A legközelebbi időben való magatartásra nézve a márc. 29-én kelt 328/92. hdm. számú rendelet következőleg intézkedik: A jelenlegi demarkációs vonal ellen fegyveresen előnyomuló bármely hadsereghez tartozó csapat, ha lehetséges, vérontás nélkül lefegyverzendő. Ott, ahol a lefegyverzés kilátástalan volna, mindennemű ilyen előnyomulás ellen a legszívósabb ellenállást kell kifejteni. A parancsnok csak abban az esetben van jogosítva visszavonulásra parancsot adni, hogyha az ellenállás teljesen kilátástalannak mutatkozik. Indokolatlan visszavonulási parancsért a parancsnokot teszem felelőssé. Ezzel mindama kérdezősködések, amelyek a csapatok magatartása miatt az ország több részéből akár a katonai parancsnokok, akár a helyi direktóriumok részéről beérkeztek, elintézést nyernek. E parancsom az egész katonaságnak és a csapatok közelében levő direktóriumoknak tudtul adandó. Szántó s.k.

Márc. 31-én 331/91. hdm. szám alatt a következőket rendelték el a 327/92. hdm. rendelet kiegészítéséül: A parancsnoklási viszonyok szabályozásával azt akarom elérni, hogy az illető hadosztály, illetve dandárcsoport területén

1. a demarkácionális vonalak biztosítására kirendelt csapatok a vörös hadsereg keretén belül felállításra kerülő parancsnokságok alá jussanak;

2. ezen felelős parancsnokságok a hozzájuk beosztandó politikai biztosok útján a területükön lévő direktóriumokkal a legszorosabb érintkezést felvéve, úgy a demarkációs vonalon levő hadműveleti helyzetről, mint a vonal mögötti karhatalmi helyzetről a legteljesebb tájékozást megszerezzék és így intézkedéseiknek megbízható alapot teremtsenek;

3. hogy az előbb említett tényezőkkel szorosan együttműködve, a vörös hadsereg toborzását és felállítását a legrövidebb időn belül befejezhessék.

A hadosztály- és dandárcsoport-parancsnokságoktól a legmesszebbmenő öntevékenységet, valamint a hozzájuk beosztott politikai biztosokkal való egyetértőleges eljárást követelem.

A jelenlegi helyzet nem egyéb, mint a demarkációs vonalra kitolt legszükségesebb erők (határbiztosító csapatok) fedezete alatt a vörös hadsereg toborzásának (mozgósításának) biztosítása.

Nem felelne meg tehát a hadügyi népbiztos intenciójának, ha az alakulóban levő vörös hadseregbeli csapatok közül több tolatnék ki a demarkációs vonalra, mint amennyi a feladat megoldásához szükséges.

A 327/92. rendeletben a demarkációs vonalon említett dandárcsoportok egyelőre azt a maximumot jelentik, amely a felszerelési állomásokról a szükséghez képest fokozatosan kitolható. Iparkodni kell azonban e dandárcsoportok lehető nagy részét a felszerelési állomásokon tartalékban visszahagyni, hogy komolyabb viszonyok beállta esetén a hadügyi népbiztos az ország bármely részében jelentékeny túlerőt összpontosíthasson. Kiadatik az 1., 2., 3., 4., 5., 6. ho. parságnak, erdélyi kerületnek, székely különítménynek és 20. dandárcsoportnak, mely parancsnokságok egy kellő áttekintéssel bíró katonát küldjenek további tájékoztatás végett mielőbb a h. ü. népbizt. 5. osztályába.

Ezt az erőkkel való takarékoskodásra és lehetőleg erős tartalékok visszatartására alapított rendelkezést helyesnek kell elismernünk.