Karöltve és váltakozva eme leginkább a szervezés körébe vágó rendelkezésekkel, a hadműveletekre vonatkozólag a hadügyi népbiztosság időközben következőleg intézkedett:

A márc. 22-e és ápr. 15-e közötti időben a mögöttes országrészekből a cseh-tót arcvonalra 7 ½ zászlóaljnak és egy ütegnek, a román arcvonalra az eredetileg tervbe vett 12 ½ zászlóalj helyett csak 5 zászlóaljnak, 1 lovas és 1 műszaki századnak, a délszláv arcvonalra pedig 2 zászlóaljnak és 2 ütegnek, összesen tehát 14 ½ zászlóaljnak, 3 ütegnek és 1 lovas és 1 műszaki századnak kiküldésére történt előgondoskodás.

Az egyes frontokon való magatartásra nézve a hadügyi népbiztosság márc. 24-én 7010/eln. 5/4 r. szám alatt következő irányelveket adta ki:

1. A magyar (?) tanácsköztársaság a proletáriátus uralmát az egész ország területére fegyveresen fogja kiterjeszteni. 2. Mindaddig, míg a fokozott toborzás útján kellő haderő a támadó hadműveletek megkezdésére rendelkezésre nem áll, a jelenlegi vonalak tartása, esetleg ellenséges túlerő elől való fokozatos hátrálás lesz helyénvaló. 3. Az egyes arcvonalakra nézve a következő irányelveket közlöm (lásd a 43. sz. mellékletet): a) A cseh arcvonalon a 37. hadosztály csapatait akként csoportosítsa, hogy egyrészt Vác környékét, másrészt a salgótarjáni bányavidéket minden körülmények között képes legyen tartani. A 39. hadosztály egyrészt a Sajó–Rima vonalat Miskolc környékének biztosítására, másrészt Sátoraljaújhely–Legenye–Alsómihályi vidékét, valamint Ungvár déli részét igyekezzék tartani, hogy fő vasúti fonalainkat és toborzási területeinket biztosítsa. B) A román arcvonalon Kratochwill ezredes csoportja fő erejét Szatmárnémeti környékén egy Dés irányában szándékolt támadáshoz csoportosítsa.[1] Egy erős különítménnyel a Sebes-Körös völgye Csucsánál zárandó el. C) A délszláv arcvonalon a Maros mentéről visszavont csapatok, melyek egyelőre Nagyhalmágy–Világos–Mezőhegyes–Szeged környékének vonalát tartják, a 23. hadosztályparancsnokság vezetése alatt csak a végső szükség esetén menjenek a legdélibb Körös mentére vissza. A Mura mentén levő csapatok feladata változatlan marad. A Gyékényestől Szegedig terjedő arcvonalon a budapesti kerületi parancsnokság parancsnokol. Feladata az ellenség előrehaladását minden rendelkezésre álló eszközzel meglassítani és az állami javakat idejekorán biztonságba helyezni. 4. Minden egyes arcvonalrész parancsnokot felhatalmazok közlekedési vonalak (vasutak, műutak, távírók stb.) megszakítására, illetve felrobbantására, amennyiben ezt a hadi helyzet feltétlenül megköveteli. Minden ilyen megszakítás ide azonnal bejelentendő. 6. A hadműveletekre vonatkozó jelentések és igénylések (anyagi természetűek is) a hadügyi népbiztosság 5. osztályához intézendők. 7. Figyelmeztetem a parancsnokságokat, hogy úgy helyzetjelentéseiket, mint hírszerzés útján az ellenségről szerzett híreiket a szomszéd parancsnokságokkal is közölni tartoznak. 8. Kiadatik a budapesti és erdélyi kerületnek, a 23., 37., 39. és 40. hadosztályparancsnokságnak és a zalaegerszegi határvédő parancsnokságnak.

[1] Említésre méltó és kiemelendő, hogy a rendelet a hadsereg akkori züllöttsége ellenére máris közeli támadólagos fellépést tervel, sőt a románok ellen Kratochwill csoportját máris ilyen értelemben akarja felhasználni.