Bács-Bodrog vármegyének a törv.-hat. városokkal együtt az 1890. évi Népszámláskor volt 719.296 lakosa, ezek között 294.956 a kereső és 424.340 az eltartott. Az iparra esett 102.843 lélek, s kik közül 39.577 kereső és 63.266 eltartott. Az 1900. évben volt Bácskának 766.779 lakosa, 317.806 keresővel és 448.973 eltartotta. Akkor az iparra már 118.142 lélek esett, a kik között 49.989 kereső és 65.173 eltartott volt. Baján volt 3043, Szabadkán 5060, Újvidéken 3823, Zomborban 2666 és a vármegyében 35.377 kereső iparos és további adatainknál már csak a kereső iparosokat vesszük figyelembe. Az egész vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 41.864 férfi, 7080 nő, együtt 44048.944; házi és népiparral 363 férfi, 457 nő, együtt 820; vándoriparral 190 férfi, 15 nő, együtt 205 egyén. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül önálló volt Baján 776 férfi, 298 nő, együtt 1074; Szabadkán 1367 férfi, 1031 nő, együtt 2398; Újvidéken 872 férfi, 407 nő, együtt 1279; Zomborban 779 férfi, 363 nő, együtt 1142; a vármegyében 15.331 férfi, 2007 nő, együtt 17.338. Az egész vármegye területén összesen volt 19.125 önálló férfi, 4.106 önálló nő, együtt 23.231. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül segédszemély volt Baján 1637 férfi, 295 nő, együtt 1932; Szabadkán 2121 férfi, 448 nő, együtt 2569; Újvidéken 2077 férfi, 368 nő, együtt 2445; Zomborban 1333 férfi, 148 nő, együtt 1481; a vármegyében 15.571 férfi, 1715 nő, együtt 17.286. Az egész vármegye területén összesen volt 22.739 férfi, 2974 nő, együtt 25.713 segédszemély. A segédszemélyek közül tisztviselő volt 351, segítő családtag 1918, művezető és előmunkás 335, segédmunkás 14.737, inas 6704, szolga 1668. Iparral csak mellékesen foglalkozott az egész vármegye területén 5188 férfi, 13.013 nő, összese 18.201 egyén.

A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az egész vármegye területén 26.738, a melyek a törv.-hat. jogú városok és a vármegye között így oszlottak meg: Baján volt 1177 vállalat; ezek közül segéd nélkül dolgozott 691, egy segéddel 204, két segéddel 125, 3-5 segéddel 102, 6-10 segéddel 40, 11-20 segéddel 12 és 20-nál több segéddel 3 vállalat. Ez utóbbiak között volt egy gazdasági gépgyár 25, egy szeszgyár 27 és egy szálloda 21 segéddel, összesen 3 vállalat 73 segéddel. Szabadkán volt 2670 vállalat; ezek közül segéd nélkül dolgozott 1842, egy segéddel 422, két segéddel 176, 3-5 segéddel 158, 6-10 segéddel 45, 11-20 segéddel 18 és 20-nál több segéddel 9 vállalat. Ezek között volt egy vasbutorgyár 28, egy vasúti műhely 30, egy férfiszabó 28, egy építő 21, egy szobafestő 24 és négy szálloda együtt 131 segéddel, összesen 9 vállalat 262 segéddel. Újvidéken volt 1484 vállalat; ezek közül segéd nélkül dolgozott 863, egy segéddel 240, két segéddel 153, 3-5 segéddel 150, 6-10 segéddel 51, 11-20 segéddel 19 és 20-nál több segéddel 8 vállalat. Ezek között volt egy gépgyár 70, egy selyemfonó 101, két gőzmalom együtt 68, egy gőzmalom 64, egy könyvnyomda 22 és két szálloda együtt 48 segéddel, összesen 8 vállalat 373 segéddel. Zomborban volt 1293 vállalat; ezek közül segéd nélkül dolgozott 849, egy segéddel 211, két segéddel 98, 3-5 segéddel 100,. 8-10 segéddel 21, 11-20 segéddel 13 és 20-nál több segéddel egy vállalat. Ez egy gőzmalom volt 67 segéddel. Bács-Bodrog vármegyében volt 20.114 vállalat; ezek közül segéd nélkül dolgozott 13.173, egy segéddel 4286, két segéddel 1512, 3-5 segéddel 921, 6-10 segéddel 158, 11-20 segéddel 44 és 20-nál több segéddel 20 vállalat. Ezek között volt Apatinban egy kosárfonó 29 s egy kendergerebenező 23, Monostorszegen egy vízszabályozás 33, Kisszálláson egy gőzmalom 40, Militicsen egy kenderkikészítő 36 s egy másik 51, Cservenkán egy gőzmalom 21, Újverbászon egy gőzfűrész 38, egy kender és kóczgyár 27, egy műmalom 22 s egy építő 27, Óbecsén egy serfőző 21 s egy vendéglős 22, Ópalánkán egy kenderáztató és kötélfonógyár 95, Újfutakon egy kenderáztató és kötélgyár 38 s egy másik 58, Csurogon egy vízszabályozás 90, Zsablyán egy vízszabalyozás 23, Zentán egy fűrészárúgyár 50 s egy gőzmalom 43 segéddel, összesen 20 vállalat 787 segéddel. - Az egész vármegye területén volt öszszesen 26.738 vállalat, ezek közül segéd nélkül dolgozott 17.418, egy segéddel 5363, két segéddel 2064, 3-5 segéddel 1431, 6-10 segéddel 315, 11-20 segéddel 106, 21-50 segéddel 33, 51-100 segéddel 7, 101-200 segéddel 1 vállalat. A 20-nál több segéddel dolgozó vállalatok száma 41, a melyek összesen 1662 segédet foglalkoztattak.

A nagyobb ipartelepek, az üzemerő és a munkáslétszám megjelölésével, a következők: Grieszfelder György sodronynemű telepe Cservenka, 5 lóerős nyersolaj-motor, 4 munkás. Hauk Ádám műlakatossága, Apatin, 4 lóerős gőzgép, 9 munkás. Pozsert és Resch késárú-ipartelepe, Hódság. Kohler Antal géplakatos Apatin, 5 lóerős gőzgép, 4 munkás. Rothmann Imre vasbutorgyára Szabadka, 12 lóerős gőzgép, 79 munkás; Stolcz Henrik érczöntője és érczárú-gyára Kula, 2 lóerős gőzgép, 2 munkás; Szedlacsek István lakatossága Baja, 2 lóerős gép, 2 munkás; ifj. Utry Pál sodronyfonója Baja 8 lóerős benzinmotor, 5 munkás; Witz Ferencz sodronyfonó ipartelepe Újvidék. Továbbá Röhrich Henrik géplakatossága, a mely gépműhelylyel és darálómalommal kapcsolatos, Tisza Kálmánfalva, 1 munkással.

A nagyobb ipartelepek és fontosabb adataik a következők: Berlet Mihály villamosáram fejlesztője Alsókabol, 3 munkás; Berlet Mihály villamosáram fejlesztője Sajkásszentiván, 3 munkás. Bihari Jakab kocsigyártása, Szabadka; Bodicsi Sándor harangöntő és toronyóra gyára, Baja, 3 lóerős 443gázmotor, 12 munkás; gróf Chotek Rezső gazdasági gépműhelye Ófutak, 6 lóerős gőzgép, 14 munkás; Czeizel J. gépjavítóműhelye Zombor, 2 lóerős petroleummotor, 3 munkás; Deck Mihály és Fia gépműhelye és fémöntője Bácsfeketehegy, 30 lóerős gőzgép, 11 munkás; Ferencz-csatorna r. t. hajójavító műhelye Bezdán, 6 lóerejű gőzmotor, 13 munkás; Ferencz-csatorna r. t. hajójavító műhelye Monostorszeg, 5 lóerős gőzgép, 15 munkás; Fiedor József kocsigyára, Szabadka; Fischer és Lengyel gépműhelye Baja, Fusch Lajos gépműhelye Kula, 2 lóerős gőzgép, 5 munkás; Gayer István gépgyára és vasöntője Újsóvé, 3 lóerős gőzgép; Gruby Testv. rostakészítő telepe Bulkeszi; Haip György gépjavítóműhelye Cservenka, 3 gőzmotor, 3 munkás; Haip Vilmos Fiai, Bernhard és Gyula mezőgazdasági gépgyára Cservenka, 10 lóerős benzinmotor, 10 munkás; Hartmann Jakab gépjavítóműhelye Újverbász, 4 lóerős gőzgép, 3 munkás; Hett Márton mezőgazdasági gépjavító műhelye Őrszállás; Horn Lajos hangszerkészítő telepe Apatin; Jeszenovics Miklós gépjavító műhelye Szabadka, 2 lóerős gőzgép, 9 munkás; Kőszegi Károly-féle szab. motoros talajmívelő gépgyár r. t. Baja, 5 lóerős benzinmotor, 45 munkás; Krunbach Vilmos gépjavítóműhelye Cservenka, 2 lóerős gőzgép, 6 munkás; László Márton gépműhelye Apatin, 4 lóerős gőzgép, 1 munkás; Martincz Károly gépjavító műhelye Szabadka, 2 lóerős gőzgép, 8 munkás; Máv. javító-műhelye Szabadka, 15 lóerős gőzgép, 25 munkás; Petschel Péter gépműhelye, Torzsa; Piszter Fülöp gépjavító-műhelye Ószivácz, 3 lóerős gőzgép, 6 munkás; Rapp Bálint gépjavító műhelye Hódság, 2 lóerős gőzgép, 4 munkás: Reich Jakab mérleg- és gépgyára Újvidék, 6 lóerős benzinmotor, 10 munkás; Reich és Lebhercz kocsigyára, Újvidék 40 lóerős gőz, 4 lóerős gázmotor, 70 munkással; Reiter László dinamógyára Szabadka; Schaffhauzer Jakab gépműhelye Ószivácz; Schmidt Márton Fiai gépjavító gyára Baja, 3 lóerős gázmotor, 5 munkás; Schuhmacher János gépjavítóműhelye Óbecse, 6 lóerős gőzgép, 7 munkás; Szűcs Ödön és Társa, gépgyára, Baja; Villamos vasút és villamvilágítási vállalat r. t. villamos fejlesztő gyára Szabadka, 255 lóerős, gőz- és 8 lóerős villamos motorral, 13 munkással; Zickmund és Társa gépgyára és vasöntője Újvidék 50 lóerős gőzmotor, 120 munkás. Továbbá a kisszállási uradalom gépjavító műhelye (Kisszállás) gőzmalommal, Röhrich Henrik gépműhelye (Tiszakálmánfalva) darálómalommal és a Zenta-Roskoványi Egyesült Iparvállalat r. t. villamgyára (Zenta) gőzmalommal, téglagyárral és gőzfűrésszel kapcsolatban; itt 328 lóerős gőzgép és 109 munkás van.

Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következők: Aman Antal fedélcserép- és téglaégetője Apatin. Aman Bálint fedélcserép- és téglagyára Apatin. Aman és Piry téglaégetője Apatin, 85 munkás. Auer Sebestyén tégla- és cserépgyára Bácsordas, 25 munkás. Baumann János téglaégetője Bácsordas. Ifj. Becker Péter és Társai mész, homok-kő és téglagyára Palánka, 30 lóerős gőzgép, 28 munkás. Benezinger János téglagyára Bácsszentiván, 12 lóerős gőzgép, 30 munkás. Beocsini czementgyár-unio malomkő-gyára Újvidék. Bernhardt György és Schneider Fülöp téglagyára Ópalánka, 5 munkással. Biermann Lajos körkemenczéje Sajkásszentiván, 12 munkás. Bizmann Lajos téglaégetője Sajkásszentiván. Bodor István téglaégetője Zsablya, 6 munkás. Bodor Pál téglaégetője Zsablya. Bodrog Mór téglagyára Topolya, 10 lóerős gőzgép, 63 munkás. Brand Ferencz téglagyára, Apatin. Brkits György fazekasárú és cserépkályha-készítő telepe Zombor. Buru Mihály téglaégetője Bácsföldvár. Gróf Chotek uradalmi gőztéglagyára Ujfutak, 10 lóerős gőzgép, 26 munkás. Cserevity Márk téglaégetője Dunagárdony, 8 munkás. Czvejanov Jása mészétetője Ószivácz, 2 munkás. Darazsatz Antal téglaégetője Küllöd, 10 munkás. Dely Géza tégla- és cserépégetője Baja, 10 munkás. Ifj. Dombovics János fedélcserép- és téglagyára Apatin. Dombovics Márton és Antal téglagyára Apatin, 18 munkás. Drach József és Társai téglagyára Paripás, 26 munkás. Ehrenberger Ferencz téglagyára, Apatin. Első Szabadkai géptégla- és czementárugyár r. t. téglagyára Szabadka, 80 lóerős gőzgép, 150 munkás. Ertl J. és Schmidt J. téglagyára Hódság, 34 munkás. Fernbach József és Társa téglagyára Apatin. Flamann János cserépedénykészítése Temerin, 3 lóerős benzinmotor, 2 munkás. Frenner Testvérek téglagyára Óbecse, 13 munkás. Freund Péter cserépégetője Péterréve. Fuderer József fedélcserép és téglagyára Apatin. Gébel Jakab téglagyára Kuczora, 23 munkás. Gébel Jakab téglaégetője Torzsa. Gébel Jakab téglagyára Újverbász 25 munkás. Gébet Miklós téglagyára Újverbász, 17 munkás. Özv. Giraldi Alajosné téglaégetője Bácsfeketehegy, 7 munkás. Gläser János téglagyára Bajsor, 20 munkás. Gläser Márton tégla- és cserépégetője Bajsa; Gläser Ádám téglaégetője Kula, 40 munkás. Gläser Márton téglagyára Cservenka, 25 munkás. Gläser Márton téglaégetője Kula, 10 munkás. Glück Mór tégla- és cserépégetője Bácsalmás, 20 lóerős gőzgép, 30 munkás. Gottel Jakab tégla- és cserépégetője Pacsér, 6 munkás. Löttel János téglaégetője Bácsfeketehegy, 5 munkás. Gutwein Gottfried és Társa téglaégetője Péterréve. Hauser Jakab tégla- és cserépgyára Szeghegy, 17 munkás. Hauser János téglagyára Szenttamás, 6 munkás. Heck Fülöp téglaégetője Sajkásszentiván. Heck István cserépégetője Mozsor. Heil Péter téglagyára Palánka, 16 munkással. Ifj. Heimler Keresztélyné téglagyára Palánka, 9 munkás. Heincz András és társai téglaégetője Szilberek. Hesz Frigyes téglaégetője Titel. Horváth Ferencz téglaégetője Felsőkabol. Horváth és Meller téglaégetője Ada, 30 munkás. Igyudov Jován téglaégetője Zsablya. Jovin Draga és Avemaria Péter cserép- és téglaégetője Csurog. Kárius Jakab téglaégetője Csantavér, 7 munkás. Kekhanosz János téglaégetője Tündéres. Keszler Konrád téglaégetője Veprőd. Kinket Péter és Társa 444téglagyára Szeghegy, 19 munkás. Király Béla téglaégetője Baja, 9 munkással. Király Sándor téglaégetője Baja, 19 munkás. Kis Tamás téglaégetője Óbecse, 5 munkás. Kladek István cserép- és téglagyára Szabadka, 19 munkás. Kladek, Tománovics és Társa cserép- és téglagyára Szabadka, 30 munkás. Klemm József téglagyára Apatin. Klemm Pál és Társa téglagyára Apatin. Klemm Vendel téglagyára Apatin. Ifj. Kohlheb Jakab téglaégetője Torzsa, 15 munkás. Komlós Gergely téglagyára Ada, 10 munkás. Központi Hitelintézet téglagyára Újvidék, 35 munkás. Krisztics Jasza téglaégetője Tündéres. Kromer Ferencz téglagyára Apatin, 8 munkás. Laux Péter téglaégetője Alsókabol, 6 munkás. Lehóczki Pál téglaégetője Petrőcz. Leonhardt Ferencz téglaégetője Sajkásgyörgye, 6 munkás. Lichtnäcker József téglagyára, Bajmok, 15 lóerős gőzgép, 30 munkás. Lorencz István téglaégetője Bács. Lottspeich Ferencz és Társa téglaégető körkemenczéje Borócz, 20 munkás. Lottspeich és Popper tégla- és mészégetője Dunabökény, 28 munkás. Lukács Márton téglagyára Temerin, 15 munkás. Magyar István és Társai téglaégetője Jánoshalma. Magyar József téglagyára Csurog, 10 munkás. Magyarkanizsai első gőztégla- és cserépgyár r.-t. gyára Magyarkanizsán, 75 lóerős gőzgéppel, 70 munkással. Majoros János téglaégetője Magyarkanizsa, 9 munkás. Manhalter András tégla és cserépégetője Bácsalmás, 34 munkás. Marinka Száva és Társai cserép- és téglaégetője Ósóvé. Mayer János és Fiai téglagyára Apatin, 88 munkás. Mengel Vilmos és Társa tégla- és cserépgyára Kishegyes, 10 munkás. Mérő Ignácz téglagyára Zombor, 54 munkás. Miloradov Zsigmond cserépkályha és díszváza készítése Ófutak, 1 munkással. Morvai és Novák czementárugyára Szabadka, 10 lóerős benzinmotor, 3 hidraulikus gép, 50 munkás. Müller Jakab tégla- és cserépégetője, Káty, 3 munkás. Müller János téglagyára Apatin, 9 munkás. Müller Mátyás téglagyára Újverbász, 13 munkás. Nagy Gyula és Feber András téglaégetője Dunabökény, 15 munkás. Neujahr Vilmos tégla-és cserépégetője Titel, 28 munkás. Nyemetz Mátyás tégla- és cserépégetője Herczegszántó, 5 munkás. Ó- és Új óvéi takarékpénztár téglagyára Ókér, 52 munkás. Panics Matea téglaégetője Alsókabol. Pfeifer Fülöp, Götter Antal első ómoraviczai körkemencze téglagyára Kossuthfalva, 40 munkással. Pfeifer Testvérek téglagyára Bácsszentiván, 40 munkással. Popovics Testvérek fedélcserépgyára Ujvidék. Prokesch Mihály téglagyára Szabadka, 82 munkás. Raichl Frigyes Vilmos czementműkőgyára Újpalánki, 10 munkás. Raichl I. Ferencz cserép- és téglagyára Szabadka, gőzüzem, 56 munkás. Rauch Károly téglagyára Cservenka, 20 munkás. Redlich, Ohrenstein és Spitzer czementárúgyára és malomkő-készítése Újvidék. Reszely Testvérek és Wagner téglagyára és mészégetője Újpalánki, 14 munkás. Rózsa Sándor cserépkályhagyára Zenta, 3 lóerős benzinmotor, 3 munkás. Özv. Sauter Józsefné és Fiai téglagyára, Apatin. Schank Péter téglagyára Szenttamás, 8 munkás. Schaffer Antal és Társa körtéglaégetőgyár Szépliget, 18 munkás. Schaffer Frigyes téglaégetője Kiskér. Schleicher Antal téglaégetője Baja, 17 munkás. Schlesinger Náthán téglaégetője Sajkásszentiván. Schmitcmayer F. és Fiai téglagyára, Titel, 25 munkás. Schmidt Mihály téglaégetője Tiszaistvánfalva, 7 munkás. Schuhmacher József téglagyára Cservenka, járgányerő, 6 munkás. Schwerer János és Társa téglaégetője Apatin. Schwerer József és Fiai téglagyárai Hódság, 30 munkás. Speizer József és Fiai téglagyára Apatin, 48 munkás. Speizer J. és Fiai téglagyára, Zombor. Spirta Demeter téglaégetője Alsókabol. Srayer Antal és Társa téglagyára Apatin. Stahl Mihály téglaégetője Mozsor, 2 munkás. Stickert Frigyes téglaégetője Óbecse, 5 munkás. Stiefelmayer Károly téglagyára Óverbász, 24 munkás. Szamolányi Mátyás tégla és cserépégetője Kishegyes, 10 munkás. Szirák Imre téglaégetője Topolya. Szimatics Mihály cserépkályha készítése Zombor. Sztoity Rada téglaégetője, Káty, 8 munkás. Theodorovits Dusán téglagyára Ószivácz, 50 lóerős gőzgép. Tilger és Hirschenberger téglaégetője Paripás, 7 munkás. Tubity Dragity téglaégetője Mozsor, 5 munkás. Tusori Mihály téglaégetője, Sajkáslak. Tyullum Lázár téglaégetője Káty, 10 munkás. Ugri István H. mű- és építészeti terrakotta, és kályhaárúgyára Zombor, 4 munkással. Udry József téglagyára, Apatin. Utry József fazekasárú készítése Zombor. Wagner Vilmos téglagyára Újpalánki, 4 munkás. Wéber Miklós téglagyára Gara. Weitmann Jakab téglaégetője Sajkásszentiván. Welker Antal téglagyára, Cservenka, 18 munkás. Wolf Antal és társai fali és cseréptéglagyára Gádor, 10 munkással. Wolf, Turi és Társai téglagyára Gara. Zsivanesev Jova téglaégetője Tündéres. Továbbá más üzemekkel kapcsolatban működnek az e csoportba tartozó következő ipartelepek: Fehér János téglagyára, gőzmalommal, gőzfűrészszel és olajpréssel kapcsolatban, Magyarkanizsa; Schachtitz és Schönfeld cserépgyára, gőzmalommal, Martonos; özv. Spitzer Simonné téglaégetője és czementgyára, daraőrlő-malommal, Baja, 35 munkás; Zentai és Roskoványi Egyesült Iparvállalat r. t. téglagyára gőzmalommal stb.

A nagyobb ipartelepek a következők: Ábel József és Társa esztergályos-munkák gyára Kula, 8 lóerős gőzgép, 15 munkás. Asztalosárúgyár Bácsszentiván, 11 munkás. Angely Henrik faesztergályossága, Szabadka, 2 lóerős gőzgép, 5 munkás. Becker József kosárfonó telepe, Apatin. Betsch János faesztergályosművek gyára Cservenka, 6 lóerős gőzmotor, 7 munkás. Brauchler János épületasztalos és famegmunkáló gyára, Szabadka, 12 lóerős gőzgép, 9 munkás. Butor- és koporsógyár, Bácsszentiván, 20 lóerős gőzgép, 10 munkás. Dohány Józsefné tűzifavágó telepe Szabadka, 2 munkás. Ernst és Róth gőzfűrésztelepe Újvidék. Gayer Jakab asztalossága, Újverbász, 10 lóerős benzinmotor, 11 munkás. A "Háziipari vállalat" kosárfonója, Kossuthfalva. Hiencz Vilmos asztalossága, Óverbász, 5 munkás. Horváth Sándor kosárfonó-telepe, Szabadka. Jetinek József faszobrászata, Szabadka. 445Kainer Vilmos butorasztalossága, Szabadka. Kiss és Társai butorgyára, Zenta, 12 lóerős benzinmotor, 15 munkás. Klein János tűzifavágó telepe, Újverbász, 3 munkás. Kosáripar r.-t. kosárgyártása, Szabadka. Kovács Bálint czirokseprő- és surolókefegyára, Újvidék, 15 munkással. Lang Jakab és Társa asztalossága, Zsablya, 60 lóerős benzinmotorral. Lenkey Imre épület- és butorasztalossága, Újvidék, 6 lóerős benzinmotor, 8 munkás. Magyar butorgyár, Baja. Mergl Mihály asztalossága, Militics, gázüzem. Nagy Sándor József asztalossága, Szabadka, 8 lóerős benzinmotor, 5 munkás. Nagy Varjas A. asztalosárúgyára Szabadka, 12 lóerős benzinmotor, 6 munkás. Palits és Kubatov favágója, Zombor, 10 lóerős villamos motor, 1 munkás. Pality István asztalossága, Ada, 10 lóerős benzinmotor, 4 munkás. Péter Mátyás Fia épület- és butorasztalossága, Cservenka, 8 lóerős gőzmotor, 2 munkás. Renner Mihály és ifj. Krokin Ádám asztalossága, Sajkásszentiván, benzinmotorral. Schneider Pál és Wohl tűzifatelepe, Óverbász, 3 munkás. Stefán Ferencz és Társai favágótelepe, Apatin, 12 lóerős gázmotor, 5 munkás. Szabadkai faipar r. t. butorgyára Szabadka. Trumpf Miklós tűzifavágó telepe, Ókér, 6 lóerős benzinmotor, 4 munkás. Utry Lajos asztalossága, Baja. Wolf és Trostler gőzfűrésze, Újvidék. Ezeken kívül más üzemekkel kapcsolatosak a következő ipartelepek: Dungyerszky Lázár gőzfűrésze (gázmalom, szesz- és olajgyárral) Szenttamás, 120 lóerős gőzgép, 28 munkás. Dussing Miklós utóda butorasztalossága (kárpitosteleppel) Újvidék, 5 lóerős gőzmotor, 10 munkás. Fehér János gőzfűrésze (gőzmalommal stb.) Magyarkanizsa 25 lóerős gőzüzem, 7 munkás. Frenner Testvérek gőzfűrésze (gőzmálommal) Óbecse, 24 lóerőre 20 munkás. Freund József gőzfűrésze (gőzmalommal) Óbecse, 100 lóerős, 100 munkás. Gavanszki Testvérek és Alexievics gőzfűrésze (gőzmalommal) Szenttamás, 60 lóerős, 25 munkás. Magyarkanizsai első gőzmalom és gőzfűrész r.-t. Magyarkanizsa, 350 lóerős, 80 munkás. Molnár Ferencz és Társai fűrésze (malommal) Titel, 50 lóerős gázmotor, 3 munkás. Törtely János gőzfűrésze (gőzmalommal) Magyarkanizsa, 25 lóerős, 10 munkás. Vojnovits Ilia és Társai gőzfűrésze (malommal) Bácsföldvár, 15 munkás. Zentai és Roskoványi Egyesült Iparvállalat r. t. gőzfűrésze (téglagyáral stb.) Zenta.

Ez ágban nagyobb ipartelepek a következők: Ackermann János műszövője, Baja. Bácskai kender és lenárúgyár r.-t. kötélnemű és kötélverőszerszámgyára, Újfutak, gőzüzem, 60 lóerős, 60 munkás. Bajai gyapjúfonó és szövőgyár r.-t. Baja. Bellán Mátyás kötélgyára, Dunacséb. Berkovács Rezső selyemszalaggyára, Kula, 2 villamos motor, 21 munkás. Bernhard Ferencz harisnyakötője, Ujvidék, 4 női munkás. Brandecker Ferencz gyapjúfonója Hódság, 4 lóerős gőzgép, 3 munkás. Brüll F. F. kendergyára, Újvidék. Délmagyarországi gyapjúfonó és vattagyár r.-t., Baja, 90 lóerős gőzgép, 50 munkás. Gaszner János és Társa pamutfestőgyára, Újvidék, 12 lóerős gőzgép, 72 munkás. Groszmann Lipót kendergyára, Szilberek. Grauaug, J. Lipót gyapjúfonó és szövőgyára Baja, l6 lóerős, szívógázmotor, 50 munkás. Gutwein Lajos műkenderáztatója, Torzsa Helm Mihály gyapjúfonó és festőgyára, Szilberek, 3 lóerős gőzgép, 7 munkás. Honi fonó- és kötélverőgyár r.-t. ipartelepe, Hódság, 310 lóerős 446gőzgép, 350 munkás. Horovitz D. L. kendergyára, Palánka. Horváth Zsigmond gombkötő ipartelepe, Zenta. Hungária kendergyár r.-t. Újverbász, 3 db. 150-250-500 lóerős gőzgép, 250 munkás. Kaufmann Sándor kendergyára, Apatin. Kincstári selyemfonógyár (bérlő: Beranger Camille) Újvidék, 16 lóerős gőzgép, 316 munkás. Klein Vilmos és Társai kendergerebenezője, Militics, 10 lóerős gőzgép, 37 munkás. Kulai gyapjufonó és szövőgyár r.-t. Kula 120 lóerős gőzgép, 55 munkás. Michels-féle kenderáztató és kötélgyár r.-t. Ópalánka, 150 lóerős gőzgép, 180 munkás. Montalion József műszövőgyára, Szabadka, 40 munkás. Neumayer Ferencz kékfestőgyára, Hódság. Országos m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség fojtó- és szárító-kemenczéje, Zsablya. Óverbász község kenderáztatója, Óverbász. Ritzmann Jakab kenderáztatója, Ókér. Sax Károly posztógyára, Bulkeszi, 6 lóerős gőzgép, 5 munkás. Seidl Lipót kendergyára, Újverbász. Schek Károly kenderáztatótelepe, Torzsa. Özv. Schmidt Jánosné gyapjúfonó és gerebenezője, Paripás. Schneider Ferencz kenderáztatótelepe Urszentiván. Schneider János kendertörője, Vepröd. Ifj. Schneider Vilmos műkenderáztatója, Torzsa, 12 lóerős gőzgéppel, 25 munkás. Spitzer J. és Fiai kendergerebenezője és kötélgyára, Apatin, 20 munkás. Szabadkai közgazd.-bank r.-t. kenderkikészítőgyára, Újverbász. Szabadkai vattagyár.-t., Szabadka. Szabó József harisnyakötője, Szabadka, 15 lóerős gőzgép, 3 munkás. Szélinger Lőrincz és Fiai kender- és kóczgyára, Militics, 16 lóerős benzinmotor, 95 munkás. Szencz György gyapjúfonója, Paripás, 4 lóerős gőzgép, 3 munkás. Szépligeti kendergyár r.-t. kendergyára, Szépliget, 20 lóerős gőzgép, 80 munkás. Vámosi Mihály Fiai kenderkikészítő gyára, Bácsszentiván, 25 lóerős benzinmotor, 70 munkás. Továbbá idetartozik gróf Chottek Rezső kendergyára, Újfutak, a mely malommal és fűrészteleppel kapcsolatos. Dussing Miklós kárpitostelepe (butorasztalossággal), Újvidék, 5 lóerős gázmotor, 10 munkás.

Ez ágban jelentékenyebb ipartelepek a következők: Ifj. Dudás Sándor szűcsipartelepe, Kula. Kramer Antal egyenruha-készítő ipartelepe, Szabadka. Kramer és Hahn kalapgyára, Kula, 10 lóerős gőzgép, 15 munkás. Pap József cipőműhelye, Zenta, 25 munkás. Roth Ármin kalapgyára, Szabadka, gőzüzem. Trebits Jakab cipőgyára, Óbecse. Ziegler Ágost keztyű- és kötszerkészítő telepe, Újvidék.

A vármegye vágóhídjain, a legutóbbi esztendőben, közfogyasztásra a következő mennyiségű állatok kerültek levágásra: Baján 1384 szarvasmarha, 1706 borjú, 2406 sertés, 1093 juh. Szabadkán, 3129 marha, 3162 borjú, 6737 sertés, 19.053 juh. Újvidéken 2070 marha, 3695 borjú, 6478 sertés, 12.486 juh. Zomborban 1490 marha, 2209 borjú, 2587 sertés, 1249 juh. Zentán 736 marha, 852 borjú, 2218 sertés, 2436 juh. Az apatini járásban 1378 marha, 902 borjú, 1314 sertés, 742 juh. A bácsalmási járásban 294 marha, 1471 borjú, 1920 sertés, 465 juh. A bajai járásban 765 marha, 733 borjú, 568 sertés, 2703 juh. A hódsági járásban 1661 marha, 1278 borjú, 1202 sertés, 610 juh. A kulai járásban 1505 marha, 1271 borjú, 2230 sertés, 846 juh. Az óbecsei járásban 1167 marha, 1265 borjú, 2758 447sertés, 5637 juh. A palánkai járásban 1309 marha, 1065 borjú, 1489 sertés, 814 juh. A titeli járásban 270 marha, 154 borjú, 385 sertés, 628 juh. A topolyai járásban 1529 marha, 1193 borjú, 1788 sertés, 8700 juh. Az újvidéki járásban 1375 marha, 1436 borjú, 1445 sertés, 2067 juh. A zentai járásban 648 marha, 900 borjú, 1435 sertés, 3457 juh. A zombori járásban 1388 marha, 1321 borjú, 1254 sertés, 1478 juh. A zsablyai járásban 416 marha, 260 borjú, 647 sertés, 1720 juh. Az egész vármegyében közfogyaszásra levágtak, összesen: 24.514 szarvasmarhát, 24.873 borjút, 38.681 sertést és 70.371 juhot.

Ez iparágban a nagyobb telepek a következők: Adamovits Sándor cognac-gyára Újvidék. Aman Ferencz daráló malma Apatin, 1 lóerős motorral. Aman Ferencz malma Zombor, 45 lóerős gázmotor, 9 munkás. Aman József és Társai sörfőzője Apatin, 40 lóerős gőzgép, 25 munkás. Arnold Károly és Társa vízimalma Bácskeresztúr, 18 lóerőre, 2 munkás, Asztalos Lajos gőzmalma Kossutfalva, 40 lóerős, 5 munkás. Bachmann Vilmos malma Óverbász, 24 lóerős. Baics Gergely gőzmalma Szabadka. Bajai műhengermalom r.-t. gőzmalma Baja. Baják Vendel és Társai gőzmalma Kossuthfalva, 25 lóerős. Benninger N. malma Bácsfeketehegy, 30 lóerős gázmotor, 4 munkás. Benya Antal kukoriczadarálója Zombor, benzinmotorral, 1 munkás. Benz András gőzmalma, Temerin, 15 lóerős, 5 munkás. Birovlyev István és Társai őrlőmalma Óverbász, 2 munkás. Birti Pál hentesárúgyára, Újvidék. Bődi István gőzmalma Szabadka, 12 lóerős, 2 munkás. Bröder Márk sódarálója Újverbász, 8 lóerejű benzinmotorral, Brummer Antal malma Szabadka, gázüzem, 4 munkás. Brust Simon és Társai gőzmalma Baja. 100 lóerős, 9 munkás. Cserveny gőzmalma Újpalánka, 60 lóerős, 18 munkás. Dautermann Ádám gőzmalma Cservenka, 8 lóerős, 2 munkás. Dér Vilmos és Társai gőzmalma Csantavér, 40 lóerős, 8 munkás. Diemer és Kuncz malma Kiszács, 50 lóerős gázmotor, 5 munkás. Dittrich Ádám gőzmalma, Szenttamás, 24 lóerős. Ditrich, Welsch és Társa gőzmalma Cservenka, 100 lóerős, 7 munkás. Dobanovity Vásza malma Káty, 25 lóerős benzinmotor. Dungyerszky István gőzmalma Szenttamás, 50 lóerős, 5 munkás. Dungyerszky Lázár gőzmalma Újvidék, 196 lóerős, 110 munkás. Dungyerszky Lázár gőzmalma, szeszgyár és sörfőzője Dunacséb, 85 lóerős gőzgép, 24 munkás. Dungyerszky Lázár vízimalma Szenttamás. Dvoratschek A. gőzmalma Kerény, 120 lóerős. Első szentfülöpi hengergőzmalmi szövetkezet malma Szentfülöp. Ertl János Fiai gőzmalma Bács, 40 lóerős, 5 munkás. Ertl és Schwerer hengermalma Hódság, 120 lóerős gőzgép, 513 munkás. Export-gőzmalom r.-t. Zombor, 400 lóerős gőzmotorral, 53 munkással. Faddi József és Pál őrlőmalma Jánoshalma, 25 lóerős gőz és 25 lóerős benzinmotor, 6 munkás. Faith Boldizsár gőzmalma Újvidék, 115 lóerős, 16 munkás. Faltum Antal darálómalma.Szabadka, 1 munkás. Ferencz-csatorna r. t. vízimalma Újverbász, 60 lóerős gőz és 60 lóerős gázmotorral, 11 munkás, Fernbach Márton gőzmalma Szilberek, 25 lóerős, 3 munkás. Fodor Antal vízmalma Martonos. Fodor Lajos és Társai hengermalma Piros, 15 lóerős benzinmotor, 6 munkás. Freidinger Mátyás és Társa kukoriczadarálója Kúnbaja, 1 munkás. Frick Pál darálómalma Újverbász, 8 lóerős villamos motor, 2 munkás. Ifj. Fuchs Károly tejgazdasági telepe Cservenka, 6 lóerős gőzgép, 3 munkás. Fülöp József műmalma Szenttamás, vízüzem 28 lóerőre, 6 munkás. Gari Ádám és Társai Első garai gőzmalma és téglagyára Gara, 9 munkással. Gerber Nándor és Fia sörfőzője és jéggyára Óbecse, 53 lóerős gőzgép, 59 munkás. Görög László és Társai gőzmalma Zenta, 25 lóerős, 4 munkás. Gőzmalom r. t. Őrszállás, 100 lóerőre, 8 munkás. Grauaug Lipót gőzmalma Bácsalmás, 87 lóerős, 16 munkás. Grecski Gábor gőzmalma Szabadka. Gutwein Fülöp és Társai gőzmalma Szeghegy, 80 lóerős, 8 munkás. Gutwein, Schmidt és Társa gőzmalma Cservenka, 75 lóerős, 14 munkás. Gyelnis Jakab gőzmalma Szabadka, 20 lóerős, 3 munkás. Häfner Károly Fia gőzmalma Ujvidék, 130 lóerős, 38 munkással. Haip és Társai gőzmalma, Ószivácz, 150 lóerős. Hang János és Társa gőzmalma, Bulkeszi, 12 lóerőre 4 munkás. Hartmann és Connen sertésvágója, hűtőtelepe és jéggyára Szabadka, 100 lóerős gőzgép, 83 munkás. Özv. Hartmann Pálné malma Újsóvé, 50 lóerős szívógázmotor, 5 munkás. Heincz Keresztély gőzmalma, Ókér, 30 lóerőre. Heszler és Társai gőzmalma Zenta, 200 lóerős, 64 munkás. Hett József gőzmalma, Őrszállás, 70 lóerős, 4 munkás. Honig Zsigmond gőzmalma Topolya, 74 lóerős, 9 munkás. Horváth Antal benzinmotoros malma Dávod, 2 munkás. Horváth Imre malma Zenta. 30 lóerős benzinm«tor, 5 munkás. Ifj. Horváth Lajos gőzmalma Pacsér, 25 lóerős, 5 munkás, Horváth Ödön szeszfőzője Zenca, 5 lóerős benzinmotor, 3 munkás. Hutter Péter malma Kiskér, 16 lóerős gázmotor, 4 munkás. Ingasz Lipót és József gőzmalma, Nagybaracska, 20 lóerős, 6 munkás. Iváncsovits Gábor darálómalma Újvidék, 20 lóerős benzinmotor, 1 munkás. Kátyánszky Tanászil és Proko vízimalma, Szenttamás. Kátyánszky Velykó vízimalma Szenttamás. Keller József gőzmalma, Kerény, 24 lóerős, 3 munkás. Kenács Lajos gőzmalma, Topolya, 80 lóerős, 10 munkás. Kichter és Pfiszter tejgazdasági telepe, Kula, 2 lóerős gőzmotor. Kunkel, Wéber és Társai gőzmalma, Szeghegy, 50 lóerőre, 9 munkás. Kisszállási uradalmi gazdasági szeszgyár, Kisszállás, 8 lóerős gőzgép, 4 munkás. Kiszter Mihály tejgazdasági telepe, Újverbász. Korona gőzmalom r.-t., Zombor, 120 lóerős motor, 25 munkás. Köbling Antal műhengermalma, Baja, 30 lóerős gőzgép, 7 448munkás. Königstädtler Testvérek cognac és eczetgyára, Újvidék, 4 lóerőn gőzgép és gázmotor, 40 munkás. Kovács Lázár gőzmalma, Szabadka, 60 lóerős, 6 munkás. Kreter Jakab és Társa gőzmalma, Ókér, 12 lóerős, 4 munkás. Kriszter József tejgazdasága, Ókér, 3 lóerős gőzmotor, 2 munkás. Kulunczics János gőzmalma, Szabadka, 30 lóerős gőzmotor, 4 munkás. Kurjacski Vain és Dietrich Ádám műmalma, Szenttamás, 4 munkással. Lakits és Balla eczetgyára, Újvidék. Lékó Mihály gőzmalma, Magyarkanizsa, 25 lóerős 4 munkás. Lemberger, Schön és Szász sertéshizlalója, Baja. Lengyel Ármin gőzmalma, Szabadka, 36 lóerős, 4 munkás. Leopold Mihály gőzmalma, Szentfülöp, 8 lóerős, 3 munkás. Lolin György gőzmalma, Mohol, 12 lóerős, 4 munkás. Ifj. Machmer Fülöp gőzmalma, Torzsa, 45 lóerős, 6 munkás. Malom-részvény-társaság gőzmalma, Bajmok, 115 lóerős, 13 munkás. Marcsikity István gőzmalma, Alsákabol, 45 lóerős, 4 munkás. Militicsi gőzmalom részvény-társaság gőzmalma, Militics, 100 lóerős, 7 munkás. Molnár Ferencz őrlőmalma, Sajkásszentiván, 50 lóerős széngázmotor, 3 munkás. Molnár József felsőbácskai műmalma, Jánoshalma, 120 lóerős gőzgép, 25 munkás. Molnár és Kiss gőzmalma, Csurog, 50 lóerős, 6 munkás. Mudrinszki Uros vízimalma, Turja. Nenadovits és Gyogyarits gőzmalma, Ada, 40 lóerős, 5 munkás. Novák András és társai gőzmalma, Kishegyes, 7 munkás. Nuntenmacher György őrlőmalma, Tiszaistvánfalva, 12 lóerős gáz és benzinmotor, 2 munkás. Nyirotty István és Társai gőzmalma, Baja, 10 lóerős, 4 munkás. Oberländer Fülöp víziműmalma, Újverbász, 24 lóerős gőz- és 18 lóerős vízmotorral, 8 munkás. Ofner Adolf és Fia gőzmalma, Ada, 26 lóerős, 5 munkás. Ofner Adolf gőzmalma, Mohol, 50 lóerős, 8 munkás. Ökrész Ádám és Társai gőzmalma, Temerin, 25 lóerős, 3 munkás. Opity Gyóka motoros malma, Zsablya, 30 lóerős gázmotorral, 4 munkás. Országos magyar rizstermelő szövetkezet hántolója, Kissztapár, vízi űzem 60 lóerőre, 12 munkás. Pfeifer Ferencz darálómalma, Újfutak. Piukovics József szeszgyára, Szabadka, 10 lóerős gőzgép, 5 munkás. Báró Podmaniczky Endre gazdasági gőzmalma, Kelebiatanya, 8 lóerős, 4 munkás. Pollák Ármin gazdasági gőzmalma, Mátételke. Pollermann Bertalan szikvízgyára, Baja, 1 lóerős gázmotor, 1 munkás. Pullmann Vilmos baromfi-hizlalója és hűtőtelepe, Szabadka. Raabstern Testvérek szesz-, cognac- és eczetgyára, Újvidék. Reichardt és Társa vajgyára, Szabadka, 40 lóerős gőzgép, 5 munkás. Reiss és Szedresy gőzmalma, Szépliget, 40 lóerős, 4 munkás. Reuter József darálómalma Szilágyi, 1 munkás. Rieger Mihály sóőrlője Szabadka, 5 lóerős villamos motor, 2 munkás. Rosenberg Jakab gőzmalma Kúnbaja, 25 lóerős, 5 munkás. Rosenfeld Ignácz gazdasági daráló gőzmalma Katymár, 8 lóerőre. Ruda Ernő és Társai vajgyára Szabadka. Schall Henrik gőzmalma Újszivácz, 20 lóerős. Schmidtmayer Ferencz és Fiai gőzmalma Titel, 50 lóerős, 3 munkás. Schön, Jäger és Muity gőzmalma Csávoly, 60 lóerős, 10 munkás. Schuhmacher Rezső gőzmalma Óbecse, 80 lóerős, 3 munkás. Schweiszgut Jakab és Társai Első veprődi gőzmalma Veprőd, 7 munkással. Schwendemann József és 15 Társa gőzmalma Paripás, 100 lóerős, 6 munkás. Somogyi Emil és Gyula szeszgyára Baja. Spitzer Károly és Fiai szesz-, eczet- és élesztőgyára Baja, 24 lóerős gőzgép, 30 munkás, Spitzer Zsigmond gőzmalma Madaras. Stampler János és Társai gőzmalma Borócz, 8 lóerőre. Stancsics és Tumbász gőzmalma Szabadka, 120 lóerős, 13 munkás. Steinhardt Jakab és Társai gőzmalma Kula, 40 lóerős, 3 munkás. Straszberger Zsigmond gőzmalma Szabadka, 36 lóerős, 9 munkás. Strba Mihály gőzmalma Petrőcz, 25 lóerős, 3 munkás. Stuchlich Ferencz örököse gőzmalma Temerin, 16 lóerős, 4 munkás. Szkondorszky Szima és Társa gőzmalma Zsablya, 2 munkás. Szmilyanszki és Társai műmalma Bácsföldvár, 80 lóerős gőz- és 50 lóerős víz (turbina) űzem, 6 munkás. Szmolenszky Gábor gőzmalma Regőcze, 70 lóerős, 10 munkás. Szmolenszky Gábor és Társa gőzmalma Szabadka, 225 lóerős, 52 munkás. Szohl Jakab gőzmalma Torzsa, 8 lóerős, 2 munkás. Özv. Szupek Béláné gazdasági gőzmalma Szond, 30 lóerős, 2 munkás. Tir István gőzmalma, Pinczéd, 35 lóerős, 4 munkás. Tomanovics György gőzmalma Bácsbokod, 60 lóerős, 24 munkás. Tóth Antal gőzmalma Zenta, 40 lóerőre, 6 munkás. Újvidéki Konzervgyár r. t. Újvidék. Ulmer Sebestyén gőzmalma Bajmok, 36 lóerős, 6 munkás. Valenta, Maurer és Mayer vízimalma Kissztapár, 36 lóerőre, 6 munkás. Varga Ferencz és Társa gőzmalma Péterréve, 40 lóerős, 4 munkás. Vargha és Petkovich gőzmalma Csantavér, 70 lóerőre, 5 munkás. Varnus Márton daráló gőzmalma Újvidék, 20 lóerős, 4 munkás. Varró János gőzmalma Topolya, 40 lóerős, 6 munkás. Verni Vendel gőzmalma Szilberek, 40 lóerős, 5 munkás. Vezilits Milutin gőzmalma Turja, 40 lóerős, 4 munkás. Vojnics Gábris gőzmalma Szabadka, 24 lóerős, 3 munkás. Weinfeld S. eczetgyára Újvidék. Weisz Ignácz gőzmalma Zsablya, 100 lóerőre, 10 munkás. Welker Keresztély malma Bácsfeketehegy, 30 lóerős gázmotor, 6 munkás. Welker Keresztély tejgazdasági telepe Torzsa, 2 munkás. Winkle István sörfőzője Újvidék, 15 lóerős gőzgép, 20 munkás. Wolf János és Társa gőzmalma Gádor, 30 lóerős, 2 munkás. Wolf János és Társa gőzmalma Zombor, 30 lóerős motorral. Zsarkó Ferencz gőzmalma Mélykút, 60 lóerős, 6 munkás. Más üzemekkel is kapcsolatosak még a következő idetartozó ipartelepek: Aman József és Társai sörfőzője és gőzmalma (gőzfürdővel) Kula, 30 lóerős gőzgép, 18 munkás. Gróf Chotek Rezső malma (fűrész- és kendergyár) Újfutak, 60 lóerős gázmotor, 127 munkás. Dungyerszky Lázár gőzmalma és szeszgyára (fűrész- és olajgyár) Szenttamás, 120 lóerős gőzgép, 28 munkás. Első magyar gazdasági gőzmalom r.-t. gőzmalma (olajgyárral) Magyarkanizsa, 60 lóerős 7 munkás. Fehér János gőzmalma (gőzfűrész téglagyár stb.) Magyarkanizsa, 25 lóerős, 7 munkás. Frenner Testvérek gőzmalma (gőzfűrészszel) Óbecse, 24 lóerős, 20 munkás. Freund József és Társa hengermalma (gőzfűrészszel) Óbecse, 100 lóerős gőzgép, 100 munkás. Gavanszki Testvérek és Alexievics gőzmalma (gőzfűrészszel), Szenttamás, 60 lóerőre, 25 munkás. Kisszállási uradalmi gőzmalom (gépjavítóműhelylyel), Kisszállás, 93 lóerős gőzgép, 22 munkás. Magyarkanizsai első gőzmalom és gőzfürész r.-t. Magyarkanizsa, 350 lóerőre, 80 munkás. Molnár Ferencz és Társai malma (fűrészszel) Titel, 50 lóerős gázmotor, 3 munkás. Röhrich Henrik darálómalma (géplakatossággal) Tiszakálmánfalva. Schachtitz és Schönfeld gőzmalma (cserépgyárral) Martonos 30 lóerős, 4 munkás. Özv. Spitzer Simonné daraőrlő malma (téglaégetővel és czementgyárral) Baja. Törtely János gőzmalma (gőzfűrészszel) Magyarkanizsa, 25 lóerős, 10 munkás. Vojnovits Ilia és Társai vámmalma (gőzfűrészszel) Bácsföldvár, 15 munkással. A Zentai és Roskoványi Egyesült Iparvállalat r.-t. gőzmalma (gőzfűrész, téglagyár és villamtelep) Zenta, 328 lóerős, 109 munkás.

A vármegye ilynemű jelentősebb ipartelepei a következők: Ábrahám Sándor rongygyűljtő és osztályozója Apatin, 5 munkás. Augsburgi légszeszgyár, Újvidék, 6 lóerős gőzmotor, 10 munkással. Birmann Ádám vegyi gyára Torzsa. Brőder Lajos keményítőgyára Szabadka, 3 munkás. Bubenheimer Márton olajmalma Torzsa, 1 lóerős motorral. Egyesült Augsburgi Légszeszvilágitási r.-t. légszeszgyára Szabadka, gőzüzem, 50 munkással. Első szappanfőző társulat gyára Újvidék, 25 lóerős gőzmotor, 23 munkás. "Klotild" vegyi ipar r.-t. kénsav és műtrágyagyára Szabadka, 240 lóerős gőzüzem, 300 munkás. Légszeszgyár r. t. Baja, 4 lóerős gőzgép, 4 munkás. Lőwy Adolf olajgyára Újverbász, gőzüzem, 8 munkás. Lőwy és Társa keményítőgyára Szabadka, 12 lóerős gázmotor 16 munkás. Schlezinger Miksa keményítőgyára Szabadka, 2 munkás. Schwaiger Fülöp olajgyára Újverbász, gőzüzem, 8 munkás. Spitzer Testvérek gyufagyára Baja, 16 lóerős gázmotor, 65 munkás. Sporer Mór gyertyaöntője Szabadka, 4 munkás. Weisz Ignácz olajmalma Zsablya. Más üzemekkel kapcsolatosak a következő idetartozó ipartelepek: Dungyerszky Lázár olajgyára (gőzmalom, szeszgyár stb.) Szenttamás. Első magyar gazdasági gőzmalom r.-t. olajgyára (gőzmalommal) Magyarkanizsa. Fehér János olajprése (gőzmalom, fűrész, téglagyár) Magyarkanizsa.

A statisztika adatai szerint a vármegye területén 7165 lakos foglalkozott építő-iparral. Ebből 3281 kőmíves és 1345 ács. A kőmívesek közül Bajára esett 259, Szabadkára 201, Újvidékre 254, Zomborra 170 és a vármegyére 2397; az ácsok közül Bajára 60, Szabadkára 55, Újvidékre 65, Zomborra 36 és a vármegyére 1129. Az építőipar forgalmi nagyságának megítélése szempontjából közöljük a vármegyében a legutóbbi évben kiadott építési engedélyek számát. Baján összesen 145, ebből lakóházra 39, gyári és műhelyépületre 1, a többi melléképületekre, istállóra, színre és raktárra esik. Szabadkán összesen 227, lakóházra 122, gyári épületre 3. Újvidéken összesen 122, lakóházra 53, gyári épületre 6. Zomborban összesen 121, lakóházra 72. Zentán összesen 30, lakóházra 26, gyári épületre 1. Apatini járásban összesen 190, lakóházra 118, gyári épületre 1. Bácsalmási járásban összesen 557, lakóházra 331, gyári épületre 4. Bajai járásban összesen 318, lakóházra 151. Hódsági járásban összesen 285, lakóházra 133, gyári épületre 1. Kulai járásban összesen 207, lakóházra 130, gyári épületre 2. Óbecsei járásban összesen 405, lakóházra 120, gyári épületre 1. Palánkai járásban összesen 282, lakóházra 139, gyári épületre 1. Titeli járásban összesen 114, lakóházra 54, gyári épületre 2. Topolyai járásban összesen 301, lakóházra 123, gyári épületre 3. Újvidéki járásban összesen 369, lakóházra 227, gyári épületre 21. Zentai járásban összesen 117, lakóházra 49. Zombori járásban összesen 265, lakóházra 133, gyári épületre 1. Zsablyai járásban összesen 51, lakóházra 25, gyári épületre 1. Az egész vármegyében együttvéve kiadtak lakóházakra 2065, melléképületekre 1278, istállókra 478, színekre 176, raktárakra 60, gyári épületekre és műhelyekre 49, összesen 4106 építési engedélyt.

A vármegye nyomdái a következők: Beretka és Molnár nyomdája Zenta, 2 munkás. Berger Adolfé Ada. Bittermann Józsefé Szabadka, 2 munkás. Bittermann Nándor és Fiáé Zombor, 2 lóerős villamos motor, 12 munkás. Branik r.-t. könyvnyomdája Újvidék, 4 lóerős gázmotor, 10 munkás. Braun Adolfé Szabadka, 3 munkás. Bruck P. Pálé Magyarkanizsa. Czája Alajosé Titel. Fekete Sándoré Zenta. Fischer Ernő "Hungária"-könyvnyomdája, Szabadka, 7 lóerős villamos üzem, 14 munkás. Fischer és Krausz könyvnyomdája Szabadka, villamos üzemmel. Fuchs Emil és Társáé Újvidék, 11 munkás. Gasz Mátyásé Apatin. Hirschenbauer Benőé Újvidék, 6 munkás. Jokovits Györgyé Ujvidék, 6 lóerős gázmotor, 18 munkás. Kabos Árminé Zenta, 2 munkás. Kazal Józsefé Baja, 2 munkás. Kollár Ágostoné Baja, 3 munkással. Kollár Józsefé Zombor, 2 munkás. Kovács Jánosé, Újverbász. Kristofek 450és Blazek nyomdája Palánka, 4 munkás. Lévay Lajosé Óbecse, 4 munkás. Marinkó Szvetozáré Szenttamás. Miletics Szvetozáré Újvidék, 13 munkás. Nánay Lajosé Baja, 2 munkás. Obláth Károlyé Zombor, 3 lóerős villamos motor, 6 munkás. Perkovics Márké Kula, 2 munkás. Pfiszter Józsefé Hódság, 2 munkás. Popovics M. Testvéreké Újvidék, 3 lóerős gázmotor, 15 munkás. Raab Jánosé Hódság. Raits Radimiré Zombor, 1 munkás. Rajkovics Károlyé Baja, 1 munkás. Sonnenfeld Emilé Ószivácz. Stein Sándoré Újvidék, 5 munkás. Szabados Sándoré Szabadka, 3 munkás. Szavadill Józsefé Apatin. Vilheim Miksáé Topolya. Welker Ádámé Cservenka.

A vármegye jelentősebb ipari szövetkezetei a következők: Apatini kosárfonók raktárszövetkezete. Alakult 1896-ban, 83 taggal. Az üzletrészek száma 220, értéke 22.000 K. A szövetkezetnek, mely 32 munkással dolgozik, legutóbbi évi forgalma 152.794 K és tiszta jövedelme 7488 K. - A bajai agyagipari szövetkezet. - A bezdáni bőripari szövetkezet. Alakult 1902-ben, 81 tag, 80 üzletrész, 4000 K értékben. Készít mindenféle bőripari árút. Tavalyi árújövedelme 3229 K volt. E szövetkezet katonai lábbelik szállításával is foglalkozik. - Első bácskai asztalos-szövetkezet és faipartelep Apatin. Alakult 1906-ban, 22 tag, 290 üzletrész, 29 000 K értékben. Az ipartelep egy 28 lóerős szívógázmotorral és 60 munkással dolgozik. Készít mindenféle butort és asztalos-árút. Tagjainak egész évben szép keresetet biztosít s az üzletéveket rendszerint haszonnal zárja le. Az államtól legutóbb 20.000 K segélyt nyert a gépek árának a kifizetősére. - Óbecse és vidéke kosárfonó és termelő szövetkezete. Alakult 1906-ban és öt községre terjed ki. 35 tag, 35 üzletrész, 1750 K értékben. - Sajkásgyörgyei kosárfonók termelő szövetkezete. Alakult 1906-ban, 33 taggal, 33 üzletrészszel, 1650 K értékben. - A szabadkai ipartestület hitelszövetkezete kizárólag csak tagjai hiteligényeinek kielégítését szolgálja. A legutóbbi évben váltóállománya kb. 90.000 K, kötelezvény-követelése 11.000 K és számlaelőlege szintén 11.000 K volt, Az év 1878 K 39 f tiszta nyereséggel zárult. - Szenttamási kosárfonók termelő-szövetkezete. Alakult 1906-ban; 33 tag, 33 üzletrész, 1650 K értékben. - Temerini kosárfonók termelő szövetkezete. Alakult 1906-ban; 23 tag, 23 üzletrész, 1150 K értékben. - Zentai kosárfonók szövetkezete. Alakult 1905-ben; 32 tag, 65 üzletrész, 3250 K értékben. - Zombori ipari hitel- és árucsarnok-szövetkezet. Alakult 1891-ben; 243 tag, 349 üzletrész, 17.450 K értékben. Nagyterjedelmű árúcsarnokában főként bútor, kárpitos és lakásberendezési iparczikkeket tart raktáron. Az állam 13.680 K értékű géppel támogatta. Az évi forgalom 120-150.000 K.

453A legutóbbi évben pl. 128 községben 21.406 tenyésztő 433.775 kg. selyemgubót termelt. Ennek a nagymennyiségű selyemhernyónak 210.219 eperfáról szedtek lombot. A selyemgubókat az országos selyemtenyésztési felügyelőség 880.945 koronáért váltotta be. Egy tenyésztő átlag 41 koronát keresett. A legmagasabb összeg, a mit tenyésztő keresett, 179 K volt. A selyemtenyésztési felügyelőség kiültetésre 86.762 db szederfát és 13,514.997 db 2-3 éves csemetét osztott ki, a faiskolákból pedig 42.954 db szederfát ültettek ki közterekre és közútakra. A selyemtenyésztés újabb megkezdése óta (1880) bácskai termelőknek kb. 9 millió mm. selyemgubó után, 16,507.304 koronát fizettek ki. - A statisztika adatai szerint a vármegyében házi- és népiparral 363 férfi, 457 nő, összesen 820 személy foglalkozott. Ezek közül Bajára 8 férfi, 21 nő, együtt 29; Szabadkára 4 férfi, 64 nő, együtt 68; Újvidékre 33 férfi, 51 nő, együtt 84; Zomborra 6 férfi, 29 nő, együtt 35 és a vármegyére 312 férfi, 292 nő, együtt 604 személy esett.

A kamarának ez időszerint 30 bel- és 32 kültagja van; az utóbbiak közül a következő 24 bácskai: ifj. Becker Ferencz és Zorn József (Apatin); Drescher Gyula, Czérnay Imre, Reich Vilmos és Somogyi Emil (Baja); Knefély Nándor és Vighardt Ede (Kula); Marczikity Lyubicza és Raichl F. Vilmos (Palánka); Lányi Mór, Nánay Mihály, Sefcsics Lajos és Stojkovits Dusán (Szabadka); Dietzgen Gábor, Lovrekovits Ferencz, Pekló Béla és Wimmer Károly (Újvidék); Herfert Gyula és Kabos Ármin (Zenta); Gräber Mihály, id. Heindlhoffer Róbert, Mayer István és Szemes József (Zombor.) A 19 levelezőtag közül bácskai 3 és pedig: Schmausz Endre (Apatin), Balassa Henrik (Ujvidék) és Zsulyevits Ernő (Zombor.)

A kamara évi bevétele 88.245 K 49 f, kiadása 60.581 K 48 f; pénztári maradvány 27.664 K 01 f. A kamara vagyona készpénzben, ingatlanban, ingókban és könyvtárban 135.583 K 01 f. A nyugdíjalap vagyona 68.734 K 49 f. A kamarai irodai tevékenysége a következő: az iktatóba érkezett 11 elnöki és 3807 ügydarab; az iroda kiadott 7871 ügydarabot.

A vármegye területén az ipartestületi székhelyek és azok néhány adatai a következők: Ada, 217 tag, belajstromozva volt 266 segéd, 278 inas. Apatin 448 tag, 364 segéd, 248 inas. Bajmok, 170 tag, 60 segéd, 44 inas. Bács, 217 tag, 52 segéd, 53 inas. Bácsalmás, 248 tag, 80 segéd, 83 inas. Bácsfeketehegy, 122 tag, 38 segéd, 79 inas. Bácskeresztúr 102 tag, 19 segéd, 17 inas. Baja, 847 tag, 623 segéd, 687 inas. Bezdán, 287 tag, 158 segéd, 121 inas. Csantavér, 147 tag, 33 segéd, 42 inas. Cservenka, 278 tag, 153 segéd, 62 inas. Csurog, 181 tag, 55 segéd, 65 inas. Futak, 191 tag, 36 segéd, 107 inas. Hódság, 261 tag, 241 segéd, 166 inas. Jánoshalma, 185 tag, 115 segéd, 73 inas. Kula, 263 tag, 258 segéd, 187 inas. Kossuthfalva, 134 tag, 38 segéd, 104 inas. Magyarkanizsa, 298 tag, 64 segéd, 203 inas. Óbecse, 369 tag, 457 segéd, 308 inas. Palánka, 384 tag, 351 segéd, 320 inas. Petrőcz, 200 tag, 15 segéd, 32 inas. Péterréve, 135 tag, 10 segéd, 7 inas. Szabadka, 1211 tag, 1162 segéd, 840 inas. Szenttamás, 310 tag, 118 segéd, 217 inas. Szépliget, 109 tag, 53 segéd, 66 inas. Szivácz, 288 tag, 75 segéd, 51 inas. Topolya, 307 tag, 85 segéd, 75 inas. Temerin, 223 tag, 44 segéd, 80 inas. Torzsa, 156 tag, 124 segéd, 65 inas. Újverbász, 385 tag, 197 segéd, 259 inas. Zenta, 502 tag, 439 segéd, 120 inas. Zombor, 700 tag, 802 segéd, 649 inas. Zsablya, 206 tag, 136 segéd, 70 inas. Valamennyi bácskai ipartestületnek volt összesen 10.081 tagja. Belajstromozva volt 6721 segéd és 6211 inas. Az év folyamán kiadtak 122 ideiglenes igazolványt és 1870 munkakönyvet. A békéltető bizottságok elintéztek 562 panaszt. Az ipartestületek összes vagyona az év végén 192.123 K 93 f. volt.

A vármegyében 1893 óta 1906-ig 16 betegsegélyző-pénztár működött. Ezek neve, működésük ideje és 1906. évi tagjaik száma a következő: Bajai kerületi betegsegélyző-pénztár (1893 óta) 1921 tag. Szabadkai kerületi b. s. pt. (1893 óta) 5461 tag. Szabadkai Szent József b. s. pt. (1893 óta) 300 tag. Újvidéki kerületi b. s pt. (1894 óta) 4525 tag. Újvidéki hadastyán-egyesület betegs. pénztára (1893 óta) 157 tag. Újvidéki kereskedelmi b. s. pt. (1894 óta) 371 tag. Újvidéki szakmunkások betegs. pénztára (1893 óta) 129 tag. I. Újvidéki munkásegyesület betegs. pénztára, 203 tag. Zombori kerületi b. s. pt. (1893 óta) 3338 tag. Zentán: Markovits L. gőzmalom bet. s. pénztára (1894 óta) 188 tag. Adai ipartestület b. s. pénztára (1895 óta) 379 tag. Bezdáni ipartestület b. s. pénztára (1895 óta) 233 tag. Hódsági ipartestület b. s. pénztára (1893 óta) 369 tag. Kulai ipartestület b. s. pénztára (1894 óta) 326 tag. Óbecsei ipartestület b. s. pénztára (1894 óta) 516 tag. Topolyai ipartestület b. s. pénztára (1893 óta) 354 tag.

A vármegye munkásjóléti intézményei egyébként - a kerületi iparfelügyelőség 1907. évi kimutatása szerint - a vármegyében így oszlottak meg: Volt összesen 541 ipartelep és ezeken 8124 munkás. 121 telepen lakást kapott 357 munkáscsalád és 118 munkás. Hálóteremben alvóhelyet kapott 37 telepen 198 munkás. Földhaszonélvezetben részesült 4 telepen 37 munkás. Tüzifát és világítást kapott 113 telepen 652 munkás. Kantin és étkezőhelyiség volt 4 telepen 97 munkás számára. Fürdő és mosdóhelyiség volt 2 telepen 68 munkás számára. Orvos volt 9 telepen 534 munkás részére. Kórház és ambulatorium 2 telepen 224 munkás részére.

A vármegye iparos-inasiskoláiban a tanulók száma a legutóbbi évben a következő volt: Ada: beiratkozott 171, az év végén volt 158, a többi kimaradt vagy fölszabadult. Apatin: b. i. 262, maradt 227. Bács: b. i. 50, maradt 42. Bácsfeketehegy: b. i. 86, maradt 75. Baja b. i. 549, maradt 469. Bajmok: b. i. 69, maradt 60. Bezdán: b. i. 92, maradt 84. Csantavér b. i. 77, maradt 55. Cservenka b. i. 160, maradt 146. Csurog: b. i. 86, maradt 82. Hódság: b. i. 129, maradt 108. Kossuthfalva b. i. 78, maradt 43. Kula: b. i. 208, maradt 182. Magyarkanizsa: b. i. 169, maradt 135. Óbecse b. i. 185, maradt 168. Ószivácz: b. i. 105, maradt 82. Palánka: b. i. 374, maradt 291. Paripás b. i. 51, maradt 41. Szabadka: b. i. 842, maradt 677. Szenttamás: b. i. 192, maradt 152. Titel b. i. 97, maradt 79. Topolya: b. i. 197, maradt 154. Újverbász: b. i. 208, maradt 174. Újvidék: b. i. 706, maradt 532. Zenta: b. i. 334, maradt 243. Zombor: b. i. 568, maradt 451. Zsablya b. i. 73, maradt 54. Együttvéve beiratkozott 6278, kimaradt 354, fölszabadult 768, az év végén maradt 4994 tanuló, a kiknek egész évi iskoláztatása 77.290 kor. 68 fillérbe került. Újabban a kereskedelmi minisztérium az iparosok továbbképzésére ipari szaktanfolyamokat rendeztet. Ilyen ipari továbbképzö szaktanfolyam volt a vármegyében három helyen: Szabadkán, Újvidéken és Zomborban. A szabadkai tanfolyamon a legutóbbi évben 96 hallgató vett részt és pedig: a szabadkézi rajzon 19, a szerkesztő és ábrázoló mértani rajzon 15, a számtan-mértanon 23, a könyvvezetésen 45524 és az üzleti fogalmazáson 15 hallgató, a kik között iparágak szerint volt: 1 szűcs, 1 rézmíves, 1 aranymíves, 1 borbély, 1 könyvkötő, 1 ács, 2 keztyűs, 2 kárpitos, 2 kefekötő, 2 kádár, 2 fényképész, 3 szobafestő, 4 nyomdász, 4 bádogos, 6 lakatos, 7 asztalos, 9 czipész, 9 kőmíves, 27 szabó és 21 kőfaragó. Az újvidéki tanfolyamra beiratkozott 84 hallgató: az üzleti fogalmazásra 22, a számtan-mértanra 22, a szerkesztő, ábrázoló-mértani és szabadkézi rajzra 22 és az építő-ipari rajzra 18. Ezek között iparágak szerint volt: 16 ács, 12 asztalos, 2 bádogos, 10 czipész, 1 faszobrász, 3 kárpitos, 2 kőfaragó, 29 kőmíves, 6 lakatos, 2 mészáros, 1 rajzoló. - A zombori tanfolyamon résztvett összesen 172 hallgató: az üzleti fogalmazáson 49, a számtan-mértanon 48, a szerkesztő és ábrázoló mértanon 38, a szabadkézi rajzon 37. A hallgatók között volt: mester: 1 kovács, 1 szitás, 1 kőfaragó, 1 órás, 1 mozaikos, 1 mézesbábos, 2 szobrász, 7 asztalos, 1 szabó, 4 kőmíves, 1 kádár, 1 bognár, 5 czipész, 2 bádogos, 1 szobafestő, 1 lakatos; segéd: 10 czipész, 1 kertész, 1 kőmíves, 11 asztalos, 3 szitás, 3 kőfaragó, 4 nyomdász, 1 ács, 1 órás, 2 géplakatos; tobábbá 1 számfejtő, 1 néptanító és 1 földmíves. - Azonkívül van még a vármegyében két magán nőipariskola. Az egyik Szabadkán, a másik Zomborban. Az utóbbit 1908-ban alapította a helybeli "Tulipán háziipari szövetség" a női háziipar fejlesztésére.

Apatin. Aman József és Társai gőzsörfőzője. 1892-ben alapították a tulajdonosok. A telep több épületben 30 helyiségből áll. A hajtóerőt 40 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 25, ezek közül 5 nő. Évi termelési képesség 12.000 hl. sör. Hazai piacza a Bácska és Baranya vármegye.

Apatin. - Első bácskai asztalos szövetkezet és faárú-ipar, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja. 1906-ban alapította húsz asztalos és lakatos-mester. Gyárt épület-, butor-, malomasztalos és lakatos-munkákat; fadobozgyárral és gőzfűrészteleppel van kapcsolatban. Különlegessége az épület és modern butor-munkák gyártása terén van. A gyár területe 1600 m² s négy épületből áll. A hajtóerőt egy 20 lóerős szívógázmotor s egy 8 lóerős lokomobil szolgáltatja. A munkások száma 50-60, ezek között 10-12 nő van. Évi termelése átlag 300,000 kor. értékű áru. Kiviteli piacza dobozokban Stájerország, Krajna, Trieszt, Galiczia, Csehország, Morvaország. Hazai piacza az épületmunka és butor-gyártmányaiban a Bácska s a dunamenti városok, különösen Vácz és Baja, továbbá Csongrád, Bihar, Tolna és Zala vármegyék. Állami kedvezmények 20.000 kor. értékű gép, 10.000 kor. feltételesen visszafizetendő államkölcsön.

Apatin. - Spitzer J. és fia kendergerebenezője és kötélgyára. 1844-ben alapította Spitzer Izsák. Munkások száma 20. Kiviteli piacza Németország, Francziaország, Angolország, Hollandia, Belgium és Svájcz.

Bácsszentiván. - Vámosi Mihály Fiai kenderkikészítő gyára. 1856-ban alapította néhai Wamoscher Mihály, a mai tulajdonosok: Vámosi Manó és Samu atyja. Gyártási ágak: kendertilolás, kenderőrlés, gerebenezés, kóczosztályozás. A gyár területe kb. 7400 m² és 6 épületből áll. A hajtóerőt egy 25 lóerejű benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 5 nő. Évi termelési képesség kb. 3000 mm. kikészített kender. Kiviteli piacza Németország, hazai piacza az egész ország.

Baja. Grauaug J. Lipót bajai gyapjúfonó és szövőgyára. 1905 okt. 15-én alapította mai tulajdonosa. Gyártási ágak: kötő- és szövőfonál. Különlegessége a gyapjúszövet és szmirna-szőnyegfonál. A gyár területe kb. 2000 m² és 6 épületből áll. A hajtóerőt 16 lóerős, szívógázmotor szolgáltatja. Munkások száma 45-50, ezek közül kb. 40 nő. Évi termelési képesség 500 mmázsa fonál és 20.000 méter szövet. Kiviteli piacza Románia, Szerbia és Ausztria, hazai piacza az egész ország. A gyár állami kedvezményben részesül.

Baja. - Spitzer József és Ármin gyufagyára. 1859-ben alapította Spitzer Albert. A gyár területe kb. 1500 négyzetöl és több fő- és melléképületből áll. A hajtóerőt 16 lóerős gázmotor szolgáltatja. Munkások száma 45-65, ezek között 25-30 nő.

Baja. - Spitzer Károly és fiai szesz-, eczet- és élesztőgyára. Alapította 1864-ben Spitzer Károly. Különlegessége a filtrált eczetszesz készítése. A gyárterület 11.000 négyzetöl és 14 épületből áll. A hajtóerőt 24 lóerejű gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 30. Évi termelési képesség 3000 hl. szesz, 2400 hl. eczetszesz és 2000 mmázsa élesztő. Hazai piacza az egész ország.

Cservenka. Betsch János faesztergályos-művek gyára. Alapította mai tulajdonosa 1900-ban. Készít faesztergályos-tárgyakat, kalapformát, meszelőfejet nagyban. A gyár területe 1568 m² és egy épületből áll. Hajtóerőt egy hat lóerejű gőzmotor ád. Munkások száma 7. Évi termelési képessége 16.000 korona érték. Itthon értékesíti termékeit.

Cservenka. Ifj. Fuchs Károly gőzerőre berendezett tejtermékek gyára. Előbb szövetkezet volt, rnai tulajdonosa 1904-ben vette át. Különlegessége az ú. n. bácskai trappista-sajt. A gyár területe 500 m²; egy épületből áll, a hozzá tartozó jégveremmel és sajtpinczével. Három munkással dolgozik; naponként átlag 600 liter tejet dolgoz fel, s termékeit Budapestre szállítja.

Cservenka. - Grieszfelder György sodronymű-telepe. Alapította mai tulajdonosa 1905-ben. Készít szitát, sodrony és fonott műveket. Gyárterülete 100 m² s egy épületből áll, Hajtóerőt egy öt lóerejű nyersolaj-motor ád. Munkások száma négy. Évi termelési képesség 30.000 kor. forgalom. Kiviteli piacza nincs.

Cservenka. - Gutwein, Schmidt és társa gőzmalma. Alapították 1892-ben. A telep egy lakóházból és egy malomtelepből áll. A hajtóerőt 75 lóerős gőzgép szolgáltatja; munkások száma 14. Naponta 100-130 métermázsát dolgoz fel. Kiviteli piacza van Boszniába és Csehországba, de legnagyobbrészt a környéken adja el termékét.

Cservenka. Haip Reinhardt és Gyula mezőgazdasági gépgyára. Alapította Haip Vilmos 1870-ben. Gyárt mezőgazdasági gépeket, gőzcséplőt, magánjárót stb. s átalakít közönséges lokomobilokat magánjárókká. A gyárterület 800 m²; - három épületből áll; hajtóerő 10 lóerős benzinmotor; munkásainak száma 8-10. Évi termelő-képessége 50.000 kor. érték. Piacza az ország déli vidéke.

Dunacséb. - Dungyerszky Lázár gőzmalma, szeszgyára, finomítója és sörfőzője. Mai tulajdonosa 1893-ban alapította a malmot és a szeszgyárt, 1895-ben pedig a sörgyárat. Gyárt malomtermékeket, szeszt és sört. Most van keletkezőben egy különleges új gyártási ág, a zabsteak nevű műtakarmány készítése. A gyár területe kb. 2000 m² és egy épülettömbből áll. A hajtóerőt 85 lóerős gőzgép szolgáltatja. 456Munkások száma 24, ezek közül 2 nő. Évi termelési képessége 4000-5000 hl. sör, 1400 hl. kontingens szesz és 70-75 vaggon liszt. Termékeit a vidéken és Szlavoniában is értékesíti.

Hódság. - Ertl és Schvere I. hódsági hengermalma. Alapították 1876-ban Ertl Ferencz, Jakab és Schwere József, hengerliszt gyártásra. A malomtelep területe 400 négyszögöl s két épületből áll; hajtóerőt egy 120 lóerejű gőzgép szolgáltat. Munkásainak száma 12-13. Évi termelési képessége 30.000 mm. kész árú. Kiviteli piacza nincs, de árúinak nagy részét a horvát vármegyékbe szállítja. A gőzmalom két év óta villamos teleppel van egybekötve és a község s magánlakások világítását, valamint kisiparosok matorait látja el. Eddig 1600 lángra van berendezve.

Hódság. - Honi fonó- és kötélverő-gyár r.-t. ipartelepe. A r.-t. alakult 1906 decz. 20-án s üzembe lépett 1908 márcz. 1-én. Ertl János képviselő kezdeményezésére alakították Rausch Ede, Korény Béla, Fernbach Péter képviselő, Oriol Péter, Ertl Ferencz, Hochbauer Miklós dr. és Szendy István. Gyárt zsineg- és kötélfonási czikkeket. Területe hét k. hold és kilencz épületből áll. Hajtóerőt egy 310 lóerejű gőzgép szolgáltat; munkásainak száma 300-350, ezek között nő 200. Évi termelési képesség 100 vaggon kész árú. Kiviteli piacza Szerbia és Kelet-Ausztria s piacza az egész ország. Vezérigazgatója Ertl János képviselő. E telep a maga terén egész Európában a legmodernebb és az összes technikai vívmányokkal felszerelt gyár. Közgazdasági szempontból is fontos a telep, mert nagy vidék nyers terményét dolgozza fel.

Kula. - Ábel József és társa esztergályos-munkák gyára. Keletkezett 1904-ben. Alapította Ábel József. Területe 800 négyzetöl és három épületből áll. Hajtóerő egy nyolcz lóerejű gőzgép. Gyártási ág: asztalosok számára esztergályozott butorrészek, ecset- és meszelőfejek és nyelek. 12 munkagéppel, esztergapaddal és körfűrészszel dolgozik. Tizenöt munkása van. Évi termelési képessége 60-70.000 korona értékű árú. Piacza az egész ország. Állami kedvezménye a nyolcz lóerejű gőzgép és kazán.

Kula. Aman József és társai sörgyára, gőzmalma és gőzfürdője. Régi kir. sörház volt s 1812-ben keletkezett. A mostani tulajdonosok 1892-ben vették meg s ezek 1903-ban állítottak malmot, 1893-ban gőzfürdőt mellé. Kb. 2200 m² területen három épületből áll. Hajtóerő egy 30 lóerejű gőzgép; 18 munkással dolgozik. Termelési képessége 4000 hl. sör évenként. Piacza helyben és a vidéken.

Kula. - Berkovits Rezső első magyar selyemszalag-gyára. Alapította mostani tulajdonosa 1892-ben. Képviselete van Budapesten és Bécsben. A gyár területe kb. 2500 m² és négy épületből áll. Gyárt mindenféle szegő, kötöző, moáréjelvény és egyéb szalagokat. A hajtóerőt két villamos motor szolgáltatja, a munkások száma 21 és mindnyájan női munkások. Évi termelési képessége 50.000 kor. értékű árú. Kivitele van Ausztriába, Szerbiába, hazai piacza az egész ország. E gyár új iparágat honosított meg nálunk, mert itt dolgozták föl először hazánkban a nyers selymet szalagokra és ezért 1896-ban a millenniumi nagy éremmel tüntették ki.

Kula. - Kramer és Hahn kalapgyára. A mai tulajdonosok alapították 1906-ban. Területe 280 négyszögöl s két épületből áll; tizenöt munkást foglalkoztat, kiknek fele nő. Egy tíz lóerejű gőzgép hajtja a 12 munkagépet. Naponként kb. 15 tuczatot tud előállítani. Piacza a Bácska és a horvát vármegyék. Állami kedvezménye a munkagépek, kb. 5000 kor. értékben.

Kula. - Kulai gyapjufonó és szövőgyár r.-t. 1905-ben alakult a Fejes és Nagy czég alatt, s ekkor az állam 15.000 kor. értékű géppel segélyezte. A czég 1905-ben alakult át közkereseti s 1909 januárban részvény-társasággá, 600.000 kor. alaptőkével. Alapítói Baloghy Ernő, Fernbach Péter, Fernbach Károly, Geyer Péter, Falcione Lajos, s a Fejes és Nagy czég, a mely 100.000 koronával lépett be. A gyár készít egyenruházati czélokra való szöveteket, síma és mintázott seviot- és lodenszövetet s női moldon-szöveteket; elárusítja nagyban és kicsinyben. A gyár területe 1400 négyzetöl és hét épülettömbből áll. Hajtóerő egy 120 lóerejű gőzgép, a mely villamosvilágítást is szolgáltat. A munkások száma 55, ebből nők 36-an vannak. Napi termelési képessége 300 m szövet. Hazai piacza az egész ország. Állami kedvezménye 10 évi adómentesség, vasuti szállítási kedvezmény és 14.000 kor. segély.

Magyarkanizsa. - Magyarkanizsai első gőzfűrész- és gőzmalom r.-t. 1909-ben alapították a magyarkanizsai első takarék r.-t., Milkó Vilmos és fiai, Deutsch Ferencz örökösei, Milkó József, Krahl Zsigmond, Deutsch Zsigmond és Weissberger Ignácz. Gyártási ágak: fenyőfa földolgozása kész árúvá, továbbá malom-őrlemények. A gyár területe 5 hold és 4 épületből áll. A hajtóerőt 350 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 80, nőt nem alkalmaznak. Évi termelési képesség 1000.000 kor. értékű árú. Kiviteli piacza Szerbia és Törökország, hazai piacza pedig az egész ország.

Magyarkanizsa. - Magyarkanizsai első gőztégla- és cserépgyár r.-t. Keletkezett 1907-ben. Gyártási ágak: kézi és géptégla, hódfarkú és hornyolt tetőcserép készítése. A gyár területe 60.000 m² és 6 épületből áll. A hajtóerőt 75 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 60-70, ezek között 12 nő. Évi termelési képesség 3-4 millió tégla és cserép. Hazai piacza helyben, Törökkanizsa, Martonos és Horgos.

Militics. - Szélinger Lőrincz és fiai első militicsi magyar kender- és kóczgyára. 1872-ben alapította idősb Szélinger Lőrincz. Gyártási ágak: kendergerebenezés és kóczfinomítás. Különlegessége a vászonszövéshez szükséges legfinomabb kenderfonál előállítása. A gyár területe 1600 négyzetöl és 6 épületből áll. A hajtóerőt 16 lóerejű benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 95, ezek közül 11 nő. Évi termelési képesség 12.000 mm. kész árú. Kiviteli piacza egész Európa, míg a belföldi piaczok számításba sem jöhetnek.

Óbecse. - Freund József és Társa gőzfűrésze és hengermalma. 1875-ben alapította Freund József. A gyár területe 6 k. hold és 10 épületből áll. A hajtóerőt 100 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 100. Évi termelési képessége fában 30.000 m³ anyag.

Óbecse. - Gerber Nándor és fia sörfőzője és jéggyára. 1848 előtt a tiszai korona-kerület sörháza volt, melyet 1877-ben vett meg a mostani tulajdonosa, a ki átalakította a modern követelményeknek megfelelelően. A gyár területe 4-5 hold, melyen öt főépület és nyolcz melléképület van. Hajtóerő egy 45 lóerejű és egy nyolcz lóerejű gőzgép s egy 12 lóerejű dinamo. A munkások száma 59. Ezek között három a nő. A gyár 30.000 hl. sört termel. Piacza Bács-Bodrog és Torontál vármegye. A gyár még maláta-gyártással és hízlalással is foglalkozik, így értékesíti a gyár törköly-termelését. Felszerelése a legújabb rendszerű; villamfelvonókkal van ellátva és villamerőre berendezve, árpa- és maláta-tisztítói is vannak s legújabb rendszerű gőzfürdőt is rendezett be.

457Ópalánka. - Michels-féle kenderáztató és kötélfonógyár r.-t. Alapították 1892-ben. A gyár kiterjedése 73 k. hold s van 12 fő- és több melléképülete. Gyártási ág: kender-kikészítés és kötélgyártás; 180 munkást foglalkoztat s ezek közül női munkás 60. A hajtóerő egy 150 lóerejű gőzgép. Termelési képessége 15.000 mm. kikészített kender- és hajókötél. Hazai piacza az egész ország; kivitele Svéd-, Norvég-, Angol-, Franczia- és Németország, Svájcz és Ausztria.

Szabadka. - Első szabadkai géptégla- és czementárúgyár r.-t. Keletkezett 1893-ban. Gyártási ágak: fali, kút, kövezet és csatornaburkoló tégla, tetőcserép, czementlap, czementcső, czementcserép, műkövek, lépcsők, vályúk, stb. gyártása. A gyár területe 16 és 1/4 k. hold és 10 épületből áll. A hajtóerő 80 lóerős gőzgép és villamos motor. Munkások száma nyáron 140-150, télen 20-40; nőmunkásokat csak nyáron alkalmaznak, mintegy 30-35-öt. Évi termelése 5-6 millió tégla, egy millió tetőcserép, 400-500.000 czementlap és 4-5000 czementcső. Hazai piacza a szabadka-budapesti, zombori, bajai és mélykúti vasútvonalak mentén fekvő helyek.

Szabadka. - "Klotild" első magyar vegyipar r.-t. kénsav és műtrágyagyára. Alakult 1906-ban. Gyártási ág: műtrágya. A gyár területe 95.000 m² és ebből 20.000 m² be van építve. A gyár 3 nagy épületből, 3 raktárból és 6 melléképületből áll. A hajtóerőt 240 lóerős gőzgép szolgáltatja. A munkások száma 150 és 300 között váltakozik, időszakonként. Ezek közül 10-40 nő. Az évi termelési képesség: 3000 vaggon szuperfoszfát. Hazai piacza az egész belföld. A gyárnak állami kedvezménye van.

Szabadka. - Lövy és Társa keményítőgyára. 1889-ben alapította Lövy Mór. E gyár területe 4000 m² és négy épületből áll. A hajtóerőt 12 lóerős benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 16. Évi termelési képesség 50 kocsirakomány. Kiviteli piacza Ausztria, Csehország, Galiczia, Szilézia és Szerbia. Hazai piacza az egész ország.

Szabadka. - Montalion József műszövő-telepe. 1884-ben alapította a tulajdonos. Gyártási ágak: lendamaszt-asztalneműek, terítékek, ágyhúzatok és törülközők gyártása. Különlegessége az említett czikkeknek azsúrmunkákkal való ellátása. A gyár területe 150 négyzetöl és egy épületben két külön nagy teremből áll. A gyártás kézierőre berendezett szövőszékeken történik. Munkások száma 40, ezek közül 10 férfi szakmunkás, a többi azsúrvarrónő. Évi termelési képesség 60.000 kor. értékű árú. Kiviteli piacza Ausztria, hazai piacza Budapest és az ország minden nagyobb délvidéki városa.

Szabadka. - Morvai Antal és Novák Mihály czementárúgyára. 1890-ben alapították a mai tulajdonosok. Gyártási ágak: rabitz, vasbeton, czementcsövek gyártása és csatornázások készítése. Különlegessége a márványmozaik, velenczei mozaiklapok és czementlapok stb. A gyár területe 2160 m² és 3 épületből áll. A hajtóerőt 10 lóerős benzinmotor, 3 hidraulikus gép és 1 csiszoló-gép szolgáltatja. Munkások száma nyáron 50, télen 20; ezek közül 15 nő. Évi termelési képesség 450.000 darab czement- és mozaiklap. Hazai piacza egész Magyarország területe.

Szabadka. - Piukovics József szeszgyára, Nagyfénypusztán. 1899-ben alapította mai tulajdonosa. A gyár területe 500 m², egy épülettel. A hajtóerőt 10 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 5. Évi termelési képesség: kontingentálva 960 hl. szesz. Hazai piacza Szabadka, Szeged, Baja, Újvidék és Budapest. Mezőgazdasági szeszgyáraknál szokásos állami jutalomban részesül.

Szabadka. - Szabadkai légszeszgyár r.-t. Keletkezett 1888-ban, igazgatója Seerimer Alfonz. A világítógázon kívül mint különlegességet, szulfátot termel. A gyár területe 2000 m² és öt épületből áll. A hajtóerőt gőzgépek szolgáltatják. Munkások száma 50. Évi termelési képesség 700.000 m³ világítógáz, a mit Szabadka közvilágítására fordítanak.

Szabadka. - Szmolenszky és Társa gőzhengermalma. Keletkezett 1907-ben. Területe 3500 m². A hajtóerőt 225 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 52, ezek között nő nincs. Évi termelése 90.000 mm őrlemény. Kiviteli piacza Ausztria és hazai piacza az egész ország.

Szabadka. - Weinhut A. és fiai első magyar czelluloidárú gyára. 1900-ban alapította Weinhut Adolf. Gyártási ágak: czelluloid-gallérok, kézelők, ingelők, katonai nyakravalók és kalapdíszek gyártása. Különlegessége a czelluloid-gombok, kézelővédők, szabadalmazott gallérvédők és szabadalmazott éremszalagok készítése. A gyár területe 658 m², a hol egy épület van. A hajtóerőt villamos motorok szolgáltatják. Munkások száma 70, ezek közül 62 nő. Évi termelési képesség 500.000 kor. értékű árú. Kiviteli piacza Belgrád, Szófia, Routchuk, Bukarest, Konstantinápoly, Szaloniki, Szmirna, Bombay, Alexandria, Varsó, Szentpétervár és Hamburg. Hazai piacza egész Magyarország. A gyár államsegélyen kívül adómentességet is élvez.

Szenttamás. - Dungyerszky Lázár gőzmalma és szeszgyára. 1897-ben alapította mai tulajdonosa. A gyár területe 8000 m² és hét épületből áll. A hajtóerőt 120 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 28. Kivitele van Boszniába, míg hazai piacza Budapest.

Szenttamás. - Gavanszki Testvérek és Alexievics gőzfűrésze- és hengermalma. 1898-ban alapította Alexievits és Prodánovits. A gyár területe 4000 m² és 6 épületből áll. A hajtóerő 60 lóerős gőzgép. Munkások száma 20-25, a kik között nő nincs. Évi termelési képesség 250 vaggon deszkaanyag és ugyanannyi őrlemény. Kiviteli piacza Belgrád, hazai piacza a környék.

Szépliget. - Kendergyár r.-t. Keletkezett 1903-ban. Gyártási ágak: kenderáztatás, törés és tisztítás. A gyár területe 18 k. hold és 4 épületből áll. A hajtóerőt egy 24 lóerejű stabilgép szolgáltatja. Munkások száma 80, ezeknek körülbelül fele nő. Hazai piacza Apatin és Újvidék. A gyár állami kedvezményképen 7 évi adómentességet élvez.

Szilberek. - Helm Mihály gyapjúfonó- és festőgyára. 1890-ben alapította Helm Mihály. A gyár területe 160 négyzetöl; gépépületből, fonóműhelyből és festőműhelyből áll. A hajtóerő 3 lóerős gőzgép. Munkások száma 7, ezek közül 3 nő. Évente 200 mm. gyapjút tud földolgozni. Kiviteli piacza Szerbia és hazai piacza Szlavónia. A gyár most kapott állami kedvezményeket.

Újfutak. - Bácskai kender és lenfonó r.-t. Keletkezett 1908-ban. Különlegessége: tornaeszközök, függőágyak, lóhálók, lawn-tennis czikkek és egyéb sportárúk gyártása. A gyár területe 16.600 m² és 16 épületből áll. A hajtóerőt 100 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 60, ezek közül 40 nő. Évi termelése 200.000 kg. zsineg.

Újfutak. - Gróf Chotek Rezső uradalmi ipartelepei. 1. Kenderkikészítő telepe; alapította 1851-ben; saját terményeket dolgoz fel. Területe 25.000 m², az áztatókkal 170.000 m² s öt épülettömbből áll; a hajtóerőt egy 60 lóerejű gázmotor szolgáltatja. A munkások száma 120, ezek között 68 nő. Évi termelési képesség 3000 mm nyers kenderrost. Kivitele van Ausztriába. - 2. Gőzmalom, alapította 4581872-ben. Ez is saját terményt dolgoz fel. A gyár területe 5000 m² s három épülettömbből áll. A hajtóerőt ennek is a 60 lóerejű gázmotor szolgáltatja; munkásainak száma 7. Évi termelési képessége 16.000 mm. hengerliszt. - 3. Körkemencze, alapította 1907-ben. Területe 55.000 m², s hat épülettömbből áll. A körkemenczében egy 10 lóerejű lokomobil van. Munkásainak száma 26, ezek között nő 10. Évi termelési képessége két millió tégla, melyet a vidéken értékesít. Van még egy villamos telepe, a mely az ipari üzemek és a kastély kivilágítására szolgál.

Újpalánka. - Raichl Frigyes Vilmos czement-műkő gyára. Alapította a mai tulajdonosa 1894-ben. Czementlapokat gyárt; különleges terméke szakszerűen előállított mintázott czementműkőlapok. Gyárterülete 800 m² s egy épületből áll. Kézierőre való gépekkel van felszerelve; munkásainak száma 10 s ezek között 9 nő. Évi termelési képessége 5000 m². Piacza a Bácska és Szerém vármegye. Azelőtt Szerbiába is szállított.

Újverbász. - Hungária kendergyár r. t. Alakult 1602-ben a szabadkai központi bank kezdeményezésére. Fióktelepe van Vukovárott. Kenderkikészítéssel foglalkozik s van villamos telepe is. A gyár területe 64 k. hold s 14 épületből és 21 kenderáztatóból áll. A hajtóerőt egy 150, egy 250 és egy 500 lóerejű gőzgép szolgáltatja. Munkásainak száma 250, ezek között van 125 nő. Évi termelése 15,000.000 kg. kender és kócz, de éjjeli üzemmel ennek a kétszeresét tudná előállítani. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Amerika, Anglia, Franczia-, Németország és Ausztria. Állami segélyként kamatmentes áll. kölcsönt kapott s adómentességben részesül.

Újvidék. - Dungyerszky Lázár "Zsófia gőzmalma." 1900-ban alapította mai tulajdonosa. A telep nagy malomépületből, koptatóból, gép- és kazánházból és több melléképületből, raktár és lakóházból áll. A hajtóerőt 196 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 110. Évi termelési képesség 350.000 mmázsa búzaőrlemény. Kivitele van az osztrák tartományokba, Boszniába és Herczegovinába; hazai piacza Horvát-Szlavonország, továbbá Bács-Bodrog, Baranya, Somogy, Vas, Sopron, Győr, Moson, Pozsony, Veszprém, Komárom, Esztergom és Pest vármegye.

Újvidék. - Häfner Károly fia hengermalma. 1842-ben alapította Häfner Károly. A gyár területe 5000 m² és 12 épületből áll. A hajtóerőt 130 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 38. Évi termelési képesség: 75.000 mm. őrlemény. Kiviteli piacza Ausztriában Bécs, Csehországban Prága és Morvaországban Brünn. Hazai piacza a környék, Pécs, Fiume, Szerém vármegye, Zágráb és több horvátországi helység.

Újvidék. - Königstädtler testvérek cognac és eczetszeszgyára. 1861-ben alapította Königstädtler János és néhai Königstädtler Adolf. Fióktelepe van Zomborban és Resiczabányán. Gyártási ágak: szilvórium, törköly és cognac- nagyfőzés, likőr-, rum- és eczetszeszgyártás és szeszfinomítás. A gyár területe 10.200 m². Az újvidéki három gyártelep több különféle épületből áll. A hajtóerőt 4 lóerős gőzgép és motor szolgáltatja. Munkások száma átlag 40, ezek között nő nincs. Évi termelési képessége váltakozó. Kiviteli piacza a monarchia egész területe és hazai piacza az ország legtöbb nagyobb városa.

Újvidék. - Kovács Bálint czirokseprő-gyára. 1907-ben alapította mai tulajdonosa. A gyár területe 1200 m² és négy épületből áll. Az üzem kézi hajtóerőre van berendezve. Munkások száma 15, ezek közül 6 nő. Évi termelési képesség 15.000 darab czirokseprő. Kiviteli piacza Bosznia, Galiczia és Bajorország.

Újvidék. - Reich és Lebherez kocsi- és gőzfahajlító-gyára és gőzfűrésztelepe. 1884-ben alapította Reich Mátyás és Lebhercz Károly. Gyártási ágak: hintók és nyers kocsi alkotórészek készítése. Különlegessége a luxuskocsik, üzleti kocsik, halottas kocsik és luxus szánok gyártása. A gyár területe 20.000 m² és két fő- és több melléképületből áll. A hajtóerőt 4 lóerős gőz és 4 lóerős villamos motorok szolgáltatják. Munkások száma 60-70. Évi termelési képesség 500 db. új kocsi. Kiviteli piacza Török- és Francziaország, Bosznia, Bulgária, Szerbia és Egyiptom. Hazai piacza az ország valamennyi nagyobb városa.

Újvidék. - Winkler István sörfőzője. 1850-ben alapította mai tulajdonosa. Különlegessége a barna malátasör. A gyár területe 6000 m² és egy fő-, továbbá négy melléképületből áll. A hajtóerőt 15 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 20. Évi termelési képesség 10.000 hl. sör. Hazai piacza a város és közvetetlen környéke, azonkívül Szabadka, Zombor, Topolya és Csantavér.

Újvidék. - Zikmund és Társa gépgyára és vasöntödéje. 1888-ban alapította Zikmund Béla. Gyártási ágak: mezőgazdasági gépek, motorok, malom- és téglagyári berendezések, kereskedelmi lágyvas és aczélöntvények készítése. Különlegessége vetőgépek gyártása és gőzmozgonyoknak magánjárókká való átalakítása. A gyár területe 2160 négyzetöl és három épületből áll. A hajtóerőt 50 lóerős gázmotor szolgáltatja. Munkások száma 100-120. A vasöntő évente 100 vaggon öntvény termelésére van berendezve.

Zenta. - Heszler és Társai zentai hengermalma. 1884-ben alapította Spitzer és Singer, Heszler és társai birtokába 1886-ban ment át. Heszler György 1903-ban elhalálozott és azóta a malom tulajdonosai Láng László budapesti, Láng Sándor pozsonyi és Láng László Károly zentai lakosok. A gyár területe 2300 négyzetöl és egy főépületből, négy raktárépületből és hat lakóházból áll, ez utóbbiakban van az iroda is. A hajtóerőt 200 lóerejű gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 64. Évi termelési képesség 140.000 mm. búzaőrlemény. Kivitele van Ausztriába, míg hazai piacza a horvátországi vármegyék, továbbá Pozsony, Szeged, Szabadka, Kiskőrös, Ada, Óbecse és a környéken levő községek.

Zombor. - Zombori export-gőzmalom r.-t. Keletkezett 1893-ban. A telep területe 4546 négyzetöl és 7 épületből áll. A hajtóerőt 400 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 53, a kik között nő nincs. Évi termelése 150.000 mm. búzaliszt. Kiviteli piacza Ausztria és Angolország és hazai piacza az ország minden része.

Zsablya. - Weisz Ignácz gőzmalma. 1885-ben alapította mai tulajdonosa. A telep területe 800 m² és 2 épületből áll. A hajtóerő 100 lóerejű gőzgép. Munkások száma 10. Évi termelési képesség 20.000 mm. gabonaőrlemény.

Ez időben még a következő helységeket említik vásártartó és vámos helyekként: Bács-nak már 1433-ban volt vásártartási joga. Arnat 1500 körül vásároshely. Fonó 1458-ban vámos hely volt. Futak vásárai már a XV. század közepén híresek. 1497-ben Izdenczi Benedek itt harminczadhelyet állított. Gyála, Vízigyála vásárjogát 1482-ben említik. Kisdivásárhely, mint neve is mutatja, vásártartóhely (1465) volt. Paraszti 1486-ban országos vásárjogot nyert. Bajának már 1406-ban volt vásárjoga. Bátmonostor hetivásárait 1340-ben említik. Bodrog ősrégi vásárjogát Róbert Károly Szekcsői Herczeg Péternek adta, ki a vásárokat 1351-ben Daut nevű birtokára akarta átvinni. Hájszentlőrincz vásárait 1480-ban említi oklevél. Szeremlyén vásárjoga 1407-ben rnár ismeretes. Újfalu 1498-ban hetivásáros és vámszedő hely. Adorján 1406-ban kap hetivásárra engedélyt. Révkanizsa 1428-ban vámszedő- és vásáros helyként szerepel. Zentának már a XIV. század végén rév-, vám- és vásárszabadalma van és 1506-ban ugyanazokat a szabadalmakat kapja, mint a minőkkel Szeged rendelkezett.

A legutóbbi év lóállománya 196,041 db. volt. A bajai vásárokon eladtak 2238, a szabadkain 1989, az újvidékin 347 és a zomborin 1630 lovat és csikót. Egyébként a vármegye egész területén a vásárok alkalmával kiadtak összesen 101.380 új lójárlatot és eladáskor átírtak 89.219 darabot. Lóárak: igás lóé 180-650, kocsi lóé 320-650, hátas lóé 500-700 és levágásra 80-220 kor. Csikóé 2 évesig 90-200, 3 évesig 180-300 és 4 évesig 300-500 kor. - A szarvasmarha kereskedés első helyen áll, noha a forgalom az utóbbi évekbén némileg csökkent, mivel a legelők az utóbbi időben fogytak. A szarvasmarha-állomány 217.599 db volt. A legutóbbi év marhavásárain eladtak Baján 2238, Szabadkán 7746, Újvidéken 497 és Zomborban 2359 darabot. Az egész vármegyében a vásárok alkalmával kiadtak 140.914 db új szarvasmarhajárlatot és eladáskor átírtak 106.401 darabot. - A sertéskereskedés igen élénk és több nagy sertéshizlaló van a vármegyében, a melyek iparszerűleg űzik a sertéshízlalást és a sertéseket főként a szalámigyáraknak szállítják. Legforgalmasabbak Szabadka sertésvásárai. A vármegye sertésállománya 360.612 volt és a legutóbbi évben a vásárokon eladásra került Baján 835, Szabadkán 2670, Újvidéken 576 és Zomborban 778 db. Az egész vármegyében kiadtak egy év alatt 138.737 db új sertésjárlatot és eladás alkalmával átírtak 106.515 darabot. - A juhkereskedés nem nagyon jelentékeny, de azért nagyobb juhvásárok szoktak lenni Szabadkán és Kulán. A legutóbbi évben a szabadkai vásáron eladtak 2670 darabot. A kos darabja az év különböző szaka szerint 15-35, az anyajuhé 12-30, ürüé 16-36 és a mustra-birkáé 8-24 kor. között váltakozik. - A vármegye területén, a törvényhatósági városokkal együtt, a marharakodó-állomásokon a következő mennyiségű tenyész-állatot vizsgálták meg a legutóbbi esztendőben a kirendelt szakértők: 31.432 szarvasmarhát és borjút, 5481 lovat, csikót, szamarat, öszvért, 19.672 juhot, bárányt és kecskét, 214.094 hízott és sovány sertést, nemkülönben malaczot, összesen 271.759 db állatot. - Bács-Bodrog vármegye baromfitenyésztése és baromfikereskedése is jelentős szerepet. játszik. A nemes fajok tenyésztése örvendetesen terjed, mivel újabban a kereskedelemben ezek keresettek és így a fősúlyt ezek tenyésztésére helyezik. A leölt baromfi kívitelét a mely évről-évre emelkedik, Szabadka, Újvidék és Verbász közvetíti leginkább. - A halkereskedés szintén tekintélyesnek mondható. Főként nagy a forgalom Zentán: a zentavidéki halászati társulat, Újvidéken Lovrekovics Ferencz halnagykereskedő és Apatinban: az apatini halkiviteli társaság révén. A szállítási nehézségek ellenőre is számottevő a halkivitel Ausztriába és Németországba.

A legutóbbi évben az újvidéki vámhivatalnál behoztak 4,733.558 kg. árút és ez után vámdíjbevételképen 115.759 kor. folyt be. Az árúbehozatal nagyobb tételei a következők voltak: Gyarmatárú 4700, déli gyümölcs 8626, gabona, liszt és őrlemény 4345, főzelék, gyümölcs- és növény 3,363.128, állatok (vágómarhán kívül, mert azt nem hoztak be) 24.000, állati termék 5637, zsiradék 15.047, olaj 1519, ital 1248, eledel 1698, fa, szén és tőzeg 1.000.012, pamut 42.662, len, kender és juta 20.795, gyapjúárú 2386, papíros-árú 2786, fa- és csontárú 2648, kőárú 4103, vasárú 29.858, fémárú 1307, gép- és gépkészülék 59.758. mű- és hangszer 3268, irodalmi és műtárgy (könyv, kép stb.) 7391 és hulladék 110.080 kg.

Ennek ellenében a kivitel meglehetősen kisebb, azonban még így is jelentékeny. Az egyes árúk, a melyekből kivitele van a vármegyének, a kiviteli országok megjelölésével, a következők: Sodronyszövet: Bulgária, Szerbia; Rothmann Imre Szabadka, Utry Pál Baja, Witz Ferencz Újvidék. Vasbútor: Bulgária, Szerbia, Egyiptom, Kis-Ázsia; Rothmann Imre Szabadka. Gép: Szerbia, Bulgária, Törökország; Haip Vilmos fia Reinhard és Gyula, Krumbach Vilmos, Cservenka Szűcs Ödön és Társa, Schmidt Márton fiai Baja, Zikmund és Társa Újvidék, Joszenovits Miklós Szabadka. Kocsi: Szerbia, Bulgária; Reich és Lebherz Újvidék, Fiedor József Szabadka. Hangszer: Bosznia, Bulgária, Belgium, Románia, Szerbia, Török, Olasz, Spanyol és Francziaország; Horn Lajos Apatin. Czementáru: Bosznia, Bulgária, Románia, Szerbia; Redlich, Ohrenstein és Spitzor Újvidék; Raichl Frigyes Vilmos Palánka, Első géptégla- és czementgyár, Morvay Antal és Társai Szabadka. Fazekasárú: Bulgária, Szerbia; Bajai agyagipari szövetkezet, Brkits György, Utry József Zombor, Flaman János Temerin. Fedélcserép: Ausztria, Bulgária, Szerbia; Aman Bálint, Dombovits Márton, Ehrenberger Ferencz, Fuderer József, Klemm Vendel, Speiser József, Udry József, Apatin, Popovics Testvérek Újvidék, Häuser János Szenttamás. Cserépkályha: Bulgária, Szerbia; Brkits György, Szimatics Mihály. Malomkő: Ausztria, Bulgária, Németország; Redlich, Ohrenstein és Spitzer Újvidék. Tégla: Bulgária, Szerbia; Aman Antal, Brandt Ferencz, ifj. Dombovics János, Ehrenberger Ferencz Apatin, Első szabadkai tégla- és czementárúgyár r.-t., Kladek István, Prokesch Mihály Szabadka, Központi hitelintézet téglagyára Újvidék, Bodrog Mór, Szirák Imre Topolya, Újsóvéi takarékpénztár téglagyára Ókér. Asztalos munka: Bosznia, Bulgária, Szerbia; Branchler János Szabadka. Butor: Törökország, Szerbia, Egyiptom; Kainer Vilmos Szabadka, Magyar butorgyár Baja, Péter Mátyás Fiai Cservenka. Gőzfűrészárú: Bulgária, Szerbia, Törökország, Tunis; Ernst János és Róth Újvidék, Fronner Testvérek, Freund János és Társa Óbecse, Törteli János Magyarkanizsa. Kosár: Ausztria, Francziaország; Apatini kosárfonók szövetkezete, Horváth Sándor Szabadka, Házi ipari vállalat Kossuthfalva. Kender és kötél: Anglia, Ausztria, Belgium, Bosznia, Bulgária, Hollandia, Németország, Románia, Svájcz, Szerbia; Spitzer J. és Fia Apatin, Michels-féle kenderáztató és költélfonógyár r.-t. Ópalánka, Brüll F. F. Újvidék, ifj. Thiel Konrád Futak. Selyemszalag: Ausztria, Szerbia; Berkovits Rezső szalaggyára Kula. Gyapjú: Románia; Délmagyarországi gyapjúfonó és vattagyár Baja. Szövet: Bosznia, Bulgária Románia, Besszarábia, Szerbia; Fejes és Nagy Kula. Selyem: Anglia, Ausztria, Orosz, Német és Francziaország, Amerika. Cognac: Bosznia, Bulgária, Szerbia; Adamovits Sándor, Königstädtler Testvérek, Raabstern Testvérek Újvidék. Eczet: Bosznia, Bulgária, Szerbia; Königstädtler Testvérek, Lukits és Bella, Raabstern Testvérek, Weinfeld S. Újvidék. Liszt és korpa: Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Portugália, Svájcz, Német, Olasz és Spanyolország, Amerika. Ertl és Schwerer Hódság, Hüfner Károly és Fia, Faich Boldizsár, Zsófia-gőzmalom Újvidék, Export-gőzmalom Zombos, Heszler és Társai Zenta. Szesz: Bosznia, Bulgária, Dánia, Frankhon, Portugália, Svájcz, Görög, Német, Olasz, Orosz, Spanyol, Svéd és Törökország, Afrika, Amerika; Dungyerszky Lázár Dunacséb, Spitzer Benő és Társa, Somogyi Emil és Gyula Baja, Königstädtler Testvérek Újvidék. Vaj: Bulgária, Szerbia, Egyiptom, Kis-Ázsia; Ruda Ernő és Társai Szabadka. Gyufa: Ausztria, Bosznia, Bulgária, Olaszország; Spitzer Testvérek Baja. Nyomdatermék: Bulgária, Szerbia, Montenegró; Hungária-könyvnyomda, Hirschenhauser Benő, Jokovits György. Czelluloidárú: Balkán államok; Első magyar celluloidgyár Szabadka.

Ez iskolák legutóbbi évi főbb adatai a következők: Baja: 3 osztály, 8 tanerő, beiratkozott 59, kimaradt és fölszabadult 11, az év végén volt 48 tanuló, 2620 kor. költség, 1000 kor. államsegély. Szabadka: 4 osztály, 4 tanerő, b. i. 108, kim. és fölsz. 22, maradt 86, költség 4128 kor. Újverbász: 3 osztály, 1 tanerő, b. i. 42, kim. és fölsz. 8, maradt 36, költség 437 kor. 40 fill. Újvidék: 4 osztály, 10 tanerő, b. i. 147, kim. és fölsz. 34, maradt 113, költség 3826 kor. 70 fill. Zombor: 3 osztály, 4 tanerő, b. i. 94, kim. és fölsz. 13, maradt 81, költség 2540 kor., államsegély 400 kor. Valamennyi kereskedelmi inasiskolában tanított 27 tanerő; beiratkozott 450, kimaradt 47, fölszabadult 41, az év végén volt 364 tanuló; 319 tanuló mulasztott 2479 félnapot; az iskolák költsége 13.552 kor. 10 fillér, ebből 1400 koronát államsegélyből fedeznek.

Ada: Ada-moholi egyesült takarékpénztár. Keletkezett 1872-ben. Fiókja van Moholon. Alaptőke 200.000 kor., 1000 drb 200 koronás részvény.

Ada-moholi hitelintézet r.-t. Keletkezett 1882-ben. Fióktelep: Mohol. Alaptőke 240.000 kor. 1200 drb 200 koronás részvény.

Adavidéki Közgazd. bank r.-t. Alakult 1892-ben. Alaptőke 100.000 kor. 500 drb 200 kor. részvény.

Bácsmegyei agrártakarékpénztár Fiókja.

Adai szerb földmívelők szövetkezete.

Adai községi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja.

Apatin. Apatini takarékpénztár. Keletkezett 1869-ben. Alaptőke 200,000 kor. 1000 drb 200 kor. részvény.

Apatini járási ált. takarékpénztár r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb 100 kor. részvény.

Apatini kölcsönös segélyegylet, mint szövetkezet.

Bácsmegyei agrártakarékpénztár Fiókja.

Első apatini önsegélyző szövetkezet.

Apatini takarék- és segélyegylet mint szövetkezet. Bács. Bácsi takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben.

Bácsalrnás. Almásjárási takarékpénztár r.-t. Keletkezett 1882-ben. Alaptőke 100.000 kor., 1000 drb 100 kor. részvény.

Bácsalmási takarékpénztár r.-t. Alakult 1872-ben. Alaptőke 120.000; 600 drb 200 kor. részvény.

Almási kölcsönös tűzkárbiztosító társaság, mint szövetkezet.

Bácsalmási hitelszövetkezet.

Bácsföldvár: Bácsföldvári első takarékpénztár. Alakult 1896-ban. Alaptőke 200.000 kor., 1000 drb 200 kor. részvény.

Óbecsei ker. hitelbank r.-t. fiókja.

Bácsmadaras: Madarasi takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 64.000 kor., 320 drb 200 kor. részvény.

Bácsszentiván: Első bácsszentiváni takarékpénztár r.-t. Alakult 1906-ban. Részvénytőke 60.000 kor. 600 drb 100 kor. részvény.

Zombori keresk. és hitelbank fiókja.

Baja: Bajai keresk. és iparbank. Alakult 1868-ban. Az O. M. B. mellékhelye. Alaptőke 450.000 kor. 1500 drb 300 kor. részvény.

Bajai takarékpénztár. Keletkezett 1847-ben. Alaptőke 200.000 kor. 400 drb 500 koronás részvény.

Bajavidéki takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Részvénytőke 400.000 kor.

Szegedi keresk. és iparbank bajai fiókja.

Bajai kölcsönös segélyző-egylet. Alakult 1867-ben 2892 tag, 8101 törzsbetéttel.

Bajai ipartestületi hitelszövetkezet.

Bajmok: Első bajmoki takarékpénztár r.-t. Alakult 1901-ben. Alaptőke 200.000 kor. 2000 drb 100 kor. részvény.

Bajmoki kölcsönös tűzkárbiztosító társaság, mint szövetkezet.

Első bajmoki kiházasító-társaság, m. sz.

Bezdán: Bezdáni takarékpénztár r.-t. Alakult 1887-ben. Alaptőke 80.000 kor. 400 drb 200 kor. részvény.

Takarékpénztári kölcsönös segélyző-szövetkezet.

Bezdáni második önsegélyző-szövetkezet. 2000 tag, 4180 törzsbetéttel.

Bulkeszi: Bulkeszi népbank r.-t. Alakult 1885-ben. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb 100 kor. részvény.

Bulkeszi segély- és előlegezési egylet, m. sz. 316 tag, 1074 üzletrészszel.

Bulkeszi önsegélyző-szövetkezet.

Csantavér: Csantavéri takarékpénztár r.-t. Alakult 1891-ben. Alaptőke 200.000 kor, 2000 drb 100 kor. részvény.

Cservenka: Cservenkai mezőgazd. népbank, mint r.-t. Alakult 1883-ban. Alaptőke 40.000 kor. 500 drb 80 kor, részvény.

Cservenkai takarék- és segélyegylet m. sz. Alakult 1882-ben

466Csurog: Csurogi első takarékpénztár r.-t. Alakult 1903-ban. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb. 100 kor. részvény.

Csurog ker. takarékpénztár.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 107.000 kor.1000 drb 100 kor. részvény.

Csurogi hitelszövetkezet.

Első csurogi szerb földmívelők szövetkezete.

Második csurogi szerb földmívelők szövetkezete.

Felsőkabol: Felső-kovili első takarékpénztár r.-t. Alakult 1897-ben. Alaptőke 60.000 kor. 600 drb 100 kor. részvény.

Felsőkaboli szerb földmívelők szövetkezete.

Gádor: Gádori első takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 50.000 kor. 500 drb 100 kor. részvény.

Zombori keresk. és iparbank fiókja.

Hódság: Hódsági takarékpénztár. Alakult 1871-ben. Alaptőke 120.000 kor. 300 drb 400 kor. részvény.

Hódsági takarék- és segélyszövetkezet. Keletkezett 1881-ben.

Jánoshalma: Általános takarékpénztár r. t. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb 100 kor. részvény.

Jankováczi takarékpénztár r.-t. Alakult 1852-ben. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb 100 kor. részvény.

Katymár: Katymári takarékpénztár r.-t. Alakult 1882-ben. Alaptőke 60.000 kor. 600 drb 100 kor. részvény.

Kiszács: Kiszácsi népbank r.-t. Alakult 1904-ben. Alaptőke 60.000 kor. 1000 drb 60 kor. részv.

Kossuthfalva: Ómoraviczai közgazdasági bank r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 100,000 kor. 1000 drb 100 kor. részvény.

Bács-ómoraviczai takarékpénztár r.-t. Felszámolás alatt.

Első ómoraviczai kiházasító szövetkezet. Alakult 1900-ban.

Ómoravczai önsegélyző és hitelszövetkezet. Alakult 1899-ben.

Kula: Kulai takarék- és hitelintézet r.-t. Alakult 1885-ben. Alaptőke 200.000 kor. 1000 drb 200 kor. részvény.

Iparosok önsegélyző szövetkezete. Alakult 1894-ben.

Kúnbaja: Első bajmold takarékpénztár r.-t. fiókja.

Magyarkanizsa: Magyarkanizsai első takarékpénztár r.-t. Alakult 1869-ben. Alaptőke 300.000 kor. 1000 drb 300 kor. részvény.

Ókanizsai keresztény népbank r.-t. Alakult 1903-ban. Alaptőke 50.000 kor. 1000 drb 60 kor. részvény.

Magyarkanizsai önsegélyző szövetkezet.

Ókanizsai kölcsönös tűzkár biztosító társaság, m. sz.

Mélykút: Mélykúti takarékpénztár r.-t. Alakult 1898-ban. Alaptőke 80.000 kor. 800 drb 100 kor. részvény.

Militics: Militicsi takarék- és segélyszövetkezet. Alakult 1883-ban.

Ráczmiliticsi első segélyegylet, m. sz.

Mohol: Ada-moholi egyesült takarékpénztár fiókja.

Ada-moholi hitelintézet r.-t.

Kölcsönös önsegélyző és takarékegylet, m. sz.

Óbecse: Bács-tiszamelléki takarékpénztár. Alakult 1872-ben. Alaptőke 100,000 kor. 500 drb 200 kor. részvény.

Kerületi hitelbank r.-t. Óbecsén. Alakult 1896-ban. Alaptőke 400,000 kor. 2000 drb 200 kor. részvény.

Óbecsei első takarékpénztár. Alakult 1872-ben. Az O. M. B. mellékhelye. Alaptőke 120.000 kor. 1200 drb 100 kor, részvény.

Óbecsei népbank r.-t. Alakult 1902-ben. Alaptőke 135.000 kor. 1350 drb 100 kor. részvény.

Kerületi hitelszövetkezet Óbecsén. Alakult 1902-ban. 162 tag, 667 üzletrész.

Óbecsei polgári segélyszövetkezet. Alakult 1896-ban.

Óbecsei szerb földmívelők szövetkezete.

Őrszállás: Sztanisicsi takarékpénztár. Alakult 1874-ben. Alaptőke 200.000 kor. 1000 drb 200 kor. részvény.

Zombori keresk. és iparbank fiókja.

Első sztanisicsi kiházasító társaság, m. sz.

Palánka: Palánkai takarékpénztár. Alakult 1869-ben. Alaptőke 120.000 kor, 600 drb 200 kor. részvény.

Palánka-járási takarékpénztár. Alakult 1873-ban. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb 100 kor. részvény.

Első palánkai előlegezési egylet. Alakult 1869-ben.

I. Újpalánkai előlegezési egylet, m. sz. Alakult 1883-ban.

Általános takarék- és segélyegylet, m. sz.

Palánkai első iparos-segélyegylet, m. sz.

Németpalánkat földmives-segélyegylet.

Péterréve: Bács-petrovoszellói keresztény népbank r.-t. Alakult 1894-ben. Alaptőke 70.000 kor., 700 darab 100 kor. részvény.

Kerületi hitelbank r.-t. fiókja.

Petrovoszellói hitelegylet r.-t. Alakult 1887-ben. Alaptőke 100.000 kor., 500 darab 200 kor. részvény.

Petrőcz: Petrováczi takarékpénztár r.-t. Alakult 1896-ban. Alaptőke 120.000 kor. 2000 drb. 60 kor. részvény.

Sajkásszentiván: Sajkásszentiváni népbank r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 30.000 kor. 300 drb. 100 kor. részvény.

Sajkásszentiváni szerb takarékpénztár, m. sz.

467Szabadka: Bácskai hitelbank és zálogkölcsön r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 200.000 kor. 2000 drb. 100 kor. részvény.

Délvidéki ált. takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 600.000 kor. 3000 drb. 200 kor. részvény.

Földmívelők takarékpénztára r.-t. Alakult 1904-ben. Alaptőke 250.000 kor. 2500 drb 100 kor. részvény.

Közgazdasági bank r.-t. Alakult 1892-ben. Alaptőke 1,100.000 kor. 2000 drb. 500 kor. részvény (felemeltetett 1906-ban).

Magyar ált. hitelbank szabadkai fiókja.

Osztrák-magyar bank szabadkai fiókja.

Szabadka és vidéke takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 400.000 kor. 2000 drb. 200 kor. részvény.

Szabadkai általános takarékpénztár r.-t. Alakult 1883-ban. Alaptőke 200.000 kor. 1000 drb. 200 kor. részvény.

Szabadkai gazdák és iparosok hitelintézete r.-t. Alakult 1899-ben. Alaptőke 200,000 kor. 2000 drb. 100 kor, részvény.

Szabadkai keresk. és iparbank. Alakult 1872-ben. Alaptőke 40.000 kor. 2000 drb. 200 kor. részvény.

Szabadkai kereskedelmi r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 100.000 kor. 2500 drb. 200 koronás részvény.

Szabadkai szerb takarékpénztár r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 500.000 kor. 500 drb. 200 kor. részvény.

Szabadkai takarékpénztár és népbank. Alakult 1869-ben. Alaptőke 200.000 kor. 1000 drb. 200 kor. részvény.

Takarékpénztár és zálogház r.-t. Alakult 1893-ban. Alaptőke 200.000 kor. 2000 drb. 100 kor. részvény.

Délvidéki kereskedelmi r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 200.000 kor. 200 drb 1000 koronás részvény.

Polgári takarékpénztár m. sz. Alakult 1905-ben.

Szabadkai takarék- és hitelintézet m. sz. Alakult 1901-ben.

Kölcsönös segélyző-szövetkezet.

Szabadkai ipartestületi hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja.

Szabadkai jégkár-biztosító szövetkezet.

Szentfülöp: Első szentfülöpi takarékpénztár, mint r.-t. Alakult 1885-ben. Alaptőke. 36.000 kor. 180 drb. 200 kor. részvény.

II. Filipovai takarék- és segélyszövetkezet.

Szenttamás: Néphitelbank r.-t. Szenttamáson. Alakult 1904-ben. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb. 100 kor. részvény.

Szenttamási első takarékpénztár r.-t. Alakult 1892-ben. Alaptőke 100.000 kor. 1000 darab 100 kor. részvény.

Bácsszenttamási első magyar önsegélyző és hitelszövetkezet.

Bácsszenttamási földmívelők első szövetkezete.

Bácsszenttamási földmívelők második szövetkezete.

Bácsszentiváni földmívelők harmadik szövetkezete.

Első szenttamási szerb kölcsönös segélyző- és takarékpénztár-egylet m. sz.

Szépliget: Szépligeti takarékpénztár r.-t. Alakult 1885-ben. Alaptőke 400.000 kor. 1000 drh. 400 kor. részvény.

Szépligeti önsegélyző-szövetkezet. Alakult 1898-ban.

Gajdobrai segélyegylet, m. sz.

Szilberek: Bács-bresztováczi takarékpénztár r.-t., felszámolás alatt.

Szilbereki földmívelők takarékpénztára r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb. 100 kor. részvény.

Szilbereki takarékszövetkezet. Alakult 1866-ban.

Első bács-bresztováczi segélyszövetkezet.

Temerin: Temerini takarékpénztár r.-t. Alakult 1903-ban. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb. 100 kor. részvény.

Temerini első előleg-szövetkezet.

Titel: Csajkáskerületi takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 200.000 kor., 2000 darab 100 kor. részvény. Felemeltetett 1906-ban.

Titeli első takarékpénztár r.-t. Alakult 1894-ben. Alaptőke 100.000 kor. 1000 drb. 100 kor. részvény.

Törökbecsei takarékpénztár fiókja.

Titeli önsegélyző-szövetkezet.

Topolya: Általános takarékpénztár r.-t. Keletkezett 1906-ban. Alaptőke 200.000 kor. 2000 drb. 100 kor. részvény.

Bácstopolyai takarékpénztár. Alakult 1872-ben. Alaptőke 400.000 kor. 2000 drb. 200 kor. részvény.

Topolyai önsegélyző- és hitelszövetkezet. Alakult 1882-ben.

Első topolyai kiházasító szövetkezet. Alakult 1906-ban.

Torzsa: Torzsai takarékpénztár r.-t. Alakult 1883-ban. Alaptőke 72.000 kor. 900 drb. 80 kor. részvény.

Torzsai segélyszövetkezet.

Újsóvé: Ó- és újsóvéi takarékpénztár. Alakult 1883-ban. Alaptőke 120.000 kor. 600 drb. 200 kor. részvény.

Újszivácz: Cservenka-ó-ujsziváczi takarékpénztár. Alaptőke 150.000 kor. 1000 drb. 150 kor. részvény.

468Újverbász: Újverbászi takarékpénztár r.-t. Alakult 1870-ben. Alaptőke 135.000 kor. 450 drb. 300 kor. részvény.

Újverbászi önsegélyző szövetkezet. Alakult 1893-ban.

Új- és óverbászi mezőgazdák egyesülete, m. sz.

Újverbászi segélyegyesület, m. sz.

Újvidék: Közp. hitelintézet r.-t. Alakult 1890-ben. Alaptőke 400.000 kor.1000 drb. 400 kor. része.

Osztrák-magyar bank újvidéki fiókja.

Pesti magyar keresk. bank újvidéki fiókja.

Szerb kereskedelmi egylet r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 200.000 kor. 4000 drb. 50 kor. részvény.

Szerb takarékpénztár r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 300.000 kor. 1500 drb. 200 kor. részvény.

Újvidéki takarékpénztár. Alakult 1864-ben. Alaptőke 1,000.000 kor. 2500 drb. 400 kor. részvény. Felemelve 1906-ban.

Első újvidéki magyar előlegezési egylet. (Alakult 1867-ben)

Szerb kölcsönös segély- és takarékegylet Újvidéken.

Szerb hitelegylet, m. sz. Újvidéken.

Szerb tanítók szövetkezete Újvidéken.

Újvidék-cserei I. szerb földmívelők szövetkezete.

Újvidéki első kiházasítási kölcsönös segélyegylet, m. sz.

Újvidéki kereskedők és iparosok hitelintézete.

Újvidéki népbank m. sz.

Újvidéki szerb földmívelők szövetkezete.

Veprőd: Zombori keresk. és iparbank fiókja.

Zenta: Zentai agrártakarékpénztár r.-t. Alakult 1906-ban. Alaptőke 250.000 kor. 1250 drb. 200 kor. részvény.

Zentai általános takarékpénztár. Alakult 1870-ben. Alaptőke 360.000 kor. 1200 drb. 300 kor. része.

Zentai takarékpénztár. Alakult 1868-ban. Alaptőke 200.000 kor. 1000 drb. 200 kor. részvény.

Zentavidéki takarékpénztár r.-t. Zentán. Alakult 1882-ben. Alaptőke 120.000 kor. 1200 drb. 100 kor. részvény.

Zentai kölcsönös tűzkárbiztosító-társaság, m. sz.

Zombor: Bácsmegyei agrár-takarékpénztár r.-t. Alakult 1905-ben. Alaptőke 1,000.000 kor. 5000 drb. 200 kor. részvény. Felemelve 1906-ban.

Zombori keresk. és iparbank. Alakult 1871-ben. Alaptőke 300.000 kor. 1500 drb. 200 kor. része.

Zombori takarékpénztár. Alakult 1868-ban. Alaptőke 400.000 kor. 1000 drb. 400 kor. részvény.

Első zombori Cservenka-külvárosi szerb szövetkezet.

"Népbank" bejegyzett takarék- és hitelszövetkezet.

Zombori első önsegélyző-szövetkezet.

Zombori ipari hitel- és árú csarnok-szövetkezet.

Zombori iparosok önsegélyző-szövetkezete.

Zsablya: Zsablyai első takarékpénztár r.-t. Alakult 1904-ben. Alaptőke 50.000 kor. 500 drb. 100 kor. részvény.

Első zsablyai szerb földmívelők szövetkezete.

Szerb segélyző- és takarék-szövetkezet Zsablyán.

A törvényhatósági közútak közül nevezetesebbek a következők: Zombor-Bezdán 21·460, Zombor-Apatin 13·313, Baja-Mélykút 28·333, Csávoly-Katymár 20·060, Zombor-Óbecse 85·331, Zombor-Palánka 58·636, Bács-Zsablya-Titel 109·865, Zsablya-zsablyai rév 12·886, Kerény-Topolya-Zenta 66·800, Bácsalmás-Kossuthfalva 31·783, Pinczéd-Verbász 21·100, Militics-Gombos 13·1·90 Apatin-Gombos 19·525, Apatin-Sztapár 16·725, Palánka-Újvidék 38·037, Újvidék-Szeged 108·012, Kerény-Nemesmilitics 11·919, Újvidék-Sajkásszentiván 18·420, Bács-Földvár-Zsablya 19·868, Topolya-Bácsfeketehegy-Verbász 29·111, Regőcze-Herczegszántó 16·830, Baja-Bácsborsód 11·023, Dunagálos-Petrőcz-Ósóvé 20·612, Baja-Bezdán 46·613, Bács-Bácsújlak 14·965, Bács-Vajszha 10·660, Kula-Bácskeresztúr-Hódság 26·220, Szabadka-Baja 9·600, Szabadka-Bajmok 8 km. hosszú. Van összesen 100 törvényhatósági közút, a melyeknek teljes hossza 1,031·455 km. Ebből már 466.936 km. ki van építve. A 100 törv.-hat. közút közül vasúti 470állomáshoz vezet 10, gőzhajóállomáshoz 5, révhez 6, közúti hídhoz 1 és csatornai rakodóparthoz 2 út. A t. h. közútak 85 községen mennek keresztül és az átkelési szakaszok hossza 151 km. E közútakon van 56 vas- és falszerkezetű híd és 485 áteresz. A t. h. közútak közül egyen sem szednek vámot, csak a réveknél.

A községi közlekedési viczinális közútak száma 4, hossza 128·840 km. A vármegye valamennyi községi közdűlő közútjának a hossza 2,930·542 km. A közútak folytatásaképen tekinthetjük a közúti hidakat is. Ilyen csak egy nagyobb van a vármegyében és ez a zentai híd. Zentán 1875-ben a Tiszán át Hauw -rendszerű fahidat építettek, a mely 1902-ben leszakadt. Azután a régi híd helyétől éjszakra, mintegy 400 méternyire, másfélmillió koronát meghaladó költséggel módern vashidat építettek, a mely a torontáli Csókával szemben 1908-ban nyílt meg. Újabban tervbe van véve és e tervek már komoly alakot is öltenek, hogy a Tiszán Titelnél, a Dunán pedig Újvidéknél fognak közúti hidat építeni. A Dunának még egy áthidalását tervezik a Baja és Bezdán közötti Dunaszakaszon és az előmunkálatok ittmmár annyira haladtak, hogy itt négy kidolgozott terv egyike várja a megvalósulást.

A budapest-szabadkai vasút Halasnál lép Bács-Bodrog vármegye területére. Hossza Budapesttől Szabadkáig 175 km. Ez a vonal 1882 deczemberében nyílt meg. A vasútat azután meghoszszabbították Szabadkától Újvidékig (101 km.) és ez a rész a következő év nyarán, 1883 júliusában nyílt meg. Az Ujvidéken épített vasúti híd egész Péterváradig, sőt Belgrádig lehetővé tette e vonal kiegészítését. E vasút mentén Bácskában a következő állomások vannak: Kisszállás, Tompa, Kelebia, Szabadka, Sándor, Somssich-tanya, Verusics, Csantavér Zobnaticza Kukurik, Topolya, Csengetyűs, Kishegyes, Kishegyes-Bácsfeketehegy, Újverbász, Kiskér, Ókér, Máriamajor, Kiszács, Piros és Újvidék. - E vonalon a keleti expresszvonat hetenként háromszor közlekedik mindkét irányban. Budapest-Szabadka-Újvidék között naponta 4 gyors- és 6 személyvonat és Szabadka-Kelebia között 4 helyi vegyesvonat közlekedik.

A szabadka-bajai vasút 1885-ben épült és még az évben meg is nyílt. Hossza 59 km. E vasút főképen a baja-bátaszéki vasúti híd elkészülésével emelkedik nagy jelentőségre. A híd, melyet 1906-ban kezdettek el építeni, már 1908 végén elkészült. A Duna áthidalásával e vasútvonalat elsőrangúvá emelik és így Bácskát, sőt a tiszántúli vármegyéket is közvetetlenül kötik össze nemcsak a Dunántúllal és Fiumével, hanem az egész nyugattal. E vonal mentén a következő állomások feküsznek: Szabadka, Szabadkai műtrágyagyár, Horvát tanyák, Kelebiai tanyák, Szabadkai tanyák, Csíkéria, Bácsalmási vöröserdő, Bácsalmási szőlők, Bácsalmás, Almás, Bácsbokod-Bácsborsód, Bajai szőlők és Baja. Szabadka és Baja között ez idő szerint még naponta csak 8 személyvonat közlekedik.

A szabadka-zenta-óbecsei h. é. vasút hossza 77 km. és 1889. november 14-én nyílt meg. Vasútállomásai a következők: Szabadka, Békova, Vörösegyháza, Orom, Völgyes, Karjad, Felsőhegy, Zenta, Ada, Mohol, Péterréve és Óbecse. Szabadka-Zenta-Óbecse között naponta 4 személy és 2 vegyesvonat közlekedik.

A horgos-zentai h. é. vasút hossza 35 km.; megnyílt 1889 november 14-én, tehát egyidőben az előbbi vonallal. Állomásai a következők: Horgos, Martonos, Magyarkanizsa, Adorján, Paphalom és Zenta. Horgos és Zenta között naponta 2 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.

A baja-zombor-újvidéki h. é. vasút hossza 145 km.; megnyílt 1895 szeptember 14-én. E vonal mentén a következő állomások vannak: Baja, Baja-szállásváros, Vaskút, Gara, Regőcze. Őrszállás, Körtés, Gádor, Magyarút, Nenadics, Zombor, Zombor-vásártér, Fernbach-szállás, Zsarkovácz, Sztapár, Szilberek, Militics, Hódság, Paripás, Perrag, Pelvay-szállás, Szépliget, Bulkeszi, Petrőcz-Dunagálos, Ófutak, Chotek-puszta és Újvidék. Baja és Zombor között naponta 2 személy és 4 vegyes vonat, Zombor és Újvidék között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.

A kishegyes-bácsfeketehegy-palánkai h. é. vasút hossza 56 km.; megnyílt 1896 november 4-én. Vasúti állomásai a következők: Kishegyes-Bácsfektehegy, Flórapuszta, Kula, Bélapuszta, Torzsa, 473Urszentiván-Pinczéd, Szilbács, Szépliget, Szépliget megálló, Wekerlefalva, Szőlőskert és Palánka. Kishegyes-Bácsfeketehegy és Palánka között naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

Az újvidék-titeli h. é. vasút hossza 50 km.; megnyílt 1899 július 2-án. Vonala mentén a következő állomások vannak: Ujvidék, Zajló, Vaskapu, Káty, Tiszakálinánfalva, Sajkásszentiván, Tündéres-Dunagárdony, Sajkáslak és Titel. Újvidék és Titel között naponta 2 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.

Az előbbivel egyidejűleg még egy összeköttetést nyert Újvidék az óbecse-újvidéki h. é. vasútvonal útján. Hossza 65 km. Megnyílt 1899 július 2-án. Vasútállomásai a következők: Óbecse, Bács-Földvár, Csurog Zsablya, Boldogasszonyfalva, Temerin, Tiszaistvánfalva, Vaskapu, Zajló és Újvidék. Óbecse és Újvidék között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.

A kiskúnhalas-regőczei h. é. vasút hossza 71 km. Megnyílt 1903 október 31-én. E vasút Terézhalomnál lép a Bácska területére; állomásai a vármegyében a következők: Terézhalom, Jánoshalma, Mélykút, Rudics, Bácsalmás, Vadászlak, Madarászpuszta, Madaras, Sanaczpuszta, Katymár, Ólegyen és Regőcze. Kiskunhalas és Regőcze között naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

A zombor-óbecsei h. é. vasút hossza, 91 km.; megnyílt 1906 deczember 22-én. Vasútvonala mentén a következő állomások feküsznek: Zombor, Bikárszállás, Csonoplya, Kerény, Újszivácz, Ószivácz, Cservenka, Kula Újverbász, Óverbász-megálló, Bácsszenttamás, Turja, Bácsföldvári szállások, Óbecsei szállások, Óbecse. Zombor és Óbecse között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik.

A szabadka-gombos-palánkai h. é. vasút hossza 145 km. és 1908 deczember 24-én nyílt meg. E vasútvonal két szakaszból áll, az egyik a szabadka-cservenka-újgombosi, a másik az újgombos-bácsordas-újpalánkai szakasz. A Szabadka-újgombosi vonal mentén a következő vasútállomások vannak: Szabadka, Szabadka-közkórház, Kisvörösegyháza, Vámtelek, Györgyén, Györgyéni tanyák, Pacsér, Kossuthfalva, Angyalbandi, Középsőszállás, Doboka, Lászlószállás, Cservenkai téglagyár, Cservenka, Veprőd, Szentfülöp, Hódság, Hódság-Kálvária, Bácsordas, Kis-Gombos és Újgombos. Az újgombos-újpalánkai vonal mentén a következő vasútállomások vannak: Újgombos, Kisgombos, Bácsordas, Dernye, Tomory-puszta, Bács, Bácstóváros, Borócz és Újpalánka, Szabadka és Újgombos állomások között naponta 4 személy- és 2 vegyesvonat, tejgombos és Újpalánki állomások között pedig naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

A baja-zombor-újvidéki h. é. vonalon szállítottak 689.600 személyt és 116.100 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 421.300, teherárúk után 402.800, összesen 824.100 K. A Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasutakon szállítottak 1,023.000 személyt és 115.900 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 728.900, teherárúk után 545.300, összesen 1,274.200 K. A kiskúnhalas-regőczei h. é. vonalon szállítottak 191.400 személyt és 54.400 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 144.900, teherárúk után 146.400, összesen 261.300 K. A hegyesfeketehegy-palánkai h. é. vonalon szállítottak 178.900 személyt és 40.000 tonna teherárút. Személyszállítás után befolyt 111.500, teherárúk után 113.800, összesen 225.300 K. A szabadka-gombos-palánkai h. é. vasut adatai, az üzemidő rövidsége miatt, ezuttal még nem jöhettek számításba. Tehát a vármegye területén levő helyi érdekű vasutak szállítottak összesen 2,082.900 személyt és 326.400 tonna teherárút. A személyszállítás után befolyt 1,376.600, a teherárúk után 1,208.300, összesen 2,584.900 K. Ez adatok alapján az évi átlagos bevétel km.-ként 3288 korona.

Hogy Bács-Bodrog vármegye törvényhatósága mennyire szívén viseli a vasúti közlekedés fejlesztését, mi sem bizonyítja jobban, minthogy kiterjedt vasúthálózata mellett, még egyre újabb vasútépítési tervek megvalósításán fáradozik. Így újabban a baja-bezdán-zombori és zombor-apatin-szondi vonal kiépítésének az eszméje merült fel, melyre a kereskedelmi kormány már megadta az építési engedélyt és a szükséges előmunkálatok serényen folynak. A vármegye közönsége a két helyi érdekű vasút támogatásaképen 550.000 korona értékű törzsrészvény jegyzését szavazta meg. E két vonal kiépülésével már úgyszólván valamennyi dunamenti község össze lesz kötve egymással, nemkülönben a vármegye székhelyével.

Közúti vasút csak egy van a vármegyében és ez a Szabadkai villamos vasút, a mely a város belterületén és Szabadka-Palics fürdő között bonyolítja le a személyi forgalmat. Megnyílt 1897-ben, vonal hossza 11·5 km. A legutóbbi évben szállított 582.598 személyt és a bevétel 112.442 korona volt. Ebből kilométerenként 9777 korona esik, tehát tíz százalékkal több, mint az előző évben.

A bajai posta volt valaha az egész bácskai postaközlekedés középpontja. A hivatalos rendeleteket ide küldözték, mint a vármegye székhelyére és innen kézbesítették és terjesztették tovább. 1697 július 20-án gróf Paar Károly postamesterré Knezevics György itteni bírót nevezte ki, a ki már azelőtt is teljesített postai szolgálatokat a hadsereg részére. Halála után visszaszállt a tulajdonjog a Paar családra és később a kincstárra. 1790-ben a posta Ivanovits Péter birtokában van, a ki állítólag 24.000 arany forintot fizetett érte a kincstárnak. Herczeg Grassalkovich Antal, a város akkori földesura két szesszió (76 k, hold) szántóföldet hasított ki birtokából a postának és ez ma is a postáé, illetőleg az államé. Ivanovits 1818-ban házat építtetett a Bárány-szálló mellett és ott helyezte el a postát, a mely 1871-ig az Ivanovits családé volt. 1848 előtt a bajai posta az eszéki főhivatal ellenőrzése alá tartozott. Ez időben itt egy postakiadó működött, az 1850-es években pedig már három kiadó segédkezett a postamesternek. Levélhordó is három volt. Naponta lovas-posta jött Szabadkáról és ment innen Zomborba. A postai gyorskocsi-járat Baját hetenként egyszer érintette. Az 1873-ban rendszeresített kariol postakocsi-járat naponta közlekedett Szabadka és Zombor felé. 1871-től 188 i-ig Schuhmacher volt a postamester és mint ilyen, az utolsó. A távíró, a kincstár kezelésében, 1858-ban nyilt meg. Főnök és kezelő egy személyben egy Rosenkranz nevű német volt, a ki egy szót sem tudott magyarul. A táviratkézbesítés határa délre Baracska és Dávod, éjszakra Hajós volt. 1869-ben 3 Morse-gép és a főnökön kívül két tisztviselő működött. A posta és távíró egyesítésekor Manhold István volt a főnök, a ki 1902-ben elhalt és Marczell Andor, a mai hivatalfőnök követte állásában. Az egyesítéskor volt itt 7 tisztviselő, 8 altiszt és szolga. Ma pedig van 16 rendszeresített tisztviselő (harmada nő), 23 altiszt és szolga és 3 hírlapkézbesítő. A telefon 1892-ben nyílt meg 30 előfizetővel, ma 109 előfizetője van. A postacsomag és utalvány házhoz való kézbesítése 1901-ben indult meg 3 kocsival. Az 1908. év forgalmi adatai a következők: Ajánlott küldemény érkezett 48.474, elment 40.467 db. Csomag- és pénzküldemény: érkezett 54.487, elment 49.007 db. Utalvány befizetés: 47.535 db. 2,622.958 K, kifizetés: 58.769 db. 3,325.703 K értékben. Postatakarék és csekkforgalom: befizetés 25791 db. 6,912.061 K, kifizetés: 4113 db. 1,622.117 K értékben. Távirat érkezett 23.525, elment 22.901 db.

Szabadkán az 1840-es években már volt posta, azonban a rendszeres postahivatalt 1846 május 1-én állították föl. 1870-ig magánkezelésben volt és addig a postamester mellett egy kezelő és egy levélhordó működött. A távíró 1870 körül nyílt meg. 1885 január 1-én lépett életbe a postatakarékpénztár. 1887 augusztus 1-én történt a posta- és távíró egyesítése. A távbeszélő 1892 július 15-én indult meg. 1904 november 1 óta a csomagposta-kézbesítés a pályaudvari postahivatalról 5 kocsival történik. A Szabadkai postához, a melynek mostani vezetője Sebestyén Zoltán felügyelő, 8 puszta tartozik. A szabadka 1. és 2. számú hivatalokon kívül van egy postamesterség, egy gyűjtőhely és egy ügynökség. A személyzet áll 38 tisztből, 37 altisztből, szolgából és kézbesítőből. A posta az újonnan épült emeletes kincstári épületben van elhelyezve. - A távbeszélő, bár csak 513 előfizetője van, 1000 állomásra van berendezve. A helyi forgalmat 5, az interurbán-forgalmat külön teremben 2 kapcsoló szekrényen bonyolítja le ugyanannyi kezelőnő. Az 1908. évi forgalom adatai a következők: Pénzes levél: elment 3899, jött 2435. Ajánlott levél: elment 116.844, jött 113.331. Csomag: elment 49.014, jött 19.267. Utánvételes küldemény: érkezett 9043 db. 190.4019 K értékben; ebből kiváltottak 8406 dbot 166.678·10 K értékben. Utalvány: elment belföldi 49.142 db. 3,768.902·06 K értékben, külföldi 8921 db. 805.429·74 K értékben; érkezett összesen 39.447 db. 2,632.485·69 K értékben. Távirati utalvány: jött 1117, elment 1334. Távirat: elment 35.713, érkezett 51.525, átmeneti volt 23.014 db. Távbeszélgetés volt: Ausztriába 461, Németországba 42, belföldi 11.170, törvényhatósági 176, összesen 11.849. Városi beszélgetés volt 1,557.998.

Újvidéken a postai szolgálatot 1853-ig a péterváradi postahivatal teljesítette. A kézbesítő naponta egyszer átjött és a küldeményeket kiosztotta czímzetteknek, míg a város két levélszekrényének tartalmát kiürítve, átvitte Péterváradra, a honnan azt továbbították. Ellenben a csomagokat és ajánlott küldeményeket át kellett vinni föladás végett. 1853 október 1-én nyílt meg az első posta, melynek Alexics Ferencz volt a postamestere. A posta 1872 január 1-én került a kincstár tulajdonába. A távíró 1860-ban keletkezett és az egyesítés után egy évre, 1888 május 1-én közös hivatali helyiségbe költözött. A telefon 1892 november 24-én nyílt meg. A posta, távíró és távbeszélő 1900 május 1 óta a tágas kincstári épületbon lakik. A kocsiposta és utalvány-kézbesítés 1897 márczius 1 óta négy és 1907 október 1 óta öt kocsival történik. Az Újvidék 1. postahivatalon kívül, melynek Tibor Mihály p. és t. felügyelő a főnöke, van még egy hivatal (Újvidék 2.), a mely csak postai küldemények és táviratok fölvételére szolgál. A több mint 3000 tanyai és szállási lakos postaforgalmát a Vaskapu pályaudvaron 1904-ben fölállított postahivatal bonyolítja le, a honnan egy lovas faluzó levélhordó kézbesíti a leveleket és kisebb értékű csomagokat és utalványokat; egyúttal 475ilyen küldeményeket is fölvesz. Az újvidéki posta- és távíró-hivatalban 37 tiszt, 46 altiszt és szolga működik. A távbeszélőben 3 kapcsoló szekrény van használatban, mindenik 100-100 előfizető bekapcsolására berendezve. Az 1908. évben az Újvidék 1. és 2. sz. hivatal forgalmi adatai együtt a következő voltak: Közönséges levél: elment 2,031.952, jött 2,343.848. Ajánlott levél: elment 101.955, jött 99.396. Csomag: elment 78.803, jött 96.597. Utalvány: elment 80.570 db. 5,400.091 K, jött 139.872 db. 7,616, 240 K értékben. Takarék- és csekkforgalom: befizetés 42.669 db. 10,087.646 K. kifizetés 4855 db. 2,455.428 K értékben. Távirat: elment 59.063, érkezett 59.863, átmenő 108.353. Távbeszélgetés: a helyi forgalomban 948.182, a távolsági forgalomban 9240. A jövedéki bevétel 396.580 K volt.

A zombori posta szintén még a XVIII. század elejéről való. 1799-ben az itteni cs. és kir. postamesteri hivatalt Wolff Bertalan zombori választó-polgár vette meg özv. Kunerle Katalintól 3000 pengőforintért. A vételt Paar herczeg is megerősítette. Postaindítás és érkezés 1850-ig naponta csak egy volt, vagy Nemesmilitics, vagy Gádor, vagy Bezdán felé. Apatinban, Hódságon és másutt gyűjtőhelyek voltak, melyek gyalogpostással vitették el postájukat Zomborból. A szolgálatot egy kiadóval, két levélhordóval és szolgával a postamester végezte, a kinek 250 frt volt az évi fizetése, azonkívül vevénykárpótlás és egyéb kisebb járulék. 1850-ben kezdődött a szegényes fizetés emelése. Ekkor hozták be a kocsipostai küldemények fölvételét és szállítását. Zombor és Szeged között hetenként négyszer gyorskocsijárat közlekedett egy utassal. A forgalmat 1850-től 62-ig a postamesteren kívül 2 kiadó, 3 levélhordó és egy szolga bonyolította le. 1869-ig naponta két indítás és érkezés volt Szeged felé és felől. A kariol-szállítás hetenként négyszer közlekedett a zombor-újvidéki szakaszon. 1869 szeptember 13 óta a gyorskocsi (utas-szállítással) Zombor-Apatin és vissza naponta, Zombor-Baja és vissza hetenként háromszor, Zombor-Bezdán és vissza naponta közlekedett. 1879-ben elvették a Wolff családtól a postát és az év október 15-én kincstárivá lett. A távíró 1859-ben keletkezett. Személyzete voit a főnök, egy tiszt, egy vonalőr és egy kézbesítő. Az egyesítéskor (1887) már 2 tiszt, 2 vonalőr és 2 kézbesítő volt. A távbeszélő 1893-ban nyílt meg. A zombori postán ez idő szerint Kraicz Lajos p. t. felügyelő vezetése alatt, 25 tisztviselő és 33 altiszt és szolga működik. A forgalmi adatok a következők: Levélpostai küldemény: elment 1 238.432 jött 1 146.808. Ebből ajánlott levél: elment 73.419, jött 83.654. Csomagposta: elment 44.034, jött 65.951. Utalvány: elment 60.544 db. 4,490.087 K, jött 64.116 db. 4,810.041 K értékben. Postatakarék- és csekkforgalom: befizetés 28,322 db. 5,447.722 K, kifizetés 3313 db. 1,906.740 K értékben. Távirat elment 32.398, jött 35.164, átmenő 36.982. Távbeszélgetés: a távolsági forgalomban 4084, helyi forgalomban 112.242. A jövedéki bevétel 196.549 K volt.

Bács-Bodrog vármegyében a következő kincstári posta-, távíró és távbeszélő-kivatalok vannak: Ada, Apatin, Baja, Kula, Óbecse, Palánka, Szabadka 1. és 2., Újverbász, Újvidék, Zenta, Zombor; összesen 12. A nem kincstári hivatalok a következők:

Posta-, távíró- és távbeszélő-hivatalok: Bácsalmás, Hódság, Palicsfürdő, Szabadka 3, Titel, Topolya, Újvidék 2, Zsablya; összesen 8.

Posta- és távíró-hivatalok: Bács, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácskeresztúr, Bácsordás, Bácsszentiván, Bácstóváros, Bácsújlak, Bajmok, Bezdán, Borócz, Csantavér 1, Cservenka, Csonoplya, Csurog, Dunacséb, Dunagálos, Felsőkabol, Gombos 1, Jánoshalma, Katymár, Kishegyes, Kisszállás, Kossuthfalva, Kölpény, Kuczora, Madaras, Magyarkanizsa, Mélykút, Militics, Mohol, Mozsor, Nemesmilitics, Ó- és Újszivácz, Ófutak, Ókér, Őrszállás, Pacsér, Paripás, Péterréve, Petrőcz, Pinczéd, Sajkásgyörgye, Szeghegy, Szentfülöp, Szenttamás, Szépliget, Szilberek, Szond, Temerin, Torzsa, Újsóvé, Úrszentiván, Veprőd; összesen 56.

Posta-hivatalok: Adorján p. u., Bácsalmási szőlők p. u., Bácsgyulafalva, Bácskertes, Bácsújfalu, Bajza, Bátmonostor, Béreg, Boldogasszonyfalva, Bulkeszi, Csantavér 2, Csátalja, Csávoly, Csikéria p. u., Dánod, Dernye, Doroszló, Dunabökény, Felsőszentiván, Gádor, Gara, Gombos 2, Hegyesfeketehegy p. u., Herczegszántó, Karjad p. u., Káty Kelebia p. u., Kerény, Kiskér, Kiszács, Kúnbaja, Küllőd, Liliomos, Martonos, Monostorszeg, Nádalja, Nagybaracska, Orom p. u., Palona, Perrag, Piros, Regőcze, Sajkáslak, Sajkásszentiván, Szilbács, Sztapár, Tataháza, Tiszaistvánfalva, Tiszakálmánfalva, Tarja, Tündéres-Dunagárdony p. u., Vajszka, Vaskapu p. u., Vaskút; összesen 54 postahivatal.

A vármegyében levő posta-, távíró- és távbeszélő-hivatalok forgalmi adatai a törv.-hatósági városok kivételével - a következők: Érkezett bérmentes és bérmentetten levél és zárt levelezőlap 4,867.772; levelezőlap 2,694.744; nyomtatvány és árúminta: 2,562.352; portómentes egyszerű és ajánlott levél: 1,099.332. Ajánlott díjköteles levél: érkezett 374.608, elment 355.732. Csomag érkezett 530.920, elment 201.344. Díjköteles pénzeslevél: érkezett 42.280, elment 46.592. Portómentes pénzeslevél és csomag: érkezett 26.520. Utánvéttel érkezett 34.112 levél, 138.684 csomag. Postai megbízás 6945 drb. Utalvány: kifizetés 338.333 drb. 32,536.656 K, befizetés 633.582 drb. 34,489.319 K értékben. Takarék és csekkforgalom: befizetés 44,577.479 K, kifizetés 10,359.552 K. Távirat elment: 189.822, érkezett 233.804 drb. Távbeszélgetések száma (180 állomáson) 20.184.

Források: Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. Matlekovits Sándor dr.: A kereskedelem története. - A szegedi kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. - Acsády Ignácz: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. - Illésy János dr.: Vásárszabadalmak jegyzéke. - Dudás Gyula: Bács-Bodrog vármegye egyetemes monografiája. - Vargha Gyula dr.: Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelviszonyaink fejlődésére. - Kormos Alfréd: Pénzügyi Compas. - A magyar kereskedelmi és iparkamarák keletkezésének, fejlődésének és működésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi és iparkamara.) Magyar statisztikai közlemények 1900. - Iparfelügyelők tevékenysége 1907-ben. (Kiadta a kereskedelmi minisztérium.) - A magyar posta, távíró és távbeszélő statisztikája. - Kulinyi Zsigmond: Szeged újkora. - Szerzőnek a helyszínén gyűjtött adatai.