213TÖRVÉNYKEZÉS.
Biróságok.
TÖRVÉNYHOZÁSUNK 1871-ben, mint azt a közigazgatás történetében megirjuk, elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. Az 1871: XXXI. t.-cz. alapján állitották föl a törvényszékeket, s a kassai törvényszék hatásköre már a felállitáskor kiterjedt Kassára és Abauj-Torna vármegye egész területére. Összes lélekszáma tehát 179,884, az 1891-iki népszámlálás szerint. Másodfokban a kassai kir. itélőtábla alá tartozik. Sajtóbiróság a kassai, beregszászi, eperjesi, lőcsei, miskolczi, rimaszombati, rózsahegyi és sátoralja-ujhelyi törvényszéki területekre. Hat járásbiróságra terjed ki; ezek: a kassai, zsadányi, szikszói, abaujszántói, szepsi és tornai. Ez utóbbi három, telekkönyvi hatósággal van felruházva.
Birtokperek és ingatlanok forgalma.
A kassai törvényszékhez az 1894. évben beérkezett 9874 köz. polgári, 9568 telekkönyvi és 7921 büntetőügyi beadvány. Volt 14 fegyelmi ügy. A beadványok körülbelül megfelelnek az előbbi évek mennyiségének; kevéssel emelkedtek s bizonyítják egyrészt azt, hogy Kassa város kereskedelme nem igen emelkedett, másrészt, hogy a birtokperek a tagosítások folytán fogyó félben vannak.
A kassai telekkönyvi hatóság területén a birtokváltozás összes értéke majdnem kerek két és fél milliót tesz ki, melyből 1 1/2 millió frt az élők közt kötött szerződésekre esik. Végrehajtás utján mindössze 37,000 frtnyi értékü birtokváltozás állott be s a hagyatéki ingatlanok értéke majdnem egy millió. Ez utóbbi adat azonban a legkevésbbé megbizható, mert egyrészt számos hagyatéknál az ingatlanok becsüjét föl sem veszik s ha fölveszik is, a legtöbb esetben a valódinál sokkal csekélyebb értékben, mert a feleknek érdekökben áll, hogy mennél kisebb hagyatéki illetéket fizessenek. Ez az értéktitkolás élők közti szerzésnél sokkal nehezebb.
A kassai tkvi hatóság területén 111,286 ember lakik, tehát minden egyes lélekre átlag 22.5 frt értékü ingatlan birtok változása esik évenkint. Ez pedig az ország nagy részével szemben igen kedvező állapot, minek oka abban a körülményben fekszik, hogy a kötött, holtkézen levő, hitbizományi birtok nem sok e területen s felette nagy latifundiumok sincsenek. Bár másrészt nem oly kedvező, mint p. o. a szomszéd Sáros-vármegyében, hol eme kötött természetü birtokok kiterjedése sokkal csekélyebb s hol igen sok a kisebb középbirtok, mely legalkalmasabb a forgalomra.
Az ingatlanok forgalma a legutolsó évtizedben jelentékenyen emelkedett, minek oka egyrészt a rendezett telekkönyvi állapotokban, másrészt abban rejlik, hogy számos középbirtok parczellázva parasztkézre jutott, mi a földbirtok árát s evvel a földbért jelentékenyen emelte. Ennek oka pedig főleg az, hogy a mult évtizedben s a 80-as években jelentékeny volt az 214amerikai kivándorlás. E kivándorlottak legnagyobb része - túlnyomólag földmívesek - némi megtakarított tőkével tért vissza, melyen földet vásárolt.
Végrehajtások és árverések.
Föltétlenül nincs ugyan kiderítve, de minden valószinüség a mellett szól, hogy az ekképen behozott idegen tőke csökkentette meg a végrehajtás utján való birtokátruházások számát. Mindössze 36,000 frtnyi érték van ilyennek kitüntetve, mi annál csekélyebb, ha figyelembe veszszük, hogy a végrehajtásnál van legkevesebb mód az érték eltitkolására. De még e 36,000 frtból is egy rész a tulajdoni perek alapján hozott itéletek által származott birtokváltozásra esik, tehát bizonyos tekintetben szintén szerződés utján való szerzésnek tekinthető. Az elárverezett ingatlanok értéke elenyészően csekély, sőt ebből is levonandók az önkéntes árverések utján történt eladások. Az eladósodott gazdák családjuk egy-két tagját rendszerint Amerikába küldik s az onnan szerzett pénzzel tartják meg birtokukban földjüket.
Az önkéntes árverésekkel s kielégítési végrehajtásokkal együtt mindössze 35 végrehajtás utján való birtokváltozás fordult elő, míg az élők közti szerződés 1217 esetben, haláleset 525 esetben képezte annak alapját.
Földhitel és jelzálog teher.
A föld értékének emelkedésével a földhitel is emelkedett, de nem kevesebb a birtokokon levő teher, a zálogjogilag bekeblezett összegek állandó emelkedése. Bekebeleztetett a zálogjog kerek 1 1/2 millió frt erejéig, míg a törlések összege csak 1.250,000 frtot tesz.
KASSA. - A TÖRVÉNYSZÉK ÉPÜLETE.
(Saját felvételünk)
Ellenben igen kedvező viszonyt mutat a végrehajtásilag bekeblezett zálogjogok összege. 865 szerződés alapján való bekeblezésre 220 zálogjogi végrehajtás esett, illetőleg a több mint másfél milliónyi zálogjogokból csak 48,070 frt, tehát valamivel több mint 3%. Figyelembe kell vennünk még, hogy ez három járásbiróság és egy nagy város területére vonatkozik, mely területnek 111,000 lakosa van.
A csereháti járásban már kevésbbé kedvezőek a viszonyok, mi nemcsak a föld csekélyebb jóságán, hanem főleg a kötött s nagybirtok nagyobb mennyiségén alapul. 457 szerződéses szerzés mellett 93 végrehajtási szerzés szerepel, pedig a szepsi telekkönyvi hatóság területe csak negyede a kassaiénak s lakossági aránya még kisebb. És mégis negyedrész területén majdnem háromszor annyi árverés fordul elő.
A tornai telekkönyvi hatóság visszonyai nagyjából megegyeznek a szepsiéivel. Mindkét helyütt a keletkezett terhek majdnem egyenlők a megszüntekkel; de mindkét helyütt a végrehajtásilag bekeblezett összegek az összes bekeblezéseknek 10%-át teszik.
Kereskedelmi perek.
A mi a kereskedelmi törvénykezés viszonyait illeti, a kassai törvényszék erre vonatkozó adatai nem sokat mondanak. Igaz ugyan, hogy az élénkebb kereskedelmi forgalom mellett okvetlen nagyobb a kereskedelmi s hitelperek száma; de viszont a megbizható kereskedelmi tevékenység 215apasztja a pereket. A kereskedelem góczpontja természetesen Kassa városa; ámde a kassai fő kereskedelmi ág a kiviteli üzlet és ennek természete megszorítván a hitelezést, nem igen szaporitja a törvénykezési adatokat.
Adatainkat csak az 1894 évre nézve csoportositjuk. Az elmult évek képét szintén ezekből kapjuk meg, minthogy az utóbbi évek a törvénykezés tekintetében csekély eltéréssel ugyanazokat az eredményeket adják.
Az 1894. évben 125 czégbejegyzés történt a kassai törvényszéknél. E szám fölötte nagy és egyáltalán nem örvendetes, mert a nagy szám csak a kevéssé megbizható üzletek alapitását jelzi. Örvendetesebb adat az utolsó időben öt részvénytársaság bejegyzése. Csőd csak 9 nyittatott, a mi ugyan magában véve is elég tekintélyes szám, de még szomorubb, ha figyelembe veszszük, hogy a mi hitelviszonyaink mellett a bünös fizetésképtelenségek legnagyobb részében a csődnyitásra sor sem jut. Kereskedelmi per mindössze 53 volt, s váltókereset 642 adatott be, melyek közül 585 sommás végzéssel fejeztetett be.
A kassai törvényszéknél 240 folyó peren kívűl 104 birtokper, 20 váló, 61 egyéb közpolgári, 53 kereskedelmi s 57 váltóper volt. Ezek közül 273 ügy döntőleg itélettel vagy végzéssel intéztetett el. Beadtak 173 felebbezést a II. foku birósághoz, mely 135-öt helybenhagyott, 18-at egészen megváltoztatott. Feloldottak 16-ot és pótlás végett visszaküldtek 7-et. Vagyis az itéletek 79%-át helybenhagyták és csak 10%-át változtatták meg. A kir. kuriához 63 felebbezés ment, melynek 74%-a, vagyis 45 helybenhagyatott, s 12%-ot a legfőbb itélőszék megváltoztatott.
Sommás perek.
A kassai járásbiróságnál 1894-ben 952 sommás, 820 kereskedelmi per folyt, 537 makacssági itéleten felül 323 érdemleges ítélet hozatott, s 205 egyezség köttetett. Az egyezség tehát a perelintézéseknek körülbelül 24%-át képezte. A többi vidéki járásbiróságoknál a kereskedelmi perek számaránya csak 10%.
A kir. táblához felebbeztek 108-szor. Az itéletek közül 90-et helybenhagytak, 16-ot egészen megváltoztattak s 20-at egészen feloldottak. Pótlás végett egyet sem küldöttek vissza. Más szóval körülbelül 84% helybenhagyatott. A kuriához 23 felebbezés ment, melyek közül 16 hagyatott helyben.
A kassai járásbiróság területén 982 foglalást foganatositottak s 627 árverést tartottak ingók ellen, kisebb polgári ügyekben 146 foglalás és 120 árverés volt.
Büntető perek.
Míg a polgári ügyekben pusztán a birtokviszonyok tekintetében láttunk nagyobb fejlődést s a többi téren alig észlelhetünk növekedést, a bünvádi adatok a bünesetek s büntetések folytonos növekedését mutatják. Ez a növekedés csak részben vezethető vissza erkölcsi okokra; inkább a csendőrségi szervezet kifejlesztése folytán meghonosodott jóval szigorúbb és rendesebb ellenőrzést, de másrészt az ennek folyományaként jelentkező alaptalan vádaskodási és üldözési irányzatot tanusitja, amint ezt az alábbi statisztikai számadatok bizonyitják.
Hivatalból üldözendő büntett miatt 555, vétség miatt 265, magán vádra üldözendő büntett miatt 23, vétség miatt 68, összesen tehát 911 feljelentés történt. Ezek közül a vizsgálatot megindították 873 esetben, 1081 vádlott ellen, vádhatározat csak 73, közvetlen idézés csak 156 esetben hozatott. A 911 följelentésből tehát mindössze 229 esetben jutottak az itélkezésig, a mi alig több mint az összes följelentések negyedrésze.
Ez alaptalan följelentések nagy száma a csendőrség eljárásának az eredménye, és már e körülmény is égető szükséggé teszi a bünvádi eljárási törvényt és az állami rendőrséget.
Vádlottak és elitéltek.
A vád alá helyezett személyek közül 311-et itéltek el s 102-őt fölmentettek, vagyis vádlottak 32%-át. Ez az arányszám fölötte nagy. A vád alá helyezettek közül minden harmadikát ártatlanul hurczolták törvény elé. Bünvádi eljárási törvény hiányában a személyes szabadságnak ugyszólván biztositéka sincs s a csendőrség sem alkalmas a bünnyomozó feladatra. Ilyen viszonyok mellett az egyetlen garanczia csak a birói testületben van.
Vizsgálat alatt maradt 1769 terhelt; a vizsgálat megszünt 666 személy ellen s vád alá helyeztetett 525. Más birósághoz 154 ügyet tettek át. A vizsgálat alatt állók közt 1121 férfi és 224 nő volt.
216Az 1893. évhez képest 452 férfival s 15 nővel volt nagyobb a vádlottak száma. Vizsgálat 211, bünvád 51-el volt több mint 1893-ban. A vád alá helyezettek száma is 219-el több volt.
Bünesetek.
A leggyakoribb bünesetek a lopás és súlyos testi sértés. Lopás büntettéért 82, vétségeért 41, orgazdaság tetteért 4, vétségeért 16 vádlottra mondtak itéletet. Súlyos testi sértés büntetteért 23, vétségeért 46 személy esett büntetés alá, ezenfelül 12 halált okozó súlyos testi sértés miatt szabott büntetést a törvényszék. Az emberélet elleni büntettekhez sorakozik még 5 szándékos emberölés, 3 gondatlanságból elkövetett emberölés, 3 gyermekölés s 5 párviadal. E büntetteken kívűl a hatóság elleni erőszak miatt 8 esetben történt elmarasztalás.
Izgatás 5, vallás elleni vétség 3, magánosok elleni erőszak 5, levéltitok megsértése 1, szemérem elleni büntett 3, családi állás elleni vétség 1, rágalmazás és becsületsértés 4, rablás 4, sikkasztás 6, jogtalan elsajátitás 4, csalás 4, vétkes bukás 3, gyujtogatás 4, vagyonrongálás 4, hamisítás 4 esetben követelte a büntető ítéletet.
Büntettes férfiak és nők.
A büntettesek közt volt 472 férfi és 98 nő. A nőket illetőleg ez nem tulságosan nagy arányszám. Sajátságos, hogy a 16 és 20 év közti tettesek száma a legnagyobb. Ezen sorban büntettért 74 férfi s 11 nő, vétségért 63 férfi és 10 nő kapott büntetést. Ha figyelembe veszszük, hogy már 16 év alattiak közt is 15 férfit s 4 nőt büntettért, 12 férfit és 3 nőt vétségért itéltek el, akkor a statisztika képe valósággal megdöbbentő, mert a büntetetteknek majdnem 34%-a még nem érte el a 20 éves életkorát.
Büntettesek kora.
A 20-24 éves korban már apad a szám, mert csak 38 férfi s 5 nő van büntettért, 30 férfi s 4 nő van vétségért büntetve. A mi a férfiakat illeti, megtalálhatjuk a magyarázatot, mert a férfiak ez időben katonakötelezettségüknek tesznek eleget s vétségeik a katonai biróság illetékessége alá tartoznak. A nők pedig, javarészt e korban éppen fiatal anyák s ugy látszik az anyai teendők visszatartják őket a büntől. Husz éven alul csak családi állás elleni vétség (gyermekkitétel) s 24 éven alul gyermekölés vétsége fordul elő egyszer. A többi gyermekölési eset 24 és 30 év közti korban történt, mi arra látszik mutatni, hogy e büntettet legtöbbször nem megesett ártatlanságok szokták elkövetni.
A 24-ik életéven túl ismét növekedőben van a bűnösség, mert e korszakra 54 férfi 13 nő büntette, 53 férfi s 5 nő vétsége esik. A 30-ik éven túl ismét némi apadás áll be, azon különbséggel, hogy 30-40 közt legtöbb büntettes nőt találhatunk. A 40-ik életéven túl már jelentékeny apadás áll be, de a nők arányszáma még inkább növekszik, mert a tetteseknek majdnem harmadrésze nő, míg ez arányszám az előbbi életszakokban 1/8 - 1/6 rész közt változik.
BERCZELLY JENŐ.
A 20-30 évi életszakra esik a tetteseknek majdnem 36%-a. A 30-40 évi szakra 21%, míg a későbbi korra alig 9%.
Büntettesek családi állapota.
A tettesek közül 321 hajadon (legény vagy leány), tehát a tettesek 60%-a. Ez azt mutatja, hogy a családalapítás jelentékenyen korlátozza a vétkezést. Még inkább igazolja ezt az a körülmény, hogy a tettesek közül 356 gyermektelen, vagyis körülbelül 65%.
Büntettesek vallás szerint.
Vallásuk szerint a büntettesek között 364 róm. kath., 47 gör. kath., 112 helvét, 26 izr., a mi körülbelül a lakosság vallási arányának felel meg.
Legkedvezőbb az arány a helvét hitvallásuaknál és a zsidóknál. Az előbbi annyiban fontos körülmény, hogy a helvét felekezetüek mind magyar nemzetiségüek. Magyar nemzetiségünek (helyesebben magyar nyelvünek) vallotta magát 413, németnek 18, tótnak 112. Tekintettel arra a körülményre, hogy a magyar ajkuak a törvényszék területén körülbelül 72%-át képezik, a szám megfelel a magyar nemzetiség arányának; a németségre nézve határozottan kedvező.
Az egyes bünesetek közül nemzetiség szerint a rendes arányszámnál nagyobb esik a magyarokra a hatóság elleni erőszak, a súlyos testi sértés és a könnyü testi sértés eseteiben. Mindkettőnél 8 eset közül 7 jut magyarra s 1-1 tótra. De már a többi emberélet ellen elkövetett büntettek és vétségek eseteiben a rendesnél kisebb arányszám esik a magyarokra, ámde a számok tanuságát rendkivül óvatosan kell vennünk, mert a kis számok a statisztikában nem képezhetik következtetés alapját.
Mindamellett egybevetve más törvényszéki területek adataival, úgy látszik, hogy a magyarnak vétkessége inkább virtuskodás számba megy. Ezt mutatják legalább a hatóság elleni erőszak, a súlyos és könnyü testi sértések számadatai.
Törvényszék.
A kassai kir. törvényszék, elnökén kívül 1896. január 1-én következő birákból áll: vizsgálóbiró Bodnár Ferencz, birák: Teleky László, Radványi Antal, Horváth Sándor, Horváth Bódog, Baloghy György, Bessenyei Béla, Hornyai Ödön, dr. Juhász Andor, albiró: Hódy Sándor: - Jegyző: Gregorovits Henrik; aljegyzők: Szövényi Gusztáv, Garbinszky Sándor, Naményi Béla, Szibert Gyula. - Kassai kir. járásbiró: Madarász János. II. járásbiró Adolf Sebestyén. Albirák: ifj. Münster Tivadar, Mikita Emil, Kail Antal. Abaujszántói járásbiró Sváby Sándor; szikszói járásbiró dr. Szentléleky László, albiró Bellon Sándor; szepsi járásbiró Olchváry Elek, albiró dr. Ráth Béla; tornai járásbiró Nagy Péter, albiró Szabó József; zsadányi járásbiró Szopkó Róbert, albiró Dutkó János.
A kassai kir. ügyészség feje Kiss János kir. ügyész; alügyészek Lehoczky Sándor, Laudon Gyula.
A kir. törvényszék elnöke péchujfalusi Péchy Aurél. Született Péchujfalván; iskoláit Eperjesen és Kassán végezte. Miután a birói pályára lépett, fokozatos előléptetése után 1882-ben Szabadkára nevezték ki törvényszéki elnöknek. 1886-ban saját kérelmére Kassára helyezték át a törvényszék élére. Testvére Péchy Zsigmond főispánnak és a sportvilágban kitünően ismert Péchy Andornak.
Királyi tábla.
A kassai királyi itélőtábla kiterjed a beregszászi, eperjesi, kassai, lőcsei, miskolczi, rimaszombati és sátoraljaujhelyi törvényszékekre. Elnökén kívül birói személyzete következőkből áll: Tanácselnökök Bernáth Elemér, Fekete Ödön, birák: Simon Géza, Harmos Gábor (a kir. kuriához berendelve), Bök János, dr. Podhorányi Gyula, Pitroff Rezső, Balázsovich József, Hánrich József, dr. Rósa Kálmán, Horánszky Adolf, Dualszky Gyula, Pálfy Nándor, Rökk Gyula, Taug Emil, Raisz Andor, Oroszy Géza, Bethlenfalvy Antal, Madarassy Dezső, Weiss Károly, Kaczvinszky Géza, Kulin Ödön. Elnöki titkár: Sponner Gyula. Tanácsjegyzői szolgálatra beosztott albirák: dr. Keczer László, Kéler Gyula, Rácz Ernő, dr. Vályi István.
A kassai kir. itélőtábla elnöke berczeli Berczelly Jenő. Született 1842. április 10-én, 218a gimnáziumot és egyetemet Budapesten végezte. 1863-ban lépett állami szolgálatba. A budapesti kir. itélőtáblánál kezdte meg hivtalos működését, majd a fennállott magyar udvari kanczelláriában volt alkalmazva. Az alkotmányos kormány kinevezésekor az igazságügyminiszteriumban fogalmazóvá nevezték ki, hol fokról-fokra emelkedett titkárrá, osztálytanácsossá és miniszteri tanácsossá. Az adminisztráció teendőin kívül tevékeny részt vett a törvényszerkesztésben. Közben a honvédhuszárságnál is szolgált, s onnan főhadnagyi minőségben lépett ki. 1885. szeptemberben a budapesti kir. itélőtáblához tanácselnöknek nevezték ki; 1891-ben, a kir. itélőtáblák decentralizálásakor a kolozsvári kir. itélőtábla elnöke lett. 1894. julius óta a kassai itélőtábla elnöke.
Kir. főügyészi helyettes Paksy József. Született a biharmegyei Monostor-Pályiban 1852-ben. Középiskoláit és jogi tanulmányait Debreczenben végezte és az ottani kir. törvényszéknél kezdte meg működését 1872. november 4-én, mint joggyakornok; 1874-ben a szoboszlói kir. járásbirósághoz aljegyzővé nevezték ki, mely állásáról 1875. deczemberben lemondván, atyja, Paksy Imre debreczeni kir. közjegyző irodájába lépett. 1877. november 29-én a kassai kir. ügyészséghez alügyészszé hivta meg az akkori igazságügyminiszter, 1885-ben ugyanott kir. ügyészszé, 1892. julius 6-án kir. főügyészi helyettessé nevezték ki. Miután Battlay Imre kir. főügyészt 1893. augusztusban a kodifikáló bizottságba Budapestre rendelték, előbb ideiglenesen, majd 1895. juliusban a kassai kir. főügyészség állandó vezetésével bizta meg az igazságügyi miniszter.
Ügyvédi kamara.
A kassai ügyvédi kamara kiterjed a kassai és sátoraljaujhelyi törvényszékek területére.