyúr a helybeli katholikus hitközség. Az isteni tisztelet nyelve német és tót. Fiókegyházai: Felsőtóti. Körmöczliget és Sváb. - 2. Jallna. Plébániája 1767-ben alakult. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Bezeréte és Ladnó puszta. - 3. Jánoshegy. Szintén nagyon régi plébánia. Kegyura Körmöczbánya város. Az isteni tisztelet nyelve német. - 4. Jánosrét. Ujabb plébánia, mely 1787-ben helyi káplánság lett, 1810-ben pedig önálló plébánia. A község a XVI-XVII. században protestáns volt, egészen 1709-ig, a mikor lakosai újra katholikusok lettek. Kegyura Körmöczbánya város. Az isteni tisztelet nyelve német. - 5. Kaproncza. 1440 körül alakult. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve német. - 6. Karvaly. 1300 körül alakult. Ennek is a beszterczebányai püspök a kegyura. Az istentisztelet nyelve tót, fiókegyházai: Bartos, Dallos, Határkelecsény, Kiszelfalu és Tormáskert. - 7. Kékellő. Egykor a jánoshegyi plébánia fiókegyháza, 1788-ban helyi káplánság, 1806-ban önálló plébánia. Kegyúr Körmöczbánya város. Az isteni tisztelet nyelve német. - 8. Kunosvágása. Szintén régi plébánia, melynek kegyura Körmöczbánya város. Az isteni tisztelet nyelve német.

Az újbányai alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Barsrudnó, egykor a zsarnóczai plébánia fiókegyháza, 1788-ban helyi káplánság, 1807 óta önálló plébánia. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 2. Berzencze. Egykor a németi plébánia fiókegyháza volt és 1784-ben lett önálló plébánia. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 3. Dóczifűrésze. Régente a pálosnagymezői plébánia fiókegyháza, 1787-től önálló plébánia. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve német. - 4. Felsőhámor. 1715-ig a zsarnóczai plébánia fiókegyháza volt és 212ez időtől kezdve önálló plébánia. Szintén a kincstár a kegyura. Az isteni tisztelet nyelve tót, fiókegyházai Erdősurány, Gyertyánfa és Zsarnóczakohó. - 5. Geletnek. Plébániája 1332-ben már fennállott. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Szénásfalu. - 6. Madarasalja. Mint fiókegyház a felsőhámori plébániához tartozott, 1735-ben helyi káplánság, 1787-ben pedig önálló plébánia lett. Kegyura szintén a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Élesmart. - 7. Magasmart. Új plébánia, mely 1784-ig az újbányai, 1811-ig a berzenczei plébánia fiókegyháza volt, 1811-ben lett helyi káplánsággá és csak 1865-ben plébániává, melynek kegyura a község. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 8. Pálosnagymező. Régibb plébánia, mely 1619-ben már fennállott. Kegyura a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve német. - 9. Újbánya. Egyike a legrégibb plébániáknak, mely már 1230-ban fennállott. Régi temploma sok viszontagságon ment át. Az 1664-ben már megújított és megnagyobbított templomot a törökök istállóvá alacsonyították és később annyira elpusztították, hogy csak a szentély és a főfalak maradtak meg. Sokáig romokban heverve, végre 1725-ben a város költségén restaurálni kezdték, és 1727 október 5-én Eszterházy Imre esztergomi érsek konszekrálta. A templom szentélye a kései gót stilnek homlokzata pedig az átmeneti román stilnek nyomait mutatja és sem rendes tornya, sem főkapuja nincsen. A szentély fölött van ugyan egy kis fatornyocska, de abban csak egy kis harang van, míg a többi harang a városház tornyában van elhelyezve. A templomnak három hajója és öt oltára van. Másik temploma 1391-ben Szent Erzsébet tiszteletére épült gót stílben. E templomot a törökök 1664-ben mecsetté alakították át, de 1668-ben ismét a katholikusok kezébe került és 1726-ig plébánia-templom volt. Ezeken kívül van itt még egy kálvária-templom és több kápolna. A plébánia kegyura a sz. kir. város közönsége. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 10. Vihnyepeszerény. Kezdetben fiókegyház volt, később, a XVI. század vége felé, protestáns hitközséggé lett, majd 1673-tól a geletneki plébánia fiókegyháza. A Thököly-féle háborúk alatt négy évig ismét a protestáns vallásra áttért hívek foglalták el, de azután a geletneki plébániához csatolták vissza, míg végre 1760-ban önálló plébániává szervezték. Kegyura Selmeczbánya város. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 11. Zsarnócza. A plébánia 1400 körül keletkezett. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai Alsóhámor, Garamrév és Revistyeváralja.

A szentkereszti alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Felsőapáti. Plébániája 1643-ban már fennállott. 209Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Apáthegyalja. - 2. Felsőzsadány. Plébániája 1686 óta áll fenn. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai Alsózsadány, Bükköskút és Felsőtárnok. - 3. Garammindszent. Plábániája 1686-ból való. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai Ladomér és Saskőváralja. - 4. Garamkürtös. 1572 óta áll fenn. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai Kislócsa és Mailát. - 5. Jánosgyarmat. Régi plébánia, mely a Pázmány-féle összeírásban, mint a vidék egyik legvagyonosabb plébániája szerepel. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve német. - 6. Kelő. Azelőtt a felsőzsadányi plébánia fiókegyháza volt, 1787-ben helyi káplánsággá, 1807-ben plébániává lett. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 7. Lutilla. A plébánia 1563-ban keletkezett. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 8. Mogyorómál. A plébánia 1616-ban már fennállott. Kegyura szintén a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve itt is tót. Fiókegyháza Koszorus. - 9. Mocsár. Régebben a garammindszenti plébánia fiókegyháza volt, 1767-től azonban a jallnaié. 1782-ben helyi káplánság lett, 1807-ben pedig plébánia. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. - 10. Nagylócsa. Plébániája 1623-ban keletkezett. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Alsótárnok. - 11. Szentkereszt. Régi plébánia, mely már 1332-ben fennállott. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Ókörmöcske. - 12. Szklenó-fürdő. Plébániája 1695-ben már fennállott. Kegyura a kincstár. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Repistye. - 13. Ujgyarmat. Előbb 213a jánosgyarmati plébánia fiókegyháza, 1784-től pedig önálló plébánia. Kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve német.

A nyitrai főesperességhez tartozó oszlányi alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Bisztricsény. Azelőtt az oszlányi plábánia fiókegyháza volt, 1787-től helyi káplánság, 1808-tól pedig önálló plébánia. Kegyura a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Nyitraszeg. - 2. Felfalu. Azelőtt szintén az oszlányi plébánia fiókegyháza, 1787-től helyi káplánság, 1808-tól önálló plébánia. Kegyura szintén a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Radócz. - 3. Felsőkamenecz. Plébániája már 1654-ben fennállott. Kegyura a Kosztolányi család volt, de ennek a XVIII. század elején a protestáns vallásra való áttérésekor kegyúr nélkül maradt. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai Alsókamenecz és Nemeskosztolány. - 4. Kiskeresnye. Régi plébánia, mely már 1332-ben fennállott. Kegyura a budapesti központi papnevelő és a nyitrai káptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Nagykeresnye. - 5. Nagyugrócz. Plébániája 1332-ben már szintén fennállott. Kegyura a Thonet család. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai Kalacsna és Pázsit. - 6. Oszlány. Régi plébánia. 1332-ben már fennállott. Kegyura gróf Pállfy János. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Cserenye. - 7. Simony. 1332-ben már mint meglevő említtetik. A XVII. században a protestánsok kezére került, de ekkor a kiskeresnyei plébániának volt a fiókegyháza. 1703-ban helyi káplánság lett és 1767-ben ismét önálló plébánia. Kegyura a Simonyi család és a közbirtokosság. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Kisugrócz.

A felsorolt községeken kívül van még a vármegyében egy község: Brogyán, mely hajdan önálló plébánia volt, most pedig a Nyitra vármegyében fekvő és a nyitrai egyházmegyéhez tartozó Ószéplak plébániának fiókegyháza.

Rimély Károly beszterczebányai püspök született Esztergomban 1825 febr. 4-én. Pappá szentelték 1852-53-tól az egyháztörténelem és jog tanára az esztergomi papnevelőben. 1861-ben pazmaneumi aligazgató, majd ideiglenes igazgató és pápai t. kamarás. 1867 márcz. 16-án pozsonyi kanonok, 1868 márcziustól Rudolf trónörökös, Gizella és Klotild főherczegnők magyar nyelv és irodalmi tanára, 1870-ben lekéri javadalmas apát, 1876 jun. 17-én a Lipót-rend lovagkeresztes, 1889 ápr. 28-tól pozsonyi városi plébános, 1892-ben pápai prelátus. 1893 jun. 6-án neveztett ki beszterczebányai megyés püspökké. (Zelliger: Egyházi írók tára).