Az ugyancsak ápr. 6-án kelt 7820/eln. 6. számú rendelettel az 1., 2. és 3. önálló nemzetközi vörös ezred megalakítása rendeltetett el.

Az 1. ezred ideiglenes parancsnokságával – így szólt a rendelet – Friedrich Gyula elvtársat, a 2. ezred ideiglenes parancsnokságával Rothziegel Leó elvtársat bízom meg.

Az 1. ezred már megalakult; elhelyezése Bebel (volt kelenföldi honvéd) laktanya.

A 2. számú ezred a Bécsből ideérkezett 1000 elvtársból és a még toborzandókból alakítandó meg. Elhelyezés Jaurés (volt Nádasdy) laktanya.

A 3. számú ezred a székely zászlóaljból, román, bolgár, szerb, olasz és albán századokból alakítandó meg. Elhelyezés az 1. számú nemzetközi ezred elindulása után a Bebel laktanya.

Anyagi tekintetben a demarkációs vonalra való elindulásig mindhárom ezredet a 3. hadosztályparancsnokságnak rendelem alá. Szántó s. k., h. ü. népbiztos.

Az ezredek szervezése olyan volt, mint a többi vörös gyalogezredeké.

Ápr. 9-én az 1. és 2. nemzetközi vörös ezred 2–2 zászlóalja díszfelvonulást rendezett az Országház térre, ahol Böhm Vilmos hadügyi népbiztos a következő beszédet intézte hozzájuk: „Munkások, elvtársak, vörös katonák! Az osztályuralom, a nacionalizmusnak ez a bagolyvára ma történelmi jelenetnek lehet tanúja. Európa történelmében ezt a napot piros betűvel fogják megjelölni. Az orosz szovjetköztársaság példáját követik ma Magyarország fővárosában. A magyar proletáruralomért fegyvert ragadtak nemcsak a magyar munkások, hanem az oroszok, franciák, osztrák-németek, csehek egyaránt. Egy célért megyünk harcba, egy eszme hevíti mindnyájunk lelkét. Amikor az országok burzsoáziái egymással szemben állanak, mint ellenségek, de ugyanakkor ugyanazoknak az országoknak proletárai itt állanak és azt mondják: nem ellenségünk a magyar, nem ellenségünk a német, nem ellenségünk a francia, nem ellenségünk nekünk a proletár, hiszem a proletárok mind testvérek, csak egy ellenségünk van, legyen az magyar, német, francia vagy angol: a burzsoázia! Ez ellen küzdünk minden erővel, fegyverrel és olyan elszántsággal, hogy feltétlenül győznünk kell. A mai nap a magyar proletáriátus történetében azt jelenti, hogy az internacionalizmus valósággá vált. Mindnyájan érezzük, hogy annak, ami most Magyarországon történik, talán még nagyobb jelentősége van, mint az orosz proletárforradalomnak. Ami most Magyarországon történik, az azt jelenti, hogy a proletárforradalmat belevisszük a Nyugat-európai proletárság körébe, mert úgy érezzük, hogy a proletárforradalom csak úgy győzhet, ha egész Európa proletárságát magunk mellé állítjuk. Küzdeni fogunk minden imperializmus ellen, le fogjuk tiporni a burzsoázia hatalmát minden országban. Elvtársak, vörös katonák! Elmentek innen messze az ország fővárosától. Nem imperialista célokért indultok háborúba, nem területszerzés a mi célunk. Ti elmentek megvédelmezni a magyar tanácsköztársaságot, de ugyanakkor előőrsei vagytok az orosz szovjetköztársaságnak és előharcosai a nyugat jövendő proletár államainak. Menjetek elszántsággal, gondoljatok arra, hogy mi, akik ott maradunk, dolgozni fogunk. Egyik kezünkben a munka szerszáma, a másikban a fegyver lesz. Vigyétek el a magyar proletárságnak azt az akaratát, hogy a tanácsköztársaságot meg fogjuk védelmezni minden belső és külső ellenséggel szemben, s kiáltsátok velem együtt: Éljen a nemzetközi forradalmi internacionálé. Éljen a magyar és orosz szovjetköztársaság!”